Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-19 / 349. szám, csütörtök

filág proletárjai, egyesüljetek I QJSZÓ SZLOVÁKIA KOHHUNISTA PARTJA KÖZPONTIB1ZOTTSÁ6ÁNAKNAPILAPJA Bratislava, 1963. december 19. csütörtök • 30 fillér • XVI. évf. 349. szám A gazdáik Teljesen elcsendesedett a határ, majdnem mindenki elmond hatja: végeztünk. Idejében, jókor. Biztos helyre került a kapások termése, s néhány kivétellel a szövetkezetek befejezték az Őszi mélyszántást ls. Eljött a számolgatások, latolgatások Ideje. Nemsokára megkezdődnek a zárszámadások. Kiosztják a szövetkezetek a részesedést, a jutalmakat, megemlékeznek a nagy munkákban élenjárókról, majd a poharazga tás közben vidáman folyik a tere-fere... Természetesen, amíg elkészül egy-egy szövetkezet zárszámadási közgyűlésére a beszámoló, soksok munka, olykor éjfélig tartó parázs vita tarkítja a hosszú téli estéket. Az egész év munkáját, egy nagy gazdaság tevékenységét tükröző zárszámadási beszámolót nem ls olyan könnyű elkészíteni. Hiszen a beszámolónak világos képet kell adnia a tagság életéről, a gazdálkodás sikereiről, sikertelenségeiről. Magyarázatot kell adnia arról ls, miért nem tudják kifizetni a tervezett részesedés teljes értékét, s ml okozta, hogy egy-egy termelési ágazatban nem tudták teljesíteni a tervet. És még igen sok részletkérdést kell megvilágítani ahhoz, hogy elkészüljön a reális, az egész esztendőt helyesen értékelő gyűlés alapanyaga. Az élet bonyolult. Nem különben így van ez a szövetkezetekben is. Különösen az idén vár nehéz munka a könyvelőkre, az EFSZ-ek vezetőségi tagjaira. Az elmúlt tél, a tavasz és nyár nem igen hajtotta a vizet a szövetkezetesek malmára. Egynéhány termékfajtából — különösen a gabonafélékből — nem mindenütt érték el a tervezett hektárhozamokat. Sok szövetkezet adósa az országnak az állattenyésztési termékekből. Kiváltképpen a tejeladás tervének teljesítése okoz nagy gondot. Márpedig azt a szövetkezetek minden egyes tagja tudja, ha valamiből nem teljesítették a tervet, nem ls lesz teljes a részesedés. Az Ilyen szövetkezetekben bizonyára elégedetlenkedik majd a tagság, hogy kevesebbet kap az egységekre. Sőt akadnak esetek — az elmúlt évek zárszámadásainak gyűlései ls bizonyítják — ahol majd a fejők, az etetők húzzák a gyűlésen a rövidebbet, miért maradtak alul, miért nem teljesítették az árutermelés tervét. Az egészséges elégedetlenség nem elítélendő. Nem azért, mert van benne olyan valami, ami a hibák okozóit felfedi és a szövetkezet vezetőit azok kiküszöbölésére készteti. Jó, ha a zárszámadási közgyűlésben a tagság nem csupán a részesedés-kimutatást, meg az eszem-iszomot látja, hanem jó alkalomnak véli a bírálat és önbírálat kibontakoztatására. És ezért van évek óta oly nagy varázsa az évzáró taggyűléseknek. Ezért készítik oly nagy gondossággal, sokszor hetekig a gyűlés anyagát. Ezért segít ebben a nagy munkában kétszeres odaadással az üzemi pártszervezet, sőt a járási pártbizottságok Is érdemben támogatják ez időben a szövetkeze teket. Örvendetes az egészséges nyugta lanság, mert ez azt is jelenti, hogy a tagság nem vesz tudomásul min dent csupán fejbólintással. Min dent az időjárás számlájára se lehet írni. S ezt a tagság ls Jól tudja. Ne vegyék rossz néven hát 0 szövetkezet vezetői, a termelés irányítását, szervezését végző fczakemberek, ha a rossz gazdáiadás tükre kodásért kissé őket is elmarasztalják. Bizony, ahol évek óta baj van a tejtermelésben, vagy a hústermelésben, ott gondosan meg kell vizsgálni az emberek felelősségét. S ugyanezt kell tenni azokban a szövetkezetekben ls, ahol évek óta hurcolt, mindeddig gyökeresen nem orvosolt gazdálkodási panaszokról, rendellenességekről, szervezeti lazaságokról, termelési kudarcokról s ebből következően alacsony részesedésről adtak számot az évi közgyűlések. A gazdálkodás Igazi tükre legyen a zárszámadási beszámoló, a közgyűlés. Olyan tükör, amelyben nemcsak a hibák megállapítása látható, hanem a hibák okozóit s megszüntetésük módját ls. Ebben az idén először Igen sokat segíthetnek a szövetkezeteknek a járási termelési igazgatóságok, a termelés közvetlen felelős irányítói, szervezői, az oktatók ls. A szövetkezetekben most sokat emlegetett dolog a részesedés. S meg kell a tagságnak azt ls magyarázni, miért Jut kevesebb, ha pedig több jut, azt ls meg kell indokolni, miért. Természetesen ez sokkal könnyebb. Am nem szabad kitérni a kényes kérdések elől sem. A termelési oktatók javarésze már megismerte a rá bízott szö vetkezetek életét. Nagyjából azt ls tudják, hol szorít a csizma. S a tagság, az egész közvélemény szeretné tudni, miért csökkent például Szlovákiában a munkaegységek átlagos értéke. Arra is kíváncsiak sokan, miért tudta teljesíteni a dunaszerdahelyi járás a tejfelvásárlás tervét, s Idáig már több ezer literrel toldotta meg a tervezett eladást. A szomszédos komáromi járás pedig több millió liter tejjel tartozik az országnak. Olyan kérdések ezek, melyekre a zárszámadási közgyűléseknek elfogadható választ kell adniuk. És még más. Sokszor hangozta tott dolog. Kevés a gép, nem győzzük a munkát. Mi talán úgy mondhatnánk ezt, gép van elég, csak az a baj, hogy a szövetkezetekben nem használják ki gazdaságosan a gépek erejét. Aratáskor sok szövetkezet nem akart más gépet, mint a nagyteljesítményű SZK-4-es kombájnt. A ZM-30ast már úgyszólván sehol sem akarják. Baj az, ha igényesebbek a gépekkel szemben a szövetkezetesek? Nem, ám sokszor ez az igényesség túlzásba megy. És az is baj, hogy nálunk még kevés egyetemes gépet kap a mezőgazdaság. Az időszaki gépek, a néhány hétig tartó munka végeztével a gépszínekben, vagy legtöbbször a szövetkezetek gazdasági udvarán rozsdásodnak. Úgy látszik, a fejlett mezőgazdasági országokkal összehasonlítva mégis kevés a gép. Miért? Dániában egy állandó mezőgazdasági dolgozóra 12 hektár föld megművelése jut. Svédországban 20 hektár, nálunk 6 hektár. Az említett országokban ennek ellenére is sokkal jobb terméseredményeket érnek el. Ez is bizonyítja, milyen nagy szerepe van a mezőgazdaságban a gépnek, persze nem olyan gépnek, amelyik csak parádéra van, hanem amelyiket az esztendő bármely időszakában gazdaságosan ki lehet használni. Sok, sok kérdésről beszélnek majd a zárszámadási közgyűlésen S így jó, hiszen ha a gazdálkodás Igazi tükrének mondtuk a zár számadási beszámolót, akkor annak hű képet is kell adnia, olyat, hogy bárki nyugodt lelkiismerettel belenézhessen, s ne csak a múltat mutassa, hanem a Jövőt is tükrözze. A kladnói Egyesült Acélmüvekben Václav Pele öntő kollektívája egy hőn ppal ezelőtt kötelezettséget vállalt, hogy egy húnap alatt 150 csapolást végez az ívkemence javítása nélkül. Az öntők szavakat állták s felajánlották, hogy 200 csapolást végeznek javítás nélkül. Képünkön Václav Pele (második jobbról) kollektívája. (J. Dezort — CTK — felvétele) A zárszámadások küszöbén Itt a számvetések ideje • Az adósság érezhető a munkaegységek értékén is • Ahol jól dolgoztak, jut a részesedésre is • Reálisabb terveket a jövőben A hosszú, kiadós ősz után az élet behúzódott a felvakba, s a korán beköszöntő tél a rügyfakadásig szünetelteti a mezőgazdasági munkát. Fal vainkat azonban nem a tétlenség jellemzi. A szövetkezeti gazdák ottho nnkban, a vezetők pedig az Irodákban vetnek számot az elmúlt év eredményeiről, ki-ki a maga módján elkészíti az eltelt tizenkét hónap gazdasági mérlegét. A nyugat-szlovákiai kerület szövetkezeteiben az elmúlt évhez képest mintegy 10 százalékkal emelkedik a munkaegység értéke. Szlovákiai viszonylatban azonban nem beszélhetünk hasonló eredményekről, mert az előzetes számítások munkaegységenként 2—3 koronás csökkenő irányza tot mutatnak. Az okok közismertek, nem termeltek szövetkezeteink anynylt, mint amennyi a tervezett munkaegységek értékét a megállapított színvonalon tartotta volna. Az a ren geteg tej- és húsmennyiség, amellyel a mezőgazdasági üzemeink adósai maradtak a közellátásnak, most az év végén az anyagiakban bosszulja meg magát: több helyen veszteséggel zárják az esztendőt. Kiszelőn, a losonci járás egyik Jól gazdálkodó szövetkezetében őrömmel készülődhetnek a zárszámadásra. A betervezett munkaegységek értékét egész éven át 24 koronás színvonalon tudták tartani. Igen ám, de több mint 18 ezer liter tejjel, két vagon hússal adtak el többet az államnak, s már közel félmillió koronájuk jól kama tozik a takarékban. A komáromi Járás szövetkezeteiben sem érheti a tagokat meglepetés, döntő többségük az előlegeken kívül még részesedést ls fizethet a ledolgozott munkaegységek arányában. Rosz szabb a helyzet a nyitrai járásban. A szövetkezetek több mint harminc százaléka mérleghiánnyal zárja az esztendőt. Nagycétény, Geszte, Gerencsér, Menyhe és még más helyeken nem hogy részesedésre nem számíthatnak, de hónapok óta már az előlegek kifizetésére sem futotta. Senki sem tagadhatja, ez idén sem volt jó a gabonatermés, viszont a kukorica, a takarmányra vetett növények terméshozama kétszeresen pótolni tudja a hiányt. Természetesen az említett szövetkezetekben a takarmányok termelésére sem fektettek súlyt, és most saját bőrükön érzik a mulasztást. Miért kell éppen most az év vége felé hangsúlyozni ezeket a tényeket? Elsősorban azért, mert közeleg a jövő évi termelési-, pénzügyi tervek előkészítésének az ideje, melyeknél szintén be kell tartani az arányt. Hiába terveznek egyes helyeken 20 koronás munkaegységet, ha nincsenek meg rá a reális feltételek. A rosszul gazdálkodó szövetkezetekben általában a tervkészítés csak a vezetőség gondja volt, s a tagságot rendszerint mellőzték. így aztán a legjobb elképzelések sem kerülhettek be a tervekbe, háttérbe szorult a kezdeményezés. Az pedig nem titok, hogy a szövetkezeti gazdák nélkül elkészített tervek csupán megszokott akták maradtak, nem tükrözték viszsza a közös gazdálkodás igazi életét. Nem árt tehát, ha a Jövő évi elképzeléseknél ezeket a szempontokat sem fogják mellőzni, s akkor a következő alkalommal sokkal gazdagabb lesz a zárszámadás. (th) VASUTASAINK ÉLETÉBŐL Nehéz műszak után LEGADAZABB ELLENSÉG: A HÓ ÉS A FAGY • AZ UTASOK SEM MIND ANGYALOK • NAGYVONALÚBB MŰSZAKI FEJLESZTÉST A KÖZLEKEDÉSBEN .LÔKHAJTÄSOS" VASUTASOK szolgálatba, így meggyőződhetett róla, hogyan köszöntött be az Igazi tél. — Kedden hajnalban Indultunk, mondja. Először Érsekújváron keresztül Komáromba mentünk. Ez a vonalszakasz rendkívül sokat szenvedett a hóvihartól. Néhány órával a hóesés kezdete után már elég gyakran meg kellett állnunk egy-egy hótorlasznál. Pedig a vasút műszaki egységei, a hóel takarítók sem nézték tétlenül az ítéletidőt. Utunk során meggyőződhettünk róla: attól is sok függ, hogy egyik-másik állomás, vagy vonalszakasz mennyire viseli szívén a télre való felkészülést. Visszafelé egy kis vargabetűt csináltunk. Nyitrán és Leopoldovon keresztül egy gyorsvonatot kísértem Bratislavába. Ezúttal miég az előbbinél ls több dolgunk akadt, mert a hófúvások miatt kiesett néhány személyvonatot ls ml helyettesítettük. Érsekújvártól Leopoldovig minden állomáson megálltunk. Nehéz dolga volt a vonatkísérő személyzetnek, mert az utasok enyhén szólva nem a legelőzékenyebben viselkedtek. Eleinte szinte késés nélkül haladtunk, de később sokszor maguk az utasok nehezítették munkánkat. Ilyenkor az utazóközönség Is több megértéssel viseltethetne munkánk fránt. A „Iökhajtásos" hőeltakarító. Tél elején talán senki úgy nem figyeli a meteorológiai intézet jelentéseit, mint a vasutasok. Érthető, hiszen a zimankós, téli idő elsősorban az ő munkájukat nehezíti meg. Az idén aránylag koráin leesett az első hó, — kedden reggel a télapó alapos szélvihar kíséretében megrázta szakállát. Az ország egyes részein negyed méternél ls vastagabb hóréteg borítja a földet. Mondanunk sem kell, hogy ez jelentősen megnehezíti a vasutasok munkáját. A váltóknál és a jelző berendezéseknél állandóan résen kell lenni. A kedd reggeli hóvihar miatt elsősorban Dél- és Délkelet-Szlovákia vasutasait mozgósították. A hófúvásokban végzett első „meghosszabbított" műszak után ellátogattunk a bratislavai főállomás pihenőjébe, ahol a munkájukból hazatérő vasutasok éppen a téli „főpróbáról" beszélgettek. A pihenőbe Is behallatszik egy furcsán süvítő hang. Csodálkozik ez ember — gondolván, hogy ebben az ítéletidőben is gyakorlatoznak a lökhajtásos katonai vadászgépek. De aztán mikor «z egyik mozdonyvezető Prokeš (CTK) felv, (Folytatás a 2. oldalon] A LEGNEHEZEBB SZAKASZ A DÉLI VONAL Štefan Révay az imént érkezett csak haza egy elég hosszú körútról. Éppen a hóvihar kezdetekor lépett