Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-20 / 20. szám, hétfő

Fiatalok a mezőgazdaságért A KÜLDÖTTEK teljes létszámával és számos meghívott vendég részvételével tartották meg a CSISZ dunaszerdahelyl járási konferenciáját. A járási vezetőség és a küldöttek részéről értékes javaslatok, tervek hangzottak el. A fiatalok figyelmesen hallgatták a beszámolót és a felszólalásokat, s mélyrehatóan elemezték a járás fiataljainak helyzetét. Tudvalevő, hogy a dunaszerdahelyl Járás mezőgazdasági jellegű. Néhány kisebb ipari üzemen kívül nincs más létesítmény, ezért elsősorban a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok életét, problémáját tükrözte a konferencia is. Nagy súlyt helyeztek a beszámolóban és a vitafelszólalásokban is a fiatalok szakmai nevelésére. Ezért tűzte ki a konferencia határozatában, hogy az eddiginél több fiatalt nyernek meg a mezőgazdaságba. Értékes vitafelszólalások hangzottak el. Kiderült, hogy a szövetkezetekben és állami gazdaságokban — néhány helyet kivéve — nem a munkaerőhiány a legfőbb gond. Van elég dolgozó, csak kevés a fiatal mezőgazdasági dolgozó. Tehát az összetétellel van baj. Már pedig fiatalok nélkül nehezebben megy a komplex gépesítés, a kemizálás és az állattenyésztés korszerűsítése. A CSISZ járási vezetőségének beszámolója rámutatott arra, hogy a járásban a mezőgazdaságban foglalkoztatott fiatalok főleg gépeken, traktorokon dolgoznak, a fiatal lányok pedig a dohányés zöldségkertészetben. Az állattenyésztésben már kevesebb a fiatal, ez pedig helytelen megoldás. Az idősebbek konzervatív nézetei gyakran gátolják az állattenyésztés gépesítését és a termelékenység emelését Hogy mennyire fontos a fiatalok bevonása a mezőgazdasági munkákba, az alábbi példa is mutatja. Csallóközkürtön a fiatalok öntözőberendezést létesítettek a szövetkezetben. Sok maradi nézettel kellett megküzdeniük, azt mondták kezdeméÉrtékes felajánlás (CTK) — A Közép-szlovákiai Cellulóz és Papírgyárak martini Szemének dolgozói a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának, valamint Üzemük megalapítása ez idén sorrakerülő 80. évfordulójának tiszteletére értékes szocialista felajánlást tettek. A technológiai eljárások tökéletesítésével ez év első negyedében 50 tonna fehérítetlen cellulózt és 10 tonna papírt termelnek terven felül. Ezen kívül a tervezettnél fél százalékkal nagyobb munkatermelékenységet érnek el. A martini üzem dolgozói egyben felszólították a termelési-gazdasági egység valamennyi üzemének dolgozóit, hogy ez év első negyedében terven felSI a lehető legnagyobb mennyiségű cellulózt gyártsák s ezzel csökkentsék az ideiglenesen leállított ružomberoki üzem termeléskiesését. A ružomberoki üzemben ugyanis karácsonykor tűz ütött ki. A martini tizem szakemberei felajőnlották, hogy segítséget nyújtanak a tűzvész következményeinek mielőbbi kiküszöbölésében. nyezésükre, hogy úgy sem valósul meg a berendezés, nem is fontos, talán a termelést sem befolyásolja döntően. Amikor elkészült az öntözőberendezés, a régi nézetek megváltoztak és egyszerre a CSISZ-tagokat kezdték dicsérni. Ezért most a járási konferencia küldöttei elhatározták, hogy a következő időszakban a dunaszerdahelyi járásban 35 helyen létesítenek hasonló öntözőberendezést. Főleg a korai burgonya, silókukorica és a cukorrépa öntözését tűzték ki célul. Tervbe vették azonban a lucerna és takarmánykápaszta öntözését is. A takarmánykáposzta termesztését újból meg akariák honosítani Csallóközben a fiatalok, mert