Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-11 / 11. szám, szombat

Algériát semmi sem térítheti le a szocialista fejlődés útjáról BEN BELLA AZ ORANI ESEMÉNYEKRŐL Algír (CTK) — Ben Bella az egyik algíri szövetkezeti vállalat üzembe helyezésekor tartott beszédében meg­emlékezett az oráni eseményekről. Beszédében hangsúlyozta, hogy Al­gériát semmi sem térítheti le a szo­cialista fejlődés útjáról. — A bur­zsoáziát és kizsákmányolást ugyan­úgy felszámoljuk, mint az ellenforra­dalmat —, hangsúlyozta Ben Bella. Senki sem tagadja, hogy Algériá­ban munkanélküliség van, és a gaz­dasági helyzet bonyolult, mondotta a továbbiakban. A gyarmati rendszer ezt az örökségét használták ki az oráni puccsisták. Az ellenforradalom­nak azonban nincsen programja, ho­gyan küszöbölje ki ezeket a nehéz­ségeket, mig mi tíjntorlthatatlanul a szocializmus felépítésének útján ha­| ladunk, felhasználva a szocialista or­szágok tapasztalatait. Az ellenforradalom a gyarmatosítók fegyvere Algír (CTK) — Az algériai televí­zió közvetítette Hadzsbin Állának, az FLN politikai bizottsága tagjának, az algériai nemzetgyűlés elnökének be­szédét a legutóbbi oráni események­ről. Oj politikai irányvonalunk és a gazdasági rendszer megváltoztatása különféle reakciókat vált kl — mon­dotta Hadzsbin Alla. Ezeknek a re­akcióknak közös nevük: ellenforrada­lom. Az ellenforradalom a gyarmati rendszer fegyvere, az imperializmus­nak továbbra is a szocializmus siker­telenségének bebizonyítása a célja. 1 Százezer munkanélküli Ausztriában Bécs (ČTK) — Ausztriában jelenleg több mint százezer munkanélküli van. Nem beszélhetünk a munkanélküliség megszüntetéséről addig, mig a téli idő­szakban ilyen sok munkanélküli lesz, elsősorban az építőmunkások, nők, idény­munkások és mezőgazdasági munkások körében —, írja a Volksstlmme. Nem tehetünk semmit a téli munkanélküli­ség ellen, — teszi fel a kérdést a lap. Milyen gyakran beszélnek arról, hogyan biztosíthatnának munkát az építőmun­kásoknak egész éven át. Más országok­ban már meg ls valósították, de Ausztriá­ban még nem tettek ezek érdekében sem­mit. A Revolution Africaine hetilap meg­állapítja, hogy a szocializmus és füg­getlenség ellenségeinek akciói az FLN kongresszusának közeledésével erősödnek. A burzsoázia és külföldi szövetségesei attól félnek, hogy egy olyan párt alakul meg, mely valóra váltaná a néptömegek vágyalt. A töb­bi napilap ls hasonló értelemben el­ítéli az ellenforradalmárokat, s hang­súlyozzák a bürokrata államappará­tus elleni harc szükségességét. A japán kommunisták választási sikere Tokió (ČTK) — A legutóbbi választá­sokon 1186 kommunista képviselőt vá­lasztottak a Japán helyi közigazgatási szervekbe. A japán megyei gyűléseken ezentúl 22, a városi és a )árási közigaz­gatási szervekben 505 és a községi szer­vekben 659 kommunista képviselő lesz. Árleszállítás Bulgáriában Szófia (CTK) — A Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsa határozatot ha­gyott jóvá egyes Ipari cikkek kiskeres­kedelmi árának csökkentéséről és egyes mezőgazdasági termékek felvásár­lási árának emeléséről. Ez az intézke­dés lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági dolgozók Jövedelme az 1964-es évben 8 millió levával több legyen. A föld alatti atomrobbantások is veszedelmesek Az USA-ban mégsem a betiltást, hanem a „tökéletesítést" javasolják Washington (CTK) — Dr. E. Mar­téi, a radioaktivitás amerikai szakér­tője e napokban kijelentette, hogy a föld alatti atomkísérletek a levegő radioaktív szennyeződését okozzák. Dr. Martel ezt a „Technical Journal Science" legutóbbi számában azzal indokolta meg, hogy a nem nagy mélységben végrehajtott nukleáris Feszült helyzet Kolumbiában Bogota (CTK) — Kolumbiában a köz­lekedési alkalmazottak sztrájkja köz­ben keletkezett zavargásoknál több mint ezer személyt tartóztattak le. Csak magában Bogotában, a fővárosban 750­et. A sztrájkot a benzin árának emelése okozta. Kolumbia egész területén meg­bénult a közlekedés. Az utcákon közle­kedő autókat kövekkel dobálják meg. A kolumbiai kormány döntése alapjáti a gépkocsik elleni támadásokat állam­ellenes bűntettnek fogják minősíteni. kísérletek talajrepedéseket idéznek elő, amelyeken keresztül radioaktív lllóanyagok, vagy gázok jutnak a le­vegőbe. Ugyanezt — bár nem szíve­sen — az USA atomenergia-bizottsá­gának képviselője is beismetre. Kije­lentette, hogy „a föld alatti atomkí­sérletek után terjedő radioaktivitást nehezen lehet megakadályoznll" Dr. Martel a föld alatti nukleáris kísérletek betiltása helyett „tökélete­sítésüket" javasolja. Szerinte a radio­aktivitás terjedése elkerülhető, ha a kísérleteket nagyobb mélységben vé­geznék és ezenkívül a téli hónapok­ban, amikor nem áll fenn a legelők radioaktív megfertőzésének veszélye. AZ AMERIKAI külügyminisztérium sajtótitkára közölte, hogy a nyugati or­szágok képviselőinek tárgyalásán a gen­fi leszerelési értekezlet előtt francia megfigyelő is részt vesz, annak ellenére, hogy Franciaország a genfi értekezletet kezdetétől fogva bojkottálta. (CTK) ///////////////////^^^ A kapitalista üzleti ** világ reklámszak­értői újabb és újabb riíkköket agyainak ki i vásárlók meghódítá­sára és a konkurren­cia tönbretételére. A reklám-agytrösztök ta­nulmányozzák a vásár­lók pszichológiáját is, és így rájöttek, hogy SZÉLJEGYZETÜNK drágábbak az árucik­kek. Ha ezt hozzászá­mítjuk, hogy a bélye­ges üzletekben körül­belül 30, százalékkal növekszik a forgalom, megértjük, hogy mit jelent ez az ádáz kon­íéI'JW kurrencla harcban. LfilÜi^n Azonban semmi sem tart örökké, mert egy­hasznot lehet húzni az egyes üzletek, hogy a re több üzlet kénysze­emberek gyűjtőszenve- vásárolt áru kifizetése- rül a bélyegek beveze­délyéből és az ajándék kor kezébe nyomnak tésére és ezért a rek­trántt gyengéd vonzal- egy színes bélyeget, lám nagymestereinek mákból. Itt van például Ha ezeket összegyűjti, valami újabb fogást a bélyeggyüjtés. A Köz- — az üzletben ajándé- kell kitalálniok. A jam­véleménykutatás sze- kot kap. bor háziasszonyok rint egyre többen hó- Pe rsze ez nem vala- a. z° n^ f my ülneka z dóinak e hobbynak. mi n aauvonalú aesztus üzlete k versengésére. Npw kell nami zsenia- nagyvonalú gesztus, Ember t gyengeség, Wás ahhoz hogu a bé- hanem al aP° s- részlete s hogy örülünk az aján­lyeggyüjtés egy k üli "ámításon ala- aéknak. Ogy látszik, nös válfaját a konkur- P ul 0 sakkhúzás. Ugyan- még akkor is, ha azt rencia-harc szolgálatú- ts az ajándékot vásár- előre borsosán megft­ba állítsák. Azt talán ló jó előre megfizeti az zetjuk. Hiába, a rek­mondani sem kell, hogy „ajándékot" és még el- lámszakértők jól ktjun­e találmány amerikai tartja a londoni Green dálták: Bélyeggyűjtés, és az Egyesült Alla- Shtelds társaság hétszáz amelyekért ajándék mokban minden harma- bélyeg fabrikáló emberét ^r. Meg mernék rá es­dik család gyűjti a „bé- is. lyegeket". Természete­sen nem a postabélye- rü számítás: geket. küdni, hogy ezt az Elegendő egy egysze- egész trükköt a gyen­gébb nem tartja élet­Száz font sterling ben... De meg is ér­Amerikából futott el értékű áru vásárlása tem Ha már a j É rj Nyugat-Európába az üz- esetén az összegyüj- ' kedves megfele d'. lett vetélkedés ezen tott bélyegekért a házi- a» ' . agyafúrt módszere. Az asszony kap egy 2,5 k e** a z ^ndékrólle­utóbbi időben Angliában font sterltnges ajándé- 9alább a fűszeresre fél­ts teret hódít. A gya- kot, ellenben a bélye- tétlenül számítani le­nútlan háziasszonyokat get osztogató üzletek- het. úgy csalogatják az ben 6— Z százalékkal SZŰCS BÉLA. Q 9 D092 D EiJQBHanSQEJBEJBBElB A legszebb újévi üdvözlet R égi szép szokás, hogy az óesz­tendő végén és újév reggelén jókívánataikkal keresik fel egymást az emberek, általános vígság, jókedv és derűlátás szorítja ki legalább né­hány napra a hétköznapi gondokat. A világpolitikában az új esztendő első tíz napjában kiadott hírszolgálati anyag zömét a békés derűlátás jel­lemzi. Jogos reményekkel tekinthet-e az emberiség az 1964. év elé? Vagy talán a realitások Józan megítélése helyett ábrándokat kerget? Ezt végső fokon a világhelyzet alakulása dönti majd el, de nemcsak jámbor óhajunkat fejezzük ki, ha azt állítjuk, hogy a bé­ke pozíciói az új évben még erőseb­bek, mint tavaly voltak, a nemzetközi feszültség szemmel látható enyhülésé­nek évében. Ezt a feltevést és józan derűlátást az is megerősíti, hogy az új esztendő küszöbén Hruscsov szov­jet kormányfő olyan „ajándékkal" lepte meg a világot, melyet általában a legszebb újévi üdvözletnek és egy újabb szovjet békeoffenzlva kezdeté­nek tartanak. M i újat tartalmaz a szovjet mi­niszterelnök békejavaslata? Hruscsov elvtárs a békeharc tavalyi bíztató mérlegéből, abból a tényből kiindulva, hogy fontos egyezmények születtek a legégetőbb nemzetközi kérdésekben, megegyeztek a részleges atomcsendről, a nukleáris fegyverhor­dozók kozmikus felbocsátásának meg­akadályozásáról — további lépést Ja­vasol. Négy pontból álló egyezmény­tervezetet indítványoz arra vonatko­zóan, hogy az államok mondjanak le a területi és határviták erőszakos, fegyveres megoldásáról. A szovjet kormányfő békés kezde­ményezése egyetlen konkrét kérdésre vonatkozik, mely azonban szervesen beleillik az egyetemes leszerelés vi­lágproblémájának keretébe és képle­tesen szólva olyan fontos szerepet játszik a problémakomplexumban, mint a gyújtózsinór a lőporos hor­dóban. Hruscsov elvtárs világos, lo­gikus és történelmileg alátámasztott érvekkel magyarázza javaslatát. Az ókori történelemtől kezdve a terü­lethódítást vágy gyakran robbantott kt véres háborúkat. A büszke Róma hó­dító háborúira, a közép-keleti kin­csekért folytatott véres keresztes had­járatokra már csak a történelemköny­vek emlékeztetnek. Am a közelmúlt épp olyan véres, talán még véresebb hódító és pusztító világháborúinak emléke elevenen él a mai nemzedék­ben, következményeiket ma is érez­zük. A z egyetemes világbéke szempont­jából nem szabad lebecsülni a területi és határkérdéseket. Milyen nemzetközi bonyodalmakat idézhetnek elő, azt legjobban Tajvan esete bi­zonyítja. Ugyanilyen komoly probléma Korea és Vietnam egyesítése. Megvalósításá­nak egyetlen akadálya a külföldi katonai megszállás és beavatkozás. Mennyi veszélyes szikra pattanhat ki e földrészeken. Gondoljunk csak arra az incidensre, amely kambodzsai terü­leten Játszódott le Kambodzsa és Thaiföld között az ősi Preah-Vihear pagodáért, e féltett nemzeti műkincs birtoklásáért. Ilyen kis helyi vil­longások komoly helyi háborút rob­banthatnak ki, melybe azután egész földrészek sodródhatnak. Nézzük a másik óriási világrészt, Afrikát. Milyen nagy port vert fel ősszel két független állam, Algéria és Marokkó viszálya olyan vitás terü­letért, amelynek határát a kulisszák mögött a természeti kincsekre vágyó imperialisták keze vonta meg. Említ­hetnénk más afrikai országokat is, olyanokat, amelyek még nem nyer­ték el függetlenségüket és máris vi­szálykodnak bizonyos területek birto­kolásáért. Annak idején Jellegzetes eset volt a most már önálló Kenya és Zanzibár esete. Mindkét ország ra­gaszkodott önállósága elnyeréséhez, amit az angol imperialisták egyebek közt azzal akartak megakadályozni, hogy mesterségesen területi viszályt szítottak a két ország között: Zan­zibár vegye vissza a Kenyának bér­beadott fnombasai partvidéket. Szán­dékuk világos volt: > Kenya elesne egyetlen tengeri kikötőjétől, a két nép hajba kapna, a brit csapatok szé­pen beavatkozhatnának, és füstbe menne a függetlenség. A két ország vezetői szerencsére egyezményesen el­simították az ügyet, ám továbbra ls fennáll a területi vita Kenya és a Szomált Köztársaság között, mert Észak-Kenya szomáliai eredetű lakói Szomáliával akarnak egyesülni, ami­ről a kenyai kormány hallani sem akar. \ Latin-Amerikában is vannak" területi problémák. Itt van például a Panama­csatorna kérdése és nem utolsó sor­ban Kubában az amerikaiak által bi­torolt guantanamói támaszpont, sok bonyodalom és nagy feszültség for­rása. Szándékosan hagytuk utoljára nap­jaink legégetőbb kérdését, a német kérdést. A XX. században a német imperializmus két ízben robbantott ki véres világháborút ún. élettérért, ami alatt más országok területeinek be­kebelezését értette. A bonni államban egyesült militarista erők — mit sem okulva a történelmi leckéből — nyílt revánspolitikát hirdetnek és a máso­dik világháború utáni rendezetlen kér­dések megoldását határrevíziótól te­szik függővé. A nyugatnémet revans­politika mindmáig az európai feszült­ség veszélyes góca. H ruscsov javaslata mozgósította a világ közvéleményét. Az állam-, illetve kormányfők többsége a legna­gyobb elismeréssel nyugtázta és tá­mogatásáról biztosította, de a nyugati nagyhatalmaknak is világosan állást kell foglalniuk. A közvélemény vá­laszt vár tőlük. Nem meglepő, hogy Bonn most is elvetette a szovjet ja­vaslatot, mert politikájának éppen az a célja, hogy területeket hódítson, vagy hivatalosan „szerezzen vissza". Viszont nem értjük az Egyesült Álla­mok kormányköreinek kitérő válaszát, hogy „tüzetesen tanulmányozni fogják a szovjet Javaslatot, mely azonban semmi újat nem tartalmaz". A köz­vélemény aligha osztja véleményüket, mert mint a Washington Post írta: „Az Egyesült Államok és a többi or­szág egyetért Hruscsov legfőbb téte­lével, hogy az atomháború önmagá­ban véve is őrültség". így tehát min­den olyan lépés, amelynek célja a nukleáris háború kitörésének meg­akadályozása, hasznos és nem lebe­csülendő. Az amerikai kormánykörök önmai gukat hazudtolják meg azzal az ál-c lítással, hogy Hruscsov javaslata sem­mi újat nem tartalmaz. Hisz a szov­jet kormányfő levelét követően fel­elevenedett a diplomáciai élet és 1964 első felében is sorozatos diplomáciai látogatások várhatók. A Parts-four jobboldali francia lap nyíltan vallja, Hruscsov javaslata után időszerű lett egy nyugati csúcstalálkozó, hogy egy­séges álláspontban egyezzenek meg. A január 21-én összeülő 18-hatalmi leszerelési bizottság nyugati tagjai már most tanácskoznak Washington­ban, s Franciaország küldötte is je­len van, pedig tudjuk, hogy a gaul­leista kormány képviselője eddig nem vett részt a genfi értekezleten. A tavalyi kezdeti sikerek után to­vább kell jutni az égető nemzetközi kérdések megoldásában. Lőrlncz László A humánusabbak mint a gumibotok Washington (ČTK) — George Ball, az Egyesült Államok külügyminlszter-he­lyettese sajnálatát fejezte ki, hogy a fejlődő országok szemében még mindig hátrányt Jelent, „hogy nem küszöböltük kl a faji megkülönböztetést saját or­szágunkban". A New York-I kereskedőkhöz Intézett beszédében Ball elsősorban arra panasz­kodott, hogy a néger tüntetések fény­képfelvételei sok kárt okoztak az egész világon. Arról azonban nem emlékezett meg, hogy a szövetségi kormány intéz­kedéseket hozna a rendőrség durva be­avatkozásainak megakadályozására az Egyesült Államok déli államaiban. Az egyik déli állam kormányzója te­levíziós beszédében kijelentette, hogy a rendőrkutyák alkalmazása a tüntetők ellen, sokkal humánusabb, mint a gumi­bot, mivel a „kutyák csak harapnak és tépnek és nem okoznak komolyabb sé­rüléseket". AMERIKAI-FRANCIA ELLENTETEK A KÍNAI KÉRDÉSBEN Párizs (CTK) — A párizsi lapok „pénteken különös figyelmet szentel­tek annak a hivatalos amerikai for­rásokra hivatkozó hírnek, mely sze­rint Johnson, az USA elnöke csak Washingtonban akar találkozni De Gaulle-lal. Johnson ugyanis már előbb elutasította De Gaulle javaslatát, hogy Párizsban találkozzanak. Ennek kö­vetkeztében diplomáciai úton keres­ték e találkozó más lehetőségeit, eset­leg egy, az USÁ-val szomszédos or­szágban, amikor De Gaulle befejezi a latin-amerikai országokban terve­zett látogatását. A Paris Presse, a gaulleisták sajtó­szerve csütörtökön gúnyos hangon elítélte a washingtoni köröket elha­markodott közleményükért, mely sze­rint Johnson sehová sem szándékszik De Gaulle kedve szerint utazni. Ame­rikai körökben azonban nem zárják ki a két államfő találkozójának le­hetőségét. Diplomáciai úton folytat­ják az erre vonatkozó tárgyalásokat, mivel a találkozó sürgősen szükséges, mert Franciaország Kína diplomáciai elismerését tervezi. A Figaro csütörtöki számában in­terjút közölt Edgár Fauer volt mi­niszterelnökkel, aki De Gaulle meg­bízásából a Kínai Népköztársaságba látogat. Az interjú közlése után az USA kormánya még inkább tart at­tól, hogy a francia kormány az em­lített lépést már a közeljövőben meg­teszi. Az USA külügyminisztériuma ezzel kapcsolatban közzétett nyilatko­zata nem helyesli a francia kormány szándékát, mert a Kínai Népköztár­saság elismerése bonyodalmakat idéz­ne elő a nemzetközi kapcsolatokban. A francia külügyminisztérium képvi­selője megígérte, hogy kormánya még mielőtt megtenné „a döntő lépést", tanácskozni fog az USA kormányával. SZOVJET TUDÓSOK negmérték a Föld és a Venus pontos távolságát Moszkva jCTK) — A Szovjetunió Tudományos Akadémiája általános és al­kalmazott jlztkat szakosztályának két­napos ülésén Vlagyimir Kotyelnyi­kov akadémikus ]bejelentette, hogy 15 kilométernyi pontosággal megmérték a Föld és a Venus távolságát. Hasonló méréseket végeznek a föld és más égi­testek távolságának megállapításira. A méréseket rádiólokációs módszerekkel végzik. A gorkiji csillagászok rádióhullámok segítségével a Hold belsejébe is beha­toltak és egy km mélységben jeljedez­ték a Hold belsejéból kiinduló höáram­latokat. Az Egyesült Államokban még mindig megoldatlan probléma a nagyarányú munkanélküliség. A képen: A virginiai Lorenzo Mazotti, olasz származású munkanélküli mezőgazdasági cseléd családja vacsora közben. A legidősebb lány megszámolja a horgonyát a tálban, hogy igazságosan osszák el a gye­rekek között. (CTK felvétele) KEITH HOLYOAKE új-zélandi minisz­terelnök a legmélyebb sajnálattal köny­velte el Messmer francia hadügyminisz­ter kijelentését, mely szerint Francia­ország kísérleti atomrobbantásokat ter­vez a Csendes-óceán térségében. Holyo­ake hangsúlyozta, hogy a robbantásokat UJ-Zéland és más kormányok ellenzik. (CTK) 1964. január 11. * 0] SZÔ 3

Next

/
Thumbnails
Contents