Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-21 / 351. szám, szombat

politikai oldala már semmilyen szerepet sem látszana, sőt mintha a politikai érettség követelménye niegkáioMtana bennünket a politika leegyszerűsített értelmezéséről, annak a fontos lenini tételnek vulgáris magyarázatáról tanúskodik, hogy az ökonómia elsőbb, mint a politika A fenti összefüggésekben nem állja meg helyét a szocialista társa dalműnk egységére való hivatkozás sem Ez az egység a fejlődés adott fokán nemcsak nem zárja ki, hanem feltételezi a pártos osztályállásfoglalást. Egészen a kommunizmus győzelméig az egész társadalom egységének magvát a munkásosztály hegemóniája képezi. Mindenütt, ahol helyesen értelmezik, az öntudatos állampolgárság a társadalmi feladatok felelős teljesítésének előfeltétele is. Az öniudatos álampolgári állásfoglalás, amelyet mindenkitől különbség nélkül megkövetelünk, a munkásosztály legfejlettebb erőinek a dolgozók valamennyi rétegére gyakorolt hatásának eredménye, és ellenkezőleg, egyenes tagadása azoknak az erkölcsöknek és szokásoknak, amelyek a burzsoá társadalom alapját képezik, s amelyek az emberek tényleges társadalmi egységét lehetetlenné teszik. Igaz, hogy egy nemzedék nem küzdheti le azokat az ősi hagyományokat és szokásokat, amelyeket a magántulajdoni kapcsolatok szenteltek meg. Az osztályszempont, a pártos szempont feladása — amelynek természetesen semmi köze sincs a szektáns felsőbbrendűséghez — azt jelentené, hogy előre letesszük a fegyvert, s lemondunk a kommunizmus távlatairól. S ezenfelül nem élünk légüres térben. A nemzetközi osztályfrontnak alkotjuk aktív részét, s felelősséget vállalunk a forradalmi világmozgalommal szemben. A kommunista forradalom győzelméért vívott történelmi harcot azzal is folytatjuk, hogy mint a szocialista világrendszer egyik tagja hatást gyakorolunk a többi országra Ugyanakkor azonban ki vagyunk téve a kapitalizmus hatásának is. Mindez polgáraink politikai fejlettségét igényli s nekünk nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az ideológiai front olyan kulcsfontosságú tényező, amely hazánkban a nemzetközi téren folyó osztályharc közvetítő szerepét tölti be. Igaz, mi sem volna rosszabb, mintha egy kézlegyintéssel felforgató elemnek nyilvánítanánk mindazokat, akik különféle dolgokban még nem látnak tisztán. Tudjuk, vannak ma is nálunk olyanok, akik még nem értenek egyet a szocializmussal. S nem hagyjuk figyelmen kívül az osztálygyökereket és az összefüggéseket azon emberek nézeteiben és cselekedeteiben, akik még a burzsoá társadalom kérlelhetetlen önzésében látják az erkölcs csúcspontját. Ezt jól tudjuk. De egész munkánkban a nép iránti bizalomból indulunk ki A néptömegek számára a szocializmus egész lényegénél fogva természetesen közeli. És végeredményben minden logikusan gondolkodó kell hogy rájöjjön a szocializmus történelmi elkerülhetetlenségére. Valamennyi társadalmi réteg kölcsönös közeledése, a társadalmi különbségek leküzdése lelentl szocialista társadalmi viszonyaink fejlődésének alapvető távlati irányvonalát Ezzel az irányvonallal összhangban és szocialista rendszerünk szellemében rendeződnek íogi viszonyaink is. A Nemzetgyűlés nemrégen néhány új törvényt hasvott jóvá. többek között az új családjogi törvényt, és a polgári perrend tartóst Rövi'io mev»-v yvalja az úi polgári törvénykönyvet a munka jogi rendet stb. Ezek a nagyarányú törvényhozó munkák, amelyek 21