értékes takarmánynövény, január közepéig is felhasználható, különösen a baromfitenyésztésben. Ebben az ágazatban pedig majdnem mindenhol fiatalok dolgoznak és éppen ezért támogatják a fiatalok a takarmánykáposzta termesztését. NAGV LEHETŐSÉGEK rejlenek a mezőgazdasági gépek felhasználásában és idejében történő szakszerű javításukban. Fiatal gépjavítók és traktorosok álltak ezért csatasorba, akik lelkiismeretesen kezelik és javítják a gépeket. A fiatalok munkacsoportokat szerveznek a szövetkezetekben, állami gazdaságokban a takarmányalap biztosítására is. A rendelkezésükre álló eszközökkel és meghatározott földterületen járási viszonylatban legalább hatezer mázsa szemes kukoricát és 14 ezer mázsa silókukoricát termelnek. Súlyt helyeznek a takarmányrépa termelésére is. Az állattenyésztésben sok szövetkezetben két műszakot vezetnek be, hogy Így a dolgozók több szabad időhöz jussanak és a fiatalokat is könnyebben megnyerhessék ennek a munkának. Vásárúton, Dióspatonyban, Apácaszakállason és Csallóközkürtön vezetik be az állattenyésztésben a napi két munkaműszakot. Sok helyen a fiatalok védnökséget vállaltak a kukoricatermesztés felett. Ezt a mozgalmat tovább fejlesztik, felbuzdulva az eddigi sikerekben. A kukoricaültetvényeken komplex gépesítést alkalmaznak, szintén fiatal gépkezelőkkel, traktorosokkal. Így a fiatalok utat mutatnak a korszerű kukoricatermesztéshez, felhasználva azokat a lehetőségeket, amelyeket a legújabb technika és a kemizálás által biztosítani lehet. A komposztkészítés és a fásítás pedig a fiatalok állandó feladatává vált, nemcsak a dunaszerdahelyi járásban, hanem országos viszonylatban is. A CSISZ JARASI KONFERENCIÁJÁN szép eredményekről emlékeztek meg, melyeknek alapján az itt hozott határozatok és célkitűzések is bizonyára valóra válnak. BAGOTA ISTVÁN A NYUGAT-SZLOVÁKIAI Baromfiüzemben a legtöbb keltetőgép e napokban már teljes üzemben működik. Minden héten 70 000 csirke kel ki. Januárban Összesen 260 000 csirke kikelésére számítanak. Az üzem dolgozói havi tervüket 100 000 csirkével túl akarják szárnyalni. Téli történet Levél érkezett, amilyen naponta Igen sok érkezik. A szép, szabályos betűk elolvasása önkéntelenül is azt a benyomást keltették bennem, hogy a levél írója gyakrabban forgat nehezebb szerszámot a kezében, mint tollat. A másik dolog, ami egyszeriben felkeltette a figyelmet az volt, hogy aki írta, szívből írta. Nem azért, hogy dicsérjen, hanem nyílván azért, mert ezt a módot találta a legalkalmasabbnak, hogy köszönetet mondjon egy embernek, aki — amint a leveléből kiérezni — ember a szó legszorosabb értelmében. Rudas Rudolf, a sztnyéri szövetkezet jtrebiSovi járás/ megalakítása óta a szövetkezetben dolgozik — kezdi a levelét Kóbárl László levelezőnk. Először gyalogmunkásként, később kocsisként dolgo zott, majd a traktor vezetői tanfolyam elvégzése után traktor ra ült. A sok foglalkozást ág közös vonása, hogy munkáját mindig becsületesen végezte. Miközben a többi traktoros néha-néha zúgolódott, hogy kevés a kereset, hogy mindig más géphez helyezik őket, ő ott dolgozott, ahová állították. Ezt csak bevezetőnek, olyan jellemzésléiének szánta levelezőnk, csak azután tért rá a. történetre. Az idén korán köszöntött be a tél, S egyszerre előszedte minden fegyverét. Alapos hóförgeteget zúdított a világra. Szlnyér távol esik a fő útvonaltól, a hirtelen jött hó egyszeriben elvágta a világtól. A Clerna nadTisou-i átrakodóállomás és más ipari üzemek munkásaiért induló autóbusz is megrekedt a hótorlaszban. Jómagam, sok más társammal együtt, gya logosan indultam el Körtvélyesre, hogy eljuthassunk munkahelyünkre. Az autóbusz tehetetlenül állt a félúton, s ott ts maradt volna ítéletnapig, vagy legalábbis olvadásig, ha Rudas Rudi nem jön segítségére. Lánctlapas traktorával csakhamar kiszabadította, persze csak vissza Körtvélyes felé, mert Szinyérbe lehetetlen volt visszajutni. Amint a csikorgó hóban baktattunk, félúttájt utolért bennünket Rudas Rudi, csak úgy könnyedén öltözve, báránybélésés mellénye végig kigombolva. Lánctalpas traktora után pótkocsi volt kötve. — Üljetek fel, fiúkI — állt meg mellettünk. Meghökkentünk! Csak nem Csernőbe akar velünk elzötyögni? — Hová mégy, Rudi? — kérdeztük. — Körtvélyesre, kenyérért. Oda talán csak eljutott a kenyeres. Ha nem — vonta meg a vállát — bemegyek Helmecre. Eddig tart a levél, s a végén még egy kö szönet az egész falu nevében. Kóbárt L. levele nyomán: —pl— fKuítána VALLOMASOK KÖNYVE Ilja Ehrenburg: Emberek, évek, életem Önéletrajzi vallomásai első kötete bevezetőjében azt Irta Ilja Ehrenburg, hogy könyve bizonyára Inkább önmagáról, mint a korról szól. A számvetések folytatásában, a kétrészes második kötetben, már lényegesen többet kapunk a korról és ez érthető: mikor húszesztendős volt, a szerelme, Memllng képel, Block versei jártak az eszében. Nem érdekelte, ki áll a francia kormány élén, pedig Párizsban lakott; nem törődött azzal, mit történt Agadírban, noha az agadiri válság világháborúval fenyegetett. ,flem töprengtem én Sztoltpin földreformján sem — írja —, bár továbbra ls forradalmárnak tartottam magam. Negyed századdal később pedig nemcsak írtam az újságokba, hanem éreztem, mennyire függök mindattól, amit ezek az újságok hírül adnak." Lényegében tehát Ehrenburg felhagy azzal a hittel, hogy szabadon választhat magának életet kedve szerint; felismeri, hogy az európai politika eseményeiben nem érezheti magát többé nézőnek, nem szakíthatja el életrajzát azoktól a „hideglelési rohamoktól", amelyekbe a kor százmeg százmilljókat hajszolt bele. „Másként hamisan számolnék be életemről" - vallja. Az új kötetben Ehrenburg 1921 és 1941 közti visszaemlékezéseit közli. Sorsdöntő két évtizedről van szó, különösen a kötet második felében sok szó esik az európai politikai eseményekről, amelyek a világháborúba torkolltak és százmilliók sorsát szabták meg. 1921-ben, a visszaemlékezések kezdetén, elsimulnak az első világháború utóhullámai, Berlin még éhezik ugyan, az inflációt nyögi, de lassan magához éled, a második világháború még nem veti előre félelmetes árnyékát, Hitler még csak a müncheni sörházban szájaskodik, és Ehrenburgnak ideje van nagy kortársairól megemlékeznie. A két világháború közti európai irodalomnak és művészetnek alig van nagyja, akivel kóbor élete folyamán nem találkozott volna. Legtöbbjükkel bensőséges barátságot is kötött; tévedhetetlen ítélettel művészetük leglényegét tapintja ki, különösen olyan esetekben, amikor rokonlélekre bukkan. Terjedelmes életrajznál többet mond például az a fejezet, amelyet a lengyel-zsidó Julián Tuwim lírájának és emberi nagyságának szentel. Ugyanúgy jelesre sikerül Iszaak Bábel írásművészetének jellemzése vagy Perec Markisé, a francia Róbert Desnosé, aki egy német haláltáborban fejezte be életét. Szereti költészetüket és becsüli bennük a feddhetetlen embert; nyomon követi életük folyását, míg annak fonala valahol a homályban megszakad. Barátjának vallja és szereti a cseh Nezvalt; emberi magatartásának megítélésében elfogult, de a költőt, a világirodalmi rangú művészt érdeméhez méltón mutatja be. Helyesen írja róla, hogy nem azért volt új, mert újító akart lenni, hanem azért, mert a világot újszerűen látta és érzékelte. És helyesen figyelmezteti az olvasót, ha meg akarja érteni mindazt, amit ő és nemzedéke átélt, akkor meg kell ismernie a költészetet is, az első könyvek egyike pedig, amelyhez tanácsos nyúlnia, Nezval versel legyenek. Kevesen tudják Ehrenburgról, hogy poéta is, hogy rangos, egyéni hangú lírikus, akinek helye ott volna a szovjet költők élsorában. Emellett Ehrenburg kitűnően érzi, hogy a próza művelője gyakran eljut egy pontig, amikor megsejti a határt, s mintha falba ütközne, képtelen prózában kifejezni azt, ami gondolataiban él. Ilyenkor éppen a vers kötött formája, a szó mágiája kényszeríti az elmé lyedésre, a vers szabadítja ki a gondolat bilincseiből és teszi lehetővé, hogy tisztábban fejezhesse ki magát. Ehrenburg hosszú hónapokat töltött az Izvesztyija tudósítójaként a spanyol hadszíntéren. Nem törekszik krónikás teljességre, mint Ludwig Renn, A spanyol háború szerzője, csak találkozásokról, a Madriban rendezett nemzetközi Irőkongresszussal kapcsolatos tevékenységéről számol be bővebben. De vázlatos viszaemlékezéseiben Is sok az érdekesség, sok új mozzanatot jegyez fel a baloldali erők hősiességéről, az írástudatlan spanyol parasztok vendégszeretetéről, önzetlen hazafiságáról és nemességéről. Itt spanyol földön tanulja meg, hogy az ember nem lehet boldog, ha körülötte bánat uralkodik. Barátjaként emlékezik meg Zalka Mátéról, a spanyol földön hősi halált halt, legendás hírű Lukács tábornokról. Ismerte a környezetét felvillanyozó derűjét, a dalszeretetét és leírja, hogy bár Zalka rajongója volt az orosz ember jellemének, poétikus hajlamával és szenvedélyességével megmaradt magyarnak. Amikor visszatért Moszkvába, elolvasta Zalka leveleit, amelyeket feleségének, s lányának Irt. Idézeteket közöl a levelekből és megjegyzi: „Nem tudom, ml a szembeszökőbb ezekben a vallomásokban: a becsületesség vagy bölcsesség." A spanyol forradalom elbukik és feltartóztathatatlanul terjed a fasizmus. Amint Európa vaksággal vert politikusai nem raktak féket az Abesszíniát lerohanó Mussolinira, most ölberakott kézzel nézik, hogyan tapossa le sorra a nácicsizma Dániát, Norvégiát, Belgiumot, Hollandiát, a francia földet, a Balkánt és Lengyelországot. És megjön 1941. június 22-ének reggele, amellyel kezdetét veszi az év leghosszabb napja, amely — ahogy Ehrenburg írja — nagyon sokáig tartott, majdnem négy esztendeig. „Nagy megpróbáltatások, nagy bátorság és nagy nyomorúság napja volt, amikor a szovjet nép megmutatta lelkierejét." Ezzel a mondattal végződik a viszszapillantás. Ehrenburg megírja első háborús cikkét. Ami ezután következett, a háborúról, a felszabadulásról, az új küzdelmekről a következő kötőt ad további számvetést. Nagy érdeklődéssel várjuk, mert bizonyára a mi életünk, személyes háborús élményeink, gúzsbakötött sorsunk és felszabadulásunk tükörképét is megkapjuk benne. EGRI VIKTOR Az egyetemi könyvtár ritkaságai Több mint 450 ősnyomtatvány (1500 előtt nyomtatott könyv) és mintegy 1300 kézirat — ebből 280 keleti (arab, török és perzsa) van a bratislavai Egyetemi Könyvtárban. A könyvtár kincsei közé tartozik a Szlovákiában megőrzött legrégibb ősnyomtatvány is, Matthaeus de Crasovia: Tractatus rationis et conacientiae című műve, amelyet 1460-ban Guttenberg mainzi nyomdájában nyomtattak. Nagyon ritka ősnyom tatvány Ján Kamp „Nowy zakon"-ja amelyet Prágában 1497 ben nyomtak Képünkön dr. lm rich Kotvan, e könyvtár dolgozói val együtt felül vizsgálja az ún. libri catcnati kat, amelyeket azelőtt láncokkal kötöztek a>; olvasóasztalokhoz. (V. Pribyl felvétele — ČTK) A nyugat-szlovákiai termelőszövetkezetek kerületi szövetségének bratislavai mintakiállítási termében megnyílt az „Ipari mintázás az NDK-ban" kiállítás, amely korszerű háztartási vlllamoskészülékeket, kerámiai, hasznoa és dísztárgyakat, bútordarabokat mutat be a közönségnek. (Remp felvétele) A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK ez idén megkezdik a motoros járművek vezetői számára készülő korszerűen berendezett vendéglők építését. Az első Ilyen vendéglőket Plaííanyban, Račlnévesen, Dunaszerdahelyen és Považská Teplán rendezik be. A CESKA LiPA-I Tatra Vagongyárban a napokban készült el az első „ZAC" védjegyű új vasúti kocsi. A 16,5 méter husszú kocsi kü'Jönösen nagyméretű terhek szállítására alkalmas. Teherbírősa 56 tonna. A DUNASZERDAHELYI JÄRÄS üzemelnek dolgozói elhatározták, hogy az akciótervek keretében terven felül 7 213 000 korona értékű különböző terméket állítanak elő. (íio) A NOVÝ BOR-I üveggyárból a napokban küldtek Japánba egy tizennyolc vázából, domborműből és levél nehezékből összeállított mintakor lekciót. A különböző sportágak jelképeivel díszített emléktárgyak a tokiói olimpiai játékok alkalmából kerülnek forgalomba. BANYASZERENCSÉTLENSÉG következtében két bányász életét vesztette és négyen megsebesültek a nyugatnémetországi ibbenbüreni szénbányában. AZ ÉSZAK-CSEHORSZÁGI Csehszlovák Halász Szövetség tagjai szlovákiai folyókból csehországi folyókba telepítetek lazacpisztrángokat. A Trenčín melletti kubrlcai mesterséges keltetőből 2500 egyéves halivadékot telepítetek az Ohre folyóba, a Jlzerába és a Plouönlce folyóba. SZÔFIÄBAN a Csehszlovák Kultúra Központjának helyiségeiben megnyílt Lubor Téhnlk művészi kerámiai alkotásainak kiállítása. GÖRÖGORSZÁGBAN tavaly 90 510 gépkocsibaleset, ebből Athénban 56 646 fordult elő. A balesetek 10 808 ember életét követelték. NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN 1962ben 350 000 alkoholistát, ebből 50 000 nőt és több mint 20 00Ü kiskorút tartottak nyilván. A TREBlSOVI Élelmiszeripari Kombinát csokoládégyárának dolgozói már megkezdték a tavaszi piacra szánt készletek előállítását. Ez év első negyedében mintegy 50 tonna csokoládébonbont és egyéb cukorkát gyártanak. 6600 SZOCIALISTA MUNKABRIGAD dolgozik hazánk mezőgazdaságában. A brigádok tagjainak száma csaknem 60 000. A „CSEHSZLOVÁK NÉPMŰVÉSZET" sorozat kétkoronás postabélyegét — Karel Svolinský nemzeti művész alkotását — az 1963-ban kiadott csehszlovák postabélyegek között a legszebbnek nyilvánították. BRATISLAVÄBAN a CsehszlovákSzovjet Barátság Házában beszélgetéseket rendeznek a Szovjetunió népeinek zenéjéről. CSEHSZLOVÁKIÁBAN 2700 komplexcsoportban és brigádban több mint 55 000 mezőgazdasági dolgozó tevékenykedik. RENDKÍVÜL kemények a fagyok a Szovjetnnió déli területein. Örményországban már 30 éve nem volt ilyen hideg, mint ez Idén. A hömérfi mínusz 18—20 fokot mntat. A közép-ázsiai köztársaságokban, ahol rendszerint enyhe a tél, már többször havazott. AZ USA-BAN a Michigan-tó melletti Milwaukee városban pénteken megnyílt a szovjet grafikusok kiállítása, mely iránt oly nagy az érdeklődés, hogy az első napon nem juthatott be minden látogató a tágas kiállítási teremba. U| SZÔ 2 * 1964. január 20.