Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-16 / 106. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek ! HRUSCSOV: ÁN IMHJH APJ a Bratislava, 1364. április 18. csütörtök • 30 fillér O XVII. évf. 106. szám Csehszlovák párt­ás kormányküldöttség Moszkvában V^mMmmi''--: A küldöttség búcsúztatása a ruzynei repülőtéren (CTK) — Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársasá­gunk elnöke vezetésével csehszlovák párt- és kormányküldöttség utazott baráti látogatásra Moszkvába. A kül­döttség tagjai: Jirí Hendrych, a CSKP KB elnökségének tagja, a CSKP KB titkára, Alexander Dubček, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Ladislav Rajtora, a Chý­néi Egységes Földművesszövetkezet elnöke, Vladimír Koštial mérnök, a Dubnica nad Váhom-i Gépgyár üzemi pártbizottságának elnöke. A ruzynei repülőtéren Jaromír Do­lanský, Zdenék Fierlinger, Drahomír Kolder, jozef Lenárt és Otakar Simű­nek, a CSKP KB elnökségének tagjai, Antonín Kapek, a CSKP KB elnöksé­gének póttagja, Vladimír Koucký és František Pene, a CSKP KB titkárai, Dr. Jozef Kyselý, Dr. Alois Neuman és Dr. Josef Plojhar, a Nemzeti Front pártjainak elnökei és további vezető személyiségek búcsúztak a küldött­ségtol. Jelen volt továbbá Mihail Vaszil­jevics Zimjanyin, a Szovjetunió prá­gai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a nagykövetség tagjai. Minden kommunista párt kötelessége, hogy szem előtt tartsa a népek létérdekeit Szovjet—lengyel barátsági nagygyűlés a Kremlben Moszkva (CTK) — A szovjet—len­gyel barátsági szerződés megkötésé­nek 19. évfordulója alkalmából szer­dán a Kremlben barátsági nagygyű­lést rendeztek, amelyen a Moszkvá­ban tartózkodó lengyel párt- és kor­mányküldöttség is részt vett. Az ülésen beszédet mondott Nyikita Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Bestédében hangoztatta, meny­nyire kedvez a szovjet—lengyel ba­rátság a két országnak, a szocialista világrendszernek, a békeharc nemes ügyének. Hruscsov kijelentette, hogy a delegációk tárgyalásai hasznosak voltak, a kölcsönös megértés, egyön­tetűség és szívélyes barátság légkö­rében zajlottak le Megegyeztek a két ország 1970-ig terjedő gazdasági együttműködésében, s arra az egyön­tetű elhatározásra jutottak, hogy a barátsági szerződést további húsz év­re meghosszabbítják. Hruscsov elvtárs a továbbiakban is­mertette a két nép történelmi kapcso­latainak alakulását. Méltatta a len­gyel munkásosztály nehéz küzdelmét, a háború utáni évek alkotóslkereit. A szocialista országok meggyorsíthatják előre­haladásukat a szocializmus és a kommunizmus felé A testvéri szocialista országok ma egészen más viszonyok között fejlőd­Moszkva (CTK) — A csehszlovák párt- és kormányküldöttség tegnap megérkezett Moszkvába. A küldöttség baráti látogatásra utazott a Szovjet­unióba, hogy a csehszlovák nép ne­vében 70. születésnapja alkalmából üdvözölje Hruscsov elvtársat, az SZKP KB első titkárát, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökét. A vnukovól repülőtéren L. I. Brezs­nyev, az SZKP KB elnökségének tagja, az SZKP KB titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke, D. Sz. Polanszkij, az SZKP KB elnökségének tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának alelnöke, K. N. Rudnyev, az SZKP KB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának alelnöke, Sz. G. Lapin, a Szovjetunió külügy­miniszter-helyetlese, L. N. Tolkunov, az SZKP KB osztályvezető-helyettese, E. I. Gromov, a Szovjetunió külügy­minisztériumának osztályvezetője és az SZKP KB vezető dolgozói fogadták a csehszlovák elvtársakat. A fogadtatáson jelen volt OldFich Pavlovský, Csehszlovákia rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, vala­mint a csehszlovák nagykövetség dolgozói. EGY A SOK KÖZÜL Smolenicén űj festék- és lakkgyár építését tervezik. Még az Idén lerak­ják az üzem alapjait. A tervek sze­rint ezen a szakaszon ez lesz ha­zánk legnagyobb üzeme. Mit készítenek majd az új üzem­ben? Klasszikus mázolóanyagokat — tes­téket és lakkot — korszerű techno­lógiával. Természetesen, ha már új üzem épül, új anyagokat Is kell gyár­tani, olyanokat, amelyek korszerűek lesznek. S Smolenicén készítenek majd ilyen anyagot, mégpedig ha­zánkban elsőkként — a vágsellyei nitrogéngyárbói szállított polivinil­acetát alapanyagra építve. Ez az úgy­nevezett latex-anyag. Az anyagra pedig nagy jövő vár. Az építőiparban lehetővé teszi, hogy a vakolás terén új, korszerű módsze­reket vezessenek be. A latex-anyag kiváló ellenálló tulajdonsággal ren­delkezik: időálló. Ezenkívül Igen lé­nyeges szempont az is, hogy az új názolóanyag felhasználásánál lénye­gesen jobban lehet alkalmazni a gé­pesítést.' Ebből a szempontból figye­lemre méltó a tervezők kimutatása. E szerint az új mázolóanyagok be­vezetésével — az üzem teljes kapa­citásának kihasználása mellett — pél­dául az 1960—1965-ös években, tehát öt év alatt az építőiparban mintegy kétezer vakoló szakembert, húszmil­lió normaórát és a vakolók bérein százmillió koronát takaríthattunk volna meg. Már ez is elárulja, hogy az üzem­ben magas lesz a munkatermelékeny­ség — egy szinten lesz a világszín­vonallal. Az új üzem tervét a Chemoprojekt tervezői készítették. A második fél­évben a Stavoindustria dolgozói meg­kezdik az építkezést, hogy még az idén közel tízmillió korona értékű munkát végezzenek el a földmunkák­nál és až iparvágány építésénél. (ks) Rimaszombati számadás 'A megbízatási időszak végének közeledtével képviselőink számot adnak négyéves munkájukról. Elénk sorakoztatják az elért eredményeket, bűvö­sen, nagy számokban, tíz- és százmilliókban beszélnek, s mi — ennyi ren­geteg pénz hallatán — elcsodálkozunk: Milyen gazdagok is vagyunk. Napjainkban sok ilyen számadásra kerül sor, és ha csak tehetjük, mindegyikre elmegyünk, hiszen nagyon ls érdekel bennünket az, amit ott hallhatunk. Ezt az alkalmat se mulasszuk el. Képzeljük magunkat a rimaszombati járás valamelyik községének szép új kultúrházába, és hall­gassuk meg, mi minden történt az elmúlt években ebben a dél-szlovákiai járásban. A KIHASZNÁLATLAN HÁROMMILLIÓ Először is arról tájékozódhatunk, hogy a JNB miképpen gazdálkodott a gondjaira bízott építkezési célokra szánt beruházási összeggel. Tudnunk kell, hogy ebben a járásban a fel­szabadulás után bizony nagyon sokan laktak túlságosan mostoha körülmé­nyek között. A kultúra „lakásviszo­nyairól" nem is beszélve! Ezért a já­rás nehéz milliókat kapott építkezési célokra. Az eredmény? Tíz év alatt kilencven híján hatezer lakás épült a járásban. (Persze, ez még mindig kevés.) Ezenkívül számos üzlethelyi­ség, egészségügyi létesítmény, üzem­rész, és megkezdték a rimaszombati élelmiszeripari kombinát építését is. A város- és községfejlesztési akció keretében húszmillló-kétszázkilenc­vennégyezer korona értékben többek közt iskolák (27 tanterem), HNB épü­letek (32), kultúrházak (43), tűzoltó­szertárak (31) épültek. Az épületek értéke természetesen jóval nagyobb lenne, ha hozzáadnánk a lakosság társadalmi munkájának értékét. Nagy ütemben épült, szépült tehát a járás, s ezen a téren nem Is volna hiba, ha az 1960—63-as években ki­használatlan nem marad több mint hárommillió korona a város- és község­fejlesztésre szánt összegből. Ha a nemzeti bizottságok „élelmesebben" nek — mondotta Hruscsov elvtárs. — Nem kellett annyi áldozatot hozniuk, oly sok nehézségei átvészelniük, mint a szovjet népnek. A gazdasági együtt­működés előnyei és a nemzetközi szo­cialista munkamegosztás révén a szo­cialista országok lényegesen meggyor­síthatják előrehaladásukat a szocia­lizmus és a kommunizmus felé, idő­előnyt nyerhetnek a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben Ám még mindig nem használjuk ki tel­jesen a szocialista országok tervszerű gazdasági együttműködésének nagy előnyeit. Sok mindent meg kell fon­tolni, sok mindenen kell dolgozni. A fő dolog világos: A szocialista építés ér­dekei megkövetelik valamennyi szo cialista ország szoros együttműködé sét. Nélküle nem fejlődhet eredmé­nyesen a szocialista világrendszer. A szocialista országok az utóbbi években kivívták a nemzetközi fe­szültség enyhülését. Az atomcsend­szerződés után tisztább lett a levegő. Ma nagyon fontos feladat a nemzet­közi feszültség legveszélyesebb gócai­nak felszámolása. Sajnos, sok ilyen góc van. A legveszélyesebb Európa szívében van, mert még mindig érez­hetők a második világháború marad­ványai és nem született meg a német békeszerződés. Hruscsov elvtárs figyelmeztetett a feltámadó német militarista és revan­sista szellem fokozódó veszélyére, ezzel kapcsolatban az Egyesült Álla­mok felelőtlen magatartására. Hrus­csov kljeléntette: A Szovjetunió ernyedetlenül tovább törekszik a második világháború ma­radványainak felszámolására. Len­gyelországgal, a Német Demokratikus Köztársasággal és a többi szocialista országgal egyetemben nem egyszer felszólítottuk a nagyhatalmakat, hogy kössék meg a német békeszerződést, s ennek alapján nyilvánítsák Nyugat­Berlint demilitarizált szabad várossá, hogy így Szavatoljuk a népek bizton­ságát a nyugatnémet revanslsták fon­dorlatai ellen. Csak ezen az úton ér­hetjük el a tartós és szilárd békét Európában. Eléggé ismert a lengyel kormány javaslata: legyen Közép Euiópa aicm­fegyvermentes övezet. A Szovietunió és a többi szocialista ország támogat­ta lengyel barátaink gondolaiát, mely iránt világszerte nagy az érdeklődés. ürömmel állapítom meg, hogy né­zeteink a tárgyalások napirendjén szerepelt kérdésekben is teljesen azo­nosak voltak. Küldöttségeink közös nézete, hogy további lépéseket kell lenni az európai és világbéke meg­szilárdítására. Mindkét delegációnak az a véleménye, hogy továbbra is lé­oyegesen erősíteni kell a Varsói Szer­ződés Szervezetét, hogy fokozódjék szerepe a szocialista országok érde­keinek védelmében, biztonságuk sza­vatolásában és békeszerető politiká­jukban. Kommunista kötelességünk a marxista-leninista tanítás védelmezése Hruscsov elvtárs beszéde következő részében rátért a nemzetközi kommu­nista mozgalom jelenlegi égető prob­lémáira. A Jelenlegi helyzet lényege az — mondotta —. hogy a kínai ve­zetők aknamunkájukkal nagy nehéz­ségeket okoztak a kommunista világ­mozgalomnak, a kettészakadás szélé­re sodorták. A szocialista országok népei és a kommunista pártok ma az új világ építésének nagyszerű feladatain dol­goznak. Ez a munka teljesen leköt bennünket ezért nem jó, ha a kínai vezetőséggel való viszály el­szakít bennünket a kommunizmus építésén végzett konkrét munkától. A nyílt viszállyá fajult nézeteltéré­seket nem mi Idéztük elő. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a többi marxista-leninista párt a legnagyobb fokú türelmet és jóindu­latot tanúsította, hogy megakadályoz­za a viszály elharapődzását és azt, hogy a kínai pártvezetőség téves, an­tileninista álláspontra süllyedjen. A kínai szakadárok az SZKP, és a (Folytatás a 3. oldalon) Csehszlovák államférfiak üdvözlő távirata KÁDÄR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, miniszterelnök DOBI ISTVÁN, az Elnöki Tanács elnöke Budapest Tiszteli Elvtársak! A csehszlovák—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződés aláírásának 15. évfoidulója alkalmából testvéri üdvözle­teinket és szívélyes jókívánságainkat küldjük a magyar népnek. A szerződés aláírása alapozta meg országaink közt a baráti kapcsolatok fejlődését politikai, gazdasági és kulturális téren. Meg vagyunk győződve hogy tovább mélyítjük a csehszlovák—magyar kapcsolatokat, a két ország népe, a szocialista tábor egysége és a világ­béke megszilárdítása érdekében. ANTONÍN NOVOTNÝ, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titká­ra, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke JOZEF LENÁRT, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság miniszterelnöke Václav Dávid külügyminiszter is üdvözlő táviratot küldött Péter János­nak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének a szerződés aláírásá­'nak 15. évfordulója alkalmából. A I m a 11 a n ó r á gazdálkodnak, mi mindent építhettek, szépíthettek volna még ennyi pénz­ből... HUSZONHÁROMEZER UTAS NAPONTA A közlekedés ma országszerte az érdeklődés homlokterében áll. A ri­maszombati járásban sincs ez más­képp. A lakosság itt ts sokat utazik. £s főként autóbuszon... A felszaba­dulás után sok új autóbuszvonalat lé­tesítettek a járásban. Ma 1051 kilo­méteren 702 járattal 39 a számuk. A hatvanhárom autóbusz és a 19 pót­kocsi évente majdnem kilencmillió utast szállít. A közúti forgalom ilyen nagyará­nyú fejlődése egyre sürgette az út­építést. A felszabadulás után 427 mil­lió koronát költöttek út-és hídépítés­re. Az elmúlt négy évben fokozott ütemben haladt ez a munka, s a kép­viselők legfőbb érdeme az, hogy sok helyütt a lakosságot ls bevonták az útépítésbe. Továbbá sok falu sok la­kója dicséri képviselőinek fáradozá­sát, mert vagy autóbuszjáratot „har­coltak kl", vagy a járat módosítását az utazók többségének Igénye szerint. (Folytatás a 2. oldalon) Dél jelé már olyan kabát-lecsalogatóan sü­tött a nap, hogy Né­meth Laci homlokán sűrűn gyöngyözött a veríték a Super kom­bájnjában. Egy órával ezelőtt még Zöld Pé­ter, a balázsfai détés fDT) is erősen izzadt, most már ott beszélget­het az árokparton Nagy József agronómussal s élvezheti a szinte álom­ba ringató, langyos ta­vaszi szellő pajkosko­dását. A simítóra itt már va­lóban nincs szükség, Zöld Péter olyan simá­ra „gyalulta" a 20 hek­táros parcellát, ami­lyenre csak engedte a föld. Most Németh La­cin, meg két társán a sor, hogy puhává, por­hanyóssá ágyazzák a cukorrépa alá a talajt. Valahol delet haran­goznak. A fiúk úgy ter vezték, hogy egyig dol­goznak, azaz addig, amíg be nem fejezik a talajelőkészítést. Az egyik traktor már ki ts áll a sorból, a másik kettő az utolsó fordulót teszt. Aztán néhány perc karbantartás, és nekik is vasárnap van. Legalább délután. — Mára talán elég is lesz, — így indul a be­szélgetés a dűlő szélén. — Hát, ha eső nem jön? — szól az agronó­mus s közben az égbol­tot kémleli. — Nem is ártana, — folytatja — ha reggelig még szik­kadna a föld. A láthatáron sehol egy felhőfolt. Nyugodt lelkiismerettel parkol­nak le a barna képű em­berek. Nagy József ts elégedetten várja a hétfő reggelt. Estefelé a szürkülő égbolt alján felhők tor­nyosulnak. Az agronó­mus most már Idegesen fürkészi a láthatárt. Bűntudat nyugtalanítja, — hátha mégis eső lesz az éffel, fó kiadós, ak­kor oda a reggeli répa­vetés. De hát éjszaka még nem vetettek cu­korrépát. A gépi műve­léshez pontos, egyenes sorok kellenek. Meg az­tán a fiúk ls, kt erre, ki arra ment a tanyá­ról. Efjel kétszer ls kém­leli az eget. De Zöld Péter ts, pedig őrá, vagyis a DT-re a vetés­nél már nem lesz szük­ség. Mégis, ha sebes hi­deg esőt kapnának, új­ra kell lazítania, késik a vetés, csappan a hek­tárhozam. Még hajnalban ls bo­rús az ég. Kicsit sze­merkél az eső. Csak akkor oldódik a fe­szültség, amikor a reg­gelt szél szétzavarja a felhőket. Es a felsza­badult „hállsten csak akkor hagyja el az ag­ronómus ajkát, amikor a vetőgépek a dűlő szé­lét ts „beszegték". H. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents