Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-12 / 43. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KOHHUNISTA PARTJA KÖZPONT) BIZOTTSÁGÁN AK NAPILAPJA Bratislava, 1984. február 12. szerda • 30 fillér • XVII. évf., 43. szám Hogyan segíthetnek többet Nem kell ma már túl sokszor bizonygatni: a mezőgazdasági dolgozók leghűségesebb segítőtársa a gép. S mivel egyre több van belőlük a mezőgazdaságban, a munkák nehezebbjét a gép végzi. Tavaly ősszel is a jó munkának, a traktorok kétműszakos üzemeltetésének köszönhették, hogy idejében földbe kerültek az ősziek, elvégeztük az őszi mélyszántást. Gépek formájában tavaly is nagy segítséget kapott a falu. A mezőgazdaság fejlesztésére mintegy 6,5 milliárd korona volt a beruházás, ezt az összeget elsősorban gépekre, s talajjavításra fordítottuk. A múlt évben a traktorok száma felülmúlta a százezret, a gabonakombájnoké hozzávetőleg tízezer, a silókombájnok száma pedig több mint 20 000. Az idén szintén néhány ezer géppel növekszik a szövetkezetek, állami gazdaságok és a traktorállomások gépparkja. Kell is a sok gép a mezőgazdaságnak. Az idén 6,5 százalékos termelésnövekedést irányoztunk elő. E célkitűzés megvalósításában igen nagy szerep jut a mezőgazdasági termelés gépesítésének. A gépesítésen belül viszont rendkívül nagy a jelentősége a gépek lehető legjobb, leggazdaságosabb kihasználásának. A népgazdasági és üzemi érdek is ezt követeli. Kiváltképpen azóta, amióta a gépek java része a szövetkezetekben van, egyre többször merül fel a gazdaságosság kérdése. Joggal, hiszen sok kisebb, gyengébben gazdálkodó szövetkezetnek okoz gondot, hogyan használják ki a legjobban a nagy teljesítményű gépet, nem beszélve az idénygépekről, mint az önjáratú kombájnok, burgonyaszedőgépek. Ezeket a legjobb szervezéssel sfem — még az átcsoportosítással sem — tudják gazdaságosan üzemeltetni. Az erő- és munkagépek teljes üzemeltetésébe beletartozik a karbantartás, a gépjavítás és egyéb költség. És ez az, ami sok szövetkezetben számottevő pénzt emészt fel, anélkül, hogy teljes hasznot hajtott volna a gép. Hogyan segíthetnek többet a gépek a mezőgazdaságnak? Évekkel ezelőtt erre úgy válaszoltunk, hogy csakis úgy, ha a gépek zöme nem a traktorállomásokon, hanem közvetlen a termelőüzemekben, a szövetkezetekben lesz. így is történt. A gazdaságilag erős lábon álló közösségek igen hathatós segítséghez jutottak. Maguk rendelkeznek a gépekkel, saját műhelyeikben végzik a gépjavításokat. Ezt tették a gyengébb szövetkezetek is, mivel a traktorállomások szerepe megváltozott, és az utóbbi időben sok mindent csináltak, csak azt nem, ami legfontosabb küldetésük lett volna továbbra is, a mezőgazdasági termelés fellendítése. Akkoriban szó volt róla, hogy ott, azokban a szövetkezetekben, ahol a gépek javításához, karbantartásához megfelelő műhellyel, gépi felszereléssel nem rendelkeznek, a gépjavítást a körzeti vagy a területi javítóműhelyekben kell elvégezni. Ennek biztosítása a traktorállomások feladata lett volna. A gyakorlatban azonban másképpen történt. Mivel a traktorállomások dolgozói nem igen voltak érdekelve a termelésben — a traktorosok, szövetkezeti tagok — egyre lnkább elhanyagolták a szövetkezetek gépparkját, no meg a szövetkezetek is igyekeztek saját műhelyt felszerelni, sőt az alkatrész biztosítása érdekében külön anyagraktárt rendeztek be. Sok helyütt halmozták az alkatrészeket, s azokból, amelyekből kevés volt, nem jutott mindenüvé, egyes szövetkeztekben pedig „elfektették" az alkatrészt. A karbantartó- és javítóműhely felszerelése nagy összegbe került. Sokat kivett a tagok zsebéből. S az igazat megvallva, megfelelő szakember hiányában a gépjavítás sem felelt meg mindig a követelményeknek. A szövetkezetek javítóműhelyeinek dolgozói is aránytalanul szaporodtak. Pedig a generáljavításokat nem ők, hanem a traktorállomások végezték. Gazdaságos volt ez így? Nem fizetett rá a szövetkezetek tagsága erre a túlzott önállóságra? Hadd magyarázzuk meg ezt egy konkrét esettel. Az érsekújvári járásban a tardoskeddi szövetkezet 3500 hektáron gazdálkodik. Néhány éve, hogy jobban ellenőrizhessék az önköltségek alakulását, az önálló elszámolás érdekében két gazdasági egységre osztották a közöst. Jobban kimutathatták a komplexbrigádok költségeit is. így került sor arra is, vájjon mennyit emészt fel a gépkarbantartás, a gépjavítás? A gépek javítását 19 szerelő végezte. Havonta átlag 1100 koronát kerestek. Mindegyiküknek volt fél hektár földje, azonkívül természetbeniek fejében évente 10 mázsa gabonát kaptak. Az alkatrészhiány „megszüntetése" érdekében állandó „felvásárlót" nevezett ki a vezetőség havi 1300 koronás fizetéssel és a természetbeni juttatásokkal. Havonta 500 korona ment el az utazási költségekre. A szerelőknél senki emberfia nem tudta megállapítani a normát. Így történt, hogy a szóban forgó szövetkezetben a múlt évben 1200 000 koronát fordítottak a gépjavításra. Mikor ez kiderült, nagy elégedetlenség kavarta fel a szövetkezetet. A tagság anynylra ment, hogy végül is megszületett a határozat: szerződést kötnek az újvári traktorállomással a gépjavítások elvégzésére. Megszüntetik a szerelőműhelyt, melyet kibérelt a traktorállomás, a megmunkáló gépeket pedig eladták a traktorállomásnak. S az idén 400 ezer koronával kevesebbe kerül majd a gépek rendbehozása. Ez csak egy példa. Több is van ilyen, de viszont akad szövetkezet, ahol a kisebb javításokat jól és olcsóbban végezték el, mintha a traktorállomással csináltatták volna. Természetesen a gazdaságosság tekintetbe vétele érdekében minden szövetkezet eldöntheti majd, ki javítja a gépeket, ők, vagy a traktorállomás szerelői. A CSKP KB is az élet és a gyakorlat alapján mérlegelte a helyzetet, mielőtt megszületett volna a határozat : „... a gépek jobb kihasználása érdekében fokozzuk a gépállomások szerepét a mezőgazdasági termelésben elsősorban azáltal, hogy bővítjük termelőmunkájukat a gazdaságilag gyenge egységes földművesszövetkezetekVészére... Fokozzuk a traktorállomások dolgozóinak számát, hogy egyfelől nagyobb mértékben vehessenek részt a mezőgazdasági termelőmunkában, másrészt biztosíthassák a szövetkezetek legfontosabb gépeinek üzemeltetését." A lényeg tehát az, a traktorállomások és a szövetkezetek a jövőben arra törekedjenek, hogy a gépeket a termelés számára legmegfelelőbb időszakban kell igazán jól hasznosítani. A gépkihasználás fokozásának lehetőségei olyan jellegűek, olyan tartalékok, amelyekkel sokat segíthetünk a terv megvalósításában, s a munka termelékenysége is erőteljesebben növekedhet. Több segítséget a tervek és a prémiumrendszer előkészítésében Ülésezett az SZNT téli kampányt irányító bizottsága ^ Az SZNT mezőgazdasági osztálya mellett a téli kampány irányítására alakult bizottság tegnapi illésén a szövetkezetek idei termelési és pénzügyi terve előkészítésének kérdéseivel foglalkozott. Egyöntetűen megállapította, hogy Szlovákiában eddig 800 szövetkezet készítette elö az idei tervet. Késlekednek azonban ezzel a fontos munkával a dunaszerdahelyi, trnavai és a presovi járás szövetkezetei. A helyzet elemzése alapján a bizottság felhívja a mezőgazdasági üzemek figyelmét azokra a káros törekvésekre, melyek a komáromi és a Banská Bystrica-i járásban előfordultak, ahol a szövetkezetek túlértékelik termelésüket, ugyanakkor lebecsülik az önköltségeket. A napokban közzétett kongresszusi anyag ugyancsak figyelmébe ajánlja a szövetkezeteknek, hogy alkalmazkodjanak a jutalmazás szocialista elvének betartásához, érvényesítsék a premizálást mely a termelés fokozódásának egyik leghatékonyabb eszköze. jBMpjjlij •mtl&P*-- <v A Magas-Tátrát egész éven át látogatják a bel- és külföldi turisták ezrei. Képünkön: turistacsoport a Kőpataki tónál. (CTK — G. Bodnár felv.) Versenyben a jobb eredményekért Határidő előtt A presovi Golyóscsapágygyár dolgozói 479 egyéni és 18 kollektív felajánlással készülnek hazánk felszabadulásának évfordulójára. Ezek alapján vállalták, hogy első negyedévi tervüket három nappal a határidő előtt teljesítik s emellett az átlagtermelés tervét 100 ezer, az árutermelés 250 ezer, az áruszállítás tervét 180 ezer és az exportfeladatokat 90 ezer koronával túlszárnyalják. Megtakarítanak 21 tonna fémanyagot, 21 500 kWó villanyáramot és 16 tonna tüzelőt. Ezenkívül 20 újítási javaslatot terjesztenek elő, mellyel további 100 ezer korona értékű megtakarítást érnek el. Jelentős eseményre készülnek ebben a gyárban. Az üzem fennállása óta gyártott csapágyak száma ez év első három hónapjában eléri az 1 milliót. —k. Bányászrekord Az ostrava—karvinái szénkörzetben a Doubrava Bányában Karel Urbánek elömunkás vezette ifjúsági szocialista munkabrigád tagjai 12 m-rel túlteljesítették eddigi — múlt év végén harmincegy munkanap alatt elért — csúcsteljesítményüket. A brigád január 8-tól február 11-ig 697 m bányafolyosót hajtott PK—3 típusú kombájnnal. A Z—2 fejtési fronton két nap múlva befejezi azt a küzdelmet, amelyet új csehszlovák rekord felállításáért folytat. A Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójára Az észak-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár žilinal üzemének dolgozói a Ziar nad Hronom-i alumíniumkombinát dolgozóinak példájára értékes szocialista felajánlásokat tettek a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának tiszteletére: terven felül 200 tonna cellulózt, 200 hektoliter szulfátszeszt és 1300 köbméter fenyőfát tisztítanak meg, valamint exporttervüket legkésőbb december 20-ig akarják teljesíteni. Ezek a felajánlások népgazdasá gunknak mintegy 450 000 korona jövedelmet jelentenek. Elfogadták a felhívást (CTK) — A Hradec Králové-i Győzelmes Február Üzem kezdeményezésére a košicei Kelet-szlovákiai Gépgyár Szovjet Hadsereg Üzemének doldozói is elhatározták, hogy versenyezni fognak a Csehszlovákia felszabadításának 20. évfordulójáról elnevezett kollektíva elmért. A versenyzők közül meg kell említeni a 782. központ dolgozóit, akik Imrich Zeleňák vezetésével 8 százalékkal akarják növelni a munkatermelékenységet és ebben az évben 35 tonna hengerelt anyagot akarnak megtakarítani. Ugyancsak versenybe kezdtek aj 514-es központ dolgozói, valamint Jozef Fonferk hattagú szocialista munkabrigádja, melynek tagjai február 15-től bevezetik a kezük alól kikerülő munkadarabok önellenőrzését. Véget ért a kurd háború Aref és Barzani megegyeztek © A kormány biztosítja a kurdok nemzeti jogait © A harcosok visszatérnek a békés munkához © Szabadon bocsátják a kurd foglyokat Bagdad (ČTK) — Farhan iraki miniszter a bagdadi rádióban és televízióban felolvasta Aref elnök nyilatkozatát, mely szerint a kurd probléma békés úton megoldódott. Megkezdték a simítózást A znojmói járáshoz tartozó pravicei szövetkezet tagjai a kedvező időjárás hatására tegnap kimerészkedtek a földekre. Az első tavaszi munkát a simítózással kezdték, s egy nap alatt 30 hektáron végezték el a talajelőkészítést. A szövetkezet tagjai úgy számítanak, ha az idő engedi, megkezdik a tavasziak vetését. A nyilatkozatban ez áll: Az állami érdekekkel összhangban és tekintettel arra, hogy a kurdok igennel válaszoltak a kormány felhívására, valamint Musztafa Barzani felhívásával kapcsolatban a kormány így döntött: 1. A kormány nemzeti jogokat nyújt a kurdoknak az Iraki Köztársaságon belül. Ezt az elvet az ideiglenes alkotmány ls leszögezi. 2. Azonnali hatállyal szabadon bocsátják és kegyelemben részesítik azokat a személyeket, akiket az ország északi részében lejátszódó események során tartóztattak le. A megnevezettek visszakapják vagyonukat. 3. Az északi területeken felújítják a helyi szerveket. 4. Az elbocsátott funkcionáriusok és hivatalnokok újból elfoglalhatják hivatalaikat. 5. Megszüntetik az élelmiszerszállítás korlátozását az északi területekre. 6. Különbizottságot létesítenek, mely megvalósítja ezen intézkedéseket. A károsultaknak megtérítik a kárt. 7. A Derbeni—Chan és a Dokan gát elpusztítása miatt kárt szenvedett parasztok kártérítést kapnak. 8. A kormány megteszi a szükséges lépéseket a biztonság szavatolására az országrészek részére és reményét fejezi ki, hogy a kurdok és arabok között az imperializmus elleni harc nevében nemzeti egység alakul ki. A kormány igyekezetet fejt ki a kurdok törvényadta jogainak bebiztosítására. 9. Az illetékes minisztériumok irányelveket adnak ki e nyilatkozat megvalósítására. A bagdadi rádió és televízió hétfőn este közvetítette Musztafa Barzani, a kurd nép vezetőjének felhívását a kurd lakossághoz. A felhívásban többek között ez áll: Az elnök felhívására válaszolva úgy döntöttünk, hogy befejezzük a katona! akciókat. Úgy döntöttünk, hogy beszüntetjük a harcokat, visszatérünk otthonainkba, lehetővé tesszük a nemzeti hivataloknak, hogy békés életet teremtsenek és kihasználjuk a lehetőségeket a kurdok nemzeti Jogainak biztosítására Irak keretén belül. A bölcsődék fejlesztésének távlatai BESZÉLGETÉS VOJTECH TÖRÖK MEGBÍZOTTAL Az ipar és a közszolgáltatás általános növekedése következtében gazdasági életünkben egyre nagyobb szükség van a női dolgozókra. A tervek évről évre több asszony munkába lépésével számolnak. Az előzetes mérleg szerint 1965-ig Szlovákiában több mint 100 000-rel növekedik az alkalmazott nők száma. Ahhoz azonban, hogy ily nagy mértékben kapcsolódhassanak be a termelőmunkába szükséges, hogy megfelelőképpen növekedjenek a közszolgáltatás olyan ágai is, melyek enyhítik az asszonyok háztartási és főleg gyermeknevelési gondjait. A szolgáltatás különleges formája a dolgozó nők 3 éven aluli gyermekeinek gondozása. Habár ezen a téren már elértünk bizonyos eredményeket, ennek ellenére a bölcsődék eddigi fejlődése nem felel meg az egyre növekedő követelményeknek. Hogy milyen növekedést várhatunk a. bölcsődék fejlesztésében a következő évben, erre vonatkozólag néhány kérdést intéztünk Vojtech Török egészségügyi megbízotthoz. • Mi volt a helyzet a felszabadulás után, és milyen eredményeket értünk el máig a bölcsődék építésében? — A félszabadulás után Szlovákiá ban egyetlen bölcsőde sem működött. Az első években is csak itt-ott elvétve alapítottak bölcsődéket, mégpedip aszerint, mennyire voltak kezdemé nyezők azok a funkcionáriusok, akik a helyi szervek élén álltak. Az 1949— 1951-es években aztán hirtelen fellendülést észlelhettünk, mely azonban sajnos nem volt tartós. A bölcsődék fejlesztésének kérdésével többször foglalkozott a kormány, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége is. Aránylag gyakran felmerült az Egészségügyi Minisztérium és a Szlovák Nemzeti Tanács egészségügyi bizottságának tanácskozásán is. Az elmúlt évek legjelentősebb intézkedései közé sorolhatjuk az 1029. szá mú kormányhatározatot, melyet 1959 december 7-én szavaztak meg s mely az üzemi és szövetkezeti bölcsődék és óvodák létrehozásának kérdéseivel foglalkozik. Ezt a határozatot egészíti ki a 455/1961-es kormányhatározat, amely kimondja, hogy indokolt esetekben a nemzeti bizottságok részben vagy teljesen fedezhetik az új bölcsődék építésének kiadásait, melyeket az előző határozat értelmében az üzemek eszközeiből kellene kiépíteni. Ugyan-, akkor a kormányhatározat megállapítja, hogy olyan esetben, amikor egy üzemnek nincs elég anyagi eszköze, vagy hiányoznak a megfelelő feltételek egy önálló bölcsőde, vagy óvoda építéséhez, úgy a nemzeti bizottság rendelkezésére bocsáthassa eszközeit, decentralizált helyi bölcsődék és óvodák építésére. Az említett határozatok elősegítették a bölcsődék és óvodák fejlesztését, de még így sem sikerült biztosítani a kellő kapacitásokat. • Milyenek a mai követelmények és mit mutat az idei beruházási terv? — A gyermekek elhelyezését egyre több alkalmazott anya kéri. Míg az 1958-as 1959-es években Szlovákiában kb. 4500 kérvényt adtak be a gyermekek bölcsődébe való elhelyezésére, tavaly a kérvények száma már több mint háromszorosára emelkedett. A múlt év szeptember 30-ig Szlovákiá(Folytatás a 2. oldalon) i