Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-21 / 351. szám, szombat

stratégiáját és taktikáját. Ideológiánk hatékonyságát és erejét kénytelenek tudomásul venni osztályellenségeink is. Minél inkább növekedik mozgalmunk és minél inkább korlátozza a kapitalizmus szféráját, annál Intenzívebb és hevesebb a harc a szocialista és a burzsoá Ideológia között. Mindez nem áll ellentmondásban a békés együttélés politikájával, mely azt követeli, hogy tiszteletben tartsuk minden ország függetlenségét, szabadságát ós területi érintetlenségét. Mélységesen meg vagyunk győződve arról, hogy a munka felszabadítása a tőke uralma alól, a népek felszabadítása a gyarmatosítók és az imperialisták elnyomása alól, akármilyen formát ls ölt, megállíthatatlan történelmi folyamat; a népek nemzeti felszabadító harca és az osztályharc nem ismer semmilyen status quo-t. Ezt a harcot nem lehet exportálni, egy-egy ország népének ügye. De éppen olyan megengedhetetlen az ellenforradalom exportálása is, amelynek segítségével az imperialisták a múltban gyakran megpróbálták megmenteni a levitézlett politikai rendszereket és uralkodókat. A békés együttélés ki akarja küszöbölni a háborút, mint az államok közötti vitás kérdések megoldásának eszközét. A világháború szörnyű következményekkel Járt az emberiségre nézve. Minden politikusnak, aki tudatában van felelősségének, mindent meg kell tennie a háború kiküszöbölése érdekében. Vissza kell utasítani a hidegháború áldatlan megnyilvánulásait, a háborús konfliktusok felszitását, az észak-amerikai és más „veszettek" felhívásait, az atomerővel való fenyegetést, a nyugatnémet militaristáknak a NATO multilaterális atomerejének kiépítését Illető követeléseit, melyek teljesítése lehetővé tenné számunkra az atomfegyverek megszerzését. Ez a politika a háborús szakadék szélén tartja a népeket, és érdekeik ellen tör. És ellenkezőleg: a kereskedelmi és a gazdasági kapcsolatok fejlesztése a kölcsönös kulturális és tudományos értékek cseréje, a technikai tapasztalat- és Ismeretcsere, a turisztika kiszélesítése stb. — mindez nagyon hasznos az államok számára. Mindemellett a szocializmus további elterjedése s egyben a háború megakadályozásának lehetősége reális és megvalósítható, mert a kapitalizmus már régóta nem az egyetlen uralkodó világrendszer. A szocialista államok egysége és a békeszerető emberek összefogása gúzsbaköthéti az agresszorok kezét. Ezt az új helyzetet tudomásul veszik a kapitalista országok józan politikusai is és megnyilatkozásaikban egyre gyakrabban — többé kevésbé pozitív értelemben — fordul elő „a békés együttélés" kifejezés. Egészen érthető, hogy eszük ágába se jut tétlenül nézni a történelmi fejlődést, első sorban is a kommunista mozgaiom felsorakozását, a demokrácia és a béke erőinek felsorakozását. Épp ellenkezőleg, a békés együttélés szerintük való értelmezése fontos szerepet játszik abban a játszmában, melynek taktikáját napról napra változtatják: arra törekednek, hogy egyoldalú előnyöket szerezzenek, és lehetővé tegyék a burzsoá propaganda érvényesítését a szocialista országokban. Az mond|ák, hogy a békés együttélésnek, — ha azt akarjuk, hogy hosszú és tartós legyen —, magába kell foglalnia az ideológiák együttélését is. Olykor engedményeket ígérnek saját területükön is. abban az esetben, ha lemondunk „a marxista filozófia egy részéről". Szerintük ebben az esetben meg lehetne valósítani „az orosz kommunizmus és a hagyományos demokrácia" szintézisét. Mások a közös alapot a Nyugat keresztény civilizációjában látják, mely állítólag az egyetlen, ami 4