Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-29 / 329. szám, péntek

SZVJATOSZLAV RIHTER A Szovjetunió és az USA tudományos együttműködéséi'őí November 26 án este a Szlovák Filharmónia hangversenytermében ünne pi hangulat uralkodott. A nagyterem zsúfolásig megtelt. Rihter... ezt mondja minden száj, ezt érzi minden szív, és az arcokon az élményvárás öröme ragyog. Rihterről beszámolni nehéz. A jelzők elkoptak a mindennapi használatban, mint a vlzmosta kövek. Rihter megrendítő egyéniségét át kell élni, hogy fogalmat alkothassunk róla. Rihtert bírálni nem lehet. Legfeljebb megindultan eltűnődhetünk azon a rendkívüli tüneményen, ami Rihter művészetének egészét jelenti. Rihter a zongora egyszeri géniusza, művész a szó magasrendű értelmében, egy a választottak közül. Műsora első felében két Beethoven szonátát adott elő. A d-moll szonátát, (op. 31. 2. szám) és az E-dúr szonátát (op. 109.). Rihter megjelenik, egyszerűen és szerényen, mint mindig, leül a zongoÚJ FILMEK BÁTORSÁG a címe a jugoszláv filmgyártás műsorra tűzött új alkotásának. Története 1942-ben a megszáll! Splitben játszódik le Egy illegális ifjúsági csoport május elsejei akcióját örökíti meg: magas templomtoronyra vörös zászlót tűznek ki. A cselekmény sajnos, nagyon is leíró jellegű és a nagy téma a feldolgozásban elsikkad. A dolgozók filmfesztiválján bemutatott film nem nyerte el a nézők tetszését- Általános vélemény, hogy hőseinek ábrázolása felületes, ezért nem hatásos a mű Kár, hogy gyengébb film képviseli a színvonalas alkotásokban bűvelkedő jugoszláv filmgyártást (RP) Az utűbbi étek folyamén rohamos fejlődésen megy át a falu. Nagy gondot okoz azonban a tavaszi és az őszi esős évszak. Ilyenkor az utcák szinte járhatatlanok Ez év tavaszán U a falu aiső felén jó néhány báz víz aiá került Te hát ez a legfontosabb feladat, rendezni az utcákat. A távlati tervek alapján sor kerül a csatornázásra és kilátásba van helyezve a vízhálózat kiépítése is. Ám minderről mondjon néhány szót a HNB titkár, Mocko Pál elvtárs, akii levelezőnk éppen munka közben zavart ineg és néhány kérdést lett fel a falu fejlődésévei kapcsolatban. C MILYEN MUNKÁLATOKAT VÉGEZTEK EL EZ ÉVBEN A „Z" AKCIŰ KERETÉBEN? — A falu közepén egy hatalmas mocsár terül el. Ez sem esztétikai, sein pe dig egészségügyi szempontból nem vá lik díszére a községnek Miután ebbe folyik az artézi kat vize ls, a vfz leve zctése sok gondot okoz. Ennek végleges megoldására a közeljövőben sor kerül. A „Z" akció keretében 150 ezer koronás költséggel csatornázással elvezetjük a vizet. Ebből az összegből a lakosság társadalmi munka keretében 50 ezer kogazdasági tervezési kutatóintézet osztályvezetője az iparnak azt a szere pét ecseteli, amellyel előbbre viszi a mezőgazdaság fejlődését. Fejtege téseinek homlokterében a CSKP XII kongresszusa határozatának az a kité tele áll, hogy el kell érni az Ipar és a mezőgazdaság arányos fejlődé sét, ez pedig csak úgy érhető el, ha növekedni fog az Ipar szerepe a mezőgazdaság fejlődésében és a mező gazdaság fokozatosan eléri az ipar színvonalát, fokozatos kiegyenlítődés történik. A cikkíró megállapítja hogy a CSKP vezetésével 1945 óta nagy sikereket értünk el. és a mezőgazdaságban a szocialista termelési viszonyok kiala kítása terén vezető helyen állunk A szocialista mezőgazdasági üzemek megszilárdulása és döntő fölénye megváltoztatta az ipar és a mező gazdaság közgazdasági viszonyának jellegét Lehetővé vált együttműködé íük elmélyítése a mezőgazdaság el maradottságának felszámolása, a munkás paraszt szövetség további megszi lárdítása E nagy lehetőség kihasználása az eddiginél hatásosabb termelési kapcsolatot feltételez Ezen a téren van nak a legnagyobb kihasználatlan tar talékaink. A mezőgazdaság és az ipar közötti különbségeket javarészt a kapitalizmustól örököl lük Ezt az áldatlan örökséget a szocializmusban történelmileg rövid idő alatt felszámolhatjuk anélkül hony ez súlyosan érintené B dolgozó parasztságot Természetesen nem egyszerű feladatról van szó, és megoldása nem zárja kl az esetleges hibákat. A cikkíró a továbbiakban megálla pltja hogy lelenleg nagy aránytalan ság van az ipar és a mezőgazdaság fejlődése között, s ez nem csak e mezőgazdaság elmaradottságában ha nem az Ipar nehézségeiben Is megmu tatkozik. Ennek részben az is oka rához és a hallgató azonnal érzi, hogy fenn a dobogón most valami egészen más történik, mint amihez a hangversenyélet jó, jobb és legjobb produkciói során hozzászokott. Rihter úgy ül a zongora mellett, mintha a zsúfolt teremben egyedül volna sorsával és végzetével: a muzsikával Rihter nemcsak a zene lényegét tárja fel, eljut a muzsika és az élet legményebb titkaihoz és a müvek mélyéről elővarázsolja az örök emberit. Páratlanul Izgalmas tolmácsoló sában a hallgató nem ls a kompozíciót, hanem a megelevenedett zeneszerzőt hallja Rihter Beethovent játszik és mintha szelleme csillagos magasságokban Beethoven szellemével találkozna. Követi Beethoven útját a szenvedés mélységeiből a felemelke déslg és az alkotó gondolkodás felszabadító ere|ével felküzdi magát a Beethoveni Lassúk ormaira, ahonnan nagy magasságokból iát és láttat végtelen térségeket. „Most a szellem szól magához, amely a jó érzésű és nemes lelkű embereket összetartja a földön, a szellem, amelyet nem kezdhet ki az idő ..." — Irta Beethoven egy barátja leányának, akinek az E-dúr szonátát dedikálta. Rihter Beethoven-tolmácsolása ezt a szellemet sugározza, őrzi és viszi továob a világban. Prokofjev A-dúr szonátájának (op. 82. 6. szám) zenei zuhatagában a szovjet művész elemeket szabadított fel és fékezett meg, a hangszer korlátait megdöntő orkesztrális. fantáziával. Szvjatoszlav Rihtert talán nem is annyira az élmény önfeledt örömével hallgatiuk, inkább megrendülten, elszoruló torokkal és szívdobogtató csodálattal, amit csak a rendkívüli jelenségek váltanak ki belőlünk A Ribter-hangverseny elhangzott, de emlékét még sokáig őrizzük. Havas Márta rónát fog tedolguzni. Éppúgy, mint az elmúlt években, cz évben is számítunk lakosságunk támogatására. Különösen a Nőbizuttságro, amely Gogolé Erzsébet irányítása mellett már nem egyszer megmutatta, hogy milyen tettekre képas. Az 520 méteres csatornahálózat kiépí téséhez szükséges betongyűrűk már ké szenlétben állnak. © - ÚGY LÁTOM Oj AUTÓBUSZ VÁRÓTERMET IS KAPOTT A FALU? — Ez is a „Z" akció keretében épült. A munkálatokat a lakosság teljesen díjtalanul végezte. Az autóbusz váróterem pléhből épült, ennek kétszeri festését és üvegezését a falu dolgozói végezték. A munkálatok összértéke 17 000 korona. De további munkákat ls végeztünk. A hidak javítására 23 000 koronát fordítottunk és ez évben sor került az ls kalák kerítésének és kapuiának újjáépítésére ls . . . De ami a legörvendetesebb, hogy sikerült egy osztállyal kibővíteni az óvodát. E célra egy magánépületet vettünk igénybe, amelyet a nőbizottság tagjai és a község dolgozónől hoztak rendbe. Ezáltal további 25 gyermek számára vált lehetővé, hogy rendszeresen járhasson ovodába. A. ). KSg

mraH^^l

li

^^ volt, hogy a múltban lebecsültük a mezőgazdaság népgazdasági jelentőségét, aminek gazdasági visszatükröződése az ipar irányzata és a mezőgazdaság fejlesztésének szükségletei k3zötti nagy eltérés volt. Sok példa bizonyítja ezt, többek között a műtrágya- és mezőgazdasági vegyszergyártás is. Az Ipar szerkezetében mostanáig bekövetkezett változások többek között arra irányultak, hogy a külkereskedelem útján hozzuk be a hiányzó mezőgazdasági termékeket, viszont az Ipar struktúráját tekintve koránt sem készül' fel a mezőgazdaság elmaradottságának megszüntetésére. A szerző ezután rátér az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatai általános problémáinak megvilágítására. Megjegyzi: terveink legnagyobb fogyatékossága az volt, hogy az ipar nem eléggé látta el a mezőgazdasági termelést Ez a dolog egylk része, viszont több oka van annak, miért nem teljesíti a mezőgazdaság a tervfeladatokat. Számos, kimondottan szubjektív ok, a mezőgazdasági üzemek munkádban mutatkozó fogyatékosság és természetesen az irányítás hiányossága játszik közre A cikkíró konkrétan elemezi a hiá nyosságok okait Mindjárt a lakarmánymérleggel kezdi A hektárhozamok növekedésének biztosításával hozzájuthatnánk a hiányzó takarmánymennyiséghez. ám a növénytermesztés fogyatékosságainak tervszerű megszűntetése helyett inkább takar mánybehozatallal igyekeztünk megoldani a helyzetet, míg bebizonyoso dott, hogy kiegyenlítetlen takarmány mérleg és bizonyos tartalék nélkül nem biztosítható a mezőgazdaság ha tékony fejlesztése A további hibát a vegyipar mezőgazdasági vonatkozá sú részeinek elhanyagolásában látja a szerző. Hasonló fogyatékosságokat tár fel a gépesítésben is Hiába növekedett a mezőgazdaság gépellálása, A Nagy Októberi Szocialista Fórra dalom után a két ország hosszú ideig nem újította fel a diplomáciai Kapcsolatokat. A szovjet tudósok erinek ellenére — már a 20-as évek eleién — mindent megtettek a tudományos együttműködés létrehozásáért. |. P Pavlov és P P. Lazareva már 1923 ban az Egyesült Államokba látogat tak, hogy megtegyék az első lépéseket a két nagy ország tudósai együtt működése érdekében Otjuk sikerrel járt, mert ettől kezdve a két nagyhatalom tudósai több ízben is kölcsönösen meglátogatták egymás munkahelyeit. 1926 ban például A. F. joffe, a legnagyobb szovjet fizikusok egyike, az Egyesült Államokba látogatott, ahol az ország 12 legfontosabb egyetemén előadássorozatot tartott. A két ország közötti tudományos együttműködés terén az 1924-es év határkövet íelent: több amerikai tudóst a Szovjetunió Tudományos Akadémiája tagjává választanak. Olyan világszerte elismert fizikusok nevét említhetjük ezzel kapcsolatban, mint például Róbert Millikan és Albert Michelson. 1930-ban például Edison! és Harwardot ls tagjává választotta a Szovjetunió Tudományos Akadémiája. 1925-ben — a Tudományos Akadémia 200 éves jubileumán — szintén több amerikai tudós érkezett vendégként a Szovjetunióba. 1925 és 1935 között a Szovjetunióban több tudományos világkongresszust tartottak. A fiziológusok, geológusok, limnológusok világkongresszusain az Egyesült Államok legkiválóbb tudósai vettek részt. Az amerikai kutatók az össz-szövetségi tudományos konferenciák iránt Is élénk érdeklődést tanúsítottak. Az együttműködés leggyümölcsözőbb idaszaka A történelem kerekét nem lehet megállítani 1933-ban a két ország felújította diplomáciai kapcsolatait. Ez a tudományos együttműködésben is új korszak kezdetét lelenti. A tudósok együttműködése különösen a fasizmus elleni harc idején — a második világháború éveiben — mélyült el. 1942-ben például — a szovjet hatalom győzelmének 25. évfordulóién — a Szovjetunió Tudományos Akadémiája több amerikai tudóst, köztük E. Lawrence fizikust ts, dlsztagjává választotta. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája fennállásának 220. évfordulóján is sok amerikai tudományos kutató neve került bele a SZTA dísztagjainak névsorába. ott, ahol a gépesítés nem komplex, nagyon magas a kézimunka részaránya. Például a cukorrépa termesztésben 97 százalékról csak 89 százalékra csökkent. A fogyatékosságok elemzése után a cikkíró rátér arra, hogyan járulhatnak hozzá az egyes iparágak a mezőgazdasági termelés belterjességének növeléséhez. Eddig az építőiparé volt a pálma, mert 1960-ban a mezőgazdaságnak átadott állóalapoknak egyhatodát állította elő. Ez a magas részarány a kollektivizálás Időszakával volt kapcsolatban. A jövőben valószínűen csökkenni fog. A gépipar szerepe is nagyobbodott; a mezőgazdasági termelés ellátásából már ötszörte fokozottabban veszi ki részét. Ennek ellenére szerepét még mindig nem tölti be kielégítően. Részarányának növekedésével együtt a gépek hatékonyságának ls fokozódnia kell. Legkevésbé segítette a mezőgazdaságot a vegyipar. A közgazdászokra most érdekes feladat vár; meg kell határozniuk az egyes iparágak részvételének optimális mértékét a mezőgazdaság hatékony fejlődésének biztosításában. Ez rendkívül bonyolult feladat és csakis matematikai módszerekkel és korszerű számítástechnikával oldható meg Az a lényeg, hogy a termelés tényezőinek olyan kombinációjára találjanak, amely a korlátozó feltételek betartása mellett a választolt kritérium szerint biztosltja az optimum valamelyik tormáját, jelenleg például Igen nagy jelentősége van annak, hogy a területegységre számított fehérjék maximális mennyiségének kritériuma szerint opiimális takarmánytermelést érjünk el. A legfontosabb dolog a helyes kritérium meghatározása. Az ipar és a mezőgazdaság optimá lis termelési kapcsolatát röviden így fejezhetjük ki: a kívánt mezőgazda sági termék elérése minimálisra csökkentett ráfordítással. (L) A hidegháború a tudománynak is ártott Az 1945—1955 közötti hidegháborús korszak sok kárt okozott a nemzetek közötti tudományos együttműködés nek. Annak ellenére, hogy ekkor már ez egész világ tisztelettel emle gette a szovlet tudomány sikereit, a világ két legnagyobb hatalma között csaknem teljesen megszűritek a tu dnrnánvos kapcsolatok Ez alatt a 10 év alatt a tudományos együttműködés csupán tudósok véletlen találkozásaira szorítkozott. 1955-öt a tudományos együttmü ködés terén ts az enyhülés évének nevezhettük. Ebben az esztendőben már a szovjet tudósdelegáció is részt vett Genfben az atomenergia békés célokra való felhasználásáról tárgyaló nemzetközi konferencián A szoviet tudósok Itt az egész világ előtt bebi zonyltották, milyen jelentős eredményeket értek el az atomfizika te rén. 1956-ban megvalósult a háború utáni első szovjet—amerikai tudományos csereakció: 1956 májusában megérkezett a Szovjetunióba egy amerikai fizikusküldöttség, majd részi vett az elemi részecskék fizikusainak konferenciáján. Ugyanebben az időpontban, az amerikai Rochester Egyetemre is megérkezett egy szovjet tudósküldöttség, hogy részt vegyen a magreakciók fizikájáról értekező konferencián. Szovjet sikerek az űrrepülésben A világ első szocialista államának tudósai különösen az atomenergia békés felhasználása, a kozmikus térség meghódítása, az automatlzácló, az elektronika, a rakétatechnika és más fontos tudományágak terén értek el kiemelkedő sikereket A szovietamerikai tudományos együttműködés is főleg ezeken a szakterületeken talált jó termőtalajra. Különösen 1957 óta — az első szovjet szputnyik kilövése utáni időszakra vonatkozik ez A kétségkívül történelmi eseménv az amerikai kormányköröket egyenesen rákényszsrítette. hogy vizsgálják felül a két ország tudósai további együttműködésének lehetőségeit Á szocialista tábor ebben az évben világraszóló győzelmet aratott A szovjet tudomány és technika eredményeit ettől kezdve már semmilyen körülmények között sem lehetett agyonhallgatni. 1957-ben és 1958 ban több közös ülést Is tartottak a két ország tudósai. Üjabb csereakciók keretében mindkét országban tudományos előadássorozatokat rendeznek. Ezekben az években nem tartozott a ritkaságok közé, hogy szovjet tudós amerikai egyetemen, amerikai tudós pedig szovjet tudományos munkahelyen tartott előadást. A nemzetközi geofizikai év idején — 1957—1959 között tovább mélyült a két ország közötti tudományos együttműködés. Ennek keretében a szrvjet tudósok például a „Little America" déli-sarki állomáson végeztek fontos méréseket. Az Amerikai meteorológusok viszont a „Mirnij" szovjet megfigyelőállomáson dolgoztak hónapo kon keresztül. A két ország oceánológusai például a Szovjetunió Tu'dv mányos Akadémiájának kutatóhajóján együttes erővel végeztek fontos méréseket. amelyek kétségkívül jelentős tudományos megállapításokhoz vezettek. Tömeges csereakciók A csillagászok, az elektroencephalográfusok és a szlávisták moszkvai konferenciájára 1958-ban nem kevesebb, mint 375 amerikai tudós érkezett. A világ legerősebb tőkés országának tudományos dolgozói nemcsak a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának munkahelyeive! Ismerkedhettek meg ebben az évben, hanem a szövetségi köztársaságok tudósaival is felvehették a kapcsolatokat Ugyanebben az évben Amerikába 75 szoviet tudós látogatott el, akik tudományos kongresszusokon vettek részt. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányának képviselői 1958 január 27-én aláírták a kultúra, technika és az Iskolaügy terén végrehajtandó kölcsönös tapasztalat-átadásról és a tudós-küldöttségek cseréjéről szóló egyezményt. A következő évben — 1959-ben — a két ország tudományos akadémiáinak küldöttségei Is tárgyalásokat folytattak az együttműködés kiszélesítéséről A kétoldali tárgyalások eredményeként 1959 tűIlus 9-én aláírták az egyetemi előadók cseréjéről, valamint a rövid és hosszú időtartamú tanulmányi utakról szóló egyezményt A két ország tudósai a könyvtárak, valamint a levéltárak együttműködésére is gondoltak az egyezmény aláírásakor. Kátnyelvö szakfolyóiratok 1959-től kezdve — az egyezmény értelmében — a legfontosabb tudományágak szakfolyóiratait két nyelven — oroszul és angolul — adták ki. Mind e téren mind pedig az egyetemi előadók cseréie terén, a két ország tudományos kutató gárdája azóta is jól teljesíti az egyezményből reá háruló feladatokat. Azóta az amerikai tudományos konferenciákon ls egyre többször jelennek meg szovjet vendégek. Az Amerikában megtartott oceánográfial kongresszuson például több mint 60tagú szovjet delegáció jelent meg éa vett részt a tanácskozáson. Az 1960-as év Is szép eredményeket hozott a tudományos együttműködésben. Több mint 400 amerikai tudós vett részt a makromolekuiárls kémia értekezletén, az elméleti mechanika, az automatizácló és az orientalisztika kongresszusain. A rákövetkező évben, 1961-ben, közös szovjet-amerikai értekezletet tartottak, melyen a két ország tudósai a rádióasztronómia problémáival foglalkoztak. Ebben az évben már 136 szovjet tudós utazott az USA ba — tapasztalatcserére. 750 amerikai tudós Moszkvában Világszerte nagy meglepetést keltett, hogy a Moszkvában megtartott V. nemzetközi biokémiai kongreszszuson nem kevesebb, mint 750 amekal tudós vett részt. Ehhez az adathoz bizonyára nem kell kommentárl De lássuk csak a több évet summázó adatokat. 1959 és 1960 között a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kutatóintézeteit összesen 1500 amerikai tudós látogatta meg. Ugyanebben az Időszakban az USA-ban 320 szovjet tudós tartott előadásokat, vagy végzett tudományos kutatást. Ez a látszólagos számbeli különbség azzal magyarázható, hogy az amerikai tudományos dolgozók érdeklődése ebben «z időben elsősorban a szoviet kutatómunkahelyekre Irányult. A szovjet tudósok ezzel szemben Nagy-Britannia, Franciaország, az NSZK, Olaszország és más tőkés országok tudósaival ls gyakran találkoztak, így megoszlott a külföldi tapasztalatcserére utazó szovjet tudósok száma. A múlt év — 1962 — a két ország tudósainak együttműködése terén szintén gyümölcsöző volt. Az egyezmények értelmében a jövőben főleg hosszabb ideig tartó tanulmányutak jönnek számításba. A kiküldött tudósok előre meghatározott, pontos kutatóprogrammal érkeznek a vendéglátó országba. A kutatóprogramok mindkét részről elsősorban a kozmikus térség tanulmányozását és az űr repülést érintik. Az Imént említeti egyezmény főleg a mesterséges hol dakkal kapcsolatban szerzett tapasztalatok kicserélésére vonatkoz'k. A Föld mágneses mezejének faltérképezésében is együttműködnek a két ország tudósai. A legutóbbi hírek szerint a mesterséges holdak <se gltségével a közös meteorológiai rejelzést ls meg akarják valósítani, A Déli-sarkon végzett kutatásokban, az óceán-kutatásban, az orvostudományban (agysebészetben) <zintén szorosan együttműködnek a kőt ország tudósai. A nyugodt Nap nemzetközi éve tudományos kulatásalt is szoros együttműködésben valósítják meg a világ két legfejlettebb államának tudósat. Ez év szeptemberében az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának elnöke meglátogatta a Szovjetuniót. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának vezetőivel folytatott tárgyalások értelmében a jövőben a tudományos együttműködés további elmélyítésére kerülhet sor. • • • A világ két vezető nagyhatalma tudósainak együttműködése — a társadalmi rendszer különbözősége ellenére — rendkívül fontos a tudomány fejlesztése szempontjából. A tudományos együttműködés azonban végső fokon a béke megszilárdítását is szolgálja. Ch A. IMELY SZEBB LESZ... 1983. november 29. * 0} SZÖ 5