Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-25 / 25. szám, szombat

radalom mindenkit megérintett. Mi — mindenkivel együtt megyünk. Iro­dalmunk mindenkié, e szocializmusé. — A valóság és annak művészi visszatükröződése ellentmondásokkal teljes — állítja Fegyin. — Ha az író azt ismétli meg, amit valaki egyszer már megírt vagy — ami ennél is roszabb — amit ő maga megírt mái­nem művész többé. Mi elvetettük azt, ämi elfogadhatatlan volt számunkra a múltból, elvetjük azt, ami elfogad­hatatlan, ma is. Tovább Idézem Fegyinnek a „re­gény sorsáról" mondott szavait: „Mostanában az irodalom Nyugaton úgyszólván mindenütt felemelni ké­szül Joyce, Proust, Kafka regényírói hagyományainak zászlaját. Mi elhá­rítjuk magunktól ezt a zászlót. Mi nem hisszük, hogy az újítás útkere­sései során vissza kell térnünk a de­kadenciának ehhez a változatához." — Mi a véleményed erről a kér­désről? Az igazság elkötelezettje Beszélgetés Vladimír Mináč-csal ÍRÓSZÖVETSÉGÜNK budmericei al­kotóháza idén télen különösen népes, minden szobája hosszú időre „fog­lalt" és az Irodalmi Alapnak gondja — Rám, mint realistára, az össze­férhetőség a jellemző. Kortársaim realizmusára inkább úgy tekintek és nem másként — mint viszonyuk­ra a valósághoz. Semmiesetre sem úgy, mint holmi szabályok összefog­lalására, sőt még az ábrázolás mód­szerének sem tartom. Legfeljebb azt mondhatnám, hogy a szemlélet mód­szere. Különben sem szeretem a mű­egetverő népszerűségre tesz szert. Es vészetben a zászlólobog tatást. Zász­megbocsáttatnak összes szépséghibái, lókra a művészetben rendszerint ak­amelyek máskor pellengérre kerülné- kor van szükség, ha valamit el kell nek. Ez az eset természetesen kirívó, rejteni, mert ezzel semmit sem lehet van az újabb jelentkezőkkel. Bizo- kivételes, a valószínűség és a való- megmagyarázni. Dekadencia, reahz­színütlenség határán mozog. A ma- rnus, naturalizmus — az irodalomtor­gam részéről azonban azt hiszem, ténet kisegítő terminus technicusai, hogy az érdeklődés állandóan váltó- amelyek önmagukban nem határozzák zó, néha kétes tisztaságú hullámok meg egy-egy irodalmi alkotás érté­ellenére; ami igazán értékes, az tar- két. Nem a ruha, hanem az, aki tósan befészkeli magát az olvasó szí- hordja, nem a lobogó, de az egyéni­vébe. Egyébként az irodalmi érték- ség a döntő az irodalomban. Ha ma mérés nagyon ls viszonylagos dolog, néhány összeférhetetlen egyén ma­Az ízlés a döntő. S az ízlés nemcsak 9asra emeli a kafkai zászlót, ha erő­az irodalmi műveltség minőségétől és nek erejével azt bizonygatják, hogy színvonalától függ, hanem a szociális a z irodalom egyetlen követhető útja körülményektől, az olvasó korától, a a tudatalatti mélysegek szondazá­földrajzi szélességtől és hosszúságtól, s a> s az egyetlen megengedhető nemzeti és egyéni vérmérséklettől és forma az automatikus szöveg, akkor és még sok' mástól. Te, például — eze k nem mások, mint a dogmatiz­egy régebbi beszélgetésünkre gondo- mu s rabjai. A dogma dogma marad lok — Hemingway Az öreg halász és akkor i s> h a tartalmát akármilyen a tenger című elbeszélését tartod radikálisan is megváltoztatták. nyára nem tévedek, amikor azt állí­tom, hogy ez a mostani pezsgőbb alkotókedv annak az új légkörnek és egészséges szellemnek tulajdonítha­tó, amely pártunk XII. kongresszusa óta áthatja életünket. Vladimír Mináč, a szlovák szép­próza kétszeres állami djjas meste­re, idén is eljött néhány napra, hogy az Itteni termékeny csöndben új mun­káján zavartalanul dolgozhasson. Írás­művészetét olvasóink megismerhették, hiszen csaknem minden könyve meg­jelent magyar fordításban is. A kri­tika egyöntetű véleménye szerint ed­digi munkássága csúcsát regénytri­lógiája jelenti, melynek cselekménye a világháború, a Szlovák Nemzeti Felkelés ős a háborút követő első jobbnak, mint az Akinek a harang szól A dogmatizmusnál nincsen szó a című regényét, én viszont az utóbbit tárgyról, hanem a gondolkodás mód­becsülöm többre. Es így tovább. Az fáról. irodalomban nincsen olyan érték, Közismert, hogy Mináč esztendők amelyre nézve legalább két ember óta elzárkózik mindenféle nyilatko­véleménye — a legmesszebbmenő zattétel elől. Újságban nem olvashat­részletekig — megegyeznék. Az tunk rádióban, televízióban nem hall­cgyeduralkodó a relativitás. Es ez hattunk tőle interjút, és ezt érthető­ig;/ jó. nek találom, hiszen évről évre köny­vekben közli véleményét a világról, — Mi a véleményed a fiatalokról, az emberről és így magáról is. Meg mi a plusz szerinted formai és tar- kell köszönnöm, hogy ezúttal nem talmi tekintetben, amivel új színt ragaszkodik álláspontjához és szíve­Szokatlan kiállítás Párizsban röviddel ezelőtt érdekes és- meglepő látványban volt része a Szajna partján . járkálóknak. A folyón különös rakomány, festményeket szál. lító teherhajó úszott lassú méltóság­gal. A képek szerzője Lorjou francia realista festő. Azért határozta el ma­gát erre a merőben új kiállítási mód­ra, hogy a közönség legszélesebb ré­tegeinek figyelmét felhívja tüntetően ábrázoló és politikai irányzatú mű­veire. Több nagy vásznát úgy helyez­tette el, a part mentén vonuló hajón, hogy az arra menők jól szemügyre vehessék. A képeket szállító hajót a párizsiak sűrű sorai szenvedélyes érdeklődéssel kísérik a városon keresztül folyó Szaj­na egész hosszában. Az úszó kiállí­tás a rendőrség figyelmét sem ke­rülte el, s felhívták Lorjout, hogy szüntesse be „tárlatát". A képek közt ugyanis az a vászon ls szerepel, amely Julián Grimau spanyol hazafit ábrá­zolja, akit nemrég az egész világ ha­ladó köreinek tiltakozása ellenére meggyilkoltatott a frankói igazság­szolgáltatás. A francia nyilvánosság heves ellen­zését váltotta ki a rendőrség Lorjou elleni tevékenysége, mint a művé­szet szabadságát sértő cselekedet. V—b • AZ AMERIKAI FILMVÍGJÁTÉK hőskorát idéző, a Vígjáték aranykora, Amikor a vígjáték uralkodott című filmösszeállítások, a Charlie Chaplin és Harold Lloyd-montázsok után most újabb filmantológiát készítenek A ne­vetés testőrei címmel Chaplin, Kea­ton, Langdon, Mack Senett, Charlie Vhase, Sydney Chaplin, Snub Pollard, Billy Bevan, Laurel és Hardy régi filmjeiből. három esztendőben játszódik le. Az elmúlt esztendő három legnépszerűbb szépprózája között szereplő Nem vagy egyedül című kisregényének története viszont merész, szókimondó társadalombírálattal jelenünk kérdé­seivel foglalkozik. Egyefelôľ tehát a múlt," áz író fiatalsága legszemélye­sebb és legmélyebb élményeit, más­felől a ma, érett férfikora tapaszta­latait összegezi műveiben. A Kortárs decemberi számában Er­dős László nagy elismeréssel ír Mi­náč trilógiája magyar fordításban tavaly megjelent • befejező kötetéről, a Reggelre szól a harang-ról. A né­mely pontjában vitatható kritikát ho­zom szóba egyik esti beszélgetésünk alkalmából. — Erdős azt állítja, hogy minden pozitív hősöd emberi gyengeségekkel van teli, mégpedig nem akármilye­nekkel: hibáik a társadalomra nagyon is veszélyesek. Marek gyengesége, Krap szektariánizmusa jelentékenyen gyengíti az adott körülmények között a munkások erejét. De ettől válik je­lentőssé egyéniségük s kísérjük ag­gódó figyelemmel fejlődésüket. Sze­rintem Erdős megjegyzése találó és helyesnek találom azt a megjegyzé­sét is, hogy kommunista hőseidet kis­sé irőnikusan látod. Két kérdés adódik az idézett kri­tikából. Az első: mi az irónia szere­pe irodalmunkban, a másik: minek tulajdonítható, hogy Krapek, Marekék ellenfelei, akik politikailag jártasab­bak, tehát látszólag fölényben van­nak — végül mégis elbuknak? — Az irónia — távlat. Azok a szen­vedélyek, amelyek ennek vagy annak a kornak mozgatói voltak, egyre tá­volodnak tőlünk és menthetetlenül elhalványulnak. A visszapillantás szük­ségszerűen maga után vonja a tárgyi­lagos szemlélést. Az trónia a „tár­gyilagossági" folyamat segédeszköze, avagy az a fűszer, amely az igaz­ságnak elfogadható, olykor pikáns zamatot ad. — Az érem, illetve a kérdés másik oldala nem irodalmi, hanem politikai jellegű. Az emberiség történelmének tapasztalatai szerint a forradalmak szubjektív hiányosságaik ellenére is általában győznek. — Mitől függ szerinted egy-egy könyvnek szinte szenzációszerű nép­szerűsége? — Tömérdek tényezőtől függ egy könyv népszerűsége, s ezek közt sok nehezen határozható meg. E tények összesége a könyv valódi — nem bürokratikus módon kieszközölt — társadalmi megrendelőlapja. Ha pél­dául a társadalom (élő, gondolkodó emberekről van szó, nem elméleti hoznak a szlovák szépprózába? sen tájékoztatja nézeteiről olvasóin­kat. Beszélgetésünk végén egy utolsó kérdést intézek Mináč elvtárshoz: — Mi a véleményed az irodalom mai szerepéről? Hozzájárulhat-e az tartalmaz a hozzájuk tartozó Ismer­tetésekkel, 12000 oldalon 2000 kép­pel és rajzzal, továbbá 64 színes táb­lával. A Lexikont Muraközy Tamás, a neves magyar mezőgazdász szerkesz­tette. A mű több mint háromszáz ki­váló magyar tudós és gyakorlati kategóriákról) felmentő, felszabadító szakember munkáját foglalja magá­Űgy érzem, az, amit az új próza­írói nemzedék hoz magával, semmi­esetre sem a formalizmus szülemé­nye, s később sem válik azzá. Ami a fiataloknál a legrokonszenvesebb és a legfontosabb, hogy saját, új és el- ember boldogabbá tételé'hez? tulajdoníthatatlan tapasztalataikat ,, tárják a világ elé. Ezek a tapaszta- , ~<° 9y tüm k> hogy a!f él e •> n a M latok diktálják nézeteiket a tár sada- kerd&s e z> am ely megfelelően csat­lom és a magánélet legfontosabb kér- tan6s n a9y választ kíván. Csakhogy déseiről. S e tapasztalatok értéke és nagy valas z nincsen, csak kis vála­mélysége szabja majd meg az iroda- sz 0* összegezése: konkrét alkotások, lom értékét és mélységét. győzelmek és vereségek, úttörő kísér­... , lezetések, a kiharcolt terület megerő­- A fiatalok egyik legrokonszen- síté s' ő{ tdeiglenes vissza v„nuM­vesebb vonása hogy nemcsak az elő- so k _ \ E z « mU megközelítöen a IÍ17JZ f1 TtT k/r hZ e T? civilizáció fejlődésének neveznek, ha­témek követízméZ amZT ok ladásna k » Életben é s művészetben tetetek kovetkezmenyeamelyek sok- egyaránt. De - mi a boldogság? Szá­ÄÄlľÄ ~ ez elé99 é sadalmi feltételek, amelyek a mai középső nemzedéket fogadták. Persze, * náluk még sok másodlagos körül- VAJON VALÖBAN OLYAN megfog­mény is közrejátszik, mint mondjuk hatatlan vagy érthetetlen volna, mint az irodalmi ihlet. De mikor nem ját- állítja? Kételkedve fogadom ezt a szőtt ez szerepet a fiataloknál? megállapítását. A választ inkább a — A valóság széles anyaga — foly- műveiben keresem, amelyekben vilá­tatom —, amelyet a realizmus felölel, gosan látom legrokonszenvesebb el­nemcsak hogy nem zárja ki, hanem tökéitségét: megvédeni az embert, egyenesen megköveteli az írói eljá- E zt érzem például regénytrilógiája rások sokféleségét. Konsztantyin Fe- egyik főhősében, a nyersnek mutatott gyin az írók leningrádi fórumán ki- Labuda kapitányban is, akinek min­jelentette, hogy a realisták sokra de n hibája, darabossága mellett van tartják a hagyományt, egyszersmind kulcsa a szívekhez is. És ezt érzem elismerik azonban azt Is, hogy a mű- legújabb könyve, a Záznamy hat el­vészi formáknak szükségszerűen vál- beszélésének nem egy alakjában is, toznia kell a történelmi folyamat vál- aklk sokka l Inkább tárják fel belső tozásai szerint, a realista művész nem világukat, mint korábbi novelláinak kényszerítheti az új valóság anyagát f" KSoSSb oľ'teÄ­regi ruhába. Ml a szovjet irodalom ber sorsa mindennél fontosabb a sze­realizmusát a szocialista jelzővel 11- mében. letjük — mondotta Fegyin. A for- EGRI VIKTOR IIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIimilllllllllllHIIIIHIIIIUIUIIIIIUIIItlIIIIIIIIIIIIIH! A JÓ SEGÍTŐTÁRS Megjelent az első magyar Kertésze- Folyőiratkiadó által 1958-ban kiadott ti Lexikon. Mintegy 25 000 címszót Mezőgazdasági Lexikonhoz, sőt rész­szóra áhítozik, s ha az Irodalom ezt kimondja, akkor a könyv úgyszólván ban. Ez a hatalmas munka hasonló a Budapesti Mezőgazdasági Könyv- és ben folytatásának is tekinthető. A Me­zőgazdasági Lexikont hasonlóképpen Muraközy Tamás szerkesztette. A gya­korlatban igen jól bevált, s ezen kívül kiváló szolgálatokat tesz kísérleti te­lepeinken és Iskoláinkban. Nálunk a Slovenská kniha nemzeti vállalat könyvesboltjaiban kapható. Ara kötve 230,— Kčs, — Ilyen bogaras a világ? I Bűnügyi film a láthatáron flÉf&ÉiÜflí A moziközönség kedveli a kalan­dos filmeket és detektívtörténete­ket. Csakhogy az ilyen film nagyon kevés. Kevés azért, mert nem köny­nyű jó, izgalmas és amellett érté­kes bűnügyi történetet írni, film­revinni. A barrapdovi filmgyárban Peter Sühulhoff Félelem című bűnügyi filmjén dolgozik. Ez lesz az első játékfilmje. Eddig ugyanis doku­mentum-filmeket rendezett. A film Fiker: 19. kilométerkő című bűnügyi regénye alapján ké­szült. A forgatókönyvet L. Možný irta. — Arra törekedtünk, — mondja a rendező — hogy meztelen igaz­ságában mutassuk be a biztonsági szervek mindennapi munkáját. A dokumentum-filmeknél eltöltött tíz esztendő természetesen mély nyomokat hagyott bennem. Ma, amikor a világban teret hódít a cinéma-vérité, elérkezett az idő ahhoz, hogy a dokumentum-filmek egyes törvényeit a játékfilmekben is érvényesítsük. Az igazságra törekedtek a film alkotói a cselekmény elbeszélésé­ben és a színészek irányításában is. Már a forgatókönyv írásánál közreműködtek Némec alezredes és Chylík őrnagy, a biztonsági szervek dolgozói mint szakmai ta­nácsadók. „Igyekeztünk bemutatni, — mondották, — hogy a nyomo­zás nemcsak a két fő detektíven {a filmben R. Hrušinský és R. Brzobohatý ala­kítja) múlik. Hogy ezek mun­káját az egész kollektíva és a korszerű tudo­mány és techni­ka módszerei támogatják. B. Bat'ko ope­ratőrrel együtt a kamerákat ál­landóan — kép­letesen mondva — a biztonsági szervek tagjai­nak „háta mö­gött" tartjuk, hogy a nyomo­zásban minden lépésüket figye­lemmel kísérjék P. Schulhoff kiváló tá­ált B. Bäťkoban. aki nagyszerű fényképész, szé­leslátókörű, sokoldalú em­ier. . Felvételei­oen kerüli a fe­esleges képe­det. A filmben 'smert színésze­ket látunk vi­szont: J. Smejkalovát, H. Čočkovát, B. Záliorskýt, V. Lohninskýt stb. — Ska — JEAN EFFEL: Ádám és Éva regénye — ... ez csak a vázlati Majd három dimenzióban nézd meg! A közelmúltban került könyvpiacra Jean Effel, a kiváló francia karikatu­rista sok humorral, szatírával telített, komoly értékeket tartalmazó, szín­vonalas regénye. Szellemes művésze­tét már jól ismeri és kedveli a ma­gyar közönség. Érthető tehát, hogy a. világszerte sikereket arató mű, amsly a neves szerző négy könyvéből válo­gatott legérdekesebb és legkifejezőbb anyagból ötvöződik össze, nagy érdek­lődésnek és elismerésnek örvend. A regény lényegi mondanivalója két­ségtelenül merész, s rendkívül érde­kes. A mintegy háromszáz, naiv groteszkséggel és eredetiséggel meg­kapóan találó rajz és a természettu­dományos szemléletet tükröző, kaján gúnnyal átszőtt, mosolyra derítő kísé­rőszöveg mindig célba talál. A regény politikai szimbóluma világos: finom humora, szellemes kifejezésmódja a haladás ügyét szolgálja. Az olvasó végigmosolyogja a pergő képeket, élvezi az író szellemes, ízes és izgalmas mondásait, a kitűnő gon­dolatokat. A könyv, a budapesti Gondolat, a TIT kiadója és a bratislavai Politikai Könyvkiadó közös kiadványa. A kísé­rő szöveget Kolozsvári Grandpierre Emil fordította, a francia eredeti szó­játék és humor szellemes visszaadá­sával. ízelítőnek néhányat: — Oj tető és máris beázik! — Nem vagyok kíváncsi a véleményed­re! — A legfelső a legnehezebb. (JJ SZÓ 10 * 1964. január 24.

Next

/
Thumbnails
Contents