Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-29 / 29. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava 1964. január 29. szerda • 30 fillér • XVII. évfolyam, 29. szám Ä Szlovák Nemzeti Tanács ülése (CTK) — Bratislavában tegnap megkezdődött a Szlovák Nemzeti Tanács 17. ülése. Az ülésen, amelyet Michal Chudik, az SZNT elnöke nyitott meg, résztvettek a Bratislavában működő képviseleti hivatalok képviselői és más meghívott vendégek is. Az SZNT elnöke beszámolt a Szlovák Nemzeti Tanács szerveinek az utóbbi időszakban végzett tevékenységéről, s munkájuk fő irányáról az 1964-es év első felében. Ezután Jozef Gajdošlk, az SZNT pénzügyi megbízottja tájékoztatta a képviselőket arról, hogyan intézték el és érvényesítették azokat a javaslataikat, észrevételeiket és indítványaikat, amelyeket a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a lakosságnak nyújtott szolgáltatások jelenlegi helyzetéről és továbbfejlesztéséről tárgyaló legutóbbi ülésén terjesztettek elő. Az SZNT ezután felülvizsgálta dr. Koloman Bod'a tanárnak a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjévé való megválasztása érvényességét, dr. Koloman Boďa az SZNT elnöke kezébe letette az alkotmányban előírt fogadalmat. A Szlovák Nemzeti Tanács dr. Koloman Bod'át az SZNT elnökségének tagjává, az SZNT földmüvelésügyi megbízottjává és az SZNT földmüvelésügyi' bizottságának elnökévé választotta. Életünk döntő tényezője: A TERMELÉS Pártunk Központi Bizottságának legutóbbi ülésén szinte kivétel nélkül csak a termelés problémáival foglalkoztak a tanácskozás résztvevői. Nem véletlen, hogy ez Így történt, hiszen tudjulk, hogy az ország életének, a lakosság Jólétének legfontosabb tényezője a termelés. A párt által irányított csehszlovák népgazdaság a felszabadulás óta óriási sikereiket ért el. Csehszlovákia ma az iparilag legfejlettebb országok közé tartozik. 1955től napjainkig az ipari termelés csaknem háromszorosára emelkedett. A felszabadulás óta a munkatermelékenység emelésében is szép eredményeket értünk el. Bátran leszögezhetjük, hogy hasonló fejlődést ilyen rövid idő alatt semmilyen más társadalmi rendszerben nem érhettünk volna el. A termelés elsőrendű fontosságából kiindulva pártunk Központi Bizottsága a legutóbbi üléseken alapos elemzés alá vette népgazdaságunk jelenlegi helyzetét. A Központi Bizottság részletesen tanácskozott a népgazdaságban észlelhető pozitív vonásokról, de talán még Inkább nagyítóüveg alá tette azokat a jelenségeket, amelyek hátráltatják az ország fejlődését; fékezik az életszínvonal emelését. Az elemzések alapján született meg hazánk 1964. évi népgazdaságfejlesztési terve. A terv összeállításánál figyelembe kellett venni azokat a ked.vezőtlen jelenségeket, amelyeik az elmúlt években népgazdaságunkra hatottak. Annál ls inkább szükséges volt ez, mert az 1963-as év elején kitűzött célokat nem sikerült maradéktalanul megvalósítani. A részleges sikertelenségek azonban, amelyek még 'a múlt évben is előfordultak, nem jelentik azt, hogy az 1963-as év egészében sikertelen volt. Csökkentettük például az anyagellátásban mutatkozó aránytalanságokat, így az idei terv teljesítését sokkal jobb körülmények között kezdhettük meg, mint a tavalyiét. A milliárdos mozgalomban részt vevő kollektívák Igyekezetének eredményeiből joggal arra következtethetünk, hogy dolgozóink kezdeményezésére ebben a

z évben is számíthat az ország. E mozga lomnak köszönhető például, hogy mérsékelhetjük az anyagellátás, valamint az energiaszükséglet és az energiafogyasztás közötti arányatalanságokat. Ugyanezt mondhatjuk el például a mezőgazdaságban meghonosodott mozgalmakról is. Ebben a fontos népgazdasági ágban is milliós értékek születtek a dolgozók igyekezetéből. Minden igyekezet ellenére sem sikerült azonban tavaly megoldanunk a népgazdaság valamennyi problémáját. Különösen a beruházási építkezésekben keletkezett jelentős űr a terv és a valóság között. Szinte tucatnyi hatalmas gyár üzembe helyezésével számoltunk már a múlt esztendőben. Ezek az üzemek — ha Időben sikerül őket üzembe helyezni — milliárdos értékeket termelhettek volna. A rossz anyagellátás, a gyenge szervezési színvonal és más gátló tényezők miatt azonban a tervet sok helyen nem teljesítették. Ezeknek az üzemeknek termékei természetesen hiányoznak a népgazdaságban. Az elavult üzemek is jelentős problémát okoznak népgazdaságunknak. Annak ellenére, hogy a Központi Bizottság álláspontját ezzel kapcsolatban minden vállalatnál ismerik, nem sokat tettek még a szükségtelen termékek gyártásának leállításáért és az elavult gyárrészlegek felszámolásáért. Egyes régi üzemek a dolgozók ezreit kötik le, míg a sokszor vadonatúj gyárakban munkaerőhiánnyal küzdenek. E probléma megoldásával kettős eredményt érhetünk el: egyrészt sokat javíthatnánk így a munkaerő-ellátáson, de az adminisztratív apparátus számbeli csökkentését is elérhetnénk. Gyakran tapasztalható, hogy egy-egy égető probléma elvbeli megoldására a párt Központi Bizottsága kiadja az általános irányelveket, de ezek sokszor nagyon lassan valósulnak meg. A legfelsőbb pártszervek képviselői egyegy gyárlátogatáskor már többször rámutattak arra, hogy a vállalatoknál, az üzemeknél nemegyszer hiányzik a vezetők kezdeményezése, az igazgatók, helyetteseik gyakran még a részletkérdések megoldásakor is a Központi Bizottság vagy a kormány utasítására várnak. Üzemeink dolgozói, de különösen vezetői bátrabban, operatívebben, önállóbban oldhatnák meg a hatáskörükben felmerülő problémákat. Elgondolkozva az 1964 es terv felett, okulva a múlt évek tapasztalatain, akaratlanul ls ráébred az ember, hogy a jövőben az egyéni kezdeményezésnek, a dolgozók hozzászólása! figyelembevételének a termelésben nagy szerepe lesz. Lényegesen meglassíthatja előrehaladásunkat, ha a termelés Irá nyitói csak arra várnak, ml a legfelsőbb szervek álláspontja a részletkérdésekben. Lényegesen hosszabb idő alatt tudnánk csak megoldani a népgazdaságban előforduló nehézségeket, ha minden (Folytatás a 2. oldalon) 1964 a béke megszilárdításának éve lehet A szovjet kormány emlékirata a genfi leszerelési bizottságban Genf (CTK) — Szemjon Carapkin, a Szovjetunió képviselője a genfi 18hatalmi leszerelési értekezlet tegnap délelőtti ülésén felolvasta a Szovjetunió kormányának emlékiratát a lázas fegyverkezés csökkentésére, a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló intézkedésekről. Az emlékirat fel olvasása után Carapkin részletesen elemezte az emlékirat egyes pontjait. A szovjet kormány emlékiratában azt javasolja, kössenek egyezményt: • A külföldi csapatok visszavonásáról az idegen területekről, és az államok fegyveres erőinek létszámcsökkentéséről; • a katonai költségvetések csökkentéséről; • a NATO és Varsói Szerződés tagállamainak megnemtámadási szerződéséről; • atommentes övezetek létesítéséről; • a nukleáris fegyverek továbbterjesztésének betiltásáról; • a váratlan támadás veszélyét kiküszöbölő intézkedésekről; • a bombázó repülőgépek megsemmisítéséről; • a föld alatti nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról. v Az emlékiratban ez áll: „A külföldi csapatok kivonásáról kötött -egyezmény nem károsítana meg egy országot sem, mivel nem bontaná meg a NATO és a Varsói Szerződés erőviszonyát." „A Szovjetunió kész kivonni csapatait Idegen államok területéről, ha a nyugati hatalmak hasonló lépést tesznek." Ha a nyugati hatalmak nem készül'tek fel e fontos kérdés ilyen radikális megoldására, — áll az emlékiratban, — a szovjet kormány ebben az esetben az Idegen területen állomásozó csapatok létszámának fokozatos csök kentését javasolja a kölcsönösség alapján, hogy végül ls elérjék a csapatok teljes kivonását. „A Szovjetunió hajlandó csökkenten] az NDKban és más európai országokban állomásozó csapatainak létszámát, ha a nyugati hatalmak ls csökkenteni kezdik az NSZK-ban és más országban állomásozó csapataik létszámát." A szovjet kormány, mely újból csökkenti fegyveres erői létszámát, hajlandó még további lépéseket tenni, ha a nyugati hatalmak kormányai hasonló lépéseket tesznek. A szovjet kormány hangsúlyozza, hogy most kedvező feltételek vannak a katonai költségvetések ' kölcsönös csökkentéséről kötendő egyezmény számára. Azt javasolja, egyezzenek meg abban, hogy a költségvetések 10—15 százalékkal csökkennének. Az emlékirat megállapítja, hogy a NATO és a Varsói Szerződés tagálla'mai közti megnemtámadási szerződés gondolatát számos ország támogatja és ezért a szovjet kormány kijelenti, hogy „a szerződés megkötése semmilyen irányban sem bontaná meg a két tömörülés erőviszonyát, miközben szilárdságot és bizalmat teremtene a nemzetközi kapcsolatokban, aníi nagyon szükséges." „A szovjet kormány támogatja az atommentes övezetek létrehozásának terveit," áll az emlékiratban. „Nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek az övezeteknek olyan területeken, ahol legnagyobb a nukleáris konfliktus veszélye, így elsősorban Közép-Európában." A szovjet kormány hajlandó figyelembe venni az atommentes övezetekről kötött szerződést. az . Közös mindent megoldhatunk Több gondot fordítunk a műemlékek és a természet védelmére 0 Csak tíz városi parkja van. Szlovákiának • Három és fél millió tonna szenny a levegőben ® Növekedett folyóink vizének szennyeződése 9 Jobban kell megszerveznünk az iskolásgyermekek nyári táborozását ® Közös erővel kevés pénzzel is nagy eredményeket érhetünk el a város- és faluszépítési akcióban • Tanulnunk kell a múlt hibáiból a gyümölcs- és zöldségfel^vásárlás, valamint az elosztás terén is. Michal Chudik elvtárs mindjárt a bevezetőben rámutatott arra, hogy hazánk műemlékei, de főleg természeii szépségei eddigi védelmének rendszere nem kielégítő. A nemzeti bizottságok nem álltak feladatuk magaslatán és az SZNT felelős dolgozói úgy vélik, lengyel és szovjet mintára nálunk ls meg kellene teremteni egy társadalmi szervezetet, amely a központi szervekkel karöltve hatékonyabb Intézkedéseket foganatosítana a természeti rezervációk fokozottabb védelmére. Ez a szerv megakadályozná azt az ösztönös és anarchisztikus építkezést, amelyet hivatalok, üzemek és magánszemélyek folytatnak, megbontva úgy a legszebb vidékek harmonikus szépségét, s egyben zavarólag avatkoznak bele a táj növény- és állatvilágának életébe. Az SZNT elnöke egyben megemlítette a városi műemlék-rezerváció kérdését is. Rámutatott arra, hogy Levoča, Bardejov, Kežmarok és Banská Štiavnica részletes aszanációs tervet dolgoztak kl, melyeknek alapján a műemlékeket tervszerűen tatarozhatják. Érdekes azonban, hogy Bratislavának ilyen terve még a mai napig sincsen! A továbbiakban szó volt a levegő és a folyók vizének szennyeződéséről. Gyáraink három és félmillió tonna szennyet bocsátanak a levegőbe, de nem kimé lik a vizet sem. A huszonnyolc legfon tosabb üzem egyikében sem működik olyan szűrőberendezés, amely lényegesen csökkentené a káros kipároigásokat. Hasonló a helyzet a folyók vizét beszennyező gyáraknál ls, ahol vagy nincsenek tisztító állomások, vagy pedig ha vannak is, nem működnek. Ennek következtében természetesen csökkent halállományunk, ritkulnak erdeink, sőt parkjaink ott is pusztul nak, ahol a fák koronája jelentős se gítséget jelenthetne a levegő beszeny nyeződése ellen. Sajnálatos ténykém állapította meg Chudik elvtárs, hogs Szlovákiának a jelen pillanatban csupán tíz városi parkja van, a to vábbi százharmincnyolcról a legjobb akarattal sem lehet beszélni mint parkról. Pedig a felszabaduláskor még 231 park volt Szlovákiában Az ösztönös, gyakran kulturálatlan építkezési lendület nem egy helyen sok fát, ligetet és parkot elpusztított. Ezen a téren a Szlovák Nemzeti Felkelés húszéves évfordulójának alkalmából a város és faluszépítési akció keretében nagyon sokat tehetnének. A polgárok brigádmunkával nemcsak házaikat, utcáikat hozhatnák rendbe, hanem a virágok ültetése mellett új fasorokat is létesíthetnének. A nyári gyermeknyaraltatási akcióról beszélve Chudik elvtárs kijelentette, hogy tovább kell emelni a nyári táborozó gyerekek számát, s nem szabad megfeledkeznünk a szövetkezeti gazdálkodók gyermekeinek nyaraltatásáról sem. Majd kijelentette, hogy jó szervező munkával, a bürokratikus előírások elhagyásával és az illetékes tényezők közös összefogásával 1970-ig száz százalékkal emelhetjük a nyaraltatási akciót igénybe vevő gyermekek számát. Ez (Folytatás a 2. oldalon) Figyelembe véve a nukleáris fegyverek tökéletesítését és fejlődését, a szovjet kormány hangsúlyozza annak szükségességét, hogy „zárják le azokat az utakat, amelyeken át azok kezébe Jutnának a nukleáris fegyverek, akik ebben a században már kétszer robbantották ki a világháborút és most arra törekednek, hogy nukleáris fegyverek birtokába jussanak". A szovjet kormány támogatja az olyan Intézkedések elfogadását, melyek kiküszöbölnék a váratlan támadás veszélyét és úgy véli, hogy az ellenőrző őrjáratok rendszerének öszszefíiggésben kell állnia a feszültség enyhülésével kapcsolatos bizonyos lépésekkel, Ilyenek lennének például az európai államok területén állomásozó idegen csapatok létszámának csökkentése és az a kötelezettség, mely szerint az NDK és NSZK területén nem helyeznének el nukleáris fegyvereket. Ha anélkül létesítenék az ellenőrző őrjáratokat, hogy intézkedéseket tennének a feszültség enyhülésére és a fegyverkezés korlátozására, akkor nem a bizalom növekedéséhez, sőt ellenkezőleg, csak a kölcsönös gyanúsításokhoz és a nemzetközi kapcsolatok kiéleződéséhez vezetne. A bombázó repülőgépek megsemmisítése „csökkentené a háborús veszélyt és hozzájárulna a biztonság megszllárdí tásához." A szovjet kormány újból kijelenti, hogy a nukleáris kísérletek betiltását hajlandó kiterjeszteni a föld alatti kísérletekre is és hangsúlyozza, hogy e kísérletek ellenőrzéséhez, amint ezt a gyakorlat teljes mértékben be ls bizonyította, „nem szükséges nemzetközi ellenőrzés". Az olyan szerződések megkötésénél, melyek a tulajdonképpeni leszerelés intézkedéseit feltételezik, hangsúlyozza a szovjet kormány, „egyezményt kell kötni az ellenőrzés kölcsönösen elfogadható módjáról". A szovjet kormány véleménye szerint az emlékiratban javasolt intézkedések jelentősen „hozzájárulnának a világfeszültség enyhüléséhez és jelentős lépést jelentenének a legfontosabb feladat, az általános és teljes leszerelés megoldásában". „Ha a kormányok és nemzetek a béke érdekében kifejtett Igyekezetükben egységesek lesznek, akkor az 1964-es év döntő fordulatot jelenthet a nemzetközi helyzet megjavulásában." Építőipari konferencia Brnóban (ČTK) — Tegnap Brnóban megkezdődött az építőipari vezető dolgozók országos konferenciája. A kétnapos tanácskozáson részt vesznek a CSKP KB és az SZLKP KB titkársága, a kerületi nemzeti bizottságok, valamint az Építőipari Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetségének képviselői is. A fő beszámolót Sámuel Takáč építésügyi miniszter mondotta. A konferencia első napján az építési szervezetek, termelőüzemek és az ágazati kutatóintézetek dolgozói az idei építési terv, valamint az építőanyag-termelési terv teljesítésének és túlszárnyalásának előfeltételeiről tárgyaltak. Az idei terv 11 százalékkal haladja meg a tavalyit. Az ipari termelés 5,6 százalékkal növekszik. A terv mennyiségi teljesítése mellett az egyik fő feladat az építőmunkák minőségének teljesítése. Ez szorosan összefügg az építészeti dolgozók szakképzettségének növelésével. A bratislavai Élelmiszeripari Gépgyár dolgozói ez idén megkezdték öt új gép, illetve segédeszköz gyártását, amelyek a jövőben jó szolgálatokat tesznek az élelmiszeripari üzemekben. Az új gyártmányok a következők: többtárcsás forgófűrész, gyümölccsel vagy egyébbel töltött gombócokat készítő gép, baromfikopasztő gép, szalonnabőr lehúzó gép és uborkaosztályozó. Képünkön Jozef Eckhardt műhelyvezető (baloldalt) az új géptípusokat mutatja az üzem szocialista munkabrigádja tagjainak. (CTK — T. Andrejčák felv.)