Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-14 / 14. szám, kedd

A SZLOVÁK TERVBIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK NYILATKOZATA Tovább gyorsul Szlovákia iparosítása (Folytatás az l. oldalról) eltávolítani. Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy míg 19B3-ban 18 fontosabb üzemet kezdtünk el építeni, ebben az évben összesen 40 helyen jelennek meg az építőmunkások, hogy új üzem alapjait rakják le. És nem is akármilyen gyárakról lesz itt szó, hanem olyan kolosszusokról, mint például a štúrovôi cellulóze gyár, vagy a dunaszerdahelyi élelmi­szeripari kombinát. De a terjedelem­re nézve kisebb gyárak sem érdek­telenek a népgazdaság fejlesztése szempontjából. Malackyban például kábelgyár épül, Piešťanyban pedig félvezető gyár, amelyek fontos lánc­szemei lesznek hazánk ipara szerke­zetének. Ami a lakosság kielégítését szolgáló létesítményeket illeti, szin­tén jó egy tucatnyi vállalkozásba kezdünk. Érsekújvárott vízvezetéket és vegytisztítót, Rimaszombatban, Lo­soncon és TrebiSovban vízvezetéket, Martinban a Matica Slovenská új épü­letét, Bratislavában pedig gyermek­otthont kezdünk építeni. • Az iskola- és lakás­építkezésben Az iskola- és lakásépítkezésben va­lamivel lassúbb lesz a termelés növe­kedése, mint a döntő fontosságú ter­melő üzemek létesítése terén. Az előbbinél hat százalékos növekedéssel számol az állami terv. Az egészség­ügyi építkezések terén IS százalékos, a lakásépítkezésben pedig öt százalé­kos lesz a termelés növekedése. Szlo­vákiában az építőipar dolgozói 1964­ben körülbelül 31 ezer lakást adnak át és csaknem 800 tantermet készíte­nek el. Le kell azonban szögezni, mondotta a Szlovák Tervblzottság el nöke, hogy a lassúbb termelés növe­kedés nem a lakás- és iskolaépítés lebecsülésében keresendő. Reális le-i hetőségeink figyelembe vételével ál­lítottuk így össze a tervet. A mind koncentráltabb nagy ipari építkezések miatt ideiglenesen csökkenteni kellett a lakásépítkezés növelésének ütemét. 1964-ben körülbelül annyi lakást adunk át, mint a múlt esztendőben. De ez nem az egyedüli oka annak, hogy nem növeljük gyorsabban a la­kás- és iskolaépítés ütemét. Az építő­ipar kapacitása sem engedi meg a nagyohbméretű termelés növekedést. Az előbbi években csaknem mindig tízmilliók maradtak kihasználatlanul, csak azért, mert erők hiányában a betervezett összegeket nem tudtuk ki­meríteni. Az idegenforgalom fejleszté­sére ebben az évben Szlovákiában 140 millió koronát irányoz elő a terv. Ez az összeg azonban csak az új létesít­mények építését szolgálja, Jelentős összeget irányoztunk elő ezen kívül a már meglevő szállodák, valamint inás berendezések korszerűsítésére is. Au­tocamping táborok, motelok és más, a ma követelményeinek megfelelő, a turistaforgalom fellendítését szolgáló létesítmények építésébe kezdünk eb­ben az esztendőben. Ez elsősorban a Magas-Tátra és Közép-Szlovákia vidé­két érinti. Az autocampingok száma 11-ről 29-re emelkedik. Különben az iskolaépítésre félmilliárd koronát, az egészségügyi építkezésekre pedig 300 millió koronát irányoz elő az állami terv. • Nagy feladat vár az építőkre A tavalyi év, ami az építőipart il­leti, nem volt a legsikeresebb. 1964­ben ezért az iparág dolgozóinak össz­pontosított erővel a tavalyinál sokkal jobb eredményeket kell elérniük. A terv a munka mennyiségét illetően 9 százalékos gyarapodással számol. Különösen azért lesz igényes ez az esztendő, mert az épülő gyárak több­ségét be kell ebben az évben fejezni. A kohóipari, a vegyipari és az álta­lános ipari építkezéseken 15—25 szá­zalékos termelés növekedést irányoz elő az állami terv. A terv szerint —, hogy a nagy feladatokat teljesíteni is lehessen — csaknem 4000 dolgozóval kell emelni az építőipari alkalmazot­tak létszámát. Ez azonban nem min­den. Előnyös kereseti lehetőségekkel, a munkaidő szabályozásával, a szo­ciális létesítmények javításával fogjuk vonzóbbá tenni az építők mpnkáját. A Tervezési munkák javításával és a jobb munkaszervezéssel is lényegesen javíthatjuk 1964-ben e fontos iparág munkájának színvonalát. Népgazdaságunk fejlesztésében — mondotta Matejko elvtárs — a beru­házási építkezések döntő szerepet játszanak. Ezeket a nagy feladatokat csak az erők további összpontosításá­val tudjuk sikeresen megoldani. (P-A) A bratislavai váralján épülő új lakótelepen a hideg idő ellewere is tel­jes iramban folyik a munka. Alig bontanak le egy-két öreg házat, már az új alapját betonozzák, képünkön: előtérben vasbeton blokkokat emel helyére a toronydaru. , (JErdősi felvétele) Az érsekújvári Elektrosvit dolgozóinak válasza a CSKP KB levelére ELYTÁLLKN K Az érsekújvári Elektrosvit nemzeti vállalat dolgozói az elmúlt eszten­dőben jól végezték munkájukat. A háromnegyedévi eredmények alapján elnyerték a kormány és a Szakszervezeti Központi Bizottság vörös zász­laját. Jók a negyedik negyedév eredményei, és megvan a reményük a ne­gyedik vörös zászló elnyerésére is. A dolgozók úgy gondolják, hogy ez a sok elismerés kötelezi őket s ezért nem hagyták figyelmen kívül pár­tunk Központi Bizottságának levelét. Kötelességüknek tartják, hogy kitű­zött feladataikat teljesítsék, sőt, hogy az előírt feladatokon felül sok száz­ezres értéket adjanak népgazdaságunknak. Az elmúlt hét folyamán az üzem­ben 606 egyéni, 139 kollektív, 27 mű­hely-,- 4 üzemrész- és 5 üzemi válla­lás látott napvilágot, amelyek alapján azután megszületett a gyártási gaz­dasági egység 1964. évi szocialista felajánlása. Az 1964. évi feladatok Az 1964. évi állami terv szerint az 1963. évihez viszonyítva a teljes ter­melés 1,7, az árutermelés 0,8, a munkatermelékenység pedig 3,1 szá­zalékkal növekedik. Ezzel szemben a gyártás hatékonyságán 263 000 nor­maórát, az önköltségen pedig 2,.6 szá­zalékot kell megtakarítaniuk. Ha szem előtt tartjuk a vállalat technológiai berendezésének műszaki színvonalát, arra a meggyőződésre ju­tunk, hogy az állami terv teljesítése a vállalat dolgozóitól önfeláldozó, odaadó munkát és helytállást követel. Dolgozóinak eltökélt szándéka, hogy a lámpagyártás terén fedezik a nép­gazdaság szükségleteit és az elmúlt évihez viszonyítva hűtőszekrényekből is 5000 darabbal gyártanak többet. A feladatok teljesítésének biztosítéka Bár a feladatok nagyok, ez nem rettenti vissza a dplgozókat. A válla­lat vezetősége — tömegszervezetekkel egyetértésben — a dolgozók által tett javaslatok alapján többek között ilyen intézkedéseket foganatosít: javít a hűtőszekrények külső megmunkálásá­nak technológiáján, az alagútrendsze rű szárítókemence üzembehelyezésé­vel a fénycsöves lámpák szerelésé nél újrendszerű futószalagot alkal­maz, a gyártmányok minősége azáltal fokozódik, hogy javít a galvanizálás műszaki eljárásain, a szűkített tömí­tdk bevezetésével'160 tonna hengerelt árut takarít meg. Csupán ezen alkat­rész gyártásánál a megtakarítás 360 ezer koronát tesz ki. A vállalat vezetősége, a gazdasági dolgozók, a szakszervezeti és párt­vezetők elhatározták, hogy soraikból bizottságot alakítanak, melynek fel­adata lesz a munkaerőgazdálkodás, a gyártmányok hatékonysága és a nyersanyagtakarékosság terén elő­forduló problémák megoldása. Ak­tívabbá teszik az újítók, a versenyző kollektívák, a szocialista munkabri­gádok tevékenységét is. Jobb a hűtőszekrények minősége Az elmúlt évben a hűtőszekrények minőségének javítása a dolgozók ér­deklődésének középpontjában állott. Érthető, hogy a minőség javítása te­rén az idén még jobb eredményeket kívánnak elérni, mert céljuk, hogy gyártmányaikkal a vevők elégedettek legyenek. A vállalatban nagy vissz hangra talált a vállalati védjegy be csületéért indított szocialista munka verseny, és a kiváló minőségért in dított mozgalom. A hűtőszekrény mi nőségének növelése érdekében hozott intézkedések, a dolgozók lelkiismere tes munkája lehetővé tette, hogy az általuk gyártott hűtőszekrények jót állási javítására tartalékolt összege! csökkentsék. Ez azt jelenti, hogy a vállalat dolgozói népgazdaságunkat 2 109 S00 koronával gazdagítják. Emel­606 egyéni, 139 kollektív, 27 mű­hely, 4 üzemrész- és 5 üzemi vál­lalás • 5000-rel több hűtőszek­rény, mint 1963-ban 9 A hűtő­szekrények jótállási ideje: 6 év lett megengedhető, hogy a hűtőszek­rények jótállási idejét öt évről hat évre emeljék. A munkabiztonság, a dolgozókról való gondoskodás Az Elektrosvitben elhatározták, hogy a munka biztonságát fokozzák, a havonta megrendezett egészségügyi aktívákon elemzik a megbetegedések és a balesetek okait, s konkrét ja­vaslatokat tesznek a vállalat vezető­ségének a munka biztonsága terén előforduló hibák kiküszöbölésére. A dolgozó anyák munkakörülmé­nyeinek megjavítása érdekében a vál­lalat vezetősége elhatározta, hogy az üzemi bölcsőde férőhelyeinek számát további hatvannéggyel bővíti. A dol­gozókról való egészségügyi gondosko­dás terén a vállalat vezetősége az év elején a vállalati fogászati rendelő­ben fájdalommentes fogfúrógépet sze­rel fel. A szakképzettség növelése A dolgozók tudatában vannak an­nak, hogy a nagy feladatok telje­sítése csak jól képzett szakemberek és a hivatásuk magaslatán álló ve­zetők segítségével lehetséges. A vál­lalat mindent megad a dolgozóknak, hogy növeljék szakképzettségüket. A dolgozók élnek a lehetőségekkel, a továbbtanulás középiskolai fokozatán 3000, főiskolai fokozatán pedig 32 dolgozó végzi tanulmányait. További dolgozóknak az üzem iskolaügyi osz­tálya által rendezett tanfolyamokon nyílik alkalma magasabb szakképzett­ség elérésére. Az eddig elért eredmények — kü­lönösen a sikeres 1963-as esztendő — kötelezik a vállalat dolgozóit arra, hogy hírnevükhöz méltó eredménye­ket érjenek el. MAJOR FERENC JCufáiíxa Viktor Dubrovszkij a Szlovák Filharmóniával Érdekes hangversennyel indult az 1964-es esztendő zenei évadja. Ezen az estén két külföldi művészt köszön­töttünk: Viktor Dubroviszkij szovjet karmestert és Alex de Vries belga zongoraművészt. Viktor Dubrovszkij már többször vendégszerepelt nálunk, élénk, kife­jelő, felvillanyozó karmester-egyéni­sége nem ismeretlen előttünk. Weber Oberon-nyitányának világosan raj­zolt, feszes ritmusú, nagy belső ele­venségű előadásával már az első per­cekben atmoszférát teremtett. Belga vendégünk, Alex de Vries Ravel balkézre írt zongoraversenyét adta elő. A Balkezes zongoraverseny meg­írására Ravelt egy bécsi zongoramű­vész kérte fel, aki a világháborúban elvesztette jobb karját. Ravel, a nagy hangvarázsló, a hangszínek utánoz­hatatlan költője e késői remekében tfsztult bensőséggel szólalt meg, ezer­nyi fényben villódzó, fűszeres harmó­niavilágán felülemelkedve gazdag tartalmat tár fel. A zenekar sötét hangzásából nagy áradással csap fel az érzés, komoly, borongó líráját tra­gikum árnyékolja. Alex de Vries kidolgozott és átgon­dolt produkcióval lépett a közönség elé. A bal kézzel játszott koncertáló szólam szokatlanul nagy feladatot ró az előadóra. Talán ez a tehertétel okozta, hogy a művész előadásában nem bontakozott ki eléggé az a lelki vonás, ami ennek a különös, mély ( enfberi érzésből fakadó műnek tar­tóereje és belső rúgója. A tartalmas estet Rahmanyinot Szimfonikus táncai zárták be. „Rahmanyinov utolsó alkotásában (op. 45. 1940.) az élet és a halál szub­jektív, önéletrajzszerű tolmácsolásá­val találkozunk" — magyarázza a különös művet Rahmanyinov egyik életrajzírója. Érdekes módon a mű címe sem fedi a mondanivaló lénye­gét, mert műfajilag világos tánczene formával csak a második tétel kerin­gő-mozgásában találkozunk. Rahma­nyinovot élete utolsó éveiben pesszi­mizmus tartja fogva, és ez a sötét életérzés a Szimfonikus táncokban is megnyilatkozik. ­Viktor Dubrovszkij pompásan mu­zikális lényének erejével roppant „beszédesen" muzsikáltatta zenekarát és hallgatóságát ellenállhatatlanul vitte magával. Dubrovszkij egyik leg­nagyobb karmesteri erénye a plaszti­kus értelmezés. Kihegyezett ritmiká­val és rendkívül világos frazeálással magasabb síkon „magyarázza" hall­gatóinak a zene belső összetételét. Rahmanyinov Szimfonikus táncainak előadása érdekes, szuggesztív pro; dukció volt, ami annál is dicsérete­sebb, mert szovjet vendégünk a ked­vezőtlen időjárás miatt megkésve ér­kezett, és Így kevés próbaidő állt a művészek rendelkezésére. HAVAS MÁRTA ű) köfj y vek * § lllllMlllllllilllllllllllilllllllllllHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIMIIIIIIIIIIIIIIIIIi? A bratislavai Politikai Könyvkiadó szerkesztésében magyar nyelven meg­jelent Zdenka Holotiková: „Steiner Gábor, egy forradalmár élete" című könyve. Steiner Gábor a csehszlovákiai ma­gyar forradalmi proletariátus kima­gasló személyisége és a CSKP szlo­vákiai vezető funkcionáriusainak egyike volt. Komáromban, 1887-ben született, de az első világháború éveit, majd a háborút követőleg a forradalmi munkásmozgalom rohamos fejlődésének időszakát Budapesten töltötte. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után visszatért Komáromba, ahol azonnal bekapcsolódott, a politi­kai életbe és a munkásság osztályhar­cába. Steiner Gábort mint harcost, elméletileg képzett kommunistát és nagy .szervezőképességgel rendelkező embert hamarosan megismerték Ko­márom és a környék dolgozói, majd hovatovább egész Dél-Szlovákiában. O irányította a mezőgazdasági mun­kások harcát, síkraszállt a komáro­mi városi képviselő-testületben a sze­gények érdekeiért, segített Csehszlo­vákia Koirfmunista Pártja szerveze­teinek megalakításában, megvilágítot­ta előttük feladataikat. Steiner Gábor 1925-ben nemzetgyűlési képviselő lett, 1929-ben pedig a CSKP bolsevik irányzatának érvényesítéséért vívott döntő időkben a CSKP Központi Bi­zottságának tagjává választották. Egy évvel később, 1930-ban, a CSKP újon­nan létesített szlovákiai országos iro­dájának és vezetőségének tagiává vált. ' A pártban és a mozgalomban vég­zett munka volt életének mély, egyet­len értelme. Feladatát felelősségtu­dattal, szeretettel örömmel végez­te. Magas funkcióiból következő va­lamennyi feladatának teljesítésével elősegítette Szlovákiában a kommu­nista mozgalom kiterebélyesedését. Személyes magatartásával is példát mutatott a becsületességre, felelős­ségtudatra, a pontos munkára és az áldozatosságra. Steiner Gábort 1929­ben a Magyar Tanácsköztársaság te­vékeny tényezőjeként a horthysta bí­róság Budapesten halálra ítélte. Az ítélet végrehajtása elől elmenekült s miután visszatért Csehszlovákiába A növekvő tu­ristaforgalom egy­re több szálloda építését teszi szükségessé. Ga­lánta, amely nem messze fekszik Bratislavától sem rendelkezik meg­felelő szállodával. Ez a helyzet azon­ban nemsokára megváltozik, mi­vel rövidesen átad­ják rendeltetésé­nek a felvételűn kön látható kor szerű szállodát. nagy lendülettel folytatta a mozgalmi munkát. Naponta összeütközésbe ke­rült a csehszlovák elnyomó burzsoá államhatalom * képviselőivel. Steiner Gábor személyiségének egyik jellem­vonása éppen a tántoríthatatlanság és az egyéni bátorság volt; a szabadság és a börtön határán is helyt tudott állni és életét a szilárd derűlátás jel­lemezte. A Gestapo 1939. március 30-án Prá­gában letartóztatta. Hat hónapig a Pankrác börtönében sínylődött, majd a dachaui, később pedig a buchen­waldi koncentrációs táborba hurcol* ták, ahol 1943 őszén agyonlőtték. Életrajza megismerteti vejünk azt a forradalmárt, akt szorosan és elvá­laszthatatlanul összeforrt Szlovákiá­ban a munkásosztály harcával, a ha­ladó érőknek a^zal a nagy küzdeíméf vei, amely a fasizmus ellen és a köz^, társaság védelméért folyt. Ez a mű egyidejűleg elősegíti á magyar forra­dalmi erők jelentőségének értékelését és részvállalásuk felmérését a cseh* szlovákiai kommunista mozgalom egész fejlődésében. (Ára kötve 8.— Kčs) Jean Effel: Adám és Éva regénye Jean Effel, a kiváló francia karika­turista sok humorral, szatírával tele, szellemes művészetét eddigi műveiből már jól ismeri és kedveli a magyar, közönség. Oj műve, az Ádám és Éva regénye a neves szerző négy könyvé­ből válogatott legérdekesebb és leg­kifejezőbb anyagból ötvöződött össze.' Effel a bibliai legenda kiemelkedő mozzanatait találóan, elmésen kap­csolja a mai emberhez és mintegy há­romszáz, naiv groteszkségével és ere­detiségével frappírozó rajzával és természettudományos szem 1 életét tükröző, kaján gúnnyal átszőtt, mo­solyra derítő kísérőszövegével min­dig célba talál. A kísérőszöveget, a francia eredeti szójátékainak és sajátos humorának' szellemes visszaadásával, Kolozsvári Grandpierre Emii fordította. Jean Ef­fel könyvének finom humora a szó' igaz értelmében a haladás ügyét szol­gálja. (Ára kötve 41.— Kčs)' (Németh J. íelv 1964. január 14. * ÜJ SZÓ 5

Next

/
Thumbnails
Contents