Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-25 / 25. szám, szombat

radalom mindenkit megérintett. Mi — mindenkivel együtt megyünk. Irodalmunk mindenkié, e szocializmusé. — A valóság és annak művészi visszatükröződése ellentmondásokkal teljes — állítja Fegyin. — Ha az író azt ismétli meg, amit valaki egyszer már megírt vagy — ami ennél is roszabb — amit ő maga megírt máinem művész többé. Mi elvetettük azt, ämi elfogadhatatlan volt számunkra a múltból, elvetjük azt, ami elfogadhatatlan, ma is. Tovább Idézem Fegyinnek a „regény sorsáról" mondott szavait: „Mostanában az irodalom Nyugaton úgyszólván mindenütt felemelni készül Joyce, Proust, Kafka regényírói hagyományainak zászlaját. Mi elhárítjuk magunktól ezt a zászlót. Mi nem hisszük, hogy az újítás útkeresései során vissza kell térnünk a dekadenciának ehhez a változatához." — Mi a véleményed erről a kérdésről? Az igazság elkötelezettje Beszélgetés Vladimír Mináč-csal ÍRÓSZÖVETSÉGÜNK budmericei alkotóháza idén télen különösen népes, minden szobája hosszú időre „foglalt" és az Irodalmi Alapnak gondja — Rám, mint realistára, az összeférhetőség a jellemző. Kortársaim realizmusára inkább úgy tekintek és nem másként — mint viszonyukra a valósághoz. Semmiesetre sem úgy, mint holmi szabályok összefoglalására, sőt még az ábrázolás módszerének sem tartom. Legfeljebb azt mondhatnám, hogy a szemlélet módszere. Különben sem szeretem a műegetverő népszerűségre tesz szert. Es vészetben a zászlólobog tatást. Zászmegbocsáttatnak összes szépséghibái, lókra a művészetben rendszerint akamelyek máskor pellengérre kerülné- kor van szükség, ha valamit el kell nek. Ez az eset természetesen kirívó, rejteni, mert ezzel semmit sem lehet van az újabb jelentkezőkkel. Bizo- kivételes, a valószínűség és a való- megmagyarázni. Dekadencia, reahzszínütlenség határán mozog. A ma- rnus, naturalizmus — az irodalomtorgam részéről azonban azt hiszem, ténet kisegítő terminus technicusai, hogy az érdeklődés állandóan váltó- amelyek önmagukban nem határozzák zó, néha kétes tisztaságú hullámok meg egy-egy irodalmi alkotás értéellenére; ami igazán értékes, az tar- két. Nem a ruha, hanem az, aki tósan befészkeli magát az olvasó szí- hordja, nem a lobogó, de az egyénivébe. Egyébként az irodalmi érték- ség a döntő az irodalomban. Ha ma mérés nagyon ls viszonylagos dolog, néhány összeférhetetlen egyén maAz ízlés a döntő. S az ízlés nemcsak 9asra emeli a kafkai zászlót, ha erőaz irodalmi műveltség minőségétől és nek erejével azt bizonygatják, hogy színvonalától függ, hanem a szociális a

z irodalom egyetlen követhető útja körülményektől, az olvasó korától, a a tudatalatti mélysegek szondazáföldrajzi szélességtől és hosszúságtól, s

a> s az egyetlen megengedhető nemzeti és egyéni vérmérséklettől és forma az automatikus szöveg, akkor és még sok' mástól. Te, például — eze

k nem mások, mint a dogmatizegy régebbi beszélgetésünkre gondo- mu

s rabjai. A dogma dogma marad lok — Hemingway Az öreg halász és akkor i

s> h

a tartalmát akármilyen a tenger című elbeszélését tartod radikálisan is megváltoztatták. nyára nem tévedek, amikor azt állítom, hogy ez a mostani pezsgőbb alkotókedv annak az új légkörnek és egészséges szellemnek tulajdonítható, amely pártunk XII. kongresszusa óta áthatja életünket. Vladimír Mináč, a szlovák széppróza kétszeres állami djjas mestere, idén is eljött néhány napra, hogy az Itteni termékeny csöndben új munkáján zavartalanul dolgozhasson. Írásművészetét olvasóink megismerhették, hiszen csaknem minden könyve megjelent magyar fordításban is. A kritika egyöntetű véleménye szerint eddigi munkássága csúcsát regénytrilógiája jelenti, melynek cselekménye a világháború, a Szlovák Nemzeti Felkelés ős a háborút követő első jobbnak, mint az Akinek a harang szól A dogmatizmusnál nincsen szó a című regényét, én viszont az utóbbit tárgyról, hanem a gondolkodás módbecsülöm többre. Es így tovább. Az fáról. irodalomban nincsen olyan érték, Közismert, hogy Mináč esztendők amelyre nézve legalább két ember óta elzárkózik mindenféle nyilatkovéleménye — a legmesszebbmenő zattétel elől. Újságban nem olvashatrészletekig — megegyeznék. Az tunk rádióban, televízióban nem hallcgyeduralkodó a relativitás. Es ez hattunk tőle interjút, és ezt érthetőig;/ jó. nek találom, hiszen évről évre könyvekben közli véleményét a világról, — Mi a véleményed a fiatalokról, az emberről és így magáról is. Meg mi a plusz szerinted formai és tar- kell köszönnöm, hogy ezúttal nem talmi tekintetben, amivel új színt ragaszkodik álláspontjához és szíveSzokatlan kiállítás Párizsban röviddel ezelőtt érdekes és- meglepő látványban volt része a Szajna partján . járkálóknak. A folyón különös rakomány, festményeket szál. lító teherhajó úszott lassú méltósággal. A képek szerzője Lorjou francia realista festő. Azért határozta el magát erre a merőben új kiállítási módra, hogy a közönség legszélesebb rétegeinek figyelmét felhívja tüntetően ábrázoló és politikai irányzatú műveire. Több nagy vásznát úgy helyeztette el, a part mentén vonuló hajón, hogy az arra menők jól szemügyre vehessék. A képeket szállító hajót a párizsiak sűrű sorai szenvedélyes érdeklődéssel kísérik a városon keresztül folyó Szajna egész hosszában. Az úszó kiállítás a rendőrség figyelmét sem kerülte el, s felhívták Lorjout, hogy szüntesse be „tárlatát". A képek közt ugyanis az a vászon ls szerepel, amely Julián Grimau spanyol hazafit ábrázolja, akit nemrég az egész világ haladó köreinek tiltakozása ellenére meggyilkoltatott a frankói igazságszolgáltatás. A francia nyilvánosság heves ellenzését váltotta ki a rendőrség Lorjou elleni tevékenysége, mint a művészet szabadságát sértő cselekedet. V—b • AZ AMERIKAI FILMVÍGJÁTÉK hőskorát idéző, a Vígjáték aranykora, Amikor a vígjáték uralkodott című filmösszeállítások, a Charlie Chaplin és Harold Lloyd-montázsok után most újabb filmantológiát készítenek A nevetés testőrei címmel Chaplin, Keaton, Langdon, Mack Senett, Charlie Vhase, Sydney Chaplin, Snub Pollard, Billy Bevan, Laurel és Hardy régi filmjeiből. három esztendőben játszódik le. Az elmúlt esztendő három legnépszerűbb szépprózája között szereplő Nem vagy egyedül című kisregényének története viszont merész, szókimondó társadalombírálattal jelenünk kérdéseivel foglalkozik. Egyefelôľ tehát a múlt," áz író fiatalsága legszemélyesebb és legmélyebb élményeit, másfelől a ma, érett férfikora tapasztalatait összegezi műveiben. A Kortárs decemberi számában Erdős László nagy elismeréssel ír Mináč trilógiája magyar fordításban tavaly megjelent • befejező kötetéről, a Reggelre szól a harang-ról. A némely pontjában vitatható kritikát hozom szóba egyik esti beszélgetésünk alkalmából. — Erdős azt állítja, hogy minden pozitív hősöd emberi gyengeségekkel van teli, mégpedig nem akármilyenekkel: hibáik a társadalomra nagyon is veszélyesek. Marek gyengesége, Krap szektariánizmusa jelentékenyen gyengíti az adott körülmények között a munkások erejét. De ettől válik jelentőssé egyéniségük s kísérjük aggódó figyelemmel fejlődésüket. Szerintem Erdős megjegyzése találó és helyesnek találom azt a megjegyzését is, hogy kommunista hőseidet kissé irőnikusan látod. Két kérdés adódik az idézett kritikából. Az első: mi az irónia szerepe irodalmunkban, a másik: minek tulajdonítható, hogy Krapek, Marekék ellenfelei, akik politikailag jártasabbak, tehát látszólag fölényben vannak — végül mégis elbuknak? — Az irónia — távlat. Azok a szenvedélyek, amelyek ennek vagy annak a kornak mozgatói voltak, egyre távolodnak tőlünk és menthetetlenül elhalványulnak. A visszapillantás szükségszerűen maga után vonja a tárgyilagos szemlélést. Az trónia a „tárgyilagossági" folyamat segédeszköze, avagy az a fűszer, amely az igazságnak elfogadható, olykor pikáns zamatot ad. — Az érem, illetve a kérdés másik oldala nem irodalmi, hanem politikai jellegű. Az emberiség történelmének tapasztalatai szerint a forradalmak szubjektív hiányosságaik ellenére is általában győznek. — Mitől függ szerinted egy-egy könyvnek szinte szenzációszerű népszerűsége? — Tömérdek tényezőtől függ egy könyv népszerűsége, s ezek közt sok nehezen határozható meg. E tények összesége a könyv valódi — nem bürokratikus módon kieszközölt — társadalmi megrendelőlapja. Ha például a társadalom (élő, gondolkodó emberekről van szó, nem elméleti hoznak a szlovák szépprózába? sen tájékoztatja nézeteiről olvasóinkat. Beszélgetésünk végén egy utolsó kérdést intézek Mináč elvtárshoz: — Mi a véleményed az irodalom mai szerepéről? Hozzájárulhat-e az tartalmaz a hozzájuk tartozó Ismertetésekkel, 12000 oldalon 2000 képpel és rajzzal, továbbá 64 színes táblával. A Lexikont Muraközy Tamás, a neves magyar mezőgazdász szerkesztette. A mű több mint háromszáz kiváló magyar tudós és gyakorlati kategóriákról) felmentő, felszabadító szakember munkáját foglalja magáŰgy érzem, az, amit az új prózaírói nemzedék hoz magával, semmiesetre sem a formalizmus szüleménye, s később sem válik azzá. Ami a fiataloknál a legrokonszenvesebb és a legfontosabb, hogy saját, új és el- ember boldogabbá tételé'hez? tulajdoníthatatlan tapasztalataikat ,, tárják a világ elé. Ezek a tapaszta- , ~<°

9y tüm

k> hogy a!f

él

e •>

n

a

M latok diktálják nézeteiket a tár sada- kerd&s e

z> am

ely megfelelően csatlom és a magánélet legfontosabb kér- tan6s n

a9y választ kíván. Csakhogy déseiről. S e tapasztalatok értéke és nagy valas

z nincsen, csak kis válamélysége szabja majd meg az iroda- sz

0* összegezése: konkrét alkotások, lom értékét és mélységét. győzelmek és vereségek, úttörő kísér... , lezetések, a kiharcolt terület megerő- A fiatalok egyik legrokonszen- síté s'

ő{ tdeiglenes vissza

v„nuMvesebb vonása hogy nemcsak az elő- so

k _ \ E

z «

mU megközelítöen a IÍ17JZ f1 TtT k/r

hZ

e

T? civilizáció fejlődésének neveznek, hatémek követízméZ amZT ok ladásna

k » Életben é

s művészetben tetetek kovetkezmenyeamelyek sok- egyaránt. De - mi a boldogság? SzáÄÄlľÄ ~

ez elé99

é sadalmi feltételek, amelyek a mai középső nemzedéket fogadták. Persze, * náluk még sok másodlagos körül- VAJON VALÖBAN OLYAN megfogmény is közrejátszik, mint mondjuk hatatlan vagy érthetetlen volna, mint az irodalmi ihlet. De mikor nem ját- állítja? Kételkedve fogadom ezt a szőtt ez szerepet a fiataloknál? megállapítását. A választ inkább a — A valóság széles anyaga — foly- műveiben keresem, amelyekben vilátatom —, amelyet a realizmus felölel, gosan látom legrokonszenvesebb elnemcsak hogy nem zárja ki, hanem tökéitségét: megvédeni az embert, egyenesen megköveteli az írói eljá- E

zt érzem például regénytrilógiája rások sokféleségét. Konsztantyin Fe- egyik főhősében, a nyersnek mutatott gyin az írók leningrádi fórumán ki- Labuda kapitányban is, akinek minjelentette, hogy a realisták sokra de

n hibája, darabossága mellett van tartják a hagyományt, egyszersmind kulcsa a szívekhez is. És ezt érzem elismerik azonban azt Is, hogy a mű- legújabb könyve, a Záznamy hat elvészi formáknak szükségszerűen vál- beszélésének nem egy alakjában is, toznia kell a történelmi folyamat vál- aklk sokka

l Inkább tárják fel belső tozásai szerint, a realista művész nem világukat, mint korábbi novelláinak kényszerítheti az új valóság anyagát f" KSoSSb

oľ'teÄregi ruhába. Ml a szovjet irodalom ber sorsa mindennél fontosabb a szerealizmusát a szocialista jelzővel 11- mében. letjük — mondotta Fegyin. A for- EGRI VIKTOR IIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIimilllllllllllHIIIIHIIIIUIUIIIIIUIIItlIIIIIIIIIIIIIH! A JÓ SEGÍTŐTÁRS Megjelent az első magyar Kertésze- Folyőiratkiadó által 1958-ban kiadott ti Lexikon. Mintegy 25 000 címszót Mezőgazdasági Lexikonhoz, sőt részszóra áhítozik, s ha az Irodalom ezt kimondja, akkor a könyv úgyszólván ban. Ez a hatalmas munka hasonló a Budapesti Mezőgazdasági Könyv- és ben folytatásának is tekinthető. A Mezőgazdasági Lexikont hasonlóképpen Muraközy Tamás szerkesztette. A gyakorlatban igen jól bevált, s ezen kívül kiváló szolgálatokat tesz kísérleti telepeinken és Iskoláinkban. Nálunk a Slovenská kniha nemzeti vállalat könyvesboltjaiban kapható. Ara kötve 230,— Kčs, — Ilyen bogaras a világ? I Bűnügyi film a láthatáron flÉf&ÉiÜflí A moziközönség kedveli a kalandos filmeket és detektívtörténeteket. Csakhogy az ilyen film nagyon kevés. Kevés azért, mert nem könynyű jó, izgalmas és amellett értékes bűnügyi történetet írni, filmrevinni. A barrapdovi filmgyárban Peter Sühulhoff Félelem című bűnügyi filmjén dolgozik. Ez lesz az első játékfilmje. Eddig ugyanis dokumentum-filmeket rendezett. A film Fiker: 19. kilométerkő című bűnügyi regénye alapján készült. A forgatókönyvet L. Možný irta. — Arra törekedtünk, — mondja a rendező — hogy meztelen igazságában mutassuk be a biztonsági szervek mindennapi munkáját. A dokumentum-filmeknél eltöltött tíz esztendő természetesen mély nyomokat hagyott bennem. Ma, amikor a világban teret hódít a cinéma-vérité, elérkezett az idő ahhoz, hogy a dokumentum-filmek egyes törvényeit a játékfilmekben is érvényesítsük. Az igazságra törekedtek a film alkotói a cselekmény elbeszélésében és a színészek irányításában is. Már a forgatókönyv írásánál közreműködtek Némec alezredes és Chylík őrnagy, a biztonsági szervek dolgozói mint szakmai tanácsadók. „Igyekeztünk bemutatni, — mondották, — hogy a nyomozás nemcsak a két fő detektíven {a filmben R. Hrušinský és R. Brzobohatý alakítja) múlik. Hogy ezek munkáját az egész kollektíva és a korszerű tudomány és technika módszerei támogatják. B. Bat'ko operatőrrel együtt a kamerákat állandóan — képletesen mondva — a biztonsági szervek tagjainak „háta mögött" tartjuk, hogy a nyomozásban minden lépésüket figyelemmel kísérjék P. Schulhoff kiváló táált B. Bäťkoban. aki nagyszerű fényképész, széleslátókörű, sokoldalú emier. . Felvételeioen kerüli a feesleges képedet. A filmben 'smert színészeket látunk viszont: J. Smejkalovát, H. Čočkovát, B. Záliorskýt, V. Lohninskýt stb. — Ska — JEAN EFFEL: Ádám és Éva regénye — ... ez csak a vázlati Majd három dimenzióban nézd meg! A közelmúltban került könyvpiacra Jean Effel, a kiváló francia karikaturista sok humorral, szatírával telített, komoly értékeket tartalmazó, színvonalas regénye. Szellemes művészetét már jól ismeri és kedveli a magyar közönség. Érthető tehát, hogy a. világszerte sikereket arató mű, amsly a neves szerző négy könyvéből válogatott legérdekesebb és legkifejezőbb anyagból ötvöződik össze, nagy érdeklődésnek és elismerésnek örvend. A regény lényegi mondanivalója kétségtelenül merész, s rendkívül érdekes. A mintegy háromszáz, naiv groteszkséggel és eredetiséggel megkapóan találó rajz és a természettudományos szemléletet tükröző, kaján gúnnyal átszőtt, mosolyra derítő kísérőszöveg mindig célba talál. A regény politikai szimbóluma világos: finom humora, szellemes kifejezésmódja a haladás ügyét szolgálja. Az olvasó végigmosolyogja a pergő képeket, élvezi az író szellemes, ízes és izgalmas mondásait, a kitűnő gondolatokat. A könyv, a budapesti Gondolat, a TIT kiadója és a bratislavai Politikai Könyvkiadó közös kiadványa. A kísérő szöveget Kolozsvári Grandpierre Emil fordította, a francia eredeti szójáték és humor szellemes visszaadásával. ízelítőnek néhányat: — Oj tető és máris beázik! — Nem vagyok kíváncsi a véleményedre! — A legfelső a legnehezebb. (JJ SZÓ 10 * 1964. január 24.