Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-17 / 107. szám, péntek

A kommunizmus és a világbéke harcosa (Folytatás az 1. oldalról) tisztséggel egyébként már 1952-ben megbízták, amikor beválasztották az SZKP KB Elnökségébe Is. Közvetlenül Sztálin halála után az SZKP KB Elnöksége, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa fon­tos intézkedéseket hagyott jóvá a kollektív vezetés biztosítására. Ke­véssel utóbb az SZKP KB jóváhagyta az első határozatokat egyes Jogta­lanul üldözött elvtársak rehabilltá­sáról, majd 1953 nyarán további in­tézkedéseket fogadott el a pártélet normálnak betartásáról és a kollek­tív vezetés megerősítéséről. Ezzel egyidejűleg nagyarányú kampányt in­dítottak, hogy tisztázzák az egyén és a néptömegek szerepét a történe­lemben, hangsúlyozták, hogy a sze­mélyi kultusz összeegyeztethetetlen a marxizmus—leninizmussal. Az SZKP és a Szovjetunió életében új szakasz kezdődött, az alkotómunka és a kom­munista mozgalom fellendülésének új fejezete. Ez a megújhodási folyamat elvá­laszthatatlan Hruscsov elvtárs nevé­től. Az SZKP KB 1953 szeptemberi ülésén, amelyen Hruscsov elvtársat a KB első titkárává választották, mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy személyében olyan politikus ke­rült e rendkívül fontos funkcióba, akinek munkáját nyíltság, s a szov­jet gazdaság, elsősorban a társada­lom szükségletei mögött elmaradó mezőgazdaság problémáinak tüzetes ismerete jellemez. Korunk történetében új fejezetet nyit N. Sz. Hruscsov felszólalása az SZKP XX. kongresszusán. Forradalmi, lenini beszámolójában keményen le­leplezte Sztálin személyi kultuszát, nyíltan, szépítés nélkül beszélt a kultusz ártalmasságáról, a pártélet lenini normáinak és a szocialista de­mokráciának, a törvényességnek meg­sértéséről, a szovjet társadalom éle­tének különböző szakaszain megnyil­vánult helytelen módszerekről. Az SZKP XX. kongresszusa történelmi válaszvonal nemcsak az SZKP és a Szovjetunió, hanem az egész nemzet­közi munkásmozgalom történetében is. Hruscsov beszámolója nemcsak a Sztálini kultusz torzságaira mutatott rá, hanem megmutatta a hibák és tévedések jóvátételének bár nehéz, de becsületes útját. Megdöntötte a már rég elavult, megcsontosodott né­zeteket, amelyek gátolták a további fejlődést. A kongresszus ugyanakkor választ adott számos égető elméleti kérdésre, elemezte korunk alapvető Jellemző vonásalt, amelyeket a szo­cialista világrendszer léte és hatása határoz meg. Különösen fontos volt a békés együttélés lenini politikájá­hoz való visszatérés, s alkalmazása a két egymással versenyző társadal­mi rendszer közt megoszló világra. A kongresszus rámutatott továbbá a háború megakadályozásának lehető­ségeire és annak szükségére, hogy az egyes népeknek fel kell használ­niuk a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet legkülönbözőbb formáit. Korunk legfontosabb kérdé­sei ezek és megoldásuktól függ az emberiség jövője. N. Sz. Hruscsov nemcsak a XX. kongresszus előkészítésében és vona­lának érvényre juttatásában játszott fontos szerepet, hanem határozottan szembefordult a jobbról és balról Jö­vő támadásokkal is. A párt elnöksé­gében elszántan és eredményesen for­dult szembe a kultusz módszereihez ragaszkodó, megcsontosodott mara­diakkal, akik a legaljasabb intrikák­ba kezdtek Hruscsov elvtárs és a le­ninizmushoz hű kommunisták ellen, s igyekeztek fékezni a szovjet gaz­daság fejlesztését, a szocialista de­mokrácia kiterjesztését és elmélyíté­sét. Az SZKP KB 1957 júniusi plená­ris ülésén ártalmatlanná tették Ma­lenkov, Kaganovics, Molotov és tár­saik frakciós tevékenységét. A XX. kongresszus vonalának meg­valósítása megkívánta, hogy aktivizál­ják az egész gazdaságot s az ország minden erejét a szocialista gazdaság fejlesztésére, a komunizmus anyagi­műszaki alapjának megteremtésére összpontosítsák. Hruscsov elvtársnak az SZKP KB ülésein, a XXI. és XXII. pártkongresszuson elmondott beszé­deit áthatja a hibák és fogyatékos­ságok kritikus elemzése, a szocializ­mus lehetőségeinek józan értékelése s ugyanakkor az a meggyőződés, hogy a szocializmus a kapitalizmussal foly­tatott versengésben nemcsak megáll­ja a helyét, hanem győzni is fog. Hruscsov elvtárs az őt annyira jel­lemző lendülettel és lelkesedéssel fo­gott hozzá a szovjet gazdaság átépí­téséhez, hogy lépést tartson a szov­iet nép szükségleteivel, lehetővé te­gye életszínvonalának emelését. Konk­rét javaslatokat tett a mezőgazdaság és más gazdasági ágak fejlesztésére. Az ő kezdeményezésére fogtak hozzá a szűzföldek termővé tételéhez, az ipar átszervezéséhez, azzal a céllal, hogy szélesebb körben érvényesítsék a demokratikus centralizmus elveit és bevonják a dolgozókat a vezetésbe. Megváltoztatták a pártmunka szerve­zeti felépítését, hogy közelebbi kap­csolatba hozzák a termeléssel. Hrus­csov elvtárs nagy figyelmet szentel a tudomány és a technika fejlesztésé nek ls. Hruscsov elvtárs valóban lenini tí­pusú pártmunkás. Egybeforrt a dol­gozók tömegelvei, gyakran látogat a gyárakba, kolhozokba, építkezésekre, elbeszélget a dolgos emberekkel Szo­ros kapcsolata a néppel lehetővé te­szi száméra, hogy tüzetesen ismerje a dolgozók életét, személyesen győ­ződjék meg a párt és a kormány egyes Intézkedéseinek hatékonyságá­ról. Rendszeresen találkozik a szov­jet értelmiség képviselőivel, a művé­szekkel, ez ls bizonyltja, mily komo­lyan szívén viseli a szovjet nép kul­túrájának fejlődését. Felelős tisztsé­gében, mint a KB első titkára és 1953 óta a Minisztertanács elnöke követke­zetesen tiszteletben tartja a kollek­tív vezetés elvét, következetesen har­col a párt- és a közélet lenini nor­máinak betartásáért. Az SZKP Hrus­csov elvtárs vezetésével dolgozta kl a XXII. kongresszuson Jóváhagyóit nagyszerű programját, amelyben kife­jezésre jutnak a szocialista építés le­nini értelmezésének, a kommunizmus­hoz vivő reális útnak az eszmél. Az emberiség joggal látja benne korunk programszerű dokumentumát, amely a XX. kongresszus vonalát folytatja és megcáfolhatatlanul tanúsítja a szovjet kommunisták élenjáró szere­pét. Hruscsov elvtársnak a XXII. pártkongresszuson elmondott beszéde számos új elméleti felismerést tar­talmaz. Elemezte a szovjet társada­lom fejlődésének új szakaszát, s rá­mutatott a személyi kultusz, a dog­matizmus s minden elavult elleni harc szükségére. Hruscsov elvtárs személyesen Is példát mutat e küz­delemben, amely tönkrezúz minden előítéletet, s egyaránt szembefordul a szektás és liberális törekvésekkel. Olyan politikus, aki mindig Igazat mond, még akkor Is, ha tudja, hogy sokaknak fáj és keserves az igazság. Különös szívóssággal küzd a világ­béke megőrzéséért és megszilárdítá­sáért. A kommunizmusért folyó harc elválaszthatatlan részét látja benne. Több tucatnyi országban tett látoga­tásai, államférfiakkal és közéleti té­nyezőkkel folytatott megbeszélései, nemzetközi összejöveteleken és érte­kezleteken elmondott beszédei segí­tettek megtörni a hidegháború és a kölcsönös bizalmatlanság jegét, kife­jezésre juttatták a szovjet külpolitika türelmességét és elvhűségét. Az ENSZ közgyűlésén 1959-ben személyesen terjesztette elő az egyetemes és teljes leszerelésről szóló nyilatkozatot, 1961­ben pedig a gyarmati országok és né­pek függetlenségének elismeréséről szóló nyilatkozatot, amelyeket világ­szerte kedvezően fogadtak. Humora, derűlátása, közvetlensége, az egyszerű emberek élete Iránti ér­deklődése megnyerték számára az egész világ népeinek rokonszenvét. A fejlődő országok és a még gyar­mati sorban élő népek sohasem felej­tik el azt a támogatást, amelyben a szovjet kormány és Hruscsov elvtárs részesíti szabadságharcukat. Hruscsov elvtárs lenini stílusú diplomata, aki nemcsak a kormányokhoz fordul, ha­nem az egyes országok széles nép­tömegeivel is számol, egyetlen alkal­mat sem mulaszt el, hogy megmagya­rázza nekik álláspontját és nézeteit. A legnagyobb felelősséget érzi saját országának népe, az emberiség és a jövő nemzedékekkel szemben. Világ­szerte nagy érdeklődéssel várják Hruscsov elvtárs minden megnyilat­kozását, amelyeket a békés együtt­élés, a két társadalmi rendszer közti békés versengés lenini elvei hatnak át. A történelem sohasem felejti el Hruscsov elvtárs erőfeszítéseit a Ka­rib-tenger térségében kirobbant vál­ság idején, amikor a szovjet kormány határozott, cselekvőkész magatartása akadályozta meg a termonukleáris háború kitörését. Nem feledkezik meg arról, hogy milyen nagy része volt N. Sz. Hruscsovnak a moszkvai részle­ges atomcsendegyezmény megkötésé­ben, nem feledkezik meg a német kérdés és a vitás területi kérdések békés megoldására tett kezdeményező javaslatairól. Hruscsov elvtárs rendületlenül har­col a nemzetközi kommunista mozga­lom egységéért, amely a jelen leg­főbb politikai ereje. E törekvésével a proletár nemzetköziség, a marxiz­mus—leninizmus iránti hűségét bizo­nyítja. Tevékeny részvételével a kom­munista és munkáspártok képviselői­nek 1957. és 1960. évi moszkvai tanácskozásain és a tanácskozások ha­tározatainak kidolgozásában, a test­vérpártok kongresszusán és más al­kalmikkor például legutóbb a Ma­g-vi Népköztársaságban tett látoga­tása alkalmából elmondott beszédei­vel, — meggyőzően bizonyltja az SZKP-nek azt a törekvését, hogy a mozgalomban felmerülő problémákat és vitákat a meggyőzés, eszmecsere elvtársi vita módszerével oldjuk meg Felháborító, amikor a kínai KP kép­viselői meghamisítják az SZKP-nek ezt a szerepét, Igyekeznek megrágal maznt, befeketíteni a szovjet pártot Éppen mostanában vagyunk tanúi ef féle kirohanásoknak, amelyek az SZKP és személy szerint Hruscsov elvtárs, illetve más testvérpártok és képviselőik ellen irányulnak. A szov­jet kommunistákat azzal vádolják, hogy elárulták a szocializmust és el­adták magukat az amerikai impéria lizmusnak, Hruscsov elvtársat pedig revizionistának bélyegzik. A kommu­nista világmozgalom joggal ítéli el kemény és határozott szavakkal eze­ket a minősíthetetlen szidalmakat. Az SZKP és a Hruscsov elvtárs elleni kirohanásokat a világ kommunistái a mozgalmak egysége, a szocialista vi­lágrendszer összefogása ellen irányu­ló támadásoknak tekintik, amelyek a világimperializmus malmára hajtják a vizet. A csehszlovákiai kommunisták is határozottan elítélik ezeket a rágal­makat, a Kínai Kommunista Párt kép­viselőinek egységbontó aknamunkáiét Mindig nagyra értékelik, hogy néze teik megegyeznek a szovjet kommu nístákéval és Csehszlovákia népe min dig nagyra becsüli a Szovjetunióhoz fűződő szövetségünket, amelyet együt­tesen ontott vérünkkel, a közös cél­jaink elérését szolgáló együttes mun­kánkkal pecsételtünk meg. Nagyra ér­tékeljük, hogy Hruscsov elvtárs forró barátsággal viseltetik országunk iránt. Csehszlovákiához való viszonya még a fasizmus elleni nemzeti felszabadí­tó harc esztendeiben gyökerezik Hruscsov elvtárs a szovjet hadsereg egyik vezetőjeként figyelemmel kí­sérte a Szovjetunióban szervezett ka­tonai egységünk megalapítását és harci bevetéseit. 1943 ban a szovjet kormány őt bízta meg, hogy Vatutyin tábornokkal együtt figyelemmel kisér­je katonáink kiképzését és felszere­lését. 1943 végén, amikor Moszkvában megkötötték a csehszlovák—szovjet szövetségi szerződést. Hruscsov elv­társ Klement Gottwald elvtárssal tár­gyalt a csehszlovákiai ellenállásnak nyújtandó szovjet segítségről. 1944 május elején Gottwald elvtárs Kijev­be utazott Hruscsov elvtárshoz, hogy részletesen megbeszélje vele, milyen segítséget nyújt az ukrán partizán­mozgalom vezérkara a mi partizán­mozgalmunknak E megbeszélések alapján Ukrajna KP Központi Bizott­sága Hruscsov elvtárs javaslalára konkrét intézkedéseket hagyott jővá a Csehszlovákia népének nyújtandó segítségről. így aztán szovjet fegyve­reket kaptunk, tapasztalt partizánpa­rancsnokok jöttek hozzánk, akik a di­cső Szlovák Nemzeti Felkelésben is fontos szerepet játszottak. A szovjet nép internacionalista segítségét a szlovák partizánok azzal hálálták meg, hogy egyik felsőgarami egysé­güket „N. Sz. Hruscsov partizánbri­gádnak" nevezték el. A háború után még szorosabb kap­csolatok fűzik Hruscsov elvtársat hazánkhoz. Többször járt Csehszlová­kiában — 1954-ben az SZKP küldött­ségének vezetőjeként a CSKP X. kong­resszusán, 1957-ben szovjet párt- és kormányküldöttség élén, és 1961-ben, amikor Bécsbe utazott, hogy találkoz­zék J. F. Kennedy, amerikai elnökkel. Látogatásai mély nyomot hagytak Csehszlovákia népének szívében. Jó­maga is meggyőződött arról az őszin­te barátságról, amely hazánk népeit a szovjetek országához fűzik. 1957­ben az országunkban tett látogatás­ról hazatérve mondta egy moszkvai népgyűlésen: „Ma olyan kölcsönös vi­szonyunk, amilyen csak példás csalá­dokban található". Csehszlovákia népe hálásan fogad­ta e szavakat és szeme fényeként őrködik népeink barátságán, szövetsé­gén. A mai napon csatlakozik a szov­jet nép szerencsekivánataihoz, a nagy­világ minden részéből érkező üdvöz­letekhez és Hruscsov elvtársnak még hosszú évekre erőt, egészséget, sike­res munkát kíván. Életművét legjobban saját szavai­val jellemezhetjük: „Mint minden kommunista, én is arra vágyom, hogy minden ember boldogan éljen, hogy minden ember nemzetiségi, vallási, faji különbség nélkül teljes mérték­ben élvezze munkája gyümölcseit. Azért harcolunk, hogy olyan meny­nyiségű anyagi javakat halmozzunk fel, amennyi ahhoz kell, hogy min­den ember bőségben éljen. Hisszük, hogy az emberiség eléri e célt. Hogy mikor, nem mondhatjuk meg ponto­san. Ám világos, hogy az emberiség e cél felé halad. Örülök neki és min­den erőmből arra törekszem, hogy haladását előremozdítsam." Olyan ember szavai ezek, aki a nép fia, a népet szolgálja és minden ere­jét a nép boldogságáért vívott harc­nak szenteli. Magyar államférfiak üdvözlő távirata Antonín Novotný elvtársnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének, Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsága első titkárának, |ozef Lenárt elvtársnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnökének Prága Kedves elvtársaki A magyar—csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány, az egész magyar nép és magunk nevében szív­ből jövő üdvözletünket és forró test­véri jókívánságainkat küldjük önök­nek ós önök útján Csehszlovákia test­véri népének. A felszabadult országaink között 15 évvel ezelőtt aláírt szerződés ki­fejezte országaink politikai rendjé­ben, nemzetközt helyzetében végbe­ment mélyreható változásokat, és or­szágaink kapcsolatait a mindkét nép által hőn óhajtott barátság s testvéri együttműködés alapjára helyezte. A magyar—csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződés aláírását követő időszak mind népeink, mind a többi szocialista ország népeinek életében korszakalkotó változásoknak, a tár­sadalmi, gazdasági, kulturális élet szocialista átalakulásának, páratlan fejlődésének, valamennyi szocialista ország internacionalista kapcsolata megerősödésének és kiterebélyesedé­sének Időszaka volt. A magyar-—csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződés 15. évfordulója alkalmából ez úton ls kifejezzük ren­díthetetlen hűségünket a proletár In­ternacionalizmus elvéhez, amely szer­ződésünket létrehozta és élteti. E történelmi évforduló alkalmából a testvéri Csehszlovákia népeinek a gazdaság, a kultúra, a népjólét eme­lésében további nagy eredményeket, önöknek, kedves elvtársak, sok si­kert, jó egészséget és személyes bol­dogságot kívánunk. Éljen a magyar és a csehszlovák nép testvéri barátsága és megbont­hatatlan szövetsége! Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke. Walter Ulbricht cikke Hruscsov elvtárs 70. születésnapja alkalmából Berlin (CTK J — Az NDK sajtója közölte Walter Ulbrichtnak, az NDK Államtanácsa elnökének, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bi­zottsága első titkárának cikkét, melyet Hruscsov elvtárs 70. születés napja alkalmából irt. Ulbricht kiemelte Hruscsov elv­Hazautazott a lengyel párt­ás kormányküldöttség néhány tagja A Kremlben közös nyilatkozatot irtak alá a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett látogatása alkal­mából. A közös nyilatkozatot Nyikita Hruscsov, Wladyslav Gomulka és Jó­zef Cyrankiewicz írta alá. Az aláírásnál megjelent Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Anasz­tasz Mikojan, Mihail Szuszlov és több más szovjet vezető személyiség. Lengyel részről meg|elentek a párt­ás kormányküldöttség tagjai. Stefan Jedrychowski és Adam Ra­packi, a lengyel párt- és kormány­küldöttség tagjai, s a kíséretükben levő további vezető személyiségek tegnap repülőgépen hazautaztak Var­sóba. Wladyslaw Gomulka, Józef Cy­rankiewicz és Zenon Kliszko elvtár­sak Moszkvában maradtak, hogy részt vegyenek Hruscsov elvtárs szü­letésnapjának megünneplésén. JOSHUA NKOMO dél-afrikai neves politikust és három társát egy évre Nuanetsi határmenti vidékre száműz­ték. (CTK) ÉSZAK-RHODESIA belügyminiszté­riuma április 16-án első ízben utasí­tott ki fehérbőrűt Armand-Francois Latavis személyében, akinek további tartózkodása Észak-Rhodésiában „el­lenkezik az ország érdekeivel". (CTK) JENS OTTO KRAG dániai miniszter­elnök bejelentette, hogy szeptember 22-én általános parlamenti választáso­kat tartanak. (CTK) PO JI-PO, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnökhelyettese Pe­kingben a holland nagyiparosok kül­döttségével tárgyalt. (CTK) társnak a német kérdés békés meg­oldáséra tett javaslatait és azt a tá­mogatást, melyet az NDK népe itap a Hruscsov vezette szovjet kormány­tól. Ulbricht elvtárs cikkében megem­lékezik, hogyan Ismerkedett meg Hruscsovval Volgográd mellett a második világháború éveiben. A kí­nai vezetők Hruscsov elleni rágalmait említve kijelentette, hogy ezek a rágalmak csak azt bizonyítják, mi­lyen irreálisan értékelik a kínai ve­zetők a nemzetközi fejlődést. A mongol vezetők üdvözlő távirata A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága, a Nagy Nép.i Hural Elnöksége és a Mongol Nép­köztársaság Minisztertanácsa táv­iratban üdvözölte a 70 éves Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtársat. A Mongol Népi Forradalmi Párt mindig büszke volt arra, hogy Lenin nagy pártja, a dicső SZKP minden­kor a nemzetközi kommunista moz­galom egységének megszilárdításáért, a győzelmes marxista-leninista taní­tás alkotó szellemű fejlesztéséért és védelméért folytatott harc élsoralban haladt — olvassuk a táviratban. A mongol vezetők hosszú életet és további eredményes munkát kíván­nak Hruscsov elvtársnak. A Szonda 1. űrállomásról Április 2-től 15-ig huszonötször lé­tesítettek rádiókapcsolatot a Szonda 1. automatikus űrállomással. Ennek során tovább vizsgálták, hogyan mű­ködnek az űrállomás új berendezései a kozmikus térség viszonyai között, s tudományos értesüléseket szerez­tek. A kapcsolatok során eszközölt mé­rések szerint az automatikus űrállo­más berendezései a programnak meg­felelően működnek. Április 15-én, közép-európai idő szerint 16 órakor, a Szonda 1. négy­millió 250 000 kilométer távolságban volt a Földtől. Az idén 2 millió 30ii ezer turistát várnak Jugoszláviába. Az ország több mint százmillió dollár idegenforgalmi bevételre számít. A képen: Az isztriai Porecs város számtalan építészeti műemlékével. (CTK felvétele) Ül SZÖ 2 * 1964. április 17.

Next

/
Thumbnails
Contents