Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-08 / 68. szám, vasárnap

A mezőgazdasági termelés fejlesztése országos feladat (Folytatás a 6. oldalról.) Ebbln az Irányban kell haladniuk — az anyagi érdekeltség elvének érvé nyesítése mellett — erőfeszítéseinknek is. Nem felel meg már az EFSZ-ek Jövedelmének eddigi érvényes elosztási rendszere sem, ellentétbe kerül a mezőgazdasági termelés fejlődési szükségleteivel. Elsősorban arról van szó, hogy az elosztás mai módja nem veszi már tekintetbe az összes Jövedelem természetesen adódó részét, vagyis az állatállomány végleges gyarapodását, a természetes termelési alapokat és az önsegélyes beruházási építkezéseknél elért megtakarításokat. Az elosztásnál csupán a pénzbeli részt, vagyis a pénzbeli jövedelmet veszik számításba. A szövetkezetek értékelésének ez a módszere amellett, hogy egyre inkább szorgalmazták a szövetkezeten belüli akkumuláció pénzbeli formáját, volt az egyik oka annak, hogy meggyöngült a természetes tartalékok kialakulása, a természetes újratermelés. Kiderül, hogy a szövetkezetekben az elosztásnak az a módja sem felei meg a fejlődés mai szükségleteinek, amelynek során bevezették a munkaegységek nélküli pénzbeli díjazást. A szövetkezetek arányos elosztásának biztosítása, az elosztás Jelenlegi rendszerében felmerülő hibák kiküszöbölése érdekében át kell térni az elosztás olyan formáira, amelyek teljes mértékben biztosítják az összes Jövedelem arányos elosztását a személyes fogyasztás, a társadalmi fogyasztás és a szövetkezeten belüli felhalmozás között, mégpedig az egész társadalom érdekelnek, valamint minden egyes EFSZ lehetőségeinek megfelelően. Ezért az EFSZ-ek VI. kongresszusa elé akarjuk terjeszteni a szövetkezeti Jövedelem elosztásának új módszerét. Arról lesz szó, hogy felhagyjunk a termelés semleges és pénzbeli részének (termelés és pénzbeli jövedelem) elszigetelt elosztásával és az összes természetbeli és pénzbeli jövedelmet vegyük az elosztás alapjául. Természetesen nem várhatjuk, hogy az elosztás új módszere magában vé ve megjavíthatja a gazdaságilag gyen ge és kedvezőtlen termelési-gazdasági feltételek között gazdálkodó szövet kezetek tagjainak díjazását. E szö vetkezetekben az alacsony díjazás oka az, hogy a kis termelés és munkatér melékenység következtében a Jőve delem ls alacsony. Hangsúlyozni szeretném, hogy a2 új rendszer csupán az EFSZ ek jöve delme elosztásának módjával foglal kozhatik, nem pedig a felosztott ösz szes jövedelem abszolút összegével, és így az egyes tényezők abszolút nagyságával. Ezeket a mezőgazdasági munka termelékenységének jelenlegi színvonalán az állam és a szövetke zetek közti pénzügyi viszonyok, vagy is a mezőgazdasági termékek és az iparcikkek ára, a mezőgazdaságnak nyújtott szolgáltatások színvonala, a mezőgazdasági adó nagysága, a köz vetlen állami támogatás, stb. határoz zák meg. Ezért a szövetkezeten belül a jövedelem elosztási rendszerének végleges megítélésénél tekintetbe kell venni a felvásárlási árak rendszerének értékelését, amelyet most készítünk elő. Ezzel kapcsolatban helyes lesz, ha értékeljük az EFSZ-ek állandóan növekvő önköltségének okait és be folyását is. Az EFSZ-ek VI. kongresszusa foglalkozni fog a mezőgazdasági termelés fejlesztésével, az 1964. évi terme lésl és felvásárlási terv teljesítésével. Egyben megvitatja mezőgazdaságunk távlati feladatait is, amelyek a XII. pártkongresszus ama határozatából következnek, hogy mezőgazdaságunkat az ipar színvonalára emeljük. A kongresszust megelőző vitát, a kongresszus tanácskozásait és határozatainak végrehajtását úgy kell majd irányítani, hogy már az idén lényegesen emelkedjék a mezőgazdasági termelés, s hogy minél több szövetkezet és állami gazdaság teljesítse és túlteljesítse a tervet. Ennek érdekében az EFSZ-ek VI. kongresszusa előtt fel kell használnunk a vita során elhangzott javaslatokat. Mélyítsük el a vezetés termelési-vállalati elvét A mezőgazdaságunk előtt ebben az évben felmerülő feladatok komoly próbára teszik vezető és szervező munkánkat. Tavaly áprilisban Jóvá hagytuk a vezetés új rendszerét, új vezetőszerveket építettünk fel, s most arról van szó, hogy a vezetés munkájában szerzett első tapasztalatok alapján tovább tökéletesítsük és erő sltsük a termelési elvet és a vállalati elemeket. A Központi Bizottság mezőgazdasági bizottsága nemrég értékelte — főleg a járási — mezőgazdasági termelési Igazgatóságok munkáját, amelyekben a vezetés rendszerének döntő fontosságú láncszemét látjuk. Emellett nem tévesztettük szem elől, hogy ezek az igazgatóságok alig egy esztendeje működnek, és tulajdon kép pen csak az Idei gazdálkodás felelős sége terheli teljes egészében őket. Az eddigi tapasztalatok már Igazolták, hogy intézkedésünk helyes volt. Most a termelési igazgatóságok munkáját rendszeresen javítani, hatáskörüket fokozatosan bővíteni kell. A Központi Bizottság mezőgazdasági bizottságában végzett értékelésünk elősegíti, hogy rámutassunk a termelési Igazgatóságok munkájában meg oldásra váró fő kérdésekre. Engedjék meg, hogy e problémákat legalább röviden vázoljam. 1. Mindenekelőtt ügy látiuk, még sokat kell tennünk annak érdekében,hogy helyesen értelmezzék a termelési Igazgatóságok munkájának tartalmát, a vazetés olyan módszerelt kell keresni és bevezetni, amelyek egybekapcsolják a céltudatosságot a cse lekvőkészséggel és nem adnak he lyet a bürokráciának. Maga a megváltozott forma, ha nem járnak vele minőségi változások a munka tartalmát tekintve, még nem Jelenti a bü rokrácla leküzdését Még mindig találkozunk azzal, hogy az emberekkel végzett eleven munka helyett fölösleges írásos rendelkezéseket és Irányelveket gyártanak, amelyek arról tanúskodnak, hogy rosszul, felületesen értelmezik a tavaly áprilisban jóváhagyott Intézkedések értelmét. Ezért következetesen meg kell szabadulnunk az úgynevezett „Irányítás" elavult módszereinek örökségétől min denütt, ahol még előfordulnak — a Járásokban, kerületekben, miniszté rlumban. Ezzel kapcsolatban nagyon fontos a mezőgazdasági termelési Igazgatóságok dolgozóinak anyagi érdekeltsége. Jóváhagytak ugyan bizonyos Intézkedéseket, ám ki kell még dolgozni őket, hogy a prémiumok még jobban ösztönözzék e dolgozóknak az árutermelés növeléséhez fűződő ér dekeit. A dunaszerdahelyl járásban az elvtársak Ilyen prémiumrendszer ba vezetésével kísérleteznek az állami gazdaságok és az EFSZ-ek vezető dolgozóinál, helyes lesz, ha a minisztérium értékeli és kihasználja elért eredményeiket. 2. Sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a gazdasági és pénzügyi kérdéseknek, amelyek egyelőre nem játszanak kellő szerepet a termelési igazgatóságok munkájában. A vezetés vállalati jellege azonban nem képzelhető el anélkül, hogy a termelési Igazgatóságok tevékeny befolyást gyakoroljanak a termelés egész folyama tára a tervezés, az anyagi összegek célszerű és gazdaságos felhasználása, az önkötségek csökkentése és a termékek elosztása szempontjából is. Ez nem jelenti, hogy a mezőgazdasági üzemek ne döntenének további fejlődésükről, termelésük jellegéről és egyéb belső kérdéseikről. Ellenkezőleg. A termelési, felvásárlási és elosztási terv előkészítése során a mezőgazdasági termelési Igazgatóságoknak fel kell keltenlük a szövetkezeti dolgozók széles körű kezdeményezését, arra kell ösztönözni őket, hogy keressék a feladatok megoldsának legjobb módját. Mihelyt azonban együttes határozatokra Jutnak, véget érnek a feladatok nagyságáról és helyességéről folytatott viták, s a szövetkezet vezetőségének, valamint a termelési Igazgatóságnak az a feladata, hogy teljes súlyával szorgalmazza e feladatok teljesítését. E tekintetben kall leginkább támogatni és erősíteni a mezőgazdasági termelési Igazgatóságok tekintélyét. Kötelező döntések és a legfontosabb termelési kampányok meg kezdése előtt azt ajánljuk, a termelési Igazgatóságok hívják össze a szövetkezetek elnökeinek, az állami gazdaságok Igazgatóinak, más szak embereknek és a mezőgazdaság élen járó dolgozóinak aktíváját és tanács kozzanak velük a követendő eljárásról. Az aktívával végzett céltudatos munkában ls a vállalati vezetés megerősítésének fontos láncszemét kell látni. Különösen arra kell ügyelni, hogy a mezőgazdasági üzemek rendelkezé sére bocsátott állami összegek kitűzött céljukat szolgálják. A mezőgaz dasági igazgatóságoknak az eddiginél sokkal határozottabban kell Irányítaniuk az állami gazdaságok gazdái kodását. Eljött az Ideje, hogy mindenütt értékeljük a gazdasági intézmények dolgozóinak színvonalát és az Igazgatóságokat szakképzett közgazdászokkal erősítsük meg Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell kihasználni az Állami Bank fiók iának segítségét Ezekben a pénzintézetekben viszonylag sok szakképzett ember dolgozik, akiknek nemcsak a hibákat kellene megállapítaniuk, hanem a termelési igazgatósággal együttműködve a helyszínen segédkezniük kellene a hibák orvoslásánál Is Ez a szoros együttműködés elősegítené, hogy megváltoz tassák azokat az előírásokat és ren delkezéseket, amelyek Immár nem fe lelnek meg a mezőgazdasági termelés fejlődési szükségleteinek és gátolják a mezőgazdasági üzemek kezdemé nyezésének teljes kifejtését. 3. Helyes lesz továbbá, ha lépése ket tesznek annak érdekében, hogy teljes mértékben kihasználják a me zőgazdaságl termelésen kívül, az élei mlszeriparl, kereskedelmi stb válla latokban működő mezőgttdaságl szakemberek képességeit. Gondosan egybe kell hangolni azoknak a dolgozóknak, szervezeteknek és Intézményeknek a munkáját, amelyek kapcsolatba kerülnek a mezőgazdasá gi üzemekkel. Egyes járásokban nem kevés emberről van szó. A kolini járásban például a járási mezőgazdasá gi termelési igazgatóságnak 9 agronómusa van, k.özülük 4 tanácsadóként működik, ám egyéb járási Intézmé nyekben 14, a cukorgyárakban 5, a zöldség- és gyümölcskereskedelml vállalatban ugyancsak 5, a felvásárlóvállalatban 2, a gépállomásokon szintén 2 agronómus dolgozik. Emellet a cu korgyári agronómusok csak akkor vé geznek szakmájuknak megfelelő Intenzív munkát, amikor biztosítják cukorrépa termesztéséve) és betakarításával kapcsolatos munkákat. E dol gozóknak egész évben a falvakban kellene dolgozniuk, segédkezniük termelési és. pénzügyi tervek előkészítésénél, a biztosításukra szolgáló intézkedések végrehajtásánál stb Ezért helyesnek tartjuk, ha keressük az utakat, hogyan lehet jobban és egyenletesebben kihasználni a mezőgazdasági szakembereket és ha munkájukat a járásban a termelési Igazgató ság hangolja egybe. A mezőgazdasági üzemek termelésének biztosítása érdekében végzett munkájukat a termelési igazgatóság főagronóinusának vezetése alatt végeznék. Mélyrehatóbb elemzést és megöl dást érdemel a fajtenyésztő és állategészségvédelmi szolgálat Irányítása. Gjból kell rendezni a termelési Igazgatóság és e szakmai szolgálatok viszonyát, és teljes mértékben biztosítani kell a tangazdaságok további fejlődését. A közeljövőben a mezőgazdasági szakbizottság foglalkozik e kérdésekkel és megfelelő javaslatokat terjeszt a párt elnöksége és a kormány elé 4. Ügy véljük továbbá, a termelési igazgatóságok belsőleg már annyira megszilárdultak, hogy átvehetik a gép- és traktorállomások közvetlen Irányítását. Eddig a termelési igazgatóságok kevéssé befolyásolták a gépállomások termelőmunkáját, műszaki fejlesztését, a gépek javítását és elosztását. Ezért ezt Javasoljuk, hogy a traktorállomásokat vállalatokként rendeljék a járási termelési Igazgatósá gok vezetése alá. fenntartva a Mezőgazdasági Minisztérium közvetlen befolyását az állomások műszaki feilő désére ésr gazdálkodására, belső gazdálkodására és a különleges gépjavító műhelyek vezetésére. A gépálomásoknak már az Idén az eddiginél nagyobb mértékben tevékeny és hatékony segítséget kell nyújtaniuk az EFSZ-eknek a mezei munkák egyes szakaszalnak elvégzésénél, a vegyszerek felhasználásánál, a talaj termőképességének fokozásánál, komposztok készítésénél, a hulládé koknak komposzt céljaira való feldolgozásnál és egyéb munkáknál. A fel sorolt feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök, vagyis a gépek és a béralapok a gépállomások rendelkezésére állanak. A traktorállomásoknak elsősorban .arra ketl törekedniük, hogy a gazdaságilag gyöngébb EFSZ eket támogassák, főleg a betakarítási ' munkák során A mezőgazdasági gépek szállítása során szükséges, hogy a gépállomások még az Idén hozzáfogjanak a gépsorok kiegészítéséhez. Elsősorban kl kell egészíteni a még nem teljes nagyüzemi gépi berendezéseket, és az egyes mezőgazdasági üzemekben biztosítani kell a gabonanemüek. a cukorrépa, a burgonya és takarmánynövények kombájnokkal történő betakarítását. Nem akarom felsorolni mindazokat a feladatokat, amelyeket a gépállomásoknak biztosítaniuk kell Ám rá kell mutatnunk arra, hogy a gépállo mások váljanak a járás mezőgazdasági műszaki fejlődésének hordozóivá, a nagyüzemi termelési technológia és a komplex gépesítés bevezetésé nek népszerűsítőivé. Ez a munka minden mezőgazdasági termelési lgazga tóság számára kötelező. Nem enged hetjtlk, hogy a gépállomás munkáját oly értelemben változtassák meg, hogy az gyöngítse a mezőgazdasági termelésnek nyújtott segítséget, vagy elhanyagolja a társadalom érdekelt. A párt szervei ügyeljenek arra, hogy ne Ismétlődjenek meg az elmúlt évek hibái, amikor a helyi érdekek elterelték a gépállomások figyelmét tulajdonképpeni hivatásukról. Ismét hangsúlyozni szeretném, hogy döntő fontosságú a gépállomás mun kájának helyes tartalma és ehhez a szükséges feltételeket a tervben is biztosítani kell. Eddig úgy volt, hogy az akkumuláció fő forrását a gépál lomások kereskedelmi tevékenysége jelentette, érthető, hogy ebben az Irányban fejtették kl erőfeszítéseiket és elhanyagolták a termelfianek nyúl tandó közvetlen segítséget. A gépállomások további Irányítása során a fő hangsúlyt a munka helyes Irányára kell helyezni. Különféle intézkedéseket készítünk elő, amelyek a jövőben lehetővé te szik a gépek és a pótalkatrészek köl csönös szállításának egyszerűsítését a mezőgazdasági üzemek, esetleg a termelési igazgatóságok, valamint a mezőgazdasági gépek gyártói között. Ar ra gondolunk, hogy a termelési folyamat komplettizálásával összefüggő mindenfajta mezőgazdasági gép és berendezés szállításáért a fő gépgyártókat — gyakorlatilag a három Agro strojt tesszük felelőssé. A mezőgazdasági üzemek a termelési Igazgatóságok út|án a gépeket közvetlenül náluk rendelnék meg. Az Agrostroj vállalatok bizonyos számú szervizszolgálattal és több eladási irodával rendelkeznének. Ugyanakkor hangsúlyozni akarom: határozottan ellene vagyunk annak, hogy felújítsák a volt Agrotechna típusú értékesítési szervezetet. Habár a legközelebbi Időben nem szándékozunk megváltoztatni a GTÁ-k kereskedelmi tevékenységét, mérlegelni kellene, vajon már a jövő évben ne próbáljuk-e kl a közvetlen el adást legalább az egyik Agrostrojban. Határozottan szükséges lesz, hogy mind a Mezőgazdasági Minisztérium, mind az Általános Gépipari Minisztérium minden lehetőséget latba vessen: hogyan lehetne gyorsan "megjavítani a gépek és pótalkatrészek szállításának és minőségének jogosan bírált mai állapotát. 5. Ojből hangsúlyozni kell, hogy a mezőgazdasági termelési Igazgatóságok létesítése nem mentesíti a nemzeti bizottságokat a mezőgazdasági termelés állapotáért és fejlesztéséért viselt felelősségektől. Az igazsághoz hűen meg kell mondani, hogy sok Járásban jelentősen gyengült a nemzeti bizottságok gondoskodása, aminek a mezőgazdaság vallja kárát. A CSKP KB áprilisi plénumának határozata és a termelési igazgatóságokról hozott törvény világosan meghatározza a nemzeti bizottságok helyzetét és feladatát a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Ahol ezeknek az Intézkedéseknek az értelmét helyesen fogták fel, mint például a HavliCkűv Brod-l járásban, a szoros együttműködés és a célszerű munkamegosztás mindenütt Jó eredményeket hoz. 6. A kerületi mezőgazdasági termelési Igazgatóságok munkája sem mentes a problémáktól. Munkájuk tartalmát illetőleg az utóbbi időben szá mos, gyakran ellentétes, nézet merül fel. A kerületi Igazgatóságok létesítésékor az a törekvés vezetett bennünket, hogy a termelési folyamat kér déseit a lehető legnagyobb mértékben a minisztériumból Irányítsák a járási termelési Igazgatóságok útján. A kerületi igazgatóságokat olyan szerveknek tekintjük, amelyek a tervezési, pénzügyi és ellenőrzési tevékenységet biztosítják. Véleményünk szerint ezen az elven a lövőben sem kell változtatni. A minisztériumok és a kerületi igazgatóságuk irányításában előforduló fogyatékosságokat oem oldjuk meg azzal, ha kibővítjük a kerületi termelési Igazgatóság tevékenységét és apparátusát. Hisz a jelenlegi állapot lehetővé teszi, hogy a területi pártbizottságok ne csak a járási pártszervezetek, hanem közvetlenül a járási ter-i melési igazgatóságok vezetőinek Is elvi feladatokat szabjanak meg. A kerületi igazgatóság apparátusa viszont nem oly kicsi, hogy a fő feladatok teljesítését ne segíthetné hatékonyan a Járásban és ne viselhetne szintén felelősséget a járások helyzetéért. Azt lavasoljuk, hogy ne mérlegeljék a kerületi termelési igazgatóságok apparátusa tevékenységének kibővítését, jobb lesz, ha valamennyi kerületben elemzik munkátukat és olyan Intézkedéseket foganatosítanak, amelyek elősegítik az eddigi fogyatékosságok leküzdését. Ennek alapján a Mező-, Erdő- és VIzgazdasági Minisztériumra ls az a feladat hárul, hogy megjavítsa a járási termelési Igazgatóságok Irányításának eddigi módszerét. Az egy vagy több járásban működő instruktorok rendszere nem vált be. Ogy véljük, nagyobb segítség volna, ha a járásokba szükség szerint szakképzett dolgozók csoportjait küldenék konkrét feladatok megoldására. A minisztérium közvetlenül a járásokban semmilyen komolyabb beavatkozást sem végezhet a kerületi termelési Igazgatóság véleményének kikérése, sőt az igazgatóság tudomása nélkül. Az összes felsorolt Intézkedés célja, hogy hozzájáruljanak a vállalati Irányítás elemeinek erősítéséhez. E fő célkitűzésnek kellene alárendelni a termelési igazgatóságok munkamódszereit is Az 1964. évi termelési és felvásárlási feladatok biztosítását a mezőgazdasági termelési Igazgatóságok a műszaki-szervezési intézkedések terveiben foglalták össze. E tervek a legtöbb termelési igazgatóság és mezőgazdasági üzem termelési és pénzügyi tervének szerves részét alkotják. Ez jó aiapot, szolgáltat a rendszeres és céltudatos munkához. Különösen azt értékeljük, hogy a műszaki-szervezési Intézkedések az idén a döntő fontosságú termelési ágazatok feladatainak teljesítésére Irányulnak. A múlt évhez viszonyítva konkrétabban vannak megfogalmazva. Az intézkedések kidolgozásakor többnyire a Központi Bizottság januári ülésének határozatából Indultak kl. Helyes volna, ha a műszaki szervezési intézkedések tervelnek valamennyi termelési Igazgatóság nagy gondot szentelne és gondoskodna következetes teljesítésükről. Helyes lesz a terveket még egyszer újból ellenőrizni, új tapasztalatokkal kiegészíteni. Főként a munkaerők biztosításáról. a dolgozók szakmai továbbképzéséről, a munkafeltételek a kulturális és szociális, valamint egyéb körülmények megjavításáról kell gondoskodni. A tervteljesítésért az ipar is felelős Beszámolóm eleién a múlt Időszak egyik fontos pozitívumaként mutattam rá arra a tényre, hogy a mezőgazda ság gazdasági életünkben fokozatosan kivívja azt a helyet, amely joggal megilleti. Sok függ attól, hogy e folyamatot minden következményében valóra váltsuk Mezőgazdaságunk fontos nagyüzemi termelési ágazattá fejlődik, amely egyre közvetlenebbül illeszkedik be gazdaságunk bonyolult gépezetébe és nem fejlődhet sikeresen beruházások, az iparral, a közlekedéssel, az építészettel, kereskede lemmel stb való legszorosabb együttműködés nélkül. Mezőgazdaságunk mint nagyüzemi termelési ágazat valóban fiatal ágazat. Annál kevésbé hanyagolhatjuk el Nem hangoztatjuk, hogy a bányák látják el szénnel a hőerőműveket, nem beszélünk arról, hogy a kohók acéllal segítik a gépipart, de állandóan azt halljuk, hogy a különféle ipari szállítmányok a mezőgazdaságot segítik. Ez a szemlélet nem helyes. Amikor ma kitűzzük a mezőgazdasági termelés ez évi feladatait, nyíltan megmondjuk, hogy e feladatok nemcsak a mezőgazdasági üzemek előtt állanak, hanem épp úgy kötelezik a mezőgazdasággal kapcsolatban álló ipari, építészeti, közlekedési stb üzemeket is. Sajnos, sok üzem még nem így tekint feladataira. Az Általános Gépipari 'Minisztérium például még nem gondoskodik nagy teherkocsik és burgonyaültetőgépek szállításáról úgyhogy az Idei tavaszi munkákban csak kevés szerepet fog nak játszani, s ehhez hasonló fogva tékosság több ls előfordul. Hasonlóképpen még a Nehézgépipari Minisztérium sem biztosította például nagy felületek öntözésére szolgáló 50 vertikális szivattyú gyártását. Igen komoly a helyzet a pótalkatrészek, főként a traktoralkatrészek gyártása terén. Ez nem újdonság, ez az állapot már néhány éve tart. Sok bíráló szó hangzott már el, de lényegesebb javulásra mindeddig nem került soť. Igen súlyos a helyzet a M-JI totechna által szállított pótalkatrészek ! tekintetében ls. Egyes pótalkatrészek hiánya miatt gyakran késlekedik a traktorok megjavítása a tavaszi munkák előtt. A múlt év folyamán a pótalkatrészek szállításával kapcsolatos feladatait — a választék tekintetében — nem teljesítette sem a prostéjovi Agrostroj (73 tételben), sem a roudnlcei Agrostroj (54 tételben), és továbbiakat is felsorolhatnánk. A mezőgazdasági üzemeknek semmit sem ér az, ha a termelőüzemek a pótalkatrészek tervét csak mennyiségben teljesítik, de a kívánt választéknak nem tesznek eleget. Egyetlen alkatrész hiánya miatt gyakran leáll a gép. Valamennyi termelő elsőrendű kötelessége, hogy a mezőgazdasági gépek számára megrendelt pótalkatrészek gyártását teljesítse. Szükséges, hogy a termelők anyagilag Is érdekeltek legyenek e feladat teljesítésében. Igen fontos a vegyszerek, főként az Ipari műtrágyák és a mezőgazdasági vegyszerek szállítása. Már mondottuk, hogy a mezőgazdaságnak az Idén 104,5 kg tiszta tápanyagot kell kapnia minden hektár mezőgazdasági (Folytatás a 8. oldalon.) 1264 március 3 * ÚJ SZÓ 7