Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-07 / 307. szám, csütörtök

A Szovjetunió győzelmesen halad a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági verseny útján Nyikolaj Podgornij beszéde a moszkvai ünnepi ülésen Moszkva (ČTK) — Szerdán, Moszkvában ünnepi ülést tartottak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulója alkalmából. A Kreml Kongresszusi Palotájában a moszkvai dolgozók, a szovjetország küldötteinek több ezer főnyi tömege és az ünnepségek külföldi vendégei vettek részt. Az ünnepi üléssel hagyományosan megkezdődtek az októberi forradalom évfordulójának ünnepségei. A jelenlevők 17 órakor hosszan tartó tapssal fogadták a díszelnökség tagjait, köztük az SZKP KB elnökségi tagjait és a szovjet kormány tagjait Hruscsov és Brezsnyev elvtársak vezetésével, a párt régi tagjait, a külföldi küldöttségek vezetőit, a szovjet tudomány, technika és kultúra kiváló személyiségeit és a szovjet űrhajósokat. A diplomáciai testület tagjai, szovjet és külföldi újságírók is jelen voltak. Hruscsov elvtárs viharos tapstól kísérve szívélyesen üdvözölte PETROV akadémikust, az SZKP legidősebb tagját. A himnusz elhangzása után PROMISZLOV, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke megnyitotta az ülést és átadta a szót N. V. PODGORNIJ elvtársnak, az SZKP KB elnökségi tagjának, a Központi Bizottság titkárának. Nyikolaj Podgornij, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja beszédet mondott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulója alkalmából Moszkvában rendezett ünnepi ülésen. Podgornij kijelentette: „Az Októberi Forradalom, amely széttörte a kapitalizmus bilincseit hazánkban, harcba hív. Harangként kondult meg a világ népei felett, elszánt küzdelemre szólítva őket az elnyomás és a kizsákmányolás valamennyi formájának megsemmisítéséért." Podgornij megállapította, hogy a népek szocialista közössége. Október hatalmas szülötte ma már a földgolyó három kontinensére: Európára, Ázsiá ra és Amerikára terjed ki. A történelmi fejlődés irányát — hangsúlyozta Nyikolaj Podgornij — jelenleg a szocialista világrendszer és azok az erők határozzák meg, amelyek az imperializmus ellen, a nemzeti felszabadulásért, a társadalom szocialista átalakításáért küzdenek. Kijelentve, hogy az utóbbi két évben a Szovjetunió, az SZKP XXII. kongresszusa határozatainak, az SZKP új programjának hatása alatt fejlődik, Podgornij rámutatott: „Ez a program, amely lenyűgözően hat a képzeletre merészségével, a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtésére, a kommunista társadalmi viszonyok kialakítására, az új ember nevelésére irányul, konkrét terv." E terv erejét és életképességét az biztosítja, hogy „a marxizmus—leninizmus tanításain alapul, a szovjet nép által már elért gazdasági és politikai sikerekre támaszkodik és megfelel a társadalmi fejlődés objektív lörvényeinek, valamint a dolgozók alapvető érdekeinek". Ä gazdaság — a kommunizmusért vívott küzdelem legfőbb harcmezeje i— jelentette ki Podgornij. Ezért a kommunista párt a kommunizmus anyagi-technikai bázisának létrehozására összpontosítja a szovjet nép erőfeszítéseit. A párt azokat a lenini utasításokat követi, amelyek szerint „legnagyobb befolyásunkat a nemzetközi forradalomra gazdaságpolitikánkkal gyakoroljuk". A szónok ezután adatokat sorolt fel, amelyek arról tanúskodnak, hogy a szovjet népgazdaság az építés minden egyes esztendejével újabb lépést tesz a szocialista ipar fejlesztésében és tökéletesítésében. Sikeresen folyik a népgazdaság hétéves fejlesztési tervének végrehajtása. A hétéves terv első öt éve alatt az Ipari termelés 58 százalékkal növekszik a terv által előírt 51 százalékkal szemben. Ez annyit jelent, hogy a Szovjetunió lakossága a tervben megszabott mennyiséghez képest 37 milliárd rubel értékű többletterméket kap. Podgornij kiemelte: az utolsó évtizedhez semmi sem hasonlíthat államunk történetében a gazdaság arányainak és növekedési ütemének, a nép kulturális és életszínvonala emelkedésének, a társadalmi átalakulások mélységének tekintetében. Pártunk és Központi Bizottságunk a dolgozó tömegek legközvetlenebb érdekeit kifejezve forradalmi, valóban lenini bátorsággal, új módon oldotta meg az ipar, az építés és a mezőgazdaság gyorsított fejlesztésének, a nép életszínvonala emelésének leglényegesebb feladatait. A kongresszuson erélyesen lerántotta a leplet Sztálin személyi kultuszáról, viszszaállította és tovább fejlesztette a párt- és társadalmi élet lenini normáit. A népgazdaság fejlődésének az elmúlt tíz évben felmutatott eredményei azt jelentik, hogy a Szovjetunio győzelmesen halad a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági verseny útján — jelentette ki Podgornij. — Az ipari termelés növekedésének üteme a Szovjetunióban ez idő alatt 10,5 százalék volt, míg az Egyesült Államokban 3,1 százalék. Míg 10 évvel ezelőtt a Szovjetunió ipari termelésének összmennyisége az amerikai ipari termelés összmennyiségének egyharmadát alkotta, addig 1963-ban megközelíti annak 65 százalékát. Gyorsabban megyünk, mint az amerikaiak. Aki , pedig gyorsabban megy, az mindenképpen megelőzi az előtte haladót. Podgornij emlékeztetett arra, hogy B villamosítás a kommunista gazdasági építés programjának gerince. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy az idén 412 milliárd kW-óra villamos energiát fognak termelni, vagyis a villamosenergia-termelés a szovjethatalom évei alatt 200-szorosára növekedett. Podgornij hangsúlyozta, hogy a párt különleges jelentőséget tulajdonít a vegyipar fejlesztésének. Hatalmas lendületet kapott az új vegyipari üzemek építése, de ez még csak a kezdet. A szónok jellemezte a gépgyártás sikereit. Ez az iparág a hétéves terv feladatait öt év alatt teljesíti. Továbbá a rádioelektronika és az elektronikus műszeripar eredményeit ismertette. Mint a szónok közölte, a Szovjetunió a beruházások növekedésének ütemét tekintve jelentősen túlszár nyalja az Egyesült Államokat, Angliát, Franciaországot és a tnhbi kapitalista országot. Az elmúlt tíz évben a beruházások volumene majdnem háromszorosára emelkedett. Podgornij azt is megjegyezte, hogy a Szovjetunióban ma két hét alatt többet építenek, mint az első ötéves terv idején egy év alatt. Az a feladatunk — hangsúlyozta Podgornij —, hogy a termelést és az építést a leggazdaságosabban, magas tudományos-műszaki színvonalon vezessük. A mezőgazdaság fejlődését érintve Podgornij kijelentette, hogy az elmúlt tíz évben a szemestermény-termelés 1,6-szeresére, a hús- és tejtermelés pedig 1,8-szeresére emelkedett. Egyidejűleg megjegyezte, hogy az idén az egész országban rendkívül kedvezőtlen volt az időjárás, nagy kiterjedésű búza- és rizsföldek szenvedtek a fagytól, vagy teljesen kifagytak." Az ország fő kenyérgabonatermelő körzeteit súlyos aszály sújtotta. Emiatt nem tudunk annyi szemes terményt, elsősorban búzát begyűjteni, mint amennyire számítottunk. Hangsúlyozni kell — mondotta Podgornij —, hogy ha országunkban az utóbbi években nem végeztünk volna olyan nagy munkát a mezőgazdaság fejlesztése, anyagi-műszaki bázisának megteremtése, a szűzföidek meghódi tása, az elengedhetetlen tartalékok létrehozása érdekében, akkor az elemi csapások következményeinek megszüntetése sokkal nehezebb lett volna. Ha ilyen kár ér egy kapitalista országot, akkor ott a földművesek milliói jutnak koldusbotra, megbénul a gazdasági élet, s a dologzó családokat éhínség sújtja. Abban is megmutatkozik a szocialista rendszer fölénye — mondotta a szónok —, hogy van elegendő ereje ahhoz, hogy a jelentkező nehézségeket szervezetten oldja meg és rendületlenül haladjon tovább előre. A párt álhatatosan küzd azért, hogy még a jövő évben megszabaduljunk az idei év súlyos örökségétől, hogy mezőgazdaságunk még inkább belterjes és színvonalas legyen, s bármilyen időjárási körülmények között is begyűjthessük a kenyérgabonából és más terményekből szükséges mennyiséget. Podgornij megállapította, hogy a lakosság reáljövedelmének emelkedésében évről évre nagyobb szerepet játszik a társadalmi fogyasztási alaj^pk ellenszolgáltatás nélkül elosztásra kerülő anyagi javak növekedése. Közölte, hogy 1963-ban az állam nyugdíjakra, segélyekre és egyéb ilyen juttatásokra összesen 30 és fél milliárd rubelt fordít, majdnem 2,3-szer anynyit, mint tíz évvel ezelőtt. Jelenleg az ilyen címen kapott összegek a dolgozók jövedelmének körülbelül egynegyedét alkotják. A Szovjetunióban — mutatott rá a szónok — hatalmas fejlődést ért el a tudomány, a kultúra és a népoktatás. Tiz év alatt több mint 15 millió lakos részesült középfokú és szakoktatásban. Több mint egy millió mérnök végezte el tanulmányait a főiskolákon ebben az időszakban. Ez majdnem háromszor annyi, mint ahány mérnököt a megfelelő időszakban az Egyesült Államokban kéjreztek. Büszkén elmondhatjuk, hogy most már nemcsak az általános műveltség problémáját oldjuk meg sikeresen, hanem az egész lakosság magas fokú képzettségének, a szovjet emberek magas műszaki és szellemi kultúrájának problémáját is — jelentette ki az előadó, majd hozzátette: Hős űrhajósaink ragyogó űrrepülései a P o i j o t 1. irányítható és manőverező kozmikus repülűtestnek az ünnep előestéjén történt felbocsátása újabb bizonyítéka az emberi értelem diadalának, tudományunk, az alkotó-gondolat győzelmének, azt tanúsítja, hogy a Szovjetunió biztosan tartja az elsőséget a tudományos és műszaki haladás egyik legbonyolultabb területén. A kommunizmus nagy eszméi meghódították a dolgozók gondolkodását. még magasabbra lendítették a nép kezdeményező erejét és aktivitását — mondotta Podgornij. — A szovjet ember akarata, értelme, legszebb vonásai mutatkoznak meg az egész népre kiterjedő kommunista munkamozgalomban, amelyben 26 millió ember vesz részt. A párt ideológiai munkájának tengelyében — hangsúlyozta az előadó — a kommunizmus aktív építőinek nevelése áll. „Állandóan tökéletesítenünk kell az ideológiai fegyver minden vállfaját határozottan fel keli lépnünk az imperialista ideológiával és a múltnak az emberek tudatában élő csökevényeivel szemben, lankadatlanul fokoznunk kell az egész nép öntudatosságát. Az emberiség történelme számos forradalmat ismer — mondotta Podgornij — de erejét és a világcivilizáció sorsára gyakorolt hatásának mélységét tekintve egyik sem hasonlíthat a Nagy Októberi Forradalomhoz. A szocializmus világa bővült, s egyre inkább az emberiség fejlődésének döntő tényezőjévé válik, az imperializmus nemzetközi pozíciói viszont lényegesen meggyengültek. A forradalmi munkásmozgalom erösebb és szervezetebbé vált, e mozgalom élcsapatai. a kommunista pártok, korunk , legbefolyásosabb politikai erejévé válnak. A népek nemzeti felszabadító mozgalma kiemelkedő győzelmeket ért el. Mindez — hangsúlyozta az ' előadó — az októberi forradalom, a marxizmus—leninizmus eszméinek mindent legyőző erejét bizonyítja, arról tanúskodik, hogy helyes az SZKP irányvonala, az egész kommunista mozgalomnak az a fő irányvonala, amelyet az 1957. és 1960. évi moszkvai nyilatkozatok határozzák meg. A hatalmas szocialista közösség a társadalmi haladás élcsapata. A győztes szocializmus, mindenekelőtt gazdasági téren mutatja meg fölényét a kapitalizmussal szemben. Most, amikor a kapitalista rendszerrel folytatott gazdasági verseny döntő szakaszába lép, különösen fontos, hogy kihasználjuk a szocializmus minden előnyét és megmutassuk a szocialista rendszer reális eredményeit. Országaink szoros, egybehangolt gazdasági együttműködése további gazdag lehetőségeket nyújt ehhez, — mondotta Podgornij. A KGST-hez tartozó országok vezetőinek nyáron Moszkvában megtartott tanácskozása fontos határkő volt a testvérnépek gazdasági közeledése szempontjából — jegyezte meg a szónok és hangsúlyozta, hogy „a nemzetközi szocialista munkamegosztás, amely széles demokratikus elveken, az országok teljes egyenjogúságán, a kölcsönös előnyökön és érdekeltségen, a kölcsönös elvtársi segítségen alapszik, megfelel minden egyes ország alapvető nemzeti érdekeinek és az egész szocialista közösség érdekeinek egyaránt." A nemzetközi munkásosztálynak az imperialista burzsoázia ellen vívott gazdasági és politikai harca a nemzeti felszabadító mozgalommal egy egységes antiimperialista áradatban j egyesül — mondotta az előadó, majd ! így folytatta: j A nemzeti felszabadító mozgalom I sikereinek fő biztosítéka a szoros kapcsolat a szocialista világrendszerrel, a proletariátusnak a szocializmusért vívott harcával. Nem véletlen, hogy amilyen arányban erősödött és a nemzetközi élet döntő tényezőjévé vált a szocialista világrendszer, olyan arányban vett mind nagyobb lendületet az ázsiai, afrikai és latinamerikai népek nemzeti felszabadító harca és mért megsemmisítő csapásokat az imperializmus gyarmati rendszerére. A szégyenletes gyarmati rendszer teljesen el fog pusztulni, minden nép szabad lesz, — jelentette ki Podgornij. — A szovjet nép határozottan síkraszáll azoknak a népeknek az oldalán, amelyek nemzeti függetlenségükért küzdenek az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen. A Szovjetunió nemcsak erkölcsileg támogatja a gyarmati rendszer ellen harcoló né|ieket, hanem sokoldalú anyagi segítséget is nyújt nekik. Az SZKP, miként a többi marxistaleninista párt is, internacionalista kötelességének tartja, hogy védelmezze és erősítse korunk legnagyobb forradalmi erőinek — a szocialista világrendszerhez tartozó országok népeinek, a nemzetközi munkásosztálynak és a nemzeti felszabadító mozgalomnak egységét és összeforrottságát — hangsúlyozta Podgornij. Az imperializmus, a béke, a szocializmus és a haladás fő ellensége. Az ellene vívott harc megköveteli minden antiimperialista erő összefogását. Ha ezek az erők megoszlanak, akkor elvész az ügy, amiért síkraszállnak, károsodnak érdekeik, viszont, előnybe kerülnek a béke és a társadalmi haladás ellenségei. A kommunisták nagy történelmi küldetése, hogy vezessék a békéért és a nemzetközi biztonságért, a kapitalista rendszer megszüntetéséért és az egész emberiségnek a szocializmus útjára lépéséért folyó harcot. A kommunista mozgalom csak akkor teljesítheti sikeresen e küldetését, ha egységes és összeforrott. Mi őszintén óhajtjuk a kapcsolatok rendezését a Kinai Népköztársasággal, a nagy, tehetséges és szorgalmas kínai néppel, amelyhez a barátság testvéri érzelmei fűznek bennünket. Nincsenek olyan objektív okok, amelyek akadályozzák, hogy visszaálljanak a Szovjetunió és a Kinai Népköztársaság között nem is olyan régen még fennállt jó kapcsolatok. Mélységes meggyőződésünk szerint azok a nézeteltérések, amelyek egyfelől az SZKP és a többi testvérpárt, másfelől a KKP között támadtak (e nézeteltérésekért nem az SZKP-t terheli a felelősség) nagy károkat okoznak az imperializmus ellen vívott harcnak, a munkásosztály érdekeinek, a szocializmus ügyének. A kiterebélyesedett vita, amelyben ismét nem a mi hibánkból az egy nézetet valló elvtársak számára megengedhetetlen módszereket áJkalmaznak, elvonja a figyelmet az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen, a dolgozók jogaiért és érdekeiért folyó küzdelemről, gátolja az összes imperialistaellenes erők összefogását, lehetővé teszi, hogy közös ellenségeink saját érdekükben használják ki az antiimperialista tábor belső ellentéteit. Podgornij emlékeztetett arra, hogy az SZKP nemrég Javasolta, szüntessék be a nyílt vitát. Lenini pártunk megtett és a jövőben is megtesz mindent, ami szükséges ahhoz, hogy a kommunista világmozgalom összefogjon a marxizmus—leninizmus elveid az 1957, és 1960. évi moszkvai tanácskozások határozatai alapján, amelyek az egész világ kommunistáinak harci programját alkotják — hangsúlyozta . Podgornij. A szónok megállapította, hogy tt békés együttélés körülményei között nő a Szovjetunió és az egész szocialista világrendszer ereje, fokozódik az osztályharc a kapitalista országokban, sikereket aratnak a nemzeti felszabadító mozgalmak, izmosodnak a forradalmi antiimperialista erők az egész viliágon. A különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés együttélés el' ve — a szovjet külpolitika fő vonala A Szovjetunió és a többi szocialista ország, valamint az összes békeszerető erők következetes harcának eredményeképpen Jelentős lépések történtek a nemzeti feszültség enyhítésére — mutatott rá Podgornij. A békepolitika nagy győzelme a karib-tengeri válság megszüntetése. A másik esemény, amely hozzájárult a nemzetközi légkörnek a hidegháború szennyétől való megtisztításához, a moszkvai részleges atomcsendszerződés megkötése és az a megállapodás, amelynek értelmében nem küldenek nukleáris fegyvereket a világűrbe. Mi természetesen tudjuk, hogy a nukleáris kísérleteket betiltó szerződés nem állítota le a fegyverkezési hajszát, nem számolta fel a háborús veszélyt. A szovjet kormány, mint ismeretes konstruktív programot terjesztett elő, konkrét intézkedéseket javasolt a nemzetközi feszültség további enyhítésére — hangoztatta a szónok. Az élet állandóan napirenden tart olyan feladatokat, mint az európai biztonság megszilárdítása és a második világháború maradványainak felszámolása, a. NATO és a Varsói szerződés tagállamai közötti megnemtámadási szerződés megkötése, atomfegyvermentes övezetek létrehozása a világ különböző térségeiben, a nukleáris fegyverek további terjedésének megakadályozása, intézkedések a meglepetésszerű támadás megelőzésére, köztük a két német államban elhelyezett külföldi csapatok létszámának csökkentése. Podgornij hangsúlyozta, hogy a német békerendezés továbbra is a nemzetközi politika egyik legfontosabb problémája marad. A Szovjetunió támogatja a kóreaí népnek azt a jogos követelését, hogy vonják ki Dél-Kóreából az összes idegen csapatot, síkraszáll a vietnami belügyekbe való külföldi beavatkozás ellen. A szovjet emberek forrón üdvözlik a független, demokratikus államot építő algériai népet — mondotta Podgornij, felhíva a figyelmet arra, hogy a legutóbbi algériai események újabb szemléletes példáját szolgáltatják annak, hogyan tesznek meg az imperialisták mindent, hogy feszült helyzetet teremtsenek a felszabadult országok térségében. Podgornij kiemelte: minél tartósabb a béke, annál gyorsabban és sikeresebben építjük fel a kommunista társadalmat. De magától értetődik, hogy amíg nem jön létre az általános és teljes leszerelésről szóló egyezmény, amíg nem szűnik meg a fegyverkezési verseny, amíg fennáll a háború veszélye, mi — ahogy Lenin tanított bennünket — mindig résen leszünk, védelmi képességünket olyan színvonalon tartjuk, hogy az elveszi a támadó kedvét az országunk, szövetségeseink és barátaink elleni agressziólói. A szovjet fegyveres erők a tökéletesség még magasabb fokára fognak emelkedni, hogy sikeresen teljesítsék őrszolgálatukat a béke vártáján. A békéért folytatott nemes harcban — jelentette ki Podgornij —, szilárd állásaink vannak, e bare kilátásai biztatóak. Az Októberi Forradalom eszméi — a szocializmus és a világbéke eszmél. A szovjet emberek a kommunizmus felépítéséért vívott harcukkal cselekvően mozdítják elő, hogy Október nagy eszméi világszerte győzedelmeskedjenek. A történelmi események menete cáfolhatatlanul bizonyltja, hogy a XX. század a kommunizmus diadalának százada — zárta ünnepi beszédét Nyikolaj Podgornij. 1963. november 7, W ÜJ SZÖ 3