Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-17 / 17. szám, péntek

Nem fér kétség ahhoz, hogy az émber által irányított minden újabb mesterséges ágitest további lépés a csillagzattól csillagzathoz nagy távolságba vezető utak kiindulópontjai felé. E támaszpontok kifutópályái, hordozórakétái és űrhajói természetesen óriási mennyiségű anyag, elsősorban fém — éspedig nemcsak nemes, hanem egyszerű acél — felhasználását teszik szükségessé. Indokalt tehát az a kérdés, van-e közvetlenül a Holdon, vagy más égitesteken lehetőség a szükséges fémek előállítására? A Holdon nyilván léteznek vasérc, és carbonium-lelőhelyek. A Hold felülete körüli gázok sűrűsége azonban kb. tíz-trillionszor kisebb a Föld levegőburkolatának sűrűségénél. Hasonlóak lehetnek a feltételek további nem nagy égitesteken, például a Merkúron is. Szerfölött fontos tehát annak a problémának a megoldása, hogyan lehetséges a kohászati folyamatok légkör nélküli szabályozása. Elsősorban tudnunk kell, hogy ahol nincs légkör, ott oxigén sem lehet, minek következtében égési folyamat, vagyis tüzelőanyagok égése sem lehetséges. Ha pedig ilyenek a feltételek, akkor gondolnunk sem lehet arra, hogy acélt nyerjünk nagyolvasztók, martinkemencék vagy konvertek (billenthető olvasztótartályok) segítségével. Ahol nincs légkör, ott nincs a kohászati berendezések hűtéséhez pótolhatatlanul szükséges víz sem. A tiszta vas 1 530 C fokon olvad. A Hold felületére jellemző feltételek között azonban 700—900 C fokon még a legszilárdabb vas is erősen párolog és szublimálódik, (cseppfolyósodás nélkül légneművé válik). Ez viszont azt jelenti, hogy a Holdon nem létezhet olvadó vas, tehát az öntvények meleg hengerlése sem. Ezek az akadályok azonban nagyjában kiküszöbölhetők, ha az ember a vegyi összetételű tüzelőanyag helyett atom- és napenergiát használhat. A fémek párává változása viszont nagy előnyt ls jelenthet. E párák ugyanis több mint valószínűleg — éspedig sokkal alacsonyabb hőfokokon, mint amilyeneket kohászaink megszoktak — az olvasztott anyagokat pótolják. Ez pedig lehetővé teszi a vízhűtés mellőzését. A Holdon következőképpen alakulhat az acélgyártás: Zárt párologtató tartályba félbeszakítás nélkül kell a vasdioxiddal és más fémek, például a szilícium vagy alumínium oxidjaival vegyes elegyet (megközelítőleg ilyen összetételüek a földi ércek is) adagolni. A tartályban ezt az elegyet 700—1000 C fokra kell hevíteni, éspedig úgy, hogy biztosítva legyen a vasdioxid elsődleges párolgása s a párák egyéb fémek, például a szilícium s az alumínium kevésbé Illó oxidjaiból minél kevesebbet tartalmazzanak. Az így képződő gáznak azután carbondarabkákkal megtöltött aknán kell keresztül haladnia. A gázban levő oxigén e folyamat közben elvegyül a carboniummal. Az aknából ezután vas-carbonium és széndioxid párákkal vegyes páratömeg Jut egy páralecsapó készülékbe, ahol a gáz nehezen olvadó alkotórészei (vas, carbonium) a készülék hideg felületéhez érve szilárd halmazállapotúvá változnak és lerakódnak. A széndioxidot e folyamat után ki lehet bocsátani például a Hold „atmoszférájába". A mozgó szalagon formálódó előhengerelt buga azután a hengerekre kerül, ahol késztermékké formálódik. Aszerint, hogy magasabb vagy alacsonyabb a hőfok az aknában, szabályozni is lehet a gáz carboniumpára-tartalmát, illetve el lehet érni, hogy több vagy kevesebb legyen belőle a gázban, s ugyanakkor több vagy kevesebb carbonium a késztermékben. Az acél vákuumos megmunkálása Földünkön is kiváló eredményekkel Jár. Ez a folyamat Jelentősen feljavítja az acél minőségét, viszont nagyon bonyolult, ''tehát drága berendezéseket igényel. Az olyan feltételek között, mint amilyenek például a Holdon léteznek,^ — ez a vákuum semmibe sem kerül. Amennyiben a Hold vagy más égitestek legmélyebb vákuuma adta feltételek alkalmasak a fémek előállítására, úgy lehetőség adódna a valóban „földön túli" szilárdságú acél s öntvények készítésére is. Az ilyen kohászati termékek nem tartalmaznának gázokat, sem pedig nem fémekből összeálló vegyületeket. Ezért a bolygókon megszokottaktól teljesen eltérő lenne nemcsak az alakjuk, hanem minden tulajdonságuk is. Az igazat megvallva nem is a Holdon, hanem Földünkön kedvezőtlenek a kohászat feltételei. A világűrben nem csekély az atmoszféra nélküli égitestek száma. Sokukon kedvezőek lehetnek a legszínvonalasabb kohászat feltételei ls. Ezért aligha lesz szükséges, hogy a világűrt fokozatosan meghódító ember a Földön készített fémeket, illetve öntvényeket szállítson a kozmikus térség különböző pontjaira, hanem nyilván ennek ellenkezőjére kerül sor. Az atmoszféra nélküli Holdon vagy más égitesteken nemcsak az űrhajózások céljaira szükséges, általában használt és nemes fémek előállítása válhat Idővel lehetségessé, hanem a levegőburkolattal körülvett és éppen ezért a kohászat fejlesztése szempontjából kedvezőtlen helyzetű Föld ós más bolygók ellátása ts a kohászati termékek jelentős részével. Emellett azt is figyelembe kell vennünk, hogy sokkal könnyebb a terhek szállítása a Holdról a Földre. mint a Földről a Holdra. Ez azért van így, mert a nehézségi gyorsulás a Holdon hatszor kisebb, mint a Földön. Lehetséges, hogy a Földön előbb vagy utóbb leállítják a kohóipari üzemeket, mert egyrészt nem lesznek eléggé Jövedelmezők, másrészt azért, mert káros hatásúak az ember egészségére. A távoli Jövőben gyökeresen megváltozik a kohászok munkája. Az acélöntőknek nem lesz szükségük a kohókból kisugárzott hő ellen védő vastag ruházatra, sem pedig az öntvénymlnta-merítő hatalmas kanalakra. A jövőben űrhajósok öltözetében ábrázolják őket, és űrhajók fedélzetéről, mesterséges holdakról vagy az atmoszférától mentesített bolygókon berendezett különleges óvóhelyekről, távvezérléssel irányítják majd a kohászati munkafolyamatokat. E. Jodko, a műszaki tudományok kandidátusa (Szovjetunió) KOHÁSZAT A CSILLAGOKON 30 nap a tenger felszíne alatt A következő expedíció tagjai előreláthatólag hosszabb Ideig tartózkodnak a tenger színe alatt. A támaszpontot pedig nagyobb mélységben helyezik el, a csillag alakú házat 25 méteres mélységben, a többi objektumot 40 méteres mélységben. Andre Falco, az expedíció tagja az ellenőrző állomáson. Előtte három televíziós képernyő azt mutatja, mi történik a henger alakú házban, a Calypso hajó fedélzetén és a laboratórium közvetlen környékén. A műszerek a hőmérsékletet, a nyomást, a levegő oxigéntartalmát mutatják. A hajóval folytatott beszélgetéseket automatikusan magnetofon veszi fel, a fényjelzések pedig a búvárok megérkezését és elmenetelét jelzik. Franciaország kozmikus programja Francia hivatalok jeluntése szerint Francia.ország fokozatosan hat FR típusú műholdat bocsát fei az űrbe. A kísérleteket és a műholdak felbocsátását 'eleinte az amerikai NASA val és más amerikai vállalatokkal együttműködve valósítják meg, a továbbiakban a kísérleteket Franciaország egyedül végzi. A program két szakaszra oszlik. Az első kísérleti jellegű, a másikban bocsátják fel a tulajdonképpeni műholdakat. A kísérleti szakaszban két Aerobee 150—A típusú rakétát lőnek fel, melyekben elhelyezik a holdak műszereinek mintapéldányait. Az első műholdat, az FR-l-et a Point Arguello támaszpontról lövik kl a Scout típusú amerikai rakétával. A hold súlya 50 kiló és keringési pálväja 800 km-es magasságban lesz. Műszerei az ibolyántúli sugarakat, elektromágneses és elektrosztatikus feszültséget mérik majd. A Föld és a műhold közti rádló-összekBttatést alacsonyfrekvenciájú hullámokon bonyolítják le. A -i FR -2 35 kilós lesz. A terv szerint 1965 márciusban lövik fel a Diamant francia rakéta segítségével a Colomb Bechar-i francia támaszpontról A műhold egyik feladata lesz a hordozórakéta ellenőrzése a kilövés alatt. A műholdat miniatűr radarkészülékekkel látják el, melynek jelzéseit az aqultainl francia radaráliomás fogja majd fel. A 45 ií 1 lós FR—3-t hasonlö körülmények között és hasonlö küldetéssel lövik fel 1965 végén, mint az FR—2-öt. Magnetofont is elhelyeznek a műholdon, melynek Jelzéseit egy afrikai ellenőrző központban fogják fel. A 80 kilós FR-4-et 1966-ban lövik fel. Ennek a műholdnak műszerei a föld körüli hidrogénatomokat mérik. Az 1966ban fellőtt FR-5 a mágneses mezőt méri, az FR-6 műszerei a Napot figyelik majd. P. K. UJ FILMEK Jelenet Az ördög és a tízparancsolat című filmből Könnyű és igénytelen filmek szerepelnek a bratislavai mozik műsorán. Ide soroljuk Julién Duvivier szellemes és szórakoztató filmjét — AZ ÖRDÖG ÉS A TÍZPARANCSOLAT — melynek hat történetében humoros és bizarr helyzetekkel, erős helyzetkomikummal találkozunk, a komolyabb értéket azonban hiányoljuk. Ugyanakkor izlg-vérig francia a film meseszövése, ezt különösen az első, a második, a harmadik és az ötödik történetben érezzük. A film rutinos rendezésű és megérdemelt kasszaslkert arat. Az élettől azonban nagyon messze áll. Nálunk nem aratott olyan nagy sikert és nem keltette fel annyira a figyelmet, mint külföldön Francesco Rossi olasz rendező filmje GYILKOSSÁG SZICÍLIÁBAN A magyarázatot talán abban találjuk, hogy a múlt évben több hasonló témájú, vagy elapmotívumú olasz filDick Lester zenés angol revűfilmje, a Dzsesszrevű mellett remek magyar filmvígjáték érkezik mozijainkba: MICSODA ÉJSZAKA Révész György rendező filmje Latabőr Kálmánnal a főszerepben. A nézők csodálkozni fognak, miért ilyen későn kerül sor a népszerű vígjáték bemutatására, hisz nálunk a cseh és morva kerületekben már évekkel ezelőtt játszották, csak Szlovákiában tiltották be. Ez még a személyi kultusz hatása volt. Valaki gondolt egyet és leállította a film vetítését. Alaptalanul. Közben személyi változások is történtek, s mi sem akadályozza a film bemutatását. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az eredeti filmkópia elveszett és csak két cseh nyelvű változata maradt meg. Márciusban lejár a film bemutatásának monopoljoga, , ezért meg kell elégednünk a rendelkezésünkre álló kópiákkal. Miről ls szól a film? Tőrös Antal zárkózott matematikatanár, akit sem J. Y. Cousteau Ismert francia tengerkutató vezetésével tavaly nyáron tenger alatti expedíciót valósítottak meg a Vörös-tengeren. A Calypso hajó — ennek fedélzetéről irányították az expedíciót — ma már újból Marseillesben horgonyoz és a kutatók az összegyűjtött adatokat dolgozzák fel. * Az expedíciót, melyet hónapokon keresztül készítettek elő, július 23-án kezdték meg. A Shab Rummi fok mellett hor-, gonyzó Calypso hajó fedélzetéről 7 búvár szállt a tengerbe. Egy teljes hónapig tartózkodtak 10 méterrel a tenger színe alatt, egy különös csillag alakú acélkonstrukcióban. Itt volt lakásuk és laboratóriumuk ls. Mind a hét búvár ezenkívül egy acélsodronyon függő henger alakú kabinban tartózkodott öt napig 25 méteres mélységben. Az expedíció résztvevői naponta felderítő körutat tettek. Az expedíció lefolyása zavartalan, a résztvevők egészségi állapota kifogástalan volt. Az összegyűjtött tudományos adatok nagyon értékesek. A tenger alatti expedíciónak az volt a fő célja, hogy kipróbálják az ember hoszszabb ideig tartó, víz alatti tartózkodásának feltételeit és adatokat, valamint tapasztalatokat gyűjtsenek egy még hoszszabb ideig tartó expedíció megvalósítá sához. A búvárok eddig csak két és fél órát dolgozhattak naponta a víz alatt, mivel pihenőket kellett tartanlbk, hogy új erőt gyűjtsenek. így a tenger alatt töl tött hat órából három és fél órán át mozdulatlanul kellett maradniok. Ezenkívül „a mélységi betegség" veszélye miatt nem szállhattak le 80 méternél mélyebb re. Cousteau expedíciója bebizonyította, hogy az eddig legyőzhetetlennek hitt aka dályok, nehézségek kiküszöbölhetők. Az expedíció tagjai hat órát ^dolgozhattak na ponta és minden káros hatás nélkül 100 méteres mélységbe is leszálltak. A vörös-tenger! expedíció még azt ""Is bebizonyította, hogy többé-kevésbé állandó támaszpontok létesíthetők a tenger színe alatt. A tenger alatti „házakban" az expedíció ott-tartózkodása alatt megfelelő körülmények voltak. A csillagalakú épületben a levegő jó volt (a nyomás kétszer nagyobb volt mint a Földön). A henger alakú épületben 25 méterrel a tenger színe alatt az expedíció tagjai a levegő és a hélium keverékét lélegezték be. A hőmérséklet, tekintettel a Vörös-tengerre és az évszakra — sokkal kellemesebb volt, mint a tenger színe felett, ahol a hőmérő 50 fokot mutatott. met láthatott közönségünk, s valami újat várt, amit nem kapott meg. Rossi filmhőse Salvatore Giuliano erősen emlékeztet egy régebbi olasz film A briganti Micheléjére. A vétségéért hegyekbe üldözött szilaj legény érdemeket szerez a háború idején, de nem él az amnesztia adta visszatérési lehetőséggel, zsivánnyá zülllk. Része van a maffia üzelmeiben, majd árulás oltja ki életét. Rossi A briganti és A banditák alkotóihoz hasonlóan, a vadregényes Szicília világába vezeti a nézőt, megismerteti a politikai élettel, az emberek mentalitásával, az általános társadalmi viszonyokkal. Rossi filmje a dokumentum erejével hat, s bár sajátos művészi utat követ, filmjéből hiányzik a feszültséget fokozó újszerűség. tanítványai, sem kollégái nem kedvelnek. A kolléganője egyszer meghívja kávéra. Nagy a felfordulás, mert a szomszéd lakásban beteg a gyermek, akit csak az atromlcin külföldi csodagyógyszer tud megmenteni. Tőrös tanár úr Ismerőse útján megállapítja, hogy nemrégen dr. Gonda kapott ilyen gyógyszert. Felkeresik a lakásán, de azt tapasztalják, hogy rablók jártak itt. Nagy hajtóvadászat kezdődik az alvilágban a gyógyszer és a rablók után. Minden Jól végződik: a gyógyszer megkerül, a tolvajokat elfogják, a fiúcskát megmentik és a tanár úr mehet szépen kávézni. A népszerű Latabár Kálmánon kívül Tolnay Klári, Ruttkay Éva, Horváth Tivadar és mások remek alakításában gyönyörködhetünk. Karol Švantner 1964. január 17. • ÜJ SZO 5