Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-08 / 68. szám, vasárnap

A mezőgazdasági termelés fejlesztése országos feladat Jiri Hendrych elvtárs beszámolója a CSKP Központi Bizottságának ülésén szt búzát vetünk mindenhová, ahol az őszi vetés kifagyott. Normális körül mények között évente átlag 30 000 hektáron fagy ki az őszi vetés. A ga bonaneműek termelési feladatainak biztosítására tavasszal legalább 60 000 -70 000 hektáron kell tavaszi búzái 684 000 hektáron tavaszi árpát, 385 ezer hektáron zabot, 182 000 hektáron hüvelyeseket és 210 000 hektáron sze mes kukoricát vetnünk A tavaszi ve tés során biztosítani kell a kifagyott területek bevetését 'tavaszi búzával hogy ezzel kellő tartalékra tegyünk szert. Az állami alapokból teljes mérték ben fedeztük a termelési igazgatósé gok tavaszi gabonavetőmag-szükségletét. Ügyelnünk kell azonban arra hogy a mezőgazdasági üzemek és 'er melési igazgatóságok idejében gon dcskodjanak saját vetőmagkészületük ről. és nem szabad megengedni, hogy a vetőmagot más célokra használják fel. Gyakran felvetődik a kérdés, hogyan járjunk el a gabonaneműek ve tésterületének kibővítésénél, hogy amellett elegendC tertmés takarmányt Is biztosítsunk. Nézetünk szerint kizárólag a helyi adottságokból kell kiindulni, és olyan növényfajtákat termeszteni, amelyek minél nagyobb hektárhozamot biztosítanak. Ezért a vetésterület kibővítése elsősorban a kis hozamú tavaszi zöld takarmánykeverékek, a kisebb hozamú évelő takarmányok rovására történjék, amelyeket gyakran csak azért hagyunk meg, mert nincs elég vetőmag, hogy más terménnyel helyettesítsük őket, és teljes mértékben kihasználjuk az újonnan nyert szántóföldeket ís. Egyes vidékeken bizonyos tartalé kot jelentenek azok a földek Is, amelyeket a múltban siló- vagy zöldkukorica termesztésére fordítottak, és amelyeken éghajlati vagy egyéb adottságok miatt ebben a terményben nem érhetők el kielégítő hozamok. Hangsúlyozni kell azonban, ez nem jelenti azt, hogy feladnánk a silókukorica termesztését. Ellenkezőleg, mindenütt, ahol megvannak hozzá a feltételek, a silókukorica nagyon gazdaságos termény és a legnagyobb gondot érdemli. Mint Novotný elvtárs a Nemzeti Front ülésén hangsúlyozta, a mezőgazdasági termelés tervezésében bizonyos fontos intézkedéseket készü lünk végrehajtani, hogy az országos szükségleteknek megfelelőn az egyes üzemek termelési feltételeit minél jobban kihasználhassuk a hektárhnzamok növelésére. Röviden szólva arról van szó, hogy meghatározzák "minden üzem árutermelési feladatait, amelyeknek kifejezésre kell jutniuk a növénytermesztési és az állattenyésztési termelés terveiben, s ugyan akkor úgy kell megállapítani a vetésterületek arányát, hogy minél jobbak legyenek a termelési eredmények. Országos méretben tekintettel a behozatali lehetőségekre, természetesen következetesen ügyelni kell arra, hogy a gabonaneműek, főleg a búza szükséges termelését vetésterü letekkel is biztosítsák. Természetes, hogy az egyes termelési övezetekben a gabonaneműek aránya különböző lesz, ám biztosítanunk kell, hogy átlagban elérje a kitűzött színvonalat. Másfelől kellő gondot kell fordítani a fennmaradó szántóföldön, továb bá a réteken a terimés takarmányok termesztésére. A gabonaprobléma megoldásánál jelentős tartalékot jelent a begyűjtési veszteségek csökkentése, amelyek főleg tavaly voltak rendkívül magasak. 200—300 ezer tonnára becsüljük őket. Ha minden hektáron egy mázsával csökkentenénk a veszteségeket, közel félmillió sertés számára biztosítanánk szemes takarmányt. Hektáronként 1 mázsavai töoo tóimés további gázszer hektár föld termését jelenti Ezért már mostantól kezdve intézkedéseket kellene tennünk, hogy a lehető legkisebb mértékre csökkentsük a begyűjtési veszteségeket, készítsük elő gondosan a gépeket és biztosítsuk, hogy a komt>á jnvezetőket anyag] érdekek fűzzék a veszteségmentes betakarításhoz. A munkaveisenyben ne hajhásszuk a hektárokat, hanem a gatona tonnáit, és ehhez mérten fizessük ki a prémiumokat. Tekintettel mezőgazdaságunk általános lehetőségeire, reálisnak mutatkozik az a terv, hogy 1966 ig a gabona vetésterületét a szántóföld 54,5 százalékára növeljük, ami 3,7 százalékkal haladja meg az 1963. év színvonalát. Ezáltal a gabonaneműek vetésteiülete a tavalyi évhez képest mintegy 212 000 hektárral nőne, ebből a búzáé 131 000 hektárral. A szántóföld 16,5 százalékán termesztenénk búzát. Ha hektáronként 24,7 mázsás hozamot érnénk el szemes terményekben és 26,4 mázsát búzában, s ugyanakkor a lehető legkisebb mértékben csökkentenénk a betakarításnál a szemveszteségeket, úgy 1966-ban 6 937 000 tonna szemes terményt takarítanánk be, vagyis 1 104 000 tonnával (18,9 százalékkal) többet, mint 1963-ban. Ez a gyarapodás elsősorban búzában mutatkoznék, amelynek termelése kereken 2 224 000 tonnát érne el, vagyis 500 000 tonnával (28 százalékkal) haladná meg a tavalyi terméseredményeket. Ezáltal saját erőnkből nemcsak a megnövekedett fogyasztást fedeznénk, hanem bizonyos mértékben a behozatalt is csökkenthetnénk. A leghatározottabban szeretnék rámutatni arra, elvtársak, hogy a termelési igazgatóságoknak, a nemzeti bizottságoknak, a mezőgazdasági üzemek vezetőségének és velük együtt a párt szerveinek és szervezeteinek teljes felelősséget kell vállalniuk azért, hogy betartsák a szemes termények megállapított vetésterületét, ügyeinlük kell arra, hogy e területeket a megállapított agrotechnikai határidőben már ősszel bevessék. E célból a jövő évben fokozott műtrágyajuttatást kell biztosítani elsősorban azoknak a mezőgazdasági üzemeknek, amelyek az idén betartják és túllépik a szemes termények, elsősorban a búza előirányzott vetésterületét és hasonló móflon kell eljárnunk a következő esztendőkben is. Annak érdekében, hogy fokozódjék a gabona, elsősorban a búza termesztéséhez, az árutermelési terv teljesítéséhez és túlteljesítéséhez fűződő anya-" gi érdekeltség, a mezőgazdasági Minisztérium a Központi Felvásárlási Igazgatósággal együtt dolgozzon ki megfelelő prémiumrendszert és már az idén jutalmazzák prémiumokkal azokat a mezőgazdasági üzemeket, amelyek már most tavasszal az előirányzottnál nagyobb területet vetnek be tavaszi búzával, és a szemes termények általános beadási tervét teljesítve terven felül búzát adnak be. Elvtársak, a gabonatermesztés ma elsőrendű állami feladat, amelyet hiánytalanul biztosítani kell és határozottan fel kell lépnünk minden olyan jelenséggel szemben, amely e feladat teljesítését veszélyeztetheti. Ez elsőrendű fontosságú pártfeladat, amelyet mindnyájunknak teljesítenünk kell a mezőgazdaságban, az iparban, egész országunkban. Belterjesen gazdálkodjunk valamennyi földön Elvtársak, a Központi Bizottság mai Ülésének napirendjén ismét a mezőgazdaság feladatai szerepelnek. Novotný elv társ ma délelőtt a Nemzeti Front ülé sén beszámolójában rámutatott társadalmi fejlődésünk néhány alapvető kérdésére, köztük a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlődésének befolyására társadalmi egy ségünkre, az emberek kölcsönös vi szonyára és gazdaságunk megerősödő sére. Ügy hisszük, célszerű lesz, ha ezúttal nem foglalkozunk az egész széles körű problematikával, és figyelmünket a mezőgazdasági terme lés idei feladatainak biztosítására fordítjuk. Mindenekelőtt röviden jellemezni akarom tavaly elért eredményeinket. A XII. pártkongresszus nagy figyelmet szentelt a mezőgazdaságnak és ez gyakorlati munkánkban is tükröződött. Leküzdjük a mezőgazdasági termelés lekicsinylésének következményeit, és gazdaságunkban a mezőgazdaság fokozatosan az őt megillető helyre kerül. Természetesen sok minden függ gazdaságunk általános lehetőségeitől, ezért egyelőre például az elmúlt rövid idő alatt nem oszthattuk el újból és szembetűnőbben a mezőgazdaság, a vegyipar stb. javára a beruházást eszközöket. Mint ismeretes, a már megkezdett beruházá, sok jelentős mértékben lekötik őket. Nem kisebb jelentőségű, hogy a nép széles rétegei helyesen fogják fel a mezőgazdaság társadalmi és gazdasági jelentőségét. Ám továbbra is a legtöbb magától a mezőgazdaságtól függ. E téren nagy lehetőségeink vannak. Hisz még mindig a kezdetén tartunk annak, amit 9 XII. kongresszus hangsúlyozott, azaz a szocialista termelési viszonyok teljes kihasználásának, hogy valóban megszeryezzük a mezőgazdasági nagyüzemi termelést. Tekintsünk vissza röviden a tavalyi évre. A termelési eredmények közismertek. Lényegesen jobbak voltak az 1962. évinél, amikor rossz volt a termés. Az 1961. év színvonalát azonban nem értük el. Az előző öt év (1958— 1962) átlagához viszonyítva — az éghajlati kilengésekre való tekintettel egészben véve ez adja a leghelyesebb képet — a mezőgazdasági termelés 1,2 százalékkal, az árutermelés 10,7 százalékkal emelkedett. A gabonatermés nem haladta meg lényegesen az 1958—1962. évek átlagát. A búza hektárhozama két mázsával, az árpáé csak 0,7 mázsával volt nagyobb, a rozs terméshozama nem változott. A kapásnövények esetében jobb volt a helyzet. A burgonya hektárhozama 25,2 mázsával, a cukorrépáé 27,1 mázsával emelkedett. Az állattenyésztési termelés vonalán az elmúlt öt év átlagához mérten a vágómarha-felvásárlás . 36 600 tonnával, a vágósertéseké 32 550-nel emelkedett, 209 millió 700 ezer tojással többet vásároltak fel. Emelkedés tapasztalható a tejfelvásárlás területén ls, mégpedig 95 millió 900 ezer literrel. Am ez sem leplezheti azt a tényt, hogy a tejtermelésben komoly stagMezőgazdaságunk további fejlődésében fontos szerepe van az idei évnek. A népgazdaság fejlesztési terve előirányozza, hogy a mezőgazdaság teljes termelést a tavalyi év elért színvonalához képest 6,5 százalékkal, az állami alapokba irányuló árutermelést 5,2 százalékkal növeljük. A terv abból indul ki, hogy sürgősen növeljük a mezőgazdasági termelés belterjességét, s elsősorban fokozzuk a gabonaneműek, főleg a búza, továbbá a tej- és a hús termelését és felvásárlását. Igényesek a cukorrépa, burgonya, répa, komló, dohány és tojás termelési és felvásárlási feladatai is. Rendkívüli súlyt helyezünk a takarmányok termelési tervére, hogy biztosíthassuk az állattenyésztési termelés nagy feladatait. A mezőgazdasági termelés gyarapodását anyagilag ls jobban biztosítottuk, mint más esztendőben. A terv szerint 1963-hoz képest megközelítőleg- negyedével növeljük műtrágya mennyiségét, ám az első félévben jelentős nehézségeink vannak főleg a nitrogéntartalmú műtrágya behozatalával. A gabonaneműek. hüvelyesek, kukorica, cukorrépa és zöldség termelésénél a tavalyival szemben 40 százalékkal nagyobb területen alkalmazzák a gyomirtó vegyszereket. A beruházások összege kereken 11,5 százalékkal emelkedik, ebből 2,5 milliárd korona esik a mezőgazdaságnak juttatott gépekre és gépi berendezésekre. Továbbá azzal számolunk, hogy a mezőgazdaság kb. 4 millió tonna fehérjedús és fehérjés silótakarmány előállításához szükséges vegyszereket kap, az olajpogácsák behozatalát 79,2 százalékkal, a csontliszt behozatalát nálás tapasztalható. A felvásárlás csak az árutermelés számlájára emelkedett, nem pedig a termelés növekedésének jóvoltából. Ellenkezőleg, tavaly a tehénállomány az előző öt év vei szemben 51 £57 állattal, egy tehén átlagos évi tejhozama pedig 80 literrel csökkent. Tavaly ősszel a mezőgazdasági üzemek általában jól alapozták meg idei gazdálkodásukat. A takarmányellátást tekintve idén a szükségletet zabegységre átszámítva 97,3 százalékban fedezik, vagyis a helyzet 10,9 százalékkal jobb, mint tavaly volt, emészthető fehérjékben számítva pedig a szükséglet fedezése 87,1 százalékos, ami 9,6 százalékos javulást jelent. Az 1962—1963 és az 1963—1964-es gazdasági évet hasonlítom össze. Bár a takarmányellátás területén nem szabadultunk meg minden problémától, a tavalyihoz képest a helyzet sokkal jobb. Ám jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes kerületek és járások, különösen pedig az egyes mezőgazdasági üzemek között. Néhány szövetkezetben, főleg Szlovákia keleti részén már ma gyakorlatilag semmi takarmánytartalék sincs. A központi alapokból nyújtandó támogatás lehetőségei nagyon korlátozottak, ezért keresnünk kell annak lehetőségét, hogy takarmányt juttassunk az említett vidékeknek olyan tájakról, ahol tartalékkal rendelkeznek, főleg szénából és szalmából. Most tavasszal, ha felnyitják majd a burgonyavermeket, a jól ellátott EFSZ-ek nyilván átengedhetik burgonyakészletük egy részét azoknak a szövetkezeteknek, melyekben rossz volt a termés. Tavaly ősszel 1964 532 hektár földet szántottak fel, 114 650 hektárral többet, mint 1962-ben. Feltehető, hogy most tavasszal a földek 23—24 százalékán lesz istállótrágya, ami körülbelül 150 000 hektárral többb, mint az elmúlt években. Összesen 781 417 hektáron vetettek őszi búzát, vagyis a vetésterület 66 701 hektárral több, mint egy évvel ezelőtt. Teljesítették a rozs vetéstervét és valamivel túllépték a repce vetését. Az őszi vetések állapota egyelőre jó, ha márciusban nem következnek be nagyobb időjárási szélsőségek. E rövid számvetés végén köszönetünket kell kifejeznünk minden dolgozónak, szövetkezetnek és .állami gazdaságnak a tavalyi év eredményeiért. A legfontosabb mezőgazdasági terményekben a felvásárlási tervet a következő járások teljesítették: Mladá Boleslav, Kladno, Havlíčkuv Brod, Jičín, Ostí nad Orlici, Dunaszerdahely és Topolčany. Számos további járás teljesítette az állati termékek felvásárlási tervét, a legtöbbnek azonban nem sikerült az előirányzott tejmennyiséget megtermelniük. Hadd jegyezzem meg, hogy az említett járások között nagyon különbözők a természeti feltételek. Az egyforma feltételekkel rendelkező járások különböző eredményei azonban mégis azt mutatják, hogy a mezőgazdaság fejlesztésében a döntő szerepet az emberek, a termelés megszervezése , játsszák. 48,3 százalékkal növeljük és valamivel kiszélesítjük a hugyany és aramóniak felhasználását takarmányozási célokra. Mindehhez hozzájárulnak az anyagi érdekeltség növelésére tett intézkedések, főleg a tejtermelés szakaszán. A prémiumokkal együtt az idén a mezőgazdasági dolgozók jövedelme mintegy 700 millió koronával növekszik. A jobb anyagi biztosítottság ellenére a mezőgazdasági termelés terve rendkívül igényes. Ám az idén, elvtársak, meg kell követelnünk mezőgazdaságunktól, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsa a lakosság és a feldolgozó ipar szükségleteit é« ezáltal minél jobban megkönnyítse külkereskedelmünk helyzetét. El kell érnünk, hogy egyfelől minél kevesebb gabonaneműt és húst kelljen behoznunk, másfelől minél több cukrot, malátát és komlót kell exportálnunk. Tudjuk, hogy nem lehetünk meg bizonyos gabonabehozatal nélkül sem a jelenben, sem a jövőben. Országunkban egy lakosra összesen 0,36 hektár szántóföld esik — és ez a terület csökkenni fog a lakosság számának emelkedéséhez mérten. A földalap kiterjesztésének lehetőségei rendkívül korlátozottak, ugyanakkor fogyasztásunk nagy és egyre nő. Mindezekből a tényekből nem vonhatjuk le azt a következfetést, hogy gabonaproblémánkat a behozatal növelésével oldhatjuk meg. Ellenkezőleg, a legnagyobb erőfeszítéseket kell tennünk saját gabonatermelésünk növelésére. Ezért ma az a feladatunk, hógy megvitassuk, hogyan könnyíthetnénk meg minél jobban e kérdések megoldását mezőgazdasági termelésünk növelésével, elsősorban a gabonane müek, főleg a búza termesztésének fokozásával, az aratási és tárolási veszteségek korlátozásával, a mező gazdaság saját termelési fogyasztásá nak minél nagyobb hatékonyságával s egyben kellő intézkedéseket is kell hoznunk mindezeknek érdekében. Ebből a helyzetből kell kiindulnunk, s ennek alapján kell vizsgálnunk a mezőgazdasági termelés Idei felada tainak biztosításával kapcsolatos teendőinket. Sokat okulhatunk az SZKP Központi Bizottságának legutóbbi üléséből amely nemcsak a Szovjetunió további fejlődése szempontjából fontos ese mény, hanem hatással van a többi szocialista ország fejlődésére is. Az SZKP Központi Bizottsága a szovjet mezőgazdaság figyelmét arra összpon tosítbtta, hogy a termelést a belter jesség fokozásával rohamosan növel jék. Valóban a mezőgazdaság kemizá lásának messzemenő programjáról van szó, amelyet megszabott Időben, néhány éven belül váltanak valóra, pedig a fejlett tőkésországoknak eh hez a fejlődéshez egész évtizedekre volt szükségük. Az SZKP KB rámutatott továbbá a technika széles körű alkalmazásának szükségességére, nagy feladatokat tűzött ki a talajjavítási és öntözési mun kálatok területén. Ezzel kapcsolatban céltudatosan igyekeznek biztosítani az olyan munkaszervezés alkalmazá sát, amely közelebb hozza a mezőgazdaságot az iparhoz, az egész agrotechnikai alap komplex kihasználásához. E célokat szolgálja az is, hogy következetesen érvényesítik a dolgozók anyagi érdekeltségét a termelésben és a mezőgazdaság rentabilitásának biztosításában. A leghatározottabban hozzá kell fognunk, hogy máris elkezdjük mezőgazdasági termelésünk idei feladatainak megoldását. Ez azt jelenti, hogy mindenütt új ból.és következetesen felülvizsgáljuk, hogyan gazdálkodnak a földalappal, ragaszkodnunk kell minden talpalatnyi kihasználatlan föld megműveléséhez és ügyelnünk kell arra, hogy mindenütt, ahol lehet, gabonával vessék be a földet. Mihelyt enyhül a hideg, mindenütt számba kell vennünk az őszi vetés állapotát, helyrehozni az esetleges károkat, bevetni a fennmaradt és az újonnan felszántott területeket és a helyes agrotechnika következetes betartásával a termelés minden szakaszán a szó szoros értelmében harcolni kell minden mázsa gabonáért. A legközelebbi időszakban az egyes termelési övezetekben határozottan érvényre kell juttatnunk azt az elvet, hogy a legnagyobb hozamú fajtákat termesszék, elsősorban búzát, árpát és hüvelyeseket. Ehhez kedvezők az előfeltételek. Elég kiváló hozamú vetőmag áll rendelkezésre, elsősorban búzából és árpából, amelyek sikeresen termeszthetők gyakorlatilag minden termelési övezetünkben. A LlchocevesI Állami Gazdaság (Prága-nyugat járás) tavaly 1045 hektár területen ténylegesen 38,96 mázsás hektárhozamot ért el, a véšnicei EFSZ (Havlíčkuv Brod-i járás) 321 hektáron 29,85 mázsát, a královicei EFSZ (Plzeň északi járás) 411 hektáron 35,5 mázsát, a knéževesi (EFSZ (Prága nyugat járás) 376 hektáron 41,8 mázsát, a Smificei Állami Gazdaság líolohlavýi üzeme (

Hradec'Králové-! járás) 267 hektárnyi területen 3íi,4 mázsás hektárhozamot ért el gabonában. Pedig a tavalyi év a gabonaneműek szempontjából nem volt éppen a legkedvezőbb. Az Idei terv előirányzata szerint 2 701400 hektáron vetnek gabonaneműeket, vagyis a vetésterület az 1963. évi learatott területekhez képest 108 260 hektárral nő. Gabonaneműeket az idén a szántóföld mintegy 53 százalékán termesztünk, ebből búzát 15,8 százalékon. A gabonaneműek fajtáit tekintve is az elmúlt évekkel szemben változás következik be a leggazdaságosabb gabonafélék, vagyis elsősorban a búza és a hüvelyesek javára. A búza vetésterülete kereken 90 000 hektárral, a hüvelyeseké 45 000 hektárral emelkedik, s valamivel csökken a zab és a rozs vetésterülete. A terv szerint az átlagos hektár hozamokat kereken 2,5 mázsával kell emelni a tavalyi év eredményeihez képest. Feltéve, hogy betartják a ga bonaneműek előirányzott vetésterü letét és hozamait, az idei termés eléri a 6 479 000 tonnát, vagyis 646 000 ton nával haladja túl az 1963. évi eredményt. Ez azt jelenti, hogy a gabonaneműek termelése 11 százalékkal emelkedik. Főleg a búza terméseredményét Igyekszünk jelentősen növelni, mégpedig 342 000 tonnával, ami 20 százalékkal több az 1963. évi eredménynél. Arra számítunk, hogy tavaElvtársak, a kialakult helyzetben még sürgősebbnek mutatkozik az a feladat, hogy erélyesen emeljük a földművelés általános színvonalát, kihasznál junk minden ár termőföldet és minél jobban fokozzuk a föld termőképességét. E téren minden mezőgaz dasági üzem, még a legjobb gazda ság is, jelentős termelési tartalékokkal rendelkezik. A szántóföld nem csekély része mindmáig parlagon hever, a rétek és legelők nagy részén külterjes gazdálkodást fölíratunk. Ennek valóságáról újfent meggyőződtünk, amikor felülvizsgáltuk a földalap kihasználását. Ez az akció tavaly ősszel a Központi Bizottság elnökségének határozata alapján a köztársaság valamennyi községében lezajlott. Azt jelentették, hogy öszszesen 168 000 hektár föld hever parlagon, vagy többé-kevésbé kihasználatlanul. Ebből 27 000 hektár volt a szántóföld, 112 000 hektár a kevéssé termékeny rét és legelő, és 28 000 hektár egyéb földtartalék. E földek javarészét az EFSZ-ek és az állami gazdaságok vették át, kereken 3000 hektár megműveléséről a társadalmi szervezetek fognak gondoskodni. A fennmaradó 11000 hektár részére a nemzeti bizottságok és a termelési igazgatóságok a tél folyamán kerestek gazdát. A feltárt területből ősszel 33 981 hektárt szántottak fel. Mindez csak az első lépés ahhoz, hogy jobban gazdálkodjunk a földdel. Az idén azzal számítunk, hogy a megművelt földterületet további 35 800 hektárral növeljük. Ügy gondoljuk, elvtársak, hogy tekintettel a feladat sürgősségére, helyes lesz, ha minden járásban ismét megvizsgálják a fennálló lehetőségeket és tovább bővítik a megművelt földterületet. A felszántott földet, — mint már mondtam — mindenütt, ahol lehet, elsősorban szemes termények termesztésére kell felhasználni Szeretném megismételni azt, amit ma délután Novotný elvtárs hangsúlyozott: Olyan helyzetben vagyunk, amelyben minden megművelhető föld kihasználása a fő ismérve a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért érzett felelősségünknek. A tavalyi felülvizsgálás során két(Folytatás a 4. oldalon) Igényes feladatok 1984. március 8. 'Ír. (Jj SZŐ 3