Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-12 / 12. szám, vasárnap

Frissen, újult erővel Elmondta: VIKTOR RANKO, a skaöanyi EFSZ elnöke Szövetkezetünkben folyik a leltáro­zás. Az egész falu népe nagy érdek­lődéssel tekint a közelgő évzáró köz­gyűlés elé. Még pontosan nem tudom, mennyi lesz a részesedés, mert a mér­leg elkészítésén javában dolgozunk. Annyit azonban elárulhatok, tavaly jól gazdálkodtunk. Terven felül nyolc­százezer koronával gyarapítottuk a bevételeket. Így a munkaegységekre folyósított tizenkét koronás előleghez néhány korona részesedést ls oszt­hatunk. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy a díjazás körül minden rendben van és már nincs mit javítanunk az anya­gi érdekeltségen. Hiszen a lehetősé­geink sokkal nagyobbak, mint ameny­nylre az eddig kifizetett 12 koronás munkaegységből következtetni lehet. Persze nem hallgathatom el azt sem, hogy tavaly ilyenkor gazdaságunkat még a leggyöngébb és a legrosszab­bul gazdálkodó szövetkezetek között emlegették a topol&anyi járásban. Tavaly január első napjaiban már a szövetkezet valamennyi tagja tudta, hogy veszteséggel zártuk az 1962-es esztendőt Igen nyomott, rossz han­gulat uralkodott a faluban. Szidták a vezetőséget, kétségbe vonták a kö­zös gazdálkodás létjogosultságát. Csak éppen saját szemükben nem akarták meglátni a gerendát. A tagság zöme — mert több földje volt fél hektárnál elhanyagolta a közös munkát és megélhetését a felduzzasztott háztáji gazdálkodásban kereste. A munkafegyelem megjavulásában komoly határkövet jelentett az 1963-as esztendő. Még a tél folyamán érvényl szereztünk a szövetkezeti alapszabály­zatnak, kidolgoztuk a prémiumrend­szert és az elvégzett munka minősége, mennyisége szerint díjaztuk a mun­kát. Az első hónapok nagy erőfeszí­tést, bátor helytállást követeltek a vezetőségtől. Közvetlenül a munkahe­lyeken magyaráztuk meg, hogy az új díjazási rendszer az Igyekvők Ja­vát szolgálja, hiszen végképp meg­szünteti az eddig eluralkodott egyen­lősdit. Kevés volt a iraktorunk, ám a par­tizánskel Augusztus 29. védnökségl üzem Járművekkel is segítségünkre sietett. A több mint hároméves trá­gya szállítását egy hét leforgása alatt elvégeztük. Nyolcvan hektár szántó­földet sikerült szerves trágyával fel­javítanunk. A tavasz egyebek között az Intenzí­vebb takarmánytermesztés megszerve­zését is sürgette. Áprilisban már egy deka abrakunk, egy szél szalmánk sem volt. A rossz takarmányozás kö­vetkeztében súlyos tandijat fizettünk az előző évi mulasztásokért. Michal Kližan, a tehenészeti csoport vezetője és Štefan Ševčlk zootechnikus a cu­korrépa, kukorica és az évelő takar­mány vetésterületének kibővítését sürgette. Ennek köszönhetjük, hogy a múlt évben annyi takarmányunk ter­mett, hogy nemcsak a téli hónapok alatt, hanem az új termésig ls bőven elláthatjuk állatainkat. A Jobb takar­mányozás az állattenyésztés Jövedel­mezőségét eredményezte. Húsból ter­ven felül százezer koronához, az elvá­lasztott malacok értékesítéséből tíz­ezerhez, baromfiból pedig 137 000 korona bevételhez jutottunk. Az állat­tenyésztés több mint 2 millió koro­nával járult hozzá a pénzügyi terv tejesítéséhez. Őszintén elmondhatom, szövetkeze­tünk végre kilábalt a kátyúból, egyre gondtalanabbá teszi a tagság életét. A múlt évben lozef Grieč ökonőmus mérnök személyében, komoly szakem­berhez jutott a szövetkezet. Nyílt fel­lépésével, határozott Intézkedéseivel csakhamar a tagság bizalmába férkő­zött. Éjfélbe vezető estéken keresztül beszélt, magyarázott, síkcaszállt az új ember neveléséért A szövetkezet tag­jai mindinkább megértették, hogy a jőmód csak becsületes munka árán juthat el otthonukba. Nyugodtan ki­jelenthetem: tavaly egy tagunk sem állt a munkafegyelemmel hadilábon. A mérnökön kívül István János ser­tésetetőt, Jozef Dubný csoportvezetőt Is meg kell dicsérnem, akik társai­kat személyes példaadással lelkesítet­ték, Jó munkára serkentették. Igaz, hogy az anyagi ösztönzés is táplálta az emberekben a közösségi tudat ki­alakulását. A mi községünkben pél­dául a karácsonyt nagy ünnepnek tartják. De amikor az agron&nus be­jelentette, hogy néhány vagon műtrá­gyát és répaszeletet ki kell rakni az állomáson, a tagok minden megjegy­zés nélkül otthagyták az ünnepi asz­talt és derekasan helytálltak a mun­kában. Tagságunk több hasonló jellemvo­nással rendelkezik s ez kezességet nyújt ahhoz, hogy a megalapozás éve után az idén gyümölcsözőbbek lesz­nek az eredmények és gazdagabbak azók, akik a javulást erejükhöz mér­ten elősegítették. Feljegyezte: SZOMBATH AMBRUS ? Szintén egyedül gyógyítja magát r Gyógyszerhalmozók ® A jóból is megárt a sok • Az orvos jobban tudja • Torna, levegő, gyümölcs a legjobb gyógyszer A statisztika azt matatja, hogy az elm&lt esztendőben több mint egymilliárd koronát adtunk ki gyógyszerekre. Szinte hihetetlen. Mégis ml vagyunk az egyetlen ország a világon, ahol minden beteg a gyógyítására szolgáló gyógy­szereket teljesen ingyen kapja. Amellett százmilliókért vásárolnak maguk az em­berek készpénzért is gyógyszereket. Az a körülmény, hogy a lakosság ná­lunk a gyógyszereket Ingyen kapja, sok esetben nagy pazarláshoz vezet. Meg­említette ezt újévi beszédében köztársa­ságunk elnöke, Novotný elvtárs is. Ma már majdnem minden háztartásban túl­méretezett házipatikák találhatók. Ez­által a gyógyszerekre előirányzott össze­geket mindenütt tetemesen túllépték, ami abszolút számokban százmilliókat tesz kl egy évben. Az egyes gyógyszerek fo­gyasztása oly nagyarányú méreteket ölt, hogy pl. 1959-hez viszonyítva a Neural­gén kétszeres, Algena és Dlnyl csaknem háromszor nagyobb fogyasztást ért el. Nem ls szólva a Meprobamat, Fenmet­razln, Dezfermetrazln fogyasztásának fantasztikus növekedéséről. Köztársasá­gunk minden lakosa legalább egy ne­gyedévig naponta szed valamilyen gyógy­szert. Mint a lavina ömlik a különféle tab­letták és pirulák, drazsék, porok töme­ge, vízesésként folynak a tinktúrák, szirupok, csöppek, melyeknek egy ré­szét külföldről behozott, kemény devi­zákkal fizetett nyersanyagokból gyárt­ják. Korszerű képzelt betegek Ma már bizony nevetségesnek tünlk, amikor a középkort gyógyszerészek és javasasszonyok őrölt rákszemeket, assa foetlcát, vagy „sárkányvért" írtak elő. A mai korral haladó szomszédasszony, akinek otthon nagy választékú házípati­kája van, készséggel ajánlja akármilyen betegségre a Sedolort, az Algenát vagy a Bunalgltet. Bebizonyított tény, hogy sokan annyi­ra megszokják a különféle gyógyszerek használatát, hogy Idővel azok már ká­ros hatással vannak az Illető szerveze­tére és lelkületére. Az ún. ataraktlkák [a Benactyzln, Meprobamat stb.) hosszú használata után szédlllésl, menstruális zavarok, depressziók, nyugtalanság, im­potencia, álmatlanság, letargia lépnek fel. Nem egy esetben vannak tragikus következményei. Volt egy eset, amikor az orvos egy páclensnőnék Fenmetrazinből kis adago­kat írt elő. Ö azonban önkényesen fo­kozta az adagokat, minden orvosi ellen­őrzés nélkül. Jelenleg a pszichiátrián kezelik. Hasonló tapasztalatokat észleltek a kü­lönféle vitamlntabletákkal. Sokan ugyan­is azt gondolják, hogy teljesen ártal­matlanok és a természetes vitaminokat teljesen pótolják. Ez téves felfogás. A gyakorlat és a kísérletek azt bizo­nyítják, hogy pl. a C-vitamin tabletták állandó mértéktelen használata bizonyos Idő múltán ún. „avltamlnózist" Idézhet elő. A szervezet, amely hosszú Ideig felszívta a mesterséges vitaminokat, utá­na már nem képes a természetes vita­minokat értékesíteni. Ml a tanulság eb­ből? Elsősorban a természetes vitami­nokat ajánlatos használni, ezek tartal­mazzák azt az éltető erőt, mely a szer­vezet előnyére van. Ugyanígy sokszor Igazi orvosság a sza­bad levegőn való mozgás, séta, nem pedig a fejfájás, vagy álmatlanság el­len használt különféle gyógyszerek. A penicillin és más antibiotikumok hasz­nálata óriási haladást jelentett annak Idején, amikor kezdték bevezetni. Ha nem tartják be pontosan az orvos ren­delkezését, az antibiotikumok 15 árthat­nak a betegnek. És aztán nem csoda, hogy sokszor maguk a páciensek elvesz­tik bizalmukat a gyógyszer iránt és nem akarják tovább használni. Nemcsak a külföldi jó Vannak páciensek, akiknek csupán a a külföldi, pl. a svájci orvosságok im­ponálnak, pedig ha tudnák, hogy kb. egy fél milliárd értékben exportálunk gyógyszereket, ennek felét tőkés orszá­gokba, sőt magába Svájcba ls. Az utolsó Időben érdekes jelenséget tapasztalhatunk. Egyes üzemek, valamint EFSZ-ek maguk vásárolják alkalmazot­taik és tagjaik számára a különféle gyógyszereket, mégpedig nagyban. Ezek a vásárlások ma milliókra rúgnak, pe­dig az állam gondoskodása messzemenő, hiszen Igazi szükség esetén a legdrá­gább „gyógyszerkülönlegességet" is be szokták szerezni, hogy megmentsék a beteget az életnek. Éppen ezért, azoknak a gyógszerhal­mozóknak, akik otthon az almárlomban, szekrényben nagy tömegű pilulákat, csöppeket raktároznak, azt tanácsoljuk: rámolják ki a készleteket és szakembe­rektől, orvostól, kérjenek tanácsot, hogy mit csináljanak velük. Ha réglek és már teljesen elvesztették értéküket, ne saj­nálják eldobni őket, vagy tegyék az üzem házipatikájába. GREK IMRE rs Z Ü L Q K. 1 ÉS EVELÓK ] SZÜLŐI VÉLEMÉNY MINT NÉGYGYERMEKES édesanya nagyon sokat foglalkozom a nevelés problémájával. Megfigyelem úgy saját gyermekeimnél, mint a többinél, mi van javító hatással rájuk. Több évi tapasztalatot leszűrve megállapítot­tam, hogy a fejlődő gyermek lelkü­letét nem a verés, hanem a türelmes, jó és okos tanítás nemesíti. Erre a tü­relmes nevelésre pedig az édesanya hivatott. Ha szeretetet és jóságot plán­tál el gyermeke szivében, ez jó gyü­mölcsöt terem majd felnőtt korában is. Csak akkor nevelhetünk azonban igazán nemes és szerető szívű gyer­meket, ha képesek vagyunk előbb ön­magunkat nevelni és nemesíteni. Hallottam már olyan szülőkről és nevelőkről, akik a gyermeken vezet­ték le mérgüket, legkisebb csínytevé­sükért alaposan elverték őket. Ha a gyermek elég értelmes és mérlegelni tudja a bűn és büntetés közötti aránytalanságot, elfásul és bosszúálló lesz. Gyűlölni kezdi környezetét, meg­alázottnak érzi magát. Esetleg félős­sé, idegbeteggé válhat. Ilyen gyermek csak fél a szüleitől, de nem szereti őket. A gyermek jó tulajdonságait tanító­mesék és elbeszélések alapozhatják meg. Állítsuk a jót a rosszal szembe. Tegyük fel a kérdést, milyen szeret­ne lenni? Mutassunk rá, hogy a rosz­szért mindig megbűnhődik, a jóért pedig dicséretet és jutalmat kap. Sokat foglalkoztak a szülök és ne­velők azzal, hogy a testi fenyítés serkentheti-e a gyermeket jó tanulás­ra? Nem! Amelyik kutyát bottal űzik a nyúl után, nem fogja azt meg soha. Alsóbb osztályokban a gyermek még nem tudatosítja, miért is tanul. A di­cséret jó hatást válthat ki nála és igyekezni fog erre ismét rászolgálni. Rossz előmenetelnél a dorgálás van jó hatással és tanácsos rámutatni az igyekvő osztálytársakra. Felsőbb osz­tályokban a gyermek már Ismeri a tanulás jelentőségét és ez serkenti őt. Figyelembe kell azonban vennünk azt a tényt, hogy nem minden gyer­meknek egyforma az értelmi képessé­ge. Ilyen gyermeknek meg kell ma­gyaráznunk, hogy szorgalommal utol­érheti a tehetségesebbeket ls. Verés­sel viszont aligha érnénk el ered­ményt. Vannak szülők, akik a ruha elsza­kadásáért, vagy annak bepiszkításá­ért is kíméletlenül elverik gyerme­keiket. Igaz, a gyermek köteles nem­csak testi épségére, hanem ruhájára is vigyázni. Ha azonban ez még nincs így, mutassunk rá arra, mennyi pénz­be, fáradságba kerül a ruha megja­vítása, esetleg egy új ruha vásárlása. Ha túl szigorúan büntetjük a gyerme­ket e hibákért, gátoljuk őt szabad mozgásában s ez fizikai fejlődését is akadályozhatja. Ha a gyermeket mégis megfenyít­jük, magyarázzuk meg, miért tettük ezt. A fenyítés azonban sohase le­gyen olyan méretű, hogy a gyermek testi épségét veszélyeztesse. A SZÜLŰ A FENYÍTÉSNÉL ne a mérgét ontsa ki, h&nem gyermeke ér­dekét és javát nézze. Szép beszéddel, jó példával, dicsérettel sokkal neme­sebb szívű gyermeket fogunk nevelni, mint szitkokkal, ütéssel és büntetés­sel. És főképpen mutassunk gyerme­keinknek jó példát. Ez mindannyiunk­nak, szülőknek, nevelőknek köteles­sége. ANDERKÖNÉ, CSILLÉI ELVIRA, POLINA AZ APA IS NEVEL OTT, AHOL MINDKÉT SZÜLŐ dol­gozik, rendszerint kölcsönösen kive­szik részüket a család neveléséből. Közösen, vagy felváltva ügyelnek gyermekükre a házifeladat elkészí­tésénél, valamint az anyag átvételé­nél. Ha kell, segítenek és a gyerme­ket nem utasítják el azzal a megjegy­zéssel „hagyj békén, most nincs időm", vagy pedig „nekem sem segí­tett senki, mégis itt vagyok". h Most azonban azzal az esettel sze­retnék foglalkozni, amikor a család­apa állásban van, az anyára pedig „csu pán" a háztartás gondjai hárulnak. Az Ilyen családoknál találkoztam egy helytelen felfogással, éspedig azzal, hogy az apa, arra hivatkozva, hogy ő egész nap dolgozik, fáradt, munka után pihenésre van szüksége, nem tö­rődik a gyermekek nevelésével, s ez teljesen a háztartásban dolgozó anyá­ra hárul. Ez az álláspont semmikép­pen sem indokolt. Tekintet nélkül arra, hogy az édes­anya állásban van-e vagy sem, a gyer­mekeknek szükségük van az apa irá­nyítására, segítségére is. Az apa sokat tehet gyermekének szellemi, vi­lágnézeti, valamint testi fejlődése ér­dekében. Azzal, hogy ő írja alá az el­lenőrző-könyvecskét, kikérdezi a lec­két, megnézi a tanuló füzetét, elmegy a szülői értekezletre — ha megérdem­li a gyermek akkor dicsér, ha szüksé­Srobárov mellett a ponta ellenőrzi az komáromi járásban a Szlovák Tudományos Akadémia új földrengéskutató állomást létesített. Emil Simo műszaki dolgozó na­érzékeny berendezéseket és jelentést tesz a Szlovák Tudományos Akadémiának. (j. Vlach felv.J ges dorgál — ezzel apai köteleségét teljesítik Fontosnak tartom, hogy az apa ne csak időnként, hanem rendszeresen törődjék gyermekeivel. Állandóan kí­sérje figyelemmel gyermeke előme­netelét, viselkedését és tetteit. Ne csak akkor lépjen a porondra, ami­kor az eťó, a kéz, esetleg a pálca se­gítségével" „tanltja meg" gyermekét a rendre.és a helyes viselkedésre. Az igazi apa gyermeke számára esz­ményképpé válik. Fia az o példáját, becsületességét, szorgalmát és oda­adását igyekszik követni. Ez azonban csakis a rendszeres neveléssel érhető el. Az az ideális, ha az apa minden­nap elbeszélget gyermekeivel munká­járól, terveiről és eredményeiről is. A szép szó és a példaadás a leghatá­sosabb nevelési eszköz. Igaz, a verés is hoz néha látszat­eredményt. Csakhogy a gyermek eb­ben az esetben csupán azért lesz jó, mert a verés emlékei élnek benne. Ilyen esetben az apától inkább fél, tart tőle. Ez pedig még csak megkö­zelítően sem elég. Szeretném, ha senki se értené félre soraimat, nem akarok mindenáron pálcát törni a testi fenyítés fölött. Vannak esetek, amikor a fenyítés in­dokolt. Nagyon ügyeljünk azonban a mértéktartásra, hogy ne a fegyelme­zés legyen az egyedüli és kizárólagos. VÉGÜL MÉG VALAMIT. Ha a gyer­mek látja, hogy törődnek vele, figye­lemmel kísérik munkáját, a felmerülő nehézségeknél készségesen segítik, ak­kor feladatait becsületesen igyekszik majd teljesíteni és szorgalmas is lesz. És mindez a törődés nélkülözhetetle­nül fontos — a háztartásban dolgozó anya, valamint a munkaviszonyban levő apa részéről egyaránt. EGRI FERENC Senec Ifjúsági utazási iroda létesült A CSISZ Központi Bizottsága e na­pokban tárgyalta meg a fiatalok kül­földi utazásainak távlati tervét. A hazai és a külföldi fiatalok kö­zeledése, valamint a külföldi turisz­tika fejlődése érdekében egy új ifjú­sági utazási irodát létesítettek a CSISZ Központi Bizottsága mellett, mely önálló alapszabályok szerint, sa­ját igazgatósággal fog működni. —Itt— A MEZŐGAZDASÁGI műszaki válla­latok ez idén 58 kiállításon mutat­nak be gépesítési eszközöket. A kiállí­tásokat minden kerületben gépek és pótalkatrészek tőzsdéjével kötik egy­be. , 1984. január 12. • (jj SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents