Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-28 / 28. szám, kedd

3luítwut Lírai tájak AWAWlAW/WWWiAAA. Az új év élénken indult kiállítási esőben és eső után. De ekkor sem; tevékenysége tovább folytatódik. Most dolgozik párás és határozatlan for- < nyílt meg a bratislavai művelődési házban Peter Romaöák tárlata. A fia­tal festő 1958-ban fejezte be tanul­mányait Matejka. Cemicky és Mud­roch képzőművészeti főiskolai taná­mákkal, mint az impresszionisták. Vi-« lágos szerkezetű képein a színek szűr- J készöld, barna, néha kékes fátylán < s a szűrt fényen keresztül szilárd! körvonalú fák ágak közt mélyül el \ roknál. Mint Ifjú festő nemzedékünk a táj. A csűrök mögött aranybarna legtöbb tagja, ő is keresi az újat és bársonyosan zöld sávokban terül! s problémákkal küzd. Érlelődése so- el a mező. Határozott élű, vidámszínű rán ott hagyja mestereit, s útja to­vább és másfelé vezet, mint amerre elindították. 1959-es első ön­álló kiállításához képest mai tárlatá­nak anyaga lénye­ges fejlődést jelez. Az 1963-as év mű­vészi termése egy kialakuló festői arcél vonásait s mély érzelmű ala­pot sejttet A 38 bemutatott vászon szerint Romaöák lelkes figyelője és művészi átértéke­lője a valóságnak, s az élmények so­ha meg nem únha­tó végtelenjét adó természetnek. Romáin Rollanddal együtt ő is vallja, hogy „valameny­háztetők virítanak a lombok között. < S az antik berkek enyhe szellője lengi! körül Daphnis és Chloe karcsú alakját. I A REJTÉLYEITOL MEGFOSZTOTT HATODIK KONTINENS Csehszlovák kutatok az Antarktiszon A 9. szovjet antarktiszi expedíció tagjai az „Ob" és az Esztónia hajók fedélzetén a minap elérték az Antarktisz partjait. A szovjet sarkkutatókkal közösen a hatodik kontinensre érkeztek Pavel Chaloup­ka és Mojmír Konečný csehszlovák tudósok is, hogy segédkezzenek a délsarki vidék rejtelmeinek feltárásában. Az utolsó évtized folyamán lénye- dékre összpontosul. Az itt élő pin­Š gesen kibővültek az Antarktiszra és guinek, fókák és madarak (sirályfé­^ az ott lejátszódó természeti Jelensé- lék és halfarkasok) a tengerből szer­? gekre vonatkozó Ismereteink. Mit tu- Zik élelmüket. A környező tengerek > dunk ma róla? A szovjet „Mirnij" állomás meteorológiai állomása 'éldás nemzetközi együttműködés Peter Romaňák: November. (Olaj, 1963) Áthangolt, egyéni jelleget ad napraforgóinak és festői látással köti nyien egy testet képezünk a világ- csokorba a rétek üde virágait, gál, egyek vele gondolataink s örö­meink, szenvedéseink és szenvedé­lyeink." A dubnányi szelíd és vonzó vidék sugallta tájképekből költői fluidum árad. A festő friss őszinte hangja teli zengést kap a beleérzés mélysé­gétől. Az erdők és mezők légköré­ben érzéki öröme telik. Kíváncsian és érdekes eredménnyel kísérletezik a világítással, miközben festi a tá­jat, virradatkor és estefelé, őszi köd­ben és tavaszai, nyári verőfényben, 2-4000 méteres jégtakaró A 14 millió km 2 területű Antark­i tiszt, valamint a Wedel- és Ross-ten­; ger legnagyobb részét — néhány part­állatvilága nagyon gazdag (fókák, rozmárok, bálnafélék stb.). Tudományos munka a jég birodalmában Azok a kutatók, akik tudományos A hatodik világrész felkutatásában nagymértékben érvényesül a nemzet­közi tudományos együttműködés. A kutatómunkában részt vehet bár­melyik ország, ha kötelezi magát, hogy kizárólag békés célzatú tevé­kenységet fog itt folytatni. Az egyes expedíciók kölcsönösen Ismertetik egymással az elért eredményeket. A tudományos együttműködésre A ipllpe7ptps arcmások is íeérptp- S "leredekebb lejtő kivételével — megfigyelések és mérések céljából ^ sek Anyja képe az Myák nehéz és S méternél vastagab b jönnek az Antarktiszra, ún. állomáso- j e lj eraz ő, hogy például az amerikai áldozatos életét példázza S « ^ Jégtakaró a kontinens köz- ko n élnek, amelyek tulajdonképpen Llomásokon szovjet tudósok és más diuuzdius eiöiei peiua^a. ^ pQnti teruleten eri el a i egn agyobb nag y obszervatóriumok; itt összpon- n r„ äpn k c 7a kembeŕel is dolgoznak Az önálló szemléletű,Jól felkészült, í vastagságot (4 km). Ez a körülmény tosul a széles körű felderítő tevékeny- u„ va n 8 akk0r a SZ0 Vjet állomásokon lírai hangú Romaöák uj színnel gaz-> és a „agyon zord éghajlat megnehezí- sé g. 1948-tói kezdve az Antarktisz fel- csehszlovák német amerikai stb. dagítja a mai szlovák piktúra palet- s « „ 10 _ ' . ... ... táját. ti a terület átkutatását. A kontinens belső részei egyúttal kutatására 12 ország létesített állo- kut atők ls részt vesznek a felderítő­másokat. Kiemelkedő fontosságú a A frissítő hatású tárlat után szíves ? bolygónk leghidegebb területei. Az szovjet Mirnij, a kontinens keleti érdeklődéssel várjuk Romaňák művé- £ antarktiszi tél folyamán (július—au szetének továbbfejlődését és elmélyü- > gusztus) a hőmérő higanyoszlopa lését. s gyakran — 80 C° alá süllyed. A leg­BÁRKÁNY JENÖNÉ s alacsonyabb hőmérsékletet a V o s z ­tok szovjet állomáson mérték (—88 partján és a Little America (USA) a Ross-tenger vidékén. Argen­munkában. A többi állomáson ts ha­sonló a helyzet. Az ausztráliai expe­díciók az Antarktisz belső részeibe vezető útjaik során a szovjet „Vosz­CSEMADOK-taggyűlések C°J. Az antarktiszi nyár idején a hő- Nemzetközi Geofizikai Év (1957—58) mérséklet itt átlagosan csak —50 során újabbakat is létesítettek. Itt tína, Chile, a Dél-alrikai Köztársaság to k« állomást használják átmeneti és Ausztrália a szubarktikus szigeteken bázisul (a déli geomagnetikus sark állított fel állomásokat, ugyanitt^a köze lében, a Déli-sarktól 1260 km-re fekszik). C°-ra emelkedik. Az Antarktisz partvidékén mérsé- gasabb légrétegek kutatásával fog­alapot jobban kikapcsolják, mint a £ keltebb az éghajlat. Decemberben és i ai kozó aerológusok, a glaciológusok múltban. A 0SEMADOK újonnan ala- > januárban, az antarktiszi nyár idején kult zenekarának a hiányzó hangsze- " - - » ­reket is megveszik. Az egyes országok expedíciói közti dolgoznak a meteorológusok, a ma- bará tság és áldozatkészség balesetek A CSEMADOK érsekújvári helyi szervezete ls a napokban tartotta év­záró taggyűlését. A tagok egybehang­zóan megállapították; a tánccsoport, az énekkar és az esztrádcsoport Já­rásuk legjobbjai közé tartozik. Na­gyon szép munkát végez a nemrég la5 5, u, o i> Ci. r, •u..™™,..™., , , - , , . .. alakult honismereti kör is. Előadásso- azt igaz oiták, hogy a vezetőség helye- í ?!* ^gáramok amelyek a kontinens rozatot terveztek Érsekújvár történei- se n Vélekedett, amikor az 1964-es \ f^J^t^íJ^ évre több irodalmi est megtartását? 3 Partvidékén elérik a 200 km/ó-t a hőmérséklet gyakran a fagypont cserjégre, valamint azok felszínfor­fölé emelkedik. Az időjárás gyors és máló munkájának tanulmányozására és katasztrófák esetén nyilvánul meg a legjobban. A mentési akciókban (figyelmük a Jégtakaróra és a glecs- re nd Szerint a szovjet sarki repülök tüntetlk k i magujjat, akik a kontinens keleti részén gyakorlatilag minden A CSEMADOK páldi helyi szérveze- í h e, v e® változásai ciklonok vonulásá- összpontosul), az oceanográfusok, expedíciónak segítséget nyújtanak, te szintén január 11-én tartotta évzá- < va l kapcsolatosak. Gyakoriak a he- biológusok, térképészek stb. Legtöbb Neklk kös Zönl életét többek között az 1 . 1 UDC Ťnhh nn-nin ŕnrM ls A hl. ^nlnnwA n nnnfinilra MQ. , ... . ., ... . , , ausztráliai expedíció vezetője is, aki komolyan megbetegedett s ezért sür­ró taggyűlését. A vitafelszólalások < {° b b, n aP'9 tart ó, hóviharok. A hl- tudományos dolgozó a geofizika sza­OO J v noo 1 o oárarh nlr a m o 1T7 olr a Irnntínonc ó V, n n tnTrAlmrmlrnflilr mérői. Eddig három előadást tartot­tak, melyeket kb. 1500 ember hallga­tott meg. Az előadássorozatot ebben az évben az Érsekújvár és környéke munkásmozgalma történetének ismer­tetésével fejezik be. kában tevékenykedik. A nyári hónapokban igen Intenzív gősen'haza kelíetf szállítani, geológiai felderítőmunka folyik az tervezte, mert a vitázók közül többen • ezt javasolták. Többen további honls- \ mereti előadások megtartására tettek J Javaslatot. Az első előadás megtartá- • sára a helyi szervezet Vércse Miklós! meghaladó sebességet s gyakran ura- Antarktiszon. A geológusok ekkor gánná változnak. ideiglenes sátortáborokban laknak. Ötödször..; Magán a kontinensen szárazföldi A félgömb alakú sátrakat közvetlenül A CSEMADOK bényi helyi szerve- pedagógust kérte meg. zete január 11-én tartotta évzáró tag­gyűlését. A helyi szervezet vezető­sége az évzáró taggyűlés előtt tag­A CSEMADOK szőgyéni helyi sz«r-; vezete január 12-én tartotta évzáró; taggyűlését. Szőgyénben jól működő < toborzó napot tartott melynek ered- szövetkezeti klub van. A CSEMADOK ménye: 47 új tag a CSEMADOK helyi szervezetébe. A tagtoborzásban Ta­kács Lászlóné érte el a legjobb ered­ményt, s ezért a helyi szervezet veze­tősége elismerését fejezte ki Takács Lászlónénak, A vitában többek kö­zött felszólalt Takács Vilmos, az EFSZ elnöke is, aki azt Javasolta, hogy a CSEMADOK és az EFSZ a jövőben kell, hogy szorosabban együttműködjön. Elmondta, hogy az EFSZ a múltban a kulturális alapból kirándulásokat szervezett. Évente 80 000 koronát ad­tak kulturális alapra. Ezt az összeget ezután a szövetkezeti klubra fordítják, ebből fogják a szövetkezeti klubon belül működő kultúrcsoportokat se­gíteni. Remélik, hogy így a kulturális' és az EFSZ között Jó a kapcsolat, amit az is igazol, hogy a CSEMADOK társadalmi munkában a szövetkezet- > ben 472 órát dolgozott le. A vitában < felvetették azt is, hogy január 14-től < az összes tömegszervezetek a szövet- > kezeti klubon belül fognak dolgozni, s Gábris elvtárs, a HNB elnöke, felszó- < lalásában hangsúlyozta, hogy a CSE- ^ MADOK gyűlésén mindig csak a régi < arcokat lehet látni. Ezért javasolja, š hogy a CSEMADOK a jövőben többet' törödjön az ifjúsággal, hogy soraiból feltölthesse a kultúrcsoport hiányzó tagjait. POLGÁR VINCE, a CSEMADOK járási titkára állat nem él, az élet főleg a partvi- a Jégre állítják fel, padlóul csupán a rak elég nagyok, elfér bennük a tudományos eszkö­zökön kívül két összecsukható fém. rített gázzal üze­mletetett kályhák gondoskodnak. A geológusok gyak­4 "< f • kiváló védelmet Az Antarktisz igen zord éghajlati viszonyai ellenére ott nyújtanak és jól fészkel ez a különös hófehér sarki galambfajta is melegítenek. A csehszlovák kutatók már öt szov­jet antarktiszi expedícióban vettek vastag ponyvaré- részt. A Csehszlovák Tudományos teg szilgál. A sát-. Akadémia megbízásából a sarki fény, az éjszakai égbolt fényének, a Föld mágneses terének, a kozmikus sugár­zás és a meteorológiai jelenségek ta­nulmányozása terén dolgoznak. Tudósaink, akik a napokban elér­ágy, valamint egy ték az Antarktisz partjait, két szovjet asztalka és székek állomáson fognak tevékenykedni. Dr. is. A fűtésről sű- Pavel Chaloupka a Vosztok állomá­son Stanislav Fišer és B. Slávik sark­kutatóinkat váltja fel a kozmikus su­gárzás tanulmányozásában. Mojmír Konečný a Föld mágneses terének ran arra ébrednek, hirtelen változásaira összpontosítja a f ' hogy sátrukat be- figyelmét a Nlvolazarevszkaja állomá­fújta a hó. Vas- son. A csehszlovák kutatók szerény, de tag hálózsákjaik nagy jelentőségű munkájukkal szin­•• sarki kutyák bun^ tén hozzájárulnak ahhoz, hogy a ha­dájából készültek, todik kontinenst körülvevő rejtélyek és az ott észlelhető különös jelensé­gek végleges magyarázatot kapjanak. -dj­Ango! vonósnégyes vendégszereplése j A b Í 0 ľl Í k 3 legújabb sikere í- A M U K É Z Ritka zenei élményben volt részük" azoknak, akik meghallgatták az Al­iegri String Quartet košicei hangver­senyét. Négy angol muzsikus, — hangszerüknek külön-külön művészei, — nagyszerű kamaramuzsikával gyö­nyörködtette hallgatóit. Már az első ütemeknél megállapíthattuk, hogy ki­tűnő együttest hallgatunk és ez a meggyőződésünk a hangverseny fo­lyamán teljes igazolást nyert. Talán • AZ AMERIKAI COLUMBIA hang­lemezgyár különleges román népze­ne-hanglemezt készített. A mlkrole­mezre körülbelül egyórás műsort, ösz­szesen harmincegy zenedarabot, Il­letve részleteket vettek fel. A váloga­tás Tiberlu Alexandrunak, az Akadé­mia professzorának munkája. • MAJNA-FRANKFURTBAN kiosztot­ták az 1962-es nyugatnémet Ifjúsági könyvdíjakat. A legjobb gyermek­könyv díjával Josef Lada csehszlo­vák írót tüntették ki 1935-ben meg­jelent ás 1962-ben Nyugat-Németor­szágban újra kiadott könyvéért. csak a moszkvai Beethoven-kvartett színvonalához lehet hasonlítani Albt­on fiainak játékát. Tagjai elsőrendű­en képzett komoly muzsikusok és egy pillanatra sem éreztük a kamarazene hallgatásakor olykor tapasztalható professzoros Jelleget. Haydn G-dur vonósnégyesében a klasszikus zene szépségét csilogtatta meg az együttes. Különösen az Ada­gio tétel lírai dallamai voltak megra­gadőak. Ezután még nagyobb érdek­lődéssel vártuk Schubert A-moll kvar­tettjét. A vonósnégyes mély gondolati és- tartalmi gazdagsággal, a dallamok bársonyos, máskor lendületes tolmá­csolásával szólaltatta meg a művét. A romantika poláris ellentételt ls ne­mes egyszerűséggel juttatta kifeje­zésre. Dvorák folklórral átszőtt Es dur vonósnégyese következett. Játékosan könnyedek voltak a Dvorák-melődiák, gazdagon áramló dallamok csendül­tek fel a négy művész hangszeréből. Kevésszámú, de annál lelkesebb kö­zönség ünnepelte a világhírű Allegrl String vonósnégyest. LOÖSZ DEZSŐ A műszaki sajtó már 5—6 évvel ezelőtt is sokat foglalkozott az ún. műkéz modelljével. Ujabban a Szovjetunióban a művégtagok fej­lesztésével foglalkozó központi tu­dományos-technikai intézet mun­katársai az agy működése közben keletkező elektromos áram felerő­sítésével működő műkezekkel kí­sérleteznek, amelyeknél pl. egy tárgy megfogásának a gondolati elhatározása közben keletkező elektromos áram vezérli a műké­zet a mozdulat elvégzésében. A nagyközönség első ízben az 1958 as brüsszeli világkiállítás szovjet pa­vilonjában csodálhatta meg munkájuk egyik eredményét. Számos szakem ber nem titkolta nézetét, hogy ez a megoldás nagy gyakorlati Jelentősé gű s a Jövőben számolni kell vele nemcsak a műszaki gyakorlatban (az ember képességeinek tökéletesebb Isi­használása a termelésben), hanen* az orvostudományban ls. Már abban az Időben is szóba ke­rültek a kar egészséges részére kap­csolható protézisek. Egyes szakkö­rök helyesen feltételezték, hogy az ilyen műkarokat a központi Idegrend­szerből a sértetlen izomzaton át ha­ladó bioelektromosság fogja mozgatni. Nem volt kétséges, hogy az egész berendezés lehető legkisebb mérete érdekében a bloáramokat Irányító és erősítő rendszert a félvezetők igény­bevételével kell megépíteni... Az ilyen műkéz ma valóság. Figye­lemre méltó körülmény, hogy Noc ELEKTRONIKUS MÜKÉZ bertWiner, a kibernetika megala­pítója már első művében ls foglal­kozott az érzékszervek kibernetikai protéziseivel. Olyan berendezésről is írt, amely például a vakoknak lehető­vé teszi a nyomtatott szövegnek hal­lás segítségével való „olvasását" (a beépített fotocella különböző hangok­ra változtatja a betűk rajzát, a vak személy tehát hallja az egyes betűket s megfelelő gyakorlat után folyéko­nyan olvashat). A bloáramok segítségével működő művégtagok az utóbbi időben rohamos fejlődést értek el nemcsak a Szovjet­unióban, hanem más országokban is. A tudósok már nemcsak a műkar mo­delljével rendelkeznek, hanem a bio­elektromosság által működtetett pro­tézisek prototípusaival is kísérletez­nek. A Mihaflo Pupinról elnevezett jugoszláv elektronikai és automatizá­lási intézet munkatársai például az ortopédiai protézisek intézetével együttműködve egy páciensen kipró­bálták az elektronikus műkezet. A mű­kéz mozgatható ujjakkal rendelkezik (lásd a mellékelt ábrát), amelyek oly „érzékenyek", hcígy a rendes uj­jakhoz hasonlóan lehetővé teszik a tárgyak megfogását, tökéletesen al­kalmazkodnak a tárgy alakjához, ne­hézség nélkül tartják akár a cigaret­tát is. 1984. január 28 • ÜJ SZÖ 7j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents