Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-21 / 321. szám, csütörtök

SZÉP LAKÁS, MODERN OTTHON A dinamikus fejlődés korát éljük. Ä társadalmi átalakulás közepette az ember is változik, és vele együtt alakul a lakással, az otthonnal kapcsolatos elképzelése, követelménye. Korunk életformája, az új típusú lakások, a korszerű bútorok, a műanyagok felhasználása, gazdag lehetőséget nyit ahhoz, hogy a kor követelményeinek megfelelő, a vaskalapos előítéletektől mentes, kulturált otthont teremtsünk. Igazi otthont, amsly kielégíti szükségleteinket, és magán Viseli egyéniségünk jeleit. Az új szocialista életforma csak most van kialakulóban, természetes "tehát, hogy még nem állandósult az új lakásról elkötött elképzelés sem. Egy azonban bizonyos, a hivalkodó, csillogó, bársonyos pompa már végérvényesen a múlté. Ma az elsődleges követelmény mind a lakás, mind az egyes bútordarabokat Illetően a célszerűség. A modern lakásban mér nincs szükség komplett szobabútorra — legyen az hálő, ebédlő, vagy úgynevezett kombinált szoba — amelyek sok helyütt még ma is bútorraktárrá változtatják a lakást. A fal mellett felsorakoztatott masszív, sötét bútordarabok fojtó légkört teremtenek. Ma már a bútordarabokat nem állítjuk feltétlenül a fal mellé, hanem a könnyű, levegős bútordarabokkal úgy osszuk fel a lakást, a szobát, hogy kellemes, meghitt környezetben élvezhessük a pihenés óráit, és az otthoni teendők végzésére, a tanulásra, olvasásra stb. megfelelő körülményeket biztosítsunk. Ezt a célt leginkább a szektorbútorral, a nagy sorozatokban gyártott sima vonalú, könnyű világos bútorral érhetjük el, amely azért ls előnyös, mert darabonként vásárolható. Az évek folyamán a változó szükségletek szerint további bútordarabokkal egészíthetjük ki és módosíthatjuk a berendezést. Hiszen nem hat zavarólag az esetleges színárnyalati, vagy kárpitkülönbség sem. Felmerül a kérdés, vajon a tipizált bútorgyártás következtében nem lesznek-e unalmasan egyformák a lakások. Ügy véljük felesleges az ilyen aggodalom. Éppen a tipizált, szériagyártásban készült alapelemek, szekrények, állványok, polcok stb. biztosítják a magasabb lakáskultúra nagyfokú elterjedését, sőt az egyéni környezet kialakítását ls. Ugyanis a szektorbútor nagy érdeme, hogy a lakás és a benne élők szükségletel ezerint variálható. Ahhoz, hogy a lakás — legyen az a legszebb — otthonná váljék, tulajdonképpen nem elég a bútor. Éppen azáltaf válik a lakás egyéni otthonunkká, hogy apróbb, hasznos bútordarabokkal és dísztárgyakkal, emléktárgyakkal, egészítjük ki a bútorzatot. A variálható szektorbútor hova-tovább mind egyszerűbb vonalakkal, geometrikus formákkal, pusztán a célszerűségre törekszik. Éppen ez váltja kl, hogy a mai ember egyre élénkebb, Irracionális dísztárgyakkal igyekszik mindezt érzelmi egyensúlyba hozni. Ezért a simavonalú, közömbös bútorokhoz élénk színű bútorhuzatokat, kifejező mintájú függönyöket, szőnyegeket, nemes vonalú lámpákat, vázákat, képeket keres. Napjainkban már idejét múlta az a felfogás, hogy a lakásban a berendezést Illetően tökéletes kiegyensúlyozottság, összhang uralkodjék, inkább a vonalak és színek különféle ellenhatására törekszünk, és ebben nagy szerepet játszanak azok a tárgyak, amelyeket nem nevezhetünk bútoroknak, amelyek azonban kitöltik a lakás térségeit. De a célszerűségről, ezek elrendezésekor sem feledkezhetünk meg. Nagyon, fontos, hogy a lakásban alkalmazott textilanyagokat jól válogassuk össze. Azt ma már mindenki tudja, hogy a szőnyeg nemcsak a parkett, vagy padló védelmére szolgál, hanem egyben hő és hangszigetelő, felosztja a lakás térségét stb. Jó tudni azt is, hogy az a szoba, amelynek padlózatát a szőnyeg teljesen befedi kisebbnek hat, mint az, amelyben az apróbb szőnyegek a parkett nagy részét szabadon hagyják. A nagy mintás, sötét szőnyeg hatására a szoba kisebbnek tűnik, ez apró mintás világos szőnyegek hatására nagyobbnak. A szőnyeg színét a bútor, a huzatok Stb. szerint válasszuk. Neutrális színezetű berendezésnél kellemes a szemnek az élénk színű szőnyeg. Ha viszont a lakásban amúgy is élénk színek dominálnak, a szőnyeg legyen szürke, barna, fekete-fehér. Az ajtókat, ablakokat és általában a lakást függönyként dekoráló textilanyag legyen könnyű, lágyan omló. Az absztrakt minta e célra a legjobban megfelelő, mert a húzás, vagy berakás következtében a minta nem torzul el, hanem új motívumok képződnek. Egyre nagyobb népszerűségnek örvend az a szokás, hogy az apró mintás tüll- vagy csipkefüggöny előtt — amely úgy szűri e nappali fényt, hogy az egész lakás egyenletes világítást kapjon, amelyen keresztül kinézhetünk, de megakadályozza, hogy belássanak — az este beálltával könnyű, mintás szövött függönyt huzunk össze, ami azonkívül, hogy betölti a roló szerepét, villanygyújtás után kellemesen megváltoztatja a lakószoba hangulatát is. JÖ ÜTŐN Karvaš darab a Csallóközi Színházban KÖZTUDOMÁSÚ, hogy műkedvelő színjátszásunkban igen jelentős helyet foglalnak el a dunaszerdahelyi színjátszók. Hosszú idő óta ők alkotják az ország egyik legjobb öntevékeny együttesét. Ennek megfelelően munkájukat már sok siker övezte. A Riedel Sándor vezette csoport Jelenleg is bíztatóan dolgozik. A Csemadok, az üzemi klub, valamint a művelődési otthon szereplőiből álló együttes nemrégen Csallóközi Színházzá alakult. Az új hivatáskör nagy feladatok elé állította mind a rendezőt, mind a szereplőket. Ök azonban ezúttal is helytállnak. A napokban Peter KarvaS Antigoné és a többiek című tragédiáját mutatták be. A nagyon igényes mű hivatásos színészeket is próbára tesz. E darabot tudtunkkal műkedvelők, rajtuk kívül még nem mutatták be. Űk azonban nem féltek a nehézségektől, nem törődtek azzal sem, milyen lesz a bevétel, tetszik-e majd e mű az igénytelenebb darabokhoz szokott közönségnek. Egy cél lebegett előttük: jaPeter Karvaš Antigoné és a többiek című drámájának egyik jelenete. (Píandl Sándor felv.) vítaní a műsorpolitikán, megmutatni, hogy műkedvelők ís játszhatnak igényes darabokat. Céljukat elérték. Ha előadásuk nem is vetekszik a bratislavai előadással (ami nagyon természetes), Jó munkát végeztek, bemutatójuk sikerült. Érdemük, hogy a közönség figyelmét az egész előadás alatt lekötötték és minden pátosz és túljátszás nélkül hitelesen fejezték ki az író mondanivalóját. A szép teljesítményért a darabot rendező Riedel Sándor mellett a szereplők közül többek között Babusek Károly, Éartal György, Braunner Tibor, Érsek György, Haizok Ilona, Johancsik Ottó, László Mária, Molnár János, Soós Lajos, Szilva Erika és Sztrizsenec Rudolf érdemelnek dicséretet. A DUNASZERDAHELYI járás színjátszőmozgalmát irányító dramaturgok azt akarják, hogy színjátszóik a színpad nyújtotta eszközökkel a lehető legjobban neveljék és szórakoztassák a közönséget, ugyanakkor ápolják a nyelvet. Az elmúlt években sok helyen eltértek a helyes Iránytól. Az együttesek műsorpolitikájában el uralkodott az igénytelenség, gyenge darabokat mutattak be. Most, leküzdve az elmúlt években észlelt fogyatékosságokat, új formákért, nagyobb teljesítmény ért küzdenek. Törekvésük sikeres. A dunaszerdahelyi előadás máris azt bizonyítja: Jó útra tértek, a járás színjátszása felfelé ível. (b) A kárpitozott bútorok huzataként legjobban a gyapjúanyagok váltak be, bár már jó tapasztalatokra tettünk szert a műanyagból készült, sima, rugalmas, gyűrhetetlen és mosható huzatokkal ís. A szín- és a mjnta kiválasztását mindenkor a bútor vonalaitól tesszük függővé. A modern lakás, a szép otthon elképzelhetetlen virág és vázák nélkül. A különböző vonalú és különféle nagyságú vázákat asztalra, magasabb polcra, közvetlenül a földre, vagy esetleg alacsony állványra helyezzük. Az ablakok közelében elhelyezett zöld növények ls, szebbé kellemesebbé teszik a lakást. Nem mindenki szerett a képeket, szobrokat, a legjobb tehát ha ebben is őszinték maradunk. Ne erőszakoljuk kulturáltságunkat azzal bizonyítani, hogy a falakat teleaggatjuk képekkel. A modern lakásba nem hat zavarólag a meztelen fal sem, de ízlésünknek megfelelően sportversenyek díjalt, háncsbői készült figurákat, kerámiai domborműveket, bambuszdíszeket, vagy akár üveg alá helyezett lepkegyűjteményt is függeszthetünk a falra. Ami a képeket illeti, ne törődjünk azzal, hogy mit szólnak hozzá a vendégek, vagy hogy milyen értéket képviselnek, fontos az, hogy hozzánk közel álljanak. Kis lakásba ne akaszszunk fel nehéz arany keretbe foglalt nagy képeket, mert ezek mindent elnyomnak, ami a közelükben van. A vékony keretbe helyezett kisebb képeket se függesszük szorosan egymás mellé, mert az összhatást nehéz harmonikussá tenni. A képeket ne akaszuk túl magasra, sőt a pihenősarkok közelében elhelyezett képeket az ülő ember fejmagasságában, tehát alacsonyan függeszthetjük fel. Ma már kedvező részletfizetésre eredeti alkotásokat ls vásárolhatunk. Tény azonban, hogy a tökéletes színes lenyomatok is betöltik ugyanazt a funkciót. A lakás berendezésére kész recepttel senkinek sem szolgálhatunk. Igaz, hogy sok hasznos tanácsot adtak már a járási, kerületi bútorüzletek hivatásos lakberendezői, akik az érdeklődők kívánságára a lakás megszemlélése után gyakorlati segítséget nyújtottak a bútorvásárlásnál. Arra azonban, hogy hová fügesszük a képeket, hová állítsunk egy finomabb vonalú szobrot, virágvázát, Vagy gyümölcsöstálat, erre nincs szabály, nincs előírás. A lakás, ez otthon berendezése a benne élő emberek világának hű képmása. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a nép kulturális felemelkedése a lakások berendezése Iránti igényességben Is tükröződik. SKALINA KATALIN Az új művelődési otthon .. (P. S. felv.J A FALU ÜNNEPE Kultúrház épül Vágkirályfán SZOMBATON nagy esemény zajlott le Vágklrályfa életében: átadták rendeltetésének a közel két millió korona értékű — nagyrészt társadalmi munkával, mintegy hat évig épített — új művelődési otthont. A nagyszabású ünnepség délután négy órakor kezdődött. A falu lakói azonban már Jóval négy óra előtt tömegesen sorakoztak a kultúrház előtt. Nézegették, dicsérgették azt a müvet, amely áldozatkész munkájuk eredményeképpen ma a falu egyik legszebb és igen sokra hivatott épülete. A központi, Járási és helyi vezetőséget képviselők üdvözlő beszédeikben ecsetelték a falu életét, a kultúrház történetét és azt a nagy munkát, melyet Vágkirályfa dolgozói a kultúra és a kultúrház érdekében kifejtettek. Az ünnepi beszédek után az építkezésben részt vállalt szervezeteket, üzemeket és Intézményeket díszoklevéllel tüntették ki. Ezt követte a közel négy órás kulturális műsor. Négy órás műsort nemcsak összeállítani, de végig ülni is sok. Különösen szombaton este, amikor egyéb szórakozási lehetőség ís bőven kínálkozik. Vágkirályfán azonban ezúttal semmi sem bizonyult soknak. A zsúfolásig megtelt nézőtér közönsége egy emberként nézte végig a műsort. Pedig sok embernek csak álló hely jutott. Dehát mit számított most a fáradtság, mit számított az Idő, e szombat este, és az, hogy a televízió is sugároz műsort... A nagy esemény varázsa és a minden tekintetben igényes esztrádest mindenért kárpótolt. Meg kell még Jegyeznünk azt is, hogy a négyórás műsort a falu dolgozói önerejükből állították össze. Igen dicséretes teljesítmény ez, az óvodásoktól a nyugdíjasokig (egy-egy műsorszámmal) mindegyik korosztály képviseltette mágát. AMIT LÁTTUNK meglepő volt, és JÔ érzéssel töltött el. Nem hittük, hogy ilyen viszonylag kis faluban ennyi ötlet és tennlakarás legyen. A látottak arról győztek meg, hogy a vágkirályfaiak egyforma erővel és lelkesedéssel tudnak építeni, kultúrát teremteni és szórakozni. (•» KULTURÁLIS HÍREK • Csehszlovák fotókiállítás nyílik meg a Csehszlovák Kultúra és a Magyar Fotóművészek Szövetségének rendezésében november 22-én, délután a budapesti Csehszlovák Kultúra termében. •ár • Huszonnyolc ország ötven zongoraművésze és harminc hegedűművésze vesz részt a Párizsban most foly6 huszadik nemzetközi Long-Thibaud nemzetközi zenei versenyen, amelynek döntőjére november 24-én kerül soc a Conservatoireban és a Theatre des Champs Elysées-ben. • • ' Jgj • Brigitte Bárdot a londoni Sohőban bement egy üzletbe, és — senki sem ismerte fel. Amint a színésznő elmesélte, a jelenlevők éppen a csehszlovák labdarúgókat ostromolták autogramért... it • Hatvannyolc ország jelentette ba részvételét a jövő év júliusában rendezendő kairói színházi fesztiválra. A z embernek sok olyan ** barátja van, akit sohasem látott, vagy akivel csak futólag találkozott; keresztezte egyszer az utunkat, kis szerepet játszott életünkben, azután látókörünkből végképp eltűnt. A huszadik század emberének másféle barátai vannak. Olyanok, akiket csak látásból ismer, vagy csupán a hangjukat Ismert. Ilyen például a rádióbemondó, aki mindennap „jó éjszakát" kíván, vagy a kisasszony, aki a vekker szerepét tölti be, és minden reggel fölébreszt bennünket mély álmunkból. A telefonnál szeretnék hosszabban Időzni. Szeretném nektek egy telefonbarátság szentimentális történetét elmesélni. Volt egyszer egy ember, hogy ml volt a neve, azt már nem ts tudom. Es ennek Itt nincs ls semmi jelentősége. A háború előtt Prágában elvégezte a gimnáziumot és — mint más bárdolatlan ifjaknak — neki is volt egy furcsa, komisz kis szenvedélye, tudniillik szeretett idegen embereknek telefonálni, és az áldozatot megkérdezni, hogy a faltól a készülékig hány méter a telefondrót. Sok jóindulatú, gyanútlan nő beugrott neki. Ha az ágyból véletlenül ballábbal kelt föl, akkor a szegény beugratottól megkérdezte, hogy az dranyozott koporsót mikor szeretné házhoz szállíttatni, vagy megmagyarázta az illetőnek, hogi) a papagáját mikor kell Zsófia szlLutlvik Askenázy: Találkozás getre vinnie, beoltatni papagálykór ellen. Néha azt állította magáról, hogy ő a halottégetők baráti egyesületének helyettes elnöke. Ilyen ötletekkel némi változatosságot hozott unalmas diákéletébe. Ha a beugratottakra gondolt, még a szünidőben is mulatott rajtuk. Különösen sokat kacagott egy Csukovics nevű telefontulajdonoson. Kettejük között hétről-hétre ugyanaz a párbeszéd zajlott le. — Hallót Jó napot! — Jó napot! Ml a kívánsága? — Szeretnék Csúk úrral beszélni. — Csúk úr itt nincsen — felelte kulturált, engedékeny hangon az öregúr. — Itt Csukovics beszél. —- Csúk nincs maguknál? — kérdezte a diák. — Sajnálom, Csúkom nincsen — felelte az öregúr. — De van egy fehér tojásunk t — Bocsásson meg, de a tojást nem szeretem — mondotta a diák udvariasan. — Ügy látszik, itt valami tévedés lehet. Aztán egy egész hétig azon örvendezett, hogy újra felhívfa majd Csukovics urat és Csúkot fog kérni. Csukovics úr mindig változatlanul barátságos maradt. Sohasem árult el meglepetést, sohasem kérdezte meg, hogy kí a telefonáló, és miért pont péntek délután három órakor hívja föl. Az ismeretlen telefonálót sohasem szidta le, sohasem nevezte naplopónak, vagy csirkefogónak, és a telefonkagylót ts mindig szépen, illedelmesen tette le a helyére. Ahogy telt az Idő, a diák idősebb lett, egy évig mutáló kappanhangon beszélt a telefonba, míg végre megállapodott a meleg, bársonyos baritonnál. Es ha részben számítottak ls rája, a világ mégis, meglepetésszerűen és feltartóztathatatlanul továbbgördült. Hitler elfoglalta a Rajnavidéket, azután bekapta Ausztriát, majd a Szudétaföldet. Azután bekövetkezett 1939. november 17-e. és Csukovics úr pénteken délután három Órakor hiába várt a hívásra. A koncentrációs táborbői nem lehetett telefonálni. Hogy ml minden történt a diákkal, az önmagában véve ls egész regény, vagy talán már komoly dráma. Egy kis szerencséje is volt, egy kicsit megtanult tájékozódni az életben, és különben ls, úgy látszik, • kedvező csillag Jegyében született. Átélt mindent, átvészelte az eseményeket. Május 11-én egy pénteki napon, amikor Prágába érkezeit, ezt mondotta magában: — Mielőtt azon törném a fejem, hogy mit tegyek és miből kezdjek új életet, - a legokosabb, ha azon kezdem, hogy fölhívom Csukovics urat. Nem azért tette, mintha szándékában állott volna a tréfát a végtelenségig folytatni, hanem egyszerűen vágyott arra, hogy ismert, meghitt, embert hangot halljon. Belépett az egyik telefonfülkébe, és reszkető kézzel föltárcsázta a számot, amelyet még mindig kívülről tudott. — Halló! Jó napot! — Jó napot. Mit kíván? — Csúk úrral szeretnék beszélni — a diák hirtelen könnyekbe tört kl. A drót másik végén valaki hosszan hallgatott, aztán egyszerre csak megszólalt: — Tehát élsz, te kamasz? — Elek, Csukovics úr! — felelte az egykori diák, és csakugyan ebben a pillanatban megérezte, hogy él, hogy megvan, és hogy nincs semmi baja. — Önöknél Csúk nlncsen

f — kérdezte hirtelen. — Csúk az mncser.:, felelte az öreg úr barátságosan, — De tojást vásároltam. Gyere el hozzám, rántottát készítek neked. .. .Es tulajdonképpen ennyi az egész. Fordította BÁLINCZ1 ENDRE V 1983. november 21. * Cl SZŐ 5