Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-07 / 307. szám, csütörtök

A Szovjetunió győzelmesen halad a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági verseny útján Nyikolaj Podgornij beszéde a moszkvai ünnepi ülésen Moszkva (ČTK) — Szerdán, Moszkvában ünnepi ülést tartottak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulója alkalmából. A Kreml Kong­resszusi Palotájában a moszkvai dolgozók, a szovjetország küldötteinek több ezer főnyi tömege és az ünnepségek külföldi vendégei vettek részt. Az ünnepi üléssel hagyományosan megkezdődtek az októberi forradalom évfordulójának ünnepségei. A jelenlevők 17 órakor hosszan tartó tapssal fogadták a díszelnökség tag­jait, köztük az SZKP KB elnökségi tagjait és a szovjet kormány tagjait Hruscsov és Brezsnyev elvtársak vezetésével, a párt régi tagjait, a kül­földi küldöttségek vezetőit, a szovjet tudomány, technika és kultúra ki­váló személyiségeit és a szovjet űrhajósokat. A diplomáciai testület tagjai, szovjet és külföldi újságírók is jelen voltak. Hruscsov elvtárs viharos tapstól kísérve szívélyesen üdvözölte PETROV akadémikust, az SZKP legidősebb tagját. A himnusz elhangzása után PROMISZLOV, a moszkvai városi tanács végre­hajtó bizottságának elnöke megnyitotta az ülést és átadta a szót N. V. POD­GORNIJ elvtársnak, az SZKP KB elnökségi tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának. Nyikolaj Podgornij, az SZKP Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagja beszédet mondott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évforduló­ja alkalmából Moszkvában rendezett ünnepi ülésen. Podgornij kijelentette: „Az Októberi Forradalom, amely széttörte a kapitalizmus bilincseit ha­zánkban, harcba hív. Harangként kon­dult meg a világ népei felett, elszánt küzdelemre szólítva őket az elnyomás és a kizsákmányolás valamennyi for­májának megsemmisítéséért." Podgornij megállapította, hogy a népek szocialista közössége. Október hatalmas szülötte ma már a földgolyó három kontinensére: Európára, Ázsiá ra és Amerikára terjed ki. A történelmi fejlődés irányát — hangsúlyozta Nyikolaj Podgornij — jelenleg a szocialista világrendszer és azok az erők határozzák meg, ame­lyek az imperializmus ellen, a nem­zeti felszabadulásért, a társadalom szocialista átalakításáért küzdenek. Kijelentve, hogy az utóbbi két év­ben a Szovjetunió, az SZKP XXII. kongresszusa határozatainak, az SZKP új programjának hatása alatt fejlődik, Podgornij rámutatott: „Ez a program, amely lenyűgözően hat a képzeletre merészségével, a kommunizmus anya­gi-technikai bázisának megteremtésé­re, a kommunista társadalmi viszo­nyok kialakítására, az új ember neve­lésére irányul, konkrét terv." E terv erejét és életképességét az biztosítja, hogy „a marxizmus—leni­nizmus tanításain alapul, a szovjet nép által már elért gazdasági és po­litikai sikerekre támaszkodik és meg­felel a társadalmi fejlődés objektív lörvényeinek, valamint a dolgozók alapvető érdekeinek". Ä gazdaság — a kommunizmusért vívott küzdelem legfőbb harcmezeje i— jelentette ki Podgornij. Ezért a kommunista párt a kommunizmus anyagi-technikai bázisának létrehozá­sára összpontosítja a szovjet nép erő­feszítéseit. A párt azokat a lenini utasításokat követi, amelyek szerint „legnagyobb befolyásunkat a nemzet­közi forradalomra gazdaságpolitikánk­kal gyakoroljuk". A szónok ezután adatokat sorolt fel, amelyek arról tanúskodnak, hogy a szovjet népgazdaság az építés min­den egyes esztendejével újabb lépést tesz a szocialista ipar fejlesztésében és tökéletesítésében. Sikeresen folyik a népgazdaság hétéves fejlesztési tervének végrehaj­tása. A hétéves terv első öt éve alatt az Ipari termelés 58 százalékkal nö­vekszik a terv által előírt 51 száza­lékkal szemben. Ez annyit jelent, hogy a Szovjetunió lakossága a terv­ben megszabott mennyiséghez képest 37 milliárd rubel értékű többlet­terméket kap. Podgornij kiemelte: az utolsó évti­zedhez semmi sem hasonlíthat álla­munk történetében a gazdaság ará­nyainak és növekedési ütemének, a nép kulturális és életszínvonala emel­kedésének, a társadalmi átalakulások mélységének tekintetében. Pártunk és Központi Bizottságunk a dolgozó tömegek legközvetlenebb érdekeit kifejezve forradalmi, való­ban lenini bátorsággal, új módon ol­dotta meg az ipar, az építés és a mezőgazdaság gyorsított fejlesztésé­nek, a nép életszínvonala emelésének leglényegesebb feladatait. A kong­resszuson erélyesen lerántotta a lep­let Sztálin személyi kultuszáról, visz­szaállította és tovább fejlesztette a párt- és társadalmi élet lenini nor­máit. A népgazdaság fejlődésének az el­múlt tíz évben felmutatott eredmé­nyei azt jelentik, hogy a Szovjetunio győzelmesen halad a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági verseny útján — jelentette ki Podgornij. — Az ipari termelés növekedésének üte­me a Szovjetunióban ez idő alatt 10,5 százalék volt, míg az Egyesült Álla­mokban 3,1 százalék. Míg 10 évvel ezelőtt a Szovjetunió ipari termelésének összmennyisége az amerikai ipari termelés összmennyi­ségének egyharmadát alkotta, addig 1963-ban megközelíti annak 65 száza­lékát. Gyorsabban megyünk, mint az amerikaiak. Aki , pedig gyorsabban megy, az mindenképpen megelőzi az előtte haladót. Podgornij emlékeztetett arra, hogy B villamosítás a kommunista gazdasá­gi építés programjának gerince. Ez­zel kapcsolatban közölte, hogy az idén 412 milliárd kW-óra villamos energiát fognak termelni, vagyis a villamosenergia-termelés a szovjetha­talom évei alatt 200-szorosára növe­kedett. Podgornij hangsúlyozta, hogy a párt különleges jelentőséget tulajdo­nít a vegyipar fejlesztésének. Hatal­mas lendületet kapott az új vegyipari üzemek építése, de ez még csak a kezdet. A szónok jellemezte a gépgyártás sikereit. Ez az iparág a hétéves terv feladatait öt év alatt teljesíti. Továb­bá a rádioelektronika és az elektro­nikus műszeripar eredményeit ismer­tette. Mint a szónok közölte, a Szovjet­unió a beruházások növekedésének ütemét tekintve jelentősen túlszár nyalja az Egyesült Államokat, Angliát, Franciaországot és a tnhbi kapitalista országot. Az elmúlt tíz évben a beru­házások volumene majdnem három­szorosára emelkedett. Podgornij azt is megjegyezte, hogy a Szovjetunióban ma két hét alatt többet építenek, mint az első ötéves terv idején egy év alatt. Az a feladatunk — hangsúlyozta Podgornij —, hogy a termelést és az építést a leggazdaságosabban, magas tudományos-műszaki színvonalon ve­zessük. A mezőgazdaság fejlődését érintve Podgornij kijelentette, hogy az elmúlt tíz évben a szemestermény-termelés 1,6-szeresére, a hús- és tejtermelés pedig 1,8-szeresére emelkedett. Egyidejűleg megjegyezte, hogy az idén az egész országban rendkívül kedvezőtlen volt az időjárás, nagy ki­terjedésű búza- és rizsföldek szen­vedtek a fagytól, vagy teljesen ki­fagytak." Az ország fő kenyérgabona­termelő körzeteit súlyos aszály súj­totta. Emiatt nem tudunk annyi szemes terményt, elsősorban búzát be­gyűjteni, mint amennyire számítot­tunk. Hangsúlyozni kell — mondotta Pod­gornij —, hogy ha országunkban az utóbbi években nem végeztünk volna olyan nagy munkát a mezőgazdaság fejlesztése, anyagi-műszaki bázisának megteremtése, a szűzföidek meghódi tása, az elengedhetetlen tartalékok létrehozása érdekében, akkor az ele­mi csapások következményeinek meg­szüntetése sokkal nehezebb lett vol­na. Ha ilyen kár ér egy kapitalista országot, akkor ott a földművesek milliói jutnak koldusbotra, megbénul a gazdasági élet, s a dologzó családo­kat éhínség sújtja. Abban is megmutatkozik a szocia­lista rendszer fölénye — mondotta a szónok —, hogy van elegendő ereje ahhoz, hogy a jelentkező nehézsége­ket szervezetten oldja meg és rendü­letlenül haladjon tovább előre. A párt álhatatosan küzd azért, hogy még a jövő évben megszabaduljunk az idei év súlyos örökségétől, hogy mezőgazdaságunk még inkább belter­jes és színvonalas legyen, s bármilyen időjárási körülmények között is be­gyűjthessük a kenyérgabonából és más terményekből szükséges mennyi­séget. Podgornij megállapította, hogy a la­kosság reáljövedelmének emelkedésé­ben évről évre nagyobb szerepet ját­szik a társadalmi fogyasztási alaj^pk ellenszolgáltatás nélkül elosztásra kerülő anyagi javak növekedése. Kö­zölte, hogy 1963-ban az állam nyug­díjakra, segélyekre és egyéb ilyen jut­tatásokra összesen 30 és fél milliárd rubelt fordít, majdnem 2,3-szer any­nyit, mint tíz évvel ezelőtt. Jelenleg az ilyen címen kapott összegek a dol­gozók jövedelmének körülbelül egy­negyedét alkotják. A Szovjetunióban — mutatott rá a szónok — hatalmas fejlődést ért el a tudomány, a kultúra és a népokta­tás. Tiz év alatt több mint 15 millió lakos részesült középfokú és szakok­tatásban. Több mint egy millió mér­nök végezte el tanulmányait a főis­kolákon ebben az időszakban. Ez majdnem háromszor annyi, mint ahány mérnököt a megfelelő időszak­ban az Egyesült Államokban kéjrez­tek. Büszkén elmondhatjuk, hogy most már nemcsak az általános műveltség problémáját oldjuk meg sikeresen, hanem az egész lakosság magas fokú képzettségének, a szovjet emberek magas műszaki és szellemi kultúrá­jának problémáját is — jelentette ki az előadó, majd hozzátette: Hős űrhajósaink ragyogó űrrepülé­sei a P o i j o t 1. irányítható és ma­nőverező kozmikus repülűtestnek az ünnep előestéjén történt felbocsátá­sa újabb bizonyítéka az emberi érte­lem diadalának, tudományunk, az al­kotó-gondolat győzelmének, azt tanú­sítja, hogy a Szovjetunió biztosan tartja az elsőséget a tudományos és műszaki haladás egyik legbonyolul­tabb területén. A kommunizmus nagy eszméi meghódították a dol­gozók gondolkodását. még magasabbra lendítették a nép kezdeményező erejét és aktivitását — mondotta Podgornij. — A szovjet em­ber akarata, értelme, legszebb voná­sai mutatkoznak meg az egész nép­re kiterjedő kommunista munkamoz­galomban, amelyben 26 millió ember vesz részt. A párt ideológiai munkájának ten­gelyében — hangsúlyozta az előadó — a kommunizmus aktív építőinek nevelése áll. „Állandóan tökéletesí­tenünk kell az ideológiai fegyver minden vállfaját határozottan fel keli lépnünk az imperialista ideoló­giával és a múltnak az emberek tudatában élő csökevényeivel szem­ben, lankadatlanul fokoznunk kell az egész nép öntudatosságát. Az emberiség történelme számos forradalmat ismer — mondotta Pod­gornij — de erejét és a világcivilizá­ció sorsára gyakorolt hatásának mély­ségét tekintve egyik sem hasonlíthat a Nagy Októberi Forradalomhoz. A szocializmus világa bővült, s egy­re inkább az emberiség fejlődésének döntő tényezőjévé válik, az imperia­lizmus nemzetközi pozíciói viszont lé­nyegesen meggyengültek. A forradal­mi munkásmozgalom erösebb és szer­vezetebbé vált, e mozgalom élcsapa­tai. a kommunista pártok, korunk , legbefolyásosabb politikai erejévé vál­nak. A népek nemzeti felszabadító mozgalma kiemelkedő győzelmeket ért el. Mindez — hangsúlyozta az ' előadó — az októberi forradalom, a marxiz­mus—leninizmus eszméinek mindent legyőző erejét bizonyítja, arról tanús­kodik, hogy helyes az SZKP irányvo­nala, az egész kommunista mozga­lomnak az a fő irányvonala, amelyet az 1957. és 1960. évi moszkvai nyilat­kozatok határozzák meg. A hatalmas szocialista közös­ség a társadalmi haladás élcsa­pata. A győztes szocializmus, minde­nekelőtt gazdasági téren mutatja meg fölényét a kapitalizmussal szemben. Most, amikor a kapitalista rendszer­rel folytatott gazdasági verseny dön­tő szakaszába lép, különösen fontos, hogy kihasználjuk a szocializmus minden előnyét és megmutassuk a szocialista rendszer reális eredmé­nyeit. Országaink szoros, egybehan­golt gazdasági együttműködése továb­bi gazdag lehetőségeket nyújt ehhez, — mondotta Podgornij. A KGST-hez tartozó országok veze­tőinek nyáron Moszkvában megtartott tanácskozása fontos határkő volt a testvérnépek gazdasági közeledése szempontjából — jegyezte meg a szó­nok és hangsúlyozta, hogy „a nem­zetközi szocialista munkamegosztás, amely széles demokratikus elveken, az országok teljes egyenjogúságán, a kölcsönös előnyökön és érdekeltsé­gen, a kölcsönös elvtársi segítségen alapszik, megfelel minden egyes or­szág alapvető nemzeti érdekeinek és az egész szocialista közösség érdekei­nek egyaránt." A nemzetközi munkásosztálynak az imperialista burzsoázia ellen vívott gazdasági és politikai harca a nem­zeti felszabadító mozgalommal egy egységes antiimperialista áradatban j egyesül — mondotta az előadó, majd ! így folytatta: j A nemzeti felszabadító mozgalom I sikereinek fő biztosítéka a szoros kapcsolat a szocialista világrendszer­rel, a proletariátusnak a szocializ­musért vívott harcával. Nem véletlen, hogy amilyen arányban erősödött és a nemzetközi élet döntő tényezőjévé vált a szocialista világrendszer, olyan arányban vett mind nagyobb lendületet az ázsiai, afrikai és latin­amerikai népek nemzeti felszabadító harca és mért megsemmisítő csapáso­kat az imperializmus gyarmati rend­szerére. A szégyenletes gyarmati rendszer teljesen el fog pusztulni, minden nép szabad lesz, — jelentette ki Podgornij. — A szovjet nép hatá­rozottan síkraszáll azoknak a népek­nek az oldalán, amelyek nemzeti füg­getlenségükért küzdenek az imperia­lizmus és a gyarmati rendszer ellen. A Szovjetunió nemcsak erkölcsileg tá­mogatja a gyarmati rendszer ellen harcoló né|ieket, hanem sokoldalú anyagi segítséget is nyújt nekik. Az SZKP, miként a többi marxista­leninista párt is, internacionalista kö­telességének tartja, hogy védelmezze és erősítse korunk legnagyobb forra­dalmi erőinek — a szocialista világ­rendszerhez tartozó országok népei­nek, a nemzetközi munkásosztálynak és a nemzeti felszabadító mozgalom­nak egységét és összeforrottságát — hangsúlyozta Podgornij. Az imperializmus, a béke, a szocia­lizmus és a haladás fő ellensége. Az ellene vívott harc megköveteli min­den antiimperialista erő összefogását. Ha ezek az erők megoszlanak, akkor elvész az ügy, amiért síkraszállnak, károsodnak érdekeik, viszont, előny­be kerülnek a béke és a társadalmi haladás ellenségei. A kommunisták nagy történelmi küldetése, hogy vezessék a békéért és a nemzetközi biztonságért, a kapita­lista rendszer megszüntetéséért és az egész emberiségnek a szocializmus útjára lépéséért folyó harcot. A kommunista mozgalom csak ak­kor teljesítheti sikeresen e küldeté­sét, ha egységes és összeforrott. Mi őszintén óhajtjuk a kapcsolatok ren­dezését a Kinai Népköztársasággal, a nagy, tehetséges és szorgalmas kínai néppel, amelyhez a barátság testvéri érzelmei fűznek bennünket. Nincse­nek olyan objektív okok, amelyek akadályozzák, hogy visszaálljanak a Szovjetunió és a Kinai Népköztársa­ság között nem is olyan régen még fennállt jó kapcsolatok. Mélységes meggyőződésünk szerint azok a nézeteltérések, amelyek egyfe­lől az SZKP és a többi testvérpárt, másfelől a KKP között támadtak (e nézeteltérésekért nem az SZKP-t terheli a felelősség) nagy károkat okoznak az imperializmus ellen ví­vott harcnak, a munkásosztály érde­keinek, a szocializmus ügyének. A kiterebélyesedett vita, amelyben ismét nem a mi hibánkból az egy nézetet valló elvtársak számára meg­engedhetetlen módszereket áJkalmaz­nak, elvonja a figyelmet az imperia­lizmus és a gyarmati rendszer ellen, a dolgozók jogaiért és érdekeiért fo­lyó küzdelemről, gátolja az összes imperialistaellenes erők összefogását, lehetővé teszi, hogy közös ellensé­geink saját érdekükben használják ki az antiimperialista tábor belső ellen­téteit. Podgornij emlékeztetett arra, hogy az SZKP nemrég Javasolta, szüntes­sék be a nyílt vitát. Lenini pártunk megtett és a jövőben is megtesz min­dent, ami szükséges ahhoz, hogy a kommunista világmozgalom összefog­jon a marxizmus—leninizmus elveid az 1957, és 1960. évi moszkvai tanács­kozások határozatai alapján, amelyek az egész világ kommunistáinak harci programját alkotják — hangsúlyozta . Podgornij. A szónok megállapította, hogy tt békés együttélés körülményei között nő a Szovjetunió és az egész szocia­lista világrendszer ereje, fokozódik az osztályharc a kapitalista országok­ban, sikereket aratnak a nemzeti fel­szabadító mozgalmak, izmosodnak a forradalmi antiimperialista erők az egész viliágon. A különböző társadalmi rendszerű országok kö­zötti békés együttélés el' ve — a szovjet külpoliti­ka fő vonala A Szovjetunió és a többi szocialista ország, valamint az összes békeszere­tő erők következetes harcának ered­ményeképpen Jelentős lépések történ­tek a nemzeti feszültség enyhítésére — mutatott rá Podgornij. A békepolitika nagy győzelme a ka­rib-tengeri válság megszüntetése. A másik esemény, amely hozzájárult a nemzetközi légkörnek a hideghá­ború szennyétől való megtisztításához, a moszkvai részleges atomcsendszer­ződés megkötése és az a megállapo­dás, amelynek értelmében nem kül­denek nukleáris fegyvereket a világ­űrbe. Mi természetesen tudjuk, hogy a nukleáris kísérleteket betiltó szerző­dés nem állítota le a fegyverkezési hajszát, nem számolta fel a háborús veszélyt. A szovjet kormány, mint ismeretes konstruktív programot ter­jesztett elő, konkrét intézkedéseket javasolt a nemzetközi feszültség to­vábbi enyhítésére — hangoztatta a szónok. Az élet állandóan napirenden tart olyan feladatokat, mint az európai biztonság megszilárdítása és a má­sodik világháború maradványainak felszámolása, a. NATO és a Varsói szerződés tagállamai közötti megnem­támadási szerződés megkötése, atom­fegyvermentes övezetek létrehozása a világ különböző térségeiben, a nuk­leáris fegyverek további terjedésé­nek megakadályozása, intézkedések a meglepetésszerű támadás megelő­zésére, köztük a két német államban elhelyezett külföldi csapatok létszá­mának csökkentése. Podgornij hangsúlyozta, hogy a né­met békerendezés továbbra is a nem­zetközi politika egyik legfontosabb problémája marad. A Szovjetunió támogatja a kóreaí népnek azt a jogos követelését, hogy vonják ki Dél-Kóreából az összes ide­gen csapatot, síkraszáll a vietnami belügyekbe való külföldi beavatkozás ellen. A szovjet emberek forrón üdvözlik a független, demokratikus államot építő algériai népet — mondotta Pod­gornij, felhíva a figyelmet arra, hogy a legutóbbi algériai események újabb szemléletes példáját szolgáltatják an­nak, hogyan tesznek meg az imperia­listák mindent, hogy feszült helyzetet teremtsenek a felszabadult országok térségében. Podgornij kiemelte: minél tartósabb a béke, annál gyorsabban és sikere­sebben építjük fel a kommunista tár­sadalmat. De magától értetődik, hogy amíg nem jön létre az általános és teljes leszerelésről szóló egyezmény, amíg nem szűnik meg a fegyverke­zési verseny, amíg fennáll a háború veszélye, mi — ahogy Lenin tanított bennünket — mindig résen leszünk, védelmi képességünket olyan színvo­nalon tartjuk, hogy az elveszi a tá­madó kedvét az országunk, szövetsé­geseink és barátaink elleni agresszió­lói. A szovjet fegyveres erők a töké­letesség még magasabb fokára fog­nak emelkedni, hogy sikeresen telje­sítsék őrszolgálatukat a béke vártá­ján. A békéért folytatott nemes harcban — jelentette ki Podgornij —, szilárd állásaink vannak, e bare kilátásai biz­tatóak. Az Októberi Forradalom eszméi — a szocializmus és a világbéke eszmél. A szovjet emberek a kommunizmus felépítéséért vívott harcukkal cselek­vően mozdítják elő, hogy Október nagy eszméi világszerte győzedelmes­kedjenek. A történelmi események menete cáfolhatatlanul bizonyltja, hogy a XX. század a kommunizmus diadalának százada — zárta ünnepi beszédét Nyi­kolaj Podgornij. 1963. november 7, W ÜJ SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents