Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-23 / 54. szám, vasárnap

Kiérdemelte a bizalmat „Ha minden képviselőnk úgy dol­goznék, mint Benková ..." ezekkel a szavakkal fogadtak az Érsekújvári Járási Nemzeti Bizottságon. Érdeklő­désemre azt a választ kaptam, hogy délelőtt, munkahelyén, a Novodev szabóműhelyében megtalálhatom, de délután már nehéz meglelni. Ritkán tartózkodik odahaza, vagy a válasz­tókörzetét járja, vagy valamelyik szakbizottság ülésén van, mert Emi­lita Benková kötelességtudó, jó képvi­selő. Amikor a zakatoló varrógépek kö­zött rátaláltam, csodálkozott és men­tegetőzni kezdett: — Miért éppen engem keresett feí? Van a járásban több képviselő, aki jó munkát végez. Semmi- különöset nem tettem... csak a kötelességem teljesítem... E kijelentés szerénységére jellemző. Munkájával sohasem kérkedik. Ha va­laki mégis képviselői tevékenysége felől érdeklődik, mosolyogva olyas­félét mond, hogy már ez vagy az az eset rég volt, s jóformán nem is em­lékszik rá. Pedig ha végiglapozzuk a járási helyi gazdálkodási szakbizott­ság munkájáról készült jegyzőkönyve­ket, gyakran találkozunk a nevével. Részt vesz az üzemekben megtartott ellenőrzéseken, s a javaslatokból so­hasem fogy ki. A járási népi ellenőr­ző bizottságnak is a tagja. Ha azon­ban munkáját akarjuk értékelni, ezt a körzetében végzett tevékenységen keresztül lehet a legjobban. A 99 választókörzetben nincs egyetlen csa Iád sem, mely ne ismerné őt szemé­lyesen. — Három évig az említett körzet polgári bizottságának voltam az el­nöke — mondja — s ez hozzásegített ahhoz, hogy választóimmal közelebb­ről is megismerkedjem. Bizony bőven akadt probléma. A legtöbben a lakás­kérdés miatt kerestek fel. Hogy há­nyan voltak, nem tartom számon, elég ha azt mondom, hogy körzetem­ben nyolc lakáskérvényező igényét sikerült kielégítenünk. — S ez volt az összes tevékenysé­ge? — Nem — mondja. Dehát mindenre ki emlékszik vissza ... — Hát a fiú esete — szólt bele a beszélgetésbe a szomszéd varrógépen dolgozó Lecký Mária. — A körzetben lakom, egyre-másra én is emlékszem. — Persze az a fiú — mondja Ben­ková. A Leckýné testvére fiának barátjával történt ez az eset. A fiú elvégezte a tizenegyéves iskolát és kétéves mezőgazdasági szakiskolát végzett. Vagy egy évig járt a munka­hivatalba, de eredménytelenül. A já­ráson salamoni bölcsességgel oldották raej az ügyet. A fiúnak írást adtak a kezébe, hogy kiengedik a mezőgaz­daságból. Ez még növelte elkesere­dettségét. Ekkor hallottam az eset­A dunaszerdahelyi baromfi-konzervgyár dolgozói ez óv kezdetétől ter­mékeik jó minőségére törekszenek. Ezt elsősorban az előírások pontos betartásával érik el. 1984-ben több újfajta baromfikonzerv gyártását akarják megkezdeni, így például diétás pástétomot, aprólék-becsináltat stb. készítenek. Képünkön Nagy J. műszaka sült libát konzervál. (T. Andrejcák — CTK felvétele) MEGTÖRT A JÉG A HENCOVCEI POROBETON-GYÁRBAN Tavaly, a hencovcei épületelem gyár megalakulásának évében, furcsa iTTrek terjengtek az új vállalatról. Többnyire olyan értelmű megjegyzé­sek hangzottak el, melyek rövid életet Jósoltak az új gyárnak. Mások egy­általán feleslegesnek tartották az üzem felépítését. Valóban, nehéz gondokat okozott a próbaüzemeltetés és a termelés első esztendeje. így vélekedik az üzem fiatal — ma már derűlátó — igazga­tója, Andrej Sluták elvtárs is. Az épí­tővállalatok képviselői részéről a gyártmányok iránt tanúsított bizal­matlanság csak növelte az üzem kez­deti nehézségeit. A lengyel tervek alapján felépült gyárban nem volt rög­tön elegendő szakember. A termelés különböző szakaszairól idekerült em­berek nem értettek az „újdonság" gyártásához. A múlt év elején Zemian­ské Kostoíanyból ötvenen tértek visz­sza, elsajátítva az épületelemgyártás mesterségét, s így április elején meg­indult a termelés ... Kezdetben minimális volt a gyárt­mányok iránti érdeklődés. Nem bíztak benne az építők. — Hogyan lehet jő, ha nincs benne cement — hangoztat­ták. Ha már ennél tartunk, említést teszünk arról ís, hogy az Itt gyártott épületelemekben valóban nincs ce­ment. Szén, hamú, finom agyag, tufa és plasztikus anyagok keverékéből készül speciális eljárással. A gyártás­hoz szükséges legfontosabb alapanya­gokat a Novákyi Villanyerőműből, a Sp. N. Ves környéki bányákból és a közeli Nižný Hrabovec-i tufabányából nyerik. Tehát túlnyomó részüket aránylag elég messziről szerzik tre. Eredetileg számoltak azzal, hogy a szénhamut majd a Vajányi Hőerőmű­ből kapják. Erre viszont nem kerül­het sor, mert a máskülönben kiváló minőségű szovjet antracit erre nem használható. Az eddigi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy az említett nehézségek ellenére, egyáltalán nem érdemtelen a hencovcei Porobeton-gyár üzemelte tése. Tavaly, kilenc hónap alatt több mint 85 ezer köbméter, különböző nagyságú épületelemet gyártott az üzem 360 dolgozója, akik jelenleg már mindannyian értik szakmájukat. Ez a körülmény kedvezően befolyá­solta az előregyártott épületelemek minőségét. A kezdetben bizalmatlan­kodó építővállalatok ls meggyőződtek arról, hogy a hencovcei gyár termé­kei jelentősen könnyebbek és masszí­vabbak az eddig gyártott épületele­meknél. így a múlt év utolsó negyedé­ben megtört a bizalmatlanság jege. A humennéi Chemkostav, a prešovi, majd a košicei Magasépítkezési Vál­lalat olyan nagy érdeklődést tanúsí­tott az új üzem gyártmányai iránt, hogy az képtelen volt minden meg­rendelést teljesíteni. Ma mér például Prešovon büszkén emelkedik a magasba ,a hencovcei gyér T—08-as épületelemeiből összeál­lított 69 lakásos, nyolc emeletes la­kóház. A Magasépítkezési Vállalat további 7 ezer köbméter előregyártott épületrészt rendelt a gyártól. A hu­mennéi Chemkostav is innen kapja a széles nyomtávú vasút építői részére szükséges kétszáz férőhelyes 10 ba­rakk épületanyagát, melyek közül egyet már leszállított a hencovcei gyár. Az előregyártott szigetelődesz­kákat a Kelet-szlovákiai Vasmű épít­kezése számára készítik. Az új üzem évi kapacitása 180 ezer köbméter. Slut'ák igazgató örömmel újságolja, hogy a gyártmányaik iránt állandóan növekedő érdeklődés foly­tán, ez évi tervfeladatuk ennyit tesz ki. Szívesen emlegeti az üzem dolgo­zóinak lelkes munkáját. Ez év első hónapjában 105,7 százalékra teljesí tették termelési tervüket, és jelentő sen csökkentették a selejtgyártást, ami a megengedettnél 3 százalékkal volt alacsonyabb ebben az időszakban. Véleményünk szerint az említette ken kívül aligha van szükség több, a hencovcei Porobeton-gyár létjogosult ságát igazoló bizonyítékra. Hiszen jő minőségű gyártmányaival ma már nagymértékben hozzájárul a lakás építkezés meggyorsításához Kelet Szlovákiában. -ik ről. Közbenjárásomra a járáson ka­pott munkabeosztást. Két hónap múl­va átszervezték azt az osztályt, amelyen dolgozott, s megint nem volt helye. Hol ide, hol oda küldözgették. Több hetes utánjárással sikerült el­érnem, hogy mint tanító a kilencéves iskolában kapott állást, s most tovább folytatja tanulmányait. De nemcsak ezt az egy esetet le­hetne megemlíteni, amelyben Benko­vá közbenjárt. Nem egy öreg hálál­kodik, hogy elintézte nyugdíját. Ott van például S.-né. Férje meghalt, fia iskolába Jár. Nyugdíjával huzavona volt. Benková felfigyelt rájuk, s míg az özvegy megkapta a nyugdíját, há­romszor részesült szociális segélyben. Benkováról azt is el kell mondani, hogy esténként odahaza férje és ki­lencéves kisfia várja. A férje a ti­zenegyéves iskola esti tagozatának tanulója. Tavasszal készül az érettsé­gire. Az emberben akaratlanul is fel­vetődik, hogyan futja ideje a háztar­tási és a társadalmi munkára. S mint­ha csak kitalálta volna a gondolatom, erről kezd beszélni. — A gyerek sohasincs este egye­dül... — ??? — A vasárnapot nemcsak pihenés­re, hanem a tervezésre is kihaszná lom. A „tervbe" bekerül, mikor van gyűlésem, mikor mosok, mikor fogok főzni, sőt még az is, mikor megy a férjem iskolába. Nem dicsekvésképpen mondom, hogy a vasárnap készített tervem még sohasem borult fel... — A férje jóvoltából sem? — Nem! A férjem mindenben segít, ha a helyzet megkívánja, még a szol­gálatát is kicseréli, csakhogy engem ne vonjon el a munkától. Mindig azt mondogatja: „Asszony, ha egyszer bi­zalommal voltak irántad, nem szabad visszaélned vele ..." Benková kommunista képviselőhöz méltóan végzi munkáját. Figyelmét semmi sem kerüli el. Választői bár­mily kérdéssel forduljanak hozzá, nem utasít el senkit. S hogy munkájában még jobban kiismerje magát, a követ­kező tanévben — harmincéves fejjel —• ő is elfoglalja helyét az iskolapad­ban. A kétéves közgazdasági iskola elvégzésére készül, hogy az ellenőr­zések során felmerülő számtenger ne okozzon majd nehézséget. ... A 99. körzet választói nem csa­lódtak Benkovában. Most mikor elér­kezett a számadások ideje, rbátran ál­líthatjuk, hogy választói bizalmát mél­tán kiérdemelte. NÉMETH JÄNOS m jjíí Kl A HIBÁS...? Hatvanger Magdolna ipolysági olva­sónk közölte velünk a dolgot. Idézzük levelát: „November végén Ipolyságon a helyi hangosanbeszélő örvendetes hírt közölt. így is mondhatnánk: Nagyszerű ajánlat! Szenzáció. Ilyen még nem volt! A hangosanbeszélő munkalehetősé­get ajánlott nők számára: gyöngyfű­zést. Itt a lehetőség, csak meg kell ra­gadni! jelentkezhet, aki akar. Majd kitűnik, akarnak-e dolgozni az ipoly­sági asszonyok vagy sem! Nos, a „reklám" jó volt. A jelent­kezők száma 2—3 nap alatt megha­ladta a 250-et. jómagam a 218. vol­tam. Mi tagadás, szorongva érdeklőd­tem, nem késtem-e le a jelentkezést. — Szó sincs róla — mondták. — Minden a képességtől függ. Megörültem, bíztam magamban. A pályázat egy szerdai napra volt kitűzve. A kitűzött napon reggel nyolckor hiánytalanul megjelentek az érdeklődők, várva a munkakörülmé­nyek részletes ismertetését. Ez azon­ban nagyon is lakonikus volt: Gjév után! Az Üjév is elmúlt. Gyöngyfűzésről semmi hír. £s nincs, aki megmagya­rázza, miért?!" Az Cj Szó kérésére az Ipolysági Városi Nemzeti Bizottság megmagya­rázta. Levelükből kitűnik: A Lévai Járási Nemzeti Bizottság munkaügyi osztálya 1963. november 19-én Prac. 5G2/19B3-Ba Jelzésű átiratában értesí­tette az Ipolysági Városi Nemzeti Bi­zottságot, hogy a Železný Brod-i üveg­üzem zselízi részlege nőket alkalmaz. Az átiratban a munkaügyi szakosztály arra kéri az Ipolysági Városi Nem­zeti Bizottságot, hirdettesse ezt ki. A „hangszóró-felelősök" ezután buz­gón propagálni is kezdték az akciót ás végül mind a 318 jelentkezőt kény­telenek voltak elutasítani, mivel a já­rási nemzeti bizottság munkaügyi osztálya azt is közölte a városi nem­zeti bizottsággal, hogy a hirdetett munkahelyeket már betöltötték, hisz csak jelentéktelen számú munkaerő felvételéről volt szó. Reméljük, a Lévai járási Nemzeti Bizottság munkaügyi osztálya vesz annyi fáradtságot, hogy a 318 sze­mélynek a történtekről magvaráza­tot ad. (k. k.) U Z U L O K tt f VEIOK A nevelési tervről Az iskola és az élet szoros kapcso­latának elmélyítése, a család és az iskola együttműködése érdekében újabb tervek és elhatározások szület­nek és látnak napvilágot. Így született meg a nevelési terv is, mely szerves egészet képez a tan­anyaggal. Joggal kérdezik tehát a szülők, tu­lajdonképpen mi is az a nevelési terv? Milyen célt szolgál, hiszen a nevelés az oktatástól eddig sem volt elválasztva. Az új nevelési terv rend­szerezi a követelményeket, megkíván­ja az iskola és az élet igazi és Szo­ros kapcsolatát, az általános művelt­ség elsajátítását. Azt a célt szolgálja, hogy a tanulók nyitott szemmel járja­nak, hogy ismereteiket az adott eset­ben használni, alkalmazni tudják. Megtanít figyelni és látni, fontosnak, sőt elengedhetetlennek tartja a ta­pasztalatok megbeszélését, kicserélé­sét. Az új terv értelmében a tanulók bi*fnyos gyakorlatot végeznek, ami­nek következtében különböző szoká­sok alakulnak ki náluk. A tisztasági gyakorlatok például kialakítják az egészségügyi szokásokat, az illem­gyakorlatok végzése pedig a viselke­dési formák fejlődését segíti elő. A tanuló, ha a tárgyi ismereti órán az asztalterítés műveletéről hall — ezt a műveletet saját maga gyakorla­tilag-'is elvégzi. A művelet magával hozza, hogy figyelmeztetést kapjon az étkezés előtti kézmosást, az étkezés után fogtisztítást, az edények tisztán­tartását, a lakás rendjét illetően. Tanulmányi séták alkalmával a ta­nulók megfigyelik a természet válto­zásait, a parkok gondozását, az egyé­ni és társadalmi élet mozzanatait, az új lakónegyedek építését, az utca for­galmát stb. A színház vagy mozi kö­zös látogatásakor elsajátítják az Ille­delmes, figyelmes viselkedést. A lá­tottak és hallottak elmondása gyara­pítja a tanuló szókincsét, fejleszti gondolatvilágának rendszerezését. Az új nevelési terv értelmében te­hát nemcsak hall a tanuló bizonyos dologról, (íanem látja, sőt gyakorlati­lag el is végzi őket. A szülőnek éppen'-ezért ismernie kell a nevelési terv követelményeit, hogy saját nevelőmunkáját közös ne­vezőre tudja hozni az iskola nevelő­munkájával. A szülők ne hanyagolják el a szülői értekezleteket és a neve­lő fogadóóráit, ahol az osztályfőnö­kök ismertetik a nevelési terv köve­telményeit. A közös együttműködés kizárja azt, hogy esetleg a családi otthon, a szülői ház ajsadályokat gör­dítsen az iskola nevelőmunkája elé, hanem ugyanúgy megköveteli majd a szokásokat, mint az iskola. A kétféle nevelés zavaró hatással van a gyermek jellembeli tulajdonsá­gainak kialakulására. A nevelési terv követelményeinek Ismerete világossá teszi a szülő részére, hogy gyerme­kének tulajdonképpen mit kell elsa­játítania bizonyos tantárgyak keretén belül. Ezt az ismertetést szolgálják az új, színes (esztétikai szempontból kifogástalan) tankönyvek. A szülő tanulmányozza át gyermeke tanköny­veit, hogy bizonyos témakörök meg­beszélésével elősegítse az iskola ok­tató-nevelő munkáját. Az új nevelési terv legyen segítője a szülőknek is annak érdekében, hogy az elhatározások tettekké váljanak! BÖSZÖRMÉNYI ILONA Akiknek már nem gond e pályaválasztás Igen, már vannak Ilyen tanulók ls az Ipolysági Kilencéves Alapiskola 15-éves növendékei között. Nem a legkönnyebben, de mégis sikerült njeggyôzni a