Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-04 / 64. szám, szerda

A közellátás javítására törekszünk (Folytatás az 1. oldalról) gok feldolgozásához új, különleges gépekre, gépsorokra, sőt újabb üze­mek létesítésére, röviden: a régi mu­lasztások, bűnök helyrehozására ls szükség van. Ezzel kapcsolatban azt is elárulhatom, hogy nagy gondot okoznak korlátozott lehetőségeink, a beruházási eszközök, melyekkel — te­kintettel gazdasági helyzetünkre — ugyancsak csínján kell bánnunk. • Milyen újdonságokkal látja el a közszükségleti ipar a közel­jövőben a piacot? A textiliparban például a valódi szőrmekabátokat helyettesítő szinte­tikus fonalakból készített bundákat már valamennyien ismerjük. A lami­nált poliuretánból előállított, szinte pehelykönnyű textilutánzat igen jól tartja a meleget, s ezért bundabélés­nek kitűnően használható. A varrás nélküli harisnyák nagyobb mértékű folyamatos gyártására több automata­gépet szereztünk be. A textilanyagok­nak vegyianyagokkal történő keveré­sével csökkentjük az eddigi gyártási költségeket. Ezáltal rövid időn belül nagyobb mennyiségű, Jobb minőségű árut állítunk elő. A szovjet szakem­berekkel együtt végzett kísérletezé­seink célja olyan gyűrhetetlen, nem zsugorodó, vízhatlan anyagok előállí­tása, melyek lényegesen felülmúlják a textilt és külföldön szintén jól ér­tékesíhetők. A bőr- és fafeldolgozó iparban is olyan technológiával kí­sérletezünk, mely lehetővé teszi az eddig felhasználatlan hulladékok, vagy a silányabb minőségű anyagok értékesítését. Az üveg- és kerámia­ipar a technológia korszerűsítésén, a termelési folyamatok gépesítésén, automatizálásán fáradozik. Néhány évvel ezelőtt a termelés magasabb műszaki-szervezést színvo­nala érdekében több mintaüzemet lé­tesítettünk. A tapasztalatok Igen Jó eredményekre vezettek, úgyhogy a termelés racionalizálása megkívánja hálózatuk kibővítését, továbbá minta­üzemek létesítését. • Milyen további problémákkal küzd a közszükségleti ipar? Sok gondot okoznak a kereslet te­rén gyakran mutatkozó, nyilván a di­vat változásával magyarázható kilen gések. A termelés összpontosítása és szakosítása is elég égető probléma, mert intézkedéseink — a fogyasztók gyakran változó követelményei foly­tán — nem mindig hozzák meg a várt eredményeket. Népgazdaságunk ban egyelőre nem kielégítő a keres let terén végzett piackutatás, ami igen nagy károkat okoz az üzemek kihasználásában, a termelés haté konyságában. Mindezen nehézségek ellenére Is le kell szögeznem, hogy a közszük­ségleti ipar dolgozói önfeláldozó mun­kája Jóvoltából, a sok helyütt kor­szerűtlen, hiányosan felszerelt üze­mek ellenére is — teljesíti feladatait. Sikereink nem utolsósorban a szocía lista munkabrigádoknak, a haladó munkamódszerek alkalmazásának, a szocialista versenynek köszönhetők, melyek, remélem, a jövőben ls a fo­gyasztóközönség Igényelnek nagymér vű kielégítésére mozgósítják dolgo­zóinkat. Feljegyezte: KARDOS MÁRTA Megkezdődtek a tavaszi munkák (CTK) — A kedvező időjárás le­hetővé tette, hogy Csallóköz egyes ré­szein megkezdték a tavaszi munká­kat. A dunaszerdahelyi járásban fel­bári és udvarnoki szövetkezetesek kedden már 50 hektáron elvetették a tavaszi árpát. A dunaszerdahelyi járás szövetkeze­tei és állami gazdaságai a kitűzött határidőkre be akarják fejezni a ta­vaszi munkákat. Idejében elvégezték a trágyázást, előkészítették a gépeket és vetőmagot. Minden földmfivesszö­vetkezetben komplexbrigádot létesl tettek, melyek következetesen kidol­gozott terv alapján végzik majd a munkákat. A tavaszi munkák során a járásban 9000 hektáron vetnek ta­vaszi árpát, ezer hektáron zabot és 11 ezer hektáron kukoricát. A járási mezőgazdasági-termelési igazgatóság szocialista versenyt hirdetett a tava­szi munkák elvégzésére. A verseny­ben elsősorban az agrotechnikai ha­táridő betartását, a munka minőségét értékelik majd. Košinén, a Kelet szlovákiai Konzervgyár Szemi laboratóriumában az egész év folyamán ellenőrzik a nyersanyagokat, a félkészárukat, a késztermékeket és a segédanyagokat. Képünkön: a laboratórium dolgozói Magda Demčaková és Magda Kaduková. (R. Berenhaut felvétele) Milyen újdonságok kerülnek o piacra? A szlovákiai termelőszövetkeze­tek ebben az évben ls számos újdon­sággal lepik meg a vásárlóközön­séget. A bratislavai Detva-szövetke­zet a kéknyomat új technológiai el­járását felhasználva több színű gya­potszövetből készült olcsó és ízléses ruhadarabokat, a bratislavai Vzoro­dev kártolt szövetekből szabott, új­vonalú köpenyeket ad piacra, míg a gajaryi Textilanka szövetkezet tar­ka ruhaszöveteket készít eladásra. A zvolení Vzor az újakban nagyon divatos, ún. kanadai átvarrt nadrá­gokkal és bundákkal kedveskedik a sportolóknak A piešfanyi Piešťanka dolgozói a gyermek- és ifjúsági kon­fekciót bővítik ki ízléses ruhákkal, kabátokkal A bratislavai Avana tar­tós, gyűrhetetlen és jól tisztítható, szintetikus fonalakból kötött kollek­ciót mutat be. A szövetkezetek gondosan szem­mel tartják a sportolók szükségle­teit Az egyszerű a nagyobb kényel­met nyújtó sátrakon kívül duralcsö­vekből készült könnyű camping-fel­szerelést kínál a turistáknak és mo­torosoknak, darabonként és kom­plet összeállításban. Ezek a célsze­rű asztalkák, székek, nyugágyak stb. a rimaszombati Rimavan dol­gozóinak keze alól kerülnek ki. A žilinai Pokrok viszont más turis­tafelszerelést gyárt: a sátrakhoz szükséges különféle apróságok, többféle főzőkészüléket, forralót és hasonlókat. Újdonságként kerülnek piacra a kisméretű hordozható edé­nyek, amelyeknek anyaga kőszige­telő s így huzamosabb ideig fogyasz­tott élelmiszereket ls tárolhatunk bennük. A poprádi Szakszervezeti Szövetkezet sportcipőket ad a piac­ra, más szövetkezetben pedig több fajta kirándulótáskát, zsákot, stb. készítenek. Tekintettel a turistaforgalom fel­lendülésére, a üzletekbe sokkal több emléktárgyban lehet majd vá­logatni. Anyaguk kerámia, fa, ku­koricahé), textil, bőr stb. Emléktár­gyak készítésével főleg a bratisla­vai Detva és a rajeci Rezbár terme­lőszövetkezet dolgozói foglalkoznak, akinek az a céljük, hogy a külföldi turisták olyan kedves és Jellegze­tes emléktárgyakat vihessenek ha­za, amelyek évek múltán is felidé­zik csehszlovákiai látogatásuk em­lékeit. Michal Frpd Csehszl ovák és szovjet felszólalás Genfben MÁR A LESZERELÉS KEZDETÉN lehetetlenné kell tenni az atomháború kirobbantását Genf (CTK) — A 18-hatalmi lesze­relési bizottság keddi ülésén a brit és olasz képviselők után felszólalt Miroslav Zemla csehszlovák küldött, majd Szemjon Carapkin, a szovjet küldöttség vezetője. A brit és olasz képviselő azt ál lította, hogy nem értik a nukleáris pajzsra tett szovjet javaslatot és bő vebb magyarázatot követeltek. A csehszlovák küldött elitélte, hogy a nyugati hatalmak ki akarják kerül ni a leszerelési probléma lényegének megtárgyalását és azt állítják, hogy a Szovjetunió a nukleáris pajzs ja­vaslatával elismeri Nyugat érveit a nukleáris elrettentő erő szükségéről Zemla hangsúlyozta, hogy a szocia­lista országok szilárd meggyőződése szerint a békét csak olyan intézkedé­sek megvalósítása szavatolná, meiyek a leszerelési folyamat legelején kikü­szöbölnék a nukleáris háború veszé­lyét. A csehszlovák küldöttség vezetője a továbbiakban a nukleáris fegyver hordozók megsemmisítésének kérdé sével foglalkozott. Ű|ból rámutatott az amerikai javaslat elfogadhatatlan ságára, mivel e javaslat szerint még a leszerelési folyamat utolsó szaka szában ls nukleáris háborúhoz ele gendő mennyiségű atomfegyverekke 1 és fegyverhordozókkal rendelkezőé nek a nagyhatalmak. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a nukleáris fegyverhordozók jelenlegi számának befagyasztására tett javaslat sem ál­lítaná meg a veszélyes fejlődést. A nukleáris háború veszélyét csak n fegyverhordozók megsemmisítésével lehet kiküszöbölni, — hangsúlyozta a csehszlovák küldött. Carapkin figyelmeztette a nyugati küldöttségeket, gondolják meg, miért volt a nukleáris pajzsról folytatott tárgyalás eddig eredménytelen. A nyu­gati hatalmaknak meg kell érteniük, hogy a nukleáris fegyverhordozók Az afrikai országok sokat várnak a kereskedelmi világértekezlettől Határozatok az ENSZ afrikai gazdasági bizottságának ülésén Addis Ababa (CTK) — Az ENSZ afrikai gazdasági bizottságának Addis Ababa-i ülésén nagy figyelmet szen­teltek a kereskedelem kérdéseinek. Momolu libériai küldött, a bizottság ülésének elnöke kijelentette: az ülé­sen számos határozatot fogadtak el, melyekben az afrikai országok kije­Összeesküvést lepleztek le Damaszkusz (CTK) — Dr. Sami Dzsundi szíriai tájékoztatásügyi mi­niszter damaszkuszi sajtóértekezletén bejelentette, hogy a szíriai kormány ellen Irányuló összeesküvést leplez­tek le. Dzsundi közölte, hogy 50 sze­mélyt letartóztattak. Az összeesküvés­ről részleteket nem közölt, jelentést a kivizsgálás befejezése után tesznek közzé. Belgium nem vesz részt az amerikai „kísérletben" Brüsszel (CTK) — A Reuter hírügy­nökség jelentése szerint Belgium úgy döntött, hogy nem csatlakozik a ve­gyes legénységű „kísérleti" hajó ame­rikai tervéhez, mellyel a NATO sok­oldalú atomütőereje tervének megva­lósíthatóságát akarják bizonyítani. A belga külügyminisztérium ezzel kapcsolatban kijelentette, ez még nem jelenti, hogy a belga kormány hiva­talosan döntött volna arról, hogy nem vesz részt a NATO sokoldalú atomütőerejének kialakításában. lentik, hogy támogatják az ENSZ ke­reskedelmi világértekezletét. Felszó­lítanak valamennyi országot, hogy gazdasági és kereskedelmi politikáju­kat a fejlődő országok szükségleteit figyelembe véve valósítsák meg. A határozatok megállapítják, hogy egyeztető bizottságot kell alakítani, mely kidolgozná az afrikai államok közös álláspontját a kereskedelmi vi­lágértekezlet megnyitása előtt. Ml afrikaiak nagy Jelentőséget tulajdo­nítunk ennek az értekezletnek, je­lentette ki Róbert Gardíner, az afrikai gazdasági bizottság titkára. Az érte­kezleten megtudjuk, vajon kiküszö­bölhetők-e azok a jelenségek, melyek akadályozzák fejlődésünket. Ha nem változtatják meg az eddigi árpoliti­kát, akkor más utat kell keresnünk problémáink megoldására, mondotta Gardíner. A világ Italadó erőinek össze kell fogni a háborúk ellen Accra (CTK) — Csak a háború nélküli világbari és a háború veszélyének kikü­szöbölése után fejlődhetnek igazán az új államok, áll a Kwame Nkrumah gha­nai elnök, valamint Erlc Williams Trini­dad és Tobago miniszterelnökének tár­gyalásairól közzétett közleményben. Mindkét államférfi üdvözölte a moszkvai részleges