Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-25 / 85. szám, szerda

Miről fr a Nová mys, ? A lakáskérdés megoldásának lehetőségei és feltételei zwwsffsmssssssssssssssj'ssswm \ '//////////////////////////////////W JüiCliha Színművészet Kubában Mindannyiunkat érdekel ez a prob- csehországi kerületben 45,8 százalé­léma, hiszen a táplálkozáson és a ru- ka. házkodáson kívül a lakás a harmadik A lakások Jelentős része elörege­egyenrangú tényezője életünk alap- dett. Erre utal az a tény, hogy egy­vető anyagi szükségleteinek. Igy hát harmaduk a századforduló előtt, 12 nem csoda, hogy különösen a legutób bi pártlntézkedések után szinte min százalékuk több mint száz éve épült. Az egy lakásra, illetve lakóhelyiségre den családban megbeszélés, vita és eső személyek számát tekintve Szlo­fontolgatás tárgya lett. Számolnunk vákiában ez Index igen magas, 4,22, kell azzal, hogy sokoldalú megvitatá- illetve 2,52, ami meghaladja az orszá­sa semmiképpen sem ölt kampányjel- gos átlagot. A lakások meg nem fe­leget, de a lakáskérdés mindaddig te­rítéken marad, amíg legalább nagy lelő összetételét mutatja, hogy köztár­saságunkban a lakások 6,1 százaléka vonalaiban, végérvényesen meg nem csak egy lakóhelyiséggel rendelkezik, 39,3 százaléka szoba-konyhás, 37,5 százaléka kétszobás és csak 17,1 szá­oldjuk. Az adott helyzet józan mérle gelése pedig nem hagy kétséget affe lől, hogy ez még hosszú évek szorgos zaléka három, vagy több szobás, munkásságát követeli meg az Irányító szervektől, az építőipartól és vala­mennyi dolgozónktól egyaránt. Hiszen a Központi Bizottság is, amikor 1959 A feltételezettnél nagyobb erőkifejtés szükséges A már említett KB-határozat szerint ben feladatul tűzte kl e Probléma 197(M x mim6 2QQ ezer lakást k€ü gordiuszi csomójának megoldását, a átadnun k rendeltetésének. Egészen hofárirlót 1fl7n.linn PUQh+Q morr Q ÍI7. 0 határidőt 1970-ben szabta meg. S az­óta újabb nehézségek, gátló körül­mények merültek fel, amelyeknek el­hárítása valóban csak közös erőfe­szítéssel lehet sikeres. A lakáskérdés 1962-ig Jelentős eredményeket mutat­hattunk fel teljesítésében. Azóta meg­nőttek a nehézségek főleg a beruhá­zási építkezésben, de általában gaz­, . , ,,, . , , , . ... dasági életünkben ls, és ez kedvezőt­mai helyzetéro le nül befolyásolta a tervteljesítést. +.«lomní ňp m ŕ\r\ íQirňl ,o H crr f) 7"n n t o l\T/"»- J 1 teleiről és módjairól ad számot a No­vá mysl márciusi számában Zdenék Urbánek cikke. Gyászos örökség Ezen túlmenően ma már látjuk, hogy az eredeti célkitűzés valóra váltása sem oldhatja meg teljesen a lakáskér­dést. Ennek egyik alapvető oka, hogy a népszámlálás kimutatta: a feltéte­A kapitalizmus öröksége ezen a té- lezettnél 231 ezerrel kevesebb lakás­ren sem volt szívderítő. Az idősebb sal és 225 ezerrel több háztartással emberek még jól emlékeznek, milyen kell számolnunk. A legutóbbi időben visszarettentő odúkban, szükségbarak- az építőiparban néhány olyan intéz­kokban, nyirkos pincelakásokban hú- kedést foganatosítottunk az anyagi zódott meg a burzsoá köztársaság érdekeltség növelésére, amelyektől nem egy kisemmizettje. Az aránylag Joggal várhatjuk a helyzet Javulását, fejlett Ipari államban, amelynek ter- A döntő feltétel azonban az, hogy melőerői már akkoriban magas szin- olyan gazdasági lépésekre szánjuk rá tet értek el, az anyagi javakat létre- magunkat, amelyek a megfelelő me­hozó és dúsító munkásosztály zöme derben minden érdekelt felet a lakás­mégis megkülönböztetett körülmények között lakott. A szociális tagozódás egyik megnyilvánulása volt például az, hogy 1930-ban a munkáscsaládok 40,9 százaléka egy, 50,3 százaléka pe­dig két lakóhelyiségbe szorult. Ezzel szemben a hivatalnoki családoknál ez a két adat együtvéve is csak 32,7 szá­zalékot tett ki, míg 38,5 százalékuk négyszobás vagy ettől ls nagyobb la­kást vallott a magáénak. Természete­sen a pénz döntött el akkoriban min­dent, hiszen az ínséglakásokra kény­szerült emberek nem tudták megfi­zetni mondjuk Prágában az 1932-ben üresen tátongó 10 500 összkomfortos lakást. A kereslet és a kínálat vastör­vénye szabta meg az építkezés üte­mét, s ezért újult fel oly lassan a la­kásalap. A háború pusztításai csak te­tézték a bajt, s 1945-ben cseppet sem könnyű feladatok megoldása előtt áll­tunk az életnek e területén ls. Lakásviszonyaink nem érik el az európai átlagszintet Senki sem kivánja tagadni, hogy még ma is tízezrek élnek távolról sem megfelelő lakásviszonyok közt. Az vi­szont cáfolhatatlan igazság, hogy a szociális különbségek ebben a vi­szonylatban is fokozatosan megszűn­nek. A háború utáni folyamat látszó­lag lassú. De tekintetbe kell ven­nünk, hogy milyen drágán építünk, hiszen egy-egy lakásegység még ma is belekerül nyolcvanezer koronába, az építkezés haladó módszereinek alkal­mazása ellenére még mindig távolról sem elegendő az építőipar kapacitása, egyszóval bizonyos mértékig tiltó pi­ros lámpákat villantanak meg a tár­sadalom és az egyének gazdasági le­hetőségei. Ettől eltekintve számottevő tényező az is, hogy a múltban bizony sokkal nagyobb gonddal törődtünk más jellegű szükségletek (ellátás és ruházkodás) kielégítésével, mint a megfelelő lakáskultúra biztosításával. Ez magyarázza azt, hogy míg a sze­mélyi anyagi fogyasztás nálunk eléri a világszintet, sőt például egészség­és iskolaügyünk ezt a színvonalat meg ls haladja, addig lakásviszo­nyaink nem felelnek meg az európai átlagszínvonalnak. A jelenlegi helyzet Az 1945—1962-es években több mint 800 000 lakást építettünk, ami az ösz­szes rendelkezésünkre álló lakás mintegy 20 százaléka. Ez jelentős szám, de semmiképpen sem engedi meg, hogy ölbe tett kézzel üljünk ha­bárainkon. A cikkíró az alábbi ada­tokkal és tényekkel körvonalazza a cseppet sem rózsás helyzetet. Nyugta­lanító az a körülmény, hogy három évvel ezelőtt még 563 ezer háztartás nem rendelkezett önálló lakással. Ter­mészetesen a társbérletben lakók egy része nem is kíván önállóan lakni, de túlnyomó részük mégis csak kény­szermegoldást lát ebben. Erről tanús­kodik a másik adat, amely szerint kb 400 ezer társbérletben túlzsúfoltan élnek. Ezzel szemben sok helyütt a lakások nincsenek megfelelőképpen kihasználva. Prágában például a la­kások 31,54 százaléka, sőt az észak­* A spanyol gyarmatosítók mulatsá­ják számolni az ilyen sokaknak kel- i ára mär a XV1 századba n tartottak lemes, de semmivel alá nem támasz- 5 szIn! eiőadásokat Kubában. A spanyol tott előnyöket és különbségeket. ^ szerzők müvei t megjelenítő előadá­Hangsúlyozza, hogy ezen Intézkedő- fc sok ös z, önz5e n hatottak az eredeti sek ellenére továbbra ls ráfizetéses ^ kubai drámaIrod aiom kialakulására lesz az állami lakásgazdálkodás, ml- i ls s a XVIII. század első harmadában vei a lakbér ezentúl sem foglalja ma- s f 6, évszázadd a, az e]sô ánandó gába a karbantartás költségeit. A má-1 szInház a havannai Collseo megnyl­sik, nem kevésbé fontos tény, hogy § (äsa elô n _ Santl ago Pita y Borro­a lakbér ezután is világviszonylatban S t A kertész{ e]edelem című vígjátéká­a legalacsonyabbak közé tartozik. fc , megszüIetett a kub ai dráma. Ugyanakkor a régibb lakások tulaj- ^ A köve t£ ezö század eIsö felében a z. érde^lve n aiaMsuk mkorsze^ltfe^l^n után FiancIsc 0 Covarrubias megve­m 1 vei ezzel nem e me° k e di klakbérük' I tetle nép l ! eIieg ű' sajátosan nem­mivei ezzei nem emeikeaik íakDeruk. ^ zflH szeUem ű _ bár e gy eiőre csekély A kérdés nyitja: a szövetkezeti Š Irodalmi igényű — drámaírás alap­Hkácpnítkpyps Š J a, t- Ettö1 kezdve a kuba l színmülro­laKasepiiKBzes s da)om két elIentétes lrá nyban fejlő­Az gazdasági lehetőségekhez mér- § dött. Az úgynevezett „culta" európai ten folyó állami lakásépítkezés ter- ^ példaképeket követett; a népi Irány­mészetesen nem oldhatná meg prob- ^ zat a kubai nép életének eseményei­lémáínkat. Ezért került az utóbbi ^ bsi ihletődött és jellegzetes népi ala­években előtérbe a szövetkezeti la- fc kokat vonultatott fel. kásépitkezés. Feladatunk jelenleg ef- fc A népi-nemzeti irányzat fellendülé­fektivitásának további fokozása, még- fc Se a múlt század romantikus dráma­pedlg több Irányban. A szövetkezeti § költőihez fűződik. E kreol származá­lakásépítkezés feltételeinek tökélete- ^ s (j színműírók alkotásait a kubai nép sítése hozzájárulna például a mun- ^ f or r6 szabadságvágya fűti; Francisco kaerők állandósításához is. Zd. Urbá- ^ valerio A tojáscsenő kutya című víg­nek szerint helyes lenne ésszerűen fc játékának előadását a spanyol gyar­párosítanl az állami és a szövetkezeti & raat i katonák fegyvertűzbe fojtották, lakásépítkezés néhány vonását. Konk- s Ennek ellenére 1902-ben, a köztár­réten arra utal, hogy a számunkra s saság kikiáltásakor, a kubai dráma­különösképpen fontos, munkaerőket^ írásnak még nem volt szerves, folya­igénylő üzemek kamatmentes hitel ^ m at 0s története. Az 1902-től az 1933. formájában fedeznék a lakásszövetke- fc g v i forradalomig terjedő három évti­zetek tagjainak Járulékát. Az adott s zede s hosszú időszakban egyetlen je­munkahelyen letöltött évek arányá- S íentősebb nevet említhetünk. A jósé ban azután leírhatnák ezt a kölcsönt. ^ A. R amosét; 1917-ben írt, Remegés A határmenti 'és más ipari területek ^ című d rámája, melyet négy évvel ez­betelepítésében is segítséget jelente- ^ elöt t felújítottak, egy kubai család ne, ha ott biztosítanák a maximális, ^ küzdelmét mutatja be, a földért, me­50 százalékos hitelt. fc i vot DO V észak-amerikai társaság operaelőadásokat rendez és színész­képzőt tart fenn. Havannában különböző befogadfl képességű termekben, ma tucatnyi színház tart rendszeres előadásokat, melyek közül legnagyobb a Nemzeti Színház egyik, több mint ezer férő­helyes új terme. A Nemzeti Színház három drámai együttese mellett, me­lyek közül egyik kifejezetten az If­júság száméra Játszik, nevezetes a Kísérleti Színház és az Országos Szín­játszó Társulat. Ez az öt vezető együttes az ország százharminc leg­jobb színészét egyesíti. A színházi élet központja természe­tesen a főváros, de szervezett szín­játszó csoportok járják az ország leg­félreesőbb vidékeit is. E csoportok Jő működésének biztosítására tervbe vet­ték háromezer tehetséges Ifjú színé­szi képzését, kétéves tanfolyam kere­tében. Ezenkívül az Országos Színmű­vészeti Iskola Is évről évre számotte­vő fiatal színművész-nemzedéket ne­vel a színházak egyre növekvő szük­ségleteinek fedezésére. Jellemző a kubai színházi kultúra gyors fejlődésére, hogy ma már min­den tartományban ifjúsági színház működik, s a felnőtt és Ifjúsági kö­zönség állandó szaporodása az elmúlt években több igényes ciklus (Lorca, Brecht stb.) és egy sikerült munkás­paraszt fesztivál megrendezését tette lehetővé. — m — KULTURÁLIS HÍREK . építés meggyorsítására fognak serken­teni. Az állami lakásépítkezés fogyatékosságai Az állami lakástulajdon Jelenleg a lakásoknak egyharmadát öleli fel. A régebbi és az állami építkezés kere­tében épülő új lakásoknak eredeti „hivatásuk" az volt, hogy egyrészt fedezzék a népgazdaság legfontosabb ágazataiban dolgozók lakásigényét és ezzel elősegítsék a fontos munkaerők állandósítását, másrészt biztosítsák a legalacsonyabb jövedelemmel ren­delkező családok ezirányú szükségle­tét. A lakáspolitikának e helyes elvei a gyakorlatban sajnos nem egyszer eltorzultak. Igy történhetett meg, hogy sokan indokolatlanul jutottak állami lakáshoz, túlméretezett lakáso­kat foglaltak le a sokkal inkább rá­szorulók elől. Ezt a folyamatot elő­segítette, hogy az állami lakásokban o lakbért rendkívül előnyösen szab­ták meg. A lakbér megfelelő megkülönbözte­tettségének hiányáról árulkodik, hogy a központi fűtéses, összkomfortos la­kások átlagban csak 30—45 koroná­val drágábbak a komfortot nélkülöző lakásoknál. Az azonos nagyságú és ellátottságú lakások esetében is terü­letenként nagyon eltérő a lakbér szintje. Például Prágában egy két­szoba-konyhás, komfort nélküli la­kásért havonta 66 korona lakbért fi­zetnek (a lakbérbe nem számítjuk be a fűtésért, vízért, háztakarításért, csatorna tisztításáért Járó díjakat) míg a dél-csehországi kerületben csak 34 koronát. De nagyon gyakori Jelenség, hogy egy városban is azo­nos nagyságú és értékű lakásért tel­jesen különböző lakbért fizetnek. Prá­gában az előbb említett nagyságú la­kásoknál központi fűtés nélkül 65— 134 korona, központi fűtéssel 149— 279 korona között mozog a lakbér. A fűtési dij is eltérő. Az állami lakások indokolatlan elő­nyösségét bizonyítja továbbá, hogy itt általában alacsonyabb a lakbér, mint a szövetkezeti házakban, ahol a tu­lajdonos előzetesen kénytelen volt több ezres befektetést eszközölni. A A Német Demokratikus Köztársa­ság kligenthali hangszergyára új ^ , . . elektronikus hangszert készített. S lyet egy észak-amerikai társaság A „Claviset" nevű hangszernek 61 Tfihh plŕínvt n pcalárli hárak S iSy ekszl k megkaparintani. billentyűje van és a hárfához hason­Tobb előnyt a csalaai hazak ^ A modern kubai színház kialakul*- ló hangot ad. Önállóan és zenekar­epitomek ^ sában döntő fordulatot jelentett az ba n egyaránt használható. Hazánk lakosságának több mint § 193 6" o s év, amikor egy értelmiségi Astrojildo Pereira brazíliai iroda­kétharmada családi házakban lakik. | "oport megalakította Havannában a lom történész, hazánk jó barátja Cr l. Falvainkon ez a lakástulajdonnak § f® ^ u® va l7, oamngj nevű szintiSrsu- tlca Impura cIme n terjedelmes vá­szinte kizárólagos formája, dnmagá- | > a t° '.logatíst adott ki Rio de janeiroban, ban már ez is felhívja figyelmünket a & a szigetorszagpan a renaezes aiap- amelyben JÚIius FuÉík ls sz erepel. családi házak építésének jelentősé-1 fontosságára épült modern szín- Aug2triában áUandőa n emelkedik gére. Márpedig rohamos fejlődés | h á?' koncepciót. Nemsokára meg- »«« J'^ ndöa n emelkedik lofid Atn lít ic T^oot^rr.nr.áo m„ k nyíltak az első színtakadémíá k, ame- a turisiaiorgdiom. Bar novemüer ľ»f kn 7 il megtorpanás mu-1 ^ kezd(ék k6pzett szInésze k' kel é s nem a legkedvezőbb a turistautazá­latK0Z1 K' S technikusokkal ellátni a színpadokat. sokr a. a z osztrák szállodákban az Mivel magyarázható ez? Egyrészt S Ez lendül et et adott a drámaírásnak el múlt év novemberében 253 491 kül­az ilyen építkezés eléggé jelentős be- ^ is A szer zők lényegében két fő cso- £ öldi turistának nyújtottak éjszakai fektetést követel. Viszont a falvakon, § pó rt ra oszlottak: egyesek - mint szállást. esetleg elszórtan felépülő bérházak § virgilio Plnera, Carlos Felipe, Rolan- Tarasz Sevcsenko könyveit a for­lakásegységeire eso kiadások is alig§ d o Ferrer - észak-amerikai és francia radalom óta a Szovjetunióban 13 valamivel alacsonyabbak. Ez tehát ^ mintaképeket követtek és intellek- millió példányszámban, 42 nyelven nem a fo ok A legnagyobb gátló kö­S tuáll s i rányb a tolódtak el; mások - adták ki. A modern ukrán Irodalom rülmény az építőanyag hiánya, továb­s Paco Alfonso, Marcelo Salinas, jósé megalapítójának 150. születésnapját ba a nemzeti bizottságok Igen lanyha s Mont es López - a forradalmi szel- az egész szovjet föld megünnepelte. segítsége. Az utóbbiak ugyanis nem | lem ű társadalmi dráma müveiésót A vilá* esvik legérdekesebb mú­egy helyen rosszul alkalmazták a 5; tíí7 t< k rŔ t , ň vnag egyiK legeraekeseöo ma­gyakorlatban Jó és szükséges intéz- S luileÄ celu l- zeumát rendezik be Párizsban. A mú­kedést. Ma Is célunk minél több ter- í A La Cuev a megalapításával meg- zeum Brlgitte Bárdot emléktárgyalt mőföldet megmenteni a rendszerte- $ lndul t szervezett színházi mozgalom- gyűjti össze. Az eddigi állomány: len építkezés elől, de nem azon az S nak a forradalom győzelme adott dön- 200 bikini fürdőruha, több száz sze­áron, hogy lehetetlenné tegyük vagy š t ő 'ökést. 1960-ban megkezdte mükö- relmi jelenetet ábrázoló fénykép, megnehezítsük a családi házak épí- § dését a forradalom után létesült --— tését $ Nemzeti Színház, amelynek három Az'ily jellegű építkezés előmozdítá- | Se^ľ^ném^egyútt^ 'tan" sának feltétele több kiváló típusterv ^ esy uuese es n eP l együttese van, kidolgozása és széles körű népsze- ^ rűsítése. Gondoskodnunk kell az i anyagellátásról és megfelelő épltke- ^ zési területek kijelöléséről. Ahol a ^ közérdek megkívánja, ott előnyösebb ^ feltételek mellett nagyobb hitelt kell ^ nyújtanunk. A cikkíró ezzel kapcso- § szerelmes levelek a világ minden részéből, és azok a véres zsilettek, amelyekkel B. B. öngyilkosságot akart elkövetni. Ez is ízlésl Ahonnan távol volt a világ Késő este volt már, amikor az erdő alatt a vonatról leszálltam. A mozdony még egy éle­set füttyentett aztán a hátsó kocsílámpa ís el­tűnt az ozsgyáni alag­útban. Senki a közel­nyújtanunk. A cikkíró ezzel kapcso ^ latban Javasolja az építkezők szer- ^ vezett csoportjainak kialakítását, ame- ^ lyek hatékonyabban tudnák biztosi- ^ tani az önsegélyt, és beszerezni a ^ szükséges építkezési anyagot. Véle- ^ ménye szerint az ilyen, és az ehhez ^ ben, csak a hó csikor­hasonló előnyök nyújtása főleg a me- ^ gott a lábam alatt s a zőgazdaságban lenne áldásos, mivel > állandósítaná munkaerőit. Itt is java- % solja, hogy az építkezési költségek ^ jelentős hányadát kamatmentes köl- ^ csönnel fedezzék, amelyet a mező- ^ gazdasági munkaviszony tartama sze- ^ rint az állam amortizálna. !) Zd. Urbánek érdekes fejtegetéséi ^ azzal zárja, hogy a lakáskérdés meg- ^ oldásának jelenlegi foka nem felel § még az objektív szükségletnek. Ezért ^ cikkíró ezért helyesnek tartja azokat megköveteli valamennyi vezető szerv i a rendszabályokat, amelyek fel fog- gondos figyelmét. " 1 K A Szlovák Tudományos Akadémia bratislavai Fizikai Intézetében e napok­ban helyezik próbaüzembe az első csehszlovák gyártmányú neutrongene­rátort. (V. Píibyl felv. — CTK) távolabb eső tanyán vakkantott néhányat a tanyavilág éjjeliőre. Gondolataimmal társa­logva vágtam neki az erdőnek, amelyen le­ereszkedtem a megálló­tól körülbelül két kilo­méterre levő, mindössze 340 lelket számláló kts faluba. A kocsmába is úgy tértem be, mint akt nem tudja eldönteni, fáradt-e vagy szomjas, vagy éhes inkább. A kinti hi­deg legelőször a/kályha mellé szorított. Szombat este volt, de a kocsmában nem vol­tak sokan. Pedig hosz­szú a téli este, amióta a „falubajárás" szép szokása alábbhagyott. Ha meg éppen tudni akarja, hogy ml törté­nik a világban, bekap­csolja a rádióját, vagy éppenséggel televíziós készülékét. Valahogyan az ember azonban még­is csak többet követel. Társas lény ő mégis és nem elégíti kl örökké a családi otthonába beférkőzött világ. Külö­nösen a fiatalokat nem. Ezen gondolkoztam el, miután meglátogattam egy családot és amíg várakoztam, úgy una­lomból belelapoztam az asztalon heverő 1939-es naptárba. Valamikor ez volt a falu egész évi olvasmánya. Most már a lábas alá használják. Már majdnem abba a hiszembe estem, hogy itt gyújtósnak, vagy pe­dig csomagolásra kell az újság, fazék alá a naptár, csak az a fon­tos, hogy gyöngyözzék a sör és esténként a kis kocsmában még egy­szer végig dolgozzuk a mögöttünk maradt na­pot, hetet, felemleges­sük az éveket. Nagy meglepetésemre azonban arra lettem fi­gyelmes, hogy a legé­nyek egymást kérdez­getik, hogy elmenje­nek e a „Ki mit tud"­eštre? Először úgy gon­doltam, hogy bizonyára a televízió sugároz va­lami effélét.' Gondol­tam, megszólítom vala­melyiküket és megkér­dezem, nem mehetnék-e el én is velük, egyéb szórakozás híján. Benyitottunk a régi Iskolába. Leheltek már ott vagy tizen, lányok és fiúk, akik úgy, mint valamikor kisiskolás korunkban csendben és kíváncsian ültek a pa­dokban, mint amikor valami új tanító bácsi jött. Televíziós vevőké­szüléket a tanteremben nem láttam sehol. A rejtély azonban hama­rosan megoldódott. Az asztal elött helyet fog­lalt Balázs Vilmos, a helybeli tanító, Bodor Mihály, a HNB titkára és Bodor józsef, az al­sóhegymegi „Ki mit tud" kör vezetője, illet­ve a zsűri tagja. Összekeverték a kér­déseket és aztán szép sorjában jöttek a lá­nyok és a fiúk. Dósa Jó­zsef, Balázs Erzsébet, Bodor Jolán, Bodor An­na és a többiek hogy földrajz tudásukról és áz irodalomban jártas­ságukról számot adja­nak. Megvallom őszintén, kellemesen meglepett az alsóhegymegiek tu­dása és az a komoly tudniakarás, amely a vetélkedés során és utána lefolyt vitát Jel­lemezte. Itt, ebben a háború előtt a világtól oly tá­vol eső kis faluban az emberek ma már nem­csak jó szakemberek, s a lányok nemcsak a fő­zéshez és a háztartás vezetéséhez értenek, hanem érdekli őket minden, ami szép és nemes. Folytassák csak tovább — megéri, ha nem ts a nyerteseknek kiosztott díjakért! FERENCZ BÉLA 1984. március 25. * ÜJ SZÖ 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents