Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)
1963-11-05 / 305. szám, kedd
"Világ proletárjai t egyesüljetek! UJSZO SZLOYAKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGAIK NAPILAPJA Bratislava, 1983. november 5. kedd • 30 fillér • XVI. évf. 305. szám Elvetették a búzát [CTK) — A közép-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiben november 4-én már az utolsó hektárokon is befejezték a búza vetését. A kerületben összesen 48 814 hektárt vettek be búzával, s így az eredetileg tervezett területet több mint ezer hektárral túlszárnyalták. A kerületben azonban még mindig nem vetették el az őszi keverékek tervezett mennyiségét. A tervezett 14177 hektár bevetéséhez még csaknem 4500 hektár hiányzik. A szövetkezetesek nem gondoskodnak kellőképpen arról, hogy elegendő zöldtakarmányuk legyen a jövő év tavaszán. 100 mázsa hektáronként „Az ekecsl szövetkezetesek becsületén bezzeg nem esik folt", kezdi tudósítását Kárász Zoltán, levelezőnk. Az őszi munkák Jól haladnak, nem kergetik a határidőket. Mint írja, ez elsősorban a Jó munkaszervezésnek köszönhető. Nagy érdemük van ebben különösen a komplexbrigád tagjainak. A 105 hektár cukorrépát már kiszántották és be is szállították. A hozam ls említésre méltó: 360 mázsa termett hektáronként. A négy lánctalpas traktor éjjelnappal dolgozik, szinte „üldözi" a kukoricakombájnokat. Pedig azok ls Igyekeznek. Kalmár Vince egysoros kombájnnal naponta két és fél hektárról töri le a termést. A kukoricatermés kiváló. Csövesen 100 mázsával fizetett hektárja. Amíg a nyáron még fájt a fejük a takarmánykészlet miatt, most elmondhatjuk, hogy ez is biztosítva van. Az elnök kijelentése szerint az állati termékek felvásárlási tervét túlteljesítik. Persze a jó gazdálkodás . „nyoma" a pénztárban ls megmutatkozik. Miután biztosították a vetőmagszükségletet, 151 mázsa lóheremagot eladtak, ami több mint egymillió koronát hozott a pénztárba. Most készülnek eladni a fölösleges lucernamagot. Szépen fejlődnek a pulykák is. A közeljövőben 11890 pulykát adnak el a közfogyasztásra, s ebből ls várnak vagy egymilliót. Äntonín Novotný elvtárs beszélgetése a Stern című hamburgi folyóirat munkatársával (ČTK) — A Stem című hambur-i gi folyóirat közölte azt a beszélgetést, amelyet Antonín Novotný köztársasági elnök folytatott Egon Vackkal, a Stern főriporterével. KÉRDÉS: Elnök úr, a Német Szö- nánk"képviseleti hivatalainkat,"eset- rakják át. vetségi Köztársaság ts Csehszlová- leg kereskedelmi képviseleteinket, ami Ügy vélem, hogy a jövőben Hamkia között nincsenek jó kapcsolatok, az első lépést jelentené kapcsolataink burg igen jelentős helyzetet foglalkapcsolataink jobbak is lehetnének, normalizálása felé. Kormányunk bi- hat el, ha megvalósul a csatornaMit kellene tennie a szövetségi köz- zonyos idővel ezelőtt a Német Szö- rendszer terve'. Nekünk érdekünk vetségi Köztársaság kormányához for- e rendszer kiépítése, mert ez a száldult a kapcsolatok rendezésének lítás először is olcsóbb, másodszor peügyében. Mind a mai napig nem kap- dig összeköttetést jelentene több tentunk választ. Azt tartjuk, hogy ©kér- gerrel. Összekötne bennünket ez Harmadszor, ami a további köze- mészetesen Hamburg városának és ledést illeti, úgy vélem, az elhang- főként a város vezető polgárainak, getést' amelyet Äntonín Novotný zot t indítványok alapján tárgyalni ekik a kereskedelemben érdekeltek - . . ... - — lehetne arról, hogy — ez önök konná- fontos, hogy Csehszlovákia továbbra nya Prágában, mi pedig a Német Szö- ís árut szállítson a babén s ezt ez vetségi Köztársaságban — megnyit- árut Hamburgban tengeri hajókra társaságnak ennek érdekében? VÁLASZ: Ogy vélem, több ok van, amelyeknek megszüntetése kapcsolataink javulását jelentené. Először ls azt tartom, hogy a Né- désröl tárgyalni kell. met Szövetségi Köztársaság kormányának világosan kl kellene jelentenie, hogy a müncheni egyezmény nem érvényes. Nem elégedhetünk megázzál, ahogy most legutóbb Václav Dávid külügyminiszter beszédére reaí szaki-tengerrel, a Balti-tengerrel és A negyedik kérdés, amely többé a Fekete-tengerrel. Véleményem széke vés bé összefügg ez elmondottak- rint nines messze az idő, amikor öszkal, kereskedelmi kapcsolataink kér- sze kell ülnünk és fontolóra vendése. nünk e kérdéseket. Valamennyi érKülönleges helyet foglal el Ham- deikelt országnak keresni© kellene az burg város kérdése. Hamburg egyike utat e terv megvalósításához. gáltak, hogy a müncheni egyezmény azoknak a helyeknek, ahonnan árúink Végül szeretnék rámutatni, ml a Német Szövetségi Köztársaság kor- eljutnak az egész világba. Ez régi fo- amellett vagyunk, hogy pontot temányára már nem kötelező. Ez ke- lyaml összeköttetés és számunkra gyünk a múlt után. Sohasem támovés. Ogy vélem, világosan meg kell Hamburg olyan tengeri kikötő, gattuk a jelszót „Hogy minden német mondani, hogy a szerződés érvényte- amellyel élénk kapcsolataink vannak, egyforma". Mi különbséget tettünk len. Ez számunkra elvi jelentőségű. Másodszor úgy vélem, szükséges lenne, ha a Német Szövetségi Köz- Hamburg, mint tengeri kikötő és tertársaság kormánya egyes minisztereinek beszéde az ún. hazafias napokon és a revansista szervezetek más ülésein mérsékeltebb volna, ha a miniszterek tekintetbe vennék a háború után kialakult reális helyzetet, s beszédeik nem irányulnának a Cseh* szlovák Szocialista Köztársaság ellen. így volt ez a múltban s úgy vélem' és tudjuk, hogy a német nemz8t így lesz e jövőben is. Nekünk fontos nagy többség© éppúgy, mint a ml Ia(Folytatás a 2. oldalon) Saigonban nyugodtabb a helyzet Eltemették a diktátort és fivérét • Az új rendszer intézkedései • Külföldi sajtóvélemény a dél-vietnami államfordulatról • Az ENSZ ténymegállapító bizottsága hazautazott Dél-Vietnamból Egyre több kiváló műszaki szakemberre van szükség Alexander Dubček elvtárs a Szlovák Műszaki Főiskolán tartott pártkongresszuson Saigon (íTKJ — A saigoni rádió közölte, hogy vasárnap eltemették Ngo Dinh Diem diktátort és fivérét, akik szombatra virradó éjjel állítólag öngyilkosságot követtek el. Haláluk körülményeit eddig még nem sikerült tisztázni. Nyugati sajtójelentések szerint az űj ideiglenes kormányban valószínűen polgári személyek veszik át a tisztségeket. A „tábornokok bizottsága" állítólag „szakembereket, nem pedig politikusokat" akar az új kormányban. Ogy látszik, a vezető pozíciókat Ismét Ngo Dinh Diem magas rangú tisztviselői veszik át. Saigonban már nyugodtabb a helyzet. A rendkívüli állapot és a kijárási tilalom tovább tart. A katonai kormányzó Ismét felszólította a lakosságot, tilos több mint hat ember gyülekezése és bárminő tüntetés. A „tábornokok bizottsága" hétfőn Statáriumot rendelt el az ország egész területén. Utasítást adott a vizsgálat indítására diktátorhoz mindvégig hü „különleges osztagok" parancsnokai ellen. politikáját és azt állítja, hogy „Diem eltűnése semmit sem old meg, legfeljebb jobb körülményeket teremt a háború folytatására." • • • Az ENSZ ténymegállapító bizottsága, mely október 24. óta a buddhistaüldözés körülményeinek kivizsgálá Ä bratislavai Szlovák Műszaki Főiskolán tegnap tartották meg az évzáró pártkonferenciát, melynek résztvevői elsősorban a pártszervezet politikai nevelőmunkáját értékelték. A konferencián Alexander Dubček, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára is jelen volt. A vitában felszólalva népgazdaságunk jövőbeli nagy feladataira irányította a Jelenlevők figyelmét. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a szlovákiai mérnöki káderek szakképzését biztosító legnagyobb intézmény — a Szlovák Műszaki Főiskola távlati feladatainak sával foglalkozott, vasárnap hazauta- Jelentőségét. „Az önök iskolája — zott New Yorkba. A bizottság beszün- mondotta Dubček elvtárs — az eddltette a vizsgálatot és jelentést tesz gi 25 év alatt csaknem 10 ezer mérnöműködéséről a közgyűlésnek. köt nevelt. A lendületesen fejlődő tudomány és technika azonban megköveteli, hogy ennyi mérnök 6—7 év alatt nyerjen teljes szakképzést a Szlovák Műszaki Főiskola tagozatain." Iparunkban a legközelebbi 20 évben hat és félszer annyi főiskolai végzettségű szakemberre lesz szüksége mint ma. Dubček elvtárs ezt hangsúlyozva bíráló szavakkal tett említést arról, hogy a fiatal mérnökök nincsenek kellőképpen felkészülve az új termelési eljárásokkal összefüggő feladatok megoldására, ami népgazdaságunknak Jelentős károkat okoz. Az SZLKP KB első titkára azután néhány ideológiai probléma megoldásáról és a CSKP XII. kongresszusán hozott határozatok teljesítéséről tájékoztatta a pártkonferencia részvevőit. A plzeüi V. I. Lenin Üzemek szerelői a Považská Bystrica-i vízi erőmű aggregátját szerelik. (CTK felvéteti A barátság útján Minden évben — Immár hagyományom San — november 7-én, a prágai dolgozók manifesztáclőjáről elindul a Barátság és Béke stafétája, amellyel hálánkat és köszönetünket küldjük el a hős szovjet népnek a Nagy Októberi Szocialista For« ratlalom évfordulója alkalmából. A Ba* rátság és Béke Stafétájának Idei útjával és az előkészületekkel kapcsolatban né* hány kérdést tettünk fel Ondre) Trnba* rík elvtársnak, e szlovák stafétabizottság elnökének. • Hogyan haladnak az előkészületi munkálatok? — Minden járásban és kerületben stafétablzottságok dolgoznak, amelyek feladata a staféta útjának megszervezése és a csiliagstaféta biztosítása. A bizott« ságok eddigi munkájáról elismerően nyl* latkozhatok. A tömegszervezetek — á, szakszervezeten kívül — tevékeny munkát végeznek. A szlovák stafétabizottság — amely 15 tagból áll — lényegében már befejezte munkáját. Az útirányt és az időtervet Jóváhagytuk. Legközelebbi ülésünket december 11-én tartjuk, amikor értékeljük a staféta útját. • Milyen a staféta Idol útiránya? A staféta mindkét ága (északi és délff a prágai dolgozók manifesztációjáról In< dul el. A déli ág november 18-án ér Szlováklába. A nyugat-szlovákiai kerület képviselői HolICon veszik át a stafétát, amely november 19-én 18,30 órakor érkezik a bratislavai dolgozók manifesztál ciójára, ahol tiszteletére este tűzijátékot rendezünk. A további útirány Komáromj Žarnovica, Partizánske, Ziar nad Hro< nom, Rimaszombat, Banská Bystrica, ahol a déli ág találkozik az északi ággal és egynapos pihenőre ls sor kerül* Innen Breznón, Spišská Nová Vesen, Košicén keresztül érkezik Mlchalovcéra, ahonnan a staféta mindkét ága együttesen folytatja útját a szovjet határ felé. A staféta északi ága Ostraván keresztül haladva november 20-án ér Szlovákiába, majd Považská Bystricát, Prievidzát, Dolný Kubínt, Martint, Banská Bystricát, Poprádot, Sabinovot és Prešovot érintve, ér Michalovcére. • Mikor kerSi sor a staféta fitadtsfira? — November 30-án Vyšné Nemeckén nyújtjuk át az ajándékokat és a stafétát a szovjet nép képviselőinek. Az utolsó szakaszon Bohuä Golián érdemes sportmester és Jifina Némcová sportmester viszi a Barátság és Béke Stafétáját. Átadásának tiszteletére a határ mindkét oldalán tűzijáték és kultúrműsor megrendezésére kerül sor. >—nJ-« Jó szakemberek - okos gépek A plzefíi Lenin Művekben a villanymozdonyokat gyártó üzemrészlegben a közelmúltban a második számú, magnetofon vezérlésű automatikus marógépsort is üzembe helyezték. Az „ötösfogat" néven emlegetett első gépsorról sok dicséret elhangzott már az utóbbi években. A mozdonygyáriak örültek a második automatának, mert tudták. hogy segítségével néhányszorosára növelhetik a Alegújabb hírek szerint elkészült munkatermelékenységet megszüntethetik a gyár- o J . táchnn ttt.ntt mii ta t lrrf7ľ\ críik bűracTtmatca. az új ideiglenes kormány névsora. Élén Nguyen Ngoc Tho volt alelnök áll. A kormány többi tagjai között a diktátor volt ellenzékének tagjai, ugyanakkor magas rangú katonatisztjei is vannak. Hadügyminiszterré Tran Tu Oai tábornokot, az ún. lélektani háború szervezőjét szemelték ki. Nyugati hírek szerint szombaton és vasárnap egyes helyeken amerikaellenes tüntetések voltak. A Reuter tudósítója szerint nyilvánvaló a saigoni puccs Amerika-barát irányzata. A kommentátorok a saigoni felkelők és az amerikai kormánykörök szoros kapcsolatával foglalkoznak. Az AFP szerint Dél-Vietnam jövője azonos az ország múltjával, persze a Diem család nélkül. Az angol Guardian szerint a dél-vietnami államfordulat elérte első célját: leszámolt Ngo Dinh Diem uralmával, s most nagy az öröm. A vietnamiak egy diktatúra megdöntését ünneplik, az amerikaiak pedig jobb hadviselést várnak és a háború gyors befejezését ramélik. A Nation című gaulleista francia lap támadja az amerikai kormány tásban itt-ott mutatkozó — „szűk keresztmetszeteket". Egyszóval: szívesen fogadták a gyárban az új automatát. A gépsor munkába állításától két hét sem telt el, amikor furcsa hírek kezdtek szállingózni a mozdonygyárban. „Nem is olyan jó az a gépsor, mint amilyennek mondták" — hangzott el egy termelési értekezleten az első elmarasztaló ítélet a gépről. „Csak a sok baj van vele, mondott egy másik dolgozó is véleményt a gépről. Amíg a magnószalagot előkészítem, az automatát beállítom, a régi gépen jóformán már el is készíteném az alkatrészeket" — Jelentette ki egy mozdonygyári szakmunkás. Jó néhány napig olyan hangulat kezdett úrrá lenni a mozdonygyárban, mintha a magnóirányitású automatát ért régebbi dicséretek csak üres hírverés, propagandaízű szószaporítás lett volna. Az egész vita végső kicsengése kb. ilyen volt: „Nem is olyan okosak azok az automaták, mint ahogy azt egyesek állítják." Szíven találta az ilyen megállapítás az automata tervezőit, szerkesztőit, de még Jobban azokat, akik már hónapok óta kiváló eredményeket értek el a világ egyik legkorszerűbbnek mondott szerszámgépén. Átmentek hát a „sértettek" az illető műhelybe, ahol oly sokat bajlódtak az új „ötösfogattal" és menet közben tüzetesen szemügyre vették a géphez beosztottak munkáját. Érdekes dolgok derültek ki egy-egy Ilyen látogatás közben. Az első számú automata gépsor kezelői csodálkozva szóltak az űj automata kezelőihez: „Hát ti ezt így csináljátok? Az automatán is a régi gépeknél nyert munkamódszereket alkalmazzátok?" Már az első ilyen látogatás után felfedezték a régi „automatások", hogy hol van hiba a kréta körül. Az automatizálás hívei a műhelyből egyenesen a káderképzési osztályra mentek és itt valóban meg is találták a hibák gyökerét. Röviden megmondva, a szakmunkásképző osztályon megfeledkeztek a második számú automatikus , gépsor leendő kezelőinek a továbbképzéséről. Felkészületlenül érte őket a nagy feladat, az új gépeken nem is értek el olyan kiváló eredményeket, mint az első — különben hajszálpontosan ugyanolyan — magnóvezérlésű automatán. Mostanában, a CSKP KB elnökségének a nehézgépipar 1964—65-ös évi tervével kapcsolatos határozata után gyakran eszébe jut az embernek ez a plzefíi eset. Mert ugyanez — ha szemügyre vesszük hazánk üzemeit, azok távlatait — nemcsak Nyugat-Csehországban, hanem valószínűleg Kelet-Szlovákiában, vagy akár Bratislavában is megtörténhetne, ha egyik-másik üzem történetesen olyan automata gépsort kapna, mint a J,enin Művek kapott. És ha a káderképzéssel kapcsolatos feladatainkat nem hozzuk összhangba a párt Központi Bizottságának határozataival, Szlovákia üzemeiben is könnyen úgy járhatunk, mint a plzefii mozdonygyárban. Hiszen az 1964—65-ös terv kidolgozásának irányelveiben a szlovákiai üzemekkel kapcsolatban ezt mondja a párthatározat: korszerűsíteni — automatizálni — kell Szlovákiában a poprádi Vagongyárat, a Kelet-Szlovákiai Gépgyárat és még jő néhány más, a népgazdaság fejlesztése szempontjából rendkívül fontos üzemet. Szlovákia egyik-másik ipari üzemében tehát már jövőre, vagy 1965-ben megjelennek az automata gépsorok. A gépek teljesítmény-jellemzői majd a megvalósítandó nagy munkatermelékenység emeléséről tanúskodnak. Ezeket az előre „beharangozott" teljesítményeket a valóságban azonban csak úgy tudjuk elérni, ha az automatákat a szó szoros értelmében vett szakemberek veszik mindjárt az első naptól kezdve kezelésbe. Az „okos" gépekként emlegetett automaták csak magas képzettségű szakmunkások kezében válnak a műszaki fejlődés előrelendítőivé. A kommunizmust — mondották a proletariátus nagy tanítói — nem lehet deklaratíve „törvénybe iktatni", hanem annak anyagi és szellemi feltételeit elő kell készíteni. A szellemi feltételek között az egyik legfontosabb éppen a szakmunkások és a műszaklak előkészítése a komoly feladatok megoldására. A trnavai Kovosmaltban pl. már tanultak a múlt tapasztalataiból. A tavalyelőtt kapott hegesztőautomatákról itt is sokáig azt hitték, hogy alkalmatlanok a munkatermelékenység növelésére. Munkába állításuk után jó fél évig nemhogy fokozódott volna, hanem csökkent a termelés. Mélyebb elemzéskor azonban kitűnt, hogy az automaták jók, csak kezelőik a velük való bánásmódot még nem sajátították el. A két év jó iskola volt a trnavaiak számára. A gyárban azóta már sokat tettek a szakmunkásképzés fejlesztéséért és „csodálatosképpen" kiderült, hogy mi mindent tudnak a hegesztőautomaták. Szlovákia legfontosabb ipari üzemeiben, ahol különösképpen égető probléma a szakemberképzés, a párthatározat értelmében már a közeljövőben is sokat kell tenni a dolgozók szakmai tudásának növeléséért. Csak így nem érhetnek bennünket az automatizálás gyakorlati megvalósításában kellemetlen meglepetések. Az okosnak tartott gépek a valóságban csak akkor okosak, ha hozzáértő munkások kezelik őket. T. M.