atomcsendegyezményt. Nkru­mah elnök a tárgyalások során azt a nézetét fejtette ki, hogy mozgósítani kell a világ haladó erőit az imperializmus és a háborúk ellen. Nkrumah és Williams a kereskedelmi világértekezlettel is foglalkozott. Véle­ményük szerint az értekezleten nagy figyelmet kell szentelni a kis országok gazdasági problémáinak. kérdésének megoldásáról folytatott tárgyalás kulcsfontosságú a leszere­lés szempontjából. A szovjet küldöttség vezetője be­szédében válaszolt azokra az ellenve­iésekre, miért nem tartozhatnak a nukleáris paizshoz az atorntenger­alattjárók ls. Szaval szerint ezek a rakéták gyakorlatilag nincsenek el­lenőrzés alatt, pedig az ellenőrzés szükséges a biztonság szavatolásához. Carapkin beszéde befejező részében megemlítette, hogy Foster, az ameri­kai küldöttség vezetője Genfbe utazá­sa elölt felszólította a genfi értekez­let résztvevőit, keressenek olyan egyezményt, mely mindenkinek meg­felel. A szovjet javaslat teljes mér­tékben megfelel ennek a követelés­nek és ezért a nyugati hatalmak ne akarják azt olyan javaslatokkal he­lyettesíteni, melyek nem vezetnek sem az álláspontok közeledéséhez, sem a leszereléshez. A 18-hatalmi leszerelési bizottság csütörtökön folytatja munkáját. Amerikai-csangkajsekista hadgyakorlat Thai Fel (CTK) — Az amerikai és csangkajsekista csapatok hadgyakorla­tán, melyet Tajvantól délre tartanak Tbomas Mooren altengernagynak, a 7. amerikai hadiflotta főparancsnokának jelenlétében Csang KaJ-sek, Tajvan báb­uralkodója ls részt vesz. Az utóbbi idő­ben ez a legnagyobb hadgyakorlat eb­ben a térségben. Több mint 200 csang­kajsekista és amerikai csónak, 50 000 katona, 120 hajó és kb. 900 repülőgép és helikopter vesz részt rajta. Kekkonen Varsóban Varsó (CTK) — Urho Kekkonen finn elnök feleségével hivatalos láto­gatásra Varsóba érkezett. A finn el­nököt Jaakko Haliama külügyminisz­ter és további finn hivatalos szemé­lyiségek kísérik. A varsói repülőtéren a Lengyel Népköztársaság vezető képviselői, élü­kön Alexander Zawadskival, a Len­gyel Népköztársaság Államtanácsa elnökével, Jozef Cyrenkiewicz-cel, a Minisztertanács elnökével és Adam Rapackl külügyminiszterrel fogadták a finn vendégeket. A. ZawadskI és Urho Kekkonen beszédet tartott a re­pülőtéren. A svéd király fogadta a szovjet űrhajósokat Stockholm (CTK) — VI. Gustáv Adolf svéd király fogadta Jurij Ga­garlnt és ValeriJ Bikovszkijt, az első és utolsó szovjet űrhajóst. A svéd kormány a szovjet űrhajósok tisztele­tére ebédet adott. Jurij Gagarin tegnap Göteborgba utazott, ahol a diákokkal találkozik. Egy hajszálon múlott... T örténetünk 1634-ben kezdődik és 330 évvel később végződik (legalább is egyelőre) az ENSZ Biz­tonsági Tanácsban. Szaiyid Avdullah, a medinai szent ereklyés láda gond­noka 1634-ben kivándorolt Indiába és a szultántól Bidzsapur hercegségben hűbéri birtokot kapott ajándékba. Csa­ládjában nemzedékről nemzedékre öröklődött egy különleges kincs: Mo­hámmed próféta hajszála. Az öreg Abdullah halála után a hajszálat fia Szaiyid Hamid örökölte. 1692-ben Aurangzeb császár meghódította a hercegséget és Hamid elvesztette bir­tokát, elszegényedett. Kétségbeesésé­ben fel akarta keresni a császárt, hogy vagyonát vissza kérje, de nem volt elegendő pénze a hosszú útra. Khoadzsa Nurud-din Ashavri kasmíri kereskedő hajlandó volt pénzt köl­csönözni neki, de csak, ha neki adja a próféta hajszálát. Hamid nem szí­vesen vált meg a családi ereklyétől, de nem volt más választása. A keres­kedő hazájába Kasmírba akarta vinni a hajszálat. Útközben azonban feltar­tóztatták a császár poroszlói. Aurang­zeb ugyanis értesült a hajszálról és meg akarta szerezni az ereklyét. A kereskedőnek meg kellett hajolnia a császár akarata előtt, de ez annyi­ra megrendítette, hogy nemsokára meghalt. Halála előtt arr« kérte ba­rátját Khvadzsa Medanist, hogy har­coljon a hajszálért. Medanisnak való­ban sikerült a császártól visszasze­rezni az ereklyét, s végül is Srinagar kasmíri fővárosban helyezték el a Hazratbal-mecsetben, melyet Sah Dzsehan császár építtetett az álom­szépségű Dal-tó partján. Ttt nyugodott a hajszál békében és elfeledve 330 évig, amíg ez év januárjában hirtelen eltűnt. A la­kosságot felzaklatta nagyon a dolog és tüntetések robbantak ki. A kasmi­riak 90 százaléka mohamedán. A val­lási béke a muzulmán Pakisztán és a hindu India közötti mindig kényes probléma volt. Az ereklye elrablását tehát csakis olyan erők szervezhet­ték, melyeknek érdekük a vallási bé­ke megzavarása, hogy a kasmíri kér­dést újból kiélezzék. Ajub Khán, pa­kisztáni elnök azonnal kijelentette, hogy a lopást semmiképpen sem kö­vethették el muzulmánok. Szerinte in­diai összeesküvés volt, melynek célja a muzulmánok további elnyomása és üldözése Kasmírban. A kasmíri mu­zulmánok vallási hűségében bízva fel­szólította őket a harc folytatására. „Pakisztán — mondta — kötelességé­nek tartja, hogy őket e küzdelemben teljes mértékben támogassa". A hajszál 48 óra múltán titokza­tos módon visszakerült a helyére és az igazi tettesek valószínűleg soha sem kerülnek elő. Az India-ellenes kam­pány azonban folytatódik. A mecse­tekben Kasmírnak az indiai iga alól való felszabadulásáért imádkoztak és kiadták a jelszót: „Népszavazást vagy dzsehadot!" (szent háborút). A Daen vezető lapban ez állt: „Közeledik a leszámolás napja. Ha nem válnak be a békés eszközök, s szabadságharco­soknak más eszközökhez kell nyúl­niuk. S abban az esetben az erőszak nem erőszak többé, hanem jogos esz­köz a szabadság és igazság biztosítá­sára". A Morning News így írt: „Ha az ENSZ nem cselekszik, akkor a kasmíri kormánynak a következő fi­gyelmeztetést kell kiadnia: Ha hat hónapon belül nem tartanak népsza­vazást, ez erkölcstleg és törvényesen feljogosít bennünket a kasmíriak jo­gait biztosító bárminemű akció meg­indítására." I lyen körülmények között nem csoda, hogy fellángoltak a val­lási harcok. Gyilkolták és fosztogat­ták a hindukat Kelet-Pakisztánban, tehát egy országban, mely több ezer kilométernyire van Kasmírtól, s ahol évek óta nem volt ellenségeskedés a hinduk és muzulmánok között. Mo­hamedán fanatikusok felgyújtották a hinduk házait Khulan városában és a környező falvakban kifosztották a hindu boltokat. Nyílt utcán támadtak áldozataikra és gyilkoltak, az asszo­nyokat és a gyermekeket sem kímél­ték. A rendőrség csak a legritkább esetekben lépett közbe, s egyáltalán nem törekedett a tüntetések elfojtá­sára. Ezek után már csak idő kérdése volt, mikor lángolnak fel a vallási harcok Indiában is. Amikor az első sebesült menekültek megérkeztek Pakisztán­ból az indiai Nyugat-Bengáliába és beszámoltak szörnyű élményeikről, megkezdődtek a harcok. A kelet-pa­kisztáni zavargások szervezői ezzel nyilvánvalóan számoltak. Calcuttában és másutt megindult a harc a mu­zulmán kisebbségek ellen. Soviniszta hindu szervezetek bandái tartották ret­tegésben a lakosságot, s napirendet* volt a rablás, a gyilkosság, a foszto­gatás és gyújtogatás. Több mint 10 Ül 2 * 1964. március 4.

Next

/
Thumbnails
Contents