Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-05 / 65. szám, csütörtök

Antonín Novotný elvtárs beszéde (Folytatás a 4. oldalról) tű harc Iránti nemzetkőzi kötelessé geinek. Emellett nem feledjük, hogy ketté­osztott világban élünk, és hogy nem­zetközi méretben az ideológiai harc ereje is egyre nő. A szocialista orszá­gok sokoldalú fejlődése, a békés együttélés politikája a tőkésországok­ban fokozza a szocializmus eszméinek vonzóerejét. Ezeknek az országoknak uralkodó körei és ideológusai ezért hatálytalanítani igyekeznek befolyá­sunkat és fokozzák ideológiai erőfe­szítéseiket azzal a céllal, hogy esz­meileg lefegyverezzék a szocializmust. Az ideológiák békés együttélését hir­detik, be akarják csempészni hozzánk a polgári életstílust és szokásokat, a nacionalista nézetek mindenféle vál­fajait és a polgári társadalom egyéb kétes értékeit. Ezért teljes egészében hamisak egyesek elképzelései és nézetei, me­lyek szerint a társadalmi és állami élet mindennemű szervezet irányítása és vezetése vagy ez állami osztálypo­litika végrehaltása a műit csökevé­nye ós a személyi kultusz még le nem küzdött maradványát jelenti. Nem nehéz rájönni, hogy az efféle elmefuttatásokban a szocialista jele nünkről vallott liberalista nézetek, o munkásosztály vezető szerepének kis­polgári tagadása jut kifejezésre, amelyhez az állam úgynevezett elha­lásának revizionista magyarázata Já­rul. Mögöttük szinte mindig ott lapul a kommunista párt vezető szerepe el­len Irányuló fullánk, a szocialista ál­lamiság kérdéseiben vallott kommu­nista irányvonal félreértése vagy el­torzítása. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front állásfoglalása e kérdésben szilárd, s megfelel a tár­sadalom objektív fejlődésének. Szo­cialista államiságunk lényegét az 1960. évi alkotmány programszerű megállapítása juttatja kifejezésre, amely így hangzik: „A csehszlovák állam, a munkásosztály vezette dol­gozó nép szervezete, a legsajátabb ér­telemben vett össznépi szervezet — szocialista állam lett.". Mindenkinek, aki gondolkodóba esett e szavakon, lát­nia kell, hogy e fogalmazás szocialis­ta demokráciánk össznépi szervezete felé irányuló törekvéseket hangsú­lyozza, aláhúzva az osztályszempon­tokat Is, amelyek a munkásosztályve­zető szerepének megszilárdításából következnek. Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusának határozatai még világosabban kifejtették szocia­lista államiságunknak e vezérelvét és tovább! gyakorlati intézkedéseket tar­talmaznak munkásosztályunk vezető szerepének megerősítésére, valameny­nyi állampolgárunk fokozott részvé­telére az állam igazgatáséban, a gaz­dasági és kulturális építőmunka Irá­nyításában, az államapparátus mun­kájának megjavításában, a népi ellenőrzés elmélyítésében. Ám újból hangsúlyozom, hogy szo­cialista államunk tulajdonképpeni irá­nyító, szervező és hatalmi tevékeny­sége, amely kommunista pártunk ve­zető szerepén, a Nemzeti Front tár­sádalml szervezeteinek együttműködé­sén alapul, még mindig Jogosult és indokolt, mégpedig nem csupán mint a szocialista gazdaságunk fejlesztésé­vel, a nép életszínvonalának emelé­sével és az ideológiai nevelómunká­val kapcsolatos feladatok biztosításá­nak legfőbb eszköze, hanem mint a negatív társadalomellenes irányzatok leküzdésének, a szocialista törvényes­ség és a szocialista együttélési sza­bályok megsértésével felmerült konf­liktusok megoldásénak eszköze ls. Emellett egész munkánk gerincét, az erőt, mely társadalmunkat a kommu­nizmusba vezeti, — a múltban, a Je­lenben és a jövőben ís egyaránt kom­munista pártunk jelentette és jelenti. Ám nem hunyhatunk szemet szá­mos dolog fölött, ahol szükséges és elmaradhatatlan az államhatalmi szer­vek közbelépése a hibák orvoslása érdekében. Vegyük például az olyan emberek problémáját, akik Ismételten bűncselekményeket követnek el és közbotrányt keltenek. Ilyen esetekben a rábeszélés vagy a nevelési próbál­kozások rendszerint nem járnak si­kerrel. Ezért keményen meg kell bün­tetni mindenkit, aki vét a társada­lom ellen, minden botránykeltő hu ligánt, és a javíthatatlanokat el kell szigetelni a társadalomtól. Az államnak és szerveinek határo­zott tekintélye nemcsak azokban a szélsőséges esetekben nélkülözhetet­len és kívánatos, amelyek — bár egy re csökkenő számban — még előtör dúlnak társadalmunkban. Befolyású kat lényegesen fokozni kell minde­nütt, ahol ösztönös, helyi érdekeket szorgalmazó törekvések, a fegyelme zetlenség és felelőtlenség megnyilvá nulásai gazdasági, politikai és erköl esi károkat okoznak társadalmunk­nak és fékezik fejlődését. A külön böző hiányosságok, a gyártmányok rossz minősége, a növekvő selejtgyár tás, a felhalmozódó készletek, a nem kívánatos termelés makacs folytatá sa és a leállítás elleni tiltakozás megszüntetésére bizonyára nagy ha tással lesznek a különböző gazdasági rendszabályok, az aktív pénzügyi po­litika és az anyagi érdekeltség elvé­nek gyakorlati érvényesítése. E tekln tetben elvi és döntő szerepet játszik az állami és gazdasági szervek köz vetlen, s emellett operatív vezető munkája, hisz végeredményben az ő döntéseiktől függ, hogyan léptetik életbe a párt gazdaságpolitikai irány elveit, hogyan váltják valóra tervein ket, hogyan tartják be a technoló­giai, állami és munkafegyelem köve telményelt és biztosítják a társada­lom érdekeit. Mindezek a módszerek, amelyekről szóltam, jellemzik szocialista állami­ságunk szükségszerűen autoritatív, szervezett és döntő vonásait, melye ket egy ideig még megőriz. E jellem­ző vonások — mint már mondtam — egybefonódnak az egyetemes népi ál­lam kialakulását jellemző vonások­kal, amelyek az állampolgárok társa­dalmi felelősségének növekedésével egyre Inkább túlsúlyba jutnak. Az egyetemes népi államhoz vezető fej­lődés annál gyorsabban halad előre, minél nagyobb hatással lesz rá vala­mennyi kommunista eszmei és politi­kai szilárdsága és aktivitása, ha a szocializmus eszméit valló Nemzeti Front egyetlen tagja sem hallgat azokra a liberalista vagy anarchista nézetekre, amelyek egyesek fejében a szocialista demokráciáról, az egye­temes népi állam vezető szerepéről és értelméről kísértenek. Ugyanilyen határozottan kell ter­mészetesen elutasítanunk azoknak a magyarázatát, akik az egyetemes né pi állam eszméjét dogmatikusan ér­telmezik, és baloldali módon revi­zionista zavaros agyszüleménynek mi­nősítik. Ezek az emberek elszakad­tak az élettől, nem hisznek a szocia­lista társadalmi viszonyok átformáló erejében és nem értik, hogy a fel­épült szocializmus erejének és szi­lárdságának fő mércéje a minél szé­lesebb öntudatos népi bázisa. Ezért nem Ismerik el, hogy a proletárdik­tatúrának ls meg kel] változnia a szo­cialista változások folyamán és kö­vetkeztében, hogy kényszerítő funk­ciói háttérbe szorulnak és szembetű­nően elmélyülnek, minőségileg maga­sabb szintet érnek el demokratikus jellemvonásai. Ehelyett azt állítják, hogy a kizsákmányoló osztályok el­távolítását követő Időszakban, egész a kommunizmus győzelméig változó feszültséggel folytatódik az osztály­harc, s ezért a proletariátus dikta­túrája megmarad lényegében ugyan­azokkal a funkciókkal, amelyek a for­radalmi proletariátus hatalomra jutá­sa után jellemezték. Ott, ahol a szocializmus gyözött, a dialektikus fejlődés a társadalom egységének megszilárdulásához és megerősödéséhez vezet. Ez az egység szüntelenül megújhodik és tovább fejlődik az új és a régi, az egyéni és társadalmi érdekek, a régi gondolko­dás csökevényei, a szocialista öntudat követelményei, a gazdasági fejlődés lehetőségei és szükségletei közötti nem osztályjellegű ellentétek és kü­lönbségek öntudatos leküzdése útján, új utakat és eszközöket keresve az ember egyéniségének és érvényesülé­sének biztosítására a szocialista kö­zösség feltételei mellett. E fejlődés az egységhez, a társadalmi különbsé­gek leküzdéséhez vezet, és hordozója nem lehet más, csupán a kommunis­ta párt marxista—leninista politiká­ja. Saját tapasztalataink teljes mér­tékben Igazolják, hogy ez a szocia­lista államiság kérdéseinek helyes értelmezése. Az idei választások ér­telme abban áll, hogy újabb ösztön­zést adjanak államunk népi jellegé­nek további kifejezésére. Meggyőző tényekkel kell igazolnunk, hogy az elmúlt négy év alatt állami és társa­dalmi életünkben valóra és tettekre váltottuk szocialista alkotmányunk elveit. Ez egyaránt vonatkozik vala­mennyi állami, közigazgatási és bíró­sági szerv népi jellegének további el­mélyítésére, amelyet az állam 1960. évi új területi beosztásának alapján hajtottunk végre, a társadalmi szerve­zetek szerepének és hatáskörének to­vább! növelésére, hogy fokozatosan újabb feladatokat és funkciókat ve­hessenek át, amelyeket a múltban az államhatalom szerveinek tartottak fenn. Létrehoztuk és tovább építjük az ál­lami és népi ellenőrzés választott szerveinek egységes rendszerét, Ha táskörük és munkájuk elvi jelentő­ségű nemcsak azért, hogy egységesít­sünk minden ellenőrző munkát és egyszerűsítsük az állami gépezet mű ködését, hanem főleg azért, mert meg szabják szocialista államiságunk to­vábbi fejlődésének Irányait. 4 nőpl ellenőrzés lenini értelmezésének kö vetkezetes érvényre juttatása — a népi ellenőrzés nemcsak hibákat ál­lapít meg, hanem felvázolja és meg szervezi a hibák leküzdését is — fo kozza a népképviselet szerepét a ve zetés munkájának minden fokán. Kö vetkezményeit tekintve ez ls egyike azoknak a formáknak, amelyekkel alapvető fordulatot készítünk elő: az adminisztratív-közigazgatási eljárások lassan háttérbe szorulnak — bár nem szűnnek meg teljesen — és helyet tük a nép képviselői hatásos forrná ban, közvetlenül, vesznek részt az ál lam Igazgatásában. Arról nem ts szó lünk, hogy az államvezetés és Igaz gatás alapvető részeként értelmezett népi ellenőrzés a bürokrácia elleni harcnak és az általa szült hibák megszüntetésének egyik leghatéko­nyabb módszere. A CSKP Központi Bizottsága tavaly szeptemberi plénumának határozatai a CSKP KB bizottságainak létesítésé ről nagymértékben hatnak a jelenie gi és jövőbeni fejlődésre Munkájának jelentőségét csak úgy értjük meg, ha tekintetbe vesszük a közvetlenül meg oldásra váró vagy a közeljövőben távlatilag kibontakozó feladatok nagy fokú igényességét. A bizottságok jé lentőségét távlati küldetésük is fo kozza. Tevékenységükben mindinkább egyesítik a CSKP KB Irányelveinek előkészítését és végrehajtását a tár sadalom egységes párt- és állami ve­zetésében, amely a Nemzett Front vo­nalán érvényesül Igéretteljesek az új munkastílus első eredményei, különö sen a kormány munkájával kapcsolat­ban. Helyes, ha a jövőben tovább megyünk és kibontakoztatjuk a CSKP KB egyes bizottságainak és a Nem­zetgyűlés megfelelő szerveinek na­gyon szoros együttműködését. Fokozzuk a Nemzetgyűlésnek, mint a nép képviselői munkaintézményének szerepét Elvtársaki Mindaz, amit most társadalmunk to­vábbi fejlődéséről, a szocialista de­mokrácia elmélyítéséről, az állam fej­lődéséről mondottam, konkrétan tük­röződjék vissza az államigazgatási szervek tevékenységében, főként a legfelső államhatalmi képviseleti szer­vek munkájában. , Az alkotmány értelmében legfelsőbb választott képviselőtestületünk a Nem­zetgyűlés. A Nemzetgyűlés munkája, törvényhozó funkciója és a társadal­munkban betöltött csúcsszerepe — ez a legmagasabb színvonalon kifejezett szocialista demokrácia és szocialista centralizmus. Ezért szükség van arra, hogy szocialista parlamentünknek, mint a nép választott képviselőt mun­kaintézményének szerepe állandóan fokozódjék. Ezért következetesen ügyelni fogunk arra, hogy a Nemzet­gyűlés hatékonyan teljesítse funk­cióit, érvényesítse az alkotmányban rögzített jogait és kötelezettségeit. A további távlat szempontjából is lát­nunk kell a dolgokat. Ogy gondoljuk, egyszer elérjük azt az állapotot, ami­kor a Nemzetgyűlésben fokozatosan egyesülni fog a törvényhozó és végre­hajtó hatalom, a törvényhozó hatal­mat a plénum, a végrehajtó hatalmat — a kormányhatalmat pedig a Nem­zetgyűlés elnöksége fogja gyakorolni. Természetesen ez még a távoli jövő kérdése. Ma elsősorban az a fontos, hogy a Nemzetgyűlés minőségileg maga­sabb szinten érvényesítse ellenőrző csúcsszerepét az államapparátus töb­bi szervével, elsősorban a kormány­nyal és az egyes bizottságokkal, az egyes reszortokkal szemben. Ez az ellenőrzés azt a célt követi, hogy állandóan fokozódjék az irányí­tó szervek felelőssége a kitűzött fel­adatok teljesítéséért, a társadalmi ér­dekek következetes érvényesítéséért. A kormány és egyes tagjai érezzék, hogy felelősek a legfelsőbb szervbe választott képviselőnek és kötelesek rendszeresen, saját kezdeményezésük­re is számot adni tevékenységükről. Ezért bizonyára helyes, ha a Nem­zetgyűlés munkáját úgy szervezzük meg, hogy a Nemzetgyűlés rendszere­sebben ülésezzék, a kormány tevé­kenységének főbb szakaszairól előter­jesztett jelentések alapján valóban tárgyszerűen és ne formálisan vitas­sa meg a további intézkedéseket, fo­gadjon el fontos határozatokat, tör­vényhozó Intézkedéseket stb. Ezt elő­segíti a szocialista interpelláció lé­nyeges kibontakozása, amivel eddig még nem lehetünk elégedettek, továb­bá újabb hatékony munkaformák be­vezetése, hogy a képviselők aktívan részt vegyenek mlndenfokú állami és Irányító szervek munkájában és segít­senek különféle problémák megoldá­sában. Ezeket a szempontokat kel! követnünk a választott szervek új képviselőinek kiválasztásában és jelö­lésében. Törekedjünk arra, hogy a nép új képviselői gazdag politikai ta­pasztalatokkal, nagy szaktudással és ismeretekkel rendelkezzenek. Legye­nek ezek a legjobb munkások, pa­rasztok, értelmiségiek, tapasztalt funkcionáriusok, kommunisták és más politikai pártok tagjai, vagy párton­kivüliek, akik hívei a szocializmus, hazánk ügyének. Ez ls egyik bizto­sítéka annak, hogy az új Nemzetgyű­lés összetételével azoknak a felada­toknak magaslatán álljon, amelyek egyrészt az alkotmányból, másrészt abból következnek, hogy államhatal­mi szerveink rendszerében el kell mé­lyülnie a parlament fontos szerepé­nek. A Nemzetgyűlés, mint csúcsszerv hivatott arra, hogy alapvető törvé­nyes normák és más irányelvek for­májában azoknak a kulcsfontosságú feladatoknak megvalósítására Irányít­sa a választott és végrehajtó szervek rendszerének tevékenységét, amelyek döntenek a társadalom fejlődésének távlati irányzatairól az elfogadott tervek megvalósítására A törvényhozó tevékenységben, me­lyet a jogelmélet és joggyakorlat legszorosabb egységének kell jelle­meznie, ma első helyen áll az a fel­adat, hogy megfelelő törvénykódexek­be foglalják az alkotmány összes el­veit. Néhány kódexet már jóváhagy­tak, több kódex pedig rövidesen el­készül. A jogtudomány a társadalmi fejlődés helyzetének és szükségleté­nek tüzetes elemzése alapján idő­előnnyel dolgozza ki és határozza meg egységes szocialista társadal­munk jogi elveit. Ebben az irányban legyen a gyakorlat fő segítőtársa és vegyen részt aktívan törvényhozásunk szocialista alapjainak minden irányú kiépítésében. Ez az állam, az egyén és a társadalom kölcsönös kapcsola­tainak általános rendezésére, továbbá a gazdasági folyamatban, a nemzeti bizottságok, a népi ellenőrző szervek és igazságügyünk helyzetében és te­vékenységében a szocialista jog szer­vező funkciójának hatékony biztosítá­sára trányul. Természetesen nem mondhatunk le a Jog azon szerepének további tökéletesítéséről sem, amely az illetékes államszervek megelőző­nevelő és megtorló funkciójával függ össze a szocialista társadalom védel­mében, idéológiai téren az ellenséges idegen eszmei befolyással szemben, a társadalomellenes bűntevékenység ül­dözésében, az egyén társadalommal szembeni felelősségének meghatározá­sában, a szocialista tulajdon védelmé­ben egyének kártevékenységével szemben. Ezenkívül továbbra is állan­dó feladat: törvényeinkből és előírá­sainkból ki kell küszöbölni minden hézagot, egyszerűbbé és áttekinthe­tőbbé kell tenni Jogrendünket, felül kell vizsgálni, fel kell számolni a a felesleges elbírásokat, amelyekből a bürokratizmus táplálkozik és bur­jánzik, ki kell küszöbölni a felsőbb és az alsóbb jogi norma közti disz­harmóniát. Ezek a törvényhozás alap­vető feltételei. Itt mindig szem előtt kell tartanunk, hogy szocialista tör­vényességünk nemcsak a ma problé máit oldja meg, hanem arra is hiva­tott, hogy előre lássa és előkészítse a jövőt. Ezért a Jogelméletnek és jog­gyakorlatnak az összes minőségileg új problémák, — a XII. kongresszus irányvonalának megvalósítása során a fejlett szocialista társadalom kibon­takozásának folyamatában napirendre kerülő problémák alkotó szellemű megoldására kell összpontosulnia. Ke­resnie kell az egész társadalmat és valamennyi állampolgárt érintő új fel­adatok megoldásának módjait és for­máit. Ezért a jogszabályozás minden egyes esetében azt az elvet követjük, hogy a mai társadalmi viszonyoknak olyan jogi formát adunk, hogy Jogi szilárdságuk erősítésével egyidejűleg utat nyissunk a közeli kommunista társadalom felé. Ezzel kapcsolatban szeretnék kissé eltérni a tárgytól, hogy említést te­gyek szocialista törvényességünk né­hány további szakaszáról, amelyek összefügnek az egyetemes népi állam megteremtésére irányuló törekvésünk­kel. Mint tudjuk, a személyi kultusz idején a szocialista törvényesség te­rén bizonyos torzítások fordultak elő, amelyeket 1956 után a párt irányel­veinek megfelelően kiküszöböltünk és lényegében már leküzdöttünk. Ott, ahol egyes esetekben megszegték a szocialista törvényeket, orvosoltuk és jóvátettük az igazságtalanságot. A párt kezdeményezésére nemrégen jóváha­gyott intézkedések nagy komplexuma, mely a Belügyminisztérium hatásköré­ben önállósítja a vizsgálatot, az ügyészség keretében fokozza a nyo­mozók szerepét és felelősségét, elmé­lyíti a legfelsőbb bíróság, ügyészség tevékenységét, fokozza függetlenségü­ket és a javító intézmények átnevelő hatásának mejavítását célozza, bizto­sítékokat nyújt arra, hogy a múlt ne Ismétlődhessék meg. Az Igazságszol­gáltatás szerveinek közelebb hozása a néphez, a bírák választásának be­vesetéss az alkotmány értelmében, s az 1956 óta végrehajtott további in­tézkedések a szocialista törvényesség szigorú betartásának objektív feltéte­lei és törvényes kezessége. Nemrégen jogtudományunk felada­tairól beszélgettem jogászainkkal és egyetértettünk abban, hogy a jog és a törvényesség terén fennálló bizo­nyos fogyatékosságok fő oka szubjek­tív jellegű. Őszintén szólva meg kell mondanunk, hogy elég kárt okozlak az olyan nézetek, hogy a szocializ­musnak netn lesz szüksége Jogra, sem képzett jogászokra Ez nagyon hamis elképzelés volt, mert jog nélkül el­képzelhetetlen az új államhatalom, és a jog szerepét semmi más nem pótol­hatja. Persze, ez nem volt mindig szándékos, a múlt rossz tapasztalatai­nak Is nagy része volt a hamis el­képzelésben. Gondoljunk csak az 1948. február előtti helyzetre, amikor Drtl­na Igazságszolgáltatása és az ügyvé­dek jelentős része volt a fő roham­osztag, amely a reakció érdekeit véd­te. Ezért kellett a februári győzelem után leváltanunk ezeket a levitézlett igazságügyi dolgozókat, és új káde­rekkel pótolni őket, akiknek döntő többsége becsületesen védelmezte a szocializmus érdekeit és általában jól végezte feladatait. Itt kiemelném, hogy nem ők, legalább ís nem túl­nyomórészt ők voltak az okai annak, hogy a múlt táptalaján könnyen gyö­keret vert a személyi kultusz tör­vényellenes gyakorlata, hanem főként az, hogy 1948 után nálunk még so­káig hatott az előző burzsoá Igazság­ügyi és vizsgálati gyakorlat, érvénye­sültek a régi törvények. A szocialista társadalom folyamatos fejlődése kikényszeríti, hogy új jog­szabályok fejezzék ki és rögzítsék a társadalmi viszonyokban és a lakos­ság helyzetében végbement vSBtozáso­kat, s ez egyre nagyobb igényeket tá­maszt társadalmunkban a jog szere­pével szemben. Annak érdekében, hogy a CSKP Központi Bizottsága — éppen úgy, mint a többi szakaszon —, a döntés előtt széles fronton előre meggyőződhessék a készülő jogi- és törvényes intézkedések helyességéről, megalakul a CSKP KB jogi bizottsága, amely szocialista államiságunk to­vábbfejlődése alapvető kérdéseinek megoldásában fogja segíteni a Köz­ponti Bizottságot. Elvtársak! Allamszervelnk rendszerében jelen­tős szerepet tölt be a Szlovák Nem­zeti Tanács. Az alkotmány értelmé­ben a Szlovák Nemzeti Tanácsnak az a feladata, hogy az egységes szocialista rendszerünk politikai alapját alkotó nemzeti bizottságok­kal szorosan együttműködve, a többi társadalmi és gazdasági szervezettel karöltve hatékonyan bekapcsolja a szlovákiai dolgozókat az államhata­lom és Igazgatás gyakorlásába, a népgazdaság irányításába. A Szlovák Nemzeti Tanács, mint államrendszerünk szerves része, a központi irányítás jelentős szerve, tevékenységét nem korlátozhatja csupán a nemzeti vagy területi jel­legű ügyekre, hanem joga és köte­lessége hatékonyan odahatni, hogy Szlovákiában eredményesen megold­ják, biztosítják és teljesítsék a gaz­dasági és kulturális építés feladatait, biztosítsák a kormány határozatainak és a többi országos szerv Irányel­veinek végrehajtását. A Szlovák Nemzeti Tanácsnak szo­cialista alkotmányunkkal összhang­ban fontos szerepet kell játszania abban, hogy szervei és képviselői jobban vegyenek részt az állami nép­gazdaságfejlesztési terv előkészítésé­ben és kidolgozásában, Szlovákia természeti és gazdasági tartalékai­nak általános kihasználására Irányu­ló kezdeményező javaslatok beter­jesztésében, az állami terv- és költ­ségvetés feladatai teljesítésének rendszeres ellenőrzésében. Államunk egységes gazdaságának és kulturális nevelőmunkájának fej­lesztésében — tekintettel a múlt bi­zonyos maradványainak hatására — Szlovákiában a gazdasági és kultu­rális építés feladatai bonyolultabbak és igényesebbek. Itt különösen az a fontos, hogy fokozódjék a szlovákiai kerületekben a mezőgazdasági ter­melés belterjessége és elérje a cseh kerületek mezőgazdasági termelésé­nek színvonalát, megoldódjék a hegy­vidéki és hegyaljai területek, vala­mint a szétszórt településű vidékek stb. problémája. Ám új, igényes fel­adatok ls vannak Szlovákiában, pél­dául törődni kell a munkaerők Jobb felhasználásával, nagyszabású melio­rációk segítségével a síkságok ter­mőképességének fokozásával, az Ipar és az építőipar műszaki szín­vonalának emelésével. Nagyon fon­tos feladatok vannak a közlekedés terén. A központi Irányítás szerves részét alkotó Szlovák Nemzeti Ta­nács és szerve! előtt széles rnűkö­(Folytatás a 6. oldalon) I9e: --­1 -OL^C-Jl

Next

/
Thumbnails
Contents