Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)
1963-12-20 / 350. szám, péntek
A CSKP Központi Bizottságának határozata (Folytatás a 3. oldalról) párti irányításának lenini elveitói Idegen a kicsinyeskedő parancsolgatás, gyámkodás, az eszmeileg és politikailag indokolatlan beavatkozás a művészi alkotásba; ugyanakkor kommunista elvszerűséget, a párttal és a néppel szembeni nagy felelősséget követelnek az alkotó művészektől. A párt vezető szerepének további elmélyítése a művészet és a kultúra terén feltételezi, hogy rendszeresen erősödni fog a pártnak a művészértelmiségre gyakorolt eszmei hatása, alkotóviták és nyílt eszmecsere révén szilárduni fog a művészértelmiség kommunista meggyőződése; növekedni fog a kulturális és művészeti intézményekben működő pártszervezetek és kommunisták felelőssége tevékenységük eredményelért, az eszmei élet kibontakozásáért, a párt kulturális politikájának megvalósulásáért. A CSKP Központi Bizottsága ügy véli, hogy nem kielégítően teljesítik a XII. kongresszus irányelveit, melyek nagyobb igényeket támasztanak „a kulturális és művészi front valamennyi szervének és intézményének politikai, szervező és alkotőjellegű eszmei tevékenységével, valamint az elméleti és a kritikai munka színvonalával szemben." A művészi szövetségek nem eléggé befolyásolják pártos szellemben területük eszmei alkotó tevékenységét és társadalmi aktivitását. Még nem küzdötték le kölcsönös elszigeteltségüket és a tagok elszakítottságát a szövetségek központi szerveitől. Más szakaszokon is hasonló a helyzet. Ennek leküzdése megköveteli, hogy a lehető legjobb feltételket teremtünk meg arra, hogy a szövetségek gondoskodása és igyekezete elsősorban az alkotás kérdéseire összpontosuljon; fokozódjék a szövetségek eszmei-politikai felelőssége sajtójuk színvonaláért és irányzatáért; csökkenjen és javuljon a művészi szövetségek és főként az önkéntes munka elvét gyengítő alapok fizetett apparátusa; fokozatosan lépjenek életbe olyan intézkedések, amelyek áthidalnák a művészet egyes területeinek kölcsönös elszigeteltségét, mert az utóbbi megbénítja az egész művészi front akcióképességét. A művészet és az esztétikai nevelés eszmei irányításának fontos eszköze a marxista műbírálat, esztétika és műelmélet. Társadalmi funkciójuk nagy igényeket támaszt az elméleti dolgozók marxista képzettségével, politikai fejlettségével és pártfelelősségével szemben. A bírálatnak ettől a funkciójától teljesen eltérnek a felelőtlen szubjektivizmus megnyilvánulásai, anjelyek megbontják az eszmei és az esztétikai szempontok egységének elvét, lebecsülik a társadalmi funkciót, és egyoldalúan fölé rendelik a formai szempontokat. Sok kritikai megnyilvánulás komolytalansága és fölényes hangja nemegyszer egyenesen eszmei zűrzavart kelt. Ezen a területen is kötelezően érvényes a párthatározatok és a pártmunka lenini elveinek sérthetetlensége. A művészetelmélet és a műbírálat további fejlődése megköveteli a kritikusok és a teoretikusok eddigi nevelési rendszerének és a teoretikai munkahelyek tevékenységének felülvizsgálását, a marxista gondolkodás fejlesztését különösen a realizmusnak a jelenkori szocialista művészetben jelentkező problémáival kapcsolatban; a felületesség, a szubjektivizmus, a történelemtől való eltérés leküzdését, a marxista esztétika fejlesztésének erőteljes támogatását az alkotóerők összpontosításával és együttműködésével. A nép kulturális színvonalának emelésében jelentős szerep hárul az építészetre, az élet- és munkakörnyezet és az anyagi kultúra egész területének kialakítására. Az életkörnyezetnek olyan tervszerű és céltudatos kialakítására törekszünk, amely kedvezően befolyásolná a társadalom anyagi és szellemi életének feilődését. Mindez megköveteli az építészet társadalmi jelentőségének emelését, valamint a gazdasági hatékonyság, a technikai haladás, a gazdaságosság és a célszerűség összhangba hozását az építészet magas kulturális és technikai színvonalával szemben támasztott jogos igényekkel; a képzőművészet szerves beilleszkedését e folyamatba, a képzőművészeti alkotás szoros kapcsolatát a nép szükségleteivel, a képzőművészet részarányának következetesebb érvényesítését az összes iparágak termelésében, ily módon széles terület kialakítását a művészet kifejező erejű társadalmi érvényesülésére. A Központi Bizottság ugyanúgy szükségesnek tartja a művészek társadalmi és gazdasági helyzete számos kérdésének megoldását társadalmunkban. Ezeknek az intézkedéseknek célja a művészek anyagi biztosításának összhangba hozása alkotásuk társadalmi és művészi értékével, a jelentős művek és művészi értékek megfelelő anyagi értékelésének tiszteletben tartása mellett. Ezzel egyidejűleg számos területen le kell küzdeni az elavult jogszabályok által konzervált, elavult, mesterségszerű viszonyokat. A CSKP Központi Bizottsága elvár ja, hogy az egész kulturális front magáévá teszi a kitűzött feladatokat, újabb kezdeményezést és aktivitást tanúsít a nép alkotóképességeinek fejlesztésében és kulturális fejlődésének biztosításában, hogy alkotó, pártos érdeklődésének súlypontjává teszi a kommunista nevelés, főként az ifjúság kommunista nevelésének eleven problémáit és erőfeszítést tesz hazánk két szocialista nemzete és összes nemzetiségei kultúrájának további közeledésére. A szocializmus további győzelméért folytatott társadalmi küzdelemhez elsősorban azok az új művészi alko tások járulnak hozzá döntő mértékben, „amelyek művészi hitelességgel ábrázolják a mai élet dinamikáját, gazdagítják az ember szellemi életét, hogy egész lényével átélje a mát, és tevékenyen küzdjön a kommunista jövőért". (A CSKP XII. kongresszusa). A CSKP Központi Bizottsága szilárdan bízik a művészi front alkotóerőiben és társadalmi felelősségében. Felszólítja a művészi értelmiségeket és a kulturális dolgozókat, hogy még szorosabban zárkózzanak fel a munkásosztályhoz, művészi alkotásaikkal és közéleti tevékenységükkel azonosítsák magukat a kommunista párt elveivel és politikájával és a párt vezetésével szilárdan haladjanak előre a CSKP XII. kongresszusán kitűzött feladatok következetes megvalósításáért. VI. k iMógiai tevékenység központja a kommunista párt s annak Központi Bizottsága A pártban összpontosul a tudományos megismerés és alkotó módon fejlődik a marxi—lenini elmélet, melynek alapján kidolgozzák az egész társadalom haladásának irányvonalát s megszervezik ezen irányvonal megvalósítását. Ennek keretébe tartoznak az ideológiai munka alapelvei is, amelyek a dolgozók tapasztalatainak tudományos elemzésein és általánosításán alapulnak. Ezek az alapelvek kötelezők valamennyi pártszerv és -szervezet, minden egyes kommunista számára. A párt akcióképessége szempontjából döntő jelentőségű eszmei és szervezeti egysége. Ennek nélkülözhetetlen feltétele a tárgyilagosan, elvi alapokon, a marxizmus—leninizmus pozícióiból következetesen folytatott nyílt véleménycsere, amely a pártszervezetek aktivitásának fokozására irányul. Benne újból és újból kialakul és pontosabbá válik a kommunisták nézeteinek egysége, kibontakozik és elmélyül önálló gondolkodásuk, ami a politikai tevékenység előfeltétele. A pártélet alapelvei a kommunisták feladatává teszik, hogy a párt belső problémáit a párton belül, az alapszabályzattal összhangban oldják meg. Az alapszabályzat elveit következetesen kell érvényesíteni minden szervezet tevékenységében. Szükséges, hogy a párt ideológiai munkájának állandó alapját az eddiginél sokkal nagyobb mértékben a társadalomtudományok fejlesztése képezze. Fő küldetésük, hogy a múltbeli és a jelenlegi állapot, a fejlődési irányzatok tudományos megvizsgálása, s elméleti általánosítása alapján segítsék a pártnak megoldani társadalmunk továbbfejlesztésének feladatait. A CSKP Központi Bizottsága sürgetően szükségesnek tartja leküzdeni a társadalomtudományok lemaradását a társadalom reális szükségletei mögött. Szükségesnek tartja, hogy a társadalomtudományok szorosabb kapcsolatban álljanak a párt politikájával, hogy a kutatás mentesüljön a szubjektivizmustól, s szilárd marxi— lenini módszertanra támaszkodjék. A társadalomtudományi intézeteket elsősorban olyan koordinációs központokként kell építeni, amelyek több munkahely aktív tudósainak széles körű hálózatára támaszkodnak. Meg kell javítani a társadalomtudományi kutatások egybehangolását, s létre kell hozni a feltételeket a fő kérdések komplex tudományos kutatásához. Fokozni kell a tudományos dolgozók szakképzettségét, meg kell szilárdítani munkabeli kapcsolatukat a párttal. Céltudatosan olyan ideológiai vitákat kell indítani, amelyek elvszerűek, megfontoltak és a tudomány fejlődéséhez szükségesek. Sürgető feladat magasabb színvonalra emelni az ideológiai munka irányítását. Következetesebben kell érvényesíteni a párt közvetlen eszmei vezetését, amelynek alapján az őszszes döntő eszmei hatőeszköz dolgozik, mint a sajtó, a rádió, a televízió, a film, a kiadók, a művészek eszmei alkotószervezetei és a kulturális népművelési intézmények. Az e szervezetekben dolgozó kommunisták közvetlenül felelősek a pártnak és a párt Központi Bizottságának. Tevékenységüket a párt fő Irányvonalával és a CSKP KB határozataival teljes összhangban kell fejleszteniük az alkotó kezdeményező szellem és a magas fokú kommunista öntudatosság alapján. Társadalmunkban a sajtó, a rádió és a televízió a legnagyobb tömeghatást! eszköz, amelyek a párt gondolatalt terjesztik, a dolgozókat a párt politikájának megvalósítására mozgósítják, állandó, élő, kezdeményező kölcsönös kapcsolatot tartanak fenn a párt és a tömegek között, s ösztönzik a nép kezdeményezését. Munkájuk színvonala az utóbbi időben emelkedik, jobban világítják meg a párt irányvonalát, bátrabban bírálják a fogyatékosságokat, a nyilvános és pártellenörzés szónoki emelvényeivé váltak. A sajté, a rádió és a televízió azonban elégtelenül segíti elé a haladé tapasztalatok elterjesztését és a jé példák népszerűsítését. A CSKP Központi Bizottsága a sajtéban, a rádióban és a televízióban elhangzó felelősségteljes bírálatot a hibák és a fogyatékosságok kiküszöbölése szempontjából fontos eszköznek tartja. A helyes bírálat azonban nem lehet csupán a tények felületes tükörképe, hanem szükséges, hogy a dolgok Ismeretében elemezze a bírált jelensé gek okait és céltudatosan elősegítse a fogyatékosságok leküzdését. Ebből a szempontból helyes a sajtónkban folyó vita, nyílt véleménycsere, a különböző szempontok egybevetése. A CSKP Központi Bizottsága elítéli azokat a törekvéseket, amelyekkel csökkenteni akarják a bírálat jelentőségét és elutasítja azoknak közömbös állásfoglalását, akiket tárgyilagosan megbíráltak, de a bírálatból nem vonják le a hibák helyrehozásához szükséges gyakorlati következtetéseket. Ugyanakkor azonban a Központi Bizottság megkívánja, hogy a szerkesztőségek alaposan felülvizsgálják a bíráló anyagokat s a legnagyobb felelősséget tanúsítsák a vitákkal kapcsolatban, amelyek nem lehetnek öncélúak, hanem az a feladatuk, hogy segítsék fő feladataink megoldását. Nem érthetőnk egyet olyan cikkek közzétételével, amelyekben a bírálat leple alatt más érdekek rejtőznek, s nem a hibák helyrehozására irányuló őszinte törekvés. Nem érthetünk egyet az örökös panaszkndással, a könnyelmű gúnyolódással, azzal, hogy támadják szocialista társadalmunk és pártunk alapelveit. Nyugtalanságot kelt. hogy sajtónk egy részében még különféle felelőtlen cikkek jelennek meg, amelyek elferdítik a párt irányvonalát, lebecsülik tevékenységét s a tömegek munkaeröfeszítéseit, az opportunista demagógia malmára hajtják a vizet, s kispolgári hangulatot keltenek. Ennek az állapotnak az okai a szerkesztőségi kollektívák kommunista ehhűségének és pártos felelősségének csökkenésében, egyes újságírók csekély mérvű politikai szilárdságában és körültekintésében, s egyes felelős dolgozók következetlenségében rejlenek. A Központi Bizottság a következő intézkedésekben látja a hibák helyrehozásához vezető utat: Meg kell erősíteni a CSKP KB és az SZLKP KB, valamint a CSKP kerületi bizottságai által gyakorolt pártos irányítást, a ffiszerkesztűktfil elvi szilárdságot, politikai érettséget és magas fokú szaktudást kell megkívánni, a szerkesztőségek irányításában meg kell szilárdítani a fegyelmet és fejleszteni kell a pártos nevelómunkát a szerkesztőségi kollektívákban. Meg kell javítani a Csehszlovák Újságíró Szövetség eszmei és szakmai tevékenységét, el kell mélyíteni és egységessé kell tenni az újságírók előkészítésének rendszerét, fejleszteni kell a szocialista zsurnalisztika kérdéseinek kutatását. Célszerű lesz felülvizsgálni a periodikus sajtó eddigi rendszerét, struktúráját és terjesztésének módszerét e sajtó célszerűsége, színvonala, irányzata és társadalmi hatása szempontjából. A sajtó fontos küldetése megköveteli továbbá, hogy fokozatosan megoldjuk a papírhiány problémáját, amely ma korlátozza a lapok és a folyóiratok példányszámát és terjedelmét. Ugyancsak meg kell oldani a nyomdaipar felszerelésének jelenleg! nem klelégítfi állapotát is. A Csehszlovák Televízlónak és Rádiónak alkotó módon és találékonyan fel kell használnia minden technikai lehetfiségét és kifejezési formáját arra, hogy javítsa a politikai műsorok adását, megjavuljon főként a híradás rugalmassága, nagyobb mértékben vegyen részt a fiatalok és a felnőttek nevelésében, műveltségük kiszélesítésében, hogy a közönségnek hozzáférhetővé tegyék a szocialista kultúra nagy értékeit, tanulságot és jó szórakozást nyújtsanak, emeljék a sugárzott műsorszámok eszmei, művészt és szakszínvonalát, tarkábbá és klfejezésteljesebbé tegyék a műsorok összetételét. A CSKP KB tekintettel arra. hogy társadalmunk életében szüntelenül növekszik a rádió és a televízió szerepe, valamennyi érdekelt szerv és intézmény feladatává teszi, hogy minden segítséget megadjanak anyagi és technikai ellátottságuk megjavítása érdekében. A kiadói tevékenységben a CSKP KB sürgősen szükségesnek tartja kedvező feltételek megteremtését az ere| deti alkotások fejlesztésére. Szükséj gesnek tartja továbbá a hazai és a I klasszikus világirodalom alapvető műveinek tervszerű felújítását, szükségesnek tartja a gyors reagálást a tudomány és a technika szükségleteire s a társadalom szempontjából szükséges alkotások kiadásának tevékeny támogatását. A népművelési tevékenység terén következetesen le kell küzdeni e tevékenység szétforgácsolódását s azt, ' hogy egyszerre több vágányon fut, el kell mélyíteni önkéntes jellegét, a pártszervek vezetése alá kell összpontosítani s figyelmét a dolgozók kommunista neveléséből adódó fő feladatokra kell irányítani. A párt eszmei nevelőmunkájának sürgető feladatai nagyobb igényeket támasztanak a kommunisták felkészültségével és tudásával szemben. A kommunisták és a pártonkívüliek politikai oktatása továbbra ls a pártpropaganda döntő részét képezi. A CSKP KB valamennyi pártszerv és szervezet feladatává teszi, hogy jobban szervezzék és irányítsák a párttagok és tagjelöltek marxi-lenlnl oktatását a CSKP KB-nak „A párton belüli nevelés továbbfejlesztése fő irányairól" 1962-ben hozott határozata alapján. Valamennyi pártszerv és szervezet feladata e nevelés eszmei színvonalának lényeges megjavítása s a konkrét feladatok megoldásával való összekapcsolása. A kommunistákat, főként a pártaktívákat céltudatosabban s rendszeresen arra kell vezetni, hogy alkotóbb módon sajátítsák el a forradalmi elméletet Marx, Engels és Lenin műveinek, pártunk határozatainak és dokumentumainak, az SZKP és a többi testvérpárt tapasztalatainak tanulmányozása alapján. Állandó figyelmet kell szentelni a propagandisták kiválasztásának, előkészítésének és nevelésének, gondoskodni kell eszmei és politikai fejlődésükről és tájékoztatásukról szemináriumok megfontolt rendszere és a Jelenlegi fő kérdésekkel kapcsolatos Ideológiai viták útján. A párt-, állami és gazdasági szervek és szervezetek vezető dolgozóitól nagyobb mértékben kell aktív ideológiai és tömegpolitikai munkát megkövetelni. A marxista műveltségű pártkáderek előkészítése és az égető elméleti problémák megoldása során növelni kell a Pártfőiskola — a CSKP KB mellett működő társadalomtudományi intézet — szerepét. A pártmunka alapvető módszere a tömegek meggyőzése és szervezése. A dolgozók bizalmáért vívott harc csak akkor jár tartós sikerrel, ha az emberek körében végzett türelmes munkával párosul, melynek folyamán nem marad megválaszolatlanul semmilyen őszinte vélemény, semmilyen hozzászólás. A párt tömegekkel való kapcsolatának elmélyítése mindennapos feladat. A párt alapszabályzata a párt funkcionáriusaitól és tagjaitól megkívánja, hogy személyes fellépésükkel példát mutassanak a kommunisták és az összes dolgozók közötti elvtársi kapcsolatok megszilárdításában. A pártszervek kötelesek szigorúan felelősségre vonni a bürokratákat, akik fennhéj -őan bánnak az emberekkel, vagy elzárkóznak előlük. A hatékony pártmunka megköveteli a propaganda és az agitáció bevált módszereinek, a nyilvános gyűléseknek, a dolgozókkal konkrét kérdésekről folytatott beszélgetéseknek alaposabb fejlesztését, s ebben a tevékenységben nagyobb rugalmasságra és harcosságra van szükség. Élénk és vonzó formákat kell választani, fel kell használni a korszerű technikai eszközöket, tekintetbe kell venni a dolgozók különböző rétegeinek sajátosságait, foglalkozásukat, korukat, műveltségüket úgy, hogy senki sem maradjon mentes a páit öntudatosítő és szervező hatásától. Ezért megengedhetetlen, hogy egyes szervezetek magukba zárkózzanak és ne végezzenek rendszeres politikai munkát az emberek körében, a munkahelyeken és a lakóhelyeken. A párt alapszerve* zete olyan központ, amelyből erélyesebben és offenzívebben kell megszervezni a politikai és az ideológiai tevékenységet. A dolgozók kommunista szellemben való nevelése valamennyi társadalmi szervezet feladata. A CSKP KB megállapítja, nevelő hatásuk még nem kielégítő s a társadalmi szervezetekben dolgozó kommunisták feladatává teszi, hogy minőségi fordulatra törekedjenek a nevelő hatás terén, elsősorban a tömegpolitikai munka fejlesztésével a munkahelyeken, a lakóhelyeken és az iskolákban. A CSKP Központi Bizottsága valamennyi pártszerv és szervezet feladatává teszi, hogy a CSKP Központi Bizottságának az ideológiai kérdésekkel kapcsolatos plenáris ülése eredményeit feldolgozzák terveikben és ennek alapján saját szükségleteik feltételei szerint valamennyi kommunista útján széles körű eszmei nevelőtevékenységet bontakoztassanak kl. Az ideológiai munka hatékonyságának konkrét eredményekben kell megnyilvánulnia a munkahelyeken, az alkotó s kezdeményező szellem kibontakozásában a dolgozók kollektívái erkölcsi és politikai érettségében, abban, hogy a dolgozók tevékenyen részt vesznek az irányításban és az igazgatásban, lelkesen terjesztik a marxi— lenini eszméket, aktívan megcáfolják az összes ellenséges és a pártnak idegen nézeteket. A CSKP Központi Bizottsága meg van győződve róla, hogy a párt-, állami és társadalmi szervezetek, minden kommunista a politikai, az eszmei és a szervező munka valamennyi szakaszán a legnagyobb erőfeszítéssel arra fog törekedni, hogy a XII. kongreszszus határozatai következetesen teljesüljenek, hogy a szocialista társadalmat sikeresen fejlesszük, s ezáltal megteremtsük a kommunizmus felé tartó további előrehaladásunk feltételeit. . __ % Itf & tél és ennek a gyerekek örülnek leginkább. Öf SZÍ) 4 * 198 3- december 20.