Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-13 / 343. szám, péntek

Antonín Novotný elvtárs beszéde (Folytatás a 2. oldalról) J egyenjogúság, kölcsönös elvtársi se Ezért pártunk támogatja a kommu- j gitség elvein alapszik, és a szociai e- f a mn-yrtalnm írót lami IÁKIii nom^tsf. í.

.. .í

.. -J „ nista mozgalom két legutóbbi nemzetközi tanácskozásán elfogadott határozatokat és nagyra értékeli az SZKP nagy szerepét e határozatok életbe léptetésénél és a nemzetközi kommunista egység érdekében visszautasít e határozatok dogmatikus-nacionalista revíziójára irányuló minden igyekezetet. Teljes mértékben megértjük, hogy az egyes országok különböző feltételei azt eredményezhetik, hogy eltérő módon valósítják meg a kommunista mozgalom közös irányvonalát. Döntő azonban a tudatos akarat megvé deni és kiharcolni azt, ami a kommunizmus nemzetközi és forradalmi érdekeit és a munkásosztály érdekei! szolgálja. Mindenkinek, akinek szívügye a kommunizmus és a kommunista pártok egysége, azon kell munkálkodnia, hogy megszűnjenek a viszályok és a nem kívánatos viták, és hogy az 1960. évi moszkvai Nyilatkozat alapelveinek figyelembe vételével megerősödjék a szocialista országok egysége. Pártunk a Szovjetunió Kommunista Pártja oldalán mindent megtesz azért, hogy ezeket a célokat minél előbb elérjük. Az utóbbi években pártunk hatalmas lépést tett előre az SZKP XX. kongresszusa tanulságainak érvényesítésében. A személyi kultusztól megtisztított lenini eszmék érvényesítésénél az első lépéseket már a Központi Bizottság 1953. decemberi ülésén és a CSKP 1954. évi X. kongresszusán tettük meg,, de teljes mértékben csak az SZKP XX. knogresszusa után. Nem engedtük meg, hogy ebben a folya • matban revizionista törekvések érvényesüljenek, fokozatosan leküzdöttük a dogmatikus megnyilvánulásokat és biztosítottuk, hogy a folyamat élén kommunista pártunk áll, melynek vezető szerepe összhangban áli a pártélet lenini alapelveivel. A CSKP Központi Bizottsága 1956ban az országos konferencián és ülésein olyan intézkedést hozott, melyek megerősítették pártunk egységét, kapcsolatát a dolgozókkal és társadalmunk politikai, erkölcsi egységét. Ebben jelentős szerepet játszott a társadalmunk életében elmélyülő szocialista demokrácia. Egyre széle sebb tömegek kapcsolódtak be népgazdaságunk irányításába és állam igazgatásunkba. Országos vitákat folytattunk társadalmunk további fejlődésének problémáiról. Az ez irány ban hozott intézkedések jelentősen elősegítették dolgozóink alkotó kezdeményezésének növekedését, szocialista gondolkodásukat, munkaerkölcsüket. Ez kedvezően hatott a termelőerők gyors fejlődésére, nép gazdaságunk fejlődésére, népünk élet- és kulturális színvonalának emelkedésére, az emberek közötti szocialista viszony megszilárdítására, dolgozóink erkölcsi és politikai egységének megerősítésére, a marxizmus-leninizmus és a proletár nemzetköziség alapján. Ezért pártunk XI. kongresszusa kitűzhette hazánk szocialista építésének irányelvét, és a XII. kongreszszus e céllal összhangban kitűzhette a szocialista társadalom további fejlődésének irányát. A XII. pártkongresszus határozatai alapján végleg felszámoltuk a személyi kultusz időszakának következményeit. Döntő lépés volt ebben a kérdésben a Központi Bizottság áprilisi ülése. A Központi Bizottság májusi és szeptemberi ülésén olyan intézkedéseket fogadott el, melyek lehetővé teszik, hogy a jövőben már soha többé ne nyilvánulhasson meg pártunk életében a személyi kultusz. A személyi kultusz okozta károkat kiküszöböljük, de alapjábarf véve már kl Is küszöböltük. A személyi kultusz nem tudta megállítani társadalmunk előrehaladását, nem változtathatta meg pártunk forradalmi alapelveit. A barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés, melynek 20. évfordulóját ma ünnepeljük, 4. cikkelyében kimondja, hogy „mindkét ország fejleszti kölcsönös gazdasági kapcsolatait, és kölcsönösen gazdasági segítséget nyújtanak egymásnak a háború után". így a szerződés megalapozta a csehszlovák—szovjet gazdasági kapcsolatokat. Az elmúlt húsz esztendő megerősítette Csehszlovákia Kommumunista Pártja politikájának helyességét, mely az objektív feltételekből kiindulva népgazdaságunk fejlődésében döntő mértékben a Szovjetunióra támaszkodott. Az együttműködés nélkül nem valósíthattuk volna meg gazdaságunk szocialista átépítését és nem építhet tük volna fel a szocialista társadalom anyagi-műszaki alapját. A Szovjetunióval folytatott gazda sági együttműködésünk a teljes lista világrendszer céljaival és érde keivel összhangban fejlődik. A nemzetközi együttműködés, és elsősorban a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésünk nagy előnyt jelent országunk létérde kei számára. Gazdasági kapcsolataink a Szovjetunióval tették lehetővé a csehszlovák gazdaság kulcsproblémáinak megoldását. Lehetővé tették, hogy a lakosság ellátására elegendő mennyiségű mezőgazdasági terméket biztosítsunk. Az 1945—1962. évek mérlege alapián megállapítjuk, hogy a Szovjetunió ebben az időszakban többek között 47 millió tonna vasércet, 16 millió tonna gabonát, 180 ezer tonna húst és hústerméket, több mint 157 ezer tonna vajat, körülbelül 66 ezer tonna gyapjút, több mint 630 ezer tonna gyapotot, több mini 17 ezer lánctalpas traktort, több tízezer különböző mezőgazdasági gépet és számos más terméket szállított hazánknak. Gazdaságunk folyamatos fejlődése, szempontjából rendkívül nagy jelentőségű, hogy iparunk számára állán dóan rendelkezésére áll a szovjet piac. Meg kell említenünk azt is, mit jelent számunkra a tudományos-műszaki kutatásban, a termelőerők fejlesztésében folytatott együttműködésünk. Az elmúlt években a tudományos-műszaki együttműködés keretén belül számos tervet, műszaki dokumentációt, vázlatot, technológiai folyamat ismertetését adta át nekünk a Szovjetunió és viszont. Leszögezhetjük, hogy a Szovjetunióval folytatott együttműködésünk megteremtette an nak feltételeit, hogy gazdaságunk a nagy államok gazdaságáéhoz hasonlóan fejlődjék, melyeknek gazdag nyersanyagforrások, széles piac áll rendelkezésükre. Ebből a szempontból nagy jelentőségű az a tény, hogy olyan nagy országgal állunk kapcsolatban, melynek gazdasága állandóan előrehalad, nem ismert válságot, mely a kapitalizmus gazdaságát jellemzi. Ezért kommunista pártunk XII. kongresszusán elfogadott irányvonalban azl a célt tűztük ki, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztás elveinek érvényesítésére fogunk törekedni, melyet a KGST tagállamok kommunista- és munkáspártjai, valamint kormányai képviselőinek 1962. júniusi és 1963. júliusi értekezletén hagytak jóvá. Érdekünk, hogy részt vegyünk a nemzetközi szocialista munkamegosztásban a KGST keretén belül. A nemzetközi szocialista együttműködés alapján továbbfejlesztjük gazdasági együttműködésünket a Szovjetunióval, mely rendkívüli megértést tanúsít a szocialista munkamegosztás gyakorlati kérdéseinek megoldásánál. A Szovjetunió ez irányú jóakaratáról újból meggyőződhettünk párt- és kormányküldöttségünk folyó évi novemberi látogatásakor. Ezt bizonyítják a tárgyalások eredményei, melyek nagy jelentőségűek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió gazdasági együttműködése szempontjából. Az SZKP és a Szovjetunió kormánya nagyvonalú megértést tanúsított