Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-24 / 84. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOHHUHISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 19G4. március 24. kedd e 30 fillér ® XVII. évf. 84. szám. Csehszlovákia Kommunista Pártjának és az Osztrák Kommunista Pártnak közös nyilatkozata 1984. március 18—23-a között Ausztriába látogatott Csehszlovákia Kom­munista Pártjának küldöttsége, melynek tagjai Drahomír Kolder elvtárs, a CSKP KB elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, Bohuslav Lastovička, a CSKP KB elnökségének tagja, a Központi Bizottság nemzet­közi osztályának vezetője, František Barbírek, az SZLKP KB titkára és Alcis Hlocli, a külkereskedelmi miniszter helyettese vultak. A küldöttség látogatása folyamán tárgyalásokat folytatott az Osztrák Kommunista Párl Központi Bizottságának politikai irodájával. A két párt képviselői kölcsö­nösen tájékoztatták egymást pártjuk tevékenységéről és megtárgyalták a két felet érdeklő kérdéseket. A két párt képviselői megállapítot­ták, hogy Csehszlovákia és Ausztria munkásosztályát a politikai és szo­ciális harcok hagyományos kötelékei fűzik egybe, s hogy a két testvérpárt között sokéves együttműködésre ke­rült sor a proletár nemzetköziség el­vei alapján. Csehszlovákia Kommunista Pártja és az Osztrák Kommunista Párt jó­szomszédi kapcsolatokra törekszenek s fognak a jövőben is törekedni. Ausztria és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, s a két ország népei ba­ráti kapcsolataiárt szállnak síkra. A kél párt nézete szerint a kereskedel mi tudományos-műszaki, kulturális és egyéb kapcsolatok széles körű lehe tőségei állnak fenn mind állami vo­nalon, mind a társadalmi szervezetek vonalán. E kapcsolatok a két ország népét még közelebb hozhatják egy­máshoz. E téren sikeresen teljesíti feladatát a fejlődő turistaforgalom. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak és az Osztrák Kommunista Párt­nak képviselői eszmecserét folytattak (Folytatás a 2. oldalon) Konkrét, hatékony támogatást Az utóbbi napok statisztikája szerint Szlovákiában eddig két­százhúszezer taggal, több mint ti­zenkilencezer kollektíva kapcsoló­dott be a szocialista munkabrigá­dok mozgalmába. Közülük már öt­ezerhatszáznegyvenhét nyerte el a megtisztelő elmet. A versenyző csoportok száma a gépiparban, a bányászatban, a kohászatban, va­lamint a vegy- és közszükségleti iparban a legnagyobb. Egyes üze­mekben a brigádokba tömörülő dolgozók az összlétszám harminc­öt—ötven százalékát képviselik. A szocialista munkaversenynek ez a magasabb, fejlettebb, de ugyanakkor Igényesebb formája tehát már nagy népszerűségre, tö­megbázisra tett szert, s eredmé­nyei is egyre szembeötlőbbek. Azonban nem állíthatjuk azt, hogy fejlődésében már elérte a nemes küldetéséhez méltó minőségi szín­vonalat. Ismeretes, hogy még sok benne a formalizmus, a követke­zetlenség, itt-ott a céltalanság ós bizonytalanság Mindezt a mozga­lom saját erejéből nem tudja ki­küszöbölni, levetkőzni; ehhez a gazdasági vezetők, a tömegszerve­zetek, s nem utolsósorban a párt­szervezetek támogatását igényli. Hogyan segíthetnek a pártszer­vezetek? Mint tudjuk, a szocialista mun­kabrigádok második országos kon­ferenciája mindenekelőtt a terme­lés fokozásában, minőségi fejlesz­tésében, gazdaságosságának növe­lésében határozta meg a mozgalom fő munkaterületét. Ez azt jelenti, hogy a szocialista munkabrigádok és a címért versenyző kollektí­vák tevékenységének legfontosabb, mérvadó kritériuma a termelőmun­ka mennyisége és minősége. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a pártszervezetek mindennapos feladata: erősíteni, feljeszteni a dolgozók tudatát abban, hogy jólé­tünk, gazdagodásunk legfőbb for­rása az anyagi termelés. Eszerint pártunk szerveinek és szervezetei­nek népünk Igyekezetét az állami terv teljesítésére kell összpontosí­tások minden munkahelyen. A cél érdekében felhasználják a prog­resszív munkamódszereket, a mun­kaverseny haladó formáit, tehát a szocialista munkabrigádok mozgal­mát ls. Tudatosítanunk kell, hogy a szo­cialista munkabrigádok mozgalma nem .született és nem is élhet ön­magától önmagáért. A párt-, a szak, és ifjúsági szervezetek kezdeményezésére, támogatására épült és épül. Különösen manap­ság fontos ezt hangsúlyozni, mi­vel a mozgalom — a meglévő fo­gyatékosságok ellenére — már mögötte hagyta a fejlődés jelentős szakaszát, s alkalmas arra, hogy nehezebb, egyre igényesebb fel­adatokat vállaljon. Igen, alkalmas, de csak akkor, ha sokoldalú támo­gatásban részesül. A gyakorlat viszont többnyire az, hogy nemcsak a segítő kéz rövid, hanem egyes funkcionáriu­sok még alapvető kötelességeiket sem teljesítik a mozgalommal szemben. Munkáját nem ellenőr­zik, szervezési problémáival nem törődnek, nem bízzák meg felada­tokkal, sokszor teljesen megfeled­keznek róla. Ugyancsak természe­tes, hogy a versenyző kollektívák ban ez a nemtörődömség az lgye kezet, a munkakedv mérséklődé séhez vezet. Pártszervezeteinkben ls elhara­pódzott az a szokás, hogy a mun kabrigádokról való gondoskodást teljesen „átengedték" a szakszer vezeti mozgalom üzemi bizottságai­nak. Ha a kollektívák létezésérő) tudni akarnak, bizonyos időközök ben egyszerűen az illetékes ver­senyfelelőstől kérnek jelentést, s az ilyen értesülés alapján tár gyalnak a mozgalomról. A forma lizmus ebben a módszerben kézen fekvő. A pártbizottság csupán azért foglalkozik a kollektívákkal, nehogy bárki ls azt mondhassa: nem törődik a munkaversenynek ezzel a fejlettebb formájával Csakhogy az ilyen törődés vaj­mi keveset segít a mozgalom elő rehaladásában. Konkrét, hatékony támogatásra van szükség. Ha azt akarjuk, hogy a munka­brigádok egyre merészebb, egyre számottevőbb feladatok teljesítésé­re vállalkozzanak, először is elő kell őket készítenünk ezekre a teendőkre S ez a politikai tömeg nevelés terén nagy feladatot ró a pártszervezetekre A brigádok tag jainak tisztában kell lenniök te vékenységük jelentőségével, a népgazdaság megoldásra váró problémáinak fajsúlyával Tisztán kell látntok például, hogy a mi nőség állandó javítása, a termé (Folytatás • 2. oldalon) A lovosicei (Eszak-Csehország) vegyipari üzem mürostot gyártó részlege Július Fučík szocialista munkabrigád­jának vczBtőjs, M. Rehmová, az ifjúsági kollektíva tagjaival. [J. Bárta felvételB — CTK) a világkereskedelmi értekezlet N. Sz. Hruscsov üzenete a konferenciához Moszkva (ČTK) — N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke a világkereskedelmi értekezlet résztvevőinek a következő üzenetet küldte: A szovjet kormány nevében és sa­ját nevemben is szívélyesen üdvözlöm az ENSZ világkereskedelmi értekezle­tének részvevőit. A szoviet kormány megelégedéssel értesült a konferencia megnyitásáról, melynek egybehivását a Szovjetunió is kezdeményezte. Éppen ezért öröm­mel tölt el bennünket, hogy a kon­ferencia egybehívásának gondolata világszerte, de különösen a fejlődő országokban oly rendkívül nagy támo­gatásban részesült és most meg is va­lósul. Meggyőződésünk, hogy az egyenjo­gú, kölcsönösen előnyös kereskedelem nemcsak a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének egyik alapköve, ha­nem a nemzetközi feszültség további enyhítésének s a világbéke további megszilárdításának kedvező feltételeit is megteremti. Korunkra jellemző, hogy a függet­len ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok minél előbb véget akarnak vetni a még kedvezőtlen gazdasági helyzetüknek s az élet minden sza­kaszán előrehaladásra törekszenek. A felségjog tiszteletbentartásán ala­puló, s a fejlődő országok szükségle­teinek figyelembevételével folytatott nemzetközi kereskedelem, gazdasági együttműködés jelentős hozzájárulás lesz azokhoz a törekevésekhez, me­lyeknek célja, hogy az említett or­szágok saját gazdaságukban és kül­kereskedelmükben megszüntethessék a gyarmati uralom következményeit (Folytatás a 3. oldalon) AZ EF SZ-EK J ÁESÁSI KONFERENCIÁI 0 liÉfg fellendítésének módjairól A múlt hét végén több járási EFSZ-konferencia zajlott le A szövet­kezetek küldöttei a közös gazdálkodás eddigi eredményeiről beszéltek. Ám az egészséges bíráló szó sem hiányzott. Természetes velejárója ez az ilyen összejöveteleknek, hiszen, ha a hibákat orvosolni akarjuk, azo­kat fel is kell tárni. Sok szó esett a gépesítésről, a szocialista verseny­ről, s nem utolsósorban arról, hugyan váltják valóra a szövetkezetek­ben a XII. kongresszus mezőgazdaságra vonatkozó határozatait. Az aláb­biakban röviden beszámolunk néhány járás EFSZ-konferenciájáról. Ilink hiány, fis még ami igen fontos, jó az összhang a vezetőség és a tag­ság között." Ez pedig nagy szó! Bi­zony Igy van. Ha jó a vezetés, az eredmény sem marad el Nagyszerű, hogy a járásban több. a nyárasdihoz hasonló szövetkezet van. csakis jobb munkával, az új techno­lógia széles körű alkalmazásával ér­hetnek el. RIMASZOMBAT DUNASZERDAHELY (m f ) — A járás szövetkezetei iga­zán szép eredményekkel dicsekedhet­nek. Ezt kl is hangsúlyozták a járás EFSZ einek küldöttei. A járás szövet­kezeteinek 15 854 000 koronával több volt a bevétele a tervezettnél. Annak ellenére, hogy tavaly néhány száz te­hénnel csökkent a szarvasmarhaállo­mány. a |árásban 1 861 000 liter tejjel fokozták az árutermelést. S miből fakadnak ezek a szép si­kerek? Elég, ha ennek bizonyítására idézzük Dömény Jánosnak, a nyárasdi EFSZ elnökének szavait „Sokan kér­dezik tőlem, hogyan tudunk ily szép eredményeket elérni Miért oly nagy nálunk a fejési átlag? Miért 19—12 liter a tehenek napi tejhozama? Első­sorban is jó kezekben a jószág, mejj aztán takarmányban soha sincs ná­LOSONC Losoncon 128 szövetkezetből több mint 300 küldött vett részt a konfe­rencián A szövetkezetek képviselni az elmúlt év taglalása mellett a jö­vőről is beszéltek Ez érthető, hiszen a járásban 18 százalékkal kell fokoz­ni a növénytermesztést a múlt évivel szemben. Nagy feladat előtt állnak az állattenyésztési termelés dolgozói is. Tavaly az előző évekhez viszonyítva 186 literrel csökkent az egy tehénre eső tejhozam. Ezt is pótolni kell, amit A rimaszombati járás szövetkezetel konferenciájának fokozta súlyát, hogy részt vett rajta J. Burian mezőgazda­sági miniszter is. Miről ls beszéltek főképpen? Bár az utóbbi években a járás EFSZ-eiben is fokozták a ter­melést, még mindig nem érik el az országos átlagot. Ennek az az oka, hogy nincs elegendő takarmányuk és így alacsony az állatállomány hasz­nossága. A jövőben nagyobb súlyt helyeznek a takarmánytermesztésre, s az eddigi parlagon heverő 1700 hek­tár föld újraművelésével bővítik a vetésterületet. A múlt hét végén még több konfe­rencia zajlott le, Így Komáromban, Topoľčanyban, Érsekújvárott, Košicén, Poprádon Általában a szóban forgó járásokban ls főképpen arról tanács­koztak, hogyan, milyen úton fokoz­hatnánk gyors ütemben a mezőgazda­sági termelést. A mezőgazdasági technikumok problémái Korszerű oktatás - elavult technika Egynéhány mezőgazdasági iskola ^ már külsejével is szinte csalo­gatja az Ifjúságot. Nézze csak meg valaki például a trnavai mezőgazda­sági technikumot. Nagyszerű épület, a folyosók ragyognak a tisztaságtól. A tantermek különböző színűre fes­tett falai kellemesen hatnak az em­berre. Csupa segédeszköz, kísérleti edény, vegyszeres üvegpoharak, kü­lönböző kellékek, gépek, gyógyszer­mérlegek Nem beszélve arról, hogy mind a folyosó, mind a tanterem egy­egy sarkából nem hiányzik az üdítő zöld — a szobanövény .,, Ez mind megnyugtató. Am ha meg­kérdezed, hogy a jövő mezőgazdasági szakemberei miként készülnek az életre, a gyakorlati munkára, a taní­tók határozatlanok a válaszadásban. — Őszintén szólva — emigyen kezdte egy a meglátogatott iskolák tanítói közül... — Az Igazat meg­vallva: túl sok az elmélet és kevés a szemléltető előadás, a gyakorlat. A termesztő-tenyésztő szak tanulói például olyan ..mindenesek" lesznek, más szóval . mindenből megtanulnak egy keveset. A Jövő mezőgazdásza, a szakosított nagyüzem speciális szakembert igé­nyel. A gyakorlat más irányban ha­lad, mint az iskola, mely középkáde­reket nevel. A szövetkezetekben már kezd kialakulni az új szakember-'í­pus, akinek közvetlenül a termelés­ben az a feladata, hogy agronómus­gépesítő (jó ismerője a földnek, a növénynek, a gépeknek) ismereteit teljesen a köz érdekében gyümölcsöz­tesse. Hasonló típus a zootechnikus­gépesítő. S hogy ez a helyes irány, az leginkább ott mutatkozik meg, ahol egyre több szót kér a komplex­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents