Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-01 / 01. szám, újév

ur I) u tt II fUSfvif iliil mmmtmmmí 'mimtmmmm n»{IIIMH«IIM«M :nmmmummi\ [»lllit«j!iMiunir >95/ q«' HFIVE2IK A i7iOVA*lA»'VASMU; oldalainkon közöljük GEDIMINAS JA! szovjet szobŕfe^ IŤtCTOk PERI.Ô,. amgrjikal fei GEE BBSÖÍ osztrák ienÄerziLi^/Jifc^eáíÚá ÚJ SZÓ SZLOYAKIA KOHH UNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZ0TTSA6ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1964. O I E V 50 fillér XVII. évfolyam, 1. szám Csehszlovák és szovjet államférfiak távirafváStása N. SZ. HRUSCSOV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, L. I. BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének Moszkva Kedves Elvtársak! A CSKP Központi Bizottsága, Csehszlovákia kormánya, a csehszlovák nép és saját nevünkben Önöknek, és önök útján az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának és a szovjet népnek az újév alkalmából elvtársi üdvözleteinket küldjük. Tiszta szívből sok új sikert kívánunk a kommunizmus építésében és a világbéke megőrzéséért kifejtett törekvésükben. Az az óhajunk, hogy az SZKP KB decemberi ülésén a szovjet nép elé kitűzött új feladatok további jelentős szakaszt jelentsenek a Szovjetunió kommunista építése programjának megvalósításában. Az elmúlt év az önök lenini külpolitikájának igen sikeres esztendeje volt. E politika eredményei összhangban állnak valamennyi szocialista ország és az egész emberiség érdekeivel, szüntelenül bővítik az imperializmus ellen, a békéért, a nemzetek közötti együttműködésért harcolók sorait. A szovjet külpolitika eredményei lelkesítik a világ békeerőit, hathatós segítséget jelentenek a szabadságért és a* függetlenségért, a régi és az új gyarmatosítás végleges vereségéért, országuk haladó fejlődéséért küzdő valamennyi népnek. Kedves elvtársak, meggyőződésünk, hogy az új évben, 1964-ben is sikeresen továbbfejlődik kommunista pártunk szilárd elvtársi együttműködése, testvéri országaink dolgozó népeinek megbonthatatlan barátsága! ANTONÍN NOVOTNÝ, a CSKP KB első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke JOZEF LENÄRT, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke • • Václav Dávid, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko szovjet külügyminiszternek küldött üdvözlő táviratot. Zdenék Fierlinger, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének elnöke I. V. Szpiridonovnak, és J. V. Pelvenek, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsa és Nemzetiségi Tanácsa elnökeinek küldött újévi üdvözletet. • • • ANTONÍN NOVOTNÝ elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének, JOZEF LENÄRT elvtársnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnökének Prága. Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa Önöknek és önök útján Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának és a testvéri csehszlovák népnek forró üdvözleteit küldi és minden jót kíván nekik az új esztendőben. Az új év küszöbén megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a szocialista országok népeinek a békés együttélés lenini politikája érvényesítéséért kifejtett igyekezete kedvező eredményeket hoz. A szovjet dolgozók tiszta szívből örülnek a testvéri csehszlovák dolgozók sikereinek, melyeket a szocialista építésben a kommunista párt vezetésével elértek. Szilárd meggyőződésünk, hogy az új év további sikereket eredményez országainkban a szocializmus és a kommunizmus építésében, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységéért és felzárkózottságáért, a békéért és a nemzetek barátságáért kifejtett törekvésben. * Kedves elvtársak, önöknek és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egész népének új nagy sikereket kívánunk a kommunista jövőért vívott harcban. N. HRUSCSOV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, f>. BREZSNYEV, a Szovjetunió Lesfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Az utolsó lapot tépjük le a naptárból. Kifogyott. Egy év ismét elillant. Észre sem vettük. Idősebbek, tapasztaltabbak lettünk. Elmúlt egy év, de nem tűnt el nyomtalanul. Győzelmeinket, kudarcainkat magunkkal visszük. Tapasztalataink gazdagítják eljövendő munkánkat. Ebben vqn az élet folyamatossága. Ezért nem ts lenne helyénvaló az év utolsó napján valamiféle zárszámadás. Nem, számlánkat nem zárjuk le. Oj „tartozik" és új „követel" tételeket vezetünk rájuk és ezeket hozzáadjuk a már ott levőkhöz, vagy éppen levonjuk belőlük. Így folyik össze múlt és jelen — jelen és jövendő. Reménykedve lépünk az új esztendőbe. Gazdag, termékeny 365 napot hagyunk magunk mögött, a párt Xll. kongresszusa termékenyítette meg és bizakodva várjuk gyümölcsének beérését. Elzárt zsilipek nyíltak meg és szabad tere nyílt a vitának, az áldásos eszmecserének. 1963 a viták esztendeje volt. Nemzetközt szinten kormányfők, kormányok, külügyminiszterek, atomtudósok és közgazdászok vitáztak. Talán még soha annyit, mint éppen ebben az évben. A fenyegetőzés, a kardcsörtetés felett a józan érvek diadalmaskodtak, legalábbis 1963-ban. Epp a viták bizonyították a viták szükségességét Csak így Ismerkedhetünk mások nézeteivel, szándékaival, csak így közeledhetnek az álláspontok. Márpedig a közeledés az elkövetkező évek békéjének egyedüli záloga. A jövő évbe nem lépünk üres tarsollyal. Az óesztendő nem kisebb ajándékot nyújthat át az újnak, mint a moszkvai atomcsendegyezményt és a világűr békés felhasználásáról született ugyancsak nagy jelentőségű egyezményt. Nem, az elfogultságnak nincs helye. Tudjuk, a kezdet kezdetén vagyunk. Eredményeink tartóssáqa, realitása attól függ, követik-e őket újabbak. Méals azt valljuk, hoay a közeledés, a békés megegyezés útját nagy kitérők után végre megleltük. Erről az útról a következő évben sem szabod lptflmünk. 1983 a viták esztendeje volt hazai viszonylatban ts. Vitázott a mimkris a szövetkezeti varaszt, az író, az úfsáaíró " művész. Vitázott az egész ország. Nemcsak körlevelekben measzabott témákról, hanem mindenről, ami életünkben vitára adhatott okot. Tévedéseket tisztáztunk, és a vita hevében néha újabb tévedésekbe estünk. Szemrehánytunk és kölcsönösen megbocsátottunk. 1963 a szellemi élet, a gondolkodás meoúfhodásának éve volt. A pártkongresszus feltárta a múlt fogyatékossánait, felvetette a problémákat és további célokat tűzött kt. A vitákban a problémák megoldásának, a célkitűzések elérésének hogyanja, mikéntje szerepelt napirenden. Megnevekedett a lávok ^

ňidámi°.?.ňmn, mert mii Itólč kísérték flauelemmel a nézetek kristályosodását és ezrek kértek szót Vitáztunk és újra vitáztunk. Ez vem baj. A vitában, az alkotó és főszándékú vitában diadalmaskodik az igaz ság — milliók igazsága. A nézetek cseréjének csalhatatlan rostáján k' hull a snlpb. Es ez jó — mindanynytunknak jó. Vitánkból nem hfänvzntt a szenvedély, az elfogultság, néha az egyoldalúsáa sem. Akadtak hanaoslroť* és nem hiányozták a konjunktúra-lo vágok sem, akik a múlt szavalásával, a hibák ostorozásával karriert szerettek volna megalapozni — a maguk számára. Nem, nem az ő, nem a hozzájuk hasonlók jövőjéről van szó. A mi jövőnk — milliók jövője a fontos. Es az őszinte szándék kizárólag csak ezt tarthatja szem előtt. Gyakran ítélték el a múltat azok is, akik ugyanazt a múltat évekkel ezelőtt lelkendezve éltették, dicsőítették. Tévedésükből ocsúdtak? Lehetséges. A vitában tőlük sem vontuk meg a szót, hogy a jövő nemzedékek bkuljanak és soha többé ne kelljen évek, évtizedek múltán mea culpázniok múltbeli tévedéseikért. Mi nem tagadhatjuk meg a múltat, ha vannak is fenntartásaink. A múltból jöttünk, felenlegt és eljövendő síkereink gyökerei is a múltba nyúlnak vissza. A múlt tagadásával önmagunkat tagadnánk. De szépíteni se akarjuk. A történelem kohójában úgyis leolvad minden máz. Az őszinteség a múltban és a jelenben egyaránt a bizalom és a szavahihetőség feltétele. Vannak, akik továbbra ts vitáznának. Az alkotómunka helyett is. Talán éppen azért, mert vitázni köntjnyebb, mint alkotni. Ám a vita sem lehet öncélú. A legszebb, legtisztább eltökéltség ts szappanbuborék marad, ha nem az életben, nem a mindennapi munkában szerzünk neki érvényt A vitát nem zárjuk le. De csak anynyit vitázzunk, hogy munkára, al~ kotásra ts maradjon időnk. Nemegyszer nyugtalankodtunk, türelmetlenkedtünk. Szerettünk volna minden kérdést egyszerre tisztázni, minden felmerült problémát azonnal megoldani. Azokat is, amelyekre az elmúlt másfél évtized kevésnek bizonyult. Ez is 1963-at jellemzi. Nagyot markoltunk, sürgettük önmagunkat és másokat is. S akadtak csalódottak, akik azt hitték, elegendő a varázspálca suhintása és egyszerre minden megoldódik. Nem történt így. Nem Is történhetett. A személyi kultusz maradványainak felszámolására nem elegendő egy év. Még az olyan vitákban, tettekben gazdag se, mint az 1963-as volt. A hibák, mulasztások felszámolása nem lehet egyszeri, sőt többszöri akció sem. Mindennapi mitrj?. kánk tartalma és az elkövetkező éveít programjának szerves része. A XII. kongresszus áthatotta egész életünket. Megelevenedett a közélet. S egyesek éppen 1963 pezsgésében döbbentek rá, hogy a tisztség nem kibérelt páholy. Az érdemek, a szocializmus ügyéhez való viszony mellett elsősorban a rátermettség és a képesség nyom a latba. Ezt a kongresszus után Ismételten és határozottan leszögezte a Központi Bizottság decemberi ideológiai plénuma is. Sokan saját tapasztalatukból győződhettek meg arról, hogy végérvényesen elmúlt az ideje annak, amikor kisebb-nagyobb tisztségekben elegendő volt mások gondolkodására támaszkodni és tálcán tálalt határozatokat teljesíteni, irányelveket végrehajtani. A társadalomépítés bonyolult feladatai csakis sablonoktól mentes alkotómunkával teljesíthetők. Nagy ügyünket csak milliók lelkesedése, milliók gondolkodása viheti előre. A párt maga tárta fel a hibákat, őszintén bevallotta és bátran vállalta őket. Már ez egymagában Is óriást erő tanújele. De ennél megnyugtatóbb, hogy a hibák orvoslásához máris hozzálátott. Elavult, de begyöpösödött módszereket kellett újakkal felváltani. A szólamok helyébe a hozzáértés lép. S a múlt év egyik legnagyobb hozadéka, hogy ennek a folyamatnak szabad utat nyitott. Egészen természetes, hogy a feltételek megteremtésétől a célig hoszszú, néha göröngyös út vezet. Célkitűzések és határozatok a mindennapi serény munkában kapnak élő tartalmat. A heves vitákban felkorbácsolt kedélyek lassan lecsillapodnak. A szenvedélyt felváltja a józan megfontolás. A szócsaták, nézetek tisztázása után következnek a dolgos hétköznapok. Ezek jegyében lépjük át az új esztendő küszöbét is. Búcsúzunk az óesztendőtől. Sok úffal gyarapította megújhodó életünket. De már a múlté — egy darabka történelem. Fordítunk egyet a történelem lapján és új fejezet írásába kezdünk. Búcsúzunk 1963-tól és reménykedéssel kezdjük az újat. Eltökélt szándékunk, hogy a tavalyi és tavalyelőtti célkitűzéseinket az új évben valóra Váltjuk. Ennek reményében köszöntünk, tif Esztendő! ZSILKA EÄSZLÔ Tlyenkor §z áj esztendő küszöbén mindenkiben felvetődik a kér* dés: Ugýan mit hoz a következő év, milyen eseményeket "yábavi az elkövetkező 36J& M^ egy

égli

i^ffl^Bk^^ ^ _

_ ^ ,„, iféptán meg e& ea?$feWsé£ nagy kérdéseiről, a béke kilátásairól. Szerkesztőségünk a következő kérdést tette tg különböző részein éí« kifeéíCFtl

3^^ (f/mm jOSfTARO HIRANÄ; éT Japáir'líllti^^ HENRI ALLEG algériai újságíró, TANIA CASTELLANOS kubai zene-: szerző, WALLACE JOHNSON siera leonei békeharcos, és mások vá») laszait. 'Világ proletárjai, egyesüljetek!