Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-25 / 325. szám, hétfő

Ma temetik John Kennedyt " {Folytatás az L oldalról J $em volt. Oswald tagadja az ellene femelt vádat. Az eddigi közlemények­ből az tűnik kl, hogy a rendőrség határozott provokatív szándékkal a kommunista pártot ls gyanúba akarja venni a merénylettel kapcsolatban. A cikkíró a továbbiakban megjegyzi, bogy a merénylet híre minden Jóér­zésű embert megdöbbentett. Az Egyesült Államokban azonban nem fcjdonság a terror. Visnyevszklj, a Pravda washingtoni tudósítója a merénylettel kapcsolat­ban rámutat Kennedy politikájának pozitív elemeire, amelyek felbőszí­tették az amerikai „ultrákat". „A dal­lasi lövés a realitás és a Józan ész ellen irányult. Ezért váltott ki oly nagy felháborodást és megdöbbe­nést." m * % Szombaton délután Jelentették, hogy Kennedy meggyilkolásában va­ló bflnrészességért őrizetbe vettek egy Molin nevű dallasi férfit, aki a már előbb letartóztatott Lee Oswald barátja. Az amerikai sajtó a nyomozással kapcsolatban ellentétes híreket kö­zölt. Egyes hírek szerint Oswald az FBI és a CIA ügynöke.. A legreak­clósabb lapok, mint például a Jour­nal American Kuba- és kommunista­ellenes hisztéria szitására Igyeksze­nek kiragadni bizonyos adatokat Oswald életrajzából. Ezzel kapcsolatban nagyon fontos hz amerikai külügyminisztérium szó­vivőjének nyilatkozata, mely szerint Semmi Jel nem vall arra, hogy a Szovjetuniónak vagy bármely más Idegen hatalomnak köze volna az elnök meggyilkolásához. A szóvivő azt is megjegyezte hogy még Kuba szerepéről sem lehet beszélni. A nyi­latkozatot az AP amerikai sajtóiroda közölte, nyilván válaszol azoknak a szélsőséges köröknek, amelyek Ku­ba-ellenes hangulat szitására akarják kihasználni a gálád merényletet. • • • legújabb Jelentés szerint Oswaldot elszállításakor a Járókelők közül egy ismeretlen férfi hasba lőtte. Oswaldot súlyos sérüléssel abba a kórházba vitték, ahová Kennedy elnököt a me rénylet után. A rendőrség elfogta a tettest. Jack Rubyt, egy éjszakai lo­kál tulajdonosát. A súlyosan sérült Oswaldon vérátömlesztést hajtottak végre, de az életnek nem tutdáik megmenteni, sebesülésébe belehalt. Az ÜSA Kommunista Pártjának nyilatkozata Az Egyesült Államok Kommunista Pártja nyilatkozott a sajtóban és kate­gorikusan visszautasította azokat a kísérleteket, hogy a kommunista pár­tot kapcsolatba hozzák Kennedy el­nök meggyilkolásával. Ismét hangsú­lyozzuk — olvassuk a nyilatkozatban, hogy Kennedy elnök meggyilkolása csak azokat szolgálja, akik meg akar­ják semmisíteni a demokráciát, ter­rort és fasiszta reakciót akarnak ura­lomra Juttatni országunkban. Ez a merénylet vagy őrült műve, vagy a demokrácia ellenségének és a szélső­jobboldali erőszakpolitikusok ügynö kének megfontolt tette lehet. Az erő­szak és a terror ellentétben van a kommunista párt ' politikájával és programjával. A kommunista párt hangoztatja, hogy azok a kísérletek, amelyeknek célja antikommunista uszításra ki­használni az elnök meggyilkolását, még Inkább súlyosbítják a bűntettet és csak azt segítik elő, hogy ne ke­rüljenek kézre az Igazi tettesek és elbújjanak azok, akik a tragédiát kezdeményezték. Fidél Castro beszéde * Fidél Castro kubai miniszterelnök rádió- és TV-beszédében kijelentette, hogy Kennedy elnök meggyilkolása „szomorú hlr". Castro hangoztatta, hogy Kennedy meggyilkolása csak a legreakciósabb ás a Iegjobboldalibb elemeknek tehet szolgálatot. Megemlíti, hogy az ame­rikai kormány „nem éppen baráti po­litikát" folytatott Kubával szemben, de most Kennedy elnök meggyilkolá­sa után a jobboldali és a szélsőjobb­oldali elemek bizonyára még agresz­szlvabb politikával fognak kísérletez­ni. Az amerikai ultrák körei nem ér­tettek egyet az elhunyt elnök politi­kájával. Enyhének tartották Kennedy Kubával szembeni politikáját, ellenez ték a moszkvai atomcsendegyezmény aláírását és a négerek polgár jogaina ü kibővítését. Castro megjegyezte, hogy Kennedy nagy tekintélynek örvendett az Egyesült Államokban s meggyilko­lása „negatív tényező", mely „új hely­zetet" Idézhet elő. Beszédében vissza­utasította bizonyos körök rágalmait, hogy Kennedy gyilkosa állítólag kap­csolatban volt a Szovjetunióval és Kubával. Castro beszéde végén hangoztatta, hogy Kuba szilárd és népe kész vé­delmezni hazáját és a forradalom vív­mányait. Az NDK nyilatkozata a leszerelésről A Német Demokratikus Köztársaság kormánya az általános és teljes le­szerelés kérdéséről nyilatkozatot Jut­tatott el az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének XVIII. közgyűléséhez. A nyilatkozat hangsúlyozza: ha mindkét német állam együttműködne a nemzetközi feszültség csökkentésé­ben, és kölcsönösen kötelezné magát arra, hogy lemond az atomfegyverek­ről, ez döntően hozzájárulna a béke biztosításához. Viszont elkerülhetet­lenül a nemzetközi feszültség növe­kedését vonná maga után, ha a Né­met Szövetségi Köztársaság kezébe atomfegyverek kerülnének. A béke érdeke és a népek bizton­sága parancsolóvá teszi — hangzik a nyilatkozat —, hogy idejében gátat vessenek az ilyen végzetes fejlemény­nek. Közép-Európa békéjét leginkább az szavatolná, ha felszámolnák a má­sodik világháború maradványalt. A nyilatkozat támogatja azokat a szovjet javaslatokat, amelyek a nem­zetközi feszültség csökkentését és a leszerelés valóra váltását szolgálják. Az okmány megemlíti azt az Indít­ványt, hogy a két német államban tartózkodó szovjet és nyugati csapa­tok mellett létesítsenek nyugati, il­letve szovjet raegfigyelőcsoportot. Tá­mogatja továbbá azt a javaslatot, hogy csökkentsék a két Németországban ál­lomásozó külföldi csapatok számát, és korlátozzák a katonai kiadásokat. (CTK) A szovjet kormány jegyzéke a kongói kormányhoz A szovjet kormány felhatalmazta leopoldville-i nagykövetét, hogy tisz­tázza Adoula kongói miniszterelnök azon nyilatkozatának értelmét, amely a szovjet nagykövetség személyzetét persona non gratának jelenti ki. Egy­idejűleg Moszkvában jegyzéket nyúj­tottak át S. Kini kongói Ideiglenes ügyvivőnek, kormányához való* továb­bítás céljából. A szovjet kormány, miután úgy vé­li, hogy a kongói kormány eljárása jogtalan és nélkülöz minden alapot, tudomásul veszi, hogy a kongói kor­mány döntése nem jelenti a Szovjet­unióval fenntartott diplomáciai kap­csolatok megszakítását — állapltja meg a jegyzék, amely bejelenti, hogy a szovjet nagykövetség nem kívána­tosnak nyilvánított személyzetét más, a szovjet kormány által kijelölt sze­mélyekkel cserélik fel. Bár a szovjet kormánynak minden alapja megvolna,, bogy válaszul meg­felelő Intézkedéseket foganatosítson Kongó moszkvai nagykövetségével szemben, mégsem teszi ezt, mert fi­gyelembe veszi, hogy fiatal, független afrikai államról van szó, amelynek függetlensége |elen pillanatban súlyo­san veszélyeztetett. A szovjet kormány ugyanakkor til­takozik Adoula miniszterelnök azon állítása ellen, hogy Voronyin és Mja­kotnih szovjet diplomatáktól a Jelen­legi rendszer ellenzékében helyet fog­laló személy levelét kobozták el. A hasonló gyanúsltgatások badarsága nyilvánvaló — hangsúlyozza a Jegy­zék. A szovjet kormány elvárja a kongói kormány hatékony közbelépését, hogy megszűnjenek az olyan túlkapások, mint amilyeneket Voronyinnal és MJa­kotnlhhal szemben alkalmaztak. A szovjet kormány reméli, hogy a kongói kormány nem enged a gyar-. matosítók nyomásának, s Intézkedése­ket hoz azon személyek felelősségre vonására, akiknek közük van a szov­jet diplomaták letartóztatásához. A szovjet kormány és a Szovjetunió népei — hangsúlyozza a Jegyzék —, mint azelőtt, továbbra ls a mély ro­konszenv és a barátság érzésével te­kintenek Kongóra és népére. « * • A kongói titkosrendőrség által no­vember 19-én letartóztatott J. N. Mja­kotnili szovjet követségi attasét a szovjet kormány megfelelő lépéseinek eredményeként, november 23-án sza­badon bocsátották és az attasé úton van hazafelé. B. 6. Beknazar-Izbasevet, a Novosz­tyi hírügynökség kongói tudósítóját szintén szabadon bocsátották. [TASZSZ) A nemzetközi kommunislo mozgalom értéért A kommunizmus — o jelenkor legyőzhetetlen ereje A moszkvai Pravda vasárnapi szá­ma a fenti címmel cikkben emléke­zik meg a szocialista országok kom­munista és munkáspártjai Nyilatkoza­tának 6. évfordulójáról. Megemlíti, hogy a Nyilatkozat elveit később az 1960 évi Nyilatkozat fejtette ki bő­vebben, melynek harmadik évforduló­ját néhány nap múlva ünnepeljük. Az elmúlt évek világosan igazolták az alkotó szellemű marxizmus-leni­nizmus nagy tudományos erejét és hatásos szerepét — Írja a Pravda. A nyilatkozatok elméleti megállapítá­sai és tézisei az új világjelenségek mély elemzéséből következtek, s eze­ket az élet és a világesemények ala­kulása egyöntetűen igazolta. A nyi­latkozatok megállapításai biztos irány­tűként szolgálnak a nagy célokért folytatott további küzdelemben. Az utóbbi Időben különféleképpen kezdték magyarázni a nyilatkozatok egyes téziseit. A kommunista mozga­lomban és a szocialista országok köl­csönös viszonyában mutatkozó ellen­tétek természetesen örömmel töltik el a kommunizmus ellenségeit és a béke ellenzőit. Az SZKP Központi Bi­zottsága nemegyszer hangoztatta, hogy a szocialista országok egysége és a kommunista világmozgalom összefor­rottsága érdekében véget kellene vet­ni a kommunista pártok közötti vi­tázásnak. Ezt követelik a kommunista mozgalom magasztos érdekei. A Szovjetunió dicső lenini Kommu­nista Pártja és a többi marxista-le­ninista párt szilárdan kitart az 1957. és 1960. évi nyilatkozatokban kifeje­zett elvi álláspont mellett. E nyilat­kozatok a nemzetközi kommunista mozgalom közösen kidolgozott prog­ramdokumentumai. Lenini pártunk az ellentétek leküzdésére, a szocialista országok és a nemzetközi kommunis­ta mozgalom marxista-leninista elvi egységének megszilárdítására töreke­dett és törekszik. Ez valamennyi kom­munista párt kötelessége, olyan köte­lesség, amelyet a kommunista moz­galom közösen elfogadott dokumen­tumai diktálnak. A MOSZKVAI TANÁCSKOZÁSOK ZASZLAJA ALAH Az Izvesztyija az évforduló alkal­mából szintén terjedelmes cikkben foglalkozott a nemzetközi kommunis­ta mozgalom egységének kérdésével. Megállapítja, hogy az eltelt hat év igazolta a moszkvai nyilatkozatok el­veinek helyességét. A cikkíró, V. Ko­rionov hangsúlyozza, hogy az 1957. évi Nyilatkozat kiemelte a kommunis­ta és munkáspártok felelősségét az egység megszilárdításáért és elvtársi együttműködésükért, mely a szocia­lista közösség erősítését, a békét és a szocializmust szolgálja. A nemzet­közi kommunista piozgalaia„ J3ö&PJ 1® ni volt és soha sem lehet csupán a kom­munista és munkáspártok összessége. A kommunisták közös céljai megköve­telik, hogy a forradalmi mozgalom egyöntetű világerőként lépjen fel, amely ki tudja alakítani és meg tud­ja szilárdítani az antiimperialista erők egységét. Az egységet nem lehet csak szavak­kal hirdetni A marxisták—leninisták szent kötelessége gyakorlati tettekkel bizonyítani az egységet. A kommu­nisták abból indulnak ki, hogy köl csönös kapcsolataikban az a fontos. jMpl.-Pket. összeköti. Ez pedig sokkal erősebb annál, mint ami Ilyen vagy olyan okból elválaszthatja őket. Ezért az SZKP határozottan ellenzi a mun­kásmozgalom soraiban folyó nyílt vi­tát. A Szovjetunió Kommunista Pártja nehéz küzdelmében bizonyította be hűségét a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség iránt. Az SZKP elméleti és gyakorlati tevékeny­sége a moszkvai tanácskozások óla újra Igazolta pártnnk vezető szerepét a forradalmi felszabadító világmozga­lom sorsának alakulásában. Az a párt, amelyet Lenin nevelt, a jövőben is (gy fog dolgozni. A vlagyivosztoki panelgyár bti lajta terméket gyárt Nemrégen új gépsort állítottak be, amely elektromos hevítéssel keramzitból gyárt panelt. A gyár­tási folyamat 3—4 óráról 30—35 percre rövidült. A képen: Az új gépsor. (CTK — TASZSZ felvétele) Befejeződő}! a KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának ülése A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának rádiótechnikai és elektro­nikai ipari állandó bizottsága 1963 november 20. és 23. között Budapes­ten tartotta első ülését. Az ülésen részt vettek a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztár­saság, a Német Demokratikus Köztár­saság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság küldöttségei. A' bizottság ülését Apró Antal, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a Ma­gyar Népköztársaság KGST-bell kép­>>• • r viselője, valamint Faggyejev, a KGST titkára nyitotta meg. A bizottság jóváhagyta munkater­vét, amely a rádiótechnikai és elektro­nikai Iparban a tagállamok gazdasági és tudományos műszaki együttműkö­désére vonatkozó, a tanács 18. ülés­szakán hozott határozatokat tartal­mazza. A bizottság elfogadta ügyrendjét és eljárási szabályzatát, továbbá több határozatot hozott szervezeti kérdé­sekről. A bizottság ülése a testvéri együtt­működés és a kölcsönös megértés szellemében zajlott le. (CTKJ Közlemény Brezsnyev iráni látogatásáról Leonyid Brezsnyev iráni látogatá­sáról közleményt adtak kl, amely rámutat, hogy a szovjet államfő ba­ráti és őszinte megbeszéléseket folytatott az Iráni sahhal, Alám miniszterelnökkel és Aram külügy­miniszterrel. E megbeszélések fo­lyamán hasznos eszmecsere folyt az időszerű nemzetközi problémákról és a szovjet—Iráni kapcsolatok további fejlesztéséről. A felel, megállapítot­ták, hogy hajlandók tovább erősíte­ni a két szomszéd állam baráti kap­csolatait a kölcsönös megbecsülés alapján továbbfejleszteni a két or­szág gazdasági és kulturális kapcsaw latalt. Brezsnyev meghívta a Szovjetunió­ba az iráni sahot és feleségét, továb­bá az Iráni miniszterelnököt. Az ér­dekeltek köszönettel elfogadták a meghívást. A látogatások Időpontját később állapítják meg. Brezsnyev Iráni látogatása haszno­san előmozdította a Szovjetunió és Irán kapcsolatainak további fejlődé­sét a barátság és a Jószomszéďság alapján — mondja befejezésül a köz­lemény. (TASZSZ) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának emlékirata A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya szombaton emlék­iratot tett közzé azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének XVIII. közgyűlésén megvitatták - „koreai kérdést . Az emlékirat hangsúlyozza, hogy az ENSZ-ben az Egyesült Államok nyomására tűzték napirendre a „ko­reai kérdést", s nem voltak hajlandók bevonni a vitába a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kormányónak képviselőit. Ennek ellenére azt köve­telik, hogy a KNDK kormánya felté­tel nélkül fogadja el az ENSZ-ben ho­zott határozatot. Az emlékirat hangsúlyozza, hogy a KNDK kormánya már több Ízben elő­terjesztette az ország békés egyesíté­sét célzó javaslatait. Koreát csak úgy lehet egyesíteni, ha Dél-Koreából ki­vonják a megszálló amerikai csapato­kat. Ezután lehetőség nyílik arra, hogy az ország mindkét részében sza­bad választásokat tartsanak Korea békés egyesítésére — hangzik az em­lékirat. (CTKJ 1 PÁRIZSI TUDÓSÍTÁSUNK Három szózol o mezőgazdaság fejleszÉére A számok néha többet mondanak egy hosszú cikknél. A francia par­lament nemrégen a Jövő évi költ­ségvetés tervezetét tárgyalta, amely a kiadásokból csak három százalé­kot Irányoz elő a mezőgazdaság fejlesztésére. Ezzel szemben a ka­tonai kiadások a költségvetés 30 százalékát teszik ki, tehát nagyon világos a gaulleista kormány szán­déka. Bár a parlament összetételét te­kintve egészében nem a népi érde­kek bajnokainak képét mutatja, a költségvetés tervezete mégis heves ellenállásba ütközik. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy azért kommunisták és szocialisták ls helyet foglalnak a képviselőház­ban. „Ha a mezőgazdaság fejlesztése ilyen ütemben folytatódna, akkor 30 évig tartana az öntözéses gaz­dálkodás bevezetése és csak 16 év múlva fejeződne be a falvak villa­mosítása, s több mint száz év tel­ne el, amig rendbehoznák a vidéki országutakat" — mondta egy kom­munista képviselő. Még a hivatalos statisztika sze­rint ls mintegy 5 millió falusi la­kás fele 100 évnél öregebb és 42 százalékuk nincs ellátva vízzel. En­nek ellenére a múlt évhez képest 13 százalékkal csökkentették a vi­déki lakásokra szánt kölcsönöket és a kisgazdák többé nem kapnak mezőgazdasági kölcsönt, amely nél­kül a Jelenlegi helyzetben nem tud­nak létezni. Az ország életébe beleszóló ban­károk és nagyiparosok nem törőd­nek a mezőgazdasággal. Igaz, hogy a nagybirtokosok jól felszerelt, gé­pesített földjel a legtermékenyebb vidékeken vannak és busás hasznot eredményeznek. A kis é6 középpa­rasztok tömegei azonban fokozódó nehézségekkel küzdenek. A Közös Piactól azt remélték, hogy megnyit­ja a nagy agrárpiacokat. A valóság­ban azonban csak a határokat nyitja meg a külföldi mezőgazda­sági termékek előtt. A kis- és kö­zépparasztok nem képesek versen­geni az olcsó külföldi áruval, .mert Franciaországban nagyon magasak a termelési önköltségek. Vagy a nyakukon marad a termés, vagy pedig nevetséges, potom áron vásá­rolják fel tőlük. A betakarítás Ide­jén a burgonya egyes vidékeken kg-ként 6 centimesért kelt el. A bor ára ls csökkent. Maga a kormány vásárolta fel, persze a minimális árnál ls olcsóbban. Montpellierben, a déli borterme­lő vidék központjában nemrégen 60 000 szőlőtulajdonos tüntetett. A megye képviselői — kommunis­ták, szocialisták, radikálisok, ke­resztények — egyaránt támogatták a parasztmozgalmat. Pierre Cames

Next

/
Thumbnails
Contents