jelenlegi szükségleteink, problémáink, gazdaságunk fejlődése Iránt. Ezért forró, elvtársi hála illeti az SZKP-t, a Szovjetunió kormányát és személyesen Nyikita Hruscsov elvtársat. A Szovjetunió megértését tanúsítja a csehszlovák—szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködéssel foglalkozó vegyes bizottság megalakulásáról aláirt szerződés. E szerv létrehozása fontos feltétele annak, hogy a KGST tevékenységével összhangban hatásosan kihasználhassuk a Szovjetunió és köztársaságunk közötti munkamegosztás feltételeit, melynek lehetőségeit országaink szerkezeti sajátosságai, gazdasági színvonala és földrajzi fekvése adják meg. Meggyőződésünk, hogy e bizottság munkájának eredményei nagy lépési jelentenek a Szovjetunió gazdasága és szocialista gazdaságunk további közeledése felé. Hasonló megértéssel és nagyvonalúan fogadták azt a kérésünket is, hogy közösen oldjunk meg egy fontos problémát, a Szovjetunióból hozott áru vasúti szállításánál! kérdését. A Mafovce—Veľké Kapušanyn keresztül a Kelet-Szlovákiai . Vasműbe vezető 88 km hosszú, széles nyomtávú vasútvonal közös építkezéséről kötött szerződés számunkra nagy jelentőségű. Jelentősen csökken az érc szállításának költsége és lehetővé válik az érc gazdaságos osztályozása többi kohónk számára. A Szovjetunió nagy anyagi, és szaksegítséget nyújt e vasútvonal építésében. Ez lehetővé teszi, hogy nagy megtakarításokat érjünk el az Igényes beruházási épít kezesnél és rövid időn belül megtévasútvonal építésének rüljenek fenségei. Örömmel üdvözöljük a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá gának döntését, mely az ifjúság építkezésének nyilvánította a vasútvonal építését. Ez a döntés és a több ezer fiatal munkája újból megmutatja, liogy a szocializmus építése ifjúságunk ügye. ^ Párt- és kormányküldöttségünk a Szovjetunió képviselőivel folytatott novemberi tárgyalásain a csehszlovák —szovjet együttműködés számos időszerű és távlati kérdéséről tárgyalt. Ezekét a tárgyalásokat követő kereskedelmi tanácskozásokon jegyzőkönyvet irt alá a Csehszlovák Szocia lista Köztársaság és a Szovjetunió Kölcsönös együttműködésünk történelmében a jövő évi áruforgalom lesz a legnagyobb, és jelentősen hozzájárul jövő évi tervünk teljesítéséhez. A Szovjetunió továbbá beleegyezett, hogy nagyobb mértékben vegyünk részt különböző szovjet létesítmények építésében, melyek összefüggésben állnak nyersanyag, tüzelőanyag és energiaszükségletünk kielégítésével. Külön ki kell emelni a vegyiparban folytatott együttműködés távlati fejlődésének jelentőségét. Mindnyájan tudjuk, milyen nagy szerepet játszik ez az iparág a termelés valamennyi ágazatában, valamint a dolgozók életszínvonalának emelésében. Ez az iparág a beruházás szempontjából nagyon igényes a költségeket, a berendezések műszaki és minőségi színvonalát illetően. Erről meggyőződhetünk Hruscsov elvtársnak az SZKP Központi Bizottságának jelenlegi ülésén tartott beszámolójából. Ezért rendkívül nagy jelentőségű számunkra, ha lehetőségünk nyílik a vegyipar feljesztése problémájának megoldásáru, a szakosítás és az összehangolás útján. Nem régi moszkvai tárgyalásainkon ezért elfogadtuk a szovjet elvtársak ajánlatát, hogy vegyünk részt a vegyipar fejlesztésében és ezen az úton biztosítsuk szükségleteink kielégítését. Mitjdaz, amit most elmondtam, távolról sem öleli fel szovjetunióbeli tárgyalásaink eredménye^. Őszintén mondom elvtársak, hogy figyelembe véve a szovjet elvtársak elvtársias megértését, tudatosítottuk, hogy még következetesebben és határozottabbak kell harcolnunk a felmerülő hiányosságok ellen. Ez a Központi Bizottság és a kormány összes tagjára, Nemzeti Frontunk valamenynyi szervezetének vezetőire, a vezető gazdasági dolgozókra, a szakszervezeti, gazdasági és állami Irányító szervekre, pártunkra és összes dolgozóinkra vonatkozik. Arról van szó, hogy hazánk minden polgára, akárhol is dolgozik, gép mellett, földeken, irodában, vagy tudományos intézetben, — tudatosítsa, hogy hazánk további felvirágoztatásáért, saját jó munkáján kívül még több igyekezetet kell kifejtenie a nyersanyaggal, országunk kincseivel, az anyaggal és az élő munkával való célszerű gazdálkodásért. Küszöbön áll az 1964-es év — mondotta Novotný elvtárs beszéde további részében. Nem titkolhatjuk, hogy a dolgozók nagy erőfeszítései ellenére nem sikerült teljesen leküzdenünk a súlyos tél következményeit és egyes fogyatékosságokat a tervteljesítésben. Ennek következtében a XII. pártkongresszust követő második évet is számos bonyolult problémával kezdjük, melyeket azonban minden áron meg kel) oldanunk. Az egyedüli helyes útnak azt tartjuk, hogy reálisan meggyorsítjuk a gazdaság fejlődését, s a legnagyobb mértékben, de amellett ésszerűen fokozzuk a társadalmi termelés hatékonyságát. Ennek feltételei hazánkban kétségtelenül megvannak. A kihasználásukhoz vezető utat megmutatják a XII. kongresszus irányelvei és a Központi Bizottság határozatai. Ezért a mai alkalomból felhívjuk köztársaságunk dolgozóit, hogy kezdeményező, alkotó munkával, kérlelhetetlenül szembeszállva mindazzal, ami fékezi és megnehezíti előrehaladásunkat, hatékonyan támogassák és váltsák valóra azokat az intézkedéseket, amelyeket kommunista pártunk szükségesnek tart, s amelyek jelenlegi nehézségeink határozott leküzdéséhez vezetnek. Novotný elvtárs beszéde további részében rámutatott a dolgozók, különösen

1 a bányászok és a szocialista munkabrigádok példamutató akcióira. Majd hangsúlyozta: A legfőbb dolog, amit mindnyájunknak tudatosítanunk kell az, hogy a népgazdaság további fejlődésének az életszínvonal emelésének és általában egész társa dalműnk fejlődésének biztosítása kizárólag a termeléstől függ. Ezért minden erőnket, egész szervező munkánkat arra kell összpontosítanunk, hogy az ipari termelés menete újból egyenletes legyen, s a legnagyobb mértékben hatékony. Meg kell szilárdítani a munkafegyelmet s növelni kell a mezőgazdasagi termelés belterjességét, s az ipari módszerek alkalmazását a mezőgazdaságban. Ezzel kapcsolatban Novotný elvtárs rámutatott, hogy valamennyi pártszervezetnek, minden kommunistának és öntudatos dolgozónak személyes felelősséget kell viselnie az egész társadalom és az állami érdekek betartásáért, a fogyatékosságok leküzdéséiért. A politikai és a hatékony szervező munkán kívül igen fontos a helyes bérpolitika és az anyagi érdekeltség érvényesítése. Az eddiginél sokkal erőteljesebben és következetesebben kell megoldani a XII. kongresszuson kitűzött egyik legfontosabb gazdasági és politikai feladatot — a mezőgazdaságnak az ipar' színvonalára való emelését — hangoztatta a továbbiakban Novotný elvtárs. Rajtunk áll, hogy maradéktalanul felhasználjuk mindazokat az eszközöket, amelyek a mezőgazdasági termelésben rendelkezésünkre állnak, elsősorban a mezőgazdasági és a szántóföldeket. Erre kell irányulni beruházásainknak Is. Mindent meg kell tennünk, ami erőnkből telik, hogy enyhítsük a külkereskedelmünkre háruló nyomást a gabonabehozatal tekintetében. E behozatal jelentős pénzeszközöket emészt fel, amelyeket jobban felhasználhatnánk termelésünk fejlesztésére és korszerűsítésére. Ez megköveteli vetésterületek előnyösebb felosztását a gabonafajták és a leghasznosabb takarmányfélék Javára. Meg kell javítanunk és idejében kell elvégeznünk a vetési és előkészítési munkálatokat. A terményeket a lehető legkisebb veszteséggel és késedelem nélkül kell betakarítanunk. Novotný elvtárs ezután a mezőgazdasági dolgozók állandósításának, korbeli összetétele megjavításának kérdéseivel foglalkozott." Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságban is jelentős szerepe van az anyagi érdekeltség növelésének, valamint annak, hogy az EFSZ-tagok munka-, szociális és kulturális életkörülményei egy színvonalra kerüljenek a népgazdaság többi dolgozóinak feltételeivel. Ha nem nyerünk meg a mezőgazdaságba fiatal és szakképzett embereket, ha nem tudjuk őket állandóan ott tartani, s ha nem tudjuk fokozatosan kiküszöbölni aZ~ idényszerű befolyásokat, akkor « mezőgazdaság problémáját-neni'oldjuk meg, — mondotta. Ezekkel az intézkedésekkel párhuzamosan aktív és céltudatos pénzügyi politikát kell folytanunk, amely megfelelő pénzügyi-kereskedelmi intézkedésekkel segíti a termelést. Továbbá pontosabbá és rugalmasabbá kell tennünk a tervezés egész módszerét, emelnünk kell az irányító munka színvonalát a terv alapján s arra kell törekednünk, hogy minden dolgozó fokozott mértékben felelős legyen a párt gazdasági politikája irányelveinek megvalósításáért úgy, hogy mindennek eredményeképpen 'helyreálljon a gazdasági fejlődés arányossága és létrejöjjenek a nép életszínvonala tartós emelkedésének feltételei. Nagy feladat hárul a pártszervezetekre és a párttagokra. Döntő mértékben tőlük függ, hogy egész életünkben milyen helyesen és aktívan érvényesül majd a párt akarata. A pártnak, hogy teljesíthesse feladatát, aktív, alkotó életet kell élnie. A pártnak a szocialista fejlődés feladatainak teljesítése során továbbra ls elsősorban a munkásosztályra kell támaszkodnia, amely a parasztsággal és az értelmiséggel szövetségben a fő erőt jelenti, s az egésfc Nemzeti Frontra kell támaszkodnia. Novotný . elvtárs a továbbiakban az ideológiai munkával foglalkozott. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a pártpropagandának, a párt egész eszmei és nevelőmunkájának, a társadalmi szervezetek és az állami Intézmények eszmei és nevelötevékenységének arra kell irányulnia, hogy a dolgozókat megnyerjék a termelésben a párt által kitűzött intézkedések megvalósításéért folyó harcnak. Ugyanakkor éiesen, kérlelhetetlenül pellengérezzék kl mindazt, ami negatív hatással van a gazdasági élet- fejlődésére, s ami gyengíti társadalmunk eszmei alapelveit. A párt a XII. kongresszuson s vazt követőleg a Központi Bizottság tárgyalásain nyíltan rámutatott mindarra, ami a múltban helytelen volt, amit leküzdöttünk, és feltárta jelenlegi nehézségeink okait, megmutatva egyben a nehézségek leküzdésének útját. Mi levontuk a következtetéseket életünk valamennyi területén, s kitűztük a feladatokat, amelyeknek következetes teljesítésétől függ gazdaságunk és szocialista társadalmunk további fejlődése. Az ideológiai munka legfőbb feladata — hangsúlyozta Novotný elvtárs, szüntelenül szilárdítani azokat az alapelveket, amelyekre pártunk, szocialista társadalmunk épült. Csehszlovákia Kommunista Pártja lenini pártként született és élt s e jellegét megőrzi azzal, hogy szüntelenül harcol a lenini igazságért, annak bármilyen dogmatikus, vagy revizionista beszennyezése ellen. Ez azt jelenti, hogy szüntelenül szem előtt tartjuk Csehszlovákia Kommunista Pártja vezető szerepének erősítését, eszmei és belső egységének, valamint az összes dolgozóval való szoros egységének megszilárdítását, élefünkben a demokratikus centralizmus és a szocialista demok-, rácia alapelveinek érvényesítését, a csehek és szlovákok, valamint a többi nemzetiség testvéri kötelékeinek megszilárdítását, egész népünk politikai és erkölcsi egységének megerősítését. Novotný elvtárs ezután a proletár nemzetköziség kérdéseit taglalta. Méltatta "a csehszlovák—szovjet barátsági szerződés felmérhetetlen jelentőségét. Örömmel és büszkén mondhatjuk ma is — mondotta — a csehszlovák— sžovjet szerződés 20- évfordulójának ünneDségein, hogy közöttünk és a Szovjetunió között szilárd egység uralkodik a nemzetközi kapcsolatom valamennyi kérdésében. E szerződés aláírása alapvetően megváltoztatta Csehszlovákia nemzetközi helyzetét. Szövetsége a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal azt jelenti, hogy végérvényesen elmúltak azok az idők. artíikor csak az imperializmus nemzetközi politikájának tárgya volt. Azáltal, hogy a szocialista Csehszlovákia nemzetközi téren szilárd helyet foglalt el a Szovjetunió oldalán, megvédheti nemzett érdekeit s a békeharchoz olyan aktív partnerként járulhat hozzá, amely kapcsolatait a nem szocialista országokkal a függetlenség és az egyenjogúság alapján fejleszti. A szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok terén a proletár nemzetköziség elvei váltak külpolitikánk alapjává; a gyarmati járomból felszabadult fejlődő országokhoz pedig a szolidaritás, a segítség és az egyenjogú együttműködés kapcsolatai fűznek bennünket. A többi országgal való kapcsolatainkban a békés együttélés és a gazdasági verseny alapelvei érvényesülnek és kölcsönös kereskedelmet folytatunk velük. A szovjet külpolitika alapelvei, célkitűzései és békés eszközei azonosak külpolitikánk feladataival, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja szab meg. Ez elsősorban a konstruktív szovjet javaslatokra vonatkozik, amelyek a békés együttélés politikájának támogatására irányulnak. Vonatkozik továbbá a Varsói Szerződés államai és a NATO-tagállamok közötti megnemtámadási szerződés megkötésére, az államok katonai költségvetésének csökkentésére, a váratlan támadás elhárítására irányuló intézkedések jóváhagyására, a tömegpusztító fegyverek betiltására, a nukleáris fegyverek terjesztésének betiltására, az atommentes övezetek létesítésére, nemcsak Közép-Európában, hanem a Balkánon és a Földközi-tenger körzetében, vagy Skandináviában is. Az alapvető nemzetközi politikai kérdések megoldásában nézeteinknek ez az egysége nemcsak deklaratív, hanem közös marxi—lenini és internacionális alapon nyugszik, a békés együttélés lenini politikájának alkotó érvényesítésén, melyhez tevékenyen hozzájárul minden szocialista ország. A békéért és a háború elhárításáért folyó harc kérdéseinek megoldásában való aktív részvételünkön kívül külpolitikánkban fontos helyet foglal el számos további kérdés, amelyeknek rendezésében mérhetetlen támogatást nyújt nekünk a Szovjetunió békés politikája. Különösen jelentős az a támogatás, amelyet a Szovjetunió a német probléma békés, valamennyi európai nemzet érdekeinek megfelelő megoldására tett erőfeszítéseivel nv®t nekünk. A német békeszerződés megkötésére s Nyugat-Berlin helyzetének rendezésere 1959 Januárjában tett szovjet javaslatok a német kérdésben folytatott külpolitikánk állandó feladatat és célkitűzését képezik. Tudjuk hogy nagy erőfeszítésekre van \szükség Németország kérdésének végle- „ ges békés rendezése s Nyugat-Berlin helyzetének megoldása érdekében — a békés együttélés elve és az európai béke szilárd biztosítékainak megteremtése értelmében. A Szovjetunió békés külpolitikája amely 1945 után a német haladó erők' számára lehetővé tette Németország torténeimében az első népi demokratikus állam - a Német Demokra(FolyUtás m 5. oldalon) 1983. december 13. * 8f sefi 3