Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-29 / 29. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava 1964. január 29. szerda • 30 fillér • XVII. évfolyam, 29. szám Ä Szlovák Nemzeti Tanács ülése (CTK) — Bratislavában tegnap megkezdődött a Szlovák Nemzeti Tanács 17. ülése. Az ülésen, amelyet Michal Chudik, az SZNT elnöke nyitott meg, részt­vettek a Bratislavában működő képviseleti hivatalok képviselői és más meghívott vendégek is. Az SZNT elnöke beszámolt a Szlovák Nemzeti Tanács szerveinek az utóbbi időszakban végzett tevékenységéről, s munkájuk fő irányáról az 1964-es év első felében. Ezután Jozef Gajdošlk, az SZNT pénzügyi megbízottja tájékoztatta a képviselőket arról, hogyan intézték el és érvényesítették azokat a javas­lataikat, észrevételeiket és indítványaikat, amelyeket a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a lakosságnak nyújtott szolgáltatások jelenlegi helyzetéről és továbbfejlesztéséről tárgyaló legutóbbi ülésén terjesztettek elő. Az SZNT ezután felülvizsgálta dr. Koloman Bod'a tanárnak a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjévé való megválasztása érvényességét, dr. Ko­loman Boďa az SZNT elnöke kezébe letette az alkotmányban előírt foga­dalmat. A Szlovák Nemzeti Tanács dr. Koloman Bod'át az SZNT elnök­ségének tagjává, az SZNT földmüvelésügyi megbízottjává és az SZNT föld­müvelésügyi' bizottságának elnökévé választotta. Életünk döntő tényezője: A TERMELÉS Pártunk Központi Bizottságának legutóbbi ülésén szinte kivétel nélkül csak a termelés problémái­val foglalkoztak a tanácskozás résztvevői. Nem véletlen, hogy ez Így történt, hiszen tudjulk, hogy az ország életének, a lakosság Jólé­tének legfontosabb tényezője a termelés. A párt által irányított csehszlo­vák népgazdaság a felszabadulás óta óriási sikereiket ért el. Cseh­szlovákia ma az iparilag legfejlet­tebb országok közé tartozik. 1955­től napjainkig az ipari termelés csaknem háromszorosára emelke­dett. A felszabadulás óta a mun­katermelékenység emelésében is szép eredményeket értünk el. Bát­ran leszögezhetjük, hogy hasonló fejlődést ilyen rövid idő alatt sem­milyen más társadalmi rendszer­ben nem érhettünk volna el. A termelés elsőrendű fontossá­gából kiindulva pártunk Központi Bizottsága a legutóbbi üléseken alapos elemzés alá vette nép­gazdaságunk jelenlegi helyzetét. A Központi Bizottság részletesen tanácskozott a népgazdaságban észlelhető pozitív vonásokról, de talán még Inkább nagyítóüveg alá tette azokat a jelenségeket, ame­lyek hátráltatják az ország fej­lődését; fékezik az életszínvo­nal emelését. Az elemzések alap­ján született meg hazánk 1964. évi népgazdaságfejlesztési terve. A terv összeállításánál figyelem­be kellett venni azokat a ked­.vezőtlen jelenségeket, amelyeik az elmúlt években népgazdaságunk­ra hatottak. Annál ls inkább szük­séges volt ez, mert az 1963-as év elején kitűzött célokat nem si­került maradéktalanul megvalósí­tani. A részleges sikertelenségek azonban, amelyek még 'a múlt évben is előfordultak, nem je­lentik azt, hogy az 1963-as év egészében sikertelen volt. Csök­kentettük például az anyagellá­tásban mutatkozó aránytalanságo­kat, így az idei terv teljesítését sokkal jobb körülmények között kezdhettük meg, mint a tavalyiét. A milliárdos mozgalomban részt vevő kollektívák Igyekezetének eredményeiből joggal arra követ­keztethetünk, hogy dolgozóink kezdeményezésére ebben a z évben is számíthat az ország. E mozga lomnak köszönhető például, hogy mérsékelhetjük az anyagellátás, valamint az energiaszükséglet és az energiafogyasztás közöt­ti arányatalanságokat. Ugyanezt mondhatjuk el például a mező­gazdaságban meghonosodott moz­galmakról is. Ebben a fontos nép­gazdasági ágban is milliós érté­kek születtek a dolgozók igyeke­zetéből. Minden igyekezet ellenére sem sikerült azonban tavaly megolda­nunk a népgazdaság valamennyi problémáját. Különösen a beruhá­zási építkezésekben keletkezett jelentős űr a terv és a valóság között. Szinte tucatnyi hatalmas gyár üzembe helyezésével számol­tunk már a múlt esztendőben. Ezek az üzemek — ha Időben si­kerül őket üzembe helyezni — milliárdos értékeket termelhettek volna. A rossz anyagellátás, a gyenge szervezési színvonal és más gátló tényezők miatt azonban a tervet sok helyen nem teljesítet­ték. Ezeknek az üzemeknek ter­mékei természetesen hiányoznak a népgazdaságban. Az elavult üzemek is jelentős problémát okoznak népgazdasá­gunknak. Annak ellenére, hogy a Központi Bizottság álláspontját ezzel kapcsolatban minden válla­latnál ismerik, nem sokat tettek még a szükségtelen termékek gyártásának leállításáért és az el­avult gyárrészlegek felszámolásá­ért. Egyes régi üzemek a dolgozók ezreit kötik le, míg a sokszor va­donatúj gyárakban munkaerő­hiánnyal küzdenek. E probléma megoldásával kettős eredményt érhetünk el: egyrészt sokat javít­hatnánk így a munkaerő-ellátá­son, de az adminisztratív appará­tus számbeli csökkentését is elér­hetnénk. Gyakran tapasztalható, hogy egy-egy égető probléma elvbeli megoldására a párt Központi Bi­zottsága kiadja az általános irány­elveket, de ezek sokszor nagyon lassan valósulnak meg. A legfel­sőbb pártszervek képviselői egy­egy gyárlátogatáskor már több­ször rámutattak arra, hogy a vállalatoknál, az üzemeknél nem­egyszer hiányzik a vezetők kez­deményezése, az igazgatók, he­lyetteseik gyakran még a részlet­kérdések megoldásakor is a Köz­ponti Bizottság vagy a kormány utasítására várnak. Üzemeink dol­gozói, de különösen vezetői bát­rabban, operatívebben, önállóbban oldhatnák meg a hatáskörükben felmerülő problémákat. Elgondolkozva az 1964 es terv felett, okulva a múlt évek tapasz­talatain, akaratlanul ls ráébred az ember, hogy a jövőben az egyéni kezdeményezésnek, a dolgozók hozzászólása! figyelembevételének a termelésben nagy szerepe lesz. Lényegesen meglassíthatja előre­haladásunkat, ha a termelés Irá ­nyitói csak arra várnak, ml a legfelsőbb szervek álláspontja a részletkérdésekben. Lényegesen hosszabb idő alatt tudnánk csak megoldani a népgazdaságban elő­forduló nehézségeket, ha minden (Folytatás a 2. oldalon) 1964 a béke megszilárdításának éve lehet A szovjet kormány emlékirata a genfi leszerelési bizottságban Genf (CTK) — Szemjon Carapkin, a Szovjetunió képviselője a genfi 18­hatalmi leszerelési értekezlet tegnap délelőtti ülésén felolvasta a Szovjet­unió kormányának emlékiratát a lázas fegyverkezés csökkentésére, a nem­zetközi feszültség enyhítésére irányuló intézkedésekről. Az emlékirat fel olvasása után Carapkin részletesen elemezte az emlékirat egyes pontjait. A szovjet kormány emlékiratában azt javasolja, kössenek egyezményt: • A külföldi csapatok visszavonásá­ról az idegen területekről, és az ál­lamok fegyveres erőinek létszámcsök­kentéséről; • a katonai költségvetések csök­kentéséről; • a NATO és Varsói Szerződés tag­államainak megnemtámadási szerző­déséről; • atommentes övezetek létesítésé­ről; • a nukleáris fegyverek továbbter­jesztésének betiltásáról; • a váratlan támadás veszélyét ki­küszöbölő intézkedésekről; • a bombázó repülőgépek megsem­misítéséről; • a föld alatti nukleáris fegyver­kísérletek betiltásáról. v Az emlékiratban ez áll: „A külföl­di csapatok kivonásáról kötött -egyez­mény nem károsítana meg egy orszá­got sem, mivel nem bontaná meg a NATO és a Varsói Szerződés erővi­szonyát." „A Szovjetunió kész kivon­ni csapatait Idegen államok területé­ről, ha a nyugati hatalmak hasonló lépést tesznek." Ha a nyugati hatalmak nem készül­'tek fel e fontos kérdés ilyen radikális megoldására, — áll az emlékiratban, — a szovjet kormány ebben az eset­ben az Idegen területen állomásozó csapatok létszámának fokozatos csök kentését javasolja a kölcsönösség alapján, hogy végül ls elérjék a csa­patok teljes kivonását. „A Szovjet­unió hajlandó csökkenten] az NDK­ban és más európai országokban ál­lomásozó csapatainak létszámát, ha a nyugati hatalmak ls csökkenteni kezdik az NSZK-ban és más ország­ban állomásozó csapataik létszámát." A szovjet kormány, mely újból csök­kenti fegyveres erői létszámát, haj­landó még további lépéseket tenni, ha a nyugati hatalmak kormányai hasonló lépéseket tesznek. A szovjet kormány hangsúlyozza, hogy most kedvező feltételek vannak a katonai költségvetések ' kölcsönös csökkentéséről kötendő egyezmény számára. Azt javasolja, egyezzenek meg abban, hogy a költségvetések 10—15 százalékkal csökkennének. Az emlékirat megállapítja, hogy a NATO és a Varsói Szerződés tagálla­'mai közti megnemtámadási szerződés gondolatát számos ország támogatja és ezért a szovjet kormány kijelenti, hogy „a szerződés megkötése semmi­lyen irányban sem bontaná meg a két tömörülés erőviszonyát, miközben szilárdságot és bizalmat teremtene a nemzetközi kapcsolatokban, aníi na­gyon szükséges." „A szovjet kormány támogatja az atommentes övezetek létrehozásának terveit," áll az emlékiratban. „Nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek az övezeteknek olyan területeken, ahol legnagyobb a nukleáris konfliktus ve­szélye, így elsősorban Közép-Európá­ban." A szovjet kormány hajlandó fi­gyelembe venni az atommentes öve­zetekről kötött szerződést. az . Közös mindent megoldhatunk Több gondot fordítunk a műemlékek és a természet védelmére 0 Csak tíz városi parkja van. Szlovákiának • Három és fél millió tonna szenny a levegőben ® Növekedett folyóink vizének szennyeződése 9 Jobban kell megszerveznünk az iskolásgyer­mekek nyári táborozását ® Közös erővel kevés pénzzel is nagy eredményeket érhetünk el a város- és faluszépítési akcióban • Tanulnunk kell a múlt hibáiból a gyümölcs- és zöldségfel­^vásárlás, valamint az elosztás terén is. Michal Chudik elvtárs mindjárt a bevezetőben rámutatott arra, hogy ha­zánk műemlékei, de főleg természeii szépségei eddigi védelmének rendsze­re nem kielégítő. A nemzeti bizottsá­gok nem álltak feladatuk magaslatán és az SZNT felelős dolgozói úgy vé­lik, lengyel és szovjet mintára nálunk ls meg kellene teremteni egy társa­dalmi szervezetet, amely a központi szervekkel karöltve hatékonyabb In­tézkedéseket foganatosítana a termé­szeti rezervációk fokozottabb védel­mére. Ez a szerv megakadályozná azt az ösztönös és anarchisztikus építke­zést, amelyet hivatalok, üzemek és magánszemélyek folytatnak, megbont­va úgy a legszebb vidékek harmoni­kus szépségét, s egyben zavarólag avatkoznak bele a táj növény- és ál­latvilágának életébe. Az SZNT elnöke egyben megemlítette a városi műem­lék-rezerváció kérdését is. Rámutatott arra, hogy Levoča, Bardejov, Kežma­rok és Banská Štiavnica részletes aszanációs tervet dolgoztak kl, me­lyeknek alapján a műemlékeket terv­szerűen tatarozhatják. Érdekes azon­ban, hogy Bratislavának ilyen terve még a mai napig sincsen! A továb­biakban szó volt a levegő és a folyók vizének szennyeződéséről. Gyáraink három és félmillió tonna szennyet bocsátanak a levegőbe, de nem kimé lik a vizet sem. A huszonnyolc legfon tosabb üzem egyikében sem működik olyan szűrőberendezés, amely lénye­gesen csökkentené a káros kipároigá­sokat. Hasonló a helyzet a folyók vi­zét beszennyező gyáraknál ls, ahol vagy nincsenek tisztító állomások, vagy pedig ha vannak is, nem mű­ködnek. Ennek következtében természetesen csökkent halállományunk, ritkulnak erdeink, sőt parkjaink ott is pusztul nak, ahol a fák koronája jelentős se gítséget jelenthetne a levegő beszeny nyeződése ellen. Sajnálatos ténykém állapította meg Chudik elvtárs, hogs Szlovákiának a jelen pillanatban csupán tíz városi parkja van, a to vábbi százharmincnyolcról a legjobb akarattal sem lehet beszélni mint parkról. Pedig a felszabaduláskor még 231 park volt Szlovákiában Az ösztönös, gyakran kulturálatlan épít­kezési lendület nem egy helyen sok fát, ligetet és parkot elpusztított. Ezen a téren a Szlovák Nemzeti Felkelés húszéves évfordulójának al­kalmából a város és faluszépítési ak­ció keretében nagyon sokat tehetné­nek. A polgárok brigádmunkával nemcsak házaikat, utcáikat hozhatnák rendbe, hanem a virágok ültetése mellett új fasorokat is létesíthetné­nek. A nyári gyermeknyaraltatási akció­ról beszélve Chudik elvtárs kijelen­tette, hogy tovább kell emelni a nyári táborozó gyerekek számát, s nem szabad megfeledkeznünk a szö­vetkezeti gazdálkodók gyermekeinek nyaraltatásáról sem. Majd kijelentet­te, hogy jó szervező munkával, a bü­rokratikus előírások elhagyásával és az illetékes tényezők közös összefo­gásával 1970-ig száz százalékkal emelhetjük a nyaraltatási akciót igénybe vevő gyermekek számát. Ez (Folytatás a 2. oldalon) Figyelembe véve a nukleáris fegy­verek tökéletesítését és fejlődését, a szovjet kormány hangsúlyozza annak szükségességét, hogy „zárják le azo­kat az utakat, amelyeken át azok kezébe Jutnának a nukleáris fegyve­rek, akik ebben a században már két­szer robbantották ki a világháborút és most arra törekednek, hogy nukleá­ris fegyverek birtokába jussanak". A szovjet kormány támogatja az olyan Intézkedések elfogadását, me­lyek kiküszöbölnék a váratlan táma­dás veszélyét és úgy véli, hogy az ellenőrző őrjáratok rendszerének ösz­szefíiggésben kell állnia a feszültség enyhülésével kapcsolatos bizonyos lépésekkel, Ilyenek lennének például az európai államok területén állomá­sozó idegen csapatok létszámának csökkentése és az a kötelezettség, mely szerint az NDK és NSZK terü­letén nem helyeznének el nukleáris fegyvereket. Ha anélkül létesítenék az ellenőrző őrjáratokat, hogy intéz­kedéseket tennének a feszültség eny­hülésére és a fegyverkezés korlátozá­sára, akkor nem a bizalom növekedé­séhez, sőt ellenkezőleg, csak a köl­csönös gyanúsításokhoz és a nemzet­közi kapcsolatok kiéleződéséhez ve­zetne. A bombázó repülőgépek megsemmi­sítése „csökkentené a háborús ve­szélyt és hozzájárulna a biztonság megszllárdí tásához." A szovjet kormány újból kijelenti, hogy a nukleáris kísérletek betiltását hajlandó kiterjeszteni a föld alatti kísérletekre is és hangsúlyozza, hogy e kísérletek ellenőrzéséhez, amint ezt a gyakorlat teljes mértékben be ls bizonyította, „nem szükséges nem­zetközi ellenőrzés". Az olyan szerződések megkötésénél, melyek a tulajdonképpeni leszerelés intézkedéseit feltételezik, hangsúlyoz­za a szovjet kormány, „egyezményt kell kötni az ellenőrzés kölcsönösen elfogadható módjáról". A szovjet kormány véleménye sze­rint az emlékiratban javasolt intézke­dések jelentősen „hozzájárulnának a világfeszültség enyhüléséhez és jelen­tős lépést jelentenének a legfontosabb feladat, az általános és teljes lesze­relés megoldásában". „Ha a kormányok és nemzetek a béke érdekében kifejtett Igyekezetük­ben egységesek lesznek, akkor az 1964-es év döntő fordulatot jelenthet a nemzetközi helyzet megjavulásá­ban." Építőipari konferencia Brnóban (ČTK) — Tegnap Brnóban megkez­dődött az építőipari vezető dolgozók országos konferenciája. A kétnapos tanácskozáson részt vesznek a CSKP KB és az SZLKP KB titkársága, a ke­rületi nemzeti bizottságok, valamint az Építőipari Alkalmazottak Szakszer­vezeti Szövetségének képviselői is. A fő beszámolót Sámuel Takáč építésügyi miniszter mondotta. A konferencia első napján az épí­tési szervezetek, termelőüzemek és az ágazati kutatóintézetek dolgozói az idei építési terv, valamint az épí­tőanyag-termelési terv teljesítésének és túlszárnyalásának előfeltételeiről tárgyaltak. Az idei terv 11 százalékkal haladja meg a tavalyit. Az ipari termelés 5,6 százalékkal növekszik. A terv mennyiségi teljesítése mel­lett az egyik fő feladat az építőmun­kák minőségének teljesítése. Ez szo­rosan összefügg az építészeti dolgo­zók szakképzettségének növelésével. A bratislavai Élelmiszeripari Gépgyár dolgozói ez idén megkezdték öt új gép, illetve segédeszköz gyártását, amelyek a jövőben jó szolgálatokat tesznek az élelmiszeripari üzemekben. Az új gyártmányok a következők: többtárcsás forgófűrész, gyümölccsel vagy egyébbel töltött gombócokat készítő gép, baromfikopasztő gép, szalonnabőr lehúzó gép és uborkaosz­tályozó. Képünkön Jozef Eckhardt műhelyvezető (baloldalt) az új géptí­pusokat mutatja az üzem szocialista munkabrigádja tagjainak. (CTK — T. Andrejčák felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents