Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-12 / 342. szám, csütörtök

Szövetségünk a Szovjetunióval hazánk fejlődésének záloga AZ ÚJ SZÓ SZAMÁRA IRTA: LUDVIK SVOBODA HADSEREGTÁBORNOK K ét évtizeddel ezelőtt nagy si­ker koronázta a cseh és a szlovák nép hosszas erőfeszí­tését, amelynek célja a haza létének, függetlenségének és szuverenitásának tartós és szilárd biztosítása volt Megszületett a csehszlovák—szovjet barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szer ződés. A leien és a jövő szempontjá bői kevés Ilyen rendkívül nagy hatá sú, valóban történelmi jelentőségű okmányt Ismer népeink eseménydús történelme. Bár két évtized aránylag rövid időt jelent egy állam fejlődé­sében, az elmúlt évek számtalanszor bebizonyították a csehszlovák—szov jet barátsági szerződés hasznosságát és fontosságát, s most, az ősi Kreml ben további húsz évre meghosszabbí­tották a szerződést. Az 1943-as csehszlovák—szovjet szerződés aláírása jelentős esemény volt antifasiszta nemzeti felszabadító harcunkban, amelyet a cseh és szlo vák nép a kommunista párt vezetésé­vel München, főként 1939. március 15-e után bontakoztatott ki. E küz delem célja nemcsak a nemzeti ön állóság visszaszerzése, hanem egy új jellegű, háború utáni Csehszlovákia kialakítása volt. A szerződés szilárd alapot adott nemzeti felszabadító har­cunknak, biztonságérzettel töltötte el a cseheket és a szlovákokat, hogy a Szovjetunió segítségével hazánk fel­Szabadul a fasiszta megszállók ural­Sia alól. A müncheni árulás és a esehszlovák burzsoázia behódolása történelmi lecke volt népünknek Megerősítette azt a meggyőződését, hogy a Szovjetunió, amely a veszély Idején a világ államai közül egyedül volt hajlandó segítséget nyújtani ha zánknak, a várható hitlerista támadás ellen, semmilyen áldozatot nem saj­nálva arra fog törekedni, hogy a München előtti határok keretében visszaállítsa államunk függetlenségét. A megszállt hazában nagy vissz­hangja volt a szerződésnek, lelt és ösztönzést adott az el­lenállás hatásosabb formálnak kibon takoztatására. A Szovjetunió a szer­ződés szellemében minden segítséget megadott népünknek nehéz, áldozatos és igazságos küzdelmében. Mi, akik fegyverrel a kezünkben a szovjet nép mellett híven harcoltunk a szovjet­német fronton, rendszeres, sokoldalú és igazi testvéri segítséget kaptunk, mely nélkül a fasisztákon aratott győ zelem elképzelhetetlen lett volna A megszállt köztársaságban a hazai partizánmozgalom ls önzetlen szov­jet támogatásban és segítségben ré­szesült. A szovjet partizánok ezrei harcoltak Csehszlovákia földjén, a vö­röskatonák tízezrei járultak hozzá a Szlovák Nemzeti Felkelés és a prá­gai felkelés győzelméhez. Hazánk földjén 138 ezer szovjet harbos ál­dozta életét azért, hogy győzelmesen befejeződjék Csehszlovákia népének felszabadulása a hitleri megszállás alól. Népeink becsületéért, szabadsá­gáért és függetlenségéért a fasizmus elleni küzdelemben közösen ontott vérrel megpecsételt harci kötelékeink örök időkre megtestesítik Csehszlo­vákia és a Szovjetunió népének meg bonthatatlan testvériségét. A Szovjetunió döntő szerepet Ját­szott szabadságharcunkban, melynek történelmi eseményeire emlékezve egy percig sem szabad szem elől tévesz­tenünk, hogy éppen a csehszlovák­szovjet szerződés szavatolja tartósan biztonságunkat. Méltán tölt el ben­nünket büszkeséggel az a tény, hogy soha többé nem kell átélnünk Mün­chen keserűségét és következményeit, mert szilárd szövetségi kötelékeink, a Szovjetunió katonai ereje és a szov­jet fegyverek fölénye örökre véd min­ket ettől. Hazánk biztonsága a múlt­ban soha sem volt olyan szilárd, mint ma, mert a történelem folyamán né peinknek soha sem volt olyan hatal mas és hű szövetségesük és barátjuk, mint a Szovjetunió A szerződés szellemének megfele Iően a háború utáni években megszi lárdultak, elmélyültek és tovább fej lődtek a fasizmus elleni közös har cokban klkovácsolódott, a múlt ha ladó hagyományaira épülő bensőséges csehszlovák—szovjet baráti kapcso latok Hálás népünk soha sem feledi gl, hogy a Szovjetunió — tekintet nélkül saját nehéz helyzetére — mindjárt a háború után következete­sen teljesítette a szerződés rendel kezéseit és jelentősen segített a há borútól és a német fasisztáktól fel­dúlt népgazdaságunk helyreállításé ban. Csakis az állandó és önzetlen szovjet segítséggel tudtuk eredménye­sen leküzdeni a háború utáni nehéz­ségeket. Nemzeti és demokratikus for radalmunkat a Szovjetunióval együtt­működve fejlesztettük tovább. Akkor Ismertük meg legjobban, milyen ba­rátunk és szövetségesünk a Szovjet­unió, amikor nemzeti és demokrati­kus forradalmunk szocialista forra­dalommá alakult át, különféle gazda­sági nehézségek merültek fel és a nyugati hatalmak a csehszlovák re­akcióval együtt meg akarták akadá lyozni előrehaladásunkat és a dolgo zókat meg akarták fosztani vívmá nyaiktól. A további húsz évre meghosszabbí­tott csehszlovák—szovjet szerződés ereje és életképessége abból ered, hogy a csehszlovák és a szovjet nép kitartóan hű proletár nemzetközisé­géhez, a marxizmus—leninizmus esz­méihez. Közös érdekre épül — ezek: a kommunizmus felépítése országaink­ban és az örök béke biztosítása vala­mennyi békeszerető emberrel egye­temben. Ez a szerződés életünk vala­mennyi területére kihat. O rszágainknak nagy előnyöket jelentő és a szocialista vi­lágrendszer közösségének fej lődéséhez és szilárdulásához nagy mértékben hozzájáruló kölcsönös együttműködésünk nagyon kedvezően tükröződik vissza gazdasági téren A gazdasági együttműködés fejlődésé nek legszebb bizonyítéka az a tény, hogy 1948-hoz képest tavaly a köl­csönös árucsere-forgalom hétszeresé re növekedett. Az elmúlt években szovjet nyersanyagszállítmányok nél­kül elképzelhetetlen lett volna gazda sági ágazataink gyors fejlődése. Ez különösen a kohóiparra vonatkozik, amely csakis a szovjet vasérccel ért el világszínvonalat. A Szovjetunió a legutóbbi három évben kétmillió ton­nával több vasércet szállított nekünk, mint amennyit Csehszlovákia 1920 és 1937 között a Szovjetunióból impor­tált. A szovjet nyersanyagbehozatal (vasérc, kőolaj, nyersvas, réz, gyapot stb ), valamint az állandóan fejlődő tudományos-műszaki együttműködés érdeméből — melynek új nagy épít­kezéseink (erőművek, vegyi- és ko­hóipari üzemek, a Kelet-Szlovákiai Vasmű stb.) szempontjából rendkívül nagy Jelentősége van és az áltála eredményezett megtakarítások mil­liárdokat tesznek ki, népgazdaságunk megfelelő szilárd bázist kap. A kölcsönös előnyök alapján fejlő­dő csehszlovák—szovjet gazdasági kapcsolatok biztosítják népgazdasá­gunk fellendülését. Míg az egyik ol­dalon nagymértékben szovjet nyers­anyag és élelmiszer behozatalára szo­rulunk, a másik oldalon szavatolt pia­cunk van gépeink és közszükségleti c/ikkeink értékesítésére, hisz ezeknek' több mint kétötödét a Szovjetunióban adjuk el. Sok szovjet gyárban, épít­kezésen és üzemben láttam működni a cseh és szlovák munkások és tech­nikusok gyártmányalt. A szovjet em­berek csodálják gépeink minőségét és gyakran hangoztatják, hogy a cseh­szlovák gépek és berendezések hozzá­járulnak népgazdaságuk eredményes fejlődéséhez. H azánk életének minden terüle­tére kedvezően hatnak a Szov­jetunióval ápolt testvéri kap­csolatok és szoros együttműködés. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez már a végleges állapot, mert még csak most kezdjük nagyobb mértékben megvalósítani az előnyös termelési kooperálást és szakosítást. Így az­tán elérjük azt, hogy népgazdaság­fejlesztésünk további szükségleteinek megfelelően korlátozzuk a gyártmá nyok elviselhetetlenül széles válasz tékát, és következetesen bevezessük a nagy sorozatokban történő, sokkal kifizetődőbb gyártását. A Szovjetunió­val kötött hosszú lejáratú kereske­delmi szerződéseink szavatolják, hogy áruinkért előnyös cserében olyan fontos cikkeket kapjunk a Szovjet uniótól, amelyek gyártása számunkra az elmúlt években előnytelen volt. Okmánygyűjtemény a nagy barátságról Csehszlovákia és a Szovjetunió kül ügyminisztériuma a csehszlovák­szovjet barátsági szerződés 20 évfor dulója alkalmából okmánygyűjteményi adott kl „Csehszlovák—szovjet kap csolatok az 1945—1960 években" cím mel. Az okmánygyűjteményből kitűnik, hogy-a proletár nemzetköziség és a megbonhatatlan testvéri barátság szellemétől áthatott kapcsolataink 1948 februárja óta még szorosabbá váltak, s az SZKP XX. kongresszusa után évről évre szilárdult Cseh­szlovákia és a Szovjetunió gazda­sági és tudományos műszaki együtt­működése, népeink közös harca a b^ kéért és a szocializmusért, az Időszé* rű nemzetközi kérdések megoldá­sáért. Országaink előnyös árucseréje mindkét fél javát szolgálja, a gazda­sági fejlődés gyorsabb ütemének el­érésére irányuló őszinte és céltudatos kölcsönös erőfeszítés eredménye. Ezért a napokban őszinte örömmel fogadtuk a két ország párt- és kor­mányküldöttségei által Moszkvában aláirt új dokumentumokat, amelyek hozzájárulnak kétoldalú együttműkö­désünk fejlesztéséhez. Csehszlovákia és a Szovjetunió népei testvéri szö­vetségének további bizonyítékai, ame­lyek elmélyítik és tovább fejlesztik országaink kölcsönös együttműködé­sét. z első megállapodás értelmében csehszlovák—szovjet gazdasá­gi és tudományos-műszaki együttműködési vegyes kormánybi­zottság létesül, amelynek figyelme arra fog összpontosulni, hogy együtt­működésünk ezen a téren a Jövőben szembetűnőbb eredményeket érjen el, mint az elmúlt években. A második egyezmény alapián a Szovjetunió se­gítséget nyújt egy széles nyomtávú vasútvonal építésében közös hatá­runktól Košicéig, ahol a legnagyobb csehszlovákiai kombinát, a Kelet­Szlovákiai Vasmű épül. A Barátság­kőolajvezeték után ez lesz a második fővonal, amelyen keresztül jelentősen meggyorsul és olcsóbbá válik a ha zánkba Irányuló szovjet nyersanyag­szállítás. Jelenleg nehéz számokban kifejezni, mennyi Időt, munkaerőt és költséget takarít meg nekünk, de így is bizonyos képet alkothatunk róla: a jelenleg hazánknak szállított évi vasércmennyiség hatmillió tonnát tesz ki, a következő években pedig növekedni fog. Jogos csodálattal és büszkeséggel mérlegelhetjük a gazdasági, tudomá­nyos és kulturális téren közös hasz­nunkat szolgáló kölcsönös csehszlo vák—szovjet együttműködés húsz évé­nek eredményeit. A büszke számadás láttán az a biztonságérzet tölt el min­ket, hogy szövetségben és együttmű­ködve Lenin nagy országával, nyu­godtan és magabiztosan haladhatunk a még szebb és fényesebb Jövő felé. A szocialista tábor hatalmával gyara­podott szovjet gazdasági és katonai erő a jövőben ls tartós biztonságunk, nyugodt, békés életünk szilárd bizto­sítéka lesz. H add lengjen zászlónk a szovjet zászlóval együtt a békében, zengjen ma és a jövőben is: Örök időkre a Szovjetunióval! Ez Csehszlovákia népének megmá síthatatlan elhatározása! Ä kelet-szlovákiai síkság nagy építkezése: A v i hor lá ti VÍZTÁROLÓ Három évvel a kelet-szlovákiai síkság rendezési munkálatainak meg kezdése előtt, 1956-ban, Királyhelme cen mezőgazdasági aktívét tartottak A megbeszélésen részt vettek a nem­zeti bizottságok, állami gazdaságok, EFSZ-ek vezetői és legjobb dolgozói. Az akkori összejövetelen távlati el gondolásként felvetették a folyók szabályozási munkálatainak szüksé gességét, az évről évre ismétlődő ár­vizek okozta mocsaras területek le­csapolását, hogy a tavaszi, őszi eső­zések következtében megduzzadt fo­lyók, patakok többé ne okozzanak elemi csapásokat, ne hordják el a bevetett és beérett termést, ne sem­misítsék meg a lakosság hajlékait. Akkor még csak mint elképzelés vetődött fel annak gondolata, hogyan lehetne emberi erővel, a technika és gépek segítségével nemcsak elejét venni az ismétlődő elemi csapások­nak, hanem a tudomány felhasználó sával a természetet az emberi bol­dogulás szolgálatába állítani. Ez hét évvel ezelőtt történt. A rész­vevők szétvitték a falvakba „a fan­tasztikusnak" vélt elképzeléseket: „Szabályozni fogják a folyókat, le­csapolják a mocsarakat, a kopár szikkadt földekre elvezetik a folyók vizét. Vízhálózatok, öntözó berende­zések épülnek, s a kelet-szlovákiai síkságon kétszer fog teremni a föld." 1963-at írunk. A „fantáziának" vélt elképzelésből kézzel fogható valóság lett. A garázdálkodó folyókat gátak közé szorították. 90 ezer hektárt le­csapoltak. Ahol azelőtt árterület volt, és csak savanyú fű termett, — ami ezen a vidéken 30 ezer hektárt tett kl, — az újból termó terület lett. Négy szivattyútelep, 153 kilométeren töltés és tőbbszáz kilométer hosszú csatorna épült. A hatalmas vihorlát! víztároló befejeztével, melyet a köz­nép „kelet-szlovákiai tengernek" ne­vezett el, gyümölcsösök, szőlőtelepí­tések keletkeznek, azonkívül a tároló vize 60 ezer hektárt tesz alkalmassá a vízgazdálkodásra. A kelet-szlovákiai síkság kulcs építkezésének számit a vihorláti víz­tároló. A mű építése már két éve fo­lyik. Küldetése: felfogni a Laborc, a Fekete Víz és a hegyekről lezúduló patakok vizét. Terjedelme jóval na­gyobb az árval „tengernél'. Hossza 3,8 kilométer, mélysége 5—16 méter lesz. Észak-keleten és délen hét ki­lométer hosszú és 16,5 méter magas gát övezi. A nyugati és délkeleti részt természetes hegyhát védi. Az építkezést a Prágai Mélyépítkezési Vállalat és a Prešovl Magasépltkezé­sl Vállalat michalovcel részlege vég­zi. A munkálatok költségvetése millió koronát tesz ki. A dolgozók jól végzik feladatukat, ez év tíz hónap­jában 110 százalékra teljesítették a tervet. A víztároló befejezésének ha­tárideje 1965. Minden jel arra mu­tat, hogy ezt a határidőt lerövidítik. 1964 őszén megkezdik a folyók vizé­nek bevezetését a tárolóba. A víztároló a michalovcei járás vlzszegény déli részét és Szóbránc környékének mezőgazdaságát fogja ellátni a szükséges vízzel. A Laborc folyónak új medret építettek. így le­hetővé válik a folyó vízfeleslegének megtartása. Az új meder és további csatornák vezetik el a folyó vizét a tárolóba. Innen újabb csatornák út­ján kerül majd a víz az öntözőberen­dezéseken át a földekre. A víztároló befejeztével megváltozik a környék éghajlata is. Tudvalevő dolog, hogy a kelet-szlovákiai síkságon van a legnagyobb ereje a napsugárnak. Ez a körülmény feltételezi, hogy a ter­mőtalaj nemcsak mentesül a felesle­ges vízmennyiségtől, hanem növek­szik a termőképessége is. Ezáltal csaknem az egész területen évente két, és néhol három termés is elér­hető. Példa erre a trhovistei szövet­kezet, ahol ebben az évben két ter­mést takarítottak be. Ugyanazon te­rülten korai burgonyából 150 mázsát, silókukoricából több mint 200 mázsát értek el. Még nem is oly rég a michalovcei járásban az árutermelés értéke hek­táronként megközelítőleg 2400 koro­nát tett ki. Jelenleg ez sokkal maga­sabb, viszont még a jelenleginél is több érhető el. Megközelítőleg 8—9 ezer korona. Mindezekből következik, hogy az említett beruházások folytán óriási lehetőségek nyílnak a kelet­szlovákiai síkság termőképességének növelésére, ezáltal az eddigi termelés színvonalának Jelentős fokozására. Tekintettel arra, hogy ezen a vidéken jelentősen gyarapodik az állatállo­mány, lesz elegendő istállótrágya és ennek következtében a Vihorlát hegy­ség déli lejtőjén az eddig kihaszná­latlanul heverő földterület termőké­pessége is növelhető. Lehetőség nyí­lik többezer hektáron nagy gyümölcs­ös szőlőtelepítésre. Még csak épülőfélben van a hatalmas víztároló, amely a jövőben már kedvezően befolyásolja a terme­lés növelésére irányuló igyekezetet. De már mutatkoznak az első jelei annak, hogy bőven megtérül mlnden, amit a vízgazdálkodás rendezésébe befektetünk. MÖZES SÁNDOR Ótvenhatszor olcsóbb a kőolaj szállítása Beszélgetés a Slovnaft igazgatóságán a Barátság-kőolajvezetékről Akik a szlovákiai vasúti fővonalak mentén laknak, az utóbbi években bizonyára megfigyelték, hogy a vágányokon egyre ritkábban robognak . végig kőolajjal megrakott szerelvények. A Čierna nad Tisou-i átrakodó állomás dolgozóinak is egyre több idejük marad a vasérc, a gabona és a legkülönfélébb gépek átrakására, mert néhány esztendővel ezelőtt me­rész gondolat született a szovjet és a csehszlovák kőolajipari szakembe­rek agyában: „Felépítjük a szocialista országok közöttt néhány ezer kilométeres kőolajvezetéket." Hogy az elgondolás valósággá vált, meg­érezte az egész ország: a vasutasok, mert csökkent azóta a pálya túlter­heltsége, az átrakodó munkások, mert a szállítás így lényegesen leegy­szerűsödött. Az ország gazdaságának is jelentős megtakarítást jelent a távvezeték felépítése, mert sokkal olcsóbbá tettük így a szállítást. Ivan Bystrianin mérnök, a Slovnaft Igazgatóhelyettese, az első, ezzel össze­függő kérdést kissé talán naivnak ts találta: — Gazdaságos volt-e felépíteni a Barátság-kőolajvezetéket? — Gazdaságos-e? Hogy a lehető legjobban megértsük egymást, a nagy szavak helyett hadd beszélje­nek a számok. Már 1960-ban — a vezeték elkészítése előtti évben — nem kevesebb, mint 1518 vasúti sze­relvényre volt szükségünk a Szov­jetuniótól vett kőolaj szállításához. Ebből könnyen kiszámíthatja, milyen drága „mulatság" volt a kőolaj vas­úti szállítása. Az 1518 szerelvény mozdonyainak kazánjaiban kereken 125 000 tonna szén égett el abban az évben. Ha a kőolajat továbbra is így akartuk volna szállítani, a legköze­lebbi években a határállomásról már ötven percenként kellett volna a tar­tály kocsiszerelvény eket indítanunk A mozdonyok üzemeltetésénél Így évente annyi szén égett volna öl, mint egy korszerű 165 megawattos hőerőmű kazánjaiban. De vasutalnk se bírták volna el a megterhelést. A mozdony- és teherkocsiparkot 140 vlllanymozdonnyai és 16 ezer vasúti tartálykocsival kellett volna kiegé szítenünk. Ez annyiba került volna mint a kőolajvezeték mindhárom sza­kaszának felépítése együttvéve. És itt a néhány százmillió koronás költ­séggel felépíthető átrakodó-állomást még nem is számítottuk, pedig a kő­olaj-vezeték hiányában erre szintén szükség lett volna. Ogy vélem, ezek a számok mindennél ékesebben bizo­nyítják, hogy a kőolajvezeték építé­sénél gyümölcsöző vállalkozásba fek­tették az ország pénzét. — Mikor térül meg a vezeték épí­tésével összefüggő beruházás össze ge? — Mielőtt elkezdték volna az épí­tést, a szakemberek alapos gazdasá­gi elemzést készítettek. Mindezt ösz­szevetve már akkor megállapították, hogy a kőolajvezeték a leggazdasá­gosabb vegyipari beruházások egyike lesz. Az eddigi eredmények már iga zolták a számításokat. A kőolajveze téken a szállítás ötvenhatszor ol­csóbb, mintha tengelyen szállítanánk a nyersanyagot. Ez azt Jelenti, hogy az üzemeltetés első négy éve alatt az építési költségek teljes egészében visszatérülnek. Ez más szóval azt is jelenti, hogy már a harmadik (az ür szág más részeiben vezető) kőolaj vezeték szakasz elkészülte előtt meg térül az egész építési költség. 1962 ben például 233 millió koronát tett ki a szállítás olcsóbbá tétele révén megtakarított összeg 1965-ben ez az összeg már 665 millió koronára emel­kedik, mert rohamosan fokozódik ná­lunk a hajtóanyag fogyasztása, s így természetesen a kőolajszállítás ís. Ti­zenkét év múlva — 1975-ben — már több mint másfél milliárdos megta­karításra számíthatunk e téren. — Egy termelőüzemet — a Slov­naftot ts — elsősorban bizonyára a nyersanyagszállítás folyamatossága érdekel. E téren szintén hozott vál­tozásokat a távvezeték felépítése? — Nagy változásokat hozott! A vas­utakon a teherszállítás függ az idő­járástól és sok más tényezőtől. A kő­olajvezetéken át a szállítást ezzel szemben gyakorlatilag semmi sem be­folyásolja. Régebben megtörténhetett, hogy például tartálykocsi hiányában szünetelt, vagy csökkent a kőolaj­szállítás, vagy az átrakodő állomáson nem a leggördülékenyebben ment a munka. Ma az ilyen tényezők már nem gátolhatnak bennünket. A Szov­jetuniónak van elég kőolaja, hiszen 1960-ban példul 175 millió tonnát jövesztettek ebből a rendkívül fontos ásványból, így a baráti országpt sem­mi sem gátolja, hogy teljes egészében eleget tegyen megrendeléseinknek. A Slovnaft dolgozóinak és az egész csehszlovák vegyiparnak nem kell félnie, hogy nem lesz nyersanya­gunk. Hiszen a tervek szerint 1965­ben a szovjet kőolajipar már eléri az évi 400 millió tonnás termelést. A ba­ráti együttműködés keretén belül Jut obből nekünk ls elég. A barátság-kőolajvezetéket tehát érdemes és gazdaságos volt megépí­teni. Feljegyezte: Tóth M. 1983. december 12. 6 ŰJ SZŐ 5

Next

/
Thumbnails
Contents