Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-19 / 349. szám, csütörtök

EG A MUNKA A KEZÜK ALATT Bár még csak a tél derekán vagyunk és az alvó természet ébredése még jó néhány hóna­pig is eltart, az Agrostroj jíčíni, roudnlcei, pelhrimovi és prostejovi üzemeiben a techni­kusok, konstruktőrök és a többi szakember minden gondja arra összpontosnl, hogy ta­vaszig minél több jó minőségű, nagy telje­sítményű géppel lássák el a mezőgazdasági üzemeket. És mert mindenképpen lépést akar­nak tartani a korszerű technikával, a beren­dezések, gépek továbbfejlesztése, a bevált pro­totípusok sorozatgyártásának bevezetése, sőt az űj ötletek megvalósítása is megszokott mun­kakörükhöz tartozik. • Mi a helyzet az Agrostroj üzemeiben? Erről a Mezőgazdasági Gépgyára­kat Egyesítő Vállalat dolgozói Cho­dovban Igen pontos áttekintéssel ren­delkeznek. Vállalatuk nem hiába töl­ti be az anyavállalat felelősségteljes szerepét, ami gondos irányító, koor­dináló és ellenőrző munkát Igényel. Emil Černý őkonómus és Zdenék Hrubý mérnök szívesen adnak felvi­lágosítást az egyes üzemekben folyó lázas munkáról. Mert ugye, nem cse­kély a hazai igények kielégítése mel­lett a KGST keretén belül vállalt kötelezettségek maradéktalan telje­sítése sem. S Termelési szakosítás és kooperáció — A nemzetközi megállapodások értelmében például a ŽM 330-as jel­zésű arató-cséplőgépek gyártását né­hány évvel ezelőtt Magyarországnak engedtük át — tájékoztat az őkonó­mus. — Mezőgazdasági üzemeinkben azóta a kitűnő SZK 3 és SZK 4 jel­zésű szovjet kombájnok örvendenek nagy megbecsülésnek. A gabona­rendrakó gépek előállítását Bulgária, a permetező- és öntözőberendezések gyártását pedig az NDK vállalta. Hrubý mérnök veszi át a szót! — Ha ebből a nemzetközi megál­lapodásból valaki az Agrostroj üze­• A műszaki fejlesztés útján A továbbfejlesztett mezőgazdasági gépek prototípusainak a próbaüze­melynek prototípusával a Szovjet­unióban ls nagy sikert arattunk. IjCi­váló teljesítőgépességű: a régi gep­meltetése mindenütt Jó eredménnyel £ ef viszonyítva naponta teljes egy - -- hektárnyival nagyobb területről sze­di fel a répát. Minden egyes gép, mintegy 3600 koronát takarít meg egy idényben. —• Csak az a kár — néznek egy­másra a szakértők, hogy ha el is ké­szítjük a gépek prototípusait, soro­zatgyártásukra mindjárt nem kerülhet végződött. Ezt egyébként a piacon megnyilvánuló rendkívüli kereslet, a megrendelések nagy száma ls bi­zonyítja. Ennek következtében ez év elején már megkezdték az SPKZ 160-as Jelzésű továbbfejlesztett ta­karmány-betakarító kombájn sorozat­gyártását, mely a hosszúszárú növé nyek: a kukorica, széna, szalma ka- so r- Próbaüzemeltetésük meglehető­szálására és betakarítására alkalmas. Teljesítőképessége? A vetett takar­mányfüvekből mintegy 160 mázsa, a takarmánygabonából pedig körülbelül 80 mázsa egyetlen óra leforgása alatt. — Kubában Is felfigyeltek erre a nagyszerű berendezésre — jegyzi meg az ökonómus. — A cukornád és a kukorica betakarítása a tovább­fejlesztett géppel — mely az eddig használt univerzális silőkombájn he­lyébe lépett— nemcsak azért elő­nyösebb, mert egyetlen gép évi meg­takarítása legalább 7000 korona, de azért is, mert az esőverte, elfekvő növények szintén könnyűszerrel be­takaríthatók vele. Hruby elvtárs arról beszél, milyen jól beváltak a két-kétsoros burgonya­ültető gépek. Sorozatgyártásuk már folyamatban van. Sikeresen kiállták a próbát. A trágyaszóró berendezés­sel kombinálható gép, mintegy há­sen hosszadalmas. Ez azért van, mert minden államnak mások az éghajlati viszonyai, a talaj összetétele is elté­rő, nekünk pedig olyan gépeket kell előállítanunk, amelyek lehetőleg minden ország követelményeinek megfelelnek. — Ez a bánata a pelhfimovi üzem­nek is. Ott is hasonló nehézségekkel küzdenek. Pedig de nagy szükség volna már a komplex gépesített szarvasmarha-tenyésztéshez szüksé­ges gépsorokra — sóhajtoznak a szakemberek. A fáradságos kétkezi munka kikü­szöbölése és ezzel a munkatermelé­kenység fokozása a többi közt a bur­gonya megfelelő raktározására és ánolására szánt gépsorok bevezetésé­től is várható. A gabonafélék és hü­velyesek célszerű tárolását elősegítő gépsorokat szintén türelmetlenül vár­ják a mezőgazdasági dolgozók. Sarka lépni szabad meinek tehermentesítésére következ- romezer örás kétkez i munkát takarít tetne, tévesen ítélné meg a helyze­tet. Mert ha a jövőben kevesebb gép­típust ls állítanak elő, a gyártmá­nyok mennyiségének és minőségének a fokozása — az üzemeken belül is végrehajtott szakosítás keretében — semmi esetre sem lebecsülendő tel­jesítmény. így például a célszerű munkameg­osztás során a répabetakarltő-gépek előállítását a többi között a jlőini üzemre bízták. A fejőberendezések a pelhfimovi, a burgonyaültető-gépek pedig a prostgjovi Agrostroj műhe­lyeiből kerülnek kl. • Megnyugtató eredmények Ilyenkor év végén legtöbbet a szá­mok mondanak. Az árutermelés ter­vét az üzemek előreláthatóan 13 mil­lióval szárnyalják túl és 101,5 száza­lékra teljesítik a tervet. A pótalkatrészekben a kilátások még ennél ls sokkal kedvezőbbek. Megértették, milyen nagy anyagi veszteséggel jár, ha a gépeket dolog­időben, mindössze egy kis csavar, vagy szelep miatt kell leállítani. Mennyire elkedvetleníti a gépészt az alkatrészek szinte hiábavaló hajszo­lása! Az idén várható 108 százalékos tervteljesítés — erre eddig az Agro­strojban nem volt példa — méltán válthat kl közmegelégedést. Černý elvtárs arról is tájékoztat, hogy az Agrostroj üzemeiben ez év­ben gyártott 107-féle típust képviselő 83 000 mezőgazdasági gép értéke meghaladja az 500 millió koronát. Jövőre, bár nem szándékoznak az ideinél több gépet termelni export­célokra, a terv, mégis 86 százalékkal több géppel számit, ami kb. 100 mil­liót kitevő devizakoronát jelent nép­gazdaságunk számára. Az egyesített hidraulikus 2—3 vátt­• Már nem a jöv5 zenéje A Mezőgazdasá gl Gépgyárakat Egyesítő Vállalatban a tudományos kutatómunkára Is nagy súlyt fektet­nek. Kísérleti Inté­zetünkkel karöltve olyan gépek szer­| kesztésén dolgoz­nak a szakembe­rek, amelyeknek teljesítménye az eddiginél is gazda­ságosabbá teszi a mezőgazdasági ter­melést. Ezt á célť követi például a RlCanyf Állami Gazdaság részére tervezett automati­zált baromfite­nyésztő berende­zés, mely a hús- és tojás nagyüzemi termelés lehető­ségeinek a megfi­gyelésére, ellenőr­zésére szolgál majd. ható vasa van. Az anyagmegtakarí- A mezőgazdasági üzemek komplex tás folytán az eke súlya átlagosan gépesítése, mint például a fejőtech­80—100 kg-mal csökkent nikában várható újítások bevezetése, a takarmánynövények brlkettelése, B Mit varnak az UJ esztendőtől? tablettákba préselése, és még szá­Amióta a világ fönnáll, az elődö- mos má s találmány megvalósítása ket az utódok váltják fel. — Ez az 'P arun k gondos munkáját dicséri, élet rendje — állapítja meg Hrubý Ezért do lgoznak a szakemberek most elvtárs. A gépeknél is ez a helyzet oly lázas an, ha odakint télbe borult Az eddigi kétsoros hidraulikus gépet i s \ m ben t azonban nagy a lassacskán kiszorítja a háromsoros f0 1' r6s á&- Eg a munka a kezük alatt, fejelő és felszedő cukorrépakombájn, KARDOS MÄRTA Az SPKZ—160 jelzésű takarmánybetakarító kombájn Ö VATOSAN, TAPOGATÖZVA ra­kom a lábam, megjontolva minden lépést, nehogy belesüppedlek a jeneketlen sártengerbe és szidom az áldóját, aki kitalálta a megköze­líthetetlen tanyákat. A házak előtt jobb és bal felé ágazik a cipőmarasz­taló massza. Egy t szekeres atyafit ál­lítok meg, hogy igazítson útba, hol találhatom a zoo technikust. Az os tornyéllel a hátam mögé bök: — Ahun jön ni! A képzeletben > meghosszabbított ostornyél végén egy szőke, kerék páros lány viasko­kodik a sárfolyam­mái. Hajába pajko­san belecibál a szél. Pontosan olyan, amilyennek Kugler fános üzem­vezető leírta. Aka­ratlanul is újra vé­giggondolom a Ko­súti Állami Gazda­ság üzemvezetőjével néhány pillanat tal előbb folytatott beszélgetést. «*» ROSSZ NAPOT FOGOTT FT — ezzel fogadott (megállapítása utólag nem igazolódott be). — Malacokat kaptunk Csehországból és hozzá osz­tottyk be őket. Egy kicsit dühös és el van foglalva, be azért próbáljon szerencsét. Aztán arről beszél, hogyan került Kovács Aranka a feketemajori rész­leg állattenyésztésének az élére. — Tavaly az érettségi után Jött ide a Komáromi Mezőgazdasági Iskolából. Szeretem a fiatalokat és megbízom bennük, de talán megérti, hogy min­den további nélkül irodai munkára Osztottuk be. Titkárnősködött. Akko­riban Feketemajoron egy fiatal mér­nök volt a zootechnikus. A nevét nem árulom el, mert alapfában véve nem volt rossz fiú, csak az állattenyész­téshez nem sokat konyított. Pályaté­vesztett ember volt. Meg kell ugyan hagyni, hogy állományunk nagyon rossz. Egytől-egylg beteg. A gyűlése­ken mérnök barátunk férfi létére nemegyszer elsírta magát, hogy 5 semmiről sem lehet. Inkáb felakaszt­ja magát, de nem marad. Bárhogyan törtem a jefem, nem tudtam, kit te­gyek oda, ha már a mérnök sem fe­lel meg. Akkor előrukkolt ez a lány, hogy ő szívesen elválalná. Nyughass — mondtam — habár már azelőtt is észrevettem rafta, hogy az irodában nem jól érzi magát. Nem akartam, hogy majd azt vessék a szememre, az igazgató egy fiatál, tapasztalatlan lányt tett meg zootechnikusnak. Am nem hagyott békén. Egyszer aztán, amikor már végképp kihozott a béke­tűrésből, azt mondtam neki: — Jól gondold meg, kislány! Már meggon­doltam — válaszolta önbizalommal. Gondoltam, majd levizsgázol ott, csak menj. Meglátod, hogy az élet nem olyan, mint ahogy azt a tankönyvek­ben írfák. Titkon azonban azt remél­tem, hogy hátha... Meg aztán én kértem az iskolából és ha annyira akarja... Februárban egy kicsit ne­héz szívvel egyeztem bele. A többit tudakozódja meg tőle. Annyit mond­hatok, hogy a nő nő marad, ha zoo­jt/fadar községről, mely J-'A kétezer lakosával a komáromi járás kisebb helységei közé tartozik, nem állítható, hogy szövet­kezeti falu. Akad még ben­ne egyénileg gazdálkodó is. A község határa dim­bes-dombos, s alig több kétezer hektárnál. A csak­nem kétezer hektár mező gazdasági területéből több mint ezerhétszáz hektár a szántóföld. A falu szövet­kezetének eredményei hosz­szú évek óta végre köze­Kiszemelt hektárok egyszer sem maradtak le a munkákkal. A tagsúg munkája minőségileg is Ja­vult s ez abban mutatko­zik meg, hogy ma már nem hat koronát kapnak egy­egy munkaegységre, mint a múlt esztendő első felé­ben, hanem tizet. A madari szövetkezet te­hát napról napra erősödik, A tagság tudatában van en­sós és savanyó „kell" megművelniük, de a feltörésre kiszemelt határ­részek is jóval megnövelik rületek rendezésére a jövő évben kerül sor... — De ez csak száztizen­hét hektár, a faluban pedig talajt 160-ról beszélnek...? — Talajművelési tervünk 1970-ig szól — folytatta a titkár. — Az említett ha­az EFSZ szántóterületét. De tárrészek rendezése után nemcsak szántóföldet, ha- a Pokolhegy-, a Kopanica­A 4—SaBP két-kétsoros burgonyaül­tető gép pesek, 8 mielőtt a községet nek, és jövőre már komoly felkerestük volna, azt hal- terveik vannak. De hogy a lottuk, hogy ma már meg- tervek meg is valósuljanak, felelő a szövetkezeti tag- tenniük is kell ezért vala­ság munkakedve ls. mit Hogy mit, ezt Szenei 7 millió korona értékű takarmány terven felül Ä szlovákiai takarmánykészítő üze­mek teljesítették a takarmánykészl­tés évi tervét. Legnagyobb érdeme ebben a vágtornócl, bratislavai és vaj­nory-i üzemnek van. A takarmány­készítő üzemek dolgozói vállalták, hogy az év végéig még 7 millió ko­rona értékű antibiotikus és fehérje tartalmú takarmányt, takarmánykeve­rékeket és korpát készítenek terven felül. Jő és örvendetes hír ez, István, a hatvanon túljáró de vajon bizonyítják-e ezt pártelnök így sűrítette ösz­kézzelfogható jelek? Nos, a falu lakosaival való rövid ismerkedés és beszélgetés elégnek bizo­nyult arra, hogy így véle­kedhessünk: Igen, vannak ilyen jelek! Vagy nem kéz­zelfogható bizonyíték az, hogy az idei őszi munkák­kal az előző évekhez viszo­nyítva jóval korábban — még november 24-én végez­tek. Az utóbbi két évben sze. — Fokoznunk kell a fe­lelősséget, a munkaked­vet... - ? — Mér csak azért Is — tette hozzá bizalmasan —, mivel tervbe vettük a ter­mőtalaj növelését... A falu dimbes-dombos határa valóban rászorul a szövetkezetesek ezen elha tározásának megvalósításé ra, Többnyire homokos, nem rétet és gyümölcsöst is nyernek. — Mikor kezdték el ezt a munkát? — kérdeztük a HNB-n. — Az illetékes szervek­kel karöltve — mondta Borsányl Béla titkár, — november 16-án mértük fel a szóba Jöhetó területeket, dombokat. (Kár, hogy nem vett részt e szemlén a já­rási mezőgazdasági terme­lési igazgatóság megbízott­ja!) Milyen eredménnyel zárult a felülvizsgálás? — Az ellenőrzést végző hattagú bizottság az Alsó­peres-dűlőn egy, a Nyuga­ti-átjárón ötvenhét, s a Vi­zesvégün pedig tizenöt hektárnyi területet jelölt ki feltörésre. Az utóbbin negyven hektárnyi rétnek megfelelőt is talált. E te­és a Melegoldal-dűlőkön a sor, melyeken a pokolhe­gyi négy hektárnyi termő­földön kívül fóleg gyü­mölcsösre alkalmas terüle­tet nyerünk. — Hány hektárt tesz kl majd a gyümölcsös? — Körülbelül harmin­cat... ... A madari szövetkeze­tesekről elmondhatjuk ezek után, hogy aligha tűz­hettek volna ki szebb fel­adatot maguk elé, mint amilyen a termőföld növe­lése. Ám azt is hozzátehet­jük, hogy ha lassan is, de jó úton haladnak. Most már csak az szükséges, mint azt Szenei elvtárs is meg­jegyezte, hogy tovább is fo­kozzák a felelősséget, a munkakedvet s a járás nyújtson nagyobb segítsé­get a falunak. KEZES JÖZSEF technikus is. Olyan rend van az ístál' lókban, akár egy divatszalonban. * ÓVATOSAN KEZDEM A BESZÉLGE­TÉST, gondolom, haragszik a malacok miatt. Ide hozták, de tovább nem töröd­, nek vele. Látni raj­ta, hogy azért nem dühös. Aztán más témára térünk át. Az Igazat megvall­ja a megszokott sablonos beszélge­tésre készültem. Ehelyett a sablon­mentes zootechni­: kus úgy belemele­- gedett, hogy ides­tova alig jutottam szóhaz. A végén még szerepet is cseréltünk. Alapo­san kikérdezett. Mosolyogva me­sélte el, hogy Ko­i móromban az isko­laigazgató se ked-. velte a lányokat. Azt tartotta róluk, hogy fölöslegesen tanulnak, mert úgy­sem mennek a termelésbe dolgozni, többnyire az irodákban maradnak. Hiába, néha az iskolaigazgató ls té­vedhet. Mert ez egyszer tévedett. A szerénu kis irodahelyiségben folytatjuk. Kimutatásokat rak elém. Megtudom, hogy naponta átlagosaji 8 liter tejet fejnek tehenenként, hogy 52 tehén, 95 hízó bika és 92 üsző tar­tozik a keze alá. Sőt, nemrégiben az újmajort részleget ls rábízták. — Nem tudom, kl hogy van vele, de én úgy érzem jól magam, ha gond­jaim, problémáim vannak. A gondtalan élet untatna. Hát, ami azt illett, ttt akad éppen elég problémája. Képzeljünk csak el egy egészen tönkrement állatállo­mányt. Amikor idejött, Feketemajor­ban 2,9 liter tejet fejtek naponta, az­óta 6,50 literre növekedett. Három hó­napja elnyerték az üzemi vándorzá$z• lót 3 egy ideig nem is szándékoznák megválni tőle. — Ha módomban állna, úgy össze­állítani a takarmányadagot, mirit ahogy szeretném — sóhajt. Kíváncsian kérdezem, hogy ezt h o­gyan csinálta? Nem félt ekkora fe­lelősséget magára vállalni? — Félni? — nevetve rázza a fejét. — Nem tudom, mitől kellett volna félnem. A legkedvesebb tantárgyam az állattenyésztés volt, abból is a gyakorlati rész tetszett a legjobban. Tudom, most azt gondolja rólam, hogy én egy egészen különös lány vagyok. Tálán igaza is van. Táncolni nem na­gyon szeretek. Moiorkerékpározni azt igen. A falusi fiatalok problémájáról beszélve mindig a szórakozási lehe­tőségeket, színházat, moztí, kávéháza­kat emlegetik. Mintha csak ennyiből állna az élet. Hát mi itt esős időben úgy el vagyunk vágva a világtól, hogy ilyesmire gondolni sem lehet. Marad az olvasás és a szomszédok tévéje. Azért egészen jól érzem ma­gam. Higgyje el, a magányban is van valami vonzó romantika. Azt tartom, hogy az ember először dolgozzon, az­tán követelje a szórakozást. En leg­alábbis örömömet lelem a munkában. így fejtegeti előttem a filozófiáját. Ne gondolja senki, hogy testi vagy lelki fogyatékosságban szenvedő, ezért különcködésre kárhoztatott leányról van szó. Csinos, fiatal és élénk, lelki kvalitásai pedig egyene­sen meglepőek. Nagy közvetlenséggel beszélget a kulturális élet bármely problémájáról, tájékozottságot és ér­deklődést árul el. — Jólesett, hogy az Igazgató meg­bízott bennem, hogy hitt nekem. Ta­lán azért is igyekeztem, hogy ne csa­lódjon bennem. Mert ugye, egy kom­munista, mint mondjuk az igazgató, nem tesz különbséget fiatat és idős között. Megérti a fiatalokat. Amíg az Istállókat járjuk, még Mastroiani és Elisabeth Taylor is szó­ba kerül. Utána még sok mindenről elbeszélgetünk, aztán az órájára te­kint és elnézést kér. Pártgyűlésre kell mennie. Nem párttag ugyan, de megy. Negyedik napirendi pontként az ál­lattenyésztés helyzetét tárgyalják meg és a jelentést Kovács Aranka olvassa föl. PALAGYl LAJOS Százezer tojással többet A mihályfal szövetkezeteseknek 195 ezer tojást kellett az idei terv alapján termelniük. Gazdasági viszonyaikhoz mérten sDk ez. ám a közös tagjai nem ijedtek meg. Márcsak átért sem, mert a tavalyi tervüket is teljesítették, annak ellenére, hogy baromfitenyésztésükben kedvezőtlen volt a helyzet. A szövet­kezet dolgozói, tekintettel az idei terv­re, már a múlt év decemberében elha­tározták, hogy intenzivebbé teszik a ba­romfitenyésztést. A közös tagjainak el­képzelése helyesnek bizonyult. Ennek eredménye, hogy november végéig nem 195 090, hanem 270 ezer tojást adhattak a közellátásnak. Az év végéig még 100 ezer tojással termelnek többet. VLADIMÍR BALA2IC, Rovinkg tu RZÔ 4 * 1963 december 19.

Next

/
Thumbnails
Contents