Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-17 / 48. szám, hétfő

A prešov! Jonáš Záhorský Színház kitüntetése '(CTK) — Antonín Novotný, köztársaságunk elnöke a prešovi Jonáš Záhorský Színháznak fennállása 20. évfordulója alkalmából „Az építő mánkéban szerzett érdemekért" kl tüntetést adományozta a hivatásos színművészet terén kifejtett érdemdús tevékenységéért. A kitüntetést Vladimír Petruskőnak, a színház államdíjas igazgatójának tegnap Augustín Michalička, az SZNT iskola- és kulturális ügyi megblzottjá nak első helyettese adta át és egyben jókívánságait fejezte ki a színház kollektívájának. Meghalt Jozef Krasňan, a Pravda igazgatója Jozef Krasűan elvtárs, a Prav da — az SZLKP KB kiadóválla latinak igazgatója — hosszan tartó, súlyos betegség után Bratislavában február 16-án, 35 éves korában elhunyt. Az SZLKP KB és a Pravda Kiadóvállalat dolgozói derék, áldozatkész elvtársukat vesztették el, aki az SZLKP KB gazdasági osztályán évek hosszú során őt fejtett kl érdemdús tevékenységet, majd 1959 április 1 óta a Pravda igaz gatója volt. Ezt a tisztséget is felelőssége teljes tudatában löt ta el és minden képességével hozzájárult a kiadóvállalatra háruló feladatok sikeres teljesítéséhez. Emlékét megőrizzük. A Pravda Nyomdaipari üzemének, a Pravda és az Oj Szó szerkesztőségének és a Kiadóvállalatnak dolgozói Ne vesszen kárba semmiféle érték A Zbraslav nad Vltavou-i „gyógynövények" nevű vállalat az egyetlen hazánkban, amely gyógynövényeket vásáról. Mintegy 300-féle növény közül az orvosi székffl (kamilla) örvend a legnagyobb keresletnek. Ebből évente több száz tonnát szállítunk külföldre, főleg a nyugati államokba. A Kisucké Nové Mesto-i Finommechanikai Művek dolgozói a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának tiszteletére értékes kötelezettséget vállaltak. Megígérték, hogy pónzben kifejezve 300 ezer koronával túlteljesítik az árutermelési tervet s két- és félmillió koronával csökkentik az önköltséget. Nemsokára egy éves múltra tekinthet vissza a párkányi nyugdíjasok klubja, ahol rádió, televízió, napilapok, folyóiratok és társasjátékok várják idős polgártársainkat. A klubban gyakran rendeznek érdekes előadásokat. (nj) A Slovenská Kniha alkalmazottai ez idén fokozott figyelmet szentelnek a mezőgazdasági szakirodalom népszerűsítésének. Még e hónapban mintegy 840 könyvkiállítást rendeznek a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiben és iskoláiban. A szlovákiai földműveseknek ez Idén több mint 152 ezer hektár mezőgazdasági földet kell raeszezniük. E célra helyi forrásokból mintegy 100 ezer tonna tiszta meszet kapnak. Ébrenlétt világrekordot állított fel Toiml Sllvo 50 éves finn állampolgár, aki ez alkalomból állítólag félbeszakítás nélkül 400 km-nyi utat tett meg, hogy el ne aludjék. Silvo 11 napon és 7 őran át volt ébren. Kijelentette, hogy 15 napig ls kibírja alvás nélkül. Néphadseregünk < nyitrai állandó gépkocsivezető tanfolyama a napokban több rendezvénnyel támogatja a lengyel néphadsereghez fűződő baráti szövetség további kibontakozódását. Tavaly sor került a két néphadsereg küldöttségeinek kölcsönös látogatásaira. Jelenleg több rendezvény tájékoztatja katonáinkat a lengyel nép életéről és munkájáról. Az észak-csehországi barnaszén körzet bányászai akciótervükben feladatukul tűzték kl, hogy terven felül 450 ezer tonna szenet fejtenek és egymillió köbméter földet, Illetve kőzetet takarítanak el. A nyugat-németországi RajnaWestfálla tartományban a karnevál három napja alatt 25 ember vesztette életét közlekedési balesetek következtében. A halálos kimenetelű haleseteket minden esetben az ittas ság okozta. Ha az ember megfigyeli a nagy városokban, különösen Bratislavában az új települések környékét, úgy látja, hogy a házak udvarain a szeméttartályba (Kuka bödönök) sok minden féle kerül a szemétbe kormon, salakon kívül, mint papír, fémek, üveg és rengeteg konyhahulladék, száraz kenyér stb. Karácsony és újév körű! nemegyszer látni egész kalácsokat száraz süteményt s egész éven át gyü mőlcs- és burgonyahéjat, saláta és káposztalevelet stb. És hányszor láttam már kilószámra margarin-kockákat, penészes befőtteketl Az a gondolat, hogy a háztartások körül mennyi érték vész kárba, már néhány éve nyugtalanít. Évek óta be szélünk a takarmányhiányról. Miért ne lehetne a háztartásokból származó konyhahulladékot, különösen a nagy városokban ésszerűen összegyűjteni és takarmányozás céljaira felhasználni? A második világháború idején Angliában, amikor a német blokád nagyon szigorú volt, ezt a kérdést Jól oldották meg. A lakosság kötelességének tartotta a konyhahulladékot öszszegyűjteni és így ezrével tudták hizlalni a sertéseket. Nagyon eredményesen és német alapossággal végzik ezt a munkát például Lipcsében, ahol már 12 éve gyűjtik elkülönítve a szemetet és a különféle ételhulladékot s így a háztartásokból évente mintegy 20 000 tonna konyhahulladékot nyernek. Ehhez hozzákevernek még takarmányt és kb. 9170 sertést hizlalnak vele átlag 110 kg súlyban. így egymillió kilogramm húst nyernek, s ez a mennyiség az évi szükséglet nagy részét fedezi. Hasonlóan járnak el a demokratikus Berlinben is. Említésre méltó Erfurt, a vlrágváros kezdeményezése. Itt a nemzeti bi zottság saját sertéshizlaldát létesített. Sertéseket nevelnek úgyszólván „futószalagon". Állandóan 8000 darab ser tésük van, 30 kg-os malacokat hizlalnak, melyek öt hónap alatt elérik a 115—120 kg-os átlagsúlyt. A takar mányba, amely gabonából, hallisztből és fehérjeanyagokból áll, 50 százalék ban a háztartásokból nyert ételhulla dékot keverik. Ezáltal kifejezetten hússertéseket nevelnek és maga a hizlalás egyötödével olcsóbb, mint a gabonával és burgonyával való hizlalás. Egyedül a hizlalda nem volna képes a hulladékok összegyűjtését végezni, ha nem lenne segítségére a város köztisztasági osztálya, mely külön részleget alakított abból a célból, hogy a konyhahulladékot begyűjtse. Minden házban lói tisztítható tartályokat helyeznek el. Bizonyos napikon, kétszer hetenként reggel elszállítják a tartályokat és még a délelőtt folyamán klürftlk őket. Most már naponta 55 tonna konyhahulladékot gyűjtenek össze, amelyet megállapított áron szállítanak a hizlaldának. Miért ne lehetne ezt nálunk szintén bevezetni? Jómagam szövetkezeti házban lakom 265 családdal együtt. Ha minden egyes család hetenként csak két kilogramm konyhahtflladékot szolgáltatna be, akkor egy év alatt ez 27 560 kilogrammot tenne kl. Köztársaságunkban kb. 3 346 000 háztartás van, amelyek évenként legkevesebb 34 800 vagon konyhahulladékot adhatnának le. Hány sertést lehetne ebből a mennyiségből hizlalni? Természetesen azt a gondolatot, hogy külön gyűjtsük a konyhahulladékot, csak akkor tudnánk realizálni, ha egész sor Intézkedést foganatosítanának. Először is a lakosságot kell megnyerni e gondolatnak, a szeméttartá lyokat, amelyekbe a konyhahulladé kot gyűltlk, szükséges lesz külön megjelölni, az elszállítás után a hu! ladékot párolással sterilizálni, a szö geket, üvegeket eltávolítani belőle hogy ne legyen több kár, mini haszon Most már csak valóban azon múlik hogyan szervezi meg a bratislavai, kO' Sicel és más városok technikai szol gálata a konyhahulladék összegyűjté \ sét. A városi lakosság pedig saját maga „hizlalná" hússzükségletének nagy részét. GREK IMRE Fürdőinkről számokban Az elmúlt évben a csehszlovák fürdők lényeges eredményt értek el. Bővült a befogadóképességük, s így tavaly 3800 beteggel többet részesítettek kezelésben, mint az előző évben. Tavaly több mint 10 000 külföldi vette igénybe fürdőinket, vagyis 1677-tel több, mint 1962-ben. Az Idén újabb két 250 ágyas szanatórium épül Trenčianske Teplicén és Dudincén. Jövőre a Štrbské Pleson és Piešťanyban épülnek szanatóriumok. Az említett építkezések lehetővé teszik a dolgozók még nagyobb mérvű fürdől kezelését. —né— „Fertőzés veszélye fenyeget 44 Salmonella ^ enteritidis — milyen dallamosan hangzik! Legalább ls az első szó akár egy filmcsillag neve lehetne. A másClk már klésé „gyanúsabbnak" tűnik első hallásra. De térjünk a tárgyra! A Salmonella enteritidis nem más, mint a paratífusz, vagyis a valódi tífusznál enyhébb lefolyású betegség csírája. Ha az elfogyasztott hússal együtt az ember szervezetébe kerül, súlyos mérgezést okoz, amely egyes esetekben halállal végződhet. Az alattomos, láthatatlan ellenségről csupán annyit Jegyzünk meg ehelyütt, amit mindenkinek tudnia kell. Nevezetesen mező gazdasági dolgozóinknak, pontosabban: állatgondozóinknak. A České Budgjovice-I Laboratóriumi Kórfelismerés Állomásának dolgozói arra ügyelnek, hogy a vágóhidakról ne kerüljön fertőzött hús piaci fogyasztásra vagy további feldolgozásra. Hogy a nagyrészt női dolgozókból álló kollektíva munkaköre nem egészen veszélytelen, kitűnik az ajtókra függesztett figyelmeztetésekből: BELÉPNI TILOS! — FERTŐZÉS VESZÉLYE FENYEGETI A kilenc helyiségből álló laboratóriumban csinos fiatal leányok kutatják az állati megbetegedések és fertőzések okát, vegyi és bakteriológiai vizsgálatnak vetik alá a beküldött húsmintákat. Ugyancsak az ő hatáskörükbe tartozik a külföldről behozott állati bőrök, szőrmék és gyapjú ellenőrzése. Van a kutatóintézetnek továbbá ún. mozgó részlege. A gépkocsira szerelt laboratórium öt dolgozója Időnként vidéki kiszállásokat rendez mezőgazdasági nagyüzemek állattenyésztési részlegeibe, ahol a mlkrokllmatológusok Jutnak szóhoz. A kemény fagyok vagy ellenkezőleg, a rekkenő hőség ugyanis gyakran megnehezíti az istállók rendszeres szellőzését. Ilyenkor lényegesen fokozódik az istálló levegőjének páratartalma, nylrkossága, amely a nagyobb mennyiségben felszabaduló ammóniummal egyesülve különböző betegségeket idéz elő főleg a növendék állatok soraiban. A mlkrokllmatológusok és bakteriológusok munkaközössége újabban kibővíti a „repülő laboratórium" hatósugarát. A többnyire láthatatlan ellenséggel küzdő fehér köpenyes gárda ezentúl majd sorra bejárja a szövetkezeteket és állami gazdaságokat, ahol preventív diagnosztikát, vagyis megelőző kőrfelísmeré6t szándékszik végezni az állatállományban. Az állategészségügyi dolgozók nyilván tartják majd, hány állat betegedett meg, vagy hullott el bizonyos Időközökben. Amint ez a százalékarány meghaladja a rendes átlagot, felhívás nélkül megállapítják a kórokozót és hozzálátnak az ellenintézkedések foganatosításához. Hogy képet alkothassunk mgunknak arról, milyen veszedelmes, konok ellenséggel kell a kutatóknak felvenniük a harcot, megemlítjük, hogy például az Antliracls nevű bacilus spórája 15, sőt 20 évet is kibír a földben. Alkalmas környezetbe kerülve azonban újból feléled és fertőzéssel fenyeget minden élőlényt. Mint a legtöbb kísérleti intézetben, a Ceské Budéjovice-i Laboratóriumi Kórfelismerés Állomásán is különféle állatokat tartanak kísérleti célokra. Van ott fehér egér, házinyúl és tengeri-malac minden nagyságban és színárnyalatban. Érdekes megfigyelni, milyen szelídek és bizalmasak a szegény párák akár az Idegennel ls, mintha oltalmat, segitsé get keresnének az embernél. De amint az ajtóban feltűnik a fehér köpeny, vagyis az állatorvos, olyan vlsítás kezdődik a ketrecek legtávolabbi zugába menekülő négylábúak között, mintha máris elevenen nyúznák őket. Pedig ísak befecskendezés vár rájuk, attól rémülnek meg annyira. Emberséges ápolóik ezért igyekeznek félelmük és szenvedésük Időtartamát a lehető legrövidebbre korlátozni. Az értelmes gondozók tudatában vannak annak, hogy a kísérleti állatok áldozata nemcsak a Jószágot, hanem bennünket, az egész emberiséget ls mérhetetlen szenvedésektől kímél meg. K. E. MARXISTA IRODALOM KUBÁBAN „Tanulmányoznunk kell mindazt amit Mar* tanított — mondja Fidel Castro —, de ugyanakkor tanulmányoznunk kell azt is, amit Lenin tanított, tanulmányoznunk kell azokat a gazdag tapasztalatokat, amelyek a világ első szocialista államának építése során felhalmozódtak . Rendelkezünk egy forradalmi, tudományos, mélyreható és rendkívül érdekes elmélettel, amelyre a tömegeket oktathatjuk, megvan a lehetőségünk arra, hogy politikai nevelésben részesítsük, tanítsuk a tömegeket, hogy forradalmi elméletet adjunk a kezükbe. Ehhez megvannak az Iskoláink, kiadóvállalataink..." Kubában a marxista irodalmat az „Editora Politioa" kiadó jelenteti meg. A közelmúltban került a könyvesboltokba Lenin műveinek 20. kötete, amely az 1913 decembere és 1914 augusztusa között írt munkákat fi'«li fel. Megjelennek Marx és Engels válogatott művel három kötetben. Tematikai gyűjtemények kerülnek kiadásra a marxista klasszikusok műveiből, például Marx és Engels „A vallásról", Lenin „Az irodalomról és a sajtóról", „A munkás-paraszt szövetségről", „Az ideológia és a szocialista kultúra" címmel. Kiadták Engels „Anti-Dühring"-jét. Ónálló brosúra alakjában látnak napvilágot Lenin olyan munkái, mint „Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka", „A szocializmus és a háború", „Levél az amerikai munkásokhoz", „Állam és forradalom". Leninnek ez utóbbi munkája, említi meg Castro, igen nagy hatással volt rá; ennek köszönhető, hogy a kubai forradalmárok annak idején ellenezték a katonákkal va ló összeesküvés gondolatőt. Megértették, hogy szét kell zúzni az állam régi erőszakszervezetét. Marx, Engels, Lenin müveinek tanulmányozása, állapítja meg Castro, „megbatőrozza fejlődésünket Becsületesen bevallom, hogy abból, amit a forradalom során végrehaj tottunk, sok minden korántsem a mi találmányunk ... minél többet tanulunk belőlük, annál jobban meggyőződünk arról, milyen éles szemmel, milyen zseniális előrelátással rendelkeztek e müvek szerzői." Kubában ina már nincs rendőri sorompó a dolgozók és a marxista könyvek között, s lassan eltűnik az analfabetizmus gátja is. A marxizmus-leninizmus eszméi egyre nagyobb mértékben hatolnak be a tömegek közé, s segítségükre vannak új életük építésében. —bsz— Upton Sinclair, UPTON a 85 éves javítSINCLAIR ban üidöglnés a nyilatkozata társadalmi Igazságosságról („első számú problé- ma"), Jones anyóról („lángoló tekintetű ír öregasszony, aki szenvedélyesen védel mezte a szegényeket ás elnyomottakat") és azokról az írókról beszélt, akiket Ismert, és akik halálra Itták magukat („egyik tehetség a másik után"). Siclalr, aki azért Jött New Yorkba, hogy előadást tartson a város! „colledge"-ben, amelyben valamikor tanult, a régmúlt emlékeibe mélyült. — Válság dühöngött, amikor születtem. Ezután a válságok kb. tíz évenként ismétlődtek Gyermekko rom óta, tehát 00 éven át figyeltem. — „Apám állandóan ivott — folytatta. — Amikor ötáves lettem, meg fogadtam anyámnak, hogy soha egy cseppet sem fogok inni. Igére temet mőig sem szegtem meg A szesztilalmi törvény szenvedélye; harcosának tartom magam." Elmeséli, hogyan győzte le 1914 ben John Rockefellert... — Colo rado hegyeiben szénbányát voltak e Rockefeller-családnak. A bányászok egyszer sztrájkba léptek és sátor tábort ütöttek a völgyben, ahol öt vagy hat hónapig tanyáztak. A tár -laság azonban fenegyerekeket bé re'it fel, akik éjszaka lemerészked tek a völgybe, petróleummal leön tötték és felgyújtották a sátrakat „MEGTETTEM MINDENT, amit tehettem" A neves amerikai iró nyilatkozatot adott a New York Herald Tribúne című lapnak. Ezt az alábbiakban közöljük

. Három asszony és 11 gyermek oda égett. Ez az eset a ludlowi mészár lás néven ment át a köztudatba. Laura Cannonnal, az egyik bá nyászvezér feleségével beállítot tam Rockefellerhez, pár sort nyúj tottam át a titkárának. A levélben az asszony meghallgatősőt kértem Rockefellertől. Egy másik írást is küldtem melyben, kereken kijelentettem, hogy ha nem fogad minket, akkor az amerikai nép előtt gyilkossággal fogom vádolni. Miután nem kaptam rá választ, elhagytam az Irodát, és úgy tettem, amint ígértem ... A végén Rockefeller eljött Coloradóba, hogy találkozzék a bányászok vezetőivel. Megegyezett velük és elismerte szakszervezetüket. Estélyt rendeztek, amelyen Rockefeller Jones-anyóval táncolt. Ön nagyon fiatal ahhoz, hogy megértse jones-anyót. Ha valahol sztrájk tört ki, ä feltétlenül megjelent ott és lelkesítő beszédeiben szidta a gazdagokat, védelmezte a munkásokat. Hőt őzzel táncolt Rockefeller, s ezt tartom életem egyik legmulatságosabb epizódjának." Sinclairnek minden oka megvan arra, hogy a múltat emlegesse Utolsó könyvét, a „Hattyúdalommal tavalyelőtt írta. Ez tulajdonképpen 1932-ben megjelent életrajzának át dolgozott változata. A legutóbbi két övben egyetlen könyvet sem olvasott. „ötven folyóiratot járatok — mondja, - figyelemmel kísérem a nemzetközi helyzetet. Megtettem mindent, amit tehettem. Most már nyugodtan ülhetek és könyveim új kiadósával foglalkozhatom." Körülbelül 90 könyve vár flj kiadásra. Köztük a legismertebbek: Dzsungel, mely a chicagói vágóhíd visszásságait leplezi le, a Petróleum, amely a nagytőkéről rántja le a leplet. A Sőrkánytogak című könyvéért 1943-ban megkapta a Pulltzerdíjat. Sinclair irodalmi tevékenysége közben arra is szakított Időt, hogy 1934-ben Callfornla állam kormányzói tisztségére Jelöltesse magát ezzel a Jelszóval: „Vessünk vóget a szegénységnek Californiőban". „Akkor halóira rémítettük az elvtelen, cselszövő politikusokat és üzletembereket" — emlékezik a régi időkre. Sinclair politikai nézetei nem változtak. „A mi rendszerünk korlátlan mennyiségű terméket őllít elő, melyeket azonban nem tudunk e'losztani, mert az embereknek nincs pénzük — mondja. — A munkanélküliség olyan probléma, amelyet a kapitalizmus nem képes megoldani. Olyan rendszert kell találnunk, amelyben a dolgozóknak pénzük lenne, hogy vásárolhassanak. Mindmáig azért hadakozom, hogy a termelés cé'ija a fogyasztás, ne pedig a nyereség legyen. Az egyik oldalon milliomosok, a másikon munkanélküli milliók állnak. Ez sem az igazságossággal, sem a vallássa' nem fér össze." fii SZäľA * 1964. íebruér 17,