Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-16 / 316. szám, szombat

MAROKKÓI ÚTIJEGYZETEK A gólyák országa Egy teherautó narancsrakománnyal hajmeresztő s sebességgel száguld előttünk és nem hagyja magát megelőzni. Érthető ls a sofőr sietsége, mert Marokkóban nagyon alacsony a Járművezetők fizetése, így aztán a Közép-Atlasztól a casablancai kikötőig nem engedélyezhetnek maguknak pihenőt. Nem csoda, ha a marokkói lapokban olyan célzások olvashatók: az autószerencsétlenségek számét tekintve a „gólyák orsiága" semmiképpen nem marad el a volt anyaország mögött. Az előttünk hajtó autóvezető biztosítani akarta magát mindenfajta országúti kellemetlenség ellen: a teherautó rendszámtáblájának két oldalán öt ujjlenyomat, „Fatima (Mohammed próféta lánya) keze nyoma" látható. A marokkői házak ajtaján, falán is gyakori. Az ötrubeles bankó Fezből Casablancába utazunk a leggazdagabb városokon keresztül. A vegyes társaságú autóbuszban feltűnik nekem egy szikár, napbarnított paraszti arc. Figyelmesen nézegeti a földeket, gazdatekintettel a vetést... Mohammed Hadinak van egy kis farmja, mintegy 25 hektár Meknes közelében. A városban egy szabóműhellyel ls rendelkezik. Hét munkást foglalkoztat. Hadinek kerekre nyílik a szeme a csodálkozástól. Hogy önök igazi oroszok? Valódi oroszok Moszkvából? Miért nem mondták előbb. Gyors mozdulattal a zsebébe nyúl és előveszi levéltárcáját, ötrubeles bankjegy kerül elő, amely 1947-ig volt nálunk érvényben. A háború elértéktelenítette, de a német frontot megjárt katona számára drága volt. Mohammed Hadi tizedes ls ott szerezte 18 évvel ezelőtt és tiszteli a Szovjetuniót mint igazságos és állhatatos országot. aghreb földjén MAROKKÓ LEGNAGYOBB VAROSA AZ EGYMILLIÓS CASABLANCA. Mohammed Hadi A tizedesből lett szabó alacsony fokú képzettsége ellenére politikusán gondolkozik és szemléltetően magyaráz. Persze Jellemző rá a kistulajdonosi pszichológia. Farmján a béresek napi 4—5 dirhamot (1 dirham mintegy 1.50 koronának felel meg) keresnek, amiből legfeljebb 8 üveg coca-colát vásárolhatnak. Persze látni kell az általános helyzetet: a nemzeti kísburzsoázia szemben áll a külföldi kapitalistákkal és a földbirtokosokkal, elszántan harcol az elmaradottság és sötétség ellen, s így sok tekintetben haladó erőt jelent, melynek érdekei azonosak az általános nemzeti érdekekkel. Hadi a háború után örökölte a földet és a műhelyt. 25 hektár nem csekélység, ám itt az 50—80 hektár öntözéses gazdaságot tartfák ésszerűnek. Kérdés, kifizetődő az ilyen kisebb gazdaság. Először is a falusi munkanélküliség következtében Hadi olcsó munkaerőhöz jut, lovakkal dolgoznak, de a tulajdonos a háború idején valamit ellesett az európai agrotechnikából is. Így Hadi földjein a szokásos 6—7 mázsa helyett 8—20 mázsás átlag terméshozamot érnek el. Ennek ellenőre Hadi tudja, hogy az ő farmja és a francia nagybirtok között olyan bülönbség van, mint az európai és az arab naptár között, ez pedig vagy 600 évet tesz ki. Casablancában búcsút vettünk Haditól, az egykori káplártól. A falakról fantasztikus állati figurák néztek ránk. Tüzet okádó oroszlán — egy köolafkonszern védjegye, szárnyas ló — a Mobil kőolajtársaság védjegye, óriáskagyló — a Shell társaság márkája, bőgő tehén — a francia sajtok reklámja. Emlékezetembe vésődött még egy reklám, melyhez Hadi kommentárt fűzött. A plakáton éhségtől csonttá aszott, napégette kezek nyúlnak ápolt és adakozó fehér kezek felé. Hadinak erről megvolt a kurta véleménye: — Amerika az egyik kezével ad, a másikkal meg elvesz. Marrakech A város főterét Dzsemal elFna térnek, „a holtak találkozási helyének", vagy másképpen „fővétell helynek" nevezik. A név megmaradt, de az az idő már rég elmúlt, amikor itt a téren emberfejek hullottak porba, vagy levágott fejeket tűztek póznára elrettentésül... Manapság más látványossággal szórakoztatják a tömeget. Például kigyóbűvölők lépnek fel. Hárman eszeveszetten dobolnak és sípolnak, a negyedik pedig a hüllőkkel foglalatoskodik. A tér másik részén zsonglőrök mutatványai csalogatják a közönséget. Öcska fegyverekkel produkálják magukat, mások bottal vívnak párbajt. Itt már kevesebb a nézőközönség. Hiába, kisebb a kockázat Ez a színjáték inkább hivatásos, mint műkedvelő jellegű. A kígyóbűvölő nagyobb figyelmet szentel az európai turistáknak, mint a kobrának. Ha feltűnnek, kockázatosabb mutatványokat kezd, veszélyes közelségbe kerül a kobrával, pénzszagot érez. A marrakechl piac az őslakos arabok és berberek fóruma. Az ínyencfalatoktól a kézművesipari cikkekig minden kapható. A kézművesipar és a kereskedelem megőrizte régi formáját, olyan mint a XI. században élt városalapító szultánok idéjében volt. Ez itt Marrakech üzleti negyede. Valamivel távolabb fekszik a Medina — -az arabok és a berberek ősi városrésze. Érdekessége a restaurált medresz, valamilyen arab szent most kiásott kősírja, a helyi múzeum, melynek kiállított tárgyai a bazárban is megszerezhetők. Medinához simul a Mellah-ne.gyed, itt a marokkói izraeliták laknak. Marokkónak gyönyörű városai vannak. Az ország jövőjét nem a reklámok Idegen oroszlánjai és állatfigurái biztosítják, hanem a nép dolgos keze, mely a zöld Marokkót Maghreb Igazán áldott földjévé tudja varázsolni. JURIJ CSERNYICSENKO, SZERGEJ KONDRASOV LIBANONI TUDÓSÍTÁS A cédrusok tövében L

ibanon komoly belpolitikai események küszöbén áll. Először is parlamenti választásokat tartanak, másodszor a jövő évben lejár S e h a b elnök megbízatása. Persze gyökeres változások nem várhatók. Bár sok pollti«ai párt működik, az ország sorsát a befolyásos és gazdag emberek döntik el, eklk a plakátok és röplajjok özönével, ezen túl ls pénzzel és közvetlen nyomással szerzik meg a választók szavazatait. Az ellenzék nem aktivizálódik. Már most megmondhatjuk, hogy az idei választások sokkal békésebbek lesznek, mint 1957-ben. Akkor durva törvénysértéssel sikerült győzelemre juttatni Számi esz-Szolh miniszterelnök nyugatbarát Irányzatát és lefékezni elődje, Abdallah elJafi arab egységmozgalmának törekvéseit. A „Jutalom" nem is maradt el — az Egyesült Államok külügyminisztériuma még 1957-ben gazdasági „segítség" címén 35 millió dollárt utaltatott kl Libanonnak. A dollárok azonban eltűntek az üzletemberek és különféle vállalkozók zsebében, mielőtt még rokonszenvet tudtak volna kelteni a libanoniakban az Egyesült Államok Iránt. A Közel- ós Közép-Kelet gazdasági életének küszöbéin sok függ az arab testvérektől. Ezért Libanon nem ronthatja el teljesen kapcsolatait az arab országokkal. így került be legutóbb a parlamentbe Szajeb Szalam, aki egykor a nasszerlsta módszerek propagálója volt. Korai volna még Jóslatokba bocsátkozni Libanon jövőjére, vonatkozólag, hisz a szomszéd arab államokban nagyon bonyolult a helyzet. Annyi bizonyos, hogy az ország jövőben is igyekszik majd megőrizni pártatlanságát. Dejrut a legkorszerűbb és ° legalkalmasabb kikőtő- és átkelő hely a Földközitengeren. Függetlenül a szánalmasan tengődő százezer palesztinai menekült sorsától, Libanon nem veszi szigorúan az Izraeli szomszéd politikai és gazdasági bojkottálását. Bizonyos keresztény körök nem Is tartják kellemetlennek Izrael létezését, mert az arabok erősödésében a libanoni keresztények még fennálló, de kétséges vezető szerepének aláásását látják. A szirlal-izraell határviszályt sem tartják komolynak. Elégedetten veszik tudomásul, hogy Jordániában a helyzet nem változott, mert a szomszédos arab államok forradalmi példája könnyen megzavarhatná Libanon nem eléggé szilárd belső helyzetét, és nem kívánatos politikai változásokhoz vezethetne. A libanoni üzletvilág az arab világban történő legcsekélyebb változásokra ls felfigyel. Szívesen vásárolnak dollárt, ugyanakkor megvetik a jenkiket. Bátron állíthatjuk, hogy az agyonreklámozott „Elsenhower doktrína" szelleme itt szánalmasan kimúlt. A lakosság széles rétegei az arab egység lelkes hívei, ezért egyaránt gyűlölik az amerikaiakat és az izreeliakat. Nem alaptalanul vélik, hogy Izrael ereje az amerikai támogatástól függ. A libanoni mohamedánok veszélyben érzik magukat amiatt, hogy Izrael amerikai segítséggel fegyverkezik és gazdaságilag erősödik. Libanon gazdasági életére jellemző, hogy az életképes hazai Ipar létesítése helyett inkább kereskedelmi és valutaüzelmekbe bocsátkoznak, és inkább így tesznek szert haszonra. Ennek a politikának és a gyarmati örökségnek következménye az ország Ipari fejletlensége. A franciák, angolok és a ** többi európaiak aggasztónak tartják az amerikai befolyás hanyatlását Libanonban. Nagyon jól tudják, hogy kiváltságos helyzetük a 6. amerikai flottától függ. Persze, síránkozásukból egy kis káröröm ls kicseng, mert sem a franciáik, sem az angolok nem tudják elfeledni, hogyan túrták kl őket az amerikaiak a közel-keleti „nagy bussiness"-ből. FRANZ STRELE RIPORT SZAÚD-ARÁBiÁBÓL Rabszolgaság a XX. században Élő aru Ablak a nagyvilágba Először Masqatban láttam rabszolgákat, a makrai tensa — Mekka és Medina — lengeti a szél. A kairói rá- gerparton. Egy ismerősöm seídegenek számára megközelít- dió állandó felhívásokat köz- gítségével alkalmam volt elDzsidda kikötőváros valójá- hetetlen. Autókon elhagyhat- vetít a király és a fennálló beszélgetni az egyikkel. Szobán ablak, amelyen keresztül ják Dzsiddát, de a végtelen- államrendszer megdöntésére, lah lassan, halkan beszélt, Szaúd-Arábia a nagyvilágba nek tűnő sivatag és a szikla- Kuwait, a kis kőolajállam fej- egyszer sem mert a szememnéz. Az öböl partján áll a kl- őriások megnehezítik az uta- lődésében már rég megelőzte be nézni. „Kivágják a nyelrályi külügyminisztérium pa- zást. A légijáratok a sivatag Arábiát. Más arab országok veT

n vagy halálra gyötörnek, lotaszerű épülete. Az épület és a zárt „városok" fölött vo- élete is vonzó példaként hat. ha megtudják, hogy beszéltem előtt óriási tér, itt van a fő nulnak, összekötik Dzsiddát a Az uralkodó, 11. Szaud ibn önnel. Nem emlékszem a szUtaxiállomás. A zarándoklás félsziget keleti részével, a Abdal-Aziz al Fejszal asz- leimre, de tudom, hogy Beidején itt gyülekezik a Mek- Perzsa öböl partján levő Rl- Szaud el-Aual fivére és trón- ludzsisztánban születtem. Ha• kába és Medinába készülő jadh fővárossal és a kőolaj- örököse, Fejszál tavaly no- i

a

t szárítok a gazdám számások mohamedán hivő. Hőség- mezőkkel, vagy pedig a déli vemberben reformokat Ígért, T

a, Alkalmazottlatnak többsében puszta a tér és a három- résszel, Taif hegységeivel és többek között igazságügyml- g

e rabszolga. Pedig azt mondemeletes, faerkélyű és rácsos kertjeivel kötnek össze más nisztérium létesítését, egysé- hogy Maszkatban megablakú házakkal beépített fel- országrészeket. Ezek a légi ges Jogrendszer kidolgozását, s

z(j

nt a rabszolgaság. Gazdánk végen halotti csend honol. Az útvonalak mint vékony fény- a rabszolgaság eltörlését, a n

agy

o

n kegyetlen. Amikor óváros agyagos útjain a há- sugarak áthatolnak az isme- részben választott konzultatív eQ l

k honfitársam szökést zak árnyékában vízhordók, le- retlen sivatagi birodalmon és tróntanács jogkörének bővité- »» , helnlartat. fátyolozott nők bandukolnak, az általuk összekötött fénylő sét, jelentős összegek elő- me

g- eiue u

el

uluiiu

l gyermekek Játszadoznak. A pontokat a félsziget túlsó pe- irányzását gazdasági és szováros tisztaságáról a kecskék remén megközelíthetővé te- ciális célokra. Azóta egy év Szalah szeme könnybe lágondoskodnak, amelyek még szik az Idegenek számára, telt el s a megígért reformok badt. „Gazdánk már fél éve a paplrfoszlányokat is felfal- A földrész titkai azonban rejt- sem valósultak meg. ják. ve maradnak az Idegen szem 1948-ban lebontották a vá- előtt, rosfaiat, amely 1925-ben Ibn Sok olyan tartomány van, Szaúd vahhabita csapatainak amelyről csak azt tudják, támadásaitól védelmezte hogy léteznek. Ilyen a jemeDzslddát. A helyén most a ni határon Quizan népesen laváros legmodernebb utcája vo- kott termékeny vidéke. A henul, itt van Dzsidda üzleti gyekben magasan fekvő Abha negyede. város, amelyről azt állítják, A város központja körül új hogy olyan, mint egy svájci lakónegyedek épülnek. Itt él- város, keleten a hatalmas nek a gazdag kereskedők, Nedzsd oázisok, ahol a jelenhercegek, külföldi diploma- legi királyságot alapították, ták. Átláthatatlan fallal és délkeleten Najran oázisváros. kerttel körülvett villákban ahonnan a megdöntött imám laknak. A diplomaták Dzsid- hadat viselt a Jemeni fórra dán keresztül látnak Arábiá- dalom ellen, ba. Bár a hírek — Rijadhon keresztül — nehezen Jutnak A titokzatos Arábia el a

z országba, Dzsiddában — tudják, hogy az ország válság. A városon túl már a végte- ban van. Délen egy nacionalen és titokzatos Arábia te- listának és szocialistának nerül el. A két legnagyobb váró- vezetf forradalom zászlait úton van. Ilyenkor háremé- .... A SZAÜD-ARÁBIAI GAZDAG OLAJKINCS HASZNA AZ AME RIKAI »ARAMCO« TÁRSASÁG TULAJDONOSAINAK ZSEBÉBE VÁNDOROL. KÉPÜNKÖN: A TÁRSASÁG DZSIDDA KIKÖTŐVÁROS BAN LEVO PALOTÁJA ben nagy a nyugtalanság. Egyszer megcsókoltam egy rabnőt. Összevertek, majd tíz napra sötét kamrába zártak". Elhallgatott és félénken körülnézett Ismerősömtől megtudtam, hogy a fehér lányokon mesés összegeket keresnek a rab szolgakereskedők. Néger nőkkel is kereskednek. Termékenyeknek, s ezért nagyon értékesnek tartják őket. A rab nő gyermekei szintén a rabszolgatartó tulajdonává lesznek. Azt ls megtudtam, hogy különösen nagyra értékelik az eunuchokat, a kasztráltakat. Már gyermekkorukban alávetik őket a kínos műtétnek, amelyet tíz közül csak egy ember visel el. Egyszer összetalálkoztam egy Ilyen herélttel. Hosszas kérésemre, unszolásomra, no meg a búsás jutalom reményében hajlandó volt elmondani élettörténetét. „Réges-régen Timbuktu közelében laktunk (Mail Köztársaság). Tizenkét éves voltam, amikor a családommal Mekkába zarándokoltunk. Pénz és iratok nélkül keltünk útra. Egy kereskedő vitt át minket csónakon. A túlsó oldalon azonban letartóztattak. Szaúd-Arábiában nem táplálják a foglyokat, csak vizet kapnak, azt ts naponta egyszer. Öt vagy hét napig tartottak minket fogságban. Akkor apám elhatározta, hogy rabszolgának ad el, hogy élelmet vehessen a család többi tagjának. A gazdám végül be 'eegyezett, hogy váltságdíjért szabadon enged. Huszonöt évig kellett dolgoznom, hogy megválthassam szabadságomat". Rasid Rasld egy jemeni származású rabszolgakereskedő volt, akivel Omanban Ismerkedtem meg. Megnyerő külsejű, burnuszos férfi, fején fehér turbán arany csattal, övében az elmaradhatatlan kindzsál. „Tízezer rúpiát fizetek minden rabszolgáért, néha hónapokig velem élnek, s ha elegendő rab gyűlik össze, elindulok velük Szaúd-Arábiába. Nagyszerűen tájékozódó vad beduinok kísérik a karavánt. Ilyenkor megfojtjuk és őrök feltartóztatják a karavánt. Ilyenkor mefojtjuk és a homokba temetjük a rabszolgákat". Minél többet beszélt, annál kevésbé tetszett Rasld. — Igaz-e, hogy a háremekben testi fenyítést alkalmaznak — kérdeztem. — Ez most ritkán fordul elő. Csak azokat büntetik meg, akik szökést kísérelnek. Ilyenkor egy eunuch a hárem lakólnak szeme láttára megkorbácsolja a szerencsétlen teremtést, akt csak hetek múlva tér eszméletre. Ez jó lecke. Higgyje el, sokkal jobban fáj ez nekünk, mint bárki másnak, mert csökkenhet az „áru" értéke. Dlbai, Masqat, Baíram, ElHasza, Rijadh hagyományos rabszolgapiacok. A rabszolgakereskedők egyszerre 50—60 rabszolgát „hajtanak fel". Az eladó a vevőnek köteles átadni az „áru" születési bizonyítványát, azt, hogy szolgaságban született. Az okmányhamlsttás viszont nem okoz nehézséget, sőt sok szélhámos jövedelmi forrása. F. KOLABAWALA Ű] SZŐ 4 * 19B

3- november 1B, \