Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-19 / 319. szám, kedd

SZOMBATH AMBRUS ÉS MÉRY FERENC ÜTIJEGYZETE (1) ÚTKÖZBEN ES A FOVAROSBAN Ezerötszáz kilométer tekintélyes 'ávolság. A fellett technika korá­ban, modern közlekedési eszközök­kel könnyen legyűrhető. Utazá­sunk a Német Demokratikus Köz­társaság területén kényelmes volt, mert az ország városait, községeit, Ipartelepeit kiváló minőségű utak kötik össze. A határ sorompóját át­lépve autóbuszunk Zimmwaldtól egy óra és néhány perc alatt tette meg a hatvan kilométeres utat a kulturális értékeiről világviszony­latban híres Drezdáig. szönhető. 'Az ország mezőgazdasági­ban 70 ezer szakember dolgozik, 7000 főiskolát végzett. Hangsúlyozzuk, hogy ezek egytől egyig a termelés­ben végzik munkájukat. Náluk elég­gé szigorúan járnak el e téren. Az a fiatal, aki a mezőgazdasági főis­kolát befejezte, kizárólag a mező­gazdaságban vállalhat munkát, más üzemben nem is kap állást. Mivel mindannyiunkat (24 új­ságíró vett részt tőlünk e tanulmány­úton) érdekelt, milyen módszerekkel dolgoznak, hogyan irányítják a me­zőgazdaságot, bővebb magyarázatot kértünk, és kaptunk is a kérdések­re. Náluk ez az elv: a legjobb irá­nyítási mód t gazdasági tényezők, az alulról jöttő kezdeményezés, az anyagi érdekeltség tekintetbe vétele. Meg is jegyeate tréfásan az egyik német újságíró kolléga: jelszavakból nem lesz több hús, sem tej, de ha érdekeltté tesszük a parasztságot, engedjük kibontakozni a szövetkeze­tek kezdeményezését, ez majd meg­látszik a nagyobb hozamokon. Mit jelent ez a gyakorlatban, pél­, , x «„ . „_„„ ,, dául a tervezésben? Az első benyo­másra azt hiszi az ember, hogy az A fáradt szem megkönnyebbül' len pihen meg a város művészi ki lométer hosszú múut építése kilo- érdekeltség, az alulról jövő perenként - noha csak 55 pfennt- ke z y df ményezés t ú 6 lzot t hangoztatása get fittek egy órára a munkások- tervezé s y beni az ös ztönösségbe ful­? m á^ áK a kerÜlL AJ?' lad. Nem így van ez, az élet mást siszta diktatúra előretorese, a tőke b, , t A Szövetkezetek számba ve­uralma a nép kizsákmányolásában ? lehetőségeket, tervet készíte­nem ismert hatart. neki anfilkülf hQgy a Járásl mez ő. Délután fél kettőre az NDK gazdasági tanácsoktól utasításokat fővárosába érkeztünk. Berlin szívében, kaptak volna. Teljesen egyedül dön­ti Kari Marx Allé és a Friedrich- t enek arról, mit fognak termelni, mt­strasse járókelőkkel zsúfolt körútján lU en termékfajtákból, mennyit adnak világvárosi élet lüktetett. A pusztítás el a z államnak. A gyakorlatban ez nyomai azonban, akárcsak a perem- f est: a szövetkezetek és az álla­kerületekben, a belvárosban még ma m i gazdaságok minden eladandó ter­is láthatók. Építőmunkások, gépek menyre szerződést kötnek a felvá­nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a sár W szervekkel. Az árutermeles ter­föváros arculatát mielőbb helyreállít- vét aztá n elküldik a járási mező­sák gazdasági tanácsnak. Itt aztán az _ A'berlini látogató figyelmét a vtf, ^aVstlt^TL^eT^ ^ titelű régi és korszerű ÚJ alkotásain. ™s kettéosztottsága sem kerüli el. J a n összegezik a terveket. Az opera, a képtár, a múzeum, vala- Az Unter de n Linden sugárút derekán Mi történik, ha az igényekkel mint a római falu korabeli épületei a Brandenburgi Kapu testesíti meg a ellentétben kevesebbet terveztek a maradandó emlékekkel gazdagítottak, határvonalat. Közvetlenül mellette a szövetkezetek? A járási mezőgazda­Elszorult a szívünk azonban a ro- l" rp e (« Reichstag romoktól rikító épu- ság l tanács az orientációs számokból mokban heverő épülettömbök, templo- J eten 8 militarista NSZK zászlaja kiindulva keresi a lehetőséget, mé­rnök láttán. A háború sebeit a nép Tovább, a Priednchstrasse és a i yi k szövetkezetben van még tartalék állama tizennyolc év alatt sem tudta Krausenstrasse kereszteződésénél bo- a termelés fokozására. Ha akad teljesen begyógyítani. nyolítják le — útlevéllel — Nyugat- nyen, kimennek az illető szövetke­Rövid ismerkedés és terepszemle "i^^ľJ^SlT \laltXZm Zetbe éS m f^'itatják a í° 1f 0t után Plhúcsúztunk Drezdától és a ne- " M, tn i* e n lýszándékú nyugati állam- ebben az esetben sem alkalmaznak vezeted Autóbánon ítoMn felé vettük üeTüszt adminlsztratf v ^-atkozást. Nincs is az irányt. Lusta autóbuszunk itt már Tv é dő?alnál - A soXnňéiíi ÍZ 1,y6n ]ogkörÜk a > árás l f?f/ af d a­fnknmttnhh sphp^reepi szelte a kilo- "édűjalnül. — A sorompó éjjel-nap- ság f tanácsoknak, bár felelősek a lokozotabb sebesseggei szelte a Ki o- z nyitva van 24 óra alatt f ö, mpzőeazdasáet termelésért utasftá­Ä ÄÄCf2 turistaforgalom idején, 900-1100° lá­Szöldsáv választ ketté,egyedül- 'T -fľ ľľ .f' tekne k" ™ Í Ö ° Z álló műút Európában Elkerüli a fal- Az u) s á8 ír ô kíváncsisága azonban tanácsadás, c termelési problémák vakat városokat, egyirányú hajtásával e8V é bb kérdésekre is kiterjed. Akad- együttes megoldása a szövetkezetek­biztonságosabbá és gyorsabbá teszi a ? 8H; e olyanok, akik megsértik a ha- kel. közlekedést Az út minősége kifogás- tar t' A határőr erre is készségesen A tervezés e módja önmagában ve­talan, mégsem szeretik a gépkocsi- vá l£SZol. „A túloldalon meg-megje- ve még nem biztosítja a termelés fo­vezetők. Nyílegyenes, csak imitt- lennek a provokatőrök, de hasztala- kozását és az ország ellátását. Hi­amott hajló, egyhangú betontestén nu !- Ne m zavarhatják meg a demok- szen az NDK-beli szövetkezeteseknek szinte észrevétlenül fogy a távolság, ra t'k"s Berlin, sem az ország békés is tekintetbe kell venniük az ország pedig 80—90 kilométer között inga- építőmunkáját." érdekeit és nem termelhetnek csu­dozik a sebességmérő mutatója. En- Mindössze eav naool töltöttünk pSn az t' ami számukr a előnyösebb nek ellenére az Autóbánt a tempera- ^ľzľpúlôTvľroľáÍan^JSJST TSVoí mentum08abb gépkocsivezetők sem té- os zt o ttságon kívül mind gazdasági, száľ ^zdasáei 'és ooiitikaľ kerme veszthetik össze a versenypályával, mind k uf turá!ís té ren igen kellemes f. 8 ofvséeesek a felvásár á­mert az útnak külön közlekedési sza- hpnvnm-sonjcat <!7PrP7tíir>v K«vPtkP7ň teitien ne m egysegesek a teivasaria­bályal vannak. Százhúsz kilométeres benyomásokat szereztünk Következő sl árak Más az ára a cukorrépának sebességgel csak a személyautók ha- állomásunk Lipcse, majd Altenburg vi- a magdeburgi kerületben és más a ladhatnak, a tehergépkocsik vezetői békének, mezőgazdasági üzemeinek drezdaiban. Ezenkívül a szövetkeze­ti a motorkerékpárosok legfeljebb megtekintése volt. Bárhol Jártunk az tekben kettős árrendszer van érvény hetven kilométerig fokozhatják a se- országban, mindenütt szorgalmas dol- ben az állattenyésztési termékek fel bességet. gozó szövetkezeti gazdákkal, muríká- vásárlásában. A terven felül eladott Az autósztráda mentén a szabályok sokkal találkoztunk. A demokratikus ^^'tTtaíník 1a termeľóic *" csupán az arra kijelölt helyeken en- Németország népe minden tőle tel- P remiumot l s Kapnak a termelők. gedélyezik a parkolást, ahol az autó- hetöt elkövet, hogy a fasizmus kez- Természetesen az irányító szer­sok tankolhatnak, megpihenhetnek és de té n kiépített szép utak a Jobb élet vek a szövetkezetekkel és az állami az ételekkel, italokkal gazdagon el- ^alakításához, a két német állam gazdaságokkal szorosan együttmű­látott mólókon kipihenhetik fáradal- eKvesüléséhe z vezessenek Ezt tapasz- ködnek, s általában az állami érdek maikat az utazók. Hasonló utak meg- „ . , , _ , ' , „ . , "snhaqpm marad háttérhp Tprvaazdál­építése nálunk ls meggyorsítaná az a"uk Magdeburgban Erfur ban, Schí - -o^m marad háttérbe^ Tervgazdái ország életének vérkeringését. Kivite- ler és Goethe szülővárosában, Wei- hQg y J „% zőgazdaságl üze meknek a Jezése persze rengeteg beruházást marban, s az ország meglátogatott népgazdasági érdekek tekintetbevé­Igényelne. A világuralomra törő Hit- falvaiban. telével kell terveznük. Ez annyit je­M-M. lent, hogy az előző esztendőből ki­indulva terveznek, s az meg termé­szetes — a fejlődés felfelé ível — hogy Igyekeznek állandóan többet Mielőtt az ember meglátogat- 2600—2700 Itter. A gabona országos termelni. Ha pedig mégsem tudják Há valamelyik baráti ország néhány átlaga 27—28 mázsa. Az újságírók ezen az úton biztosítani a szükség­szövetkezetét, állami gazdaságát, ismertetése alapján a termelés min- letet, külföldről hoznak be mezőgaz­nem árt, ha betekint a mező- den ágazatában — az idei aszályos dasági termékeket, gazdaság ' életébe. Otunk során ne- óv ellenére is — jók az eredmények. A mezőgazdaság felelős irányítói künk is kapóra jött, hogy Berlinben Az ország mezőgazdasági termékek- tehát arra törekednek, hogy az eszmecserét folytattunk néhány föld- kel való ellátását 80 százalékban EFSZ-ek, és az állami gazdaságok művesújság és folyóirat vezető szer- hazai forrásokból fedezik. Ez, amint minél többet kihozzanak a földből kesztőivel. Bizonyára az olvasó is már említettük a tagság nagy szor- az ország és a mezőgazdasági dol­Bzívesen veszi, ha legalábbis nagy gaimán kívül a szaktudásnak kö* gozók teljes megelégedésére, vonalakban vázoljuk az NDK mező­gazdaságának helyzetét. Tízmillió hektár mezőgazdasági földterülete van az országnak, ebből négymillió a szántó. A többi erdő, aránylag kevés a rét és legelő. Ezért különös gonddal termesztik a szán­tóföldi takarmányokat, főképpen a silókukoricát. A szemes kukorica ná­luk, legalábbis azon a vidéken, ahol jártunk ritka, mint a fehér holló. Ogy mondják, nem fizetődik ki a ter­mesztése, más takarmányokkal ol­csóbban tudják előállítani az állat­tenyésztési termékeket. A nagyfpkú gépesítés és a mező­gazdasági üzemek jó szakkáderellá­tása lehetővé tette, hogy lényegesen fokozni tudták mind a növényi, mind az állattenyésztési termelést. Tejből az egy tehénre eső országos átlag Időszerű közgazdasági kérdések BESZELGETES AZ UJSAGIROKKAL A müanyagtermelés fejlesztése vegyiparunk fontos feladata Az NDK-beli szövetkezetekben csak az ntóbbi években kezdenek új is­tállókat építeni. Eddig a régieket használták megfelelő átalakításokkal. (J. S luka felv.) A műanyagipar gyakorlatilag köz­vetlen az első világháború előtt keletkezett. Azóta — különösen a második világháború után — a fej­lett országokban rendkívül fellen­dült. A világ műanyagtermelése 1929­ben 80 ezer tonna, 1937-ben 250 ezer tonna, 1949-ben már több mint 1 millió tonna, 1955-ben 3 millió tonna, 1957-ben 4 millió tonna volt, s jelenleg körülbelül 8 millió tonnát tesz ki. A műanyagok értékes tulajdonsá­gaik révén megérdemelt helyet vív­tak ki a technikában, az iparban és mindennapi életünkben. Különböző gépalkatrészek, szigetelőanyagok, re­pülőgép és egyéb közlekedési eszköz