Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-22 / 112. szám, szerda

NAGY EMBER VOLT A MAGA EGYSZERŰSÉGÉBEN Az orosz tömegek forradalma azért győzhetett tizenhét októberében, írja „Leninről és az Októberi Forradalom­ról" című könyvében A. R. Williams, a haladó gondolkodású amerikai új­ságíró, mivel hajóját Vlagyimir Iljics Lenin, ez a gigászi elméjű, nagy tu­dású és vasakaratú, de mégis érzé­keny ember kormányozta. E sorokat olvasva önkéntelenül Is eszébe jut az olvasónak a podboranyi Lenin-tábla, amelyet 1928 :ban az ot­tani Hardtmuth gyár munkásai cse­hek és németek, kommunisták és nem-kommunisták, közös erővel állí­tottak fel a halhatatlan forradalmár és a világ első munkás-paraszt álla­ma megalapítójának emlékére. Ez volt az első Lenin emlékmű a masaryki Csehszlovák Köztársaságban. Am há­rom év elmúltával, ezerkilencszáz harmincegyben — a nagy gazdasági válság éveiben, belügyminiszteri ren­delet alapján távolították el karhata­lom közreműködésével n podboranyi Munkásház faláról. Mert — ahogyan ezt annak idején Július Fučík a Tvor­bában csúfondárosan megírta, a Le­nint ábrázoló emléktábla, alapjában fenyegette a köztársaságot... A főtéren ismét ott áll márvány­alapzaton a masaryki demokráciát és a hitleri fasizmust átvészelt emlék­tábla. És Lenin ezen az egykor „ve­szedelmes" emléktáblán cikkázó vil­lámok fényéhen, biztos kézzel kormá­nyozza a háborgó tengeren a proleta­riátus hajóját... Nem véletlen, hogy az amerikai A. R. Williams és Fürst, a podboranyi munkásszobrász, egymásról mit sem tudva, Leninben azt a nagy kormá­nyost látták, aki minden poklon ke­resztül, a halálos veszedelmek és megpróbáltatások vadul viharzó ten­gerén biztos kézzel vezette a győzel­met jelentő révbe az orosz proletár­forradalom hajójátl A podboranyi emléktáblát nézeget­ve azonban mindenki ráeszmélt, hogy a derék Fürst Lenint nemcsak mint kormányost hanem egyúttal mint vi­lágítótornyot is ábrázolta, aki csend­őrök és katonák puskalövéseinek vil­lámfényénél egyre több embernek mutatja meg a proletár forradalom­hoz vezető helyes utat. S nyomban sz is világossá vált, hogy Radotín, Duchcov és Kosut véres eseményei után ezért kellett eltávolítani helyé­ről a veszedelmes emléktáblát. Éppen ezért gyűlölték Lenint oly nagyon a pénz megszállottai, bankárok, speku­lánsok, földesurak és vérszomjas tá­bornokok; azt a Lenint, aki a szegé­nyek és elnyomottak tömegeit imádta, aki százmilliók rabszolgaéletének új értelmet adott és az áldott földet azoknak juttatta vissza, kiknek vérét és verítékét a rög már évszázadokon őt bőven itta. Igen, Lenin kormányos volt és egy­ben világítótorony. Am elsősorban egy új világ megteremtője, emberi életek átalakítója, akit milliók és milliók ál­dottak és kárhoztattak, aki Ázsia messzi hegyei közt megbúvó kunyhók­ban új ikonként vonult be, hogy ott fényárasztó örökmécsessé váljék. Lenin, hogy Barbusse szavaival él­jünk, ,a világtörténelem alkotói kö­zül a legnagyobb és minden tekintet­ben a legtisztább, az az ember, aki­nél többet senki sem tett az emberi­ségért". Lenin tudós volt és filozófus, nemzetgazdász és politikus, hadvezér és újságíró, kiváló szervező és párat­lan vitázó. Merészen álmodó realista, aki bár nem volt próféta sem költő, váteszként mégis előre látott. Igaz, előrelátásának a marxizmus, a tudo­mányos szocializmus volt az alapja, tetteinek, cselekedeteinek rugója pedig a bolsevik pártban szervezett forra­dalmi proletariátus győzelmébe vetett hit. Ám az is igaz, hogy ennek a párt­nak a világ legfélelmetesebb, három orosz forradalom tüzében kovácsolt Togyverét, a marxizmus és a leniniz­mus elméletét adta a kezébe. Lenin a marxizmus legkiválóbb Is­merője, alkalmazója és továbbfejlesz­tője volt. Sok más, magát abszolút marxistának tartó kortársától elté­rőpn Vlagyimir Iljics nem vélte Marx és Engels hagyatékát dogmának. Vé­leménye szerint Marx elmélete nem volt befejezett és megváltoztathatat­lan valami. Meg volt róla győződve, hogy a marxi elmélet csak alap, amelyre a szocialistáknak építeni kell, kiindulópont, melyet sokoldalúan kell továbbfejleszteniük, ha nem akarnak lemaradni az általános fejlődés mö­gött. Vallotta, hogy a marxi tézisek az egyes országok szocialistái számá­ra csupán általános irányvonalakat szabnak meg, s ezeket majd minden országban az ottani viszonyokhoz kell alkalmazni. Lenin nagy érdeme, hogy megte­remtette a forradalmi munkásosztály stratégiáját, a proletár forradalom ÁBC Jét, a leninizmust 0 mutatott rá a kapitalista államok egyenlőtlen fej­lődésére, s azt a helyes következtetést vonta le belőle, hogy a szocializmus, igenis, egyetlen államban is győzheti Lenin a legádázabb harcok és gyű­lölködés közepette Is józan maradt és megfontolt. Egy alkalommal vala­melyik angol látogatójának már Igen egyértelműen fejtette ki véleményét a brit kormány szovjetellenes politi­kájáról a végén, felmérve az adott lehetőségeket, mégis ezeket mondot­ta: „próbáljunk úgy élni, hogy ne há­borgassuk egymást!" Ez pedig tulaj­donképpen nem más, mint a jelen időben, a Hruscsov által hirdetett bé­kés egymás mellett élés jelszavának első, lenini megfogalmazása. Lenin, ez a nagy forradalmár va­lóban a világbéke ás a haladás híve volt, már csak azért is, mivel minden gondolata ás cselekedete az ember javát szolgálja. A materialista filozó­fia proletár humanizmusa hatotta át mind kül-, mind pedig belpolitikai irányvonalát. Ez a proletár humaniz­mus és a nemzetköziség segítette túl Lenint a nacionalizmus buktatóin, s ennek szellemében változtatta a ré­gi cári Oroszországot, a népek gyű­lölt börtönét az egyenrangú nemzetek szabad szovjet hazájává. Am azt is jól tudta, hogyha az emberek minden­nemű felszabadítását el akarja érni, akkor az élet anyagi alapjait kell megváltoztatni. Es meg is változtatta. Amikor meghalt, a föld mint ladik, melyből evezőse kiugrott, megingott. Birodalma, a szovjet dolgozók orszá­ga azonban nem omlott össze és nem omlott össze a nemzetközi munkás­mozgalom sem, hiába álltak ugrásra készen a ragadozók, a kizsákmányo­lók és rabszolgatartók. Kezét tovább­ra Is ott tartotta és tartja a világ proletariátusa hajójának kormányke­rekén és eszméivel további harcokba vezeti a dolgozók nemzetközi seregét a kommunizmus és a béke győzel­méért. Lenin hozzátartozik mai életünkhöz, irányít és tanít: demokráciára és pár­tosságra, szerénységre, no meg em­berségre, a lenini normákra, de vi­gyáz arra is, hogy ezek a normák valóban az emberek javát szolgálják és sohase váljanak dogmákká. Lenin nagy ember volt a maga egy­szerűságében. Olyan értelmiségi, „aki­ben megvolt az a képesség, hogy az egyszerű munkás és parasztember fe­jével gondolkozzék". Ember volt, a nép legjobb erőinek, letűnt korszakok demokratikus törekvéseinek megtes­testesítője. Régi és eljövendő világko­rok sokoldalú eszményi emberének típusa, aki művében volt, művében van és művében lesz, aki halhatat­lan. Es élő emlékét úgy ünnepelhetjük meg a legméltóbban, ha örökének mindennapi megvalósításánál sohasem feledkezünk meg arról az egyszerű­ségről, közvetlenségről, mély de­mokratizmusról és kommunista hu­manizmusról, amely Lenint mindig jellemezte és amely fit a világ dolgo­zóinak eszményképévé avatta. „A JÖVÖRÖL" (N. Zsnkov festőművész rajza) Ünnepi est V. I. Lenin születésének 94. évfordulója alkalmából Hazánk dolgozó népe ezekben a napokban ünnepli Vlagyimir Iljics Lenin születésének 94. évfordulóját. Az üzemekben, a községekben és a városokban számos gyű­lésen emlékeznek meg Lenin életéről és munkásságáról, valamint a leninizmus korszakalkotó jelentőségéről. E halhatatlan gondolkodó és forradalmár emlékének tiszteletére a prágai Városházán kedden a CSKP Köz ponti Bizottsága, a CSKP prágai városi és közép-csehor­szági kerület bizottsága ünnepi estet rendezett. A gyűlé­sen V. Koucký, a CSKP KB titkára mondott beszédet. A prágai Városháza Smetana-terme ezen az estén az utolsó helyig megtelt a prágai üzemek, vállalatok és Intézetek dolgozóival és a vendégekkel. A terem hom­lokfalát zászlókkal keretezve Lenin óriási arcképe dí­szítette. A jelenlevők lelkes tapsviharral köszöntötték az emelvényre érkező párt- és kormányképviselőket, a Nem­zeti Front pártjainak elnökeit, a prágai városi és kerü­leti pártszervek elnökségi tagjait, a tömegszervezetek képviselőit és a közéleti személyiségeket. Az ünnepélyen jelen voltak a Szovjetunió prágai nagy­követségének képviselői, valamint a szocialista országok diplomatál. Röviddel 19.30 óra után felhangzott a csehszlovák him­nusz, majd A. Krček, a CSKP prágai városi bizottságá­nak vezető titkára lépett a mikrofonhoz, hogy megnyis­sa az ünnepi estet. Ezután V. Koucký, a CSKP KB titkára mondotta el az ünnepi beszédet, amelyet többször dör­gő taps szakított meg. (V. Koucký elvtárs beszédét hol­napi számunkban közöljük.) Az ünnepi est első résza a? Internacionáléval zárult. Szünet után kultúrműsor következett, amelynek kere­tében A. Klimo karmester vezényletével a Csehszlovák Rádió szimfonikus zenekara Smetana, Suk és Dvofák műveit adta elő. Szovjet—amerikai bejelentés a hadicélokat szolgáló hasadóanyagok gyártásának csökkentéséről Hruscsov szovjet miniszterelnök nyilatkozata A TASZSZ hétfő este közölte N. Sz. Hruscsov nyilatkozatát a szov­jet kormánynak arról a döntésé­ről, hogy csökkenti a nukleáris fegyverek céljaira használt hasadó anyagok előállítását, s egyidejűleg növelik annak békés célú felhasz­nálását. A nyilatkozat így hangzik: Valamennyi békeszerető állam és nép tevékeny, szívós erőfeszítéseinek eredményeképpen az utóbbi időben bizonyos mértékben enyhült a nem­zetközi feszültség. Teljes biztonsággal elmondhatjuk, hogy e tekintetben nagy szerepet töltött be a légköri, a világűri és a víz alatti nukleáris fegy­verkísérletek megtiltásáról kötött szerződés, a történelem első olyan egyezménye, amely a nukleáris fegy­verkezési hajsza további fokozásának lefékezését célozza. A népek ugyancsak nagy megelége­déssel fogadták a Szovjetunió és az Egyesült Államok között létrejött — és az ENSZ-közgyűlés határozatával ls megpecsételt — megállapodást, hogy nem juttatnak föld körüli pályá­ra nukleáris fegyverekkel ellátott ob­jektumokat. A Szovjetunió, az Egye­sült Államok és több más állam lépé­seket tett az 1964. évi katonai költ­ségvetés bizonyos csökkentésére ls. Mindez elősegítette az államok kö­zötti bizalom határozott megszilárdu­lását, kedvezőbb helyzetet teremtett olyan további intézkedések megtéte­lére, amelyek a fegyverkezési hajsza megszüntetését, s a legfőbb kérdés: a leszerelés problémájának megoldá­sát eredményezhetik. A szovjet kormány nevében szeret­ném kijelenteni, hogy most létrejött a lehetőség a nukleáris fegyverekhez szükséges hasadó anyagok előállításá­val kapcsolatban a kölcsönös megér­tés megjavítására. Ismeretes, hogy a nukleáris fegyver alapanyaga a plutónium és az urán­235. E két elem atomjainak mélyén Indulnak el a pusztító nukleáris rob­banásokat eredményező láncreakciók. Az atomhatalmak már hosszú évek óta szüntelenül növelik plutónium- és urán-235 tartalékaikat, abban versen­genek, kl rendelkezik több ilyen alap­anyaggal a nukleáris fegyvergyártás­hoz. Ezzel roppant költségeket vállal­nak magukra, mivel a plutónium és az urán-235 előállítása bonyolult tech­nológiai folyamatok útján történik, költséges felszerelést és nagy ener­giaráfordítást igényel. A nukleáris fegyverkezési hajszát, az atomhatalmak versengését a hasa­dóanyag-tartalékok felhalmozásában nem a Szovjetunió kezdeményezte. Nem ml voltunk azok, akik először felvették fegyvertárukba ezt a ször­nyűséges tömegpusztító fegyvert. De nekünk gondoskodnunk kell hazánk, és minden szocialista állam biztonsá­gáról, mégpedig olyan mértékben, amilyet a helyzet megkövetel. Most lehetővé vált a katonai ren­deltetésű hasadó anyagok termelésé­nek csökkentését célzó lépések meg­tétele. A szovjet kormány megvizs­gálta, hogy a nemzetközi porondon jelenleg kialakult nukleáris erőviszo­nyok mellett hazánk meddig mehet el ebben az Irányban úgy, hogy sem­(folytatat a 3. oldalon) Bratislava, 19B4. április 22. szerda • 30 fillér • XVII. évf. 112. szám Világ -proletárjai, egyesüljetek!

Next

/
Thumbnails
Contents