Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-25 / 85. szám, szerda

^ssisčy A Nigériai diákok „Le az apartheiddel!", „Afrika elítéli a brit képmuta­tást", „Home eredj haza!" feliratokkal tüntettek az angol miniszterelnök látogatása ellen. [CTK felv. J ÜLÉSEZIK az afroázsiai szolidaritdsi tanács Algír (CTK) — Az Afrikai és Ázsia! Népek Szolidaritásának Tanácsa foly­tatta az általános vitát. A hétfői ülésen Basutőföld, Szaúd­Arábia, Becsuánaföld, Kongó (Leo­poldville), Marokkó, Gambia, India stb. küldöttei szólaltak fel. A részt­vevők különösen szívélyesen fogad­ták Ben Barka-nak, a marokkói Népi Erők Nemzeti Szövetsége (UNFPJ kül­döttjének felszólalását, akit nemrég Rabatban távollétében halálra ítéltek, és a kongói Nemzeti Felszabadító Ta­nács küldöttjének beszámolóját. Dr. Tara Ohand az indiai küldött­ség vezetője beszédében megemléke­zett a nemzeti felszabadító mozgal­mak legutóbbi sikereiről és méltá­nyolta a Szovjetunió támogatását, va­lamint a szovjet kormány álláspont­Ját a ciprusi válság és a Zanzibárt veszélyeztető Imperialista agresszió kérdésében. A vitában továbbá felszólalt Kuo Thien asszony, a kínai küldöttség vezetője is, aki a Kínai Népköztársa­ság kormányának álláspontját fejtet­te kl az Időszerű nemzetközi kérdé­sekkel kapcsolatban. A kínai küldött a nemrég lezajlott rágalomhadjárat szellemében szólt a moszkvai atom­csendszerződésről, amelyet az atom­fegyverek monopollzálását célzó sakk­húzásnak nevezett. Az általános le­szerelést pedig a népek százszázalé­kos ópiumának nevezte. Kuo Thien asszony elvetette a békés egymás mellett élés politikáját, valamint a területi és üatárviszályok békés meg­oldását. Áz EAK alkotmánynyilatkozata Kairó (CTKJ — Nasszer, az Egye­sült Arab Köztársaság elnöke alkot­mánynyilatkozatot tett közzé, amely addig lesz érvényben, amíg a nemzet­gyűlés kidolgozza az EAK alkotmá­nyát. Az alkotmánynyilatkozat kimondja, hogy az Egyesült Arab Köztársaság a parasztok, munkások, katonák, értel­miségiek és a nemzeti burzsoázia szö­vetségén alapuló demokratikus szocia­lista állam. Az egyiptomi társadalom gazdasági alapja a népgazdaság szo­cialista rendszere, amely eleve kizárja a kizsákmányolás mindennemű formá­ját. Az új ideiglenes alkotmány a kö­vetkező tulajdonviszonyokat Ismeri el: állami vagy néptulajdon, szövet­kezeti tulajdon és magántulajdon. Az alkotmány a törvény keretében biztosítja a szólás-, sajtó-, valamint gyülekezési szabadságot. Az ország törvényhozó szerve az öt évre választott nemzetgyűlés. A kor­j mány és a miniszterek a nemzetgyű­lésnek vannak alárendelve. A tenni aknamunka ujabb kudarca Moszkva (CTKJ — Az 1929. évi há­gai nemzetközi légiforgalmi egyez­mény jegyzőkönyvét őrző lengyel kor­mány kérésére a szovjet külügymi­nisztérium 1963. Július 24-én tájékoz­tatta az NSZK moszkvai nagykövetsé­gét, hogy több állam, köztük az NDK ís csatlakozott ez egyezményhez. Az NSZK moszkvai nagykövetsége február 21-i jegyzékében kormánya megbízásából kijelentette, hogy „az „úgynevezett Német Demokratikus Köztársaság" nem lett a hágai egyez­mény tagállama. A bonni kormány Jegyzékében jogot tart arra, hogy egész Németországot képviselje. A szovjet külügyminisztérium vissza­küldte az NSZK nagykövetségének Jegyzékét és a következő nyilatkoza­tot fűzte hozzá: A hágai Jegyzőkönyv lehetővé te­szi valamennyi állam csatlakozását a légiforgalmi egyezményhez. Ez a gya­korlatban úgy valósul meg, hogy a Lengyel Köztársaságnál letétbe helye­zik a ratifikációs okmányt. Az NDK kormánya betartotta ezt az eljárást, így teljes jogú tagállam. Ezért min­den olyan kísérlet, mellyel meg akar­nák vonni a tagságot az NDK-tól, nem más, mint valamely állam indo­kolatlan igénye arra, hogy maga döntsön az egyezményben részt vevő államok tagságáról. Az NSZK kor­mányának azt a kísérletét, hogy egész Németország nevében lépjen fel, a szovjet kormány nemegyszer visszautasította, s most is elutasítja, mert az NSZK nem korlátozhatja más államok szuverenitását. FIZESSEN A KORMÁNY Az amerikai legfelsőbb bíróság döntése A kubai kormány néhány évvel ez­előtt eladásra 175 250 dollár értékű cukorrakományt küldött az Egyesült Államokba. Az amerikai hatóságok azonban arra hivatkozva, hogy az ál­lamosított cukornádültetvény tulajdo­nosai Egyesült Államokban élő kubai emigránsok, egyszerűen lefoglalták a rakományt. Most az amerikai legfelsőbb bíró­ság ítéletet hozott az ügyben, mely szerint senkinek sincs jogában két­ségbe vonni a kubai kormány álla­mosítási intézkedéseit, s Javasolja, hogy az Egyesült Államok fizesse kl a vitás 175 250 dollárt. (CTK) Bomlás a chilei kormánykoalícióban Santiago de Chile (CTK) — A chilei Radikális Párt végrehajtó bizottságának határozata, hogy kilép a Demokratikus Front koalíciójából, meghozta első ered­ményt: Néhány miniszterhelyettes — a Radikális Párt tagjai — beadta lemon­dását. A radikálisok kilépése a kormánykoa­lícióból komoly következményekkel jár­hat a szeptemberi elnökválasztásokon. Kiküldött munkatársunk jelent! A testvéri Magyarország e napok­ban emlékezik náci megszállásának 20. évfordulójára. A gyászos idők ne­vezetes eseménye volt a sátoralja­újhelyi katonai börtön politikai fog­lyainak fegyveres lázadása,' kitörése és utolsó leheletükig kitartó hősi el­lenállása 1944 márciusában. Erről az évfordulóról emlékeztek meg az egy kori politikai foglyok, valamint Ma gyarország, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia küldöttségei. A Magyar Partizánszövetség vendé geként Magyarországon tartózkodó mintegy 200 volt politikai fogoly és családtagjaik jelenlétében ünnepélye­sen leleplezték az egykori katonai börtön falán elhelyezett emléktáblát. A himnuszok elhangzása után a négy ország antifasiszta küldöttségének ve­zetői beszédet mondtak és megkoszo­rúzták az emléktáblát. Csehszlovák részről Choleva Béla mondott megrá­zó beszédet, melyben az antifasiszta küzdelem mai feladatait ecsetelte Az ünnepség az Internacionáléval fejező­dött be. A határváros és könyéke lakói ez­után a főtéren levő emlékműhöz vo­nultak. 1945 óta itt nyugodtak a sá­toraljaújhelyi lázadás áldozatai, aki­ket nemrégen áthantoltak és a teme­tőben helyeztek el örök nyugalomra. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében Úszta Gyula altábornagy, a négy ország antifasisz­ta szervezeteinek küldöttségei, a tár­sadalmi szervezetek, üzemek, Iskolák képviselői, majd a mártírok hozzá­tartozói koszorúzták meg az emlék­művet. Húsz év távlatából vitathatatlan a sátoraljaújhelyi felkelés politikai Je­lentősége, hisz a Magyarország náci megszállását követő márciusi napok­ban ez volt az egyedüli fegyveres el­lenállás. Előzetes előkészület, szer­vezkedés nélkül, fegyvertelenül tör­tek kl a foglyok, amikor március 22-én a délutáni órákban megtudták, hogy az országot elözönlötte a barna áradat. Különösen a szerb foglyok buzdították akcióra a többleket. Űk már tapasztalatból tudták, mit je­lent a német megszállás a politikai foglyoknak. A fellázadt foglyok rövid tusa után, véráldozat nélkül lefegyverezték a fegyház magyar Őrségét. Megszerez­ték a kulcsokat és kitörtek az épü­letből. A nagy izgalomban és az ese­mények hevében azonban megfeled­keztek a telefonvezeték megszakítá­sáról. A fegyház egyik tisztje fellár­mázta a városban állomásozó német és magyar gépesített egységeket, amelyek megakadályozták a rabok többségének kirontását, majd üldöző­be vették a Jórészt szerb nemzetisé­gű kiszabadult foglyokat. A puszta hegyoldalban nem sokáig tartott az egyenlőtlen harc. ötvennégy fiatal emberélet esett áldozatul a fasiszta önkénynek. Az életben maradottakat, a sebesülteket a vérbíróság 1944. április 11-én ki­végeztette. Horthy fasisztái és a német meg­szállók elhallgatták a történteket a közvélemény előtt. Attól tartottak, hogy ha vandalizmusuk kitudódik, újabb tízezrek állnak az ellenállók csatasoraiba ... Vlaskalics Milenko szerb kommunista, Eisenberger Sán­dor, Huszár Lajos, a kassai Balogh Mária és a többiek neve örökkké élni fog a szabadságszerető népek szi­vében. MÚZES SÁNDOR Folytatja munkáját az ENSZ világkereskedelmi értekezlete Genf (CTK) — Az ENSZ világke­reskedelmi és fejlesztési értekezletén U Thant főtitkár beszéde után meg­választották a konferencia tisztikarát, a 34-tagú általános bizottságot. Kije­lölésüknél az ENSZ-ben szokásos el­vek szerint Jártak el. A funkciókat a résztvevők országok földrajzi és poli­tikai alapon elhatárolt négy csoportja között megfelelő számarányban osz­tották el. Eszerint a szocialista orszá­goknak 4, az afroázsiai országoknak 15, a latin-amerikai országoknak 6, a fejlett tőkés országoknak 9 helyet biz­tosítottak az általános bizottságban. Az értekezlet elnökévé A. M. El-Kai­szunit, az EAK gazdaságügyl és terve­zésügyi miniszterét, Jegyzőjévé G. Ha­kimt, Libanon nagykövetét választot­ták. El-Kaiszuni székfoglaló beszédében elsősorban a gyengén fejlett országok helyzetét taglalta. Szenvedélyesen, sok példával illusztrálva bizonyította, hogy a világpolitika szempontjából Az EAK új nemzetgyűlésének első ülése nagy esemény lesz. Az 1952-es forradalom utáni két egyiptomi par­lament mozgalmas Időkben ülésezett. Az 1957 júniusában megválasztott nemzetgyűlés Július 23-án ült össze s úgy döntött, hogy a nyári szünidő után folytatja munkáját. Második, egyben utolsó döntése 1958 Januárjá­ban a szíriai—egyiptomi unió elfoga­dása volt. A nemzetgyűlést saját ké­relmére feloszlatták, hogy helyet ad­jon az EAK nemzetgyűlésének. Ez a második nemzetgyűlés 1960. Június 21-én ült össze és még szeptemberben megkezdte az új alkotmány kidolgo­zását. Munkáját azonban nem fejezte be, mert 1961 szeptemberében a szí­riai—egyiptomi unió felbomlása a forradalom utáni második egyiptomi parlament feloszlását okozta, bár hi­vatalosan soha sem oszlatták fel a nemzetgyűlést. Átalakulások Az EAK új nemzetgyűlése több szempontból különbözik az előzőek­től. Visszatükrözi a legutóbbi 1957-es választások óta végbement átalakulá­sokat. Nasszer rendszere lényegesen ki­szorította a külföldi Imperialista tőke befolyását és úgyszólván felszámolta az Imperialistákkal cimboráló nagy­burzsoáziát. A feudális nagybirtoko­sokkal ls elbánt és korlátozta a kulá­kok hatalmát. Ideológiai fronton az utóbbi években széleskörűen . propa­gálták az ún. arab szocializmust, mely belpolitikai téren társadalmi igazságosságot és osztálybékét hir­det. A lázas Iparosítás eredményeként gyorsan nő a munkásosztály, mely előnybe helyezett munkahelyen dol­gozik. Ezért szükséges volt a mun­kásosztálynak is előnyöket adni. A munkások jobb béreket kapnak, bi­zonyos társadalmi előnyökben része­sülnek. KAIRÓI TUDÓSÍTÁSUNK U J UTAKON ? Tavaly áz Arab Szocialista Szövet­ség bizottságának megválasztásakor azt az elvet tűzték kl, hogy a tiszt­ségek felét munkások és parasztok kapják. Az új parlamentben ls meg kell mutatni, hogy a rendszer nagyobb szerepet szán a munkásosztálynak. Az eddigi földreform-Intézkedések fő célja a feudális földbirtokosok, nagybirtokosok elnyomása volt. Más célokat is követtek, pl. a mezőgazda­sági dolgozók életszínvonalának bi­zonyos fokú emelését, és. a mezőgaz­dasági termelés növelését. Az első célt lényegében elérték. Ám a falusiak életében nem valami szembetűnőek a változások. Egyip­tom mezőgazdasági termelése nem fokozódott annyira, hogy megszűnjék a mezőgazdasági cikkek hiánya, hisz állandóan szaporodik a lakosság. Ez­ért érdekeltté kell tenni a paraszttö­megeket az egyiptomi mezőgazdaság szerkezetének átalakításában, a több­nyire már ezer évvel ezelőtt ismert munkastílus megváltoztatásában. E té­ren bizonyára az új egyiptomi parla­mentbe beválasztott parasztok is nagy propagandát fognak kifejteni. Természetesen látni kell azt ls, hogy az EAK-ban nem a munkásosz­tály, nem ls a parasztság, hanem a nemzeti burzsoázia középső és alsó rétege alkotja az uralkodó osztályt. A munkásosztály gyors fejlődése el­lenére még mindig gyöngébb, mint az európai ipari államokban. A szám­belileg Jelentős parasztság elmara­dott, csak most kezd öntudatra ébred­ni. Az uralkodó közép-burzsoázia azonban Ismeri a városi és falusi proletariátus problémáit, melyeket szociális reformokkal, a legkirívóbb ellentétek megszüntetésével akar megoldani, Ezt a törekvést nevezi a társadalmi Igazságosság politikájá­nak. Ám túloz akkor, amikor szociá­lis törekvéseinek eddigi eredményeit elegendőeknek tartja ahhoz, hogy az egyiptomi társadadomban többé ne beszéljenek osztályokról. Miért beszélnek osztálybékéről? Nagyon természetes, hogy az EAK uralkodó osztálya osztálybékére tö­rekszik. Érzi, hogy ha az osztályel­lentétek kiéleződnének, a Jövőben aligha tarthatná meg pozícióit. Kezé­ben tartja az államhatalmat és a had­erőt, de még sem akarja, hogy az osztályellentétek kiéleződése folytán szembekerüljön a munkásproletariá­tussal, amely az építkezéseken, az új üzemekben, a parasztproletariátus­sal együtt kialakul és a szövetkezeti mozgalom kezdetleges formál között lassan osztályöntudatra ébred. A kö­zépburzsoázia az osztálybéke hirdeté­sével el akarja kerülni az összeütkö­zést a haladó erőkkel. Kl akarja csorbítani a meg nem szűnő osztály­harc élét. Ennek a valóságnak hatása érez­hető a választási törvényben és a választások megszervezését szabályo­zó rendeletekben. A legszembetűnőbb követelés: az új parlament képvise­lőinek fele legyen munkás és pa­raszt. Meg kell jegyezni, hogy a mun­kás és a paraszt fogalmát korántsem pontosan határozták meg. Az eddigi választási gyakorlat azt mutatta, hogy a tényleges fizikai munkás mellett a főmérnök, az üzemvezetőség tagja, a szakszervezeti funkcionárius is mun­kásként szerepel. Így volt ez a parasztok esetében Is. A fellahok több­sége Írástudatlan, a választási tör­vény pedig megköveteli, hogy a Je­lölt tudjon Imi és olvasni. A választá­si kampányt a Jelölt maga fizette és az egyszerű fellah nem kockáztatott volna egy-két évi Jövedelmével fel­érő kölcsönpénzt Másrészt az a kö­vetelmény, hogy a Jelölt ne legyen nagybirtokos, arra vall, hogy nagyon természetesen túlsúlyba került a kö­zépparaszt, aki a mai rendszerben semmit sem vesztett, sőt a feudális urak háttérbe szorításával szabadnak érzi magát Női egyenjogúság Külön kérdés a nők parlamenti képviselete. Kétségtelenül haladás az, hogy a mohamedán államvallású EAK-ban a nők választójoggal rendel­keznek és választhatók. Az egyiptomi nő azonban lassan vívja kl egyenjo­gúságát. A női Jelöltek többsége ve­reséget szenvedett, mert kevés volt a női szavazat. A választójog ugyan­is a férfiak kötelességévé teszi a szavazást, melynek elmulasztásáért bírság Jár. A nőket nem büntethetik: rendszerint a férfit vagy a családot kellene büntetni azért, mert a hagyo­mányok vagy a vallás szellemében nem engedte meg, hogy a nő a szava­zó urnához járuljon. Új korszak? A Jól tájékozott megfigyelők úgy látják, hogy az új parlamentbe be akarják vonni az egyiptomi forrada­lomnak azokat a neves résztvevőit, akiket baloldali nézeteik miatt 1956 után háttérbe szorítottak. Khaled Mo­heddin, Mahdl Hasszaneln és mások képviselők lettek. Az az általános be­nyomás, hogy a mostani választások további lépést Jelenthetnek az egyip­tomi forradalom következő szakasza nemzeti demokratikus jellegének erő­sítésére. BOÜEK HOMOLA mennyire elengedhetetlen ez országok égető problémáinak megoldása, és egy új kereskedelempolitika szüksé­gességét hangsúlyozta. A konferencia alelnökeit, akik kö­zött négy szocialista ország, Csehszlo­vákia Lengyelország, Románia és a Szovjetunió képviselője is helyet ka­pott, titkos szavazás útján választot­ták meg. Senkit sem ért meglepetés­ként, hogy a legkevesebb szavazatot az NSZK és Spanyolország képviselői kapták. Annál feltűnőbb viszont, hogy a csangkajsekista küldöttséget, amely egyelőre bitorolja a Biztonsági Tanács állandó tagságát, ezúttal egy ENSZ-konferencián, első ízben, sem­miféle tisztségre sem Jelölték. Megalakult az öt főbizottság ls, ezek a következő kérdéscsoporttal foglalkoznak: 1. A nemzetközi keres­kedelem és a gazdaságilag elmaradott országok fejlesztése; 2. A nyersanya­gok értékesítése; 3. az ipari készáruk értékesítése; 4. a nemzetközi kereske­delem pénzügyi kérdései; 5. a világ­kereskedelem szervezésével kapcsola­tos kérdések. A várhatóan három tel­jes hónapig tartó tanácskozás munká­jának nagy része ezekben a bizottsá­gokban folyik. A világkereskedelmi értekezlet kedd délelőtti ülésén dr. Raul Raoul Pre­bisch, a konferencia főtitkára tartott beszámolót. Utána Kolumbia küldötte és a Közös Piac nevében felszólaló Brasseur belga miniszter mondott be­szédet. Ball Kuba bojkottálását követeli George W. Ball amerikai külügymi­niszter-helyettes a NATO állandó ta­nácsának párizsi titkos ülésén ismét Kuba gazdasági és diplomáciai boj­kottját követelte. Az AP amerikai hír­ügynökség tájékoztatása szerint Ball állítólag nem említette sem Angliát, sem Franciaországot, habár ez a két NATO szövetséges az utóbbi Időben kereskedett Kubával. Az AP tudósítója hozzáteszi, hogy a Ball felszólalását követő vitában a NATO egyetlen tag­államának képviselője sem kötelezte magát nyíltan arra, hogy Kuba boj­kottjában támogatni fogja az USÁ-t Rusk a külföldi segélyprogramért Washington (CTK) — Dean Rusk, ame­rikai külügyminiszter felhívta az Egye­sült Államok kongresszusát, hagyja Jóvá a kővetkező pénzügyi évre tervezett 3,4 milliárd dollár külföldi segélyt. Rusk • külföldnek nyújtandó amerikai segélyt mint a kommunizmus elleni harc fon­tos eszközét ajánlotta a kongresszus figyelmébe. Az államtitkár továbbá bur­koltan beismerte, hogy a legutóbbi évek­ben az USA-nak a „legkövérebb fala­tok Juttatásával" sem sikerűit tökéle­tes engedelmességre kényszerítenls a tőig függő országokat. 1984. március 3. * fjj SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents