Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-29 / 329. szám, péntek

SZVJATOSZLAV RIHTER A Szovjetunió és az USA tudományos együttműködéséi'őí November 26 án este a Szlovák Fil­harmónia hangversenytermében ünne pi hangulat uralkodott. A nagyterem zsúfolásig megtelt. Rihter... ezt mondja minden száj, ezt érzi minden szív, és az arcokon az élményvárás öröme ragyog. Rihterről beszámolni nehéz. A jel­zők elkoptak a mindennapi használat­ban, mint a vlzmosta kövek. Rihter megrendítő egyéniségét át kell élni, hogy fogalmat alkothassunk róla. Rihtert bírálni nem lehet. Legfel­jebb megindultan eltűnődhetünk azon a rendkívüli tüneményen, ami Rihter művészetének egészét jelenti. Rihter a zongora egyszeri géniusza, művész a szó magasrendű értelmében, egy a választottak közül. Műsora első felében két Beethoven szonátát adott elő. A d-moll szoná­tát, (op. 31. 2. szám) és az E-dúr szonátát (op. 109.). Rihter megjelenik, egyszerűen és szerényen, mint mindig, leül a zongo­ÚJ FILMEK BÁTORSÁG a címe a jugoszláv filmgyártás mű­sorra tűzött új alkotásának. Törté­nete 1942-ben a megszáll! Splitben játszódik le Egy illegális ifjúsági csoport május elsejei akcióját örökí­ti meg: magas templomtoronyra vö­rös zászlót tűznek ki. A cselekmény sajnos, nagyon is leíró jellegű és a nagy téma a feldolgozásban elsikkad. A dolgozók filmfesztiválján bemuta­tott film nem nyerte el a nézők tet­szését- Általános vélemény, hogy hő­seinek ábrázolása felületes, ezért nem hatásos a mű Kár, hogy gyen­gébb film képviseli a színvonalas alkotásokban bűvelkedő jugoszláv filmgyártást (RP) Az utűbbi étek folyamén rohamos fej­lődésen megy át a falu. Nagy gondot okoz azonban a tavaszi és az őszi esős évszak. Ilyenkor az utcák szinte járha­tatlanok Ez év tavaszán U a falu aiső felén jó néhány báz víz aiá került Te hát ez a legfontosabb feladat, rendezni az utcákat. A távlati tervek alapján sor kerül a csatornázásra és kilátásba van helyezve a vízhálózat kiépítése is. Ám minderről mondjon néhány szót a HNB titkár, Mocko Pál elvtárs, akii levele­zőnk éppen munka közben zavart ineg és néhány kérdést lett fel a falu fejlő­désévei kapcsolatban. C MILYEN MUNKÁLATOKAT VÉGEZ­TEK EL EZ ÉVBEN A „Z" AKCIŰ KERE­TÉBEN? — A falu közepén egy hatalmas mo­csár terül el. Ez sem esztétikai, sein pe dig egészségügyi szempontból nem vá lik díszére a községnek Miután ebbe folyik az artézi kat vize ls, a vfz leve zctése sok gondot okoz. Ennek végleges megoldására a közeljövőben sor kerül. A „Z" akció keretében 150 ezer koro­nás költséggel csatornázással elvezetjük a vizet. Ebből az összegből a lakosság társadalmi munka keretében 50 ezer ko­gazdasági tervezési kutatóintézet osz­tályvezetője az iparnak azt a szere pét ecseteli, amellyel előbbre viszi a mezőgazdaság fejlődését. Fejtege téseinek homlokterében a CSKP XII kongresszusa határozatának az a kité tele áll, hogy el kell érni az Ipar és a mezőgazdaság arányos fejlődé sét, ez pedig csak úgy érhető el, ha növekedni fog az Ipar szerepe a me­zőgazdaság fejlődésében és a mező gazdaság fokozatosan eléri az ipar színvonalát, fokozatos kiegyenlítődés történik. A cikkíró megállapítja hogy a CSKP vezetésével 1945 óta nagy sikereket értünk el. és a mezőgazdaságban a szocialista termelési viszonyok kiala kítása terén vezető helyen állunk A szocialista mezőgazdasági üzemek megszilárdulása és döntő fölénye megváltoztatta az ipar és a mező gazdaság közgazdasági viszonyának jellegét Lehetővé vált együttműködé íük elmélyítése a mezőgazdaság el maradottságának felszámolása, a mun­kás paraszt szövetség további megszi lárdítása E nagy lehetőség kihasználása az eddiginél hatásosabb termelési kap­csolatot feltételez Ezen a téren van nak a legnagyobb kihasználatlan tar talékaink. A mezőgazdaság és az ipar közötti különbségeket javarészt a kapitaliz­mustól örököl lük Ezt az áldatlan örökséget a szocializmusban történel­mileg rövid idő alatt felszámolhatjuk anélkül hony ez súlyosan érintené B dolgozó parasztságot Természetesen nem egyszerű feladatról van szó, és megoldása nem zárja kl az esetleges hibákat. A cikkíró a továbbiakban megálla pltja hogy lelenleg nagy aránytalan ság van az ipar és a mezőgazdaság fejlődése között, s ez nem csak e mezőgazdaság elmaradottságában ha nem az Ipar nehézségeiben Is megmu tatkozik. Ennek részben az is oka rához és a hallgató azonnal érzi, hogy fenn a dobogón most valami egészen más történik, mint amihez a hangversenyélet jó, jobb és leg­jobb produkciói során hozzászokott. Rihter úgy ül a zongora mellett, mintha a zsúfolt teremben egyedül volna sorsával és végzetével: a mu­zsikával Rihter nemcsak a zene lényegét tárja fel, eljut a muzsika és az élet legményebb titkaihoz és a müvek mélyéről elővarázsolja az örök embe­rit. Páratlanul Izgalmas tolmácsoló sában a hallgató nem ls a kompozí­ciót, hanem a megelevenedett zene­szerzőt hallja Rihter Beethovent ját­szik és mintha szelleme csillagos ma­gasságokban Beethoven szellemével találkozna. Követi Beethoven útját a szenvedés mélységeiből a felemelke déslg és az alkotó gondolkodás fel­szabadító ere|ével felküzdi magát a Beethoveni Lassúk ormaira, ahonnan nagy magasságokból iát és láttat vég­telen térségeket. „Most a szellem szól magához, amely a jó érzésű és nemes lelkű embereket összetartja a földön, a szellem, amelyet nem kezdhet ki az idő ..." — Irta Beethoven egy barátja leányának, akinek az E-dúr szonátát dedikálta. Rihter Beethoven-tolmácso­lása ezt a szellemet sugározza, őrzi és viszi továob a világban. Prokofjev A-dúr szonátájának (op. 82. 6. szám) zenei zuhatagában a szovjet művész elemeket szabadított fel és fékezett meg, a hangszer kor­látait megdöntő orkesztrális. fantáziá­val. Szvjatoszlav Rihtert talán nem is annyira az élmény önfeledt örömé­vel hallgatiuk, inkább megrendülten, elszoruló torokkal és szívdobogtató csodálattal, amit csak a rendkívüli jelenségek váltanak ki belőlünk A Ribter-hangverseny elhangzott, de emlékét még sokáig őrizzük. Havas Márta rónát fog tedolguzni. Éppúgy, mint az elmúlt években, cz évben is számítunk lakosságunk támogatására. Különösen a Nőbizuttságro, amely Gogolé Erzsébet irányítása mellett már nem egyszer megmutatta, hogy milyen tettekre képas. Az 520 méteres csatornahálózat kiépí téséhez szükséges betongyűrűk már ké szenlétben állnak. © - ÚGY LÁTOM Oj AUTÓBUSZ VÁ­RÓTERMET IS KAPOTT A FALU? — Ez is a „Z" akció keretében épült. A munkálatokat a lakosság teljesen díj­talanul végezte. Az autóbusz váróterem pléhből épült, ennek kétszeri festését és üvegezését a falu dolgozói végezték. A munkálatok összértéke 17 000 korona. De további munkákat ls végeztünk. A hidak javítására 23 000 koronát for­dítottunk és ez évben sor került az ls kalák kerítésének és kapuiának újjáépí­tésére ls . . . De ami a legörvendetesebb, hogy sikerült egy osztállyal kibővíteni az óvodát. E célra egy magánépületet vettünk igénybe, amelyet a nőbizottság tagjai és a község dolgozónől hoztak rendbe. Ezáltal további 25 gyermek szá­mára vált lehetővé, hogy rendszeresen járhasson ovodába. A. ). KSg mraH^^l li ^^ volt, hogy a múltban lebecsültük a mezőgazdaság népgazdasági jelentő­ségét, aminek gazdasági visszatükrö­ződése az ipar irányzata és a mező­gazdaság fejlesztésének szükségletei k3zötti nagy eltérés volt. Sok példa bizonyítja ezt, többek között a mű­trágya- és mezőgazdasági vegyszer­gyártás is. Az Ipar szerkezetében mostanáig bekövetkezett változások többek kö­zött arra irányultak, hogy a külkeres­kedelem útján hozzuk be a hiányzó mezőgazdasági termékeket, viszont az Ipar struktúráját tekintve koránt sem készül' fel a mezőgazdaság el­maradottságának megszüntetésére. A szerző ezután rátér az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatai általános problémáinak megvilágítására. Meg­jegyzi: terveink legnagyobb fogyaté­kossága az volt, hogy az ipar nem eléggé látta el a mezőgazdasági ter­melést Ez a dolog egylk része, vi­szont több oka van annak, miért nem teljesíti a mezőgazdaság a tervfel­adatokat. Számos, kimondottan szub­jektív ok, a mezőgazdasági üzemek munkádban mutatkozó fogyatékosság és természetesen az irányítás hiá­nyossága játszik közre A cikkíró konkrétan elemezi a hiá nyosságok okait Mindjárt a lakar­mánymérleggel kezdi A hektárhoza­mok növekedésének biztosításával hozzájuthatnánk a hiányzó takar­mánymennyiséghez. ám a növényter­mesztés fogyatékosságainak tervszerű megszűntetése helyett inkább takar mánybehozatallal igyekeztünk megol­dani a helyzetet, míg bebizonyoso dott, hogy kiegyenlítetlen takarmány mérleg és bizonyos tartalék nélkül nem biztosítható a mezőgazdaság ha tékony fejlesztése A további hibát a vegyipar mezőgazdasági vonatkozá sú részeinek elhanyagolásában látja a szerző. Hasonló fogyatékosságokat tár fel a gépesítésben is Hiába nö­vekedett a mezőgazdaság gépellálása, A Nagy Októberi Szocialista Fórra dalom után a két ország hosszú ideig nem újította fel a diplomáciai Kap­csolatokat. A szovjet tudósok erinek ellenére — már a 20-as évek eleién — mindent megtettek a tudományos együttműködés létrehozásáért. |. P Pavlov és P P. Lazareva már 1923 ban az Egyesült Államokba látogat tak, hogy megtegyék az első lépése­ket a két nagy ország tudósai együtt működése érdekében Otjuk siker­rel járt, mert ettől kezdve a két nagyhatalom tudósai több ízben is kölcsönösen meglátogatták egymás munkahelyeit. 1926 ban például A. F. joffe, a legnagyobb szovjet fizikusok egyike, az Egyesült Államokba láto­gatott, ahol az ország 12 legfonto­sabb egyetemén előadássorozatot tar­tott. A két ország közötti tudományos együttműködés terén az 1924-es év határkövet íelent: több amerikai tu­dóst a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája tagjává választanak. Olyan világszerte elismert fizikusok nevét említhetjük ezzel kapcsolatban, mint például Róbert Millikan és Albert Michelson. 1930-ban például Edison! és Harwardot ls tagjává választotta a Szovjetunió Tudományos Akadémiá­ja. 1925-ben — a Tudományos Akadé­mia 200 éves jubileumán — szintén több amerikai tudós érkezett ven­dégként a Szovjetunióba. 1925 és 1935 között a Szovjetunióban több tudo­mányos világkongresszust tartottak. A fiziológusok, geológusok, limnoló­gusok világkongresszusain az Egye­sült Államok legkiválóbb tudósai vet­tek részt. Az amerikai kutatók az össz-szövetségi tudományos konfe­renciák iránt Is élénk érdeklődést tanúsítottak. Az együttműködés leggyümölcsözőbb idaszaka A történelem kerekét nem lehet megállítani 1933-ban a két ország felújította diplomáciai kapcsolatait. Ez a tudományos együttműködésben is új korszak kezdetét lelenti. A tu­dósok együttműködése különösen a fasizmus elleni harc idején — a má­sodik világháború éveiben — mélyült el. 1942-ben például — a szovjet ha­talom győzelmének 25. évfordulóién — a Szovjetunió Tudományos Akadé­miája több amerikai tudóst, köztük E. Lawrence fizikust ts, dlsztagjává választotta. A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája fennállásának 220. évfordulóján is sok amerikai tudo­mányos kutató neve került bele a SZTA dísztagjainak névsorába. ott, ahol a gépesítés nem komplex, nagyon magas a kézimunka részará­nya. Például a cukorrépa termesztés­ben 97 százalékról csak 89 százalék­ra csökkent. A fogyatékosságok elemzése után a cikkíró rátér arra, hogyan járulhat­nak hozzá az egyes iparágak a me­zőgazdasági termelés belterjességé­nek növeléséhez. Eddig az építőiparé volt a pálma, mert 1960-ban a mező­gazdaságnak átadott állóalapoknak egyhatodát állította elő. Ez a magas részarány a kollektivizálás Időszaká­val volt kapcsolatban. A jövőben va­lószínűen csökkenni fog. A gépipar szerepe is nagyobbodott; a mezőgaz­dasági termelés ellátásából már öt­szörte fokozottabban veszi ki részét. Ennek ellenére szerepét még mindig nem tölti be kielégítően. Részarányá­nak növekedésével együtt a gépek hatékonyságának ls fokozódnia kell. Legkevésbé segítette a mezőgazdasá­got a vegyipar. A közgazdászokra most érdekes feladat vár; meg kell határozniuk az egyes iparágak részvételének optimá­lis mértékét a mezőgazdaság haté­kony fejlődésének biztosításában. Ez rendkívül bonyolult feladat és csakis matematikai módszerekkel és korsze­rű számítástechnikával oldható meg Az a lényeg, hogy a termelés ténye­zőinek olyan kombinációjára találja­nak, amely a korlátozó feltételek be­tartása mellett a választolt kritérium szerint biztosltja az optimum vala­melyik tormáját, jelenleg például Igen nagy jelentősége van annak, hogy a területegységre számított fehérjék maximális mennyiségének kritériuma szerint opiimális takarmánytermelést érjünk el. A legfontosabb dolog a helyes kritérium meghatározása. Az ipar és a mezőgazdaság optimá lis termelési kapcsolatát röviden így fejezhetjük ki: a kívánt mezőgazda sági termék elérése minimálisra csök­kentett ráfordítással. (L) A hidegháború a tudománynak is ártott Az 1945—1955 közötti hidegháborús korszak sok kárt okozott a nemzetek közötti tudományos együttműködés nek. Annak ellenére, hogy ekkor már ez egész világ tisztelettel emle gette a szovlet tudomány sikereit, a világ két legnagyobb hatalma között csaknem teljesen megszűritek a tu dnrnánvos kapcsolatok Ez alatt a 10 év alatt a tudományos együttműkö­dés csupán tudósok véletlen találko­zásaira szorítkozott. 1955-öt a tudományos együttmü ködés terén ts az enyhülés évének nevezhettük. Ebben az esztendőben már a szovjet tudósdelegáció is részt vett Genfben az atomenergia békés célokra való felhasználásáról tárgyaló nemzetközi konferencián A szoviet tudósok Itt az egész világ előtt bebi zonyltották, milyen jelentős ered­ményeket értek el az atomfizika te rén. 1956-ban megvalósult a háború utáni első szovjet—amerikai tudomá­nyos csereakció: 1956 májusában megérkezett a Szovjetunióba egy amerikai fizikusküldöttség, majd részi vett az elemi részecskék fizikusai­nak konferenciáján. Ugyanebben az időpontban, az amerikai Rochester Egyetemre is megérkezett egy szov­jet tudósküldöttség, hogy részt ve­gyen a magreakciók fizikájáról ér­tekező konferencián. Szovjet sikerek az űrrepülésben A világ első szocialista államának tudósai különösen az atomenergia békés felhasználása, a kozmikus tér­ség meghódítása, az automatlzácló, az elektronika, a rakétatechnika és más fontos tudományágak terén értek el kiemelkedő sikereket A szoviet­amerikai tudományos együttműködés is főleg ezeken a szakterületeken ta­lált jó termőtalajra. Különösen 1957 óta — az első szovjet szputnyik ki­lövése utáni időszakra vonatkozik ez A kétségkívül történelmi eseménv az amerikai kormányköröket egyenesen rákényszsrítette. hogy vizsgálják fe­lül a két ország tudósai további együttműködésének lehetőségeit Á szocialista tábor ebben az évben világraszóló győzelmet aratott A szovjet tudomány és technika eredményeit ettől kezdve már semmi­lyen körülmények között sem lehe­tett agyonhallgatni. 1957-ben és 1958 ban több közös ülést Is tartottak a két ország tudósai. Üjabb csereakciók keretében mindkét országban tudo­mányos előadássorozatokat rendeznek. Ezekben az években nem tartozott a ritkaságok közé, hogy szovjet tu­dós amerikai egyetemen, amerikai tu­dós pedig szovjet tudományos mun­kahelyen tartott előadást. A nemzet­közi geofizikai év idején — 1957—1959 között tovább mélyült a két or­szág közötti tudományos együttmű­ködés. Ennek keretében a szrvjet tu­dósok például a „Little America" dé­li-sarki állomáson végeztek fontos méréseket. Az Amerikai meteorológu­sok viszont a „Mirnij" szovjet meg­figyelőállomáson dolgoztak hónapo kon keresztül. A két ország oceáno­lógusai például a Szovjetunió Tu'dv mányos Akadémiájának kutatóhajóján együttes erővel végeztek fontos méré­seket. amelyek kétségkívül jelentős tudományos megállapításokhoz ve­zettek. Tömeges csereakciók A csillagászok, az elektroencepha­lográfusok és a szlávisták moszkvai konferenciájára 1958-ban nem keve­sebb, mint 375 amerikai tudós érke­zett. A világ legerősebb tőkés orszá­gának tudományos dolgozói nemcsak a Szovjetunió Tudományos Akadémiá­jának munkahelyeive! Ismerkedhet­tek meg ebben az évben, hanem a szövetségi köztársaságok tudósaival is felvehették a kapcsolatokat Ugyanebben az évben Amerikába 75 szoviet tudós látogatott el, akik tu­dományos kongresszusokon vettek részt. A Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok kormányának képviselői 1958 január 27-én aláírták a kultúra, tech­nika és az Iskolaügy terén végrehaj­tandó kölcsönös tapasztalat-átadásról és a tudós-küldöttségek cseréjéről szóló egyezményt. A következő év­ben — 1959-ben — a két ország tu­dományos akadémiáinak küldöttségei Is tárgyalásokat folytattak az együtt­működés kiszélesítéséről A kétoldali tárgyalások eredményeként 1959 tű­Ilus 9-én aláírták az egyetemi elő­adók cseréjéről, valamint a rövid és hosszú időtartamú tanulmányi utak­ról szóló egyezményt A két ország tudósai a könyvtárak, valamint a le­véltárak együttműködésére is gondol­tak az egyezmény aláírásakor. Kátnyelvö szakfolyóiratok 1959-től kezdve — az egyezmény értelmében — a legfontosabb tudo­mányágak szakfolyóiratait két nyel­ven — oroszul és angolul — adták ki. Mind e téren mind pedig az egyetemi előadók cseréie terén, a két ország tudományos kutató gárdá­ja azóta is jól teljesíti az egyez­ményből reá háruló feladatokat. Azóta az amerikai tudományos konfe­renciákon ls egyre többször jelen­nek meg szovjet vendégek. Az Ame­rikában megtartott oceánográfial kongresszuson például több mint 60­tagú szovjet delegáció jelent meg éa vett részt a tanácskozáson. Az 1960-as év Is szép eredménye­ket hozott a tudományos együttműkö­désben. Több mint 400 amerikai tudós vett részt a makromolekuiárls kémia értekezletén, az elméleti mechanika, az automatizácló és az orientaliszti­ka kongresszusain. A rákövetkező év­ben, 1961-ben, közös szovjet-ameri­kai értekezletet tartottak, melyen a két ország tudósai a rádióasztronó­mia problémáival foglalkoztak. Eb­ben az évben már 136 szovjet tudós utazott az USA ba — tapasztalatcse­rére. 750 amerikai tudós Moszkvában Világszerte nagy meglepetést kel­tett, hogy a Moszkvában megtartott V. nemzetközi biokémiai kongresz­szuson nem kevesebb, mint 750 ame­kal tudós vett részt. Ehhez az adat­hoz bizonyára nem kell kommentárl De lássuk csak a több évet summázó adatokat. 1959 és 1960 között a Szov­jetunió Tudományos Akadémiájának kutatóintézeteit összesen 1500 ameri­kai tudós látogatta meg. Ugyanebben az Időszakban az USA-ban 320 szov­jet tudós tartott előadásokat, vagy végzett tudományos kutatást. Ez a lát­szólagos számbeli különbség azzal magyarázható, hogy az amerikai tu­dományos dolgozók érdeklődése eb­ben «z időben elsősorban a szoviet kutatómunkahelyekre Irányult. A szov­jet tudósok ezzel szemben Nagy-Bri­tannia, Franciaország, az NSZK, Olaszország és más tőkés országok tudósaival ls gyakran találkoztak, így megoszlott a külföldi tapasztalatcse­rére utazó szovjet tudósok száma. A múlt év — 1962 — a két ország tudósainak együttműködése terén szintén gyümölcsöző volt. Az egyez­mények értelmében a jövőben főleg hosszabb ideig tartó tanulmányutak jönnek számításba. A kiküldött tudó­sok előre meghatározott, pontos ku­tatóprogrammal érkeznek a vendég­látó országba. A kutatóprogramok mindkét részről elsősorban a kozmi­kus térség tanulmányozását és az űr repülést érintik. Az Imént említeti egyezmény főleg a mesterséges hol dakkal kapcsolatban szerzett tapasz­talatok kicserélésére vonatkoz'k. A Föld mágneses mezejének faltér­képezésében is együttműködnek a két ország tudósai. A legutóbbi hí­rek szerint a mesterséges holdak <se gltségével a közös meteorológiai rejelzést ls meg akarják valósítani, A Déli-sarkon végzett kutatások­ban, az óceán-kutatásban, az orvostu­dományban (agysebészetben) <zintén szorosan együttműködnek a kőt or­szág tudósai. A nyugodt Nap nem­zetközi éve tudományos kulatásalt is szoros együttműködésben valósítják meg a világ két legfejlettebb államá­nak tudósat. Ez év szeptemberében az USA Nem­zeti Tudományos Akadémiájának el­nöke meglátogatta a Szovjetuniót. A Szovjetunió Tudományos Akadémiá­jának vezetőivel folytatott tárgyalá­sok értelmében a jövőben a tudomá­nyos együttműködés további elmélyí­tésére kerülhet sor. • • • A világ két vezető nagyhatalma tu­dósainak együttműködése — a társa­dalmi rendszer különbözősége elle­nére — rendkívül fontos a tudomány fejlesztése szempontjából. A tudomá­nyos együttműködés azonban végső fokon a béke megszilárdítását is szolgálja. Ch A. IMELY SZEBB LESZ... 1983. november 29. * 0} SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents