Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-05 / 65. szám, csütörtök

Antonín Novotný elvtárs beszéde (Folytatás a 4. oldalról) tű harc Iránti nemzetkőzi kötelessé geinek. Emellett nem feledjük, hogy kettéosztott világban élünk, és hogy nemzetközi méretben az ideológiai harc ereje is egyre nő. A szocialista országok sokoldalú fejlődése, a békés együttélés politikája a tőkésországokban fokozza a szocializmus eszméinek vonzóerejét. Ezeknek az országoknak uralkodó körei és ideológusai ezért hatálytalanítani igyekeznek befolyásunkat és fokozzák ideológiai erőfeszítéseiket azzal a céllal, hogy eszmeileg lefegyverezzék a szocializmust. Az ideológiák békés együttélését hirdetik, be akarják csempészni hozzánk a polgári életstílust és szokásokat, a nacionalista nézetek mindenféle válfajait és a polgári társadalom egyéb kétes értékeit. Ezért teljes egészében hamisak egyesek elképzelései és nézetei, melyek szerint a társadalmi és állami élet mindennemű szervezet irányítása és vezetése vagy ez állami osztálypolitika végrehaltása a műit csökevénye ós a személyi kultusz még le nem küzdött maradványát jelenti. Nem nehéz rájönni, hogy az efféle elmefuttatásokban a szocialista jele nünkről vallott liberalista nézetek, o munkásosztály vezető szerepének kispolgári tagadása jut kifejezésre, amelyhez az állam úgynevezett elhalásának revizionista magyarázata Járul. Mögöttük szinte mindig ott lapul a kommunista párt vezető szerepe ellen Irányuló fullánk, a szocialista államiság kérdéseiben vallott kommunista irányvonal félreértése vagy eltorzítása. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front állásfoglalása e kérdésben szilárd, s megfelel a társadalom objektív fejlődésének. Szocialista államiságunk lényegét az 1960. évi alkotmány programszerű megállapítása juttatja kifejezésre, amely így hangzik: „A csehszlovák állam, a munkásosztály vezette dolgozó nép szervezete, a legsajátabb értelemben vett össznépi szervezet — szocialista állam lett.". Mindenkinek, aki gondolkodóba esett e szavakon, látnia kell, hogy e fogalmazás szocialista demokráciánk össznépi szervezete felé irányuló törekvéseket hangsúlyozza, aláhúzva az osztályszempontokat Is, amelyek a munkásosztályvezető szerepének megszilárdításából következnek. Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusának határozatai még világosabban kifejtették szocialista államiságunknak e vezérelvét és tovább! gyakorlati intézkedéseket tartalmaznak munkásosztályunk vezető szerepének megerősítésére, valamenynyi állampolgárunk fokozott részvételére az állam igazgatáséban, a gazdasági és kulturális építőmunka Irányításában, az államapparátus munkájának megjavításában, a népi ellenőrzés elmélyítésében. Ám újból hangsúlyozom, hogy szocialista államunk tulajdonképpeni irányító, szervező és hatalmi tevékenysége, amely kommunista pártunk vezető szerepén, a Nemzeti Front társádalml szervezeteinek együttműködésén alapul, még mindig Jogosult és indokolt, mégpedig nem csupán mint a szocialista gazdaságunk fejlesztésével, a nép életszínvonalának emelésével és az ideológiai nevelómunkával kapcsolatos feladatok biztosításának legfőbb eszköze, hanem mint a negatív társadalomellenes irányzatok leküzdésének, a szocialista törvényesség és a szocialista együttélési szabályok megsértésével felmerült konfliktusok megoldásénak eszköze ls. Emellett egész munkánk gerincét, az erőt, mely társadalmunkat a kommunizmusba vezeti, — a múltban, a Jelenben és a jövőben ís egyaránt kommunista pártunk jelentette és jelenti. Ám nem hunyhatunk szemet számos dolog fölött, ahol szükséges és elmaradhatatlan az államhatalmi szervek közbelépése a hibák orvoslása érdekében. Vegyük például az olyan emberek problémáját, akik Ismételten bűncselekményeket követnek el és közbotrányt keltenek. Ilyen esetekben a rábeszélés vagy a nevelési próbálkozások rendszerint nem járnak sikerrel. Ezért keményen meg kell büntetni mindenkit, aki vét a társadalom ellen, minden botránykeltő hu ligánt, és a javíthatatlanokat el kell szigetelni a társadalomtól. Az államnak és szerveinek határozott tekintélye nemcsak azokban a szélsőséges esetekben nélkülözhetetlen és kívánatos, amelyek — bár egy re csökkenő számban — még előtör dúlnak társadalmunkban. Befolyású kat lényegesen fokozni kell mindenütt, ahol ösztönös, helyi érdekeket szorgalmazó törekvések, a fegyelme zetlenség és felelőtlenség megnyilvá nulásai gazdasági, politikai és erköl esi károkat okoznak társadalmunknak és fékezik fejlődését. A külön böző hiányosságok, a gyártmányok rossz minősége, a növekvő selejtgyár tás, a felhalmozódó készletek, a nem kívánatos termelés makacs folytatá sa és a leállítás elleni tiltakozás megszüntetésére bizonyára nagy ha tással lesznek a különböző gazdasági rendszabályok, az aktív pénzügyi politika és az anyagi érdekeltség elvének gyakorlati érvényesítése. E tekln tetben elvi és döntő szerepet játszik az állami és gazdasági szervek köz vetlen, s emellett operatív vezető munkája, hisz végeredményben az ő döntéseiktől függ, hogyan léptetik életbe a párt gazdaságpolitikai irány elveit, hogyan váltják valóra tervein ket, hogyan tartják be a technológiai, állami és munkafegyelem köve telményelt és biztosítják a társadalom érdekeit. Mindezek a módszerek, amelyekről szóltam, jellemzik szocialista államiságunk szükségszerűen autoritatív, szervezett és döntő vonásait, melye ket egy ideig még megőriz. E jellemző vonások — mint már mondtam — egybefonódnak az egyetemes népi állam kialakulását jellemző vonásokkal, amelyek az állampolgárok társadalmi felelősségének növekedésével egyre Inkább túlsúlyba jutnak. Az egyetemes népi államhoz vezető fejlődés annál gyorsabban halad előre, minél nagyobb hatással lesz rá valamennyi kommunista eszmei és politikai szilárdsága és aktivitása, ha a szocializmus eszméit valló Nemzeti Front egyetlen tagja sem hallgat azokra a liberalista vagy anarchista nézetekre, amelyek egyesek fejében a szocialista demokráciáról, az egyetemes népi állam vezető szerepéről és értelméről kísértenek. Ugyanilyen határozottan kell természetesen elutasítanunk azoknak a magyarázatát, akik az egyetemes né pi állam eszméjét dogmatikusan értelmezik, és baloldali módon revizionista zavaros agyszüleménynek minősítik. Ezek az emberek elszakadtak az élettől, nem hisznek a szocialista társadalmi viszonyok átformáló erejében és nem értik, hogy a felépült szocializmus erejének és szilárdságának fő mércéje a minél szélesebb öntudatos népi bázisa. Ezért nem Ismerik el, hogy a proletárdiktatúrának ls meg kel] változnia a szocialista változások folyamán és következtében, hogy kényszerítő funkciói háttérbe szorulnak és szembetűnően elmélyülnek, minőségileg magasabb szintet érnek el demokratikus jellemvonásai. Ehelyett azt állítják, hogy a kizsákmányoló osztályok eltávolítását követő Időszakban, egész a kommunizmus győzelméig változó feszültséggel folytatódik az osztályharc, s ezért a proletariátus diktatúrája megmarad lényegében ugyanazokkal a funkciókkal, amelyek a forradalmi proletariátus hatalomra jutása után jellemezték. Ott, ahol a szocializmus gyözött, a dialektikus fejlődés a társadalom egységének megszilárdulásához és megerősödéséhez vezet. Ez az egység szüntelenül megújhodik és tovább fejlődik az új és a régi, az egyéni és társadalmi érdekek, a régi gondolkodás csökevényei, a szocialista öntudat követelményei, a gazdasági fejlődés lehetőségei és szükségletei közötti nem osztályjellegű ellentétek és különbségek öntudatos leküzdése útján, új utakat és eszközöket keresve az ember egyéniségének és érvényesülésének biztosítására a szocialista közösség feltételei mellett. E fejlődés az egységhez, a társadalmi különbségek leküzdéséhez vezet, és hordozója nem lehet más, csupán a kommunista párt marxista—leninista politikája. Saját tapasztalataink teljes mértékben Igazolják, hogy ez a szocialista államiság kérdéseinek helyes értelmezése. Az idei választások értelme abban áll, hogy újabb ösztönzést adjanak államunk népi jellegének további kifejezésére. Meggyőző tényekkel kell igazolnunk, hogy az elmúlt négy év alatt állami és társadalmi életünkben valóra és tettekre váltottuk szocialista alkotmányunk elveit. Ez egyaránt vonatkozik valamennyi állami, közigazgatási és bírósági szerv népi jellegének további elmélyítésére, amelyet az állam 1960. évi új területi beosztásának alapján hajtottunk végre, a társadalmi szervezetek szerepének és hatáskörének tovább! növelésére, hogy fokozatosan újabb feladatokat és funkciókat vehessenek át, amelyeket a múltban az államhatalom szerveinek tartottak fenn. Létrehoztuk és tovább építjük az állami és népi ellenőrzés választott szerveinek egységes rendszerét, Ha táskörük és munkájuk elvi jelentőségű nemcsak azért, hogy egységesítsünk minden ellenőrző munkát és egyszerűsítsük az állami gépezet mű ködését, hanem főleg azért, mert meg szabják szocialista államiságunk további fejlődésének Irányait. 4 nőpl ellenőrzés lenini értelmezésének kö vetkezetes érvényre juttatása — a népi ellenőrzés nemcsak hibákat állapít meg, hanem felvázolja és meg szervezi a hibák leküzdését is — fo kozza a népképviselet szerepét a ve zetés munkájának minden fokán. Kö vetkezményeit tekintve ez ls egyike azoknak a formáknak, amelyekkel alapvető fordulatot készítünk elő: az adminisztratív-közigazgatási eljárások lassan háttérbe szorulnak — bár nem szűnnek meg teljesen — és helyet tük a nép képviselői hatásos forrná ban, közvetlenül, vesznek részt az ál lam Igazgatásában. Arról nem ts szó lünk, hogy az államvezetés és Igaz gatás alapvető részeként értelmezett népi ellenőrzés a bürokrácia elleni harcnak és az általa szült hibák megszüntetésének egyik leghatékonyabb módszere. A CSKP Központi Bizottsága tavaly szeptemberi plénumának határozatai a CSKP KB bizottságainak létesítésé ről nagymértékben hatnak a jelenie gi és jövőbeni fejlődésre Munkájának jelentőségét csak úgy értjük meg, ha tekintetbe vesszük a közvetlenül meg oldásra váró vagy a közeljövőben távlatilag kibontakozó feladatok nagy fokú igényességét. A bizottságok jé lentőségét távlati küldetésük is fo kozza. Tevékenységükben mindinkább egyesítik a CSKP KB Irányelveinek előkészítését és végrehajtását a tár sadalom egységes párt- és állami vezetésében, amely a Nemzett Front vonalán érvényesül Igéretteljesek az új munkastílus első eredményei, különö sen a kormány munkájával kapcsolatban. Helyes, ha a jövőben tovább megyünk és kibontakoztatjuk a CSKP KB egyes bizottságainak és a Nemzetgyűlés megfelelő szerveinek nagyon szoros együttműködését. Fokozzuk a Nemzetgyűlésnek, mint a nép képviselői munkaintézményének szerepét Elvtársaki Mindaz, amit most társadalmunk további fejlődéséről, a szocialista demokrácia elmélyítéséről, az állam fejlődéséről mondottam, konkrétan tükröződjék vissza az államigazgatási szervek tevékenységében, főként a legfelső államhatalmi képviseleti szervek munkájában. , Az alkotmány értelmében legfelsőbb választott képviselőtestületünk a Nemzetgyűlés. A Nemzetgyűlés munkája, törvényhozó funkciója és a társadalmunkban betöltött csúcsszerepe — ez a legmagasabb színvonalon kifejezett szocialista demokrácia és szocialista centralizmus. Ezért szükség van arra, hogy szocialista parlamentünknek, mint a nép választott képviselőt munkaintézményének szerepe állandóan fokozódjék. Ezért következetesen ügyelni fogunk arra, hogy a Nemzetgyűlés hatékonyan teljesítse funkcióit, érvényesítse az alkotmányban rögzített jogait és kötelezettségeit. A további távlat szempontjából is látnunk kell a dolgokat. Ogy gondoljuk, egyszer elérjük azt az állapotot, amikor a Nemzetgyűlésben fokozatosan egyesülni fog a törvényhozó és végrehajtó hatalom, a törvényhozó hatalmat a plénum, a végrehajtó hatalmat — a kormányhatalmat pedig a Nemzetgyűlés elnöksége fogja gyakorolni. Természetesen ez még a távoli jövő kérdése. Ma elsősorban az a fontos, hogy a Nemzetgyűlés minőségileg magasabb szinten érvényesítse ellenőrző csúcsszerepét az államapparátus többi szervével, elsősorban a kormánynyal és az egyes bizottságokkal, az egyes reszortokkal szemben. Ez az ellenőrzés azt a célt követi, hogy állandóan fokozódjék az irányító szervek felelőssége a kitűzött feladatok teljesítéséért, a társadalmi érdekek következetes érvényesítéséért. A kormány és egyes tagjai érezzék, hogy felelősek a legfelsőbb szervbe választott képviselőnek és kötelesek rendszeresen, saját kezdeményezésükre is számot adni tevékenységükről. Ezért bizonyára helyes, ha a Nemzetgyűlés munkáját úgy szervezzük meg, hogy a Nemzetgyűlés rendszeresebben ülésezzék, a kormány tevékenységének főbb szakaszairól előterjesztett jelentések alapján valóban tárgyszerűen és ne formálisan vitassa meg a további intézkedéseket, fogadjon el fontos határozatokat, törvényhozó Intézkedéseket stb. Ezt elősegíti a szocialista interpelláció lényeges kibontakozása, amivel eddig még nem lehetünk elégedettek, továbbá újabb hatékony munkaformák bevezetése, hogy a képviselők aktívan részt vegyenek mlndenfokú állami és Irányító szervek munkájában és segítsenek különféle problémák megoldásában. Ezeket a szempontokat kel! követnünk a választott szervek új képviselőinek kiválasztásában és jelölésében. Törekedjünk arra, hogy a nép új képviselői gazdag politikai tapasztalatokkal, nagy szaktudással és ismeretekkel rendelkezzenek. Legyenek ezek a legjobb munkások, parasztok, értelmiségiek, tapasztalt funkcionáriusok, kommunisták és más politikai pártok tagjai, vagy pártonkivüliek, akik hívei a szocializmus, hazánk ügyének. Ez ls egyik biztosítéka annak, hogy az új Nemzetgyűlés összetételével azoknak a feladatoknak magaslatán álljon, amelyek egyrészt az alkotmányból, másrészt abból következnek, hogy államhatalmi szerveink rendszerében el kell mélyülnie a parlament fontos szerepének. A Nemzetgyűlés, mint csúcsszerv hivatott arra, hogy alapvető törvényes normák és más irányelvek formájában azoknak a kulcsfontosságú feladatoknak megvalósítására Irányítsa a választott és végrehajtó szervek rendszerének tevékenységét, amelyek döntenek a társadalom fejlődésének távlati irányzatairól az elfogadott tervek megvalósítására A törvényhozó tevékenységben, melyet a jogelmélet és joggyakorlat legszorosabb egységének kell jellemeznie, ma első helyen áll az a feladat, hogy megfelelő törvénykódexekbe foglalják az alkotmány összes elveit. Néhány kódexet már jóváhagytak, több kódex pedig rövidesen elkészül. A jogtudomány a társadalmi fejlődés helyzetének és szükségletének tüzetes elemzése alapján időelőnnyel dolgozza ki és határozza meg egységes szocialista társadalmunk jogi elveit. Ebben az irányban legyen a gyakorlat fő segítőtársa és vegyen részt aktívan törvényhozásunk szocialista alapjainak minden irányú kiépítésében. Ez az állam, az egyén és a társadalom kölcsönös kapcsolatainak általános rendezésére, továbbá a gazdasági folyamatban, a nemzeti bizottságok, a népi ellenőrző szervek és igazságügyünk helyzetében és tevékenységében a szocialista jog szervező funkciójának hatékony biztosítására trányul. Természetesen nem mondhatunk le a Jog azon szerepének további tökéletesítéséről sem, amely az illetékes államszervek megelőzőnevelő és megtorló funkciójával függ össze a szocialista társadalom védelmében, idéológiai téren az ellenséges idegen eszmei befolyással szemben, a társadalomellenes bűntevékenység üldözésében, az egyén társadalommal szembeni felelősségének meghatározásában, a szocialista tulajdon védelmében egyének kártevékenységével szemben. Ezenkívül továbbra is állandó feladat: törvényeinkből és előírásainkból ki kell küszöbölni minden hézagot, egyszerűbbé és áttekinthetőbbé kell tenni Jogrendünket, felül kell vizsgálni, fel kell számolni a a felesleges elbírásokat, amelyekből a bürokratizmus táplálkozik és burjánzik, ki kell küszöbölni a felsőbb és az alsóbb jogi norma közti diszharmóniát. Ezek a törvényhozás alapvető feltételei. Itt mindig szem előtt kell tartanunk, hogy szocialista törvényességünk nemcsak a ma problé máit oldja meg, hanem arra is hivatott, hogy előre lássa és előkészítse a jövőt. Ezért a Jogelméletnek és joggyakorlatnak az összes minőségileg új problémák, — a XII. kongresszus irányvonalának megvalósítása során a fejlett szocialista társadalom kibontakozásának folyamatában napirendre kerülő problémák alkotó szellemű megoldására kell összpontosulnia. Keresnie kell az egész társadalmat és valamennyi állampolgárt érintő új feladatok megoldásának módjait és formáit. Ezért a jogszabályozás minden egyes esetében azt az elvet követjük, hogy a mai társadalmi viszonyoknak olyan jogi formát adunk, hogy Jogi szilárdságuk erősítésével egyidejűleg utat nyissunk a közeli kommunista társadalom felé. Ezzel kapcsolatban szeretnék kissé eltérni a tárgytól, hogy említést tegyek szocialista törvényességünk néhány további szakaszáról, amelyek összefügnek az egyetemes népi állam megteremtésére irányuló törekvésünkkel. Mint tudjuk, a személyi kultusz idején a szocialista törvényesség terén bizonyos torzítások fordultak elő, amelyeket 1956 után a párt irányelveinek megfelelően kiküszöböltünk és lényegében már leküzdöttünk. Ott, ahol egyes esetekben megszegték a szocialista törvényeket, orvosoltuk és jóvátettük az igazságtalanságot. A párt kezdeményezésére nemrégen jóváhagyott intézkedések nagy komplexuma, mely a Belügyminisztérium hatáskörében önállósítja a vizsgálatot, az ügyészség keretében fokozza a nyomozók szerepét és felelősségét, elmélyíti a legfelsőbb bíróság, ügyészség tevékenységét, fokozza függetlenségüket és a javító intézmények átnevelő hatásának mejavítását célozza, biztosítékokat nyújt arra, hogy a múlt ne Ismétlődhessék meg. Az Igazságszolgáltatás szerveinek közelebb hozása a néphez, a bírák választásának bevesetéss az alkotmány értelmében, s az 1956 óta végrehajtott további intézkedések a szocialista törvényesség szigorú betartásának objektív feltételei és törvényes kezessége. Nemrégen jogtudományunk feladatairól beszélgettem jogászainkkal és egyetértettünk abban, hogy a jog és a törvényesség terén fennálló bizonyos fogyatékosságok fő oka szubjektív jellegű. Őszintén szólva meg kell mondanunk, hogy elég kárt okozlak az olyan nézetek, hogy a szocializmusnak netn lesz szüksége Jogra, sem képzett jogászokra Ez nagyon hamis elképzelés volt, mert jog nélkül elképzelhetetlen az új államhatalom, és a jog szerepét semmi más nem pótolhatja. Persze, ez nem volt mindig szándékos, a múlt rossz tapasztalatainak Is nagy része volt a hamis elképzelésben. Gondoljunk csak az 1948. február előtti helyzetre, amikor Drtlna Igazságszolgáltatása és az ügyvédek jelentős része volt a fő rohamosztag, amely a reakció érdekeit védte. Ezért kellett a februári győzelem után leváltanunk ezeket a levitézlett igazságügyi dolgozókat, és új káderekkel pótolni őket, akiknek döntő többsége becsületesen védelmezte a szocializmus érdekeit és általában jól végezte feladatait. Itt kiemelném, hogy nem ők, legalább ís nem túlnyomórészt ők voltak az okai annak, hogy a múlt táptalaján könnyen gyökeret vert a személyi kultusz törvényellenes gyakorlata, hanem főként az, hogy 1948 után nálunk még sokáig hatott az előző burzsoá Igazságügyi és vizsgálati gyakorlat, érvényesültek a régi törvények. A szocialista társadalom folyamatos fejlődése kikényszeríti, hogy új jogszabályok fejezzék ki és rögzítsék a társadalmi viszonyokban és a lakosság helyzetében végbement vSBtozásokat, s ez egyre nagyobb igényeket támaszt társadalmunkban a jog szerepével szemben. Annak érdekében, hogy a CSKP Központi Bizottsága — éppen úgy, mint a többi szakaszon —, a döntés előtt széles fronton előre meggyőződhessék a készülő jogi- és törvényes intézkedések helyességéről, megalakul a CSKP KB jogi bizottsága, amely szocialista államiságunk továbbfejlődése alapvető kérdéseinek megoldásában fogja segíteni a Központi Bizottságot. Elvtársak! Allamszervelnk rendszerében jelentős szerepet tölt be a Szlovák Nemzeti Tanács. Az alkotmány értelmében a Szlovák Nemzeti Tanácsnak az a feladata, hogy az egységes szocialista rendszerünk politikai alapját alkotó nemzeti bizottságokkal szorosan együttműködve, a többi társadalmi és gazdasági szervezettel karöltve hatékonyan bekapcsolja a szlovákiai dolgozókat az államhatalom és Igazgatás gyakorlásába, a népgazdaság irányításába. A Szlovák Nemzeti Tanács, mint államrendszerünk szerves része, a központi irányítás jelentős szerve, tevékenységét nem korlátozhatja csupán a nemzeti vagy területi jellegű ügyekre, hanem joga és kötelessége hatékonyan odahatni, hogy Szlovákiában eredményesen megoldják, biztosítják és teljesítsék a gazdasági és kulturális építés feladatait, biztosítsák a kormány határozatainak és a többi országos szerv Irányelveinek végrehajtását. A Szlovák Nemzeti Tanácsnak szocialista alkotmányunkkal összhangban fontos szerepet kell játszania abban, hogy szervei és képviselői jobban vegyenek részt az állami népgazdaságfejlesztési terv előkészítésében és kidolgozásában, Szlovákia természeti és gazdasági tartalékainak általános kihasználására Irányuló kezdeményező javaslatok beterjesztésében, az állami terv- és költségvetés feladatai teljesítésének rendszeres ellenőrzésében. Államunk egységes gazdaságának és kulturális nevelőmunkájának fejlesztésében — tekintettel a múlt bizonyos maradványainak hatására — Szlovákiában a gazdasági és kulturális építés feladatai bonyolultabbak és igényesebbek. Itt különösen az a fontos, hogy fokozódjék a szlovákiai kerületekben a mezőgazdasági termelés belterjessége és elérje a cseh kerületek mezőgazdasági termelésének színvonalát, megoldódjék a hegyvidéki és hegyaljai területek, valamint a szétszórt településű vidékek stb. problémája. Ám új, igényes feladatok ls vannak Szlovákiában, például törődni kell a munkaerők Jobb felhasználásával, nagyszabású meliorációk segítségével a síkságok termőképességének fokozásával, az Ipar és az építőipar műszaki színvonalának emelésével. Nagyon fontos feladatok vannak a közlekedés terén. A központi Irányítás szerves részét alkotó Szlovák Nemzeti Tanács és szerve! előtt széles rnűkö(Folytatás a 6. oldalon) I9e: --1 -OL^C-Jl