Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-10 / 41. szám, hétfő

Újraszületik idegenforgalmunk? Hazánk természeti szépségeit, vad­regényes tájait, történelmi nevezetes­ségeit, klimatikus fürdőit, gyógyforrá­sait, nyári és téli sportközpontjait az egész világon ismerik. Ezért most elsősorban a külföldi látogatók meg nyerésére Kell összpontosítanunk fi gyelmünket. Szomszédaink előtt meg­nyitottuk határainkat és az idegen­forgalom ésszerű Irányításával érté­kes devizák birtokába Juthatunk. Vegyünk csak példát a klasszikus Idegenforgalmi országoktői, Svájctól, Ausztriától, Olaszországtól, ezek bi­zony jól tudják gyümölcsöztetni kü­lönlegességeiket, és nem utolsósor­ban az idegennek még az .előzékeny, udvarias kiszolgálást is drága pén­zen kell megvásárolnia. Ez a politi­ka saját szempontjukból jól bevált, mert például Svájc Idegenforgalma 15, Olaszországé 17, Ausztriáé pedig 20 százalékkal Járult hozzá a kül földi devizák mérlegének aktivitásá­hoz. Az Idegenforgalom jövedelmező alapjai nálunk is megtalálhatók. Aki egyszer Karlovy Varyban, Mariánske Láznéban, a Magas Tátrában, Plešfa­nyban, Sliáőon járt, sízett az Ala­csony Tátrában, a Liptói havasok­ban, végigtutajozott a Dunajecen, lát­ta a Ránkherlányi természetes gej­zírt, az ezt az élményt sohasem fe­lejti el, s minduntalan visszavágyik ezekre a helyekre. Idegenforgalmi lehetőségeinket azonban sokkal Job­ban ki kellene használnunk. Míg az elmúlt év folyamán nálunk 700 ezer idegen fordult meg, addig Ausztriában 4 és fél, Svájcban 5, Olaszországban pedig 18 millió kül­földi turista járt. Ha tehát nagyobb forgalmat akarunk elérni, úgy arra jól fel kell készülnünk és meg kell nyernünk a látogatókat, hogy rend­szeresen keressenek fel bennünket. Legnagyobb nehézségeink az el­szállásolás körül merülnek fel. A Bra­tislavába özönlő osztrák turisták el­szállásolására szombatonként csak negyven szobát tudunk biztosítani Több, sajnos, nem áll rendelkezé­sünkre. Nagy befogadóképességű mo­dern szállodára lenne szükségünk. A város szívében, a Kőtéren terve­zett szálloda munkálatait még nem kezdték meg, pedig erre már sokan várnak. A szállodaépítés gondolatá­val foglalkoznak az ország több más helyén ls. Így például Prágában, Kar­lovy Varyban, Brnóban. Az Alacsony Tátra déli nyúlványain öt új hotel­kombinátot akarnak létesíteni. A ter­vek szerint az autókat a szálloda melletti garázsokban helyezhetnék el, ahol javítóműhelyt és benzinku­tat is létesítenek. Előjegyzésbe vet­ték az új Idény kezdete előtt száz kiválasztott szálloda főjavítását. A külföldi turisták számára 12 500 ágyat biztosítanak, ebből a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Csehszlovák Testnevelési Szövetség a rendelkezésére álló épületekben 1500 ágyat bocsátott az idegenforga­lom rendelkezésére. Motoros turisták részére 1904 áp­riliséig 57 autocampingot létesítünk. A gyalogos turistákról a Magas Tát­rában, Piešťanyban, Bratislavában, Prágában, a nyugat-csehországi für­dőközpontokban, a Krkonošeban és a Sumavában az erre a célra épített berendezésekkel gondoskodnak, Köztársaságunk területén 99 olyan vár és kastély található, amely meg­felelő karbantartás után idegenfor­galmunk támaszául szolgálhatna. A Brno melletti lišlcel várat, To­pofčiankyt, a Pienninekben levő Cer­Az ivánkai Baromfitenyésztő Nemzeti Vállalat keltetőjében hetente 40 000 csibét keltethetnek ki. Tavaly a keltetésre szánt tojások 80—85 százalé­kából kelt ki csirke. Ez év kezdetétől már 10 000 kiscsirkével büszkélked­hetnek. (Ernest Remp felvétele) vený Kláštort jövőre megnyitják a nagyközönség előtt. További húsz volt főúri rezidenciát átvizsgálnak, rendbehoznak, és szintén átadják az Idegenforgalomnak. A Csorba-tó part­ján 650 ágyas nemzetközi szállodát építenek, a Kriváfi és Hviezdoslav szállodát pedig az asztmatikusok ré­szére szánt új szanatórium elkészül­te után visszaadják eredeti rendel­tetésének. Prága történelmi neveze­tességű negyedeiben, a Malá stranán, az Óvárosban, több, a középkorból származó borozót és kiskocsmát új­ra megnyitnak, a Klskárpátok bor­termő vidékén a pezinoki vár-boro­zót és a modral szállodát az Inter­hofelhez csatolják. A hagyományos „kapás" vendéglők megnyitását az illetékes nemzeti bizottságok dönté­sére bízzák, megengedi-e, hogy az EFSZ az eladási terv teljesítése után forgalomba hozza termékeit. Az ide­genforgalmi helyeken alapos vizsgá­lat tárgyává teszik, miként tehet­nék a szakmában dolgozókat anyagi­lag érdekeltekké a forgalom növelé­sében. A megnyerő külső, a barátságos fogadtatás bizony egyes helyeken sok kívánnivalót hagy maga után. Néhol az ellátás ellen emelnek ki­fogást. A hozzánk látogató osztrá­kok körében például gyakran emle­getik a Steiner utcában levő sörgyá­ri éttermet, mert itt az ellátással igen elégedettek. Hasonló a helyzet a Devin és Carlton éttermeiben is. Nem mondható ez azonban minden vendéglőnkre. Az sem szerez jő hír­nevet vendéglátó iparunknak, ha a vendég például a Hron éttermében a csapszék mellett fel nem söpört padlót, a pénztár mellett piszkos asztalterítőket és az asztalokon étel­maradékot talál- Az Idegen látogatók nemcsak az elsőosztályú éttermeket látogatják, hanem az alacsonyabb kategórlájúakat is. És az első benyo­mást a vendég nehezen felejti el. A vendéglátó ipar alkalmazottai­nál bevezetik az idegen nyelvek ta­nulását ís. Ez nagyon fontos köve­telmény, mert sok esetben a külföldi senkivel nem tudja magát megértetni szálláshelyén. Ogy véljük, hogy elsősorban a Tu­rista vállalatnak kellene gondoskod' nia a helyi tolmácsok toborzásáról. A Turista megszervezhetné az idegen nyelvet beszélő lakosokat, akik ér­deklődnek az Idegenforgalom iránt, előjegyzésbe vehetné azokat és al­kalom adtán felajánlhatná a külföl­dieknek. Bizonyára akadnának olya­nok, akik megbeszélt honorárium el­lenében hajlandók lennének erre a szolgálatra. Végül megjegyezhetjük még, hogy idegenforgalmunk fejlesztése érde­kében valamennyien sokat tehetnénk. A kedves útbaigazítás, csekély előzé­kenység és figyelem elismerő vissz­hangra találna. Nem ls sejtjük, hogy az ismeretlen helyen mozgó Idegen­re milyen jóleső hatással van, ha valaki az anyanyelvén szól hozzá. HORNYÁNSZKY TIBOR A Dvfir Králové nad Labem-i Tiba­üzemben a színes textilminták nyo­mása eddig igen költséges volt. A köz­ponti mintázó dolgozói javaslatot tet­tek, hogy a mintát ne anyagra, ha­nem papírra nyomják. Ugyanis a min­táknál az a fontos, hogy a bel- és külföldi vevők a tervezett minták eredetiségét és színeit lássák, s ez papíron is megfelelően érvényesül. A javaslat megvalósításával sok mun­kát és költséget takarítanak meg. Képünkön balról Václav Procházka és Zdenék Horáiíek a papírra nyomott minták minőségét ellenőrzik. (CTK — B. Krejcí felvétele) KAIRÖTÖL 83 km-nyire a sivatagban olyan tó van, melynek vize eredetileg a Nílusból származott. Évtizedek óta a csatornák öntöző vize táplálja a tavat, melynek vize folyton párolog s a belemosott sóktól annyira meg­sűrűsödött, hogy az édesvízi élővilág kipusztult belőle. A tóba tengeri ha­lakat telepítettek. A legutóbbi esz­tendő zsákmánya mintegy 200 000 kg hal volt. KIGYULLADT egy faipari kombinát Skopje környékén. A tűzoltók katona­ság segítségével eloltották a tüzet, de a kár így is 50 millió dinár. 10 000 hivatásos női cipőtisztító dol­gozik az USA-ban. Átlagosan 20 szá­zalékkal több borravalót kapnak, mint a férfiak. KILENC rendőrt megöltek és 13-at megsebesítettek a nyugat-pakisztáni Mangal törzs harcosair~A rendőrosz­tag egy útépítési munkára ügyelt fel. A BRIT szigeteken a községi ható­ságok nemrég elrendelték, hogy elöl fehér, hátul pedig piros lámpával kell kivilágítani az autóutak közelében járó teheneket. EGY OLASZ gyűjtő szokatlan mag­netofon-felvételekre vadászik. Felve­szi a vihar előtti, a vihar utáni, a színmű előtti és utáni csendet. ANGLIÁBAN abban vetélkednek a nyúltenyésztők, melyikük tenyészti a 'eghosszabb fülű nyulat. 1879-ben az országos bajnokságot egy 55 cm hosz­szú füllel büszkélkedő nyuszi nyerte. 40 •esztendővel később 70 cm-es fülű nyuszi iett a bajnok. AZ ÉSZAK-SVÁJCI Zofingenben levő vegyigyár savraktárában robbanás történt, melynek ereje mintegy 300 méter magasra dobta az épület tör­melékeit Csak egy könnyebb sebesü­lés történt. 1983-BAN világszerte 60 repülőgép­szerencsétlenség történt — jelenti az UNESCO —, és csaknem másfél ezren vesztették életüket légi katasztrófák következtében. A gépkocsibalesetek halálos áldozatainak száma Európá­ban 75 000, az Amerikai Egyesült Ál­lamokban pedig 100 000 volt. A SVÁJCI Luganóban riadót rendel­tek el, mert a helybeli kórházból el­tűnt egy tasak, amely 4, erősen ra­dioaktív tűt tartalmazott. A DÉL-JÜTLANDI rádió és a rend­őrség február • 7-én a veszettség ve­szélyére figyelmeztette a lakosságot. Dánia és Nyugat-Németország hatá­rán Kollund \.iros közelében ugyan­is veszett róka támadott meg egy em­bert, akit azonnal orvosi segítségben részesítettek. MICHALOVCÉN ez év májusában kezdik meg egy új kilencéves 15-tan­termes, tornatermes Iskola építését, amelynek közelében sportpályák is lé­tesülnek. REKORD bevétele volt 1963-ban a Szuezi-csatorna igazgatóságának köz­leménye szerint a bevétel 170 millió dollár. Tavaly csaknem 20 000 hajó haladt át a csatornán. A PART1ZÄNSKEI Augusztus 29. Mű­vek cipőkészítő részlegének műszaki dolgozói tavaly több mint 22 000 ko­rona prémiumtól estek el, mert nem teljesítették kellőképpen feladatai­kat. ERÖS ROBBANÁS és villanó fények kísérték azt a váratlan földlökést, amelyet pénteken reggel észleltek Venezuela fővárosa — Caracas — kö­zelében. A cajigalei csillagvizsgáló igazgatója úgy véli, hogy az említett helyen egy hatalmas meteorkő hullt a Földre. A DETVA melletti Skliarovo Irtvá­nyon Karol Murin ötéves kisfia gyu­fával játszott a csűrben, amely le­égett. Tüzet fogott Imrich Murín ts­tállója is. Az anyagi kár mintegy 60 000 korona. ARANY- és gyémántlelőhelyek után kutatnak a szovjet geológusok a Mali Köztársaság nyugati területein. Az ország keleti részében — a helybeli szakértőkkel együtt — olaj- és gáz­lelőhelyeket derítenek fel. A MICHALOVO El járásban már 37 EESZ-ben dúsítják a takarmányt am­móniákkal. NÉGY ESZTENDŐVEL ezelőtt hét határmenti község választól szavaz­tak rá. Kerületi képviselővé válasz­tották Lackó József elvtársat. Mun­kaköre a csernői átrakodó állomás­hoz köti. Tanít. Azok tudásának gya­rapításán fáradozik, akiknek ezelőtt nem adatott meg a továbbképzés le­hetősége ... Itt, a csernői vasutasok üzemi is­koláján találkoztunk. Vége az elő­adásnak, a „diákok" már eltávoztak. Most a tanító tanul, Lackó elvtárs távúton végzi a főiskolát, nem cso­da, ha könyvek társaságában talá­lom. Azért arra is szakít időt, hogy elbeszélgessünk. Hogy miről? Nem nehéz kitalálni, ha a választási idő­szak letelte előtt egy képviselőhöz látogat az újságíró ... Mielőtt a képviselői tisztségben el­töltött néhány év eseményeiről, sa­ját tevékenységéről beszélne, vaskos noteszt húz elő. Belelapoz a bejegy­zések sűrű „rengetegébe". Emléke­zetében felelevenednek a sok-sok népgyűlés, nemzeti bizottsági ülés, a Kerületi Forgalmi Bizottság érte­kezletei, — a választők ezernyi gondja-baja, nyugdíjasok, egyéni sé­relmek és közrendű javaslatok ... Sok lenne felsorolni mindazt, amivel egy képviselő választóinak körében találkozik. Ha sok ls a gond, a baj, de hát napjainkban elképzelhető-e éneikül felelős beosztás? Lackó elv­táTS ezt nagyon Jól tudja s ehhez tartja magát. Nyilván azért alakult kl róla a kerületi szervek részéről Is olyan vélemény, mely szerint köz te és választó polgárai között nagyon jő a kapcsolat. Ha nem így lenne, vajon kifejez­hetné-e afeletti örömét, hogy sok olyan emjjert megismert, akiket az­előtt nem ls látott? Megismerte az emberek búját-baját, örömeit. Figyel­hette, hogyan fejlődik, változik vi­szonyuk" boldogabb jövőnket építő Eqy képviselő naplójából Feljegyzések a „szürke" hétköznapokról társadalmunk iránt. Nemegyszer volt tanúja a gyűléseken a közös cél ér­dekében elhangzott szóváltások­nak. Visszaemlékezik az elmúlt aszá­lyos nyárra, amikor a szövetkezete­ket látogatva sok panaszt hallhatott. — Rossz a termésünk Lackó elvtárs, mi lesz velünk, meg a jószágainkkal? — kérdezgették tőle. Bántotta a szö­vetkezeti vezetőket, tagokat, hogy a nagy szárazság miatt képtelenek va­lóraváltani terveiket... A terméssel való gazdaságosabb bánnásmódon kí­vül, mást nem Igen ^tanácsolhatott. KÖRZETÉNEK ZÖMÉT szövetkeze­tesek lakják. Ogy beszél róluk, mint becsületesen dolgozó emberekről. Közben azon gondolkodom, hogyan tudja Lackó József képviselő úgy be­osztani idejét, hogy mint három gyer­mek apja, a tudás magvetője, távúton tanuló főiskolás, községi műkedvelő csoport vezetője, a csernői vasútál­lomás üzemi pártvezetőségének tag­ja, a szövetkezeteket ls olyan gyak­ran látogathassa? Ellenkező esetben nem tudna annyit az egyes mezőgaz­dasági üzemek gazdasági helyzetéről, az ott dolgozó vezetők és tagok ki­létéről. — Minden embernél meg lehet ta­lálni a szívéhez vezető utat, de tü­relmesen keresni kell, mint néhány szövetkezetben teszik s nagyon he lyesen — jegyzi meg Lackó elvtárs — Ezeken a helyeken a közös érde keket nem előzi meg az egyéni, és kevesebb olyan öreg akad, aki annak ellenére elégedetlen lenne, hogy az öregség koldusbotját éppen a ml rendszerünk vette ki kezéből... An­nál több itt a mezőgazdaságot ked­velő fiatal, akik még mindig nagyobb türelmet érdelemnek az idősebbek részéről. Nem lehet szem elől tévesz­teni: az ifjúság az újért rajong, ennek a fejlődést bontakoztató társadalmi rendnek a szülöttje, és elítéli a ma­radi elveket. Nem egy példa bizonyítja, mire képes -ifjúságunk, ha munkahelyén megértésre talál. Lackó elvtárs ezzel kapcsolatban saját élményeit Idézi. — Nem mondok talán semmi újat, ha a kistárkányi szövetkezet fiataljairól beszélek, mégis szóba hozom. Több mint nyolcvanan dolgoznak a szövet­kezetben. Nem szaladnak el a falu­ból. Gönci Laci, Pályuh Feri tavaly érettségizett a nagykaposti mezőgaz­dasági iskolábän. Ma egyikük az ál­lattenyészésben, a másik a növény­termesztésben gyümölcsözteti tudá­sát. Vagy Dobos Margit harmincöt­tagú Ifjúsági brigádja. Erőssége a szövetkezetnek, ahol a legégetőbb a szükség, ott dolgozik. Vígan, nóta­szóval és igen Jő eredménnyel.... Felemlíti a bacskai szövetkezetet is, amely néhány évvel ezelőtt nem tartozott a jó szövetkezetek közé. Itt is az új, a haladás szele hozta meg a kedvező változást. A szövetkezet fia tal elnöke, Pándy Gyula jó szakem ber, híve és szervezője a szocialista munkaversenynek s mindannak, ami az előrehaladást támogatja. Amikor a panaszokra, kérésekre terelődik a sző, Lackó elvtárs egy kedves epizódra hívja fel a figyelmet. — Erős hideg volt a múlt télen. Olykor­olykor ellátogattam a bélyi szénrak­tárba. Egy napon nagy tömeg vett körül, s mondanom sem kell, nem voltam valami irigylésre méltó hely­zetben. Mint ilyenkor szokás, minden­ki saját igazával bizonygatta, meny­nyire szüksége van a szénre... Szó­váltás közben tekintetem egy csen­desen meghúzódó öreg, hetven év körüli nénikére esett. Gondolhattam, mire vár. Nem panaszkodott, mások mondták, már harmadszor áll Itt Íté­letidőben, szénre várva. Elkértem a címét és hazaküldtem. Aznap a sze­net is megkapta ... Tavasszal talál­koztunk újra, otthonában. Megkérez­tem, miben lehetek segítségére. Nem panaszkodott, csak megfogta a kezem. LACKÚ ELVTÁRS nem kérkedik a többi elintézett ügyekkel. Pedig, — ahogy a választóktól hallottuk — számtalan társadalmi érdekeket szol­gáló ügyben eljárt. Még a körzetétől elég távol fekvő Legenye kisdiákjai­nak is segítségére sietett. Azelőtt reggel háromkor keltek, vonattal Jár­tak az iskolába. Lackó képviselő ja­vaslatára, néhány órával később in­duló autóbusz hordja Klráiyhelmecre és vissza az iskolás-gyerekeket... — Sajnos, nem kopogtattam min­denütt egyforma eredménnyel, a képviselő is csak ember — mondja tréfásan Lackó "elvtárs, miközben „naplójában" az elintézetlen ügyek hez ér. Túlnyomó részüket már meg lehetett volna valósítani, de ... Saját maga sem emlékszik pontosan, hány­szor sürgette a csernői nyári fürdő befejezését. Bizony már jó ideje épül és két éve befejezetlenül áll. És a napközi otthon?! A esernyői gyere­kek még meddig fognak tétlenül csatangolni iskolából kijövet a for­galmas állomáson és utakon? Nem tudnil -- Nagy kár, hogy a kelet-szlová­kiai síkság rendezésének tervezői megfeledkeztek a Tiszáról és környé­kéről — fájlalja Lackó elvtárs. Azt Is elmondja, miért? A vízgazdálko­dás hálózatának építése Nagytárká­nyig terjed, 'innen már csak 4—5 km-re van a Tisza, melynek bekap­csolásával, az öntözéses gazdálko­dás meghonosításával jelentősen le­hetne fokozni, művelni a vidék zöld­ség-, és gyümölcstermesztését. Kistár­kány példája bizonyítja, mennyire érdemes ezzel foglalkozni. Azonkí­vül, közel a vasútállomás, s innen lehetne biztosítani a növekedő kerü­leti székhely, az épülő Kelet-Szlová­kiai Vasmű és a közel tízezer lakost; számláló Csernö dolgozói számára a friss zöldség- és gyümölcsszükség­let Jelentős részét. Amint ez a kezdeményezés, úgy többek között a kistárkányi szilva­aszaló, a Tisza-parti pionírtábor lé­tesítésének kérdései is a mai napig hiányolja az illetékesek válaszát,,, — Talán majd a jövőben még ered­ményesebb lesz a képviselők helyzet­felismerésének, a dolgozók által támasztott igényeknek és lehetősé­geknek összehangolása, illetve a le­hetőségek figyelembevételével a kezdeményezések megoldásának ke­resése ... bizakodik Lackó József, Kelet-Szlovákia kerületi képviselője. BEZÁRUL a kopottas notesz, végé­hez ér a képviselő tájékoztatója. De nem ér véget a képviselői munka, s ahogy Lackó elvtárs megjegyzi Is — ha a választók az elkövetkezendő Időszakban újból megtisztelik bizal­mukkal, eddigi tapasztalatainak gyümölcsöztetésével még aktívabban együttműködik majd dolgozóink jo­gos igényeinek kielégítésében ... KULIK GELLÉRX fjj SZŐ 2 * 1964- február N.

Next

/
Thumbnails
Contents