Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-25 / 85. szám, szerda

4 A Csehszlovák Építészek Szövetségének II. kongresszusa Antonín Novotný elvtárs vezetésével párt- és kormányküldöttség vesz részt a tanácskozó* son. J iŕí Gočár építészmérnök, a szövetség elnöke tartotta a főbeszámolót Világ proletárjai, egyesül jetele! SLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZ OTTSAEANAK NAPILAPJA Bratislava, 19B4. március 25. szerda 30 fillér • XVII. évf. 85. szám A csehszlovák építészek szövetsége II. kongresszusának háromnapos ülése tegnap kezdődött meg a prágai Inter­national-szállóban. A tárgyalás első napján jelen volt pártunk és kormányunk küldöttsége Antonín Novotnýnak, a CSKP KB első titkárának, köztársaságunk elnökének vezetésével. Az 1948—1962-es években csaknem négyszeresére nőtt a Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti árucsere. A két ország ez idén több mint 1,5 milliárd rubel értékű árut cserél. Képünkön: a leningrádi Elektrosil Mű­vekben csehszlovákiai megrendelésre készítenek hengersorokat hajtó nagyteljesítőképességű elektromotorokat. (APN — CTK felv.) Űj alkotmányt Dél-Rhodesiának New York (CTK) — Az ENSZ anti­kolonialista bizottsága jóváhagyta azt a határozatot, amely Ismételten fi­gyelmezteti a Biztonsági Tanácsot a dél-rhodesiai „rendkívül puskaporos helyzetre". A határozat erélyes felhí­vást Intéz Nagy-Britannia kormányá­hoz, hogy azonnal üljön össze a dél­rhodesiai politikai pártok képviselőí­vel egy olyan új alkotmány kidolgo­zása céljából, amely megfelelne a dél-rhodesiai afrikaiak követelései­nek. A bizottság egyúttal arra kéri a brit kormányt, hogy a jelenlegi al­kotmány alapján ne adja meg Dél­Rhodesiának a függetlenséget, mert Ilyenformán továbbra is törvényesíte­né a fehér kisebbség egyeduralmát és az afrikai többség alapvető politikai jogainak mellőzését. Jacksonvillében ismét fellángolt a fajgyűlölet Jacksonvílle (CTK) — A Reuter jelentése szerint Jacksonvilleben há­rom évi szünet után ismét véres ösz­szetűzésre került sor a fehérek és a feketék között. Burns polgármester betiltotta a négerek békés tüntetését a szállodákra, éttermekre és nyilvá­nos helyekre vonatkozó fajmegkü­lönböztetési rendelet ellen. A polgár­mester^ a tüntetés elnyomására moz­gósította a rendőrséget, valamint a tűzoltókat. 215 személyt letartóztat­tak. A fajüldözők kihasználva a zűrza­vart a néger negyedben, több bom­bamerényletet hajtottak végre. Az ut­cai összetűzések során hétfőn négy férfi súlyosan megsebesült. Egy 36 éves néger asszony, sértelésébe bele is halt. 168000 tonna szén három műszak alatt (ČTK) — Az észak-csehországi bar­naszénkörzet dolgozúi hétfőn érték el a legjobb idei napi teljesítményt. Három műszak alatt 168 039 tonna szenet fejtettek és ezzel 108 száza­lékra teljesítették tervfeladataikat. Az év elejétől terven felül már 192 390 tonna szenet adtak népgazdaságunk­nak. A szép siker nemcsak a bányászo­kat dicséri, hanem a zálužíi Cseh­szlovák—Szovjet Barátság Vegyimű­vek és a mosti viilamosmQvek dol­gozóit ls, akik folyamatosan átvették a megrendelt szenet. A jó eredmény­hez jelentősen járultak hozzá a vas­utasok is, akik csaknem mindig ide­jében bocsátották rendelkezésre a szükséges vagonokat. A bányászokkal a felszíni dolgozók Is lépést tartottak. Hétfőn 114 száza­lékra teljesítették a föld eltakarítá­sával kapcsolatos tervfeladatokat. A küldöttség tagjai voltak: Draho­mír Kolder, a CSKP KB elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, jan Pillér miniszterelnök-helyettes, a beruházási építkezési állami bizottság elnöke, Sámuel Takáč építésügyi mi­niszter és Milan Škŕíčil, a CSKP KB X. osztályának vezetője. A kongresszus vendégei között he­lyet foglaltak továbbá Oldfich Cerník miniszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke, dr. Cestmír Cí­saf, iskola- és kulturális ügyi minisz­ter. Ladislav Stoll, a CSTA alelnöke, valamint köz- és kulturális életünk más képviselői. A kongresszuson a Csehszlovák Építészek Szövetsége 1BOO tagjának képviseletében csaknem 200 küldött vesz részt. A kongresszust Jirí Gočár építész­mérnök, a Csehszlovák Építészek Szö­vetségének elnöke nyitotta meg és üdvözölte a párt- és kormányküldött­séget, valamint a kongresszus vendé­geit. A kongresszus elnökévé Jaroslav Fragner munkaérdemrendes építészt, a szövetség dísztagját választották meg. A kongresszus elnöksége és a kong­resszusi bizottságok megválasztása után Jifl Gočár tartott beszámolót. A beszámoló bevezető részében ösz­szehasonlította, milyen helyzetben zajlott le az I. kongresszus, és milyen helyzetben ült össze a mai. Rámuta­tott, hogy ez az összehasonlítás vilá­gosan megmutatja, mennyire másként értékelik most a beruházás! építke­zést, s mennyivel jobb lehetőségek nyílnak az építészet továbbfejleszté­sére. A CSKP XII. kongresszusa — mon­dotta — nagy figyelmet szentelt a beruházási építkezés kérdéseinek. A kongresszus kitűzte a területi ter­vezés tökéletesítésének feladatát, s hangsúlyozta, hogy fokozott gondot kell fordítani az építészet kérdései­nek. Hogy az építészet a társadalom javára fejlődhessék, mindazoknak hoz­zá kell járulniuk ehhez, akik közvet­lenül vagy közvetve részt vesznek a beruházási építkezésben. Jiŕí Gočár ezután az építészettel és az építészet társadalmi küldetésével kapcsolatos nézeteket elemezte. Majd rámutatott, hogy fokozatosan elő kell készíteni a beruházási építkezés Irá­nyítását tudományos alapokon, s ez­által a szocialista életkörnyezet és az egész anyagi kultúra kialakulását. A szövetség elnöke beszámolója to­vábbi részében a tervezési munkahe­lyek problémáival és a típustervek kérdéselvei foglalkozott, majd pedig rátért az építészet kérdéseire. Hang­súlyozta, hogy a termelés jó minősége az első feltétele annak, hogy az épí­tészet teljesítse feladatait. Tudatában vagyunk annak, hogy az építőüzemek­ben nehézségek vannak a munkaerők terén stb., de meg kell állapítanunk, hogy az építészek törekvéseit a jobb minőségre gyakran az építőüzemek dolgozóinak kényelmessége, sőt nem­egyszer diktátori módszerei gátolják. Ezeket határozottan elítéljük — mon­dotta — mert ellentétben állnak a társadalmi érdekekkel. sokszor keveset, vagy semmit sem tettek. A fentiek nem jelentik azt, hogy e két járásban nincsenek példás mun­kát végző üzemek. Vannak. A galán­tai bútorgyár és az apátfalai Polana például kiváló eredményekkel büsz­kélkedhet mind a mennyiségi, mind a minőségi tervteljesítésben. Ritka azonban az olyan üzem, amely min­den tekintetben sikeres tervleljesítés­ről adhat számot. A kékkői szén­bányák például hatezer tonna szenet küldtek felszínre terven felül, ugyan­akkor jelentősen túllépték az önkölt­ségi tervet, és nem tudták kielégí­teni a minőségi követelményeket sem. Itt többlet, ott adósság Szembeötlőbb a különbség a két járás mezőgazdasági eredményei kö­zött. A számok tömkelegéből csupán két jellemző adatot választunk ki. — A galántai járás mezőgazdasági üze­meinek a tervezettnél közel 11 millió koronával volt nagyobb a bevételük, számos terményből és termékből túl­teljesítették eladási kötelezettségei­ket. Mindössze két szövetkezet zárta (közel 350 ezer korona) ráfizetéssel a múlt évet. A losonci járás viszont csupán a tejeladás tervét teljesítette, de 1260 tonna hússal adós maradt. 26 szövetkezet végzett ráfizetéssel, s ennek összege meghaladta a 2 mil­lió 600 ezer koronát. Nehéz volna el­dönteni, melyik járást sújtotta job­(Folytatái • 2. oldalon) Jifí GoCár ezután az építészet fejlő­dését fékező fogyatékosságokkal fog­lalkozott Többek között hangoztatta, hogy lemarad a befejező munkákhoz szükséges épületelemek és anyagok fejlesztése. E lemaradás annál Is fáj­dalmasabb — mondotta — mert a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdag ipari hagyományaival e téren fontos szerepet tölthetne be az egész szocialista tábor javára. A kapitalista országok építészetének fejlődésével kapcsolatban J. GoCár hangsúlyozta, hogy az ideológiai harc­ban s e harc keretében az építészet terén ls nem passzív, hanem aktív állásfoglalásra van szükség. A beszámoló további részében J. Go­Cár a következőket mondotta: igen népes és sűrűn lakott ország vagyunk. E tény nagymértékben gátolja orszá­gos viszonylatban a rendes lakásvi­szonyok biztosítását, főként ha tuda­tosítjuk, hogy 5 840 000 személy, vagyis köztársaságunk lakosságának 42,5 százaléka kétezer lakoson aluli községekben él, ahol lényegében nem lehet városi színvonalú és ellátású lakást biztosítani. A település sűrűsé­gével összefügg az ipari termelés el­oszlása ls. A kapitalista Ipar ösztö­nös fejlődése oda vezetett, hogy ipari üzemeink száma — több mint 11000 ipari üzemünk van — egyrészt túl nagy, másrészt szétszórtan' vannak el­helyezve s néhol nem megfelelő össz­pontosításuk sem. A lakótelepülések és az Ipar elosztásának helyzete Igen sűrű közlekedési hálózathoz vezetett. Építészetünk alapvető feladatának teljesítéséhez — mondotta Jifí Go­čár —, államunk életkörnyezetének a szocialista és a kommunista társada­lom szükségletel számára való általá­nos átépítéséhez az egész társadalmat felölelő, tudományosan megalapozott (Folytatás a 2. oldalon) Az ember tudósa, szorgalma a mérvadó Két konferencia margójára • Nagy szavak helyett nagy tetteket • Miben kü­lönböznek, miben azonosak? • Nincs haladás az ember fejlődése nélkül • Ha minden kommunista kommunistához méltóan dolgoznék... Pártunk járási konferenciáinak szerepét, jelentőségét nem lehet sta­tisztikai adatokkal felmérni. A beszámolók, a felszólalások és a határoza­tok súlyát, értékét mindig a következő választási év gyakorlati, politi­kai és gazdasági sikerei jelzik a legjobban. Ezért a konferencia fő fel­adata az, hogy ismertetve az elmúlt esztendő termelési és egyéb ered­ményeit, felszínre vesse a járás fejlődését késleltető problémákat, fogya­tékosságokat és meghatározza a megoldásuk, leküzdésük útját. Eredmények a mérlegen Két járás (Galánta, Losonc) párt­szervezeti konferenciája között aka­runk párhuzamot vonni. Az összeha­sonlítás nem lesz könnyű, hiszen a két járás között alig találunk egy­forma vonásokat, ha azonban az ál­lami tervet vesszük alapul, amelyiket mindkét esetben a helyi viszcmyokra alkalmaztak, megtaláljuk az össze­vetés közös nevezőjét. Az ipari termelés tekintetében a galántai járás mindössze néhány esz­tendeje lépett a nagyobb mérvű fej­lődés útjára. A losonci ugyanakkor évtizedes hagyományokra tekinthet vissza. A globális eredmények mégis a galántaiak javára szólnak. Ez a já­rás 101,5 százalékra teljesítette az évi termelési tervet, és 9 millió 400 ezer korona értékű árut termelt terven felül. A losonci viszont 100,6 száza­lékos ťervteljesítéssel zárta az esz­tendőt, és 4 millió 800 ezer koronás többletet ért el. Itt az új, ott a régi okozza a bajt A két konferencia tanácskozásából kitűnt, hogy a galántai járásban a nagyszabású beruházási építkezések, (a vágsellyei műtrágyagyár, a sered! nikkelkohó, a sládkovičovól pozdorja­lemezt gyártó üzem, a seredi tartós sütemény gyár stb.) és az új kapa­citások kihasználása, illetve üzembe­helyezése okozzák a legtöbb gondot, a losonciban viszont néhány terme­lőegység elavult berendezése okoz fejtörést. Aligha találnánk az ország­ban korszerűtlenebb Ipari üzemet, mint például a füleki Kovosmalt. A két konferencia azonban — igen he­lyesen — elsősorban mégsem objek­tív okokkal magyarázta egyes terme­lőegységek kedvezőtlen eredményeit. Mert a globális tervteljesítés elle­nére ls akadtak szép számmal olyan üzemek, amelyek nem váltották va­lóra évi tervfeladataikat, sőt súlyos milliókkal túllépték az önköltség-ke­retet, (a losonci járásban 16 607 000 koronával), százezrekre rúgó selej­tet gyártottak, nem teljesítették a munkatermelékenység tervét, (a lo­sonci járásban mindössze 98,59 szá­zalékra) stb. Bár a két járás Ipará­ban eltérőek a feltételek, a hibák túlnyomórészt azonosak: elégtelen munkaszervezés, a munkaidő és a termelőkapacitás rossz kihasználása, a kooperáció fogyatékosságai és he­lyenként a laza munka-, Illetve tech­nológiai fegyelem. Mindkét konferen­cia megállapította, hogy a fogyaté­kosságokért mindenekelőtt a kommu­nisták a felelősek, mert leküzdésükért • HATVANEZER ÜJ ROMÄN SZAKMUNKÁS ÉVENTE A gyors ütemben fejlődő román Ipar szakemberigényeinek kielégí­tésére az utóbbi években jelentős mértékben kibővítették a szakokta­tási hálózatot. Romániában Jelenleg több mint 800 középfokú szakiskola és technikum működik, amelyek­ben évente 50—60 ezer nűvendék fejezi be tanulmányait. Az Iskolák összesen 370 szakágban adnak ké­pesítést, beleértve a legmodernebb ágazatokat Is. A hatéves gazdaság­fejlesztési terv eredeti célkitűzése az volt, hogy 1960 és 1965 között mintegy 260 000 szakmunkást és 100 000 technikust képezzenek kl. • A TUDOMÁNYOS KUTATÄS KÖLTSÉGEI A tudományos kutatásra egyre többet költenek a világon. Lengyel­országban az e célra fordított ösz­szegek elérték a nemzeti Jövede­lem 1,5 százalékát. A Szovjetunió­ban ez 2,4, az Egyesült államokban 2,1, Angliában 1,8, a Német Szövet­ségi Köztársaságban és Franciaor­szágban 1—1 százalékra rúg. A lengyel statisztikai hivatal köz­gazdászai szerint 1975-ben a világ fejlett ipari államai 3,5 százalékot költenek majd tudományos kutatá­sok céljaira. • MUNKAADÓI IGAZOLVÁNY MINT VONATJEGY ÜJ menetdíjelszámolási rendszert dolgoznak ki az NDK-ban a munkás­vonatok utasai számára. Eszerint egyes nagyüzemek munkásai és al­kalmazottal a gyári Igazolvány fel­mutatása esetén jegyváltás nélkül vehetnék Igénybe a munkahelyükre Illetve munkahelyük felől közleke­dő személyvonatokat. Az elszámolás a bérszámfejtés ke­retében történne. • KÍSÉRLETI KIS ATOMERŐMŰ ÉPÜL A SZOVJETUNIÓ SARKVIDÉKÉN A Szovjetunió sarkvidékén, az örö­kös fagy területén kísérleti kis atomművet építenek. A kis atom­erőmű villamos teljesítménye csak 750 kilowatt, hőteljesítménye azon­ban ennek háromszorosa lesz. Az egész berendezés 6—16 tonnás rész­letekre bontható majd szét és Ilyen egységekben szállítható. A kísérleti kis atomerőmű egysze­ri uránfeltöltéssel két évig üzemel­het, teljes terheléssel.

Next

/
Thumbnails
Contents