Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-26 / 326. szám, kedd

VALERIJ KLIMOV A SZLOVÁK FILHARMÓNIÁVAL Valcrl) Klimov, szovjet hegedűművész Csajkovszkij hegedűversenyével lépett a bratislavai hangversenyközönség elé. A fiatal művész nem tartozik a markáns egyéniségek közé, de kapcsolata a művel őszinte volt és átélt, Csajkovszkij áradé dallamokkal telített romantikus mesterművében érezhetően megtalálta az atmoszférát, amely művészi alkatának megfelel. Az első tételben a szólistának nagy nehézségekkel kell megküzdenie, bár kívánhatna magának hálásabb feladatot. Valerij Klimov általában győzte a tétel technikai Iramát, ha nem is mindenütt bravúros könnyedséggel. Ezzel szemben a harmadik tétel szilaj táncritmusalt már felszabadult temperamentummal formálta és tolmácsolásában az úgynevezett briliáns részek is eleven zenei értelemmel szólaltak meg. Valerij Klimov előadásmódjának erőssége a dallamformálás. Érvényesítette az első tétel nemes rajzolatú, könnyedén folyfi daljellegét, és szép ..hosszú vonókkal" dalolta el a szláv bánattól áthatott, melankolikus Canzonettát. Tónusa különösen a mély fekvésekben nemes fényű, zengő hegedűhang, a hallgató úgy érzi, hogy hegedűjének szivhangjait valóban a sziv vérkeringése táplálja. Az est karmestere, dr. Rajter Lajos érzéke nyen követte a művészt és az előadás koncepcióját összehangolta a szólista produkciójával. A hallgatóság szűnni nem akaró tapsát fiatal szovjet vendégünk egy Ysaye szonáta kitűnő előadásával köszönte meg. A műsor második felében felhangzott Beethoven V. szimfóniája, a Sors-szimfó nia, amely Szabolcsi Bence szavaival él ve „a Beethoven zene legszorítább mar kolása, a legkoncentráltabb feszültség, amelyet a zene Bach óta felidézett. Ál arc nélkül, mezítelenül közeledik minden élet nagy fenyegetése, a hatalom, a ha Iái, a végzet. Szembe kell vele fordulni az akarat, az egyéniség, a szabadság ne vében, az élet nevében, hogy az élet és a szabadság végül is győztes maradhasson." Angliai vendégszerepléséről visszaérkezett Filharmóniánk dr. Rajter karmesteri pálcája alatt életteljes muzsikálással örvendeztette meg hallgatóságát. A hatalmas mfi kezdve az első tétel robbanásig bevitett feszültségétől a Finálé ujjongó, diadalmas fokozásáig nagy kifejező erővel hangzott el. HAVAS MARTA Jubilál ez Ipolysági Közszolgáltatási Üzem Tlz évvel ezelőtt alakult ez az Özem, melynek célja az volt, hogy a lakosságnak felajánlja szolgálatait, könnyítsen a lakosság helyzetén. Az üzem kezdetben nagy nehézségekkel küzdött, mert az egyes részlegek számára nem tudtak megfelelő helyiségeket biztosítani. A kezdetben 14 különböző szolgáltatási részlege volt, a számuk ma 27-re szaporodott. Tlz év alatt több Ízben nyerte el az üzem a JNB vándorzászlaját. Hogy az üzem ilyen jelentős sikereket ért el az elsősorban a szakszerű vezetésnek köszönhető s főleg Mravec Jeronym Igazgatónak. Neki volt nagy része abban is, hogy Ipolyságon egy olyan Szolgáltatások Házát létesítettek, amilyennel kevés város dicsekedhet. Modern épület, melyben megtalálható a fodrászok, a borbélyok, az üvegesek, az emeleten a fotósok. Az üzem célkitűzése a vidéki szolgáltatások kibővítése. Már most ls működnek vidéken a tűzífafűrészelők, a vándor ruha begyűjtők, akik meghatározott napon és órában járják a falukat. — A jövö évben nagyobb forgalmat várunk — mondta Gémesy Károly főkönyvelő — a Santovka-1 Gyógyfürdőtől is, ahol az Idén jelentős javítási munkálatokat végeztünk. Jövőre is, mint az idén, a fürdőzőket rendes autóbuszjáratokon kívül még az üzem mikrobusza ls szállítani fogja a fürdőbe. Részlegeink közül legjobb eredményt pillanatnyilag a festők, a fuvarosok és az üvegesek érik el, de általában emelkedett az összüzemi termelés is. Szabó Sándor, Ipolyság Králiky is emlékeztet Králiky forgalmas Ipari kisváros Cseh- és Morvaország határán Huszonöt évvel ezelőtt azt híresztelték a városról és környékéről hogy a „halál völgye". A csehszlovák hadsereg fővezéi'kara ugyanis indokoltan föltételezte, hogy a fasiszta Németország ezen a területen indítaná legerősebb támadását hazánk ellen. A Wehrmacht haditervei szerint a német motoros egységeknek a králikyi völgyön keresztül kellett volna Olomouc felé előretörniük, míg Ausztrián keresztül Brno irányába a 14 hadsereg nyomult volna A fasiszták így akarták kettészelni és azután megszállni a Csehszlovák Köztársaságot. Králiky környékén éppen ezért hatalmas erődítmények épültek az 1935— 1938-as években A Harmadik Birodalom hadvezetősége ezt számításba is vette, de Hitler lebecsülte az erődítmények ellenállóképességét és kinevezte tábornokait. Alig két hónappal a müncheni árulás és a határvidék megszállása után — már 1938. december 5-én — azonban mindnyájan meggyőződhettek a csehszlovák határerődítmények kiváló minőségéről. Hitler a fasiszta Wehrmacht vezérkarának kíséretében büszkén és mosolyogva érkezett Králikyba. Rövid pihenő után kiutazott az erődítményekhez. A Wehrmacht tüzéreinek ütegei szeme láttára csupán két kilométernyi távolságból pergőtüzet zúdítottak az erődítményekre, melyeken azonban még csak egy karcolást sem ejtettek. A lövedékek lepattantak a vasbeton homlokfalakról. Bebizonyosodott tehát, hogy határerődítményünket még a legnehezebb ágyúk lövedékei sem rongálhatták meg. Hitler elsápadt. Parancsot adott a visszatérésre. A králikyi Rotter-szállóban kényelembe helyezkedett, meggémberedett végtagjait melengette, majd a teritett asztalhoz ült. Hitler komoran hallgatott és még a hozzá Intézett kérdésekre sem válaszolt. Szórakozottan, bosszúsan járt fel és alá. Többször türelmetlenül nézett kl az ablakon. A motoros összetkötőt várta. Amikor megérkezett, Hitler kíséretével ismét az erődítményekhez ment. A tüzérek, közben az ellenkező oldalra állították az üteget. A Führer alig lépett a megfigyelőhelyre, az üteg egészen rövid távolságból ismét tüzet nyitott az erődítmény hátulsó falaira. A pergőtűz most sem volt nagyon eredményes. A lövedékek ugyan némileg megrongálták a külső falakat, de az ellenség erről az oldalról sem tudta volna bevenni az erődítményt. Ez a 25 évvel ezelőtti esemény megszégyenítette Hitlert és vele együtt Chamberlaint és Daladiert, de alaposan felsültek a helybeli nácik is. A csehszlovák batárerődltmények ellenállóképessége, kipróbálásának Ilyen eredménye viszont Ismét lelket öntött a králikyi és a szomszédos Zábfeh és Lanškroun, valamint a környező községek cseh lakosságába. Ezenfelül félremagyarázhatatlanul igazat adott Ludvík Krejől tábornok akkori vezérkari főnöknek is. Beneš elnökhöz 1938. szeptember 29-én küldött táviratában ugyanis kijelentette, hogy a csehszlovák hadsereg két napon belül teljesen felkészülve feltartóztathatja a fasiszta Németország akár minden rendelkezésére álló haderejével Indított támadását ls. Beneš azonban nem adott hitelt Krejčl szavainak... Most — huszonöt év után — különösen azért emlékezünk meg ezekről az eseményekről, hogy még jobban tudatosítsuk a csehszlovák—szovjet baráti és kölcsönös megsegítési szerződés mérhetetlenül nagy jelentőségét. Ez a szerződés megbízhatóan kezeskedik arról, hogy már sohasem ismétlődhet meg a müncheni árulás hazánk történetében. František Raven Időszerű közgazdasági kérdések Előnyös-e Csehszlovákiának az együttműködés a KGST-vel? Tsmeretes, hogy a termelőerők nagy méretű fejlődésével a gazdasági élet egyre inkább nemzetközi jelleget ölt, és egyre jobban érvényesül az egységes világgazdaságra Irányuló törekvés. Lenin ls rámutatott a gazdasági életnek Ilyen irányú átalakulására már a kapitalizmus időszakában. Napjainkban ez kifejezésre jut a Közös Piacban és a többi kapitalista tömörülésekben. A szocialista országokban, ohol a technikai fejlődés szintén gyors iramot vett, nagyobb lehetőség és szükség van a szocialista államok népgazdaságának egybehangolására. A technikai fejlődés jelenlegi fokán általában nem szervezhető meg gazdaságosan a termelés, ha minden ország csak a saját belső piacához igazodik. A szocialista országok termelőerőinek kapacitása különben is nagyrészt már túlnőtt az ország határain, és ezért szükségessé vált a szocialista országok gazdasági együttműködése. Azonfelül figyelembe kell venni, hogy a kapitalista országok hátrányos megkülönböztetésben részesítik a szocialista országokat a gazdasági kapcsolatok terén, pedig ezek azelőtt jelentős szerepet játszottak a szocialista országok külkereskedelmében. Ez is arra készteti a szocialista országokat, hogy saját népgazdaságukat egybehangolják és egységesítsék. Ez a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) keretében történik, mely 1949-ben alakult. Kezdetben az árucsereforgalom bővítése volt a KGST fő feladata, és ezért a tagországok gazdasági együttműködése elsősorban az árucsereforgalom területére szorítkozott. A gazdasági együttműködésnek ez a formája azonban nem volt kielégítő, és ezért a KGST tagországai áttértek népgazdaságfejlesztési terveik koordinálására, Ennek segítségével a tagországok az 1951—1960 közötti időszakban évenként 13,6%-kai növelték ipari termelésüket. A nem szocialista országok pedig ugyanabban az Időszakban évenként csupán 5%-kal fokozták ipari termelésüket. Az adott feltételek között a szocialista országok csak úgy folytathatják sikeresen a gazdasági versenyt a kapitalista országokkal, ha a legfejlettebb termelőerőket alkalmazzák. Vagyis, fejlett technikájú nagyüzemek segítségével, melyek nagy sorozatokban fognak termelni. A z Ilyen nagyüzemek létesítése azonban csak a nemzetközi szakosítás útján történhet, amely Ily módon a szocialista országok gazdasági fellendülésének fontos tényezőjévé válik. A szakosítás alapján a termelés az egyes szocialista országok között oly módon oszlik meg, hogy bizonyos termékfajtákat csak bizonyos tagországok termelnek a többi tagország számára is, és így lehetővé válik, hogy sorozatokban gyártsák őket. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a tagországok olcsón és 16 minőségben jussanak ezekhez a termékfajtákhoz. Erre annál inkább is szükség van, mert egyetlen ország sem képes arra, hogy korlátlanul fejlessze a termelés valamennyi ágát és fajtáját. Ebben az esetben ugyanis arra kényszerülne. hogy szakadatlanul fokozza a kis sorozatok termelését, ez pedig csökkenti a termelés gazdaságoságát. A kellő szakosítás hiánya különösen Csehszlovákiát érinti súlyosan, mert így nem tudja eléggé kihasználni nyersanyagforrásait és bizonyos ipar-' ágak kapacitását. Kénytelen sokféle termékfajtát gyártani, és emiatt a termékfajták választéka nálunk nagyobb, mint\ Franciaország vagy Olaszország Iparában. A gépipar valamennyi termékfajtájának vagy 70%át gyártjuk. Éppen ezért sok termékfajtát szinte kisipari módon kell gyártanunk, ami persze nagyon megdrágítja a terméket, ez pedig megnehezíti eladásukat. I

smeretes, hogy Csehszlovákiának Igen fejlett feldolgozó Ipara van, főképp gépipara és könnyűipara. Ez az Ipar nagy mennyiségű fűtőanyagot, energiát, nyersanyagot és fémet Igényel. Csehszlovákia ezekkel nem rendelkezik kellő mennyiségben, és ezért külföldről be kell hoznia. A fűtőanyagok, nyersanyagok, fémek behozatala az egész csehszlovák behozatalnak több mint a felét teszi. A kőolajnak, mangánérceknek, bauxitnak, kénnek, kaucsuknak, színes fémeknek, gyapjúnak, gyapotnak és a bőröknek majdnem teljes szükségletét külföldről fedezzük. Egyéb anyagoknak, például a vegyi nyersanyag-, műtrágya-, dohány- és hússzükségletnek pedig majdnem 80°/o-át szintén külföldről hozzuk be. A nyersanyagokat, a fűtőanyagot és élelmiszert elsősorban a szocialista államokból, főként a Szovjetunióból kapjuk. A nyersanyagoknak és a fűtőanyagnak hazai forrásokból való része sok költséggel jár. A széntelepek nagy gáztartalma, mélysége és tetemes hamutartalma kedvezőtlenül befolyásolja a fűtőanyag-termelést és növeli a termelés költségeit. így például az ostravai bányakörzetben 1955-ben ej;y tonna kőszén jövesztésének költségei 143 koronára rúgtak, 1962-ben pedig már 177-re emelkedtek. A gépesítés és a munkatermelékenység növekedése ellenére a jövőben sem lehet kiküszöbölni ezt a tendenciát. Noha az energiatermelést tervszerűen fokozni tudjuk saját forrásainkból, mégis a szükséglet gyors növekedése miatt kénytelenek leszünk az energiaszükségletnek egy részét külföldről behozni. 1980-ban az energiaszükségletnek körülbelül egy harmadát külföldről hozzuk be. Ebből is kitűnik, hogy a csehszlovák népgazdaságnak milyen nagy érdeke fűződik a KGST tagállamaival való együttműködéshez. A fűtőanyag- és energiatermelés kérdésének megoldása különben a KGST egyik legfontosabb feladata, mert a tagországok (Szovjetuniót kivéve) energiaszükséglete 1970-ig egy ötöddel meghaladja a meglevő energiaforrásaikat. A hiányt Jelentős mértékben a Szovjetunió fedezi kőolaj-, szén- és villamos energia szállításával. Éppen ez a körülmény arra késztette Csehszlovákiát, hogy hitelt és tudományos-műszaki segítséget nyújtson a fűtőanyag-termelés bővítéséhez azokban az országokban, ahonnan fűtőanyagot behozunk. így például, hogy elég villamos energiát biztosítsunk, gépek és berendezések szállításával vettünk részt egy lengyelországi vlllanyerőmű építésében. Továbbá a Német Demokratikus Köztársasággal együtt a lengyelországi Turoszóvban bánya- és energia kombinátot építünk, mely gyárainknak és háztartásainknak áramot fog szolgáltatni. Romániának pedig beruházási kölcsönt nyújtottunk hőerőművek létesítésére. Az ott fejlesztett áram felét Csehszlovákia kapja. Gyors előkészületek történnek egy Duna menti nagy villamos erőmű létesítésére Magyarországgal közösen. Ez az erőmű háromszor olcsóbb áramot szolgáltat majd, mint a Vág menti erőművek. TTgyancsak fontos és nem könynyen megoldható kérdés Csehszlovákia számára a szükséges fémek és egyéb nyersanyagok beszerzése. Kohóiparunk számára nincs elegendő ércünk. Azonfelül érceink 70%-a olyan minőségű, hogy csak olvasztásra való előkészítésük annyi költséggel jár, amennyibe a szovjet ércből olvasztott nyersvas kerül. Hazai érceink feldolgozása gyakran többe kerül, mintha kész terméket (pl. rezet, nikkelt, ólmot, ónt) hozunk be a KGST államaiból. Ezért részt veszünk ilyen külföldi vállalatok építésében gépek és berendezések szállításával. — így például a Szovjetunióval és a Német Demokratikus Köztársasággal együtt részt veszünk a réztartalmú ércek feldolgozására szolgáló bulgáriai Medet kombinát építésében. A Szovjetunióban pedig a mi közreműködésünkkel felszíni rézbányák nyílnak meg. A Szovjetunió ennek ellenében 20 éven át szállít nekünk színes fémeket. Romániával együtt segédkezünk a magyarországi Tiszai Vegyikombinát építésénél. Lengyelországgal és a Német Demokratikus Köztársasággal együtt cellulóz-kombinátot építünk a romániai Braila mellett. Ez az üzem a Duna-delta sásából gyártott rendkívül olcsó cellulózt fog szállítani nekünk. Lengyelországnak 2%-os kamattal kölcsönt nyújtottunk kénfejtésl célokra. Lengyelország ezt a kölcsönt kénszállítással fizeti vissza. Azt a hitelt pedig, amelyet rézbányák és rézfeldolgozó üzemek létesítésére nyújtottunk Lengyelországnak, rézszállltásokkal fizeti vissza. Eddig a nyersanyagok és fűtőanyagok beszerzését főként hitel nyújtásával sikerült biztosítani. Ez azonban most már nem elegendő, és ezért kellett új formákat keresni a szükséges anyagok biztosítására. Az egyes hitelek helyett szükségesnek mutatkozott a felhalmozási eszközöknek közös alapba való pénzelése. A jövő tervek szerint államközi társulások alakulnak az érdekelt országokból, és ezek a társulások közvetlenül részt vesznek a beruházásokban és a termelésben. A

KGST már most hozzálátott, hogy az egyes tagországok beruházásait egybehangolja, egyelőre csak az 1964—1965-ös évekre. Ezekben az években már sok beruházás közös lesz. A beruházási építkezések egybehangolása már csak azért is szükségesnek mutatkozik, hogy a termelésnek lehető legnagvobb koncentrációja valósuljon meg óriásüzemek formájában. Csak az Ilyen nagy termelő képességű üzemek teszfk lehetővé a termelés olcsóbbá tételét. így például a szakértők számítása szerint egy 12—13 millió tonna kapacitású acélműnél — 5—6 millió tonna kapacitású acélműhöz viszonyítva — tonnaként évi 150 korona megtakarítható beruházásokban, a termelési költségek 5—10%-kal csökkenthetők, és a termelékenység 5—10%-kal emelhető. Ezek a megtakarítások milliárdokra rúgnának. A nagy kapacitású üzemek előnyét bizonyítja, hogy Ford egyik autógyárában egy autó gyártása 15 000 munkaórát igényelt, amíg évente 220 000 autót gyártottak. Amikor a gyártást 1960-ban évi 430 000 darabra emelték, az egy autó gyártására szükséges munkaidő 1000 munkaórára csökkent. — Az ilyen nagyművek azonban csak az érdekelt tagállamok közös erőfeszítésével hozhatók létre, és ezért a KGST tevékenysége ebben a tekintetben is minden tagállam érdekelt fejezi kl. Nemcsak a feldolgozó ipart, hanem a kitermelő ipart is szakosítani kell és aszerint fejleszteni. Ezért a KGST tagállamai közötti szakosítás nemcsak a feldolgozó, hanem a kitermelő iparban is szükséges. Azok az országok, amelyekben megvannak az egyik vagy a másik kitermelő iparág fejlesztésének feltételei, figyelembe veszik a baráti országok szükségletelt is. így Lengyelország szenet és ként szállíthat, Csehszlovákia magnezitet, kaolint és szenet, Magyarország bauxitot, Bulgária rezet, ólmot és ónt, NDK pedig kálisókat. A szocialista országok nyersanyagellátásában különösen a Szovjetunió játszik Jelentős szerepet, mert nagy mennyiségű vasércet, kőolajat, kőszenet, kokszot és egyéb nyersanyagot szállít a tagállamoknak. A

szocialista munkamegosztást a KGST-én belül nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági termelés is megkívánja. Annál is inkább, mert a szocialista államok a mezőgazdasági termelés terén kisebb sikereket értek el, mint az Iparban. Általában a szocialista államok mezőgazdasági termelésében is mutatkozik haladás a múlthoz képest, de ez korántsem elegendő. Fokozódott a műtrágya használata, s ezzel együtt a hektárhozam is. Az állattenyésztés szintén fejlődött, de még nem érte el a fejlett kapitalista országok mezőgazdasági termelésének színvonalát, és még nem tudja kiegészíteni a megnövekedett szükségleteket. Ezért a mezőgazdaságban Is okvetlenül követni kell a nemzetközi munkamegosztás elvét. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a szocialista államok egyedül Jártható útja a szocialista munkamegosztás, vagyis a szakosítás, meg a termelés összehangolása a tagállamok legfontosabb népgazdaságfejlesztési terveinek koordinálásával. Ez Csehszlovákiára is vonatkozik, és azért köztársaságunk alapvető érdeke megkívánja az egyre szorosabb együttműködést a KGST tagállamaival. Teljesen alaptalan a suttogó propagandának az az állítása, hogy „ráfizetünk" a KGST-vel való együttműködésre, és hogy „a gottwaldovl és partizánske! cipőgyárat Magyarországra vagy Lengyelországba helyezik át" stb. Némelyek tévesen azt hiszik, hogy a szakosítás következtében összeszűkül a termelési program, és nem lesz elegendő munka. Figyelembe kell venni, hogy a KGST államainak lakossága 300 millió, és mindez népgazdaságunk piacává válik. Országunk nem termelhet mindent, de amit termel, nagy sorozatokban fogja termelni, és ez lehetővé teszi a termelékenység növelését, Illetve a termelés olcsóbbá tételét. Csehszlovákia már ezt bebizonyította pl. a cipőgyártás terén. • • » A feltett kérdésre, hogy előnyös-e a KGST-vel való együttműködés a csehszlovák népgazdaság számára, az elmondottak alapján csak Igenlően válaszolhatunk, ha még most ezek az előnyök nem ls mindenben és teljesen jutnak kifejezésre. Inkább azt fájlalhatjuk, hogy a szocialista országok közötti szorosabb gazdasági együttműködés még nem érte el a kellő színvonalat, mert ez a körülmény megnehezíti a kapitalista világrendszerrel folytatott versenyt és a szocialista országok lakossága életszínvonalának gyorsabb emelkedését. DR. BALOGH-DENES ÁRPÁD I 0j SZÖ 4 * 1983. november 28.