Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-03 / 333. szám, kedd

A föld meghálálja a gondoskodást AZ ŰJ SZÔ SZAMÁRA ÍRTA: V. T A V R O V Az Azovi- és a Fekete-tenger part­jai mentén terülnek el a krimi terü­let szudaki, kirovszkojei, primorszkiji és leninszkojei kerületeinek földjel, melyeket egy évvel ezelőtt egyesítet­tek és a leninszkojei területi koliioz­stovhozigazgatóság hatáskörébe he­lyeztek. Sok ezer hektár került egy gazda kezébe: szántóterületek, rétek, kertek, szőlők. Jött a nyár, a sok gond és a meg­feszített munka időszaka. A gabonát betakarították, a földek pihennek. Az emberekre is ráférne a pihenés, de úgy látszik, a gabonagyárosok nem ís gondolnak rá. Inkább azon törik a fejüket, hogyan alapozzák meg a jövő évi jó termést. Mint tavasszal, most is már nap­kelte elött talpon álltak a gépesítők, de a legkorábban jelizar Buhin ter­melési szervező és felügyelő volt kinn a földeken. A frissen szántott föld­réteg fölött hajlongott, kérges tenye­rében maroknyi hantot morzsolgatott és vizsgálgatott. Szólt valamit az agronómusnak, s egy perc múlva tovább bicegett — ej, az a háborúi —, más földtáblára sietett ez a nyugtalan természetű em­ber ... A kommunista párt a mezőgazda­ság Irányításának átszervezése után nagy kötelességekkel bízta meg a szervezési felügyelőket', sokat remél tőlük. A felügyelők becsületbeli ügye, hogy beváltsák a hozzájuk fűzött re­ményeket. A leninszkojei szovhoz­kolhozigazgatóság keretében kilenc termelési felügyelő működik. Mind szakképzett emberek. Nagy tapaszta­latokat szereztek a párt- és gazda­sági munkában. Feladatuk: úgy han­golják össze a munkát, hogy a gaz­daságok jobban használják fel a tar­talékokat, szélesebb teret kapjon a technika és a tudomány a mezőgaz­daságban. A viszontagságos nyár még jobban megedzette Buhlnt. Elgondolkozott, eltöprengett a dolgokon, sok mindent felülvizsgált. Harcba száll ő akár a nappal, a széllel, otthonosan és ma­gabiztosan érzi magát a földeken. — Lehet, hogy némelyik ember számára újdonság, de én mindig így szoktam kint a földeken köszönteni és eltölteni a nyarat — meséli. A keresi sztyeppéket úgy ismeri, mint a tenyerét, keresztül-kasul be­járt ott minden talpalatnyi földet. Azelőtt a gép- és traktorállomás fő­agonómusa, majd a primorszkiji ke­rületi végrehajtó bizottság elnökhe­lyettese volt. Már akkor megszokta, hogy Ideje nagy részét ott töltse, ahol a termésért harcolnak. Jelizar most teljesen átköltözött a földekre: heteket tölt hol az egyik, hol a má­sik mezei munkacsoportnál. Tanul és másokat is tanít, tanácskozik az el­nökökkel, segít a legjobb kolhozok és szovhozok tapasztalatainak fel­használásában. Buhin tanácskozott a falusi kom­munistákkal, azután előterjesztette javaslatát: a gondjaira bízott mind a négy kolhozból alakítsanak egy komplexbrigádot. A Rogyina, a Rasz- ­szvet, a Rosszija kolhoz és a Ker­csenszkij szovhoz — mind különböző gazdaság. A szervezési felügyelő azonban megtalálta közös útjukat a termék bőség elérésére. Buhin egy alkalommal lelkére be­szélt Leonyid Lohinanovnak, a Rosz­szíja kolhoz elnökének. A gazdaság­ban nagyon magas — több mint 12 rubel — volt a szőlő mázsánkénti ön­költsége. — Gyerünk ki a szőlőkbe — Indít­ványozta Buhin. — Hát csak gyere — gondolta ma­gában az elnök. — Láttunk mi már mindenféle teljhatalmú megbízottat meg felügyelőket. Azelőtt is egymás­nak adták a kilincset... Kiderült, hogy a kolhozban fittyet hánynak az agrotechnikának és a gé­pesítés Is kullog. A várt „összeve­szés" elmaradt. Buhin barátian azt javasolta, nézzenek el a szomszéd szőlőgazdaságokba, amelyek eredeti szerkesztésű ekevasakat alkalmaznak a bokorközi megművelésre, gépekkel verik le a szőlőkarókat. A vendégek ott arra ís felfigyeltek, hogy repülő­gépek köröznek a szőlők fölött, s ami a legfontosabb: megtudták a szomszédoktól, hogyan küzdjenek a nagy termésért. S az eredmény? Miután a Rosszija kolhoz bevezette a sok „újdonságot", a szőlő termelési önköltsége a szom­széd gazdaságokéhoz képest a felére csökkent. Buhin elégedett — össze­veszés nélkül is rendeződtek a dol­gok, s most látogatókat hoz a Rosszi­ja kolhozba — a lemaradó gazdasá­gok szakembereit és vezetőit. Ez évtől kezdve valamennyi kolhozban al­kalmazzák a venyigék sorközi eltá­volítására alkalmas ekevasakat és gé­pezeteket. A múlt tél elhúzódott, hiány mu­tatkozott a takarmányban. Különösen a Raszszvet kolhoz állattenyésztő farmjainak voltak nehézségei. — De jó lenne néhány tonna olaj­pogácsa — mondta Buhinnak látoga­tása alkalmával Vlagyimir Sarejko kolhozelnök. — Az olajpogácsáról még beszél­hetünk — válaszolta Buhin, — de hallottatok-e takarmánybesavanyítás­ról? — Hallani hallottunk. Nem sokat ér az, meg aztán ki fog vele bajlódni. Buhin a szakemberek körében ke­resett lelkes vállalkozókat. Talált is. Alekszej Bakanov zootechnikusnak nagyon megtetszett az ötlet. Buhin­nal elmentek a Kercsenszklj szovhoz­ba, ahol már eléggé elsajátították a takarmányelkészí-tés új módját. Bu­hin Tamara Kovalenkót a Rosszija kolhoz zootechnikusát is elhívta a szovhozba. Kérdezősködtek, jegyez­gettek és maguk is bekapcsolódtak a takarmány elkészítésébe. Most már hittek az új eredményességében. A ta­kormánybesavanyítás, az élesztősítés megszokott módszerre vált mind a négy gazdaságban. Ezt a takarmány­Izesítésl módszert a tehén- ós sertés farmon, valamint a baromfitelepen is alkalmazzák. ... Jelizar Buhin járja a földet és állandóan töpreng. Egyszerű szovjet ember, kommunista. Állandóan úton van és örül az első sikereknek. Gyemjan Szinnyikov szervezési fel ügyelő nemegyszer törte a fejét, ho­gyan segítsen a Frunze kolhozon hogy teljesítse hústermelési felada tait. Latolgatott, számítgatott, milyen súlyban lenne előnyös a gazdaság és az állam szempontjából beadni a nö­vendégbikákat és sertéseket. Heves ^vitája támadt Alekszej Voiosin zop­technikussal, mert nézeteik sehogyan sem egyeztek. A zootechnikus dérrei­durral hajtogatta a magáét, Szinnyi­kov pedig igyekezett őt meggyőzni és a szabad idejében végzett pontos számításokkal lefegyverezni. Ha az ember hallgatja őket, hirtelenében nem tudja eldönteni, melyikük a zoo­technikus, ki viseli jobban a szivén a kolhoz érdekeit. Csak egy dolog világos: mindegyikük lelkes hazafi, a földnek, munkájának szerelmese. A szervezési felügyelő minden cse kélységre felfigyel. Mindig van né­hány szava a kukoricavetéssel, a brl gád munkaszervezésével, a munka erők elosztásával és egyéb problé­mákkal kapcsolatban. A föld ezt érzi is. Hálásan viszonozza a szeretetet és megjutalmazza a gabonatermelőt. ... Lenino-település és Keres város között valahol útjelző tábla hatalmas sárga nyila hirdeti: „Vinogradnoje — 2 km." Néhány évvel ezelőtt ez a felirat gúnyos mosolyt váltott volna ki az arra járókból. — Ki volt az a tréfás fickó, aki ezt a félsivatagi falut Vinogradnojenak nevezte el? Hisz nemzedékről nemze­dékre szájhagyományként öröklődött a hét kút, a sziklás, szikes földek bá­natának legendája. Ma ezrek halad­nak el a falu kertjei és szőlői mel­lett, gyönyörködnek a több ezer hek­táros virágzó gazdaságban. Mi min­den van ittl Illatos rózsaligetek és takácsmácsonya, mely a maga nemé­ben páratlan Ipari növény, kész nyersanyag, zöldség és dohány, cu­korrépa és borsó, csodálatos krimi búza és aranysárga kukorica. — Ez még csak a kezdet — mondja Nyikolaj Szergyuk tapasztalt párt­munkás, a leninszkojei szovhoz-kol­hozlgazgatóság vezetője. — Még sok küzdelmet kell megvívnunk, hogy a föld bőséget és örömet ontson az em­bereknek. Szergyuk, Buhin és társaik jól tud­ják, hogy nem könnyű dolog harcba szállni a természet szeszélyeível. Az új, ami most a faluban talajra talált, győzni fog, de nem egyszerre, mert a mag sem hoz mindjárt termést. (Novosztyi) TUDÓSÍTÓINK JELENTIK • Nálunk termelési oktató. Hadat üzentek a selejtnek A humennéi Chemko-üzemben már néhány hónapja tevékenykedik a CSISZ-tagok kiváló minőségű gyárt­mányokat készítő csoportja. Képün­kön: Mária Manasilová, aki bár jóval 100 százalékon felül teljesíti terv­feladatait, selejtmentesen dolgozik. (R. Berenhaut felv.J Megünneplik a barátsági hónapot A komáromi lakótelepi iskola ta­nítói és tanulói a csehszlovák—szov­jet barátság hónapját különböző ak­ciókkal ünneplik. Az 1—9- osztályos tanulók részére például könyvkiállítást szerveztek szovjet, csehszlovák és magyar szer­zők műveiből. A könyvkiállításnak nagy sikere volt. A kiállított köny­vek 90 százalékát megvásárolták. A közeli napokban könyvankétot rendeznek M. Gorkij és L. Tolsztoj műveiből. Iskolánk kultúrcsoportja is bekapcsolódott a barátsági hónap megünneplésébe. A 60-tagú pionír­énekkar és a tánccsoport a városban rendezett ünnepi akadémiákon sike­resen szerepelt. R. Gy. CSISZ-tagok vállalása Az alsóhutkai CSISZ-szevezet tag­jai évzáró taggyűlésükön elhatároz­ták, hogy a jövő évben 300 köbméter komposztot készítenek a szövetke­zetnek. Vállalták továbbá, hogy fel­javítanak 10 hektár legelőt és gon­dozásba vesznek ezer gyümölcsfát. M. P. Dicséret illeti őket A košicei járás szövetkezetesei kö­zül a marhahús eladás tervét elsők között az Alsó-MIšlel EFSZ tagok teljesítették. A tervezett 550 méter­mázsa hús helyett 585 mázsát adtak népgazdaságunknak a szövetkezet tagjai. Külön dicséret illeti ezért Veber István állatgondozót, aki a hízóbikáknál 1,28 kg-os napi súlygya­rapodást ért el. I. S. Több tejet adtak a tervezettnél A Gombai Állami Gazdaság dolgo zói a május'l párthatározat szellemé ben jelentős változásokat eszközöl­tek a tehenek takarmányozási mód­szerében. Eredménye a tejtermelés növekedésében mutatkozott meg. A gazdaság a tervezett napi 3400 literes tejeladási tervét az utóbbi hetekben nem egy ízben túlszárnyal­ta. A többlet néha a 800 litert is meghaladta. Az állatgondozók és fe­jők közül különösen szép eredmé­nyeket értek el Mikóczt Ferenc, Mi­chal Kác, František Fitúc, Kiss Fer­dinánd és mások. V. B. Értékes segítség Szükségben a segítség aranyat ér. Meggyőződtek erről a Strážske! Álla­mi gazdaság dolgozói ls. Az aszályos idő ugyanis nagy gondok elé állítot­ta a tejtermeléséről híres gazdasá­got. A takarmányhiány miatt csök­kent a tejtermelés, veszélyben forgott a tervteljesítés. Szorul helyzetükben a Český Te­šín-i Állami Gazdaság sietett a segít­ségükre. Egyre gyakrabban érkeztek a szénával és takarmányszalmával teli vagonok Český Tešinbol. A gaz­daságban egyszeriben fellendült a tej­termelés. Strážskén nem ls titkolják megelégedésüket, s folyvást keresik az alkalmat, hogy viszonozhassák az önzetlen segítséget. Egy ízben az albrechticei gazda­ságban leégett a sertésistálló, oda­égett a gazdaság egész anyasertés­állománya. Bajba jutott a gazdaság, nem volt miből pótolni a hízósertése­ket. — Több malacunk van a kelleté­nél, segíthetnénk az albrechticeieken — gondolták Strážskén. Az elhatáro­zást tett követte. A strážskei gaz­daság segítségével Albrechticén ls ki­láboltak a bajból. Ezzel kezdetét vette két állami gaz­daság barátsága, amely a jövőben is alighanem mindkettőjüknek hasznára válik. J. K. JluítuKa Vidéki képkiállítások Érsekújváron november végén nyílt meg — a Művelődési Otthonban — Ernest Zmeták és Matilda Cechová képelnek, Illetve grafikáinak tárlata. Ezt követi az Orosz Festészet 19. szá­zadi reprodukciós kiállítása. Az újvá­riak megismerkedhetnek ez alkalom? mal a forradalmilag előretörő, a cá­rizmus eszmeiségével szembeszegülő, új utat kereső Vándorkiállítóknak a műveivel, melyekét alkotóik a hatal­mas orosz birodalom kis városaiban, a fővárostól távol fiekvő vidékeken ál­lítottak ki, hogy azokat hozzáférhető­vé tegyék a nép széles rétegei szá­mára. Senicén a napokban rendezik meg a szlovák festészet válogatásának tár­latát, melyet késpbb Hollčon, majd Skalicán s azután- My|aván mutatnak be. B. J. — UJ FILMEK — az új bolgár filmvárosban Az 1944-es szeptember 9-1 felkelés viharos napjaiban született meg a bolgár filmművészet. Azóta a bolgár filmalkotók 70 játékfilmet, 800 tudo­mányos-, Ismeretterjesztő filmet, 1300 dokumentumfilmet készítettek. Három filmstúdiót láttak el legmo­akinek hőstette örök példa a felnö­vekvő neinzedéknek. Nikola. Valcsev rendező első, önál­ló alkotása az „Ivajlo" című, törté­nelmi film, amelyben több mint négyezer ember és ezer lovas szere­pel. Az „Ivajlo" a XIII. századi bolgár Margita Csudinova: „Utazás a szabadság felé" című filmben. dernebb filmtechnikával. Az Itt dol- történelem drámai fejezeteit eleve­gozó filmművészek szakismereteiket níti fel, a lázadások és az inváziók a Szovjetunió, Csehszlovákia és Len- korszakát. Ivajlo zseniális hadvezér, gyelország főiskoláin szerezték meg: aki a szegényparasztok hadseregét ez az alapja a bolgár filmművészet- Ternovo — a főváros — és Konsztan­nek, amely mind mennyiségileg, tln Aszen cár ellen vezette, mind minőségileg állandó növekedés- Vili Cankov, fiatal tehetséges szín­ben van. házrendező az „Utazás a szabadság Minthogy a három stúdió már nem felé" című filmet rendezte, a forga­tudja kielégíteni a fokozódó Igénye- tókönyvet Szvoboda Bacsvarova írta. ket, a kormány és a bolgár kommu- Hőse Elica, egy antifasiszta emig­nista párt határozatot hozott egy rán s leánya, aki még a hitlerista filmváros felépítésére. A filmközpont • hordák benyomulása- előtt tért visz­tervelt a bolgár és szov|et építők sZa Bulgáriába. •<­közösen dolgozták kl, az építő mun- Jánko Jankov rendező saját forga­n Bí kában önkéntes fiatal brigádok és főkönyvét rendezi: a „Mérhetetle-^"' Szófia lakosai ls részt vettek, társa- nek"-et, amelynek háttere a második dalmi munkájukkal. világháború. A film hősei: egy gép­Ez év szeptemberében ünnepélye- kocsiosztag tagjai — tizenegy gép­sen megnyitották a bolgár filmvá- kocsivezető. rost. Szófiától nem messze, kétszáz Zaharlj Zsandov rendező új filmje, holdon terülnek el az épületek, stú- a „Fekete folyó", egy favágó brigád diók, fotólaboratóriumok és műtér- településén játszódik. Ebben a prí­mek. mitív környezetben a rendező az ' A filmváros köz­pontja az egy épü­letben elhelyezett három, összesen háromezer négy­zetméter területű, a legmodernebb filmtechnikal be­rendezésekkel el­látott filmstúdió, amely évi tíz-ti­zenöt film forga­tására nyújt lehe­tőséget. Induljunk el a háromemeletes épületben: a tágas folyosókon felírá­sok: „Lovas", Mér­hetetlenek", „Uta­zás a szabadság felé", „Befejezet­len játék", „Ivaj­lo", „Igazgató és az éjszaka", „Fe­kete folyó" ... Íme, a most forgatott új filmek. együttélés etikai és erkölcsi problé­A forgatókönyvírók különböző máit ,á ri a elénk, nemzedékekhez tartoznak, sokan sa- s°k film témája a húsz éve szá­ját irodalmi alkotásaikat dolgozzák ba d Bolgár Népköztársaság. A bol­fel. Így Lolov Ljüben fiatal író „A &ár nép antifasiszta harcainak a kö­harcos halála" című elbeszélését al- vetkező filmek állítanak emléket: kalmazta filmre: a „Lovas" című -.Lánc" [író: Anzsel Vagenslein, ren­bolgár film forgatókönyvében pedig dező: Ljübomír Sarlandzsiel), „Küzel személyes élményeit írta meg a mai a városhoz" (író: G. Genov és T. bolgár falu életéről. A film rendező- Sztojanov, rendező: Gencso Gencsev), je Georgi Alurkov, dokumentumfilm ..Hajnalodik"" Lozan Sztrelkov „Fe­rendező volt. „Égnek a sátrak", „Em- lejthetetlen napok" című színdarabja ber a pufajkával", és más lírai han- nyomán (rendező: Szlegan Szarcsad­gulatú dokumentum-filmeket készí- zsiev). tett. A „Fogoly raj" és a „Lovas" Anton Marlnovics a kalandos-bűn­első önálló játékfilmjel. ügyi műfaj felé fordul. Andrej Gul­„ . . jáskin „Avakum Zahoz kalandja" cí­! S z!" S c^, sr ni l" ťe ií f 0 m a" ra ű nyomán az „Éjfél, ka­ga írta a „Szélmalom című gy e r- Ian d.. Imű f |, f t J£ mekfilmet, „Befejezetlen játék" című F„„ mÄQ li, K«n(ia„i tüi , i új filmjének ismét a gyermekek vilá- ^Ta' ľgaľé Ä ^^ÄjM ?vÄ Raín0 V' ľendez Ä , a játékfilmalkotókhoz sok új for­gatókönyvíró is csatlakozott. Felada- Georgi Janev és Nikola Gloenov tuk: 1964—65-ben új, friss színeket filmjei egy partizáncsoport életéről, hangokat és törekvéseket keresni és harcairól szólnak. Életre kel bennük megvalósítani. egy fiatal harcos: Mitko Palauzov, DANCSO HITROV Az „Éjféli kaland" egyik jelenete. fasizmus elleni harcban hősi halált hal. 1983. december 3. * (jj SZÔ 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents