Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)
1964-03-06 / 66. szám, péntek
Á CSKP KB határozata a mezőgazdaság fejlesztésére és 1964. évi fejlesztési tervének teljesítésére irányuló intézkedéseiről " (Folytatás az í. oldalról) Az erre alkalmas területeken megfelelően kell gondoskodni a silókukorica termesztéséről, jó minőségű vetűmagvat kell alkalmazni s a terület megválasztásával, helyes agrotechnikával és trágyázással jó feltételeket kell teremteni. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok, a KNB-k és JNB-k, a kerületi és járási pártbizottságok feladata olyan intézkedéseket hozni, hogy hegyi legelőkről minden füvet idejében betakarítsanak. Mindjárt tavasszal ki kell hajtani a legelőkre a fiatal állatokat, s a legelők egy részét néhány év tartamára azon járások és kerületek rendelkezésére kell bocsátani, amelyekben kevés a szálas takarmány. A felvásárlószervek szénabeadási feladatokat rónak ki az üdülőberendezések, vagy más tulajdonosok rétjei után. A Mezőgazdasági Minisztérium feladata, hogy a CSISZ KB-val, a FSZMvel, a Nemzetvédelmi Minisztériummal és a Belügyminisztériummal együttműködésben megszervezze a határvidéki járásoknak nyújtandó munkaerősegítséget. A többi kerületekkel elő kell készíteni a határvidéki legelők felhasználását. A Mezőgazdasági Minisztérium mielőbb olyan intézkedéseket dolgoz kl, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a hegyi legelőket már az idén a juhtenyésztés céljaira használják fel. Meg kell gátolni a takarmányfélék betakarításánál, főként a rossz időjárás következtében keletkező nagy veszteségeket. Figyelmet kell szentelni a silózásnak. E célból megfelelő silótérségeket kell kiépíteni, összesen 3 100 000 köbméter terjedelemben és a mesterséges szénaszárítást 270 000 hektár területen kell elvégezni. Az állatok táplálása terén fokozni kell a vegyi és biológiai anyagok, így a szalmiák, a trágyáié, a lyzin és más anyagok felhasználását. 5. A föld termőképességének fokozása érdekében minden hulladékot használjunk fel komposzt készítéséire. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok és a járási nemzeti bizottságok feladata, hogy áttekintést nyerjenek az ipari, városi és más trágyázásra felhasználható, a járásban rendelkezésre álló hulladékról s felhasználásuk megszervezése. A GTÁ-k, a nemzeti bizottságok, a termelési igazgatóságok a mezőgazMsági és iparvállalatok aktív segítségével egyszerű és olcsó komposztolókat építenek. Folytatni keli a komposztkészítést a mezőgazdasági üzemekben, hogy minden hektár mezőgazdasági földre átlag három köbméter komposzt jusson. A Mezőgazdasági Minisztériumnak és Prága Főváros Nemzeti Bizottságénak meghagyják, hogy mielőbb gondoskodjanak a prágai hulladékok felhasználásáról. 6. Gátoljuk meg a mezőgazdasági földek építkezési és mág célokra való felelőtlen lefoglalását. Érvénybe lép az az elv, hogy a beruházók a földért annak minősége alapján az évi mezőgazdasági nyerstermelés értékének többszörösét fogják fizetni. Az ideiglenes földhasználók teljes ellenértéket fizetnek a növénytermelés nagyságának megfelelően, amelyet a használt földön termelnének. A földterületnek a mezőgazdasági termelésből való kivonását egy hektáron alul a járási nemzeti bizottságnak, 5 hektárig a kerületi nemzeti bizottságnak és 5 hektáron felül a Mező- Erdő- és Vízgazdasági Minisztériumnak kell jóváhagynia. Minden igénylést olyan elemzéssel kell alátámasztani, amely bebizonyítja, hogy a földet feltétlenül ki kell vonni a mezőgazdasági termelésből. A Mezőgazdasági Minisztérium és a mezőgazdasági termelési igazgatóságok gondoskodnak arról, hogy a síkságokon, jó minőségű szántóföldön ne telepítsenek gyümölcsösöket. Gyümölcstermesztésre elsősorban a lejtős földeket kell felhasználni. A köztársaság kormányának meghagyják, hogy a földalap védelmére új, szigorú intézkedéseket dolgozzon ki, s azokért következetesen szálljon, síkra. 7. A tejtermelést egy tehénre számítva 200 literrel és a tejfelvásárlási 150 literrel növeljük. A mezőgazdasági termelési igaz gatóságoknak meghagyják, hogy e feladatot tárgyalják meg a szakértők és zootechnikusok részvételével minden istálló állatgondozóival és fejőivel és a helyi feltételek alapján állapodjanak meg abban, hogyan teljesíthetik konkrétan e feladatot. Rendszeresen ellenőrizni kell, hogyan teljesitik a feladatokat, általánosítani kell a jó tapasztalatokat és fejleszteni a napi feladatok túlszárnyalásáért folyó munkaversenyt. A tejtermelésben közvetlenül a fejőnők és szakképzettségük a döntő. Jó munkafeltételeket kell számukra teremteni, főként célszerűen kell megszervezni a munkát, s nem szabad megengedni, hogy gyakran vôltoztassák helyüket. Az állattenyésztési termelésben végzett munkákra a CSISZ-szel együtt mindenekelőtt fiatal dolgozókat kell megnyerni, s minden téren gondoskodni kell róluk. Meg kell szervezni a takarmány folyamatos szállítását. Szigorúan figyelemmel kell kísérni a tehenek hágatását. A borjakat születésük után tehénistállókba (akár ideiglenes istállókba) kell elhelyezni. Minden istállóhoz kifutót kell építeni. 8. Országos viszonylatban 5—6 éven belül érjünk el minden tehén tői 2500 liter évi tejhozamot. A Mezőgazdasági Minisztérium feladata még az idén minden mezőgazdasági üzemben, járásban, kerületben és országos méretekben is gondoskodni a tudományos és kutatóintézmények részvételével intézkedések kidolgozásáról a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése érdekében. A mezőgazdasági üzemekben az intézkedéseket és a célokat a termelés eddigi színvonalának, a termelési feltételeknek és a távlati lehetőségeknek tekintetbevételével kell megállapítani ügy, hogy országos méretekben 2500 liter átlagos tejhozamot érjünk el. A következő elvekből kell kiindulni: — A szarvasmarhatenyésztés fő irányának a vegyes hús- tejhasznosságot kell tartani a tejhozam túlsúlyával; — valamennyi közös tenyészetben ellenőrizni' kell a hasznosságot és tenyészcsordákat kell létesíteni; — egyes körzetek számára kötelező minimális teliénállományt kell megállapítani, (országos viszonylatban 2 035 000 darabot). Az állomány növelését a törzsállomány minőségének növelésével és a takarmányalap gyarapodásával összhangban kell végezni; — javítani kell az itatásos borjak nevelésén és rövid Időn belül fel kell építeni a szükséges borjúistállókat; — biztosítani kell az üszők megfelelő tenyésztését. A további tenyésztésre szánt üszőborjakat csupán a tenyész-tehéncsordából kell kiválogatni. Minden téren biztosítani kell tenyésztésük optimális feltételeit, hogy a megfelelő súly elérésével legkésőbb 22, de legfeljebb 24 hónapos korukban fedeztessék őket. Ezen elv teljesítéséért a zootechnikusoknak, állatorvosoknak és törzsállattenyésztőknek prémiumokat kell kifizetni. A tehénállományba kerülő jó minőségű üszők után a mezőgazdasági üzemek prémiumban részesülnek; — növelni kell a mezőgazdasági üzemek zootechnikusainak a szarvasmarhatenyésztés és tejtermelés fejlesztéséért viselt felelősségét; — fokozni kell a törzsállattenyésztési és állatorvosi szolgálat gondoskodását a hasznosság növeléséről és a szarvasmarha egészségi állapotának javításáról, egészséges környezet kialakításáról, az üszők és tehenek rendes és idejében való fedeztetéséről s a fiatal állatok neveléséről. A szarvasmarhatenyésztés terén komplex intézkedéseket kell kidolgozni a törzstenyésztési munkák és a mesterséges megtermékenyítés fejlesztésére, amely meggyorsítja a tej és a búshozam növekedését. Ki kell szélesíteni a törzstenyésztés és az állatorvosi szolgálat együttműködését a mezőgazdasági termelési igazgatóságokkal, növelni kell az állatorvosok jogkörét és felelősségét; — meg kell teremteni a hasznosság növelésének előfeltételeit a takarmánytermesztésben, fel kell használni a tartalékokat, főként a réteket, az intenziv takarmányfajtákat, a legelőket, csökkenteni kell a betakarításnál és a raktározásnál előforduló veszteségeket és szélesebb mértékben kell alkalmazni vegyi anyagokat; — abból a célból, hogy minden tehéntől átlag 2500 liter tejhozamot érjünk el, ki kell dolgozni a mezőgazdasági üzemek, dolgozók, termelési igazgatások és szolgálatok anyagi érdekeltségének rendszerét; — minőséget kell elérni a szarvasmarha-hizlalás, főként a fiatal bikák gyors hizlalása terén; — létre kell hozni az állattenyésztési dolgozók, főként a zootechnikusok és a fejőnők szakképzettségének növelésére szolgáló oktatási és tanulmányi rendszert. 9. Erősítsük a mezőgazdaságot munkaerőkkel. A mezőgazdasági üzemek, termelési igazgatóságok, nemzeti bizottságok és a Mezőgazdasági Minisztérium feladata a mezőgazdaság számára rendszeresen munkaerőket biztosítani s emellett teljes mértékben fel használni a Központi Bizottság őltal 1964 januárjában jóváhagyott intézkedéseket. A mezőgazdaságban végzett munka és az ifjúság megnyerése feltételeinek megteremtéséről elsősorban az EFSZ-ek és az állami gazdaságok vezetőségeinek és a mezőgazdasági termelési Igazgatóságoknak kell gondoskodniuk a nemzeti bizottságok és az iskolák segítségével. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok minden üzemben segítséget nyújtanak a dolgozók szükségletei és a megnyerésükre irányuló konkrét intézkedések tervének kidolgozásában. Elsősorban azokat kell megnyerni, akik a mezőgazdasági üzem helyén a faluban laknak. Valamennyi szakágazatnak, a bányászat, kohászat, építészet, és a vasúti közlekedés kivételével kötelessége a mezőgazdasági munkára megnyert dolgozókat szabaddá tenni. A többi ágazat számára történő munkaerőtoborzás folyamán tiszteletben kell tartani a mezőgazdaság szükségleteit. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség feladata, hogy elsőrendű figyelmet szenteljen a fiatal emberek megnyerésének a mezőgazdasági termelésbe. 10. Gyorsítsuk meg a lakáskérdés megoldásőt a falvakon. Meg kell határozni — hogy a szövetkezeti lakásépítést az EFSZ-ek tagjaik számára 30 százalékos állami hozzájárulással, 45 százalékos hosszú lejáratú hitellel, egyszázalékos kamatlábbal, 20—30 évi lejárat ímellet valósíthassák meg. Abban az esetben, ha a gazdaságilag gyenge EFSZ-nek nincsenek meg a szükséges eszközei, a mezőgazdasági termelési igazgatóság kisegítheti a közvetlen állami segély eszközeiből; — azoknak a fiatal szövetkezeti tagoknak, akiknek nincs pénzük a tagsági alapbetpt befizetésére, s kötelezik magukat, hogy legalább IDévig a szövetkezetben fognak dolgozni, a költség 25 százalékának összegében a betétet az EFSZ kölcsönzi. Az öszszeget tíz év után az EFSZ leírja; — az egyéni, saját erőből végzett lakásépítéshez a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak előnyös hosszú lejáratú hitelt kell nyújtani, egészen az anyagi költségek teljes összegéig 20—30 évi lejőrattal; — a mezőgazdasőgban a lakásépítkezést mindenütt, ahol ennek megvannak a feltételei, önsegélyes építkezésre kell irányítani. Amennyiben valamelyik járősban az önsegéllyel épített lakásegységek Iránti igények meghaladják a mezőgazdaság számára meghatározott számot, meg kell bízni a mezőgazdasági minisztert, hogy az illetékes szakágazatokkal megegyezésben az építkezés céljaira eszközöket folyósítson a mezőgazdasági építkezési beruházásokra szánt globális összegből. Ebben az irányban módosítani kell az előírásokat is. A határvidék! mezőgazdasági üzemek építkezéseinél a mezőgazdasági termelési igazgatóságok, a nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági üzemek a CSISZ-szel, a védnökségi üzemekkel és az iskolákkal szoros együttműködésben úgy járnak el, hogy az építkezést szervezetten és komplexen megoldják, beleértve a szükséges dolgozók és szakemberek megnyerését is. Az építkezést a termelési központokba és központi községekbe keir összpontosítani. A mezőgazdasági termelési Igazgatóságok feladata kidolgozni az építkezés konkrét eljárását az egyes mezőgazdasági üzemekben. A kerületi és járási pártbizottságok e tervet megtárgyalják és teljesítését rendszeresen ellenőrzik. 11. Növeljük a mezőgazdasági Szemek vezető dolgozóinak szakképzettségét, különbüző tanulmányi formákban bővítjük a bevált gyakorlati dolgozók szakképzettségét. A Mezőgazdasági Minisztérium és az Iskolaügyi Minisztérium feladata e formákat és biztosításukat kidolgozni úgy, hogy már az Idén ősztől megvalósításukra kerüljön sor. További szakembereket és szervezőket kell megnyerni a mezőgazdaságon kívüli ágazatokból, s itt fel kell használni a dél-morvaországi kerület jó tapasztalatait. Az idén körülbelül háromezer Ilyen szakembert kell megnyerni. 12. A munka tökéletesebb megszervezésével a mezőgazdasági üzemekben meg kell szüntetni a mezőgazdasági munka idényszerűségének kö vetkezményeit, és a Mezőgazdasági Minisztérium ez év januári rendelete értelmében célszerű kiegészítő termelést kell folytatni. Fokozatosan bővíteni kell a mezőgazdasági üzemek és a népgazdaság többi ágazatának üzemei közötti tervszerű együttműködést. A Mezőgazdasági Minisztérium az összes minisztériumokkal együtt január 30-ig konkrét javaslatokat terjeszt a kormány elé, hogy azokat már az 1964—1965. téli időszakában szélesebb mértékben megvalósíthassák. 13. Kiküszöböljük az egyes EFSZ-ek lemaradásának okait. A CSKP járási bizottságainak, a mezőgazdasági-termelési igazgatóságoknak és a nemzeti bizottságoknak meghagyják, hogy március végéig minden járásban kidolozzák azokat az intézkedéseket, amelyekben megállapítják, mely szövetkezetekbe összpontosuljon a káder-, anyagi- és szaksegítség, hogy még az idén elérjék az átlagos EFSZek színvonalőt. A komplex intézkedésekben figyelmet kell szentelni elsősorban a lemaradó szövetkezetek kőderekkel való megerősítésének. Az eddiginél célszerűbben kell megoldani alapvető eszközökkel való ellátásukat, biztosítani kell a föld teljes kihasználását, megfelelő agrotechnikai és zootechnikai Intézkedéseket kell tenni stb. Azoknak a szövetkezeteknek, amelyek nem rendelkeznek elegendő géppel vagy traktorossal, a tavaszi munkákban nyújtsanak segítséget a GTÁ-k. 14. Szüntelenül tökéletesítjük a mezőgazdaság irányítását. A járási mezőgazdasági-termelési igazgatóságok vezetőinek feladatra, hogy a termelési igazgatóságok dolgozóit konkrét munkára irányítsák s alaposan mentesüljenek a bürokratikus irányítási módszerek maradványaitól. A termelés fejlesztéséről való rendszeres gondoskodás mellett nagyobb mértékben törődjenek a mezőgazdasági üzemek gazdasági és pénzügyi kérdéseinek megoldásával. Az irányításban lépésről lépésre kell érvényesíteni a vállalati | módszerek elemeit. El kell mélyíteI ni az Állami Bank és a termelési igazgatóságok együttműködését. Hogy megerősítsük a mezőgazdasági-termelési igazgatóságok befolyását a mezőgazdaság műszaki fejlesztésére, az igazgatóságok alá kell rendelni a gép- és traktorállomásokat. A GTÁkat elsősorban a termelési tevékenységre, s a járás mezőgazdaságának műszaki fejlesztésében nyújtott segítségre kell irányítani A Központi Bizottság emlékeztet arra, hogy a nemzeti bizottságoknak továbbra is rendszeresen gondoskodniok kell a mezőgazdasági termelés szükségleteiről és fejlesztéséről El kell mélyíteni a nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági-termelési igazgatóságok együttműködését és cél szerű munkamegosztását a CSKP KB múlt év áprilisi plenáris ülése határozatának szellemében. A CSKP kerületi és járási bizottságainak a feladata értékelni a termelési igazgatóságok munkáját és a nemzeti bizottságok részvételét a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, Olyan intézkedéseket kell hozniok, amelyek hatékonyan megnyilvánulnak a tavaszi és az aratősi munkák folyamán. 15. A Központi Bizottság a mezőgazdasági miniszter feladatává teszi a minisztérium munkája színvonalának emelését. Ojból emlékeztet arra, hogy ennek alapja a minisztérium tevékenységének és szervezésének olyan módosítása, hogy a XII. kongresszus határozata szellemében következetesen kidolgozza a mezőgazdaság fejlesztésének tervét, s a mezőgazdasági termelési igazgatóságok konkrét irányításával biztosítsa ennek teljesítését. A minisztérium munkaszínvonalőnak döntő imércéje a mezőgazdaság-fejlesztési terv teljesítésének eredményei lesznek. A minisztériumot tehetséges, politikailag és szakmailag fejlett dolgozókkal kell megerősíteni. Az ide vonatkozó javaslatokat a mezőgazdasági miniszter ez év április végéig a Központi Bizottság elé terjeszti. 16. Gyorsabban és következetesebben érvényesítsük a mezőgazdasági termelésben a kutatás eredményeit és a haladó ismereteket. A Mezőgazdasági Minisztérium feladata az Ismeretek elterjesztése eddigi rendszerének elmélyítése és kiegészítése E célra teljes mértékben fel kell használnia a minisztérium mellett működő tudomőnyos kutató tanácsot, a gazdőlkodás tudományos rendszereinek intézetét, a tudományos műszaki tájékoztatási intézetet és a többi kutatóintézetet, a mezőgazdasági-erdészeti társaságokat és a haladó tapasztalatok iskoláit, valamint az összes fokú mezőgazdasági iskolákat. 17. A Mezőgazdasági Minisztérium feladata, hogy az EFSZ-ek VI. kongresszusán megtárgyalják a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének fokozására irányuló intézkedések rendszerét, amely elősegíti a munkaeredmények alapján történő díjazást, jobban tekintetbe veszi a szakképzettséget és hangsúlyozza a prémiumok szerepét. A termelésben való anyagi érdekeltség növelése céljából el kell mélyíteni ez EFSZ-ek jövedelemelosztási módszerét Az EFSZ-ekben az elosztás alapjául a szövetkezet egész jövedelmét kell venni, vagyis a pénzben és természeti formában újonnan kialakult értéket, amelyet a szövetkezetek nem termelésből származó jövedelme növel. Elbírálás céljából konkrét javaslatokat kell terjeszteni az EFSZ-ek VI. kongresszusa elé. 18. A mezőgazdasági-termelési igazgatóságok és a Mezőgazdasági Minisztérium feladata minden téren fejleszteni és támogatni a mezőgazdasági üzemek és egyének szocialista munkaversenyét az idei tervfeladatok teljesítése érdekében. Minden járásban mielőbb ki kell dolgozni azoknak az akciós intézkedéseknek a tervét, amelyek valamennyi mezőgazdasági szervezet egységes eljárását és erőfeszítését biztosítják. 19. A mezőgazdaság szükségleteinek biztosítása valamennyi népgazdasági ágazat elsőrendű feladata. Valamenynyi miniszter, azon kerületi nemzeti bizottságok elnökei, amelyeknek vállalatai a mezőgazdaság szükségleteit és fejlesztését biztosítják, főként a vegyipari miniszter, az általános gépipari, külkereskedelmi és közlekedésügyi miniszter feladata: március végéig ellenőrizni és biztosítani, hogy a mezőgazdaság számára a szállítmányokat a tervezett mennyiségben, választékban és a mezőgazdasági termelés teljesítéséhez szükséges határidőkben leszállítsák. 20. Csökkentsük a mezőgazdasőgi termékek raktározősánől és feldolgozásánál keletkező veszteségeket. A mezőgazdasági, élelmiszer- és közszükségleti, ipari, belkereskedelmi minisztériumok, a központi felvásárlási igazgatóság és valamennyi mezőgazdasági terményfeldolgozó szervezet feladata intézkedéseket tenni a mezőgazdasági termékek betakarításánál, raktározásánál és feldolgozásánál keletkező veszteségek megakadályozáséra. Az illetékes minisztériumok az intézkedésekről április végéig jelentést tesznek a kormánynak. A kormány jóváhagyja ezen intézkedések ellenőrzésének konkrét rendszerét, és szankciókat őllapít meg mindazok ellen, akik felelőtlenül gazdálkodnak a mezőgazdasági termékekkel. A jelenlegi állapot megjavítása céljából megfelelő beruházási eszközöket kell folyósítani raktárhelyiségek építésére. 21. A CSKP kerületi és jőrási bizottságainak feladata gondoskodni arról, hogy fokozatosan minden EFSZben és állami gazdaságban akcióképes pőrtszervezet legyen. A pártszervezetek egyik fő kötelessége megszilárdítani a párt- és a munkafegyelmet és minden egyén felelősségét a rábízott feladatok kezdeményező teljesítéséért. Tagjelölteket kell megnyerni a pártba a fiatal bevélt szakemberek soraiból. A fiatal szakembereket a pártba való belépésre a föés középiskolákon működő CSISZ és pártszervezetek készítik elő és a Iegkiválóbbakat már tanulmőnyaik folyamán vagy tanulmányaik végén felveszik a párt tagjelöltjeinek sorába. A kommunista szakemberek elhelyezésénél tekintetbe kell venni a pártszervezetek szükségleteit. Figyelmet kell összpontosítani a kommunisták pártos nevelésére a faivakon gazdasági és politikai tudásuk növelésére kell törekedni. • • • A Központi Bizottság a mezőgazdaság és a népgazdaság többi ágazatának valamennyi dolgozójához fordul, hogy minden erejükkel járuljanak hozzá a mezőgazdasági termelés 1964. évi tervének sikeres teljesítéséhez. A HavIiCküv Brod-i, výškoví, topofCanyl és Mladá Boleslav-I járások dolgozóinak példája nyomán a mezőgazdaság ez évi fejlesztési tervének teljesítéséért és túlszárnyalásáért!