Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)
1963-12-21 / 351. szám, szombat
/ BZ individualizmus, mely tüntetve kinyilvánítja, hogy számára közömbös minden általános érdekű célkitűzés. Ifjúsági színpadainkra semmiképp se tartjuk odavalónak az unalmat és a szkepszist, s még kevésbé a szemtelen becsmérlő hangokat, amelyek romboló módon hatnak a fiatalok viszonyára társadalmi rendünkhöz. Nyugtalanító jelenség az is, hogy a munkahelyeken sokan különböző okoknál fogva távoltartják magukat a céltudatos nevelőmunkától. Annál fontosabb számunkra, hogy a fiatalság körében végzett nevelő munkát a fiatalok lakhelyén minden eszközzel támogassuk, s a nevelőrnunka súlypontját részben áthelyezzük a helységekbe. Mindmáig viszonylag kevés a helyicsoport és a klubhelyiség; a helyi nemzeti bizottságok és a polgári ügyek bizottságai kevés gondot fordítanak működésükre, vagy pedig nagyon szűk területre korlátozzák — gyűlések megtartására és brigád tevékenységre, s minden egyebet oda nem illőnek tartanak. Az ifjúság önáló akcióival szemben tanúsított elfogult bizalmatlanság a fiatalokat gyakran nagyon kétes „baráti csoportokba" hajszolja és elriasztja őket a CSISZ és más hivatalos" Intézmények akcióitól. Az ifjúsági szervezeteknek helyes irányba kellene terelni a fiatalok természetes vágyát a mozgás, szabadság, nyílt természet után, amit még Inkább fokoz az a körülmény, hogy a fiatalok nagy része városban él. Az ifjúság mai életének egyik megnyilatkozása a táborozás fellendülése, amit nem lehet egyoldalúan elítélni. Éppen ellenkezőleg a CSISZ-nek itt is elöl kell járnia. Fellendülésének azokat a pozitív vonásait, amelyek a fiatalok számára lehetővé teszik szabad idejük gazdag kihasználását a természetben, ami egészségüket is szolgálja, nem szabad szűkkeblűen elítélni. Csak rugalmas szervezési formákkal, a klubok és telepek kezdeményező tevékenységével, a tehetséges aktivisták érdeklődést ébresztő nevelőmunkájával közömbösítheti a CSISZ a társadalomellenes hatásokat, amelyek további elburjánzását semmiképpen nem tűrhetjük. Rá kell mutatni a kollektív-társas élet új lehetőségeire. Még mindig nem tudjuk kihasználni és felkelteni a fiatalok érdeklődését a testnevelés és a sport Iránt. Bár 1961-ben, a CSKP KB „A fiatalok körében végzett munkáról" című határozatának elfogadása után némi javulás volt észlelhető, mindmáig nem sikerült megvalósítani azt az elvet, hogy minden fiatal naponta legalább egy órát sportoljon. A Csehszlovák Testnevelési Szövetségnek és a Hadsereggel Együttműködők Szövetségének a CSISZ-szel karöltve elégséges számú edzőt keM szerezni, és kiképezni. Ki kell használniuk a már meglévő sportlétesítményeket és újakat kell építeni. Azt hiszem, itt az ideje, hogy támogassuk az idősebb elvtársakat is, ha az ifjúság körében kívánnak tevékenykedni, és tevékenységüket fontos közéleti ténykedés gyanánt kell értékelni. Egyelőre az ifjúság körében végzett munka nagyon megszenvedi a tapasztalt és áldozatkész emberek hiányát, olyanokét, akik fel tudnák kelteni a fiatalok érdeklődését, s egyben kihasználnák a megbecsülni való hagyományt is. A CSISZ feladata, hogy a tapasztalt és áldozatkész funkcionárusokat akkor is megtartsa, mikor túllépték már a megszabott korhatárt. A pártszervezeteknek és társadalmi szervezeteknek telies mértékben segíteniük kell ilyen irányú törekvéseit. A CSISZ és az iskola munkájában nagy jelentősége van a pionírszervezeteknek. Az ifjúság eszmei nevelését nem lehet a serdűlőkorra 32
