Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-24 / 24. szám, péntek

Sluítduc Szenvednek az istenek Jugoszláv szerző (drámája a bratislavai Kisszíripadon Marijan Matkovics jugoszláv szerző Szenvednek az istenek című drámájának alaprajzában ugyan megtaláljuk a hellén és a római mitológia héraklészi, illetve herkulesi törtenetét, de már az első képek után felismerjük: ez csak kiindulópont és keret. A legenda tartalma szabadon módosul, hogy a szerző kimondhassa általánosított gondolatait a tirannusok, diktátorok, kőszobrokká merevített és bálványokká felmagasztalt vezérek koráról. Matkovics Herkulese nem a mondabeli hős. Kezéhez ártatlanok vére tapad, hódító és kegyetlen istenség. De eljön az a pillanat, amikor Eurltosz király lányának, a szépséges Iolának szemetükrében végre önmaga Is felismeri: nem bálvány és nem isten, hanem ember, sok bűntől terhelt, gyenge és beteg ember. Tragédiája itt kezdődik, amikor emberré szeretne válni a fényűző palotában, s az egész ország előtt. Nesszoszi ingként fojtogatja a hazugságot igazsággá és az igazságot hazugsággá torzító légkör, amelyet felesége, Dejaneira, első udvaronca Lichosz, a lantjukat hamisan pengető udvari költői, közvetlen környezete alakított ki, s amely nemcsak népét, hanem még rabszolgáit, ellenségeit is megfertőzte. De Herkules minden akarása áthatolhatatlan falba ütközik, nem válhat emberré, s kiútja a máglyahalál, hogy a szél elsodorja a füstté vált hazug legendát. Ezen a ponton érintkezik a dráma és a mítosz hősének sorsa. Más megkötöttséget Matkovics nem ismer, csak arra ügyel — és nem eredménytelenül —, hogy művének konfliktusa hiteles legyen és alakjai éljenek a színpadon. Drámai alaprajzának középpontjában világítótoronyként magasodik Herkules tragédiája és éles fényt vet arra a környezetre, amely ösztönzője és táptalaja az alakoskodásnak és a gazsulálásnak, az igazság megcsúfolásának és az önámításnak, az intézményesített és glorifikált emberségtiprásnak. Matkovics drámai alaprajzával, konfliktusával és alakjai cselekvésének logikájával összhangban Herkulesét tragikus hőssé formálja és sötét múltjához mérten elég enyhén kezeli, csakhogy mélyebben feltárhassa az ember bálványozásának okait, hátterét és körülményeit. Nem a bálványokról, hanem a bálványozókról tépi le a leplet. Elvontan vitatható, de célzatos és célbataláló egyoldalúságának köszönheti nemcsak a drámai hatást, hanem mához szóló mondanivalója erőteljes kidomborítását is. Mert mi mást mond ez a darab, mint azt, hogy mindennemű személyi! kultusz gyökere és közös nevezője el-; képzeléseink és lázálmaink élettől el- < rugaszkodó, erőszakolt érvényesítése,! a gondolati restség, az egészséges kételkedés hiánya, s a vak hit. Közös • nevezője a gerinctelenség, a kényei-! mes meghunyászkodás, az elvtelen al- ] kalmazkodás is, amelyet nem paran-« csol minden esetben az életfenntartás! ösztöne. Matkovics darabja fájdalmasan megsebez. De akármennyire is furcsán hangzik — ez a fájdalom a gyógyulás jele. Annak a jele, hogy magunkban felmértük — ml az, amiért kisebb vagy nagyobb mértékben szinte valamennyien felelünk. Ez a gyógyító rádöbbentés nem csekély mértékben Pavol Haspra rendezésének köszönhető, amely az általános érvényű gondolati magból kihámozza a legidőszerűbb elemeket, anélkül, hogy erőszakolt párhuzamra törekedne. Ebben segítségére volt. a tegnap esti bemutatóelőadás kiváló szereplőgárdája is. Feledhetetlen például G. Valach remekbeszabott játéka. Herkulesa, a zsinóron rángatott báb, a pillanat tört része alatt alakul át az igazságra rátaláló felszabadult emberből az istenítés elől a beteges roskatagságba menekülő aggastyánná. A másik nagy alakítás J. Pántik babiloni rabszolgája, a palotában az egyetlen, akinek a gondolat a legerősebb fegyvere, aki ugyan félti az; életét, de az igazat nem tudja mindig megtagadni s hallgatásával ls vádol. Az űrnőjének parancsait fontol-; gatás nélkül teljesítő, Herkulest őszintén bálványozó Lichasz szerepében F. Zvarík találóan formálja meg az üresfejű volt katonatiszt és udvaronc; figuráját, amely félelmetes a hatalom' birtokában és tragikomikus a számára érthetetlen herkulesi metamorfózis pillanataiban. M. Prechovská, Dejaneira alakjában, sikerülten viszi színre a nőt, aki férjében nem az embert szereti, hanem a tűzön-vízen át kőszoborrá faragott saját csalóka elképzelését, mert szerinte ezt parancsolta a palota, az ország és a nép érdeke. Ä három udvari költő egyforma buzgalommal zengi dicshimnuszait, de M. Gallo, Ľ. Ozábal és B. Koreň rangos játéka árnyalati finomságokkal ajándékoz meg minket és eleve száműzi az egyhúrúság veszélyét. így született meg egy színvonalas és gondolatébresztő előadás, amely méltán megérdemli, hogy minél többen megtekintsék. Mert bűn lenne ilyen estét feláldozni a sokak által bálványozott TV-oltárán. GÁLY IVÁN Betekintés a jövő technikájába A fizika és a technika történetét tanulmányozva arra a következtetésre jutunk, hogy egy-egy fizikai felfedezés első műszaki hasznosításáig rendszerint tíz—húsz év is eltelhet. így volt ez például a Hertz-Iéle elektromágneses hullámok, a Deforest által szerkesztett trióda (a legegyszerűbb irányító elektroncső), a televízió elektroncsöves rendszere, és az uránmag hasítása esetében is. Eszerint, bár tudomást szerezhetünk bizonyos találmányokról, azok csak a jövőben tölthetik be fontos küldetésüket, s valószínűleg csupán a legközelebbi 10—20 év folyamán kerülhet majd sor teljes értékű műszaki hasznosításukra. Francia karmester Szlovák F i Ihar m o n i a v a Francia vendégünk, Serge Baudo, vonzó műsorral lépett a bratislavai hangversenyközönség elé. Serge Baudo, aki jelenleg a párizsi opera karnagya, komoly, Intelligens karmesteri egyéniség és nagyon jól bánik a zenekarral. Műsorának első számában Mozart Kis éji zenéjének sokszor hallott és soha meg nem únható hangjai csendültek fel. A Kis éji zene arányos, tiszta remekmű, karcsú ívelésű, önmagába zárt elefántcsonttorony, a hallgató számára minden pillanatban megújuló öröm. Serge Baudo főleg a két saroktételben találta el azt a játszi, mosolygó hangot, ami ezt a könnyed lejtésű zenekölteményt a szerenád — muzsika fogalmává avatta. A Kis éji zenétől csakugyan „hétmérföldes csizmával" egyszerre eljutottunk Janáček Taras Bulbájának drámai világába. Baudo a Taras Bulba előadásával bebizonyította, hogy mély érzésű, gondolkodó muzsikus, akinek van mondanivalója. Karmesteri paletKisasszonyok a magasban A komáromi Magyar Területi Színház ez évi első bemutatóját ma tartja. A címben említett Gyárfás-komédia bemutatójára az újonnan épült, modern, mintegy 500 ülőhellyel rendelkező kultúrotthonban kerül sor. A színház tagjai, de a közönség is felfokozott várakozással tekint eme nagy jelentőségű esemény elé. Tudnivaló, hogy a régi épület, melyben annak idején az induló magyar társulat munkáját megkezdte és sok szép sikere felé elindult, ma már nem felel meg ennek a célnak. Csak köszönteni lehet hát ezt az új kezdeményezést, mely remélhetőleg tevékeny hatást gyakorol a hazai magyar színházkultúra további fejlődésére. -dtáján szokatlan színeket kevert a megragadó Janáček muzsika tolmácsolására. Koncepciója inkáb Gogol elbeszélésének meseszerűségére épült. Felfogása nem a drámai elemek kidomborítását helyezte előtérbe, nem itatta át a mű egészét a tragikum sötétpiros vérével, de egyéni hangú, ér- £ dekes muzsikálás volt. Baudo karmes-' terl lényének egyik nagy erénye, hogy csak a zene megvalósítását tartja szem előtt, nem él a dirigensi pulton kínálkozó hatáslehetőségekkel. Janáček felfogása mindenképp elgondolkokoztató volt. Befejezésül Debussy „A tenger" cl-1 mű szimfonikus költeménye hangzott I el. „A nagy tenger-látomásban — írja J Debussy egyik életrajzírója — csodálatos egységgé' forrt minden, amit a \ francia zeneköltő eddig átélt, felfe-; dezett és zeneileg alkotott, de ez az < egység önmaga annyira újszerű, anynyira előre jelzi Debussy művészetének következő útját is, hogy szinte• azt mondhatnók; egy szerencsés pil-! Ianatban sűrítve valósul meg benne | Debussy egész művészete". „A tenger zene — hangzik tovább \ idézetünk — szép, mint a természet,; szép, mint a humánum, szép, mint a művészet". Ügy tűnik, hogy SergeI Baudo Debussy-interpretációja hason- J ló gondolatbői indult ki. A karmester • kerülte a túlzott raffinériát, a produkciót „illatosító" sallangokat, amit \ gyakran tévesen franciás előadásmódnak tartunk. Eleven színekkel, az elő-1 adás legjobb értelemben vett természetességével szólaltatta meg a nagy francia zeneköltő csodálatos tenger-^ élményét. > A műsor aránylag rövid volt és éppen ezért minden kifárasztás nélkül mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét. Francia vendégünk programösszeállítása szerencsésen bizonyította hogy „a kevesebb néha többet jelent". HAVAS MÁRTA Az atomkutatás terén kétségkívül forradalmasító tudományos eredmény a céziumos atomóra megszerkesztése, továbbá a Mössbauer-féle effektus megállapítása, mert ezeknek a segítségével vált lehetővé, hogy ma már 10 másodpercnyi pontossággal mérhetjük az időt. Ezt a hajszálpontos időmérést a legközelebbi években az arányok nagyon pontos mérése s a hosszmértékek pontosabbá tétele követi. Mindenütt, ahol ez szükségesnek mutatkozik, tízezred, százezred, sőt milliomod résszel lesz pontosabb a mérések lehetősége. Nagy jövő vár a már ma nagyon népszerű laser-technlkára, éspedig különösen a földmérés terén, ahol pedig eredetileg talán a legkevésbé számítottak erre a lehetőségre. A csaknem teljesen párhuzamos lasersugarak egyszer a szó szoros értelmében gyökeresen megváltoztatják a pontos hossz- és szögmérést. A mai — mikrohullámok segítségével működő — legkorszerűbb távmérőket a további fejlődés folyamán kiszorítják a fény- és infravörös sugarak segítségével működő lasertávmérők. A lasereket beiktató földméréstani munkamódszerek olyannyira leegyszerűsíthetők, s annyira tehetők elképzelhetetlenül pontossá, hogy a tudományos dolgozók könynyen figyelhetik meg a jövőben a Föld felületének ma még észlelhetetlen változásait ls. Az elektroncsöves mechanika megteremti — mégpedig különösen a félvezető technikában és a látszerészetben — az ultrafinom mechanika korszakát. Világszínvonalú laboratóriumokban elektronikus sugarakkal már ma is végeznek rendkívül pontos fúrásokat, különböző anyagok marását, metszését, sőt hegesztését is. Erre a legkorszerűbb elektroncsöves technológiára nagy ' jövő vár. Különösképpen a rádiótechnikai készülékek miniatürizálása és mikrominiatürizálása terén tesz majd rendkívül értékes szolgálatokat. A mikrominiatürizálási és a molekuláris elektronika betetőzi az üzemi termelési folyamatok túlnyomó részének komplex automatizálását. Az elektronikában különösen a radartechnikában már jelenleg is használt új szabályozó elemek segítségével a közlekedés sokkalta pontosabbá s rugalmasabbá tétele válhat lehetővé. Az akusztika (hangtan) mai ismerete alapján csaknem teljes biztonsággal remélhető, hogy a jövőben a hang sztereofonikus felelevenítésére, vagyis reprodukálására is sor kerülhet. Rádió-adóállomásaink már belátható időn belül megkezdhetik a sztereofonikus műsorok rendszeres sugárzását. Gyökeresen megváltoznak a zaj elleni küzdelem módszerei is. A jövőben közvetlenül a zajkeletkezés helyén kerül sor minden zajforrás megszüntetésére. Aránylag egyszerű lesz az ipari eredetű, igen nagy rezgésszámú zavarok és zúgások kiküszöbölése is, ami ma még nagyon torzítóan hat a rádió s a televízió adásaira. A jövőben egyre nagyobb szerep jut az ultrahangnak. Ezzel kapcsolatban nem gondolunk csupán egyes összekötő folyamatok távvezérlésére, például a világtalanokat útbaigazító készülékekre, vagy különböző anyagok összetételének ultrahang segítségével történő megállapítására, hanem elsősorban az ultrahang-mechanika rohamos és' széles körű térhódítására! Az ultrahang segítségével lehető lesz többek között különböző anyagok hegesztése, vagy mosása, fejetek (emulziók) készítése, jegecesítő vegyi folyamatok befolyásolása stb. Az ultrahang a gyógyászatban igen hatásosan egészíti majd ki a mostani röntgentechnikát. Legújabban számos termikai (hőtani) tudományos elmélet már az első benyomásra is bizonyítja forradalmasító jellegét. így például céziumdiódás és félvezetős átalakító-készüléOlvasóink figyelmébe Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a jövő héttől kezdve Tudomány és technika című rovatunk péntek helyett rendszeresen kedden fog megjelenni. kekben közvetlenül lehetséges a hőenergia elektromos energiává változtatása. Ez az átalakítási folyamat rendkívül hatékony, 30—40, sőt több százalékos is lehet. A nagyon alacsony hőfokok elérése terén eddig kivívott sikerek arra a következtetésre jogosítanak, hogy a jövő technikája maradéktalanul alkalmazhatja az alacsony fokú hőt a vákuum- és az ultravákuum-technikában. A mintegy 1 megawatt elektromos energiát adó plazmafáklya, vagy plazmahegesztő pisztoly további tökéletesítésével előreláthatólag lehetővé válik a legmagasabb — csaknem 30 000 C hőfok elérése is. Az ilyen legújabb típusú lángvágókat már ma is használják, mintegy 20 cm vastagságú alumíniumlemezek metszésére és fémek permetezéses bevonására kerámiai anyagokkal. A plazmaláng műszaki hasznosításának köszönhető a korrózió elleni védekezés és a tűzálló anyagok előállítása terén elért rohamos fejlődés is. Kísérleti laboratóriumokban már számos találmány van születőben, amelyek később jelentősen hozzájárulhatnak az elektronika további fejlődéséhéz. Mint már emiitettük, a miniatürizálás, a félvezető-technika s a molekuláris elektronika oly gyors ütemben tökéletesedik, hogy a legkiválóbb szakemberek is alig követhetik a szakmájukban értékes újdonságok lendületes fejlődését. A jövőben nemcsak a hírközlési elektrotechnika, hanem minden automatizálás alapja — az ipari elektronika — is egyre több átállítható elektronikus egységet igényel. Az elektronikus számítógépek technikája sem nélkülözheti az egymást hovatovább felülmúló új elemeket. Az elektronika már a közeljövőben teljes értékűen hasznosítható a mezőgazdaságban, de különösen a mezőgazdasági gépek távvezérlésével forradalmasíthatja a termelést. Az elektronikus önműködő számítógépek, illetve számítóközpontok már néhány év múlva megsokszorosíthatják az emberi agy teljesítőképességétől függő szellemi tevékenység eredményeit. A jövőben népgazdaságunk egyetlen ágazata sem nélkülözheti az ilyen irányítóközpontok egész rendszereit. Az orvostudományban — különöse'n ami a kórmegállapítást és a gyógykezelést'illeti — rendkívül nagy szerep jut a legújabb méréstechnikának s az elektronikus módszereknek. A kibernetika talaján fejlődik a legújabb tudományágak egyike — a bionika, vagyis a biológiai elektronika, amely arra a reményre jogosít, hogy például a kórházak orvosai a jövőben a betegek minden életfolyamatát, vérkeringési rendszerét játszva figyelhetik meg a legtökéletesebb mérő-, illetve adatközlő elektronika segítségével. / A hírközléstecnika fejlődése is oly gyors ütemű lesz a legközelebbi években, hogy egymást követő újdonságai éppúgy bámulatba ejtenek mindenkit, mint annak idején a rádió, majd a televízió, a magnetofon vagy a táskarádió. E vívmányok egyre közelebb hozzák egymáshoz bolygónk lakóit. A távközlés céljaira szerkesztett mesterséges égitestek rendszerének kiépítése és a minden meteorológiai befolyást kizáró milliméteres hullámú vezetékek lehetővé teszik a széles övezetű közvetítést is, mégpedig a Föld bármelyik pontjáról tetszés szerinti más pontjaira. Az ilyen legkorszerűbb távközlőcsatornák csodával határos lehetőségeket nyújthatnak egyszerre több ezer telefonbeszélgetésre, számos kép és telefotog, ráfia, valamint televizióműsor közvetítésére, és mindez nem zárja ki a legnagyobb fokú gazdaságosságot sem. E fejlődés csúcspontján elérjük, hogy bárki, aki az adott számot telefonkészülékén kitárcsázzam a Föld bármelyik pontján telefonösszeköttetésbe léphet azzal, akivel éppen beszélni akar. A milliméteres hullámok technikájának későbbi fejlődése folyamán olyan képközvetítő készülékek is lesznek, amelyek segítségével az ember átlátszatlan tárgyakon, például épületek falain keresztülláthat. A jövőben a közlekedési eszközökbe beépített áramfejlesztőket csaknem kizárólag üzemanyagelemek, vagyis a tökéletességükben úgyszólván felülmúlhatatlan vegyi galvanikus elemek hozzák működésbe. Ez azt jelenti, hogy ami ma még csak laboratóriumokban lehetséges az elektromos energia különleges fejlesztésében, az közvetlenül a közlekedési terepen lesz alkalmazhatór A világítás sem szorítkozik a jövőben csupán a hagyományos égők vagy neoncsövek használatára, hanem kizárólag falakba s mennyezetekbe épített elektroluminiszkáló (katód-, röntgen- és radioaktív anyagok kibocsátotta sugarak hatására világító) panelek biztosítják majd a helyiségek tökéletes megvilágítását. A városok tereit, a középületek tágas előcsarnokait, stb. a legújabb magasnyomású xenon kisülésű csövek árasztják majd el fényözönnel. Nagy elterjedésre számíthat a fényképezés mai vegyi módszereit leváltó elektromos módszer is. Ezt a fényképezést forradalmasító xerografiának nevezett új módszert jelenleg még csak okiratok sokszorosítására használják. Oj lehetőségek adódnak az elektronika s az optika együttes használatára is. Ennek elsősorban a feketefehér, valamint a színes negatívképek pozitív másolatának előállításában, továbbá a röntgen felvételek láthatóságának s a röntgensugarakat elnyelő vagy csak részben átengedő kontrasztanyag hatékonyságának növelésében lesz rendkívül fontos szerepe. A mikrodokumentáció lendületesen előmozdíthatja a tudományos és műszaki tájékoztatást, a bibliográfia (könyvismeret), továbbá az üzemek s a kísérleti intézetek dokumentációs tevékenysége további fejlődését. Az első kvantumgenerátorok és fényerősítők (laserek) megszerkesztésével vette kezdetét egy további új tudományág, az ún. alkalmazott kvantumelektronika kialakulása is. Még a legcsapongóbb képzelet sem sejtheti az elektronika e legújabb érvényesülési terének beláthatatlan távlatát. Feltételezhetjük azonban, hogy a laser-technika segítségével valóra válhat az emberiség egyik nagy vágyálma: az elektromos energia óriási mennyiségeinek vezeték nélküli továbbítása óriási távolságokba, esetleg a világűrben keringő bolygóközi automatikus állomásokig is. CHRENKO ANTAL, mérnök Az ostravai Bányászati Főiskolán Jnsef Teindl professzornak a CSTA levelező tagjának vezetésével, aki a fémtani tanszék vezetője, a tanszék dolgozói tanulmányozzák a különféle elemek keverékének hatását az acélra és a védő fémfelület minőségére. Kutatómunkájukat a Vítkovicei Klement Gottwald Kohómű hideghengerdéjében vetik gyakorlati felülvizsgálás alá. Képünkön Josef Teindl tanszékvezető (második jobboldali) munkatársaival a kutatások eredményeiről beszélget. (ČTK — V. Svorčík felvétele) 1964. január 24. • ÚJ SZÖ 5