szülőket, akik engedtek a józan észnek, és gyermekeiket igen helyesen a nekik tetsző foglalkozás­ba engedték. Még a múlt é\4 októberében jártak nálunk az Ostravai Antonín Zápotoc­ký Bánya bányászai, Moskprz elvtárs és iskolánk egykori diákja, Piacsek Sándor bányásztanonc. Filmet vetí­tettek és beszélgettek a bányász-fog­lalkozásról a kilencedik osztályt vég­ző növendékekkel, s főleg azokkal, akik érdeklődést tanúsítottak a bá­nyász szakma iránt. A tanulók közül sokan érdeklőd­tek a bányászat iránt, de több eset­ben a szülők nem adták beleegyezé­süket. A legtöbb szülő helyben sze­retné elhelyezni gyermekét. Nem tö­rődnek azzal, hogy a gyermeknek milyen szakmához van kedve. Voltak azonban olyan Szülők is, akik jól megfontolták a dolgot, hisz a pálya­választás egy életre szól. Hallgattak az okos szóra, s nem vetettek gátat gyermekük jövője elé. Iskolánkon há­rom bányász helyett öt jelenkezett. Nekik már nincs gondjuk a pályavá­lasztásra. A szerződés már a zsebük­ben van, csak 1964 szeptemberét vár­ják, amikor beléphetnek a bányászok nagy családjába s magukra ölthetik a szép bányászruhát. SZABÓ SÁNDOR, Ipolyság Ifjú tehetségeket keresünk E hónap végéig kell jelentkezni ® Az első bemutatók már áprilisban lesznek Az Iskola- és Kulturálisügyi Minisz­térium, a CSISZ Központi Bizottsága és a Központi Szakszervezeti Tanács más hivatalokkal és Intézményekkel karöltve a 9—26 éves fiatalok számá­ra ifjúsági műszaki alkotóversenyt rendez. A verseny célja és hivatása az ifjúság természettudományi és mű­szaki képességeinek kibontakoztatása és támogatása. Ebben az évben a ver­seny egyik alkotó eleme az Ifjú ter­mészetbúvárok versenye lesz. A ver­seny műszaki részének lebonyolítására még az iskolaév befejezése előtt kerül sor, míg a természettudománnyal fog­lalkozók ősszel mutatják be tudásu­kat. A versenymunkákat négy forduló­ban értékelik. 1. az üzemekben és iskolákban, 2 a járási bemutatókon, 3. a kerületi bemutatókon (kétéven ként legalább egyszer, 4. a központi, bemutatókon (három évenként legalább egyszer). Minden kategóriában három díjat osztanak ki. A verseny résztvevőit kor szerint három csoportra osztják: 9— 15 évesek, 15—18 évesek, és 19—26 évesek csoportjára. E hó végéig az érdekkörökön kívül a pionír-csapatok, illetve őrsök és egyének is jelentkezhetnek. A ver senyre különböző tárgyak küldhetők be, amelyeket az érdekkörök kollek tivái vagy egyének készítettek (gé pek, műszerek, különféle segédeszkö zök stb.). A versenyt, valamint a bemutatókat az ifjúsági műszaki alkotóverseny bi zottságal irányítják. Még ebben az évben megtartják az első fordulót, (helyi bemutatókkal április 30-ig), a második fordulót (a járási bemutató­kat május 20-ig), és a kerületi bemu­tatókat (június 30-ig). A központi bemutatókat ez évben Bratislavában (építészet és kémia), České Budejovi­cén (mezőgazdaság) és Liberecen (fa-, textil-, bőr-, ruhaipar) rendezik meg. Az okleveleken, kitüntetéseken és vándorzászlókon kívül a nyertesek tárgyi jutalmakat is kaphatnak. A legjobb kerületet a vándorzászló mellett még 10 000 koronával is meg­jutalmazzák, amelynek egy harmadát a résztvevők legjobbjai között szét­osztandó tárgyi jutalmak vásárlására, kétharmadát pedig a verseny további fejlesztésére fordítják. (z) A Pov. Bystrica i víziút harmadik fokán létesülő vízi erőmű építkezésén Eugón Brinda és Michal Mráz, a CKD Blansko szerelői a harmadik turbogenerátort sze­relik. v ' (F. Kocián — CTK felvétele) 1964. február 22. * 0] SZÖ 367

Next

/
Thumbnails
Contents