Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-27 / 87. szám, péntek

EREDMENYEK ES PROBLÉMÁK BESZÉLGETÉS EGY ÚJÍTÁSI-FELELŐSSEL Kora reggel van. Érsekújvár utcáin bűvös, északi szél kóborol. A Nyltrát átszelő vasbeton hídon át nagy léptek­kel sietnek a munkások az Elektrosvit felé. Csatlakozom hozzájuk. Az üzem előtt tanácstalanul állok meg. Kérdezősködni nincs kedvem ... Észrevesz a portás, és megkérdi: — Kit keres? — ...az újítási előadót.., tős mértékben csökkentették az ön­költséget. Ez jórészt az újítók érde­me, hisz a megtakarított pénz egyne­gyedét az újítási javaslatok eredmé­nyezték ... Említésre érdemes, hogy az újítók többsége a termelésben dol­gozik. Am az sem lehet közömbös, A tervező, a konstrukciós és a mű­szaki fejlesztési részleg hosszú folyo­sóján nagy a sürgés-forgás. A sok-sok egyforma ajtó zavarba hoz: nem tu­dom, melyik mögött ül az a v a 1 a k i, akivel érdemes lesz elbe­szélgetni... A keresett névtáblát a folyosó végén találom: „Újítási osztály!" A szobában három nagy dolgozóasz­tal és több irattartó szekrény áll. A különböző színű, nagyságú és vas­tagságú iratcsomókkal telidobált asz­talok mögött két fiatal ember vias­kodik a számok tömegével. Vajon me­lyikükre gondoltak a portán, melyi­kük lehet Liszí József? Találgatásra azonban nincs szükség, éppen ő szó­lal meg: — Liszí József... ... Sovány, erősen barna arcú, élénk szemű férfi. Innen lehet a har­mincon. A funkcióval, az osztály ve­zetésével évekkel ezelőtt bízták meg. De vajon a gyár sok száz munkása közül miért éppen őt ajánlották? Ta­lán figyelemre méltó érdemei vannak? Talán kiváló újítása vagy találmánya készül? — Nem vagyok újító, de azért ke­zemben futnak össze a mozgalom szá­lai — mondja nevetve. — Bizonyára újságba kívánkozó eredmények vannak!? — Hát nem tudom, újságba va­lók-e!? nem igen kedvez az újítómozgalom­nak ... — Miért nem? — Tíz éve gyártjuk az aránylag egyszerű szerkezetű hűtőszekrénye­ket. Ez idő alatt újítóink már minden lehetőt „megújítottak" rajtuk, s Így még a legkiválóbb ezermestereinknek Is gondot okoz felfedezni olyasmit, amin még Javítani lehetne. Ezért az utóbbi években egyre kevesebb az újítás... Állítását számok, adatok igazolják. Míg 1961-ben hétszázharminchét újí­tást nyújtottak be, egy évvel később hatszáznyolcvanra, tavaly pedig négy­százötvenegyre csökkent a javaslatok száma. Az üzem az idén egymillióhá­romszázezer korona értékű újításra számít, s érthető, hogy Liszí elvtárs­nak gondjai vannak... A több kis üzemet egy termelési­gazdasági egységbe tömörítő Elektro­svitben évek óta jó alapja van az újítómozgalomnak. Jelenleg mintegy kétszáz aktív újító működik Itt, s az elmúlt három évben ezernyolcszáz­hatvannégy újítási javaslatot — ebből nyolcszáznyolcvanat realizált az üzem —• nyújtottak be. A megtakarított ösz­szeg több mint négy és fél millió ko­rona. A vállalat dolgozói tavaly jelen­Nozdrovicky György. hogy minden „spekuláló" nevéhez egy-egy érdekes újítás fűződik. A leg­termékenyebb újító már évek óta egy fiatal technikus; Nozdrovicky György. Tavaly pl. kilenc javaslatát fogadták el. Utána négy, illetve három elfoga­dott javaslattal Chrupka Károly és Vincent Krupanský következik. A vál­lalatnak egyébként az elfogadott ja­vaslatok nyolcvan százalékát még ugyanabban az évben realizálnia kell. Ezt a vállalat 1962-ben és 1963-ban teljesítette is. A két év alatt az újí­tóknak — Jutalomként — négyszáz­ezer koronát meghaladó összeget fi­zetett ki... Liszí elvtárs mosolyogva válaszol a látogató kérdésére: — Januárban és februárban több mint harminc javaslatot nyújtottak be újítóink. Ez jóval kevesebb, mint ta­valy ilyenkor, de mégis szép ered­mény. Különösképpen akkor, ha fi­gyelembe vesszük helyzetünket, mely Az óra már a műszak végét jelzi. A látogató távozni készül. Ám a fiatal újítási-felelős tartóztatja még. — Újítóinknak — mondja — a ne­hézségek ellenére sem kell „munka­nélküliségtől" félniük... Úgy látszik, Liszl elvtárs tarsolya rejteget még újságba valót. De mit? — Az újítók foglalkoztatását és a tervteljesítést tartva szem előtt há­rom olyan újítókollektíva megalakítá­sát határoztuk el, melyek a mozgalom keretein belül a feladattervünkben levő műszaki problémák megoldásán dolgoznak majd ... Ez helyes lépés. Az Elektrosvit szempontjából különösen, hisz az el­múlt évek folyamán egyszer sem tel­jesítették a feladatterveket. A tavaly­előtti tizennyolc feladatterv közül csak három vált valóra. Tavaly még kedvezőtlenebb volt a helyzet. — Ennek az az oka — hangzik Li­szí elvtárs válasza —, hogy alacsony a feladatok megoldásáért járó juta­lom. Nehéz helyzetünkre való tekin­tettel nem ártana, ha emelnék a ju­talmat e téren ... Az anyagi érdekeltség fokozása — mint arra a CSKP XII. kongresszusa is rámutatott — jelentős mértékben befolyásolja a tervteljesltést. Az ér­sekújvári Elektrosvitben is meghozná a gyümölcsét; több újítást vezethet­nének be, ami pedig a hatékonyság, a munkatermelékenység növelésének egyik láncszeme. KEZES JÖZSEF AMI MINDENKIT ÉRDEKEL A személyi tulajdon az Ú| polgárjogi törvénykönyv szerint A személyi tulajdon alapvető Ismer­tetőjele, hogy szükségleti célokat szol­gál. Abban, hogy valamely tárgy sze­mélyi tulajdonná váljék, számos té­nyező játszik közre. Például valaki azért vásárol szilvát, hogy megegye, azaz szükségletét elégíti ki. Ebből következik, hogy a szilva az Illető személyi tulajdona. Egy másik polgár ugyancsak vásárol szilvát, de azért, hogy pálinkát főzzön belőle, amit áruba akar bocsátani. Emberünk eb­ben az esetben nem szándékozik sze­mélyi szükségletét kielégíteni, hanem a szilva felhasználásával nyerészked­ni akar. Ebből következik, hogy az utóbbi polgárnak a szilva már ma­gántulajdona. Mindkét esetben azo­nos tárgyról van szó, amely termé­szeténél fogva kielégíthet valamely közvetlen szükségletet) ebben az esetben közszükségleti cikk), de szol­gálhat termelési célokra ls (ebben az esetben termelőeszköz). Ugyanilyen elbírálás alá eshet a var­rógép, amely lehet szocialista tulaj­don (az Odeva nemzeti vállalatban) lehet magántulajdon (maszek, folto­zó szabó tulajdona és lehet személyi tulajdon Is (háziasszony tulajdonában, aki kizárólag saját maga és családja számára használja). Azonban az a tény, hogy valaki va­lamely tárgyat termelőeszközként használ árugyártásra, önmagában még nem zárja kl annak a lehetőségét, hogy mind a termelőeszköz, mind pe­dig az ezzel készített cikkek személyi tulajdont képeznek. Ez a viszony áll fenn az EFSZ-tagok esetében, akik­nek a szövetkezet meghagy bizonyos • Szovjet mérnökök újfajta, önmű­ködő értékelő egységgel ellátott tele­vlziórendszert fejlesztettek ki a kö­zelmúltban. Az érdekes szerkezet a másodperc tört része alatt megszá­molja például a vizsgált vérminta vö­rös vérsejtjeit, vagy a mikroszkóppal vizsgált anyagminta részecskéit, kí­vánság szerint egyeseket kiválaszt a szállítószalagon mozgó alkatrészek­ből, s a megmunkáló gépekhez irá u'yítja őket. személyi javakat, tehát olyan dolgo­kat, amelyek ezúttal a tagok szemé­lyi tulajdonához tartoznak. Az egysé­ges földművesszövetkezetek alapsza­bályai szerint a szövetkezeti tagnak és családjának 1 tehén, 1—2 hízó (éven'tej, legtöbb 10 méhcsalád és aprőjószág lehet személyi tulajdoná­ban — (ezeknek számát a szövetke­zet saját alapszabályai szerint szabja meg). Az EFSZ-tag a termékeket (különösen az állati termékeket) nemcsak a saját és családja céljaira használja fel, hanem egy részét el­adja. Tehát árut termel a piacra (tej, vaj stb). Ám az állatok és a termékek továbbra is személyi tulajdonban ma­radnak. Ugyanis a szövetkezeti tag tulajdonjoga tagságánál fogva a szö­vetkezet alapszabályából fakad és a termelőeszközök gazdasági szempont­ból a szövetkezeti szocialista tulajdon természetes tartozékai. Az áru eladá­sából származó hasznot a szövetkeze­tes kizárólag családja szükségletei­nek kielégítésére fordítja. Ebben az esetben úgy fogalmazhatjuk meg a tulajdonjogi viszonyt, hogy a termelő­eszközök személyi tulajdont képeznek, mert az árutermelés a termelő, illetve családja szükségleteinek kielégítése céljából történik. Esetenként a birtokolt tárgyak mennyisége mutatja meg, hogy sze­mélyi vagy magántulajdonról van szó. Például, ha valakinek birtokában 3 kilogramm cukor van, akkor ez két­ségkívül az Illető személyi tulajdona, de ha valaki 150 kilogramm cukor tu­lajdonosa, nyilvánvaló, hogy ezzel a mennyiséggel nem saját szükségleteit akarja közvetlenül kielégíteni, hanem célja a haszonlesés, áruhalmozás és hasonlók. Az adott tárgy személyi vagy ma­gántulajdon jellegét sokszor az ha­tározza meg, hogy felhasználása a személyi szükségletek kielégítésére az adott körülmények között nlncs-e ellentétben a társadalom érdekeivel. (Adott esetben tehát nemcsak szub­jektív, hanem objektív szempontból Is kell vizsgálnunk a tulajdonjogi vi­szonyokat). Éppen az Ilyen esetek­ben — persze nem mindig — Játszik döntő szerepet a mennyiség. így pél­dául nem számíthat személyi tulaj­donnak egy métermázsa liszt, amelyet valaki ínség Idején (aszály, háború) halmoz fel, bár kizárólag saját szük­ségleteinek kielégítésére. Ha az elmondottakat a földre vo­natkoztatjuk, természetes, hogy a földbirtok minden esetben magántu­lajdon. Ami pedig a családi házakat illeti, a törvény kimondja, hogy személyi tulajdonban mindössze egy csa­ládi ház lehet. A végrehajtó előírá­sok lehetővé teszik azonban, hogy bi­zonyos ideig — tulajdonjogi viszo­nyainak rendezéséhez szükséges idő­tartam alatt — egy személynek egy­szerre két családi háza ls lehet (mond­juk, ha ezek közül egyet örökölt). A teljesség kedvéért meg kell em­líteni, hogy a tulajdonjogi viszony meghatározásában a kérdéses tulaj­don eredete ls döntő jellegű lehet. Az állampolgár anyagi javainak elsődle­ges forrása a munkájáért járó díj. Ez a meghatározás egyúttal félreérthe­tetlenül kifejezi a személyi ós társa­dalmi tulajdon szoros kapcsolatát. A polgárjogi törvénykönyv védi a személyi tulajdon sérthetetlenségét s hatékony jogi eszközöket nyújt az állampolgároknak veszélyben forgó személyi tulajdonuk védelmére. így például a tulajdonos a bíróság útján követelheti vissza jogtalanul eltulaj­donított javait, valamint óvást emel­het mindazok ellen, akik törvénytele­nül megakadályozzák tulajdonjogai­nak gyakorlásában. A tulajdonos tulajdonát szerződés formájában átruházhatja más sze­mélyre (adásvétel, csere, ajándék). Ingatlan átruházása esetében a szerző­dést írásba kell foglalni. Az ilyen jel­legű átruházásokhoz a JNB hozzájá­rulása szükséges, mert Itt tudják a legjobban megítélni, hogy az átruhá­zás nlncs-e ellentótben a társadalom érdekeivel. Az ingatlan átruházásról szóló szerződéseket bejegyzik a köz­jegyzőnél ls. Ezt a módosítást (ere­detileg elegendő volt a szerződés meg­kötése) a Jogi biztonság fokozása és az ingatlanok pontosabb nyilvántar­tása Indokolta meg, J. Bátovsky UJ FIIMEK Az ünnepek előtti filmműsorban ta­lálhatók ugyan érzelmekben gazdag alkotások, ám kimondottan nagy si­kerekről nem beszélhetünk. Antonín Kachlík cseh rendező Akiknek kedvezett a szerencse című filmjében egy szép, életre vágyó lány belső monológjának formájában, egy szerencsétlenné váló, de szeren­csére elmaradt házasságkötés előzmé­nyeit vetíti. Könnyű lélekrajz! film komoly kicsengéssel: házasságot nem lehet könnyelműen kötni, jól kell ismerni egymás erkölcsi és pszichi­kai tulajdonságait, mert egy elhibá­zott lépés egész életre kiható szeren­csétlenséget okozhat. Kachtík filmjé­ben kevésbé Ismert fiatal művészek­kel dolgozik. A főszerepet, egyben a film sikerét befolyásoló domináló női szerepet, e népszerű Jirina Boh­dalová alakítja. Két új gyermekfilm is gazdagítja a mozik műsorát. Az egyik, Utazás lég­gömbön a nagy sikerű poétikus Piros léggömb alkotójának műve, ám ko­rántsem éri el az előző film lírai szépségét, megragadó emberi közvet­lenségét és finoman kifejezett mon­danivalóját, így a felnőtteknek aligha szerep különösebb élvezetet Annál elmélyültebb, az életben, a jelenben gyökerező alkotás a szovjet Tyengiz Abuladze műve, A nagymama és én. Abuladze alkotását a szovjet film­gyártás tavalyi országos sikerének tartják. Lélekrajzi felépítésű film egy hadiárva sorsáról szól a szovjet tár­sadalomban. Zuriko nincs egyedül — a nagyanyja és két öreg, Iliko és II­larion neveli őt a grúziai faluban, mellyel a fiú élete szorosan össze­fonódik. Minden szál ide fűzi őt, mert nincs a világon még egy ilyen falu, ahol mind a három öreget megtalál­ná. A hadiárva, aki a tragikus em­lékek után a grúz faluban új otthon­ra talált, akinek életébe a három öreg derűs napokat varázsolt hitvallásként, egyáltalán nem erőltetett pátosszal vallja meg a drága anyaföld szere­tetét. Abuladze érdeme, hogy rende­zésével nem pszichologizáló és le­sújtó történetet visz nézői, elsősorban az ifjúság elé, hanem egy olyan fel­emelő színes alkotást, amelyben ez­rek élete tükröződik vissza, amelyben a tragikum és a komikum művészi keveredését látjuk. Cselekményeiben hatásos, erős mondanivalójú, de tragikus kicsengé­sű film az eddig vígjátékairól ismert Basil Dearden angol rendező filmdrá­mája Életet Ruthnak A film alkotója a minden időben sok bajt okozó vallási fanatizmust veszi célba. A kis Ruth meghal, mert apja, egy vallási szekta híve, megakadá­lyozza, hogy szerencsétlenül járt kis­lányán vérátömlesztést hajtsanak vég­re. A gyermek meghal; az apa, aki csónakozás közben szerencsétlenül járt kislányát személyesen mentette ki, bíróság elé kerül. Dearden mesterien fokozza a drá­mai feszültséget és ügyesen vezeti le a visszás helyzeteket. John Harris, a vallási fanatizmus megszállottja, lel­kileg akkor omlik össze, amikor a bí­róság — nyilván a vallási fanatizmus tekintetbe vételével — felmentő íté­letet hoz. A vallási vakhit, a babo­nás előítéletek megtörnek az önvád erején, melyet a kedvező Ítélet sem tud enyhíteni. (L) KULTURÁLIS HÍREK • Május végén Budapesten ren­dezik meg a Filmfőiskolák Nemzetkö-r zi Szervezetének XI. találkozóját, melyen a világ összes filmművészetet oktató intézményeinek képviselői részt vesznek. • Mozgalmat indítottak a francia filmesek a portugál börtönökben síny­lődő filmművészek és fllmszakembe­rek kiszabadítására. Salazar elnök­höz intézett felhívásukban többek között René Clafr, René Clement, Alain Resnais, Jean Nitry, Joris Yvens rendező Is aláírta. • Egy készülő sport-tárgyú film szerepót ajánlották fel a világ legru­ganyosabb emberének, Valerlj Brumel szovjet világbajnoknak. Brumel csak úgy vállalta el a filmszerepet, ha a forgatást az' olimpiai játékok befeje­zése után kezdik. • Henri Colpi francia filmrendező Armand Nallier-díjat kapott egy ta­nulmányáért, amelyben a filmzene problémáit fejtegeti. Ezt a díjat film­művészettel kapcsolatos Irodalmi műveknek ítélik oda. Tökbet tegyünk a minőség érdekében A technológiai eljárások pontos betartása a jó minőség egyik feltétele A BRATISLAVAI Matador-üzem a város legrégibb gyárai közé tartozik. A szó szoros értelmében „régi" volt a közelmúltig. Két évvel ezelőtt ugyan­is megkezdték a gyár korszerűsítését, bővítését, s gépparkját részben felújí­tották. Így már inkább alkalmas a rá­háruló feladatok teljesítésére. Ennek ellenére gyártmányai még nem érték el a kívánt színvonalat. A Matador­üzem a gumigyárak közül talán az egyetlen, amely a legtöbb fajta termé­ket — 300 fajtát — állít elő. A gyen­gébb minőségért nem lehet mindig a dolgozókat okolni. Amikor ezt állít­juk, elsősorban az üzemnek a gőz­fejlesztéssel kapcsolatos tavalyi és részben Idei nehézségeire gondolunk. A közel hetven éves kazán felmondta a szolgálatot, így viaskodtak a terv­vel, hol dolgoztak, hol nem. Amit az egyik hónapban elmulasztottak, azt a következőben behozták — tehát rohammunkát végeztek. A nyers­anyaggal is sok bajuk akadt. Most azonban azokról a fogyaté­kosságokról szeretnénk beszélni, ame­lyeket — Filipek elvtárs, az' üzem tervosztálya vezetőjének szavai sze­rint — a dolgozók idéznek elő. Ezek megvilágítására példákat sorolunk fel. A gyártáshoz szükséges vegyi anyagok raktározása nem felel meg az előírásoknak. Rosszul tárolják őket, sokszor a szabad ég alatt, ahol beszennyeződnek. A termékek gyártá­sára pontos technológiai előírásokat dolgoztak ki. Sajnos, sok dolgozó nem tartja be a munkamenetet, úgy gondolja, hogy a lerövidített folyamat nem befolyásolja a gyártmány minő­ségét. A vulkanizáló gépre önműködő zárat készítettek, amely a technoló­giai előírásoknak megfelelően nyílott és csukódott. Ez soknak nem tetszett, a berendezést erőszakkal eltávolítot­ták. NAGY SZOLGÁLATOT tehetnének ebben az üzemrészlegek mesterei, akik a gyártási folyamatot figyelem­mel kísérik. A tapasztalat azt mutat­ja, hogy a mesterek ezt a feladatukat nem teljesítik. Ha kérdőre vonják őket, túl sok adminisztrációs munká­jukra hivatkoznak, állítólag nincs Ide­jük a termelés állandó ellenőrzésére. Pedig a mesterek elsőrendű feladata éppen a gyártási folyamat figyelem­mel kísérése, operatív beavatkozás, a munkásoknak nyújtandó szaktanács, a gyártásnál észlelt hibák kiküszöbölé­se, a munka gyors megszervezése stb. A mesterek kötelessége a teljesít­ménynormák ellenőrzése ls. Előfor­dul, hogy a normázó hibát követett el, mert szilárdra vagy túl lazára szabta egyes dolgozó normáját. A munka folyamán a hiba kiütközik. A mester kötelessége ilyenkor, hogy a munkással megbeszélje a nehézségek okát, s közös erővel el is távolítsák ezeket. Sajnos nem minden mester cselekszik hasonlóképpen. A gyártmányok minőségét jelentő­sen befolyásolhatja az üzemben mű­ködő népi ellenőrző bizottság. Kubi­ček elvtárs, a bizottság elnöke a kö­vetkezőket mondotta: — A tizennégy tagú bizottság csu­pán egy hónapja működik. Valameny­nyi fogyatékossággal még nem fog­lalkoztunk. Csak a legsürgősebbekre térhettünk kl. Különösen a padlóbur­kolatok, pelenkaanyagok, gumicsövek, lábtörlők gyártásánál, a nyersanyag raktározásánál merülnek fel nehézsé­gek. Padlóburkolatok készítéséhez mostanában új anyagot, Kralex-et használunk. Az új nyersanyag szin­tetikus gumiból készül, tulajdonságait még nem sikerült teljes mértékben megismernünk. Vegyészeink állandóan folytatják kísérleteiket, mert a pad­lóburkolatoknál még nem értük el a kívánt minőséget. — A nyersanyag elhelyezésére nincs elegendő raktárterületünk. Az új munkacsarnokok tervezésekor gon­doltunk ugyan a raktár kibővítésére, de erre a célra nem kaptunk eszkö­zöket. Kénytelenek vagyunk tehát rögtönözni. A szabad ég alatt tárolt vegyszereket például fabódékban he­lyeztük el, a kaucsuk egy részét nem tudtuk fedél alá juttatni, betonalap­ra tettük, igelit ponyvával fedtük be, hogy ne legyen kitéve az időjárás viszontagságainak. A MŰSZAKI ELLENŐRZÉS munkájá­ról Kolesár elvtárs, osztályvezető nyújt felvilágosítást. Elmondja, hogy az üzembe érkező nyersanyagot és a kész gyártmányokat alapos vizsgá­latnak vetik alá. Legfontosabb termé­kük a melegítő gumitömlő: Ebből csak exportra gyártanak. A minőség­re nagy súlyt fektetnek. Szállítás előtt minden egyes darabot ellenőriznek. Van is látszata gondos munkájuknak: az Idén még egyetlen szállítmányu­kat sem kifogásolták. Hornyánszky Tibor 1964 március 27. * ŰJ SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents