Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-13 / 13. szám, hétfő

í ORVOS HELYETT GÉP? EGY SZOVJET ORVOS NYILATKOZIK Az orvostudomány ősrégi eredetű. Kezdete időtlen Idő­kig. vezethető vissza. A betegségekről alkotott elgondo­lások s a gyógykezelés módját Idővel gyökeresen meg­változtak. Őseink a betegséget a rossz szellemek rontá­sának tartották, mi pedig materialista szellemben értel­mezzük. Még a közelmúltban is a csapongó képzelet 1 szüleményetnek tartottuk volna a mai orvosi-műszaki be­rendezéseket. Ki is gondolhatta, hogy az orvosok egy­szer olyan készülékekkel rendelkezhetnek, amelyek se gitségével „keresztülláthatnak" az emberen, megnézhetik a szívét, tüdejét, rekeszizmát, sőt műszívet, művesét kapcsolhatnak össze az emberi szervezettel... Az orvosok korszerű műszaki felsze relése, valamint az a kilátás, hogy a ki bernetika vívmányai segítségével a kö zeljövőben megsokszorozódnak műszaki lehetőségeink, arra a kérdésre késztet egyes embereket, vajon a gép helyet­tesítheti-e a jövőben az orvost is? Ny. M. Amoszov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja egyik cikkében ki jelentette, hogy teljesen kizárja ennek a lehetőségét. Szerinte a gépek ope­ratív „emlékezete" oly korlátozott, hogy nem veheti tel a versenyt az em­beri gondolkodással. — Véleményem szerint az ilyen néze­tek helytelenek. Bár örülnünk kell az egyre újabb és tökéletesebb gépeknek, műszereknek, még sem érthetünk egyet azzal, hogy az orvost ls pótolhatják. A gépek és különböző készülékek csu­pán fokozzák az ember érzékszerveinek képességeit. Növelik lehetőségeinket, megkönnyítik munkánkat, segítenek a gyors és pontos kórmegállapításban. Le­hetővé teszik, hogy mélyebben behatol­junk a fiziológiai folyamatok lényegébe, de az orvost nem pótolhatják, éppűgy, mint az egyébként nagyon értékesen és sokféleképpen hasznosított röntgensuga­rak sem pótolhatják. Semmi értelme siftcs például annak a kérdésnek sem, hőgy a mikroszkóp, vagy az ember lát-e jobban. Az ember jobban lát mikroszkóppal, mint nélkü le. A betegséget megállapító s a beteg embert gyógyító orvosnak gondolkodnia kell. Erre Engels ls figyelmeztetett: elméleti elgondolások nélkül „két ter­mészetadta tényt sem hozhatunk kölcsö nős összefüggésbe és meg sem érthet­jük összefüggésüket". Gondolkodó gépek nincsenek és nem is lesznek, mint aho­gyan nem lehetnek zeneszerző-, festő­művész- vagy költő-gépek sem ... A kibernetikus gépek csak a tapasz­talt orvos kezében hozhatnak hasznot az orvostudománynak. Az orvos a gépek segítségével megállapított adatok alap­ján könnyebben és gyorsabban ismeri fel až adott betegség okát. A dél csehországi Pacovban befejezték az élelmiszeripari gépgyárak ú) üzemé­nek építését, ahol nemsokára megkezdik a legkorszerűbb élelmiszeripari gépek és egyéb berendezések gyártását. Képünkön az üzem tágas, világos szerelőcsar­noka, ahol a dolgozók befejezik egy cukorgyári centrifuga és egy 50 köbméter űrtartalmú üzemanyag-tartály (a háttérben) készítését. (B. Krejčí felv. — CTK) Konyhaművészet tudományos alapokon turális szervezetek közvetítésével bár­hol megrendezzük az ésszerű élelme­zés és táplálkozás, a helyes főzés-sü­tés tanfolyamalt. Orvosok, diétás nő­vérek, szakácsmesterek útmutatása, az elméleti és a gyakorlati oktatás min­denkinek, még a legjobb háziasszony­nak is hasznára válik. Sokan vallják: legjobb az anyám főztje. Mások a feleségük konyhá­ját dicsőítik, de egyre többen szok­ják meg és dicsérik az üzemi ét­kezde, vagy a vendéglő kosztját is. A házi, iskolai, üzemi, vendég­lői és egyéb konyhák művészeit tisztelnünk kell: sokszor okoz ne­kik főfájást, hogyan teremtsenek elő bizonyos pénzösszegből és anyagmennyiségbő kiindulva, idény- és hiánycikkek nélkül olyan ételeket, amelyek kielégítik a csa­lád vagy a vendégek kívánalmait. Konyháink főztje ízletes Talán örökletes módon az a gyakor­lat terjedt el, hogy az egyes ételeket és az étreödet aszerint állítjuk ösz­sze, ami az emberek kedvenc eledele s ami biztosítja jóllakottságukat. Ke­veset gondolunk arra, hogy a meg­szokott és kedvelt ételek s ezeknek hagyományos készítési módjai sok el­érhető értéktől fosztják meg az em­bert. A szlovákiai éttermekben és étkez­dékben is egyre nagyobb teret hódít á „vepfo-knedlo-zelo" (sertéssült knéd­llvel és savanyú káposztával) igen íz­letesen elkészíthető, az ember köny­nyen megkedveli s alig veszi észre, milyen egyoldalú étkezésre szokott rá. Ünnepi alkalmakra, konferenciák­ra stb. a vendéglátó ipar dolgozói s a rendezvények szervezői is már gépie­sen beszélik meg a bécsi szeletet (ki­rántott hús) lesz. Ismét egyszerű és ízletes étel, azonban egyes elemei a készítés folyamán olyan változásokon mennek keresztül, hogy a szerveze­tet egyenesen károsan befolyásolják. A valóban jó szakácsnak nemcsak azt kell tekintetbe vennie, mit szeret­nek az emberek s mitől laknak jól. A szívét akkor adja bele igazán a mű­vészetébe, ha munkája közben első­sorban arra ügyel, hogy a „kosztosok" elé kerülő étel egészségünkre is vál­jék. Az üzemi és iskolai étkezdék, a vá­rosi és vidéki éttermek állandó prob­lémája, hogy a konyhák dolgozói nagy­részt megfelelő képesítés nélküli al­kalmazottak. A szakmai képzettséget idővel mindenkinek meg kell szerez­nie, hiszen a helyes vagy helytelen élelmezéssel igen sok ember szerve­zete, egészségi állapotába avatkozunk bele. A képzett és tapasztalt szaká csok Irányítása mellett azonban aznk is elsajátíthatják a legszükségesebb ismereteket. Az őszi és téli időszak különösen alkalmas arra, hogy a nőbizottságok, a szakszervezetek, az ifjúsági s a kul­A jó szakács • legyen tisztában az emberi szerve­zet szükségleteivel, az egészséget befolyásoló tényezőkkel, a táplál­kozás élettanának alapjaival, • tudja, milyen élelmiszerekben, mi­lyen mennyiségben találhatók a szükséges kielégítő tápanyagok, • ismerje ne csak az ételkészítés kü­lönféle módjait, hanem azt is, ho­gyan és mennyire változtatják meg a konyhai beavatkozások az élel­miszerek tápanyagtartalmát, s ezen keresztül az ételek biológiai értékét, • s végül: kísérje figyelemmel az élelmezés és táplálkozás területén megjelenő népszerűsítő ás oktató szakirodalmat, hogy elmélyítse tu­dását, gyarapítsa szakmai ismere­teit. < A konyhaművészetnek tudományos alapokra való helyezéséhez kis és nagy konyháinak korszerűsítése (gépesíté­se) is hozzátartozik. Elég betekinte­nünk az átlagcsalád háztartásába, hogy meggyőződjünk róla: a modernségre, a divatosságra való törekvés sokolda­lú, de legkevésbé a konyhát szokta érinteni, ahol évtizedekig minden a régiben marad. Itt nemcsak a beren­dezési és használati tárgyakra, de az ételkészítési módszerekre is gondo­lunk. S elég egy nyitottszemű egész­ségügyi ellenőrzés, bármely régebb típusú üzemi vagy vendéglői konyha táján, hogy lássuk, az előző megálla­pítás csaknem szóról szóra ezekre is vonatkozik, s még ennél is nagyobb mértékben vonatkozik igen sok álla­mi gazdaság üzemi konyhájára. Pedig a konyhák gépesítése, a kor­szerű technika bevezetése nemcsak az alkalmazottak munkáját teszi köny­nyebbé, vagy a főzés munkáját terme­lékenyebbé, hanem — megfelelően al­kalmazva — csökkenti a nyersanyag­veszteséget és az élelmiszerek táp­anyagának tetemes részét átmenti a kész ételekbe. Ezzel szemben a régi berendezésű konyhában, ütött-kopott edényekben, elavult módszerekkel va­ló főzés-sütés nem gazdaságos, mert az értékes tápanyagok nagy része ve szendűbe megy. DR. SZÁNTÓ GYÖRGY Gyakran előfordul, bogy az orvos nem kérdezi ki a beteget, ahelyett külön­böző vizsgálatokat, elemzéseket ír elő. A beteg így sok Időt veszít, pedig nem egyszer bebizonyosodott, hogy teljesen fölöslegesen. A készülékes vizsgálati mód­szerek alkalmazása természetesen nem jelentheti azt, hogy az orvos ne hall­gassa meg az olyan beteget, aki bár bi­zonyos bántalmakra panaszkodik, beteg­sége objektívan nem bizonyítható. Tudo­másom van a következő esetről: Egy be­teg a szívgyógyászhoz fordult azzal a panasszal, hogy gyengének, fáradtnak érzi magát, fájdalmai vannak a szive táján és gyakran nyomott a hangulata. Megcsinálták a vérvizsgálatot, az elek­trokardiogramot, a röntgenklmogramot, megmérték a vérnyomást, Az orvos meg­nézte a leleteket, meghallgatta a bete­get, majd így szőlt: „Az ön szíve ki­válói Én is Ilyet szeretnék." A beteg megköszönte a bátorító sza­vakat és elment Alig tett azonban húsz lépést, összeesett — infarktusa volt. Semmi kétség sem fér ahhoz, hogy ki­váló szakképzettségű, az elektrokardlo gramok, illetve röntgenokimogramok megfejtésében rendklvl jártas orvos sem találta volna el a helyes diagnózist. Bebizonyosodott azonban, hogy a beteg megvizsgálásának módszerei korlátozot­tak voltak. Nem tárták fel a kórtüne­teket előidéző változásokat, amelyek ar­ra késztették a beteget, hogy orvoshoz forduljon. A szubjektív tünetek többet je­lentenek, mint az orvosi készülékek, de az orvos túlságosan bízott az objektív vizsgálati adatokban, nem méltányolta kellőképpen a beteg panaszalt — és ez okozta végzetes tévedését. Tudjuk, hogy a szovjet űrhajósokat állandóan a legkorszerűbb, legtökélete­sebb, automatikusan regisztráló készülé­kek ellenőrizték. Adatalkat (vérnyomás, érverés stb.) a Földre továbbították. N. Sz. Hruscsov az űrhajósokkal beszélve legelőször ezt kérdezte: „Hogy érzi ma­gát?" Ha az űrhajós a készülékek leg­kedvezőbb adatai ellenére ls azt vála­szolta volna, hogy nem Jól, bizonyára utasítást kapott volna a visszatérésre. A betegségmegelőzés a szocialista egészségügy alapelve. A szocialista egészségügyi intézmények olyan korszerű készülékekkel és műsze­rekkel rendelkeznek, melyek megköny­nyítik az egészségügyi dolgozók munká­ját, de nem csökkentik, ellenkezőleg, fokozzák erkölcsi felelősségüket. Egyben hivatásbeli ismereteik tökéletesítésére serkentik őket, hogy minél hatékonyab­ban védhessék az ember egészségét. NY. OPRISKO JOHANN HARTLIEB noburgi (NSZK) asztalos január 11-én ünnepelte 104. születésnapját. Arra a kérdésre, mi­nek köszönheti bibliai korát, azt válp­szolta: „Csak 43 éves koromban nő­sültem meg". A jubiláns még elmon­dotta, hogy nagyapja 107 éves korá­ban halt meg. HIROSHIMÄBAN a sugárbetegségek kórházában meghalt egy fiatal nő, aki két nappal a város atombombázása után született. Anyja két kilométernyi­re volt a robbanás központjától. A fia­tal nő normálisan fejlődött, férjhez ment, 1962-ben azonban fefoérvérűség­ben hirtelen megbetegedett és ez ha­lálát okozta. ERÖS FÖLDRENGÉST észleltek Ka­nada Ontario tartományának északi részén, Ottawától északnyugatra. A lakosság körében riadalmat keltett, hogy a földrengés előtt két órával szállították oda az amerikai nukleá­ris tölteteket. Sokan attól féltek, hogy a rengés esetleg felrobbantja a tölteteket. AZ ALA argentin légiforgalmi tár­saság egy utasszállító repülőgépe Za­rate közelében kényszerleszállást haj­tott végre és földet érve kigyulladt. A gép 28 utasa és 3 főnyi legénysége közül 20-an életüket vesztették. ELŐZETES statisztikai becslések szerint 1983-ban mintegy 720 millió forintért vásárolt könyvet Magyaror­szág lakossága. HÉT AKNÄT és hat bányakokszolót zártak be a múlt évben a nyugat­németországi Ruhr-vidéken, összesen 21 000 bányász maradt munka nélkül. A VILÁG első automatikus búvárké­szülékét- kísérletezték ki a közelmúlt­ban az amerikai partoknál. A Mobot­nak nevezett készülék 450 méter mélységig merül alá. A készüléknek négy karja, három lába van, és két televíziófelvevó-készülékkel szerelték fel. A DUNASZERDAHELYI járásban is növekszik az érdeklődés az idegen nyelvtanfolyamok Iránt. A járási nép­művelési otthon e napokban végezte el a német, francia és angol nyelv­tanfolyamokra Jelentkezők beiratésát. BOJNICÉN a turistaforgalom fel­lendítése érdekében az idén a „Čajka" fürdőhelyen vendéglő épül, valamint TELI TÜDŐVEL... (Németh J. felv.) AZ IDEGEK elektromos impulzusai­ra működő elektromos kart készítet­tek angol orvosok, mely egyelőre csak egy mozdulatot tud végezni. A BRATISLAVAI Nemzetközi Nőnap Üzemben hazánkban elsőként műfonai gyártását kezdték meg, amely műrost­ból készült anyagok összevarrására szolgál. A műfonalat most a szövőüze­meknek és fehérneműgyáraknak ad­ják kipróbálás céljából. SAJTÓÜGYNÖKSÉGEK becslése sze­rint 1963-ban a világon mintegy fél­millió ember vesztette életét közleke­dési balesetek és elemi csapások kö­vetkeztében. TEHERÁN közelében felborult és a folyóba fordult egy autóbusz. Tizen­négy utasa életét vesztette, kettőt élet­veszélyes állapotban szállítottak kór­házba. AZ ANGOL FILM válsága következ­ményeképpen munka nélkül maradt és bezárta kapuit a legnagyobb és leg­korszerűbb angol filmstúdió, a Sheo­perton Stúdiós. Előreláthatólag ápri­lisig zárva is marad. NEMCSAK AUSZTRIÁBAN, de Svájc­ban is ijesztően növekszik a fiatalkorú alkoholisták száma. A svájci alkoho­listák csaknem egynegyede fiatal, míg befejezik a fából készült vikendháza­1952-ben csak 4,5 százalékuk volt fia- kat s megkezdik egy új szálloda épí­talkorú. tését is. ISMÉT CSAK EZT TENNÉM! akkor is kitartott, amikor nem kívána- szlovák csapat harci .készségét. A fel­tos tevékenysége miatt munkanélküli szabadításkor csak a rendfenntartó lett, kitették a patikából. szerepét szánta nekik. A lacsony termetű, jó kedélyű te­remtés. Rövidre nyírt fürtjeiben kezdenek elhatalmasodni az ősz szá­lak. Nyugtalan szürke sieme még min­dig fiatalos. Noha csak néhány hónap választja el a hatvantól, hallani sem akar a pihenőről, pedig már nyugdí­jas. Azelőtt fegyverrel a kezében véd­te a hazát, ma szóval, meggyőző mun­kával, példamutatással harcol szebb, jobb életünkért. Helena Petránková, tartalékos ez­redes egyedül él bűbájos kis lakásá­ban, virágai társaságában. Szívesen be­szél feledhetetlen élményeiről, egyet­len nagy csokorba kötött, örökké friss, tarka emlékeiről, melyek időnként szinte kikívánkoznak féltve őrzött kin­cseskamrájából: szíve mélyéből. A le­velek, fényképek, kitüntetések pedig a ládafiából. Mindmegannyi drága emlék, pótol­hatatlan ereklye azokból az időkből, amelyeknek fénye még ma is beara­nyozza a spanyol háborúban meged­zeit egykori hadnagy, a kijevi, duklai és ki tudná felsorolni még hány ütkö­zet derék résztvevőjének törékeny alakját. Hosszú annak a sora, míg eljutott idáig. A gyökerek 1927-re nyúlnak vissza. Akkor lépett be a pártba A kommunistákkal azonban már jóval előbb, gimnáziumi éveiben rokonszen vezett. Egyetemi éveiben már tudta hol a helye. Meggyőződése mellett még A párt utasítására 1939 elején gya­logszerrel indult el Keletre. Különbö­ző viszontagságok után az akkori Sztá­lingrádban kötött ki, ahol a szakmá­jában dolgozott. Ott aztán felhasznál­ta az első alkalmat, hogy belépjen az alakulóban levő csehszlovák hadsereg­be. — Akkor még csak ketten voltunk ott nők. Truda Ehgelová és én — em­lékezik vissza. — Lassan szállingóztak a többiek is. Rita Nováková, Véra Ru­žičková, Vlasta Pavlanová és mások. Néhány hónapon belül több százra sza­porodott a számuk. A parancsnokság kezdetben nem volt elragadtatva a sok nőtől. Bizalmatlan­sága csak akkor oszlott el, amikor be­bizonyítottuk, hogy derekasan helytál­lünk. Harcokról még szó sem volt, de az egészségügyi, politikai és irodai mun­kában, a távösszeköttetésben a fér­fiaknak máris megbízható munkatár­sai, igazi bajtársai voltak. Katonai ki­képzésben is részesültek. Mi tagadás, nem gyerekjáték a kiképzés, árokásás fagyban. De ők összeszorították a fo­gukat, keményen kitartottak. Ha háború is volt, az élet azért folyt tovább a maga medrében. A buzuluki brigád a nagyobb örömökben, családi eseményekben sem szűkölködött. Pet­ránková elvtársnő sohasem felejti el, hogyan adta beleegyezését Antonín Sochornak, a Szovjetunió hősének Šte­fa bajtársnővel kötött házasságához, aki tőle, mint szobaparancsnoktól kér­te meg a lány kezét. Hát még milyen nagy volt a boldog­ság, amikor valamennyiük kedvence, a mindig mosolygó, mtndig daloló, Ku­ličkának becézett Bertuška Landauová éppen a sztálingrádi győzelem napján adott életet a brigád első gyermeké­nek. — Kettős ünnep volt számunkra ez a nap. Alig győztük a sok pelenka készítését — meséli nevetve. A Londonban székelő csehszlovák nemzetvédelmi minisztérium azonban gondoskodott róla, hogy örömünket egyszeriben ürömmé változtassa. Ri deg, elutasító parancsa így hangzott: „A nők nem mehetnek a frontra". Ez­zel is gyengíteni igyekezett a cseh­— Zászlóaljunk parancsnoka, Lud­vík Svoboda tábornok azonban nem ijedt meg. A moszkvai pártvezetőség segítségével elképzeléseit keresztül is vitte. Az első csehszlovák önálló brigád Novohoperszkben alakult meg. Innen indultak 1943 őszén a frontra, hogy a szovjet hadsereggel együtt megvívják örök időkre emlékezetes, dicső harcu­kat: a kijevi csatát. Honnan merítettek erőt, bátorságot, kitartást ezekben és a további, sok le­mondást igénylő, életveszéllyel telített időkben? Természetesen a pártból. A pártból, melynek felenléte minde­nütt és mtndig érezhető volt, mely lé­tezett, élt, lélegzett, ott volt közöttük, még ha titokban is. Mert az akkori ka­tonai törvények szigorúan tiltották a politizálást, de a kommunisták ezen a téren sem adták fel a harcot. Kisebb csoportokban, feltűnés nélkül találkoz­tak, kiosztották egymás között a fel­adatokat. „Katonaságunk a Szovjet­unióban" című frontújságjukat eleinte kézzel írták. Nyomdára csak jóval ké­sőbb tettek szert... Közben pedig har­coltak. Kijev után Vaszilkovo, Barachta, Zsaskov, Biela Cerkev következett. A hónapokig tartó ádáz küzdelem las­san, de biztosan érte el tetőpontját. Ekkor már 1944-et mutatott a naptár. Október 6-án lépték át a csehszlovák határt Duklánál. 'icsoda kimondhatatlan boldogsá­got jelentett ismét otthon lenni. Űjult erővel folytatták a harcot az annyi ártatlan vérrel áztatott drága anyaföldön. PreSov, Liptovský Miku­lás, Ružomberok, Žilina és a többi vá­ros fokozatosan a felszabadító hadse­reg kezére került... — Prágába 1945. május 17-én vonul­tunk be. De azután sem pihentünk, nem volt rá időnk. A szocialista köz­társaságnak továbbra is szüksége volt minden segítő kézre. És ma is ez a helyzet. Ezért esik jól a tudat, hogy még mindig segíthetek. — Megköny­nyebbült sóhaj tör fel belőle: — Nehéz volt, nagyon nehéz. De ha újra kezd­hetném, megint csak ezt tenném. KARDOS MÁRTA J5f SZÖ 2 * 1964. Január J*

Next

/
Thumbnails
Contents