Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-02 / 33. szám, vasárnap

Az egyszemélyi rendszert csak a demokratikus erők egysége döntheti meg Az Humanité főszerkesztőjének nyilatkozata Párizs (ČTK) — A jelen időszak legfontosabb kérdése a közős prog­ram kialakítása, — jelentette ki Etienne Fajon, az Humanité főszer­kesztője, a Francia Kommunista Párt politikai bizottságának tagja az Ar­rasban tartott nagygyűlésen. Az el­nöki választásokkal kapcsolatban a demokratikus erők előtt álló problé­mákról Fajon kijelentette, hogy a re­publikánus erők szövetségét képvise­lő jelöltet kell kinevezni. Nyilván­való. hogy az ilyen jelölt kiválasztása és programjának meghatározása va­lamennyi demokratikus párt ügye, mondotta nyilatkozata befejező részé­ben. A Francia Kommunista Párt a választások első fordulójában nem támogat olyan nem kommunista je­löltet, akinek programjáról nem egyeztek meg közösen. Kit jelölnek a szocialisták? Párizs ČTK) — Clichiben, Párizs elővárosában megkezdődött a Francia Szocialista Párt (SFIO) rendkívüli ér­tekezlete. Az értekezleten hivatalosan kinevezik a SFIO jelöltjét az elnöki választásokra, melyek 1965-ben lesz­nek. Tekintettel arra, hogy a SFIO vala­mennyi nagyobb szervezete Gaston Defferra marseillesi polgármester 'e­1 ölése mellett foglalt állást, csak for­malitásról lesz szó. így tehát a figyelem arra a kér­désre összpontosul, milyen választási programot határoz meg a Szocialista Párt Defferrnek és hogy Oefferr el­fogadja-e ezt a programot. Mint ismeretes, a Szocialista Pár­ton belül két irányvonal létezik: Guy Mollett-é, aki élesen ellenzi az elnö­ki rendszert, és Deffer-é, aki nyíl­tan az eddigi elnökrendszer megőrzé­se' mellett foglalt állást és csak az alkotmány kisebb módosítását java­solja. Az értekezleten megvitatásra kerül a szocialisták és kommunisták közti kapcsolat ls, mivel a Francia Kom­munista Párt támogatása nélkül a Szocialista Párt képviselőinek jelöl­tetése már eleve sikertelenségre van ítélve. De Gaulle: Délkelet-Ázsia semlegesítése Kína hozzájárulása nélkül elképzelhetetlen De Gaulle elnök péntek délután saj­tóértekezletet tartott. Elnöksége öt éve alatt ez volt a tizedik alkalom, hogy az újságírókhoz beszélt. A leg­újabb politikai események, különösen a Kínai Népköztársaság elismerése és annak nagy nemzetközi visszhangja miatt élénk érdeklődés előzte meg De Gaulle nyilatkozatát. A köztársasági elnök azonban ezúttal nem elégítette ki a nemzetközi közvéle­mény várakozását. Nem adott választ ar­ra a kérdésre, hogyan képzeli el Francia­ország egyidejű diplomáciai kapcsolatát a népi Kínával és a tajvani Csang Kaj-sek rendszerrel; nem tért ki Franciaország és az Egyesilit Államok viszonyára, és csak felületesen érintette az európai po­litikai unió problémáját. A köztársasági elnök néhány szavas bevezető után, az újságírók témák sze­rint csoportosított kérdéseire válaszolt. Előbb kormányzási rendszeréről be­szélt, visszautasította az ellenzéki körök­ben felmerült alkotmánymódosítási ter­veket. A nemzetközi politikai kérdésekről szólva, nagy vonalakban vázolta a volt BHUPESH GUPTA, India Kommunista Páríja parlamenti csoportjának nevében a kommunista párt két képviselőjének, valamint további vezetőinek szabadon bocsátását követelte, akiket Trlpura te­rületén tartanak fogva. (CTK) AZ ANGOLAI felszabadító erők közle­ménye szerint az angolai nép elleni har­cokban száz portugál katona vesztette életét január 10-e óta. A népi erők há­rom páncélautót, helikoptereket, és szá­mos katonai tehergépkocsit semmisítet­tek meg és nagy mennyiségű hadianya­got zsákmányoltak. (CTK) NYUGAT-BERLINBEN letartóztatták Willy Kürschnert, a fasiszta rendőrség volt tagját, volt SS-Untersturmführert, aki a háború éveiben részt vett a szov­jet polgári személyek kiirtásában. A há­ború után mint építőmunkás bújkált. (CTK) AZ AMERIKAI képviselőházban vita kezdődött a polgári jogokról szóló tör­vényjavaslatról. A törvény egyenlő jo­gokat biztosítana minden amerikai pol­gárnak s a négereknek is. A törvényja­vaslatot a megvitatás után a szenátus elé terjesztik. (CTK) CSOU EN-LA), a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke és Hailé Sze­lasszié etiópiai császár Asmarában tár­gyalásokat folytatott. Csou En-laj szom­baton Szomáliába utazott. (CTK) CARACASBAN további négy személyt tartóztattak le, köztük Clarira Marconi Villamizart, egy baloldali lap főszer­kesztőjét, akit „háborús propaganda" terjesztésével vádolnak, mivel interjút közölt a Betancourt elnök rendszere el­len harcoló partizánok egyik vezetőjé­vel. (CTK) A NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN állomá­sozó amerikai csapatok tagjai 1945 óta 200 nyugatnémet taxivezetőt gyilkoltak meg. A napokban közzétett adatok sze­rint a csapatok 100 ezer tagja közül négyet tartóztattak le gyilkosság miatt és 240-et komoly következményekkel Já­ró támadásért. (CTK) G. M. KORNYIJENKO, a washingtoni szovjet nagykövetség tanácsadója pén­teken látogatást tett Dean Rusk külügy­miniszternél. A tárgyalásról nem tettek közzé hivatalos közleményt, de hivata­los helyek arra utaltak, hogy a tárgya­lás a leszerelés kérdésének egyik pont­ját érintette. (CTK) U THANT, az ENSZ főtitkára hivatalos látogatásra Algírba érkezett. Az algíri repülőtéren Ben Bella elnök fogadta. (CTK) gyarmati országokkal kapcsolatos terveit. Franciaország évente hétmilliárd frankot ad a fejlődés útján levő országoknak, lakosságához viszonyítva többet, mint az Egyesült Államok — mondotta. Ennek a pénznek az ellenértéke, az aktív kereske­delmi kapcsolatokban és a francia érde­kek fennmaradásában van. Hosszasan beszélt é Közös Piacról is. Franciaország csak akkor lesz hajlandó a Nyugat-Európa és az Egyesült Államok közötti vámcsökkentésről tárgyalni, ha a mezőgazdasági piac még nyitott kérdé­sei ls rendeződnek. A „hatoknak" — mondatta — együtt kel! működniök, hogy ellenállhassanak a külső nyomásnak. Franciaország javasla­tot tett a hat ország politikai szövetsé­gére, ezt Adenauer lényegében elfogad­ta. Egyes országok azonban elfogadhatat­lan feltételeket szabtak: Anglia részvé­teléhez ragaszkodnak, nemzetek fölötti Európát akarnak, vagy azt szeretnék, ha a kis-Európa felolvadna az atlanti közös­ségben. Az ellentétek most némileg tompultak, lehet, hogy a „hatok" politikai uniójának terve Ismét előtérbe kerül — mondotta a tábornok. A francia—kínai diplomáciai kapcsola­tok felvételéről szólva De Gaulle hossza­san fejtegette Kína történelmi fejlődését, majd nagy elismeréssel beszélt Csang Kaj-sekről. Franciaországnak azonban a reális helyzetet kell szem előtt tartania — hangsúlyozta. A délkelet-ázsiai országok Franciaor­szág által fontosnak tartott semlegesítése elképzelhetetlen Kína hozzájárulása nél­kül — mondotta. — A francia kormány törekvése, hogy felvegye a diplomáciai kapcsolatot Kínával, Peking hasonló tö­rekvésével találkozott. Franciaország nagykövetet cseré! Kínával — mondotta —, de semmi kötelezettséget nem vállal Pekinggel szemben Formózát (értsd: Taj­vant) illetően. De Gaulle kifejezte azt a reményét, hogy a Franciaország és Kína közötti közvetlen kapcsolat hozzájárul „a szemben álló táborok közötti ellen­tétek csökkentéséhez." Cipruson fokozódik a NATO-veszély Makarioszt ultimátum elé állították: vagy beleegye­zik a megszállásba, vagy felújítják a zavargásokat és Ciprusra uszítiák Tö­rökországot Washington (CTK) — Washington­ban hivatalosan bejelentették, hogy az Egyesült Államok hajlandó 1000— 2000 főnyi csapattal hozzájárulni a Ciprusra küldött NATO-csapatokhoz. De csak abban az esetben, ha a részt­vevő felek elfogadják az Egyesült Államok feltételeit. A tervet tegnap Makariosz ciprusi elnök elé terjesz­tették. Zsarolás, fenyegetés London (ČTK) — A Daily Tele­graph ezt írja: Nagy-Britannia és az Egyesült Államok gyakorlatilag ulti­mátum elé állította Makariosz ciprusi elnököt. A Daily Telegraph közlése szerint az Egyesült Államok nicósiai nagykövete és a ciprusi angol biztos bejelentette Makariosz elnöknek: ab­ban az esetben, ha nem egyezik bele az angol—amerikai tervbe a NATO­csapatok Ciprusra küldéséről, számí­tania kell a zavargások felújításával és a török intervenció veszélyével. Ki irányítja a török és görög politikát? A török és görög kormány szom­batra virradó éjjel az angol—ameri­kai tervről tárgyalt. A török kormány a reggeli órákban bejelentette, hogy egyetért a tervvel. Az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia nagykövete előzőleg hivatalosan Inonü miniszter­elnökhöz fordult azzal a kéréssel, hogy támogassa a NATO tervét. A gö­rög kormány is bejelentette, hogy jó­váhagyja az angol-amerikai tervet. A döntő tárgyalás előtt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nagykő vete itt is befolyásolta a miniszterel­nököt. IDE VEZETNEK az imperialista érdekeknek kedvező nacionalista torzsal­kodások: meggyilkolt görög szerzetes egy ciprusi görög kolostor ellen in­tézett támadás után. A pogromok és összetűzések „indokot" szolgáltatnak a NATO-hatalmaknak a beavatkozásra. ČTK felv s ENSZ helyeit NATO Kiprian ciprusi külügyminiszter Londonból Nicosiába utazva megsza­kította útját Athénben és kijelentette, hogy az angol—amerikai terv elfo­gadhatatlan. „Kormányom — hangsú­lyozta Kiprian — hajlandó beleegyez­ni nemzetközi csapatok kiküldetésébe, de csak azzal a feltétellel, hogy ezek az ENSZ jogereje alá tartoznak. Nemcsak a ciprusi kormány támo­gatásának problémájáról van szó, de Ciprus biztonságának szavatolásától egy esetleges agresszió elől." Erhard testőrparancsnoka — háborús bűnös Bonn (ČTK) — Ewald Pet&rst, Erhard kancellár testőrségénck tagját, a nyu­gatnémet bűnügyi hivatal biztonsági cso­portjának főnökét letartóztatták, mivel az a gyanú merült fel, hogy háborús gaztetteket követett el. A nyugatnémet belügyminisztérium közlése szerint a Szovjetunióban élő zsidók tömeges meg­gyilkolásával vádolják és ezért „ideigle­nesen" megfosztották bűnügyi főtaná­csosi és az ún. biztonsági csoport főnö­kének tisztségétől, mely Erhard kancel­lár és más politikai személyiségek sze­mélyi biztonságáért felelős ás harcot folytat a bujtogató tevékenység ellen. Még nincs is egy éve, hogy leleplezték j vizsgálni a Ciprusról szóló 1980-as Bonn is megszálló akar lenni Cipruson A ciprusi helyzetről folytatott tár­gyalások döntő pillanatában újból hal­latta szavát a nyugatnémet kormány. Az NSZK kormány a Bonnból érkező hírek szerint támogatja a NATO-csa­patok ciprusi intervencióját. A nyu­gatnémet kormány péntek este jóvá­hagyta az illetékes terveket és megértéssel nyilatkozott Nagy-Britan­nia ciprusi céljairól. Egyúttal rámu­tatott arra, hogy nyugatnémet csapa­tok idegen területen való elhelyezése „jelentős lélektani mozzanat" lenne. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának javaslatai a ciprusi kérdés megoldására London (ČTK) — Szombaton, feb­ruár 1-én a Daily Worker londoni na­pilap közölte Nagy-Britannia Kommu­nista Pártjának javaslatait a ciprusi kérdés külső beavatkozások nélküli megoldására: 1. Véget vetni az idegen imperialista hatalmak (Törökország, Görögország i és Anglia) intervenciójának és felül­a biztonsági csoport másik tagját, Theo SSveck volt SS Hauptsturmführert, aki a megszállt Olaszországban, mint a Ges­tapo tagja működött. Ugyanúgy, mint Pe­terst, Sävecket is ideiglenesen megfosz­tották hivatalától, de a bonni igazság­szolgáltatás még a mai napig sem vonta felelősségre. Sävecke utolsó blvatalos ténykedése az volt, hogy támadást In­tézett a Spiegel nyugatnémet folyóirat szerkesztősége ellen. zürichi egyezményt; . 2. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának le kell szögeznie, hogy mindenfajta beavatkozás a sziget belügyeibe, vagy az ellene intézett akció az ENSZ alap­okmányába ütközik s maga után von­ná az ENSZ tiltakozását; 3. Ciprus népének lehetőséget kell adni arra, hogy a szigorúan öt érintő problémákat békés úton s az imperia­lista hatalmak bármilyen politikai vagy katonai beavatkozása nélkül ma­ga oldja meg. Nagy-Britannia Kommunista Pártjá­nak nyilatkozata hangsúlyozza, hogy újabb katonai egységek Ciprusra ér­kezése csak tovább mérgesítené a helyzetet, végül felhívja az angliai ha­ladó szellemű munkásmozgalmi szer­vezeteket, minden erejüket latba vet­ve kényszerítsék a kormányt, hogy szüntesse be politikai beavatkozását Ciprus belügyeibe. A SARPSBORGI kőművesek szakszerve­zete felhívással fordult a kormányhoz, csökkentse Norvégia katonai kiadásalt. A szakszervezet hangsúlyozza, hogy a katonai célokra fordított összegeket a nemzet érdekében kellene felhasználni. (CTK) KOMMENTÁRUNK: , amely szavatolhatná a biztonságot /""•arapkin, a Szovjetunió képvise­^ letében a 18-hatalmi leszere­lési bizottság január 28-i ülésén fel­olvasta a szovjet kormány emlékira­tát, amelyben hathatós intézkedése­ket javasol a lázas fegyverkezés csök­kentésére, s a feszült nemzetközi helyzet enyhítésére. Az emlékirat is­mét hangsúlyozta annak szükségessé­gét, hogy a Varsói Szerződésben részt vevő országok s az Sszak-atlanti Tömb tagállamai kössenek megnem­támadási szerződést. Ez a szerződés kétségkívül jelentős lépés lenne az általános és teljes leszerelés felé és további fontos kérdések megoldását lehetővé tenné. Megszilárdítaná Euró­pa biztonságát, hozzájárulna az euró­pai országok kölcsönös bizalma lég­körének kialakulásához és nemcsak az Európában, hanem más földrésze­ken is jelenleg fennálló helyzet ren­dezéséhez is. A Varsói Szerződésben részt vevő országok kivétel nélkül támogatják a két európai hatalmi csoport megnem­támadási szerződésének gondolatát. Az e két csoport területeinek hatá­rán levő Csehszlovákia különösen nagy jelentőséget tulajdonit e szerző­désnek. Kormányunk ezért már az első pillanattól kezdve minden mó­don támogatja a szovjet kormány ja­vaslatát. így például Csehszlovákia küldötte a Genfben múlt év májusá­ban értekező 18-hatalmi leszerelési bizottságban kijelentette, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság minden pillanatban kész hozzájáru­lását adni a megnemtámadási szerző­déshez és becsülettel és következe­tesen teljesíteni az ennek alapján adódó kötelességeit. Tagadhatatlan, amennyiben a két említett csoport tagállamai a szovjet kormány javas­lata értelmében kötelezettséget vál­lalnának, hogy „tartózkodnak minden támadástól, az erőszakkal való fenye­getőzéstől, vagy bármi néven neve­zendő erőszak alkalmazásától, és a vitás kérdéseket kizárólag békés esz­közökkel oldják meg, ez jelentősen csökkentené egy európai háború ki­robbanásának veszélyét. Csehszlová­kia kormánya mindennek tudatában rendkívül nagy figyelmet szentel en­nek a problémának. A megnemtámadási szerződés lehe­tősége reális és minden huzavona nélkül meg is valósítható. Ugyanis nincs összefüggésben semmilyen mű­szaki jellegű kérdéssel, nem érinti az erők ún. egyensúlyát és ami a legfontosabb, nem függ a felügyelet­tel, illetve ellenőrzéssel kapcsolatos problémáktól, amelyeknek eddigi megoldhatatlansága okozta a lesze­relési tárgyalások eredménytelensé­gét. A javasolt összefogás sikere el­sősorban a tárgyaló felek jóakaratá­tól függ. Lényegében csupán egy rö­vid nyilatkozatról lenne szó: elvetünk minden' agressziót és ragaszkodunk az esetleges vitás kérdések békés megoldásának elvéhez. A nyugati hatalmak mindeddig el­utasító magatartást tanúsítottak a megnemtámadási szerződés kérdésé­ben. Képviselőik a 18-hatalmi lesze­relési bizottság tavalyi ülésszaka fo­lyamán kijelentették, hogy a bizott­ság nem az a fórum, ahol tárgyalni lehet az ilyen szerződésről. Ezt azzal indokolták, hogy nincs sző a leszere­lésre vonatkozó intézkedésekről, ha­nem politikai problémákról s a 18­hatalmi leszerelési bizottság többek között azért sem tárgyalhat a szer­ződés megkötéséről, mert e bizottság­ban nincs képviselve az Észak-atlan­ti Tömb valamennyi tagállama. Ezek az érvek azonban nem indokolják meg a szovjet javaslat elutasítását. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a 18-hatal­mi bizottságnak foglalkoznia kell az olyan javaslatokkal is, amelyek meg­valósítása a nemzetközi biztonság szilárdulását eredményezné. Egyéb­ként az ENSZ-közgyűlés tavalyi ha­tározata is erre utal. Magától érte­tődően tarthatatlan az az érvelés ls, hogy a 18-hatalmi bizottság nem mindenkit képvisel. A nyugati hatal­mak elutasító magatartásának igazi oka az, hogy a Szovjetunió által ja­vasolt megnemtámadási szerződés megkötése keresztülhúzná jelenlegi katonai-stratégiai terveiket, alapjá­ban rendítené meg a nyugatnémet hatalmi körök revansista agresszív politikáját, márpedig a Nyugat az NSZK katonai tervelt állandóan szá­mon tartja. Természetesen az sem véletlen, hogy különösen a Német Szövetségi Köztársaság indított esze­veszett kampányt a Szovjetunió ja­vaslata ellen. T egűjabban egyre kedvezőbbek -*­1 a lehetőségek a feszült nem­zetközi helyzet enyhítését célzó to­vábbi részbeni intézkedések fogana­tosítását megalapozó megegyezésre. A Szovjetunió kormánya közölte azt az elhatározását, hogy csökkenti a fegyveres erők létszámát s a fegyver­kezési kiadásokat is, az USA kormá­nya viszont fontolóra veszi egyes —< idegen területeken fenntartott — ha­ditámaszpontok megszüntetését s a fegyverkezési költségek csökkenté­sét. A megnemtámadási szerződés hí­veinek sorai is gyarapodtak. Így pél­dául Spaak belga külügyminiszter, a NATO volt főtitkára is magáévá tette ezt a gondolatot. A 18-hatalmi lesze­relési bizottságnak fel kellene hasz­nálnia a jelenlegi kedvező helyzetet és teljes felelőssége tudatában kel­lene tárgyalnia a megnemtámadási szerződés megkötésére tett szovjet ja­vaslatról. Jan Blanský 1964. február 2. * ÜJ SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents