Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-02 / 02. szám, csütörtök

Amíg a liba megsül... Ilyen látványban titkán van az embernek része.A teherautó egyik oldalán férfiak rakják kl a csirkéket, amelyeket az aszszonyok lábuknál fogva tüstént futószalagra akasztanak. így érkeznek el oda, ahol levágják őket, ezután pedig egy fedett kamrán haladnak keresztül, ahol klcsurog a vérük. A leölt csirkéket forró fürdő várja s Innen ügyes női kezek alá kerülnek, amelyek megtisztítják őket. Ezt a „pályát" a pulykák is „befutják". Egy további futószalagon a vízibaromfi megy keresztül. Ennél a szalagnál Is ügyes női kezek fosztják meg a libákat tollúktól, pihéjüktől. Ebben a munkában különösen Hermina Abrahámová öt tagú csoportja tün tette ki magát, amely a szocialista munkabrlgád címmel büszkélkedik. Alig látszanak ki a tollhalmazból, hiszen naponta több mint 2000 libát és kacsát kopasztanak, s különösen ünnnepek előtt töméntelen vlzibaromflval kell megbirkózniuk. Azaszszonyok harmadik, legnépesebb csoportja végzi az utólagos tisztítást, amelynek során a baromfit parafinba mártják, hogy egy „hajszál" sem maradjon rajtuk. Különösen Bugár Márta szocialista munkabrigádjának asszonyai, lányai tűnnek ki. — Hányat tisztítanak meg naponta? — Bizony sokat — mondja FrantlSek Algeyer, a szűkszavú mester. — Naponta 2000 libát és kacsát, valamint 1500 pulykát vagy csirkét, vagy 7500 más baromfit dolgozunk fel. Feldolgozáson minden munkafolyamatra gondolok: levágás, megtisztítás, előkészítés a csomagoláshoz stb. A csomagolóban egyébként kilenc nő dolgozik. Ebben az üzemben nagyon fürgén mozognak azok a női kezek ls, amelyek a vágást végzik. A napokban egy műszakban százan is dolgoznak, hogy egyetlen ünnepi asztalról se hiányozzon a kacsa, liba, pulyka vagy a tyúk, csirke. Mostanában az üzem más részlegeiben is lázas munka folyik. Cserge szép, megtisztított libákkal, tíz hentes áll egymás mellett. Egy műszak alatt 1400 libát darabolnak fel. Megfigyeltük Szabó Lajost, a sorban az elsőt: egy libát nem egészen 3,5 perc alatt tisztított meg a belsőrészektől és a csontoktól és darabolt részeire. így dolgoznak a többlek ls. A Nyugat-szlováklal Baromfifeldolgozó Üzem dunaszerdahelyl üzemének dolgozói ebben az évben megemberelték magukat. Termékeiket meszsze földön Jól ismerik. Például a baromfikonzervek, a tojásos sertéshús, a tyúkhúsleves vagy a zsírjában sült pulyka és liba az üzem különlegességei. A tojásfelvásárlásban sem maradnak hátra: ez évi tervüket 101 Ócska papír fa helyett — Nemcsak az iskolák segíthetnek A papírgyártásban országszerte sok évenként 200 kg papírfogyasztás esllfy fát használunk fel. Tehergépkocsik- a felhasznált papír fele visszatérül, kai, vasúti vagonokkal szállítják a Köztársaságunk világviszonylatban a gyárakba, főzéssel cellulózra változtatják, majd a félkész anyagot előkészítik a papírgyártó gépekhez. A papírgyárakban azonban más módszereiket is Ismernek. Ez előnyöszázalékra teljesítették. 1300 000 ex- Sebb, olcsóbb és gazdaságosabb. HulElek Erzsébet és Vaculsk Jolán szállításra készítik a libákat István termelési vezető számára a kép megszokott, de a kívülről jövőt szinte lenyűgözi: egy hosszú munkaasztal előtt, amely telis-tele van portra szánt tojás helyett 5 300 000 darabot szállítottak külföldre. A baromfikonzervek tervét is 106 százalékra teljesítették. Vadhúsból sem készítettek kevesebb konzervet a tervezettnél. Vágott baromfiból pedig 260 tonnával többet adtak piacra. Pulykáink, libáink és kacsáink iránt szomszédainknál — Ausztriában és Nyugat-Németországban Is nagy az érdeklődés. Ebben az évben több mint 100 tonna baromfi került határainkon túlra, ami 30 tonnával több a tervezettnél. — Különösen a pulykák és a libák iránt nagy a kereslet — tájékoztat készségesen Gabriel BaniC gazdász. — Minden részlegünkön növeltük a termelést, hogy termékeinkből, konzervekből, baromfiból elegendő menynylség álljon a vásárlók rendelkezésére. Csak az ünnepekre tlz vagon baromfi- és vadhúskonzervet, 130 tonna vágott baromfit s különösen Bratislava részére több tízezer pulykát, libát és csirkét dobtunk piacra. Ezenkívül ugyancsak a bratislavaiak részére 80 tonna első osztályú csirkét tartalékoltunk. JOZEF SLUKA papírgyártásban a 16. helyen áll, a fogyasztás fejenként 45 kilogramm, de a papír csak 20—30 százalékban térül vissza. Hogyan lehetne ezt a lemaradást behozni, — kérdeztük a Nyugat-szlovákiai Hulladékgyűjtő Vállalat főmér« nőkétől. Az Iskolaügyi Minisztérium taladék papírból is lehet papírt gyár- valyl május 31-i rendelete értelmében' tani. így a papír tonnája 1400 korona helyett csak 600—800 koronába kerül. Valaki talán azt mondhatná: Igen, de a holladék papírból készült gyártmány roszabb minőségű, belőle csak — válaszolt a főmérnök — minden iskolában kl kell selejtezni a régi Iskolakönyveket, a könyvtárakban a politikailag nem megfelelő Irodalmat, Ha ezt a rendeletet pontosan betartanák, akkor hatalmas mennyiségű ócscsomagoló- vagy kartonpapírt gyárt- ka papír kerülne a zúzdába, ami Jehatnak, Ez téves felfogás, mert ma már a hulladékból ls szép fehér papírt tuönak készíteni. A prágai kutatóintézetből küldött minták legalábbis ezt hizonyítják. Ezt olvasva bizonyosan sokan azt gondolják: Hiszen akkor minden rendben van. Most már csak egy hiányzik hozzá: az ócska papír. És lentősen megjavítaná a tervteljesítést. Ugyanakkor még sok hivatal kiselejtezhetné a felesleges iratokat, ami szintén nagy segítséget Jelentene. A hulladékgyűjtő kibővíti a begyűjtőhelyek számát. Csak Bratislavában számuk tizenkettővel gyarapodik. A nagy lakótelepekre pedig mozgóbegyűjtőt küldünk, amely 1—2 napig Németh Marika kollektívájának tagjai. (A szerző feiv.j Milyen lesz a fövő rádió- és TV-készüléke ? Van aki azt gondolja, hogy a televízió egyszer majd teljesen kiszorítja a rádiót. Igaz, hogy a fejlett ipari országokban ma rádiókészülékek gyártása határozottan visszaszorul a televízió készülékek gyártása mögé, ebből azonban nem lehet arra következtetni, hogy a jövőben csak televíziós készülékek lesznek lakásainkban. A televízió nem lesz még a távoli jövőben sem egyedüluralkodó, elsősorban azért, mert a rádióval ellentétben, a figyelmet teljesen leköti, és nem lehet mellette mással is foglalkozni. A rádióműsor-sugárzás ma többnyire a középés rövidhullámon történik. Rendkívül gyors ütemben fog nálunk a közeljövőben azonban elterjedni az ultrarövidhullámok használata, mivel itt a kisteljesítményű adók is jó hangminőséget biztosítanak. Az ultrarövidhullámú sugárzás a Jövőben teljesen átalakítja a mostani állomásbeosztást a közép- és hosszúhullámokon. A közép- és hosszúhullámú adóállomások száma igen nagy mértékben csökken. Ezért lehetővé válik a jelenleg túlzsúfolt középhullámú sávot újból beosztani az állomások között. Ezért a modern rádiókészülékek zöme nálunk már ma alkalmas nemcsak az amplitúdó modulált középhullámú, hanem a frekvencia modulált ultrarövid-hullámú adás vétfilérs is. Jelenleg két készülékgyártási irány érvényesül. Az egyik egy bútordarabba foglalja össze nemcsak a rádiókészüléket a lemezjátszóval, hanem még a magnetofónt, sőt gyakran a televíziós készüléket is. A másik irány rugalmasan, helyileg széttagolja a készülékeket és nem épít „vevőkombájnokat". A jövőben nálunk valószínűleg ez a másik, modern felfogás fog győzni, mivel így az esetleg hibás készülék javítása is sokkal egyszerűbb A széttagolt építési módot fogja támogatni a televíziós készülékek terén a nagyobb folíilető, teljesen lapos, elektrolumineszkáló képközlő eszköz, mint a mai képcső tökéletesített utódja. Ezt valószínűen elkülönítve a televízió vevflgéptól fogjuk a lakásban elhelyezni (például kép módján, a falra akasztva). Mivel az új tranzisztoros erősítő elemek hatásfoka már ma ls Igen jő, a jövőben minél több telepes rádió- és televíziós készülék fog gyárainkban készülni. Egységesítés miatt még talán a huzamosan egy helyben álló készülékeink ls telepes rendszerűek lesznek. Legfeljebb időnként az akkumulátorokat a hálózatból automatikusan feltöltik. Hordozható tranzisztoros rádióink ma áramforrásként miniatűr galvánelemeket használnak. Az elemek és az akkumulátorok azonban a mai napig még mindig nem érkeztek el a bennük rejlő lehetőségek teljes kiaknázásáig. Méreteik tovább fognak csökkenni, hatásfokuk még messzemenően javul. Speciális helyeken nukleáris (rádióaktív) félvezetős telepeket is fogunk a jövőben használni. Lehet, hogy egy szerves egységbe építjük majd a nukleáris árramforrást a tranzisztorokkal. A nyomtatott áramkörök technikája és a merítő forrasztás ma Tesla-gyáraink bevált és elterjedt gyártási módszere — különösen a vevőkészülékek terén. Ehhez az újszerű gyártási módszerhez idomul az utóbbi időben rádióalkatrészgyártásunk ls, ős nemcsak méreteiben, hanem formában és anyagban is. A közismert elég nagy rádióalkatrészt — az elektrolltkondenzátort — e folyamat alapján egész biztosan kiszorítja a nagy kapacitású földalkálititán vegyületekből készült keramikus kondenzátort. Egyenirányltásra természetesen a jövőben is kizárólag félvezetőket fogunk használni. Ogy látszik, a jelenlegi rádiókészülékek mechanikája még mindig túl bonyolult és azért a jövőben tovább fog egyszerűsödni. Nem olyan régen erősítésre csaknem kizárólag rádiócsöveket használtunk. Ma már a tranzisztor, mint erősítő elem a rádiócső egyenrangú partnere. Nemsokára a rádiócső teljesen kiszorul a közönséges vevőkészülékekből és kizárólag csak a speciális alkalmazási területekre vonul vissza. Nem szabad azt hinni, hogy a Jövőben megint a tranzisztor lesz az egyeduralkodó. Sok olyan fizikai elemet ismerünk már ma, melyekből erősítő elemeket lehet kifejleszteni. Ma olyan nagy az Igény újabb erősítő fajtákra, (nemcsak a félvezetők alapján) hogy elvárhatjuk, a fejleszmlndjárt kevesebb erdőt vágunk ki. marad egy helyen. A begyűjtési vállalatnak még ren* * * geteg problémája van. Ezek közé tartozik a vagonhiány s kevés a dolAhhoz, hogy lakosságunk nem be- gozója ls. A nemzeti bizottságoktól csüll mf;g eléggé az erdőket, elég ezért elvárják, hogy megfelelő heegy kis összehasonlítás. Az Egyesült lyiségeket fognak e célra részükra Államokban, ahol a világon a legtöbb kiutalni, papírt gyártják, ahol egy lakosra GREK ÍMUB Tanulnak a vegyészek Fejlődő vegyiparunk nagy feladató- szó. A felvétel egyik feltétele a 39 kat állít az ország elé. A szovjet, éves korhatár és többéves gyakorvagy a német vegyiparral ellentétben lat. A hároméves vállalati műszak! sokkal kevesebb a tapasztalatunk és iskola elvégzése után a tanulók szak szakemberünk sincs még elég. Pedig iskolai végzettséget nyernek érettséa vegyipar a munkásoktól a mérnö- glvel. kökig beavatott és jól képzett szak- Ebben az évben vallalat

i szaktanembereket követel lntézet is alakult azok részére akl

k. A továbbképzésére a ži- ne

k középiskolai végzettségük van ós linai Wilhelm Pieck Vegyíúzemben i

8g

ai

áb

b tízéves gyakorlattal rendelnagy gondot fordítanak. Sok jó pel- keznek, de munkakörük már Jelendával találkoztunk itt amelyek meg- leg> vagy a jövöben me

gköveteli a tő, ľ S t

a"

ulJ

a"

a

k ^olai végzettséget. Ezt a felsőbbfobelőlük. 1963-tól például az üzemben k

ú iskolát húszan látogatják. Az át211 munkás nyert szakmai képesítést i

a

gk

or m 39 év. Három év múlva az üzemi munkaiskolában. Még így is mint dlolomás technikusok végeznek a munkásoknak 25 százaléka nem és a munkahelyen tudás szempontjászakképzett. 215 technikus közül még ból a mérnökök egyenrangú partnerei 27-nek nincs kellő képesítése és 32. i

eszne

k. A szaktanintézet hallga- is mester közül csak 25 felel meg kép- egyéves előkészítő tanfolyamon vetzettség szempontjából a követeimé- tek részt> aho

l átismételték a középIskola tananyagát és felvételi vizsgát tettek számtanból, mértanból, kémiából, fizikából. Az üzemben sokan tanulnak. Hatvan Ebben az évben kezdte meg mű- ™™

ká

s

a,

l

á

1

toga

tÍ

a a

z "

zem

I

f munkaisködését a vállalati műszaki iskola, aho

1 szakmai képesítést nyeramelynek két osztályát 38-an látogatják. A hallgatók az elmúlt évben elő- A

z özemen kívül ls sokan Járnak készítő tanfolyamot végeztek. Több- est

i iskolába. A dolgozók műszaki nyire gyakorolt szakemberekről van Iskoláját 48-an látogatják, a dolgozók esti középiskoláját pedig 13-an, m I IWII MII ÍR——nn

r""-Tr TI—TI Húszan távúton főiskolát végeznek. Mindez arra utal, hogy elérik kitűzött céljukat és 1965-lg mindenkinek meglesz a kellő szakmai képesítése. Legjobb példa erre az, hogy 32 mester közül hétnek nincs megfelelő szakmai képzettsége, de a 32 mester közül 14-en tanulnak és közöttük az a hét ls, akiktől a vegyészet nehéz mestersége megköveteli, hogy többet tudjanak. FÜLE LAJOS nyeknek. A vállalat vezetősége ezért célul tűzte kl, hogy 1965-lg mindenki megfelelő képesítést nyer. A célt tettel? követik. tés e téren a Jövőben nagyon gyors léptekkel fog haladni. A rádiócsövek fizikai alapját már 1883-ban Ismerte Edison, de csak 20 évvel később született meg az első rádiócső — és újabb 10 évre volt szükség arra, hogy párezer rádiócsövet gyártsanak. A tranzisztor fizikai alapjelenségét 1948-ban fedezték fel és rá 15 évre, ma már havonta több millió tranzisztort gyárt a világ rádiótechnológiája. Nem sok Idő múlva sokféle új elvű, erősítésre alkalmas elem fog készülékkonstruktőreink rendelkezésére állni. Ilyen például a transzduktor és az úgynevezett dlelektromos erősítő. Erősítésre felhasználjuk a molekulák ós atomok elektromágneses rezgési készségét is, mint ezt már ismerjük a modern molekuláris (kvantum) erősítők esetében. Az ultrarövidhullámú adás miatt a jövőben többet törődünk a hang minőségével és természetesen a TV esetében a kép további tökéletesítésével Is. A dinamikus hangszóró még mindig majdnem egyeduralkodó vevőkészülékeink zömében. De már a magas hangok visszaadására kristály* és kondenzátor hangszórót használunk. Kéthárom különféle hangszóróval aránylag hűen viszsza tudjuk adni azt a hangterjedelmet, amelyet egyáltalán vissza kell adni néhány százalékos megengedett hangtorzítás mellett. A tranzisztorok alkalmazása a rádióvételtechni kában lehetővé tette a kisméretű, hordozható készülékek kifejlesztését, de ez a népszerű technikai újdonság a hangminőség terén a mai napig elég nagy áldozatokat is követel a hallgatóság részéről. A kisméretű tranzisztoros készülékeinknél használt hangszórók zöme eleve alkalmatlan a mély hangok visszaadására. Ezeknek a kis hangszóróknak a rezonancia-frekvenciája általában 400—500 hertz (sokszor 1000 hertz) körül van és a sáv lefelé való kiterjesztését már a vevő dobozának megfelelő kiképzésével sem tudjuk elérni. A sugározható teljesítmény is általában nagyon kicsi, s a hangerő túlzott növelése nagy hangtorzítással jár együtt. A bratiilavai Mérnöki Építkezések Kutatf Intézetének dolgozói elkészítették a fedő panelek emelősáre szolJó minőségű, élethű hangvisszaadáshoz a szte reofónia bevezetése nélkül nemcsak jól tervezett gaí

ô szerkeze! modelljét. Képünkön erősítőkre, hanem kiváló hangszórókra is szükség «>.-,,=„,(„ to Ä , . van. Forradalmi minőségi javulást pedig úgyis i

Vlad,mír Frafto t

anár

Regéd, a kutatőcääk a szteréofonlkus rádióadás hoz magával. intézet dolgozója, a modell szerzője. CHRENKA ANTAL, elektromérnök (5. Petráš CTK — felvétele.) 1334. január 2. S2Ö 5 f