Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-14 / 104. szám, kedd

~i i's/j ŕr//sssŕf///ffssf/r/sss/ssfs/s///j Sejtések és remények a rák kutatásában A tettes ismeretlen © A statisztikai ellentmondásai ® Elméletekben nincs hiány ® Színre lépnek a vírusok 0 Még nem született meg a „csodagyógy­szer" © Nem vagyunk teljesen védtelenek ,,'A rák problémáját előbb-utóbb vosal Is: megállapították, hogy a kü- nek hasonló hatása lehet Rákosodásl meg kelt oldanunk. Annyit tudunk lönböző rákfajták előfordulásának folyamatot Idézett elő a kísérletek már róla, hogy elég megfordítani még gyakorisága egészen más tevékeny- során hörcsögöknél két olyan vírus egy lapot a tudás könyvében, hogy ségiik színhelyén, mint Európában ls, amely normális körülmények kö­célhoz érjünk" — így nyilatkozott a vagy Észak-Amerikában Mindez kőte- zött az emberek légutalban (orrunk­jelen és jövő legnagyobb orvosi rej- lezően sürgeti, hogy a rákkutatásban ban, torkunkban) található, s „ín­télyéről az egyik élenjáró orvos-tudós, az eddigieknél jóval körültekintőbben fluenzát" okoz. Ez a felfedezés rop A rák ellen világszerte totális harc vegyék számitásba a környezeti hatá- pant jelentőségű, mert valószínűsíti folyik. A kutatók és a legkülönbözőbb sokat. tudományágak specialistái lépésről lépésre meghátrálásra kényszerítik, mégis kitartóan védi pozícióit, sőt olykor ellentámadásba megy át. Oly Mi váltja ki? Ez a rákkutatás központi problémá­ügyesen álcázza magát, hogy még a ja. Mert ha ismernénk okozóját, köny­legtökéletesebb tudományos és műsza annak lehetőségét, hogy rosszindulatú daganatok fejlődhetnek ki az emberi szervezetben vírusfertőzés következ ményeként is. Hanem a bizonyítástól még nagyon Is távol vagyunk. A rák és a vírus ki eszközök is tehetetlenek vele szem­ben. Mit tudunk róla magyarázzák a rák lényegét és kelet­kezését. Egyesek úgy vélik, hogy a A rák a hámszövet rosszindulatú rák fizikai behatások nyomán kelet­daganata; nyálkahártyán, bőrön vagy kezik, például röntgensugarak, esel­re ľt 01s e rľU mdeľezéi nmódjá a. Z Is" tX fertözés küzötti k aP c s° Iat klmutat á­mányos kôrôkbeľmľr számos eľmé- fŠ^^úľ^nľ^Pwfke'? ffs , . .. ,ii ••!« fai \ a „a parány vá tozások, ame yeket a vi­"ľf íiJT ľ^.^nľ'^^Ä" t'usfertőzés válthat ki a sejíekben, fel­valamelyik szerv belsejében csomó, beszűrődés vagy fekély alakjában je­lenik meg. A rosszindulatú daganatok 80 százaléka rák. Nagysága észlelé­sekor a koronástól a tányérnyiig, il­letve a diónyitói az emberfej nagysá­leg hő hatására. Ez az elmélet azon­ban Csak a rákos megbetegedések bi tehetően régen eltűnnek, mire a rá kos daganatot évek múltán felfedezik a szervezetben. A rákellenes hatékony anyagot ke­reső tudós feladata rendkívül bonyo­zonyos fajtáinál Indokolt, egészben sok százezer anyagot kipróbál véve nem képes megmagyarázni a tak már, s naponta az egész világon rosszindulatú daganatok keletkezését. eSyre újabbakkal kísérleteznek, vizs­A japán kutatók néhány évvel ez­gúig változhat. A nyálkahártyákon és előtt ún. irritációs elméletükkel lep tők meg a világot • Ez az elmélet kül­ső, izgatóanyagok­gálják, van-e ún cllosztatikus hatásuk a sejtekre, vagyis képesek-e valami­képpen fékezni növekedésüket. Emel lett olyanoknak kell lenniük, hogy a rákos sejtekben nagyobb kárt tegye ban keresi a "rák ne k> minl a normálisokban, okát. Már régóta Ez ide íS nem vezettek célhoz a kö­megfigyelték, hogy tönféle kivonatok, szérumok, külön­egyes fogallkozású leges baktériumok sem, amelyek szél­embereknél rossz- bontják, feloldják az egyes rákos sej Indulatú dagana- 'eket. A terapeutikus szerekkel fog­tok fejlődnek ,pl. lalkozó kutatók mindeddig sötétben a kményseprőknéi topognak. Ľ ezért a központi problé­bőrrák. a oipázók- ma is az, hogy aprólékosan kí­nál ajakrák stb. A vizsgálják a rák okait, az egészséges daganatok és a rákos sejtek alapos tanulmányo­a zása révén kinyomozzák a sejtek rosszindulatú burjánzásának valódi rákos leggyakrabban kátrányolajokkal és anilinfestékkel okát. dolgozóknál for­dulnak elő... A rák elleni össz­pontosult támadás' A védekezés eszközei A bratislavai Onkulágiai Intézetben mesterséges radio­aktív anyagokkal végzik a rákos sejtek kutatását. A biti' lógiai preparátumukat besugárzás elűtt ólomtéglákból összeállítható trezorban helyezik el. a bőrön rendszerint fekély, a belső radioaktív sugárzás, a cigarettafüst ellenaiivaeik termőiét" szervekben körülhatárolt vagy elmo- rákkeltő hatását. Mind többet tudunk az 1B U®' 1 te rmellés t sódott határú csomó alakjában jelent- már a rákos sejtek természetéről, vi " Id K svosvuasaran ezei haros burjánzásáról, mégis mindin A rák legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy a rákos sejtek gyorsab­eredményeképpen ban osztódnak, mint az egészségesek, a tudósok felismer- intenzivebb az anyagcseréjük és gyor­ték többek között sabban növekednek. Emellett szerve az olyan külső be- zetünk nem Ismeri fel Idejekorán, mi hatások mint a m e8y benne végbe, nem reagál vala­hormonók, mérgek, ^épp például lázzal vagy fájda­lomérzettel, nem kezdi meg idejében kezik. A ráksejtek a szervezet min­den olyan részéből kiindulhatnak, ahol hámszövet van; gyorsan beszü­remitik a környező ép szöveteket, át­tételeket okoznak a környező nyirok­gyógyításában ezért nagyon fontos a korai felismerés, amit a rák­kább valószínű, hogy a rákosodás ^.urüvizsgálat is elősegít j kötelezővé kellene lenni mindenki számáralj, igazi magyarázatát a sejtkémiában és a genetikus kémiában kell keresnünk. Ügy képzelhetjük el a dolgot, hogy mert minél fiatalabb a rákos képződ­mény, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy még nem hozott létre áttételeket, nem támadta meg a nyi­szervekben, pl. májban, az agyban és rakós türelemjáték alkatrészei, s a ^f^Snsľgafľkkaf 5 aTToKľ ._,.u' rux...K.i-„ „„.i,. fnvÄhhl siker mnst már a tíirplmíin k- id l I' °nigensugaraKKai, Un. KODOll csomókban, de a véráram útján is az eddigi elméletek, feltevések és fel hozhatnak létre áttételeket távoli ismerések végeredményben egy össze a csontokban. Eltávolítása után gyak­ran kiújul. A férfiaknál gyakori a gyomor-, végbél-, nyelőcső-, prosztata-, tüdő-, gége-, ajak-, hasnyálmirigy-, húgyhó­lyag- és hímvesszőrák, a nőknél az epehólyag-, a méh-, emlő-, petefészek­további siker most már a türelmünk­től függ; attól, hogy sikerül-e össze­rakni és valóságos helyükre Illeszte­ni a türelemjáték alkatrészeit... Rákkeltő vírusok ágyúval, radioizotópokkal történiki ma a rákbetegségek 20—30 százalékát már tudják gyógyítani. A rák egyes kevésbé veszélyes formáinál jó szol­gálatot tesznek a gyógyszerek ls. A legfőbb követelmény tehát minden Roppant jelentőségű „alkatrésznek" esetben, hogy idejében kezdjék meg és hüvelyrák. Mindkét nemnél elő- játszik az a felismerés is, hogy a ví- a gyógykezelést! fordul a bőrrák, főleg az arcon. ­A rák statisztikája » L T?\ &l t*l Š br Í Z í d9n 'qn hörcsögöknél. Az ilyen irányú kuta- tályokban is fokozott mértékben szedi felüli j kor betegsege. zu m eves Us főszerepl öj e" egyébként a polio- áldozatait. Ezért érdeklődéssel és korban ritkábban észlelhető, de ujab- m a. vírus am eiynek dezoxlribonuk- megnyugvással fogadunk minden új a "fiatalabb** korban is'emelkedik lelnsa ví a (DNA-ja), genetikus anyaga részleteredményt, eszközt, tudományo­rusoknak is küzük lehet az emberi A rák még ma is az emberiség leg rák néhány formájához. A kutatás nagyobb csapása. Nemcsak a nőket már számos olyan vírust talált, ame- tartja rémületben, hanem a dohány­lyek rákot okozhatnak egereknél és zókat ís. Ojabban a fiatalabb korosz­parányi, de jól kimutatható elváltó- san megalapozott elméletet, amely s ezek a daganatok nagyon rosszindu- zás { ^ e[ő g szövettenyészet sej t. közelebb visz bennünket a' rejtély latuak. A 65. életéven tul a rak mar j eibe n_ s ez a pa rányl elváltozás az- megoldásához. A rákkutató tudósok ritkán jelentkezik. után a s ei te k gyökeres széteséséhez roppant erőfeszítéssel „türelemláté­Az Egészségügyi Világszervezet tecn- vezethet ku k- alkatr észei végül is a helyükre nikusal térképet készítettek a raK A poliom a. víruson klvü ! három to- kerülnek, előbb-utóbb biztosan megfé­terjedésérol. Statisztikai kimutatásul? ( v(rus( ismerünk amel y_ kezzük a rá k pusztítását, egyes adatai alátámasztják a rák egyes formáinak okairól szóló elmé­leteket, mások ellentétben vannak a kutatók következtetéseivel. 1915 ben például az USÁ-ban legnagyobb részt a fehér nők szenvedtek rákban, utá­nuk következtek a néger nők, a fe­hér férfiak és a néger férfiak. 1954­ben már — magyarázat nélkül — megfordított sorrendet mutat a sta­tisztika... Japánban és Izlandon a rákos esetek 50 százalékát a gyomor­rák képezi, más országokban csak 10 százalékát... Nem találtak magyará­zatot arra sem. miért van az USA déli részein 20-ször több bőr- és ajakrák, mint az USA északi területein, vagy miért szenved Izraelben 8-szor több nő mellrákban, mint Japánban. Ha le lepleznék a rák földrajzi elterjedésé ben mutatkozó eltéréseket, talán ma gának a ráknak ez eredete ls meg oldódnék. Nagy jelentőségű felismerésre ju­tottak ezzel kapcsolatban az angol rákkutató központ Jamaicában, Ghaná- Kobaltbomba a rosszindulatú daganatok besugárzására a bratislavai Onko ban ős Ugandában tevékenykedő or- lógiai Intézetben. Jíuíidta 's/s//s///s///ss/sffsss/ss/ss///ss//rs J. Rombauer gyűjteményes kiállítása A 19. század első felének légkörét Idézik Ján Rombauer képel, amelyek a bratlslaval Városi Galéria tárlati ter­mének falait borítják. Kétségtelen, hogy a Jó érzékkel Irt történeti re­gények, vagy az olyan képzőművésze­ti alkotások, melyeknek szerzői érzé kenyen reagálnak korunk érverésére s a társadalom szellemi és érzelmi életét figyelemmel kísérik, plasztiku­sabban elevenítik meg a maguk ko­rát, mint sok megbízható és dokumen táló adatra támaszkodó történelmi mű. A Rombauer születésének 180. év­fordulójára emlékeztető kiállítás ere­detileg Prešovon nyílt meg, 1963 vé­gén. Az ottani Képzőművészeti Galéria a Szlovák Tudományos Akadémia mű­vészettörténeti kabinetjével és Anna Petrová művészettörténésszel együtt­működve nagy körültekintéssel ren­dezte meg a tartalmas, visszapillantó tárlatot. Nemcsak Košice, Prešov, Bar­dejov, hanem Budapest, Debrecen és Leningrád múzeumaiból, képtáraiból, és magántulajdonban levő képeiből gyűjtötték ösze példás buzgalommal az anyagot. Anna Petrová a bratisla­vai megnyitón színvonalas beszédben ismertette Rombauer életét és művé­szi fejlődését. Lőcsén, a műemlékekben oly gaz­dag festői városkában látta meg Rom­bauer a napvilágot, 1782-ben. Az ifjú Rombauerban ebben a sugalmazó környezetben csírázott kl nyilván a művészi szép Iránti érzék. Lelkes sze­retettel fordult a festészet felé. A vá­roskában megtelepedett Stunder Ja­kab arcképfestő volt rövid ideig mes­tere. Festőnk rövidesen elkerül Eper­jesre, a kedvező földrajzi fekvésnél fogva fontos gazdasági és kereske­delmi gócpontba. A közel két évtize­des oroszországi tartózkodástól elte klntve, Itt éli le rendezett körülmé­nyek között, jómódban egész életét. Nemcsak az arisztokráciának, ha­nem az öntudatosodó és vagyonosodő középosztálynak ls kedvelt festői mű­faja a maguk és családjukat megörö­kítő portrék. Az oltárképek festése mellett ennek az igénynek kielégítője Rombauer, a vérbeli portrétista. Amint a kitűnően restaurált kiállítási anyag legkorábbi darabjai mutatják, mlnia­turákon, majd különböző méretű olaj­képeken rögzíti türelmes, részletező modorban selyembe, bársonyba, szőr­mébe öltöztetett modelljeit. Rombau­er gyönyörűséggel szólaltatja meg a különféle anyagokat, a suhogó fényes tafotát, a habosan omló csipkét és tüllt, az ékszerek csillogását. De nem áll meg a külsőségeknél. A plasztiku­san formált arc, a jellegzetes kezek, az alak tartása közvetlenséggel Jel­lemzik az ábrázolt egyént. Tájfesőti tevékenységét két vászon jelzi, az egyik Eperjesnek kedves életképi jelenetekkel tarkított látké­pe. Az előkelőségek ksdvelte kies Bárt­fafürdőben kerül össze az orosz Iljln­szkij gróffal és 1806-ban már maga ls Oroszországban van, Péterváron tölt 18 évet. Megrendelői a társadalom legfelsőbb rétegének tagjai, maga III. Sándor cár is. — Az Erinitázs remek képanyaga, az egykorú festők példája ösztönzőleg hat rá s formálja művé­szetét. Tudása elmélyül, palettája megszínesedik, modelljeinek lelkivi­lága erősen foglalkoztatja. A hosszas pétervári tartózkodás után ismét kedves Eperjesére tér vissza. Folytatja az arcképfestést, könnyen Járó ecsetjére veszi az Igé­ző mosolyú „Ifjú hölgyet" s a fris­sen kezelt vörös és fekete színek el­lentétére épített Bajuszos férfit. Men­delssohn, a zeneszerző művészi énjét tükröző képe s a kvalitásos Ganc­zaugh portrék megkapóak. Azonban olykor már veszítenek művel a mes­ter Igényességéből s több bennük a konvenció, mint az Invenció. A telt színű drapériák és tájkivágások ké­pezte háttérbe tűnnek elő a finoman modellált közéleti szereplők s a fel­cicomázott szép asszonyok. A Szovjetunióban őrzött műveiből a kiállításon fényképreprodukciók ad­nak ízelítőt, Bárkány Jenöné Dvoŕák: Stabat mate „Ha az embernek egy szép gondo­lata van, az magában még semmi kü­lönöset nem jelent. De a szép gondo­latból valami nagyot alkotni... ez a legnehezebb. Ez a művészet!" E mély értelmű szavak Dvofák szá­jából hangzottak el és éles fénnyel bevilágítják egész életművét. Dvofák minden gondolatából nagyot alkotott, mert minden, amit értelme vagy szive érintett, lélekkel áthatott, tiszta mu­zsikává vált. Dvoŕák egész élete zenei gondolkodás és zenei érzés volt. „Stabat mater" kantátáját abban az időben komponálta, amikor nem egé­szen két év leforgása alatt elvesztet­te három első gyermekét. Kantátája az apai gyász jegyében született. Dvo­ŕák alkotó képzeletével csodálatos módon utolérte az élő, vérző bánatot. A Stabat matert hallgatva felmérhet­jük, milyen érzelmi gazdaság élt ben­ne, égi magasságokba törő áhítat és elmélyült befelé fordulás, égő fájda­lom, szenvedélyes vágyakozás és igaz, nagy szeretet. Dvofák legnagyobb szenvedése közepette is hitt az élet­ben, a lét szépségében. Ladislav Slovák a Stabat mater elő­adásával újra bebizonyította, milyen kitűnő oratórium-karmester. Egyénisé­gének egész súlyával állt a hatalmas zenei apparátus élén és megkapó elő­adásban tolmácsolta a mű nemes, át­szellemült szépségét. Karmesteri szug­gesztivitása magával ragadta és nagy­szerű teljesítményre inspirálta a ze­nekari játékosokat és az énekkart. A vokális kvartettet Libuše Doma­nínská, Ľuba Baricová, Benő Blachut és Eduard Haken adta elő. Ľuba Bari­cová a bratislavai Nemzeti Színház szólistája, a három vendégművész a prágai Nemzeti Színházhoz tartozik. A szólisták előadása is zavartalan örömet szerzett. Libuše Domanínská és Ľuba Baricová a zenéhez simuló értelmezéssel, finoman árnyalva ad­ták elő szólamukat. Baricová sötéten csillogó, meleg altja nagyon szépen érvényesült. Eduard Haken orgánuma egész terjedelmében nagyszerű, érté­kes hang és rendkívül könnyedén; biztosan bánik vele. Á Szlovák Filharmónia énekkarának teljesítményéről csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk. A kó­rus a sző legszebb értelmében dalolt és zengett, énekeseink pompás kó­rushangzással és mély emberi érzés­sel tolmácsolták Dvofák mélyen em­beri mondanivalóját. A Stabat mater előadása zenei éle­tünk nagy eseménye volt és a közön­ség körében élénk visszhangra talált. Ezen az estén az érzéskapcsolat ele­ven árama keringett az előadóművé­szek és a hallgatóság között. A zsúfolt terem feszült figyelemmel hallgatta végig az előadást és lelkes tapssal ünnepelte művészeinket. A hangversenyközönség örömmel fogadná, ha a bemutatott oratóriumo­kat néhány hónap múlva másodszor ís műsorra tűznék, mert egyszeri hal­lás még ahhoz sem elegendő, hogy ilyen nagyszabású, széles lélegzetű alkotásról áttekintést kapjunk, mé­lyebb megértésről nem ls beszélve. A mű betanulása ls nehéz és fárad­ságos művészi feladat, mindenképp megérdemelné az ismétlést. Havas Márta • PAUSZTOVSZKIJ, a nagy szovjet író néhány évvel ezelőtt kezdte meg önéletrajzi regényciklusának közlé­sét. Nemrégiben a NovlJ Mir című fo­lyóirat a ciklus hatodik részének, a Vándoréveknek első folytatását kö­zölte. • „HARMINCNYOLC ÉV ZOLA MEL­LETT" címmel Albert Laborde köny­vet írt a nagy francia író feleségéről, Alexandrine Zoláról, akinek közeli rokona volt. A szerző nemcsak saját emlékein keresztül kelti életre a ki­váló asszony alakját, hanem minde­nekelőtt levelezésük segítségével. Alexandrine Zola igazi emberi nagy­sága férje halála után bontakozott' ki teljessségében, magához vette Zola és Jeanne Rozerol gyemekeit és csak férje emlékének élt, A késmárki Thüköly-vár tatarozását egy évvel ezelőtt kezdték meg. A vár­udvarban régi festményekre bukkan­tak, amelyeket Andrej Kuc festőmű­vész-restaurátor és Ján Korkoš ipar­művész mentenek meg a pusztulástól, (J. Ivan felvétele — £TKJJ 1984. április 14. * fjf SZŐ S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents