Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-05 / 305. szám, kedd

"Világ proletárjai t egyesüljetek! UJSZO SZLOYAKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGAIK NAPILAPJA Bratislava, 1983. november 5. kedd • 30 fillér • XVI. évf. 305. szám Elvetették a búzát [CTK) — A közép-szlovákiai kerü­let mezőgazdasági üzemeiben novem­ber 4-én már az utolsó hektárokon is befejezték a búza vetését. A kerü­letben összesen 48 814 hektárt vettek be búzával, s így az eredetileg ter­vezett területet több mint ezer hek­tárral túlszárnyalták. A kerületben azonban még mindig nem vetették el az őszi keverékek tervezett mennyiségét. A tervezett 14177 hektár bevetéséhez még csak­nem 4500 hektár hiányzik. A szövet­kezetesek nem gondoskodnak kellő­képpen arról, hogy elegendő zöld­takarmányuk legyen a jövő év tava­szán. 100 mázsa hektáronként „Az ekecsl szövetkezetesek be­csületén bezzeg nem esik folt", kezdi tudósítását Kárász Zoltán, levelezőnk. Az őszi munkák Jól haladnak, nem kergetik a határidőket. Mint írja, ez elsősorban a Jó munka­szervezésnek köszönhető. Nagy érdemük van ebben különösen a komplexbrigád tagjainak. A 105 hektár cukorrépát már kiszántották és be is szállították. A hozam ls említésre méltó: 360 mázsa termett hektáronként. A négy lánctalpas traktor éjjel­nappal dolgozik, szinte „üldözi" a kukoricakombájnokat. Pedig azok ls Igyekeznek. Kalmár Vince egysoros kombájnnal napon­ta két és fél hektárról töri le a termést. A kukoricatermés kiváló. Csövesen 100 mázsával fizetett hektárja. Amíg a nyáron még fájt a fejük a takarmánykészlet miatt, most elmondhatjuk, hogy ez is biztosít­va van. Az elnök kijelentése sze­rint az állati termékek felvásár­lási tervét túlteljesítik. Persze a jó gazdálkodás . „nyo­ma" a pénztárban ls megmutatko­zik. Miután biztosították a vető­magszükségletet, 151 mázsa ló­heremagot eladtak, ami több mint egymillió koronát hozott a pénz­tárba. Most készülnek eladni a fölösleges lucernamagot. Szépen fejlődnek a pulykák is. A közel­jövőben 11890 pulykát adnak el a közfogyasztásra, s ebből ls vár­nak vagy egymilliót. Äntonín Novotný elvtárs beszélgetése a Stern című hamburgi folyóirat munkatársával (ČTK) — A Stem című hambur-i gi folyóirat közölte azt a beszél­getést, amelyet Antonín Novotný köztársasági elnök folytatott Egon Vackkal, a Stern főriporterével. KÉRDÉS: Elnök úr, a Német Szö- nánk"képviseleti hivatalainkat,"eset- rakják át. vetségi Köztársaság ts Csehszlová- leg kereskedelmi képviseleteinket, ami Ügy vélem, hogy a jövőben Ham­kia között nincsenek jó kapcsolatok, az első lépést jelentené kapcsolataink burg igen jelentős helyzetet foglal­kapcsolataink jobbak is lehetnének, normalizálása felé. Kormányunk bi- hat el, ha megvalósul a csatorna­Mit kellene tennie a szövetségi köz- zonyos idővel ezelőtt a Német Szö- rendszer terve'. Nekünk érdekünk vetségi Köztársaság kormányához for- e rendszer kiépítése, mert ez a szál­dult a kapcsolatok rendezésének lítás először is olcsóbb, másodszor pe­ügyében. Mind a mai napig nem kap- dig összeköttetést jelentene több ten­tunk választ. Azt tartjuk, hogy ©kér- gerrel. Összekötne bennünket ez Harmadszor, ami a további köze- mészetesen Hamburg városának és ledést illeti, úgy vélem, az elhang- főként a város vezető polgárainak, getést' amelyet Äntonín Novotný zot t indítványok alapján tárgyalni ekik a kereskedelemben érdekeltek - . . ... - — lehetne arról, hogy — ez önök konná- fontos, hogy Csehszlovákia továbbra nya Prágában, mi pedig a Német Szö- ís árut szállítson a babén s ezt ez vetségi Köztársaságban — megnyit- árut Hamburgban tengeri hajókra társaságnak ennek érdekében? VÁLASZ: Ogy vélem, több ok van, amelyeknek megszüntetése kapcsola­taink javulását jelentené. Először ls azt tartom, hogy a Né- désröl tárgyalni kell. met Szövetségi Köztársaság kormá­nyának világosan kl kellene jelente­nie, hogy a müncheni egyezmény nem érvényes. Nem elégedhetünk megáz­zál, ahogy most legutóbb Václav Dá­vid külügyminiszter beszédére rea­í szaki-tengerrel, a Balti-tengerrel és A negyedik kérdés, amely többé a Fekete-tengerrel. Véleményem szé­ke vés bé összefügg ez elmondottak- rint nines messze az idő, amikor ösz­kal, kereskedelmi kapcsolataink kér- sze kell ülnünk és fontolóra ven­dése. nünk e kérdéseket. Valamennyi ér­Különleges helyet foglal el Ham- deikelt országnak keresni© kellene az burg város kérdése. Hamburg egyike utat e terv megvalósításához. gáltak, hogy a müncheni egyezmény azoknak a helyeknek, ahonnan árúink Végül szeretnék rámutatni, ml a Német Szövetségi Köztársaság kor- eljutnak az egész világba. Ez régi fo- amellett vagyunk, hogy pontot te­mányára már nem kötelező. Ez ke- lyaml összeköttetés és számunkra gyünk a múlt után. Sohasem támo­vés. Ogy vélem, világosan meg kell Hamburg olyan tengeri kikötő, gattuk a jelszót „Hogy minden német mondani, hogy a szerződés érvényte- amellyel élénk kapcsolataink vannak, egyforma". Mi különbséget tettünk len. Ez számunkra elvi jelentőségű. Másodszor úgy vélem, szükséges lenne, ha a Német Szövetségi Köz- Hamburg, mint tengeri kikötő és ter­társaság kormánya egyes miniszterei­nek beszéde az ún. hazafias napokon és a revansista szervezetek más ülé­sein mérsékeltebb volna, ha a mi­niszterek tekintetbe vennék a háború után kialakult reális helyzetet, s be­szédeik nem irányulnának a Cseh* szlovák Szocialista Köztársaság ellen. így volt ez a múltban s úgy vélem' és tudjuk, hogy a német nemz8t így lesz e jövőben is. Nekünk fontos nagy többség© éppúgy, mint a ml Ia­(Folytatás a 2. oldalon) Saigonban nyugodtabb a helyzet Eltemették a diktátort és fivérét • Az új rendszer intézkedé­sei • Külföldi sajtóvélemény a dél-vietnami államfordulatról • Az ENSZ ténymegállapító bizottsága hazautazott Dél-Viet­namból Egyre több kiváló műszaki szakemberre van szükség Alexander Dubček elvtárs a Szlovák Műszaki Főiskolán tartott pártkongresszuson Saigon (íTKJ — A saigoni rádió közölte, hogy vasárnap eltemették Ngo Dinh Diem diktátort és fivérét, akik szombatra virradó éjjel állítólag öngyilkosságot követtek el. Haláluk körülményeit eddig még nem sike­rült tisztázni. Nyugati sajtójelentések szerint az űj ideiglenes kormányban valószínűen polgári személyek veszik át a tiszt­ségeket. A „tábornokok bizottsága" állítólag „szakembereket, nem pedig politikusokat" akar az új kormány­ban. Ogy látszik, a vezető pozíciókat Ismét Ngo Dinh Diem magas rangú tisztviselői veszik át. Saigonban már nyugodtabb a hely­zet. A rendkívüli állapot és a kijárási tilalom tovább tart. A katonai kor­mányzó Ismét felszólította a lakossá­got, tilos több mint hat ember gyü­lekezése és bárminő tüntetés. A „tábornokok bizottsága" hétfőn Statáriumot rendelt el az ország egész területén. Utasítást adott a vizsgálat indítására diktátorhoz mindvégig hü „különleges osztagok" parancsnokai ellen. politikáját és azt állítja, hogy „Diem eltűnése semmit sem old meg, leg­feljebb jobb körülményeket teremt a háború folytatására." • • • Az ENSZ ténymegállapító bizottsá­ga, mely október 24. óta a buddhis­taüldözés körülményeinek kivizsgálá Ä bratislavai Szlovák Műszaki Fő­iskolán tegnap tartották meg az év­záró pártkonferenciát, melynek részt­vevői elsősorban a pártszervezet po­litikai nevelőmunkáját értékelték. A konferencián Alexander Dubček, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára is jelen volt. A vitában felszólalva népgazdaságunk jövőbeli nagy feladataira irányította a Jelenlevők figyelmét. Ezzel kapcso­latban hangsúlyozta a szlovákiai mér­nöki káderek szakképzését biztosító legnagyobb intézmény — a Szlovák Műszaki Főiskola távlati feladatainak sával foglalkozott, vasárnap hazauta- Jelentőségét. „Az önök iskolája — zott New Yorkba. A bizottság beszün- mondotta Dubček elvtárs — az eddl­tette a vizsgálatot és jelentést tesz gi 25 év alatt csaknem 10 ezer mérnö­működéséről a közgyűlésnek. köt nevelt. A lendületesen fejlődő tudomány és technika azonban meg­követeli, hogy ennyi mérnök 6—7 év alatt nyerjen teljes szakképzést a Szlovák Műszaki Főiskola tagozatain." Iparunkban a legközelebbi 20 év­ben hat és félszer annyi főiskolai végzettségű szakemberre lesz szüksé­ge mint ma. Dubček elvtárs ezt hang­súlyozva bíráló szavakkal tett említést arról, hogy a fiatal mérnökök nincse­nek kellőképpen felkészülve az új termelési eljárásokkal összefüggő fel­adatok megoldására, ami népgazda­ságunknak Jelentős károkat okoz. Az SZLKP KB első titkára azután néhány ideológiai probléma megoldá­sáról és a CSKP XII. kongresszusán hozott határozatok teljesítéséről tá­jékoztatta a pártkonferencia részve­vőit. A plzeüi V. I. Lenin Üzemek szerelői a Považská Bystrica-i ví­zi erőmű aggregátját szerelik. (CTK felvéteti A barátság útján Minden évben — Immár hagyományom San — november 7-én, a prágai dolgozók manifesztáclőjáről elindul a Barátság és Béke stafétája, amellyel hálánkat és kö­szönetünket küldjük el a hős szovjet népnek a Nagy Októberi Szocialista For« ratlalom évfordulója alkalmából. A Ba* rátság és Béke Stafétájának Idei útjával és az előkészületekkel kapcsolatban né* hány kérdést tettünk fel Ondre) Trnba* rík elvtársnak, e szlovák stafétabizott­ság elnökének. • Hogyan haladnak az előkészületi munkálatok? — Minden járásban és kerületben sta­fétablzottságok dolgoznak, amelyek fel­adata a staféta útjának megszervezése és a csiliagstaféta biztosítása. A bizott« ságok eddigi munkájáról elismerően nyl* latkozhatok. A tömegszervezetek — á, szakszervezeten kívül — tevékeny mun­kát végeznek. A szlovák stafétabizottság — amely 15 tagból áll — lényegében már befejezte munkáját. Az útirányt és az időtervet Jóváhagytuk. Legközelebbi ülésünket december 11-én tartjuk, ami­kor értékeljük a staféta útját. • Milyen a staféta Idol útiránya? A staféta mindkét ága (északi és délff a prágai dolgozók manifesztációjáról In< dul el. A déli ág november 18-án ér Szlováklába. A nyugat-szlovákiai kerület képviselői HolICon veszik át a stafétát, amely november 19-én 18,30 órakor érke­zik a bratislavai dolgozók manifesztál ciójára, ahol tiszteletére este tűzijátékot rendezünk. A további útirány Komáromj Žarnovica, Partizánske, Ziar nad Hro< nom, Rimaszombat, Banská Bystrica, ahol a déli ág találkozik az északi ág­gal és egynapos pihenőre ls sor kerül* Innen Breznón, Spišská Nová Vesen, Ko­šicén keresztül érkezik Mlchalovcéra, ahonnan a staféta mindkét ága együtte­sen folytatja útját a szovjet határ felé. A staféta északi ága Ostraván keresztül haladva november 20-án ér Szlovákiába, majd Považská Bystricát, Prievidzát, Dol­ný Kubínt, Martint, Banská Bystricát, Poprádot, Sabinovot és Prešovot érintve, ér Michalovcére. • Mikor kerSi sor a staféta fitadtsfi­ra? — November 30-án Vyšné Nemeckén nyújtjuk át az ajándékokat és a stafétát a szovjet nép képviselőinek. Az utolsó szakaszon Bohuä Golián érdemes sport­mester és Jifina Némcová sportmester viszi a Barátság és Béke Stafétáját. Át­adásának tiszteletére a határ mindkét oldalán tűzijáték és kultúrműsor meg­rendezésére kerül sor. >—nJ-« Jó szakemberek - okos gépek A plzefíi Lenin Művekben a villanymozdonyokat gyártó üzemrészlegben a közelmúltban a második számú, magnetofon vezérlésű automatikus maró­gépsort is üzembe helyezték. Az „ötösfogat" né­ven emlegetett első gépsorról sok dicséret elhang­zott már az utóbbi években. A mozdonygyáriak örültek a második automatának, mert tudták. hogy segítségével néhányszorosára növelhetik a Alegújabb hírek szerint elkészült munkatermelékenységet megszüntethetik a gyár­- o J . táchnn ttt.ntt mii ta t lrrf7ľ\ críik bűracTtmatca. az új ideiglenes kormány névsora. Élén Nguyen Ngoc Tho volt alelnök áll. A kormány többi tagjai között a diktátor volt ellenzékének tagjai, ugyanakkor magas rangú katonatiszt­jei is vannak. Hadügyminiszterré Tran Tu Oai tábornokot, az ún. lélektani háború szervezőjét szemelték ki. Nyugati hírek szerint szombaton és vasárnap egyes helyeken amerikael­lenes tüntetések voltak. A Reuter tu­dósítója szerint nyilvánvaló a saigoni puccs Amerika-barát irányzata. A kommentátorok a saigoni felke­lők és az amerikai kormánykörök szo­ros kapcsolatával foglalkoznak. Az AFP szerint Dél-Vietnam jövője azo­nos az ország múltjával, persze a Diem család nélkül. Az angol Guar­dian szerint a dél-vietnami államfor­dulat elérte első célját: leszámolt Ngo Dinh Diem uralmával, s most nagy az öröm. A vietnamiak egy diktatú­ra megdöntését ünneplik, az ameri­kaiak pedig jobb hadviselést várnak és a háború gyors befejezését ramé­lik. A Nation című gaulleista francia lap támadja az amerikai kormány tásban itt-ott mutatkozó — „szűk keresztmetsze­teket". Egyszóval: szívesen fogadták a gyárban az új automatát. A gépsor munkába állításától két hét sem telt el, amikor furcsa hírek kezdtek szállingózni a mozdonygyárban. „Nem is olyan jó az a gépsor, mint amilyennek mondták" — hangzott el egy termelési értekezle­ten az első elmarasztaló ítélet a gépről. „Csak a sok baj van vele, mondott egy másik dolgozó is véleményt a gépről. Amíg a magnó­szalagot előkészítem, az automatát beállítom, a régi gépen jóformán már el is készíteném az al­katrészeket" — Jelentette ki egy mozdonygyári szakmunkás. Jó néhány napig olyan hangulat kezdett úrrá lenni a mozdonygyárban, mintha a magnóirányi­tású automatát ért régebbi dicséretek csak üres hírverés, propagandaízű szószaporítás lett volna. Az egész vita végső kicsengése kb. ilyen volt: „Nem is olyan okosak azok az automaták, mint ahogy azt egyesek állítják." Szíven találta az ilyen megállapítás az automa­ta tervezőit, szerkesztőit, de még Jobban azokat, akik már hónapok óta kiváló eredményeket értek el a világ egyik legkorszerűbbnek mondott szer­számgépén. Átmentek hát a „sértettek" az illető műhelybe, ahol oly sokat bajlódtak az új „ötös­fogattal" és menet közben tüzetesen szemügyre vették a géphez beosztottak munkáját. Érdekes dolgok derültek ki egy-egy Ilyen láto­gatás közben. Az első számú automata gépsor kezelői csodálkozva szóltak az űj automata keze­lőihez: „Hát ti ezt így csináljátok? Az automatán is a régi gépeknél nyert munkamódszereket al­kalmazzátok?" Már az első ilyen látogatás után felfedezték a régi „automatások", hogy hol van hiba a kréta körül. Az automatizálás hívei a műhelyből egye­nesen a káderképzési osztályra mentek és itt valóban meg is találták a hibák gyökerét. Rövi­den megmondva, a szakmunkásképző osztályon megfeledkeztek a második számú automatikus , gépsor leendő kezelőinek a továbbképzéséről. Felkészületlenül érte őket a nagy feladat, az új gépeken nem is értek el olyan kiváló eredménye­ket, mint az első — különben hajszálpontosan ugyanolyan — magnóvezérlésű automatán. Mostanában, a CSKP KB elnökségének a nehéz­gépipar 1964—65-ös évi tervével kapcsolatos ha­tározata után gyakran eszébe jut az embernek ez a plzefíi eset. Mert ugyanez — ha szemügyre vesszük hazánk üzemeit, azok távlatait — nem­csak Nyugat-Csehországban, hanem valószínűleg Kelet-Szlovákiában, vagy akár Bratislavában is megtörténhetne, ha egyik-másik üzem története­sen olyan automata gépsort kapna, mint a J,enin Művek kapott. És ha a káderképzéssel kapcsolatos feladatainkat nem hozzuk összhangba a párt Köz­ponti Bizottságának határozataival, Szlovákia üze­meiben is könnyen úgy járhatunk, mint a plzefii mozdonygyárban. Hiszen az 1964—65-ös terv ki­dolgozásának irányelveiben a szlovákiai üzemek­kel kapcsolatban ezt mondja a párthatározat: korszerűsíteni — automatizálni — kell Szlovákiá­ban a poprádi Vagongyárat, a Kelet-Szlovákiai Gépgyárat és még jő néhány más, a népgazdaság fejlesztése szempontjából rendkívül fontos üze­met. Szlovákia egyik-másik ipari üzemében tehát már jövőre, vagy 1965-ben megjelennek az auto­mata gépsorok. A gépek teljesítmény-jellemzői majd a megvalósítandó nagy munkatermelékeny­ség emeléséről tanúskodnak. Ezeket az előre „be­harangozott" teljesítményeket a valóságban azon­ban csak úgy tudjuk elérni, ha az automatákat a szó szoros értelmében vett szakemberek veszik mindjárt az első naptól kezdve kezelésbe. Az „okos" gépekként emlegetett automaták csak magas képzettségű szakmunkások kezében válnak a műszaki fejlődés előrelendítőivé. A kommuniz­must — mondották a proletariátus nagy tanítói — nem lehet deklaratíve „törvénybe iktatni", hanem annak anyagi és szellemi feltételeit elő kell ké­szíteni. A szellemi feltételek között az egyik leg­fontosabb éppen a szakmunkások és a műszaklak előkészítése a komoly feladatok megoldására. A trnavai Kovosmaltban pl. már tanultak a múlt tapasztalataiból. A tavalyelőtt kapott hegesztőau­tomatákról itt is sokáig azt hitték, hogy alkal­matlanok a munkatermelékenység növelésére. Munkába állításuk után jó fél évig nemhogy fo­kozódott volna, hanem csökkent a termelés. Mé­lyebb elemzéskor azonban kitűnt, hogy az auto­maták jók, csak kezelőik a velük való bánásmó­dot még nem sajátították el. A két év jó iskola volt a trnavaiak számára. A gyárban azóta már sokat tettek a szakmunkásképzés fejlesztéséért és „csodálatosképpen" kiderült, hogy mi mindent tudnak a hegesztőautomaták. Szlovákia legfontosabb ipari üzemeiben, ahol különösképpen égető probléma a szakemberkép­zés, a párthatározat értelmében már a közeljö­vőben is sokat kell tenni a dolgozók szakmai tudásának növeléséért. Csak így nem érhetnek bennünket az automatizálás gyakorlati megvalósí­tásában kellemetlen meglepetések. Az okosnak tartott gépek a valóságban csak akkor okosak, ha hozzáértő munkások kezelik őket. T. M.

Next

/
Thumbnails
Contents