Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-31 / 90. szám, kedd

Asz... Hulló falevelekkel játszadozik a szél. A nyár végleg elbúcsúzott. Érzi ezt a természet. A kisváros ls mintha borongósabb, csendesebb lenne az őszi napon. Az emberi szivekbe ls belopódzott az őszi hangulat. Csak egy ember érez mást. Az. aki most szállt kl a Moszkvicsból ós kemény léptekkel tart a pártblzottsági épület bejárata felé. Az ó szívében tavasz van most ls. Kimondottan boldog. Szeretné telekiabálni az egész utcát, a lépcsőházat, s talán az egész várost. Emberek! Megértettek! Megértették a tékozló fiút. Ojra rendes embernek tartják. Most aztán meg is mutatom kl is valójában ülvecky Ferenc! Mi is történt tulajdonképpen? Miért hívták a pártbizottságra a hajógyári munkást? Ki tudja? Csak sejti. Érzi, mit akarnak vele. A titkár néhányszor példázgatott neki: „Nézd: van néhány gyenge lábon álló szövetkezetünk. Egyenesbe kellene hozni őket. Ezekben a községekben nincs az elnöki posztra megfelelő ember. Vállalnál egy falut? 0, az optimista, a csupavidám ember válaszolt: „Ha segíteni kell, nem mondok nemet..." Most itt áll a párttitkár előtt. — Odamegyek, ahová akarjátok. Csak messze ne legyen. — Cserhát, a tanyavilág, jő lesz? — Mindegy! Kezet szorít a titkárral, nem mond nagy szavakat, mint Ilyenkor szokás, azért megjegyzi: — Titkár elvtárs! Ugy-e nem is olyan rossz a cserháti szövetkezet? — Majd megtudodl Vegyes érzelmekkel ment a gyűlésre. Kell-e majd elnöknek? Maguk közé fogadják-e a tanyalak ezt az idegent. Kora? Harminc múlt. Nem éppen fiatal, ám a falusi ember szemében amolyan tapasztalatlan legényke. Bemutatják. Röviden elmondják, kl ölvecky Ferenc. Hol lakik, hol dolgozott eddig. Miért jött közéjük? Mik a tervei? Aztán szavaznak. Magasba lendülnek a karok. Befogadták! Ogy látszik megnyerte őket első fellépésével. Mert Ilyen ember ő. Aki első ízben beszél vele, észreveszi alkotó optimizmusát, akaraterejét. Talán a szövetkezetesek is megneszelték ezt? Vagy csak kell „ha a járás úgy akarja, hát legyen" alapon gondolják? Nem Ilyen a tanyasi ember. Kétszer is megfontolja, amíg dönt. Ogy látszik, szívükbe fogadták. Szívében ezen a késő őszi napon is tavasz volt... A sáros tanya őszi arculata sem tudta megmásítani a tavaszt, a kikeletet, ölvecky Ferencet most egy olyan fához lehetne hasonlítani, amelynek két évig nyesték, vágták vadhajtásait, hogy nemes, egyenes, gazdag gyümölcsöt termő legyen. Talán így élethűbb a hasonlat. Azon a két év előtti gyűlésen, melyen a karok magasba lendültek nem Számoló juhász Nem szövetkezeti tag. A roztokyl állami gazdaság dolgozója Ondrej Podolinsktj, mégis ceruzával a kezében olyan kérdéssel foglalatoskodik, ami inkább a Vihorlát és- Kárpátok alatti EFSZ-ek problfmája. Ugyanis Kelet-Szlovákiának ezen a legelökben elég gazdag vidéken — ahogy Podolinsktj „főbacsó" bizonygatja — hanyatlóban van a juhtenyésztés. Talán éppen közismert szaktudásával érdemelte ki a meghívást a járási szövetkezeti konferenciára. Igaza vtm, a meghívott vendég ls szót kérhet ott, ha okosat akar mondani. Azokra akar rácáfolni, akik nem tartfák kifizetődőnek a juhtenyésztést... Serceg a ceruza a papíron, egy-két szorzás, összeadás és bizonyítanak a számok. Az elmúlt évben 220 anyajuhtól kifejt 12 590 liter tejet, amiből közel 37 ezer korona értékű sajtot készített. Felnevelt 224 bárányt. Ebből hatvanat meghagyott továbbtartásra. A többit 18 Idősebb juhhal 20 ezer koronáért értékesítette. A gyapjúért 40 ezer koronát kapott a gazdaság. Tehát a juhtenyésztés egy év alatt több mint 100 ezer koronát jövedelmezett. — Tegyünk egy kis összehasonlítást — mondja, s tovább számol... Előbb a tehenészetben egy dolgozóra eső árutermelés értékét számolja kl, majd a juhtenyészetben. Es az eredmény? 70 ezer korona különbség a juhtenyészet javára. Podoltnsktj Jőjuhász, bár csaknem gyerekkora óta üzt mai mesterségét, nem becsült le a szarvasmarha tenyészetet. Tudatában van népgazdasági jelentőségének. De ő mégis csak saját szakmájához „húz", ebben akar mester lenni, még jobb eredményeket elérni. Nincs szükség arról kérdezősködni, milyen tervet vannak a jövőre nézve. Enélkül is elmondja. — Ebben az évben 350 re emeljük a juhállományt, jövőre pedig 900-ra. Termelési eredményeink ennek arányában növekednek. De erről majd később... —tk. mondtak el részletesen mindent. Pedig elég göröngyös volt az életútja ennek a fiatal, harminckét éves embernek. A falvak szocialista átszervezésének Idején Ifjúmunkásként dolgozott. Ogyallán a CSISZ járási bizottságának volt évekig a titkára. Kiváló szervezőnek, ügyes embernek tartották. Nem hiába. Tűzzel, vassal küzdött az eszmékért. A szövetkezetesítés ügyében olykor talán túlzásba vitte az agltációt. De kl nem követett el kisebbnagyobb hibát azokban az Időkben? ö is megbotlptt. Ez lett volna a kisebbik baji A nagyobb? Sikerrel fejezte be a Járás mezőgazdasági szocialista átszervezését. Akkor már a járási pártbizottság dolgozója volt s a dicsőség a fejébe szállt. Valaki ő, akire csaknem mindenki hallgat. Bárhová ls megy, szívesen fogadják, kedvelik, szeretik. Egyszercsak elindult a lejtőn. Rossz társaságba keveredett. Ez feltűnt feletteseinek. Mi történhetett ölveckyvel? Mindenre gondoltak. Szerelmi csalódás? Nem. Egyéb csapás? Nem. Anyagi nehézségek, rossz családi élet? Nem! Egyszerűen fejébe szállt a dicsőség. Szerencsére idejekorán észhez térítették. Sokaknak feltűnt: Honnét van ennek az ölveckynek autőravaló? Persze nekik csak az autó, a Moszkvics szúrt szemet. Az, hogy feleségével együtt tizenegy éve dolgozik, keres, azt kevésbé vették észre. A kommunisták jóvoltából megállt a lejtőn. Pedig nem volt könnyű. Erős akaratú ember ölvecky Ferenc. Amikor azt mondták neki: Ott kell hagynod a Járást, a funkciót, s elmégy a hajógyárba, nem ellenkezett. Vállalta a fizikai munkát s az ezzel Járó egyéb kellemes, vagy kellemetlen dolgokat, megjegyzéseket, szúrásokat. A hajógyárban nem csalódtak benne. Két év alatt szocialista munkabrigádot alakított... Ölünk a szövetkezet Irodájában. Ha csak úgy csöppentem volna Ide, s nem a zötyögős bekötőúton rázattam volna magam, azt hinném, egy Járási vezető pazar irodájában vagyok. Bizony sok igazgató ' megirigyelhetné ezt a kedves kis elnöki szobát. Ismerkedem a szövetkezettel. Félreeső helyen van Cserhát. Alig negyven házból áll ez a tanyavilág, de azért már Inkább a faluhoz áll közelebb. Rádió több házban is van, televízió pedig a kultúrházzá épített kovácsműheljfben. Ide járnak az öregek, fiatalok szórakozni, művelődni. Készül már az új kultúrközpont. Egy 24x10 méteres épületben kap majd helyet a kultúrszomjas Ifjúság. Cserge Gellért könyvelő mond egyet s mást a szövetkezetről. Az elnök még nem érkezett meg. ögyalla elég meszsze van Cserháttól. — Már útban van — mondja Cserge elvtárs. — Komáromból gyalog indult útnak. Knazsik Sándor, a gépesítő elibe ment a motorkerékpárjával. Leküzdik már Itt ls a távolságot Kerékpár, motorkerékpár, enélkül nehéz létezni. Autóbusz nem Jár Ide. Gyalogolni? A mai világban? Már nem szokás... Két évig Csergő elvtárs volt az elnök. Nehéz dolga volt. Ha Irányított, nem Jutott Ideje a könyvelésre. Ha a könyveléssel bajlódott, hiányzott a vezetés. Egymagában nem is bírta a munkát. És azért egy 600 hektáros gazdaságban — ennyi földön gazdálkodnak, mióta egyesültek a szomszédos őrsújfalusiakkal — akad elég tennivaló. — Már minden jóra fordult — mondja a könyvelő, ölvecky elvtárs két esztendő alatt szinte csodát művelt. — Szeretik az emberek? — Kedvelik és becsülik, mert ő ls szereti őket. Olyan ember, aki nemcsak Irányít, vezet, hanem osztozik a tagok gondjaiban is. Mindig azt tartja: Ha valakinek nem megy a munka, azt is meg kell nézni, hogyan él az Illető. Nincsenek-e anyagi gondjai. Nem bántja-e valami. S ha segíteni lehet, s az illető elfogadja, segít ls. Ezt akárki megmondhatja. Igazat mondott a könyvelő. Ez az Iroda ls hetenként egyszer orvosi rendelővé változik. Kijön ide az orvos Komáromból. A panaszosokat megvizsgálja. Az elnök Intézte el ezt is. Nemrégiben történt. Az utcán találkozott Knazsik Ferenccel, az egyik etetővel. Elbeszélgettek. Egyszercsak megkérdezi Knazsiktől: — Mondja Knazsik bácsi, miért olyan kiütéses, varas a kislánya arca meg a feje? — Nem tudom, mi az? A gyerek már régóta panaszkodik, hogy viszket a feje. Hát mondtuk neki, ha viszket vakard meg. — Miért nem viszik orvoshoz? — Azzal? Majd elmúlik... Az elnököt nem elégítette kl a válasz. Egyik napon a Moszkviccsal Jött Cserhátra. Első útja Knazsikékhoz vezetett. A kislányt édesanyjával együtt beültette az autóba és behajtott velük Komáromba. Egyenesen dr. Polónylhoz, a város legjobb bőrgyógyászához. Komoly baj volt. Jő hogy idejében mentek. Igy is a kislány fogaiba kerül, ha sikerrel akarják kigyógyítani. „Ember elsősorban, s csak aztán elnök." Igy mondják a faluban. És éppen ezért olyan Jó elnök. Az idén már annyi előleget adnak, mint két éve volt az egység teljes értéke. Most húsz korona és másfél kiló természetbeni. Részesedés Is volt zárszámadáskor. A 14 korona előlegre még 4 koronát kaptak. Hát ha nem verte volna el a jég az árpát. Igaz, a biztosító enyhítette a kárt. Azért az Idén 40 mázsa vetőmagot mégiscsak vásárolniuk kell. Megérezték a jégkárt. Kétszázezerrel kaptak kevesebbet, mint a rendes termésért. De már ez ls feledésbe megy. Dolgos, szorgalmas emberek a cserhátiak, ügyes az elnök, nem félnek a jövőtől. Szétnéztem a faluban. Csakúgy találomra betértem a nagy parasztporták egyikébe. Gazdája Németh Ferenc, etető a sertéshizlaldában. — Az elnök? — ismétli a kérdést. — Szervezésben kifogástalan. Kedveli is mindenki a faluban ... Igaz, akad néhány olyan ls, aki talán nincs Jóban vele... De hát kinek a pap... Cigarettapapírt vesz elő, csavar egyet és folytatja: — Ml nemcsak dolgozunk, élünk ís már. Higgye el, erról a tanyáról sokan valóban csak most mozdultak kl életükben először. Mert ölvecky viszi, utaztatja a népet, világot látni, tanulni. Azt mondja „hadd szórakozzék a parasztember ls". A múltkor PoCúvadlón voltunk szép kiránduláson. Nagyokat szánkóztunk, akár a gyerekek... Törődik 6 mindenkivel. Fiatallal, korossal egyaránt. Gyurkovics József virágcsokrot kapott. Születésnapra. Ebben is benne volt az elnök keze. És még valamit. Nyáron, igazán a legnagyobb dologidőben — júniusban volt — a tagság fele felment Bratlslavába, az angol—csehszlovák mérkőzésre. Néhányan morogtak is. KI a fene látott ilyet?! Parasztnak Ilyenkor a határban a helye. Nos, mégis elvégeztünk mindent idejében. Tavaly elsők voltunk a nyári és az őszi munkákban Is. A ml elnökünk tudja mit csinál. Kedvet, munkakedvet varázsol az emberekbe ... Ezért becsüljük... Mit szóljunk még olyan emberről, olyan elnökről, aki eszével, szívével hódította meg a tanyát. A tettei beszélnek ... Közben megjött az elnök is. Hamar beszédbe elegyedtünk. Azért is, mert az elnök igazán gyorsan barátkozik, azért is, mert régi ismerősként üdvözölhettük egymást Itt, a cserháti EFSZ-irodában. Tízesztendős ismeretség megoldja a nyelvet, szaporítja a szót. — Tegyél fel vizet, csinálj egy kávét — mondja a könyvelőnek. — Cudar idő van kínt! — ezt már nekem mondja. — Idejövet átfáztam a motorkerékpáron. — Nem volna jobb közelebb jönni, Komáromban letelepedni? — Én örülnék neki a legjobban. Meg a család ls. Különösen a kis Bea. Most hároméves. Este alig tudok tőle megpihenni, annyit mesél a csöppség. Meg a tízéves Évikének is sok a mondanivalója, hiszen ritkán látja apukáját... — Azért mégsem hagynád itt ezt a tanyát? — Azt már nem. Ilyen emberekkel őröm dolgozni... Emberségével nyerte meg a tanyaiakat. MÉRY FERENC mfUédltaUaa tanyát Sokat tettünk, de még többet akarunk elérni (Folytatás az 1. oldalról) gaink nem is lennének... A lakosság szükségletelnek kielégítése szempontjából leghiányosabb a víz- és hőszolgáltatás. A lakás- és Iskolaépítkezés terén is sok a megoldhatatlan probléma. Évről évre kísért a vízhiány, s be kell ismernünk, hogy ezt az Ismétlődő és sokszor aggasztó problémát bizony eddig elhanyagoltuk nemcsak Bratislavában, hanem TrenCinben, Érsekújvárott, Senicán, Sellyén, Trnaván és más városokban, községekben ls. Tulajdonképpen az új vízforrások kiépítésének végső megoldásáról van szó. A jövőben tehát napirendre tűzzük ezt a kérdést és meg ls oldjuk. Ez a megoldás annál Inkább sürgetőbb, mert kerületünk lakosságának csak mintegy 35 százaléka nyeri a vizet a városi, illetve a községi vízvezetékből. Városainknak és községeinknek csupán 10 százaléka rendelkezik vízvezetékhálózattal. Sok bajnak elejét vennénk és jelentős megtakarításokat érhetnénk el, ha kielégítően megoldhatnánk kerületünkben a hőszolgáltatást. Más vonalon ls vannak természetesen szép számmal problémák és követelések, de a lakosság az Imént felsoroltakat érzi leginkább, s ezek terhelik a legjobban a ml számlánkat azért, mert megoldásukra távolról sem használtuk fel a rendelkezésünkre álló eszközöket, sőt erre Irányuló kezdeményezéseit sem. — Az elmondottakkal kapcsolatban mit tettek a nemzeti bizottságok irányító szervei és mit végeztek a képviselők? Elsősorban az fontos, hogy a nemzeti bizottságok szervei a legpontosabban ismerjék a ráiuk bízott szakasz problémáit, hogy meg tudják oldani a feladatokat. Az Irányító munka megjavítása sokban függ a képviselőktől, a szakmai színvonal emelésétől, a tapasztalatcserék rugalmasabb szervezésétől és a feladatok teljesítésének következetes ellenőrzésétől. Konkréten úgy ls mondhatnók, hogy ebben a választási Időszakban azért sem érhettünk e! kiemelkedőbb sikereket, mert kevés figyelmet szentelünk a képviselők szakképzettségének, egyiküket — másikukat szakmájuktól teljesen eltérő feladatkörrel bíztuk meg. Ez Is hátráltatja az említett szervek aktivitását. Például a Nyugat-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság vízgazdálkodási bizottságában olyan 10 képviselőre lett volna szükségünk, akik mesterségbeli hozzáértéssel láttak volna hozzá e problémák megoldásához. A valóság pedig az, hogy a kerület 150 képviselője közül csupán egy volt vízgazdászati szakember. — Volt-e rá eset, hogy a helyi érdekeket helyezték előtérbe s ha igen, hogyan birkóztak meg ezzel a problémával? A képviselők munkamódszereit számos új elemmel gazdagítottuk, hogy az adott problémát jobban megértsék és mindig a közérdekeket tartsák szem előtt. Egyébként a problémák részletes ismerete azt is lehetővé teszi, hogy a képviselők jobban kl tudják használni választóik kezdeményezéseit. Ennek ellenére a nemzeti bizottságok képviselőihez számtalan panasz, sürgetés, helyi érdekű folyamodvány fut be. Ezen a téren a legjobban megterhelt szakasz a beruházási építkezés. Már akkor hibát követtünk el, amikor kezdetben tekintet nélkül a lehetőségekre fűt-fát ígértünk. A képviselők gyakran kérdezték tőlünk, mi lesz az ígért iskolával, vízvezetékkel, kultúrházzal stb. Helyenként megtörtént az ls, hogy nem tervezett építkezésekbe fogtak, vagy attól való félelmükben, hogy elhalasztják a lakosságot mozgósították, így történt például a Brezová pod Bradlom-i Iskola építésénél is. E jelenségek ellen határozottan harcolnunk kell, mégpedig a tervfegyelem következetes betartásával. — Milyen feladatok megoldását tűzték ki még a választások előtt? Jelenleg a képviselők, a nemzeti bizottságok szerveinek és apparátusának munkáját értékeljük. Ennek az a célja, hogy a tapasztalatookn okulva a jövőben megelőz hessük a hibákat, hogy az újonnan választott szervek és képviselők teljesebb mértékben érvényesíthessék az új munkamódszereket. V. M. pl 1 * mSrcl"* ^t. A gottwaldovi VörBs Október Gyárban Miroslav Mara és Pícmysl Hora technológusok javaslata alapján új fajta padlóburkolat gyártását kezdték meg. Az űj anyaggal autóbuszok, villamosok padlózatát vonják be. Képünkön Ľudmila Gerychová a burkolóanyagot gyártó gépet kezeli. (CTK — F. Nesvadba felv.J ZSIVAN M1L1SZAVAC, a Matica Srbská Novi Sad-i titkára és Juraj Spevák, a jugoszláviai szlovákok képviselője a Slovenské pohľady folyóirattal kapcsolatos tudományos értekezlet után BratislavábÓl a szlovákiai kerületekbe utazott. KÉTEZER ÉVES tölgyfát őriznek a litvániai Stialmuse faluban. A fa több mint 20 méter magas, kerülete 9 méter. ÁPRILIS I-EN ISMET MEGNYÍLIK a bojnlcei Vármúzeum, ahol a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója alkalmából megrendezik a munkásmozgalom történetét szemléltető kiállítást. A NEW YORK-I METROPOLITAN dolgozik a világon a legnagyobb deficittel. A művészileg magas színvonalú operaház kizárólag adományokból, hagyatékokból tartja fenn magát. Az utóbbi Időben — átlag 2 dollárral — ismét emelték a helyárakat. A TREBIŠOVI járásban Milhostov községben korszerű tenyészállomás épül több mint három hektárnyi területen. MÜNCHAUSEN BÄRÔ kalandjairól írt musicalt Erich Kästner és Gerhard Wimberger. Űj intézkedés a vendéglátóiparban és a szállodákban Antonín Méchura, a belkereskedelmi miniszter helyettese tájékoztatta az újságírókat a vendéglátóipari és szállodai árak április 1-én életbe lépő rendezéséről. A negyedik árcsoportba tartozó vendéglátóipari Üzemekben az életek éra lényegében nem változik, a harmadikban 4—5, a másodikban és az elsőben 10—15 százalékkal emelkedik. Mivel a legtöbb vendéglátóipari üzem negyedik osztályú, az árrendezés összegezve 3,6 százalékos áremelkedést jelent. Az ételek árának módosításán kívül bevezetik a harmadik és a negyedik osztályú éttermekben az 5 százalékos, az első és második osztályú éttermekben a IP százalékos felárat. A felár mindennemű árura vonatkozik, tehát italra, cigarettára, kekszre stb. és az utcára kiadott életekre s Italokra is. A felárból nyert összeg teljes egészében a v-ndéglátf'nari üzem rendelkezésére áll. Az összeg egy része az üzem berendezésének, felszerelésének kiegészítésére (de semmi esetre sem az Irodák céljaira!), az egészségvédelmi és szociális berendezések tökéletesítésére, munkaruhák beszerzésére szolgál. A felárakból eredő összeg másik részét a vendéglátóipar! üzem dolgozóinak jutalmazására fordítják. Az anyagi érdekeltség Ily módon történő érvényesítése biztosíték arra, bogy a dolgozok Igyekeznek a kiszolgálás színvonalán javítani, az ételeket ízletesebben elkészíteni, a vendégről jobban gondoskodni, nyelveket tanulni (a nyelvtudásért az alapfizetésen és Jutalmon kívül külön nyelvpótlék jár). A szállodákat nemzetkPzl szokásoknak megfelelően a következő osztályokba sorolják: h de ľuxe, A, B, C. Azokat a szállodákat, ahol a vendégek többsége külföldi, külön csillaggal jelölik meg. A sxallodaárak nálunk a külföldhöz viszonyítva Igen olcsók. Lényeges áremelkedés a külföldieknek fenntartott szállodákban lesz, a C hotelekben a különbség elenyésző, például egy kétágyas szoba — fürdőszoba nélkül napi 28 korona, B hotelben 38, a csillaggal megjelölt B hotelben viszont 50 korona lesz. Az 5, Illetve 10 százalékos leiárakat a szállodaárakhoz is hozzászámítják és hasonló célt szolgálnak, mint a vendéglátóipari üzemekben. f—va /