alkatrészei, telefon-, távíró- és rádió­készülék alkatrészek, különböző színű könnyű, törhetetlen edények, vázák, továbbá íróeszközök, köpenyek, játé­kok stb. készülnek műanyagból. A műanyagok helyettesítik a féme­ket, a fát, az üveget, a drágaköveket, a kristályt, a porcelánt. Könnyűek, bár nagyon szilárdak és a vegysze­rekkel szemben ellenállóak, éppen ezért különösen megfelelnek a repü­lés, az elektrotechnika, a rádiótech­nika és gépkocsiközlekedés korszerű műszaki követelményeinek. A műanyagipar fejlesztése a vegy­ipar általános fejlődésével együtt hazánkban is fontos helyet kap a népgazdaságban. A műanyagok fel­használása kiterjed életünk vala­mennyi területére. Fejlesztésüknek rendkívül nagy figyelmet kell szen­telnünk. Ezért 1965-ig, 1957-hez vi­szonyítva, négyszeresére növeljük műanyag-termelésünket. S egyben új műanyagfajtákat fejlesztünk. A műanyagok termelésének fejlesz­tése és választékuk bővítése mellett nem hanyagolható el a minőség ja­vítása. Ez azért fontos, mert mű­anyagtermékeink minősége sok eset­ben gyengébb a külföldön gyártotta­kénál, ami befolyásolja kiviteli lehe­tőségeinket. A műanyagtermelés Szlovákiában három nagy üzemben összpon­tosul: 1. a bratislavai Gumon-gyárban — fenolplasztok termelése, melyeket félkész- és késztermékké dolgoznak fel az elektromos ipar számára; 2. a novákyi Wilhelm Pieck Vegyi­művekben, ahol acetilénből és mész­karbidból polivinilchloridot, polivinil­acetátot és ezek kopolimérjeit gyárt­ják; 3. A Wilhelm Pieck Vegyiművek žilinai üzemében, ahol kaprolaktant és polimérjeit gyártják. Ezekben az üzemekben a fő nyers­anyag a kőolaj és a földgáz, melyet a Szovjetunióból kapunk egyre na­gyobb mennyiségben. A felsorolt üzemek, de a csehor­szági üzemek kapacitása sem felel meg eme iparág népgazdasági jelen­tőségének, s ezért további termelő­egységeket létesítünk. Közülük legje­lentősebbek a Wilhelm Pieck Vegyi­művek novákyi és žilinai üzemel kapacitásának megkétszerezése a po­livinilchlorid (PVC), illetve kaprolak­tan termelésére, a vágsellyei Duslő­ban a polivinilacetát termelésének megkezdése. A farkastoroki Slovnaft­ban főleg a polietilen és politropllen gyártására épülnek termelőegysége^ amelyekben már 1965—66-ban meg­kezdődik a termelés a kőolajfeldol­gozás alapján. Ezenkívül 1965 után Kelet-Szlovákiában földgáz feldolgo­zásával fogunk PVC-t termelni. Ezzel lényegesen megjavul a helyzet az egy lakosra eső műanyagtermelés és fogyasztás terén. 1957-ben nálunk az egy lakosra eső műanyagtermelés 2,8 kg volt, Jelenleg 5,5 kg és 1965-ben 11 kg lesz. Az Egyesült Államokban 11,2 kg, az NSZK-ban 9,5 kg az egy lakosra eső műanyagtermelés. A mű­anyagfogyasztás egy lakosra eső mennyisége nálunk jelenleg 2 kg, a nyugati államokban 7 kg. Ez a hely­zet világosan mutatja, hogy a nép­gazdaság követelményeit még nem elégítjük ki, és csak a termelés 1970-ig történő fejlődése biztosítja majd az igények kielégítését. A mű­anyagok fejlesztésében elsősorban az úgynevezett termoplasztokra, mégpe­dig a PVC anyagokra, a polietilénre és a poliprofilénre szorítkozunk, amelyek hővel alakíthatók, míg a hő­vel nem formálható műanyagok termelése minimális terjedelmében növekszik majd. A nyersanyagbázishoz mérten fog­juk fejleszteni műanyagfeldolgozá­sunkat. Ez a Fatra Napajedla válla­latban, a žilinaiban és novákyiban, valamint a Nyitrán épülő műanyag­feldolgozó gyárba összpontosul. Az utóbbi 1970-ig körülbelül 20 ezer tonna műanyagot dolgoz majd fel, és ezzel hazánk legnagyobb feldol­gozó üzemévé válik. A műanyagtermelés fejlődésével párhuzamosan építünk majd Kelet­Szlovákiában is feldolgozó üzemeket, főleg azokon a helyeken, ahol ele­gendő a munkaerő. A műanyagfeldol­gozás ugyanis munkaigényes iparág, és nem támaszt olyan nagy^ követel­ményeket a víz és a közlekedés elé, A műanyagfeldolgozás és a mű­anyagtermelés néhány tőkés országban hatszorta gyorsabban fej­lődik, mint a többi iparág. Ez a műanyagtermelésnél és feldolgozás­nál megnyilvánuló munkatermelé­kenység növekedés eredménye. A mű­anyagok felhasználásával, az egyes termékeknél, jelentős súlycsökkentés érhető el, főleg a közlekedési esz­közöknél, csöveknél, konstrukciós és szigetelőanyagoknál, az építőipar­ban és.a gépiparban egyaránt. A mű­anyag felhasználása továbbá Jelentős anyagmegtakarítást jelent. így pél­dául 1 tonna polietilén cső 2,4 tonna acél, vagy 10 tonna ólomcsövet he­lyettesít. Emellett a műanyagfelhasz­nálással a beuendezések élettartamá­nak növelése és a karbantartási kiadások csökkentése érhető el. Ezért természetes, hogy pártunk XII. kongresszusa nagy Jelentőséget tu­lajdonított a műanyagok fejlesztésé­nek, és a vegyipar számára megha­tározta a műanyagtermelés maximális fejlődésének biztosítását, ami döntő mértékben hozzájárul majd néhány szűkkeresztmetszetű anyag hiányának a megoldásához. ' MAGULA JOZEF, f a Szlovák Tervbizottság vegyipari osztályának vezetője. j MEGJEGYZÉS Több figyelmet érdemelne Tíz évvel ezelőtt szü­letett sok száz ember munkája nyomán, hogy feltartsa a Vág tavaszi vízáradatát, amely árvi­zekkel fenyegette a kör­nyékbeli falvakat. Ami­kor pedig a folyó már­már kiapad, a gát dol­gozói kiengedik a tá­rolt vizet és így üzem­ben tartják a Vágón ápült vízerőműveket. A tő csodálatos fek­fése kitűnő üdülési le­hetőségeket nyújt. Min­den évben — főleg a nyári idényben — ezré­vel vonzza az üdülésre, pihenésre vágyó bel­és külföldi turistákat. Azt csak őrömmel fo­gadhatjuk, hogy a tu­ristaforgalom növek­szik. A baj ott kezdő­dik, hogy 10 év alatt nem tudtuk a tó kör­nyékét úgy kiépíteni, amint a turistaforgalom megkívánná. Szlovákiá­ban sajnos általában nagy probléma a köz­szolgáltatások, valamint a közellátás nem kielé­gítő színvonala. A nyá­ron ezt az árvái duz­zasztógátnál is tapasz­talhattuk. Kevés volt a büfé és az egyéb eláru­sítóhely, és ami pedig volt, az is rosszul volt ellátva. így aztán a tu­risták inkább vállalták a néhány kilométeres utat és Námestovóra jártak be vásárolni, ami­re az ottani üzletek nem voltak felkészülve. A szállodák és mote­lek kérdését inkább nem is vetjük fel. A megoldás mindképpen nagyobb befektetést igé­nyelne. Sokat lehetne Javítani a helyzeten vikendházak építésével, sátortáborok és auto­camping létesítésével. Azoknak, akik csak néhány órát szeretné­nek itt eltölteni, és szí­jfesen megfürödnének a tóban, nem tudják hol elhelyezni ruhájukat, a holmijukat. Itt csak egy megoldás van, levetkőz­ni egy bokor mögött és vállalni az ezzel kap­csolatos esetleges ve­szélyeket. És milyen véleményt slkothat rólunk a kül­földi, ha bemegy ezen a vidéken valamelyik étterembei! Most nem a kiszolgálásra, sem az ítelek minőségére gon­dolok, csak arra, hogy étlapjainkon hiába ke­resi a szlovák kony­ha különlegességeit. A brindzás haluskán kívül semmi sem található, és az is csak ritkán kap­ható. Évente egyre több és több külföldi látogat or­szágunkba. Ennek örü­lünk is. Hadd ismerjék meg hazánk természeti szépségét. De érezzék magukat jól az árval „tenger" jnellett is. —ili— űj SZÖ 4 * 1983. november Ifc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents