Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-16 / 316. szám, szombat

SÜRGETÉSÜL... IGEN, EN ,VAGYOK az üzemi klub vezetője. Jozef Trnka a nevem, fíom, az irodámba nem vezethetem be. Egyszerűen nincs irodám. De ha mindenáron ragaszkodik hozzá, itt a földszinti olvasóteremben leülhetünk egy pillanatra. Sietek ugyanis. Újvárba kell még ma beszaladnom. Maguk újságírók mindig váratlanul Jönnek. és nem ls a legjobbkor. S a végén rendszerint még valami kalamajkába keverik az embert. Ezekkel a szavakkal, elég bizalmatlanul fogadott a Bajcsi Állami Gazdaság üzemi klubjának ősz hajú, fiatalos tekintetű vezetője, aki azonkívül, hogy a 780 lelket számláló község kulturális életét, művelődését szervezi, színdarabot, esztrádműsort rendez, filmet forgat, fényképez, irá- ( nyitja a faliújságok szerkesztését, egyszóval lelke az üzemi klubnak, még a fűtő- és karbantartó munkáját ís ellátja. Munkatársa a takarítónő, aki egyben a könyvtárosi tisztséget ls betölti. — Most, sok jót igazán nem írhat rólunk — mondja egy kis elkeseredéssel hangjában — mert hiába, helyiségek nélkül nem létezik klubélet. Értetlenül nézek rá. Hiszen a tágas előcsarnokban három ping-pong és két biliárdasztal mellett jöttem el, s amíg a vezetőre vártam, bekukkantottam a 300 férőhelyes nagy moziterembe is. Most az olvasóteremben ülünk, ebből nyílik a könyvtár. Logikusan következne, hogy az emeleten ekkora térséget célszerűen kihasználva lenne bőven hely a klubtevékenységre. Lenne bizony, de ahhoz előbb nagyobb átalakítás szükséges. Az a helyzet ugyanis, hogy 1959-ben, amikor ezt a régi épületet több mint 1 millió koronás befektetéssel kultúrházzá átalakították, az emeletet lakások céljára vették igénybe. Azóta az állami gazdaság már ragyogó városi lakásokat épített alkalmazottainak, akik ki is költöztek az üzemi klub emeletéről. Csakhogy az emelet életveszélyes állapotban van, és amíg rendbe nem hozzák, a klub nem veheti birtokába. A szakszervezet 750 ezer koronát szavazott meg az emelet felújítására. Ez még tavaly történt. Azóta — ahelyett, hogy hozzáláttak volna a munkákhoz — a kerületi szakszervezeti tanács és a bank vitatkoznak egymással. Magyarán mondva nem tudnak nevet adni a gyermeknek. Az. ôsšzég,a bank szer rint sok nagyjavításra, tehát ilyen címen nem fizetheti ki. De beruházás címen sem folyósíthatja, mert annak a feltételei sincsenek meg maradéktalanul. Nevet kell tehát találni a gyermeknek. Am a természet törvényei olyanok, hogy a névkeresést nem lehet a végtelenségig húzni, mert ha eljő az ideje, a gyermek a név miatt nem vár. Jó lenne, ha a kerületi szakszervezeti tanács megúnná már a bábáskodást és mihamarabb dűlőre vinné ezt az ügyet. Hiszen nem a név, a helyiségek Itt a fontosak. AZ ÁLLAMI GAZDASÁG dolgozói kimondottan nélkülözik a klub-életet. Nem lehet azt mondani, hogy azért, mert nem lenne más szórakozásuk. Nem így van. Kivétel nélkül minden családnak van rádiója, és két-három kivételével minden családban van televízió is. De van TV az üzemi klubban ls, a rendszeresen járó 52-féle újságról és folyóiratról, valamint a gazdag könyvtárról nem is beszélve. Csakhogy mindez passzív szórakozást jelent. S a bajcsiak, — különösen a fiatalok — ma már ezzel nem érik be. Nemcsak szemlélői, élvezői akarnak lenni a kulturális értékeknek, hanem tevékenyen részt akarnak venni a kulturális élet forgatagában. A mi mozilátogatóink körében is figyelmet érdemlő visszhangra talált a Jánošík című új szlovák film. Képünk a film iránti külföldi, moszkvai érdeklődést mutatja. (Novosztyi felv.) Ne higgye senki, hogy ölhetett kezekkel várják, amíg a vita eldől és a klubhelyiségek elkészülnek. Szó sincs róla. Az újítók a volt tanonciskola egyik helyiségében jönnek össze rendszeresen, az üzemi klub emeletének egyik kamrányl szobájában a rádiósok szorgoskodnak, egy másik aránylag biztonságos szobában a modellezők rendezkedtek be. A fotó- és filmszakkör hol Itt — hol ott ver tanyát. Az olvasóterem egyúttal a TV szoba is, ami éppen elég okot szolgáltat a nézeteltérésekre, mert olvasni csak világosban lehet, TV-t nézni viszont jobb félhomályban. Nincs az a bölcs Salamon, aki ebben igazságot tenne. A két és félszer három méteres könyvtár zsúfolt, pedig a gazdag műszaki könyvtárat kénytelenek voltak hely hiányában a gazdaság igazgatósági épületében elhelyezni. AZ ÜZEMI KLUB tágas előcsarnokát az asztaliteniszezők és biliárdozók foglalták le, de ott rendezik a kiállításokat is. Legutóbb érsekújvári képzőművészek alkotásaiból, előzőleg a helyes táplálkozásról és korszerű lakásról rendeztek kiállítást, melynek kapcsán több mint négyezer korona értékű képlenyomatot adtak el. Sok helyiséget pótol a nagy moziterem, amely csaknem állandóan foglalt. Hetente kétszer van filmvetítés, ezenkívül kétszer gyermekelőadás, amelyen az összes iskolák részt vesznek. Itt próbál, és Itt lép fel a szlovák- és magyar színjátszó együttes, gyakran rövid számokból összeállított közös műsorral. írókkal, újságírókkal rendeztek ez évben beszélgetéseket, vitaesteket ebben a teremben, amelyben a társastánckör és a dzsessz-zenekar gyakorol, és amely egyben a társas összejövetelek színhelye is. A moziterem helyettesíti a tornatermet ís. Ügyesen úgy szerelték fel a tornaszereket, hogy azok nem zavarják a kulturális tevékenységet, és a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola egyik szaktanárának vezetésével tornáznak a fiúk és leányok. Igen, 14 lány, a farmon dolgozó XII. kongreszszus nevét viselő brigád tagjai, vezetőjükkel, Keresztes elvtársnövel együtt rendszeresen tornásznak. Sőt, itt tornásznak az iskolák is. Van olyan nap, hogy délelőtt az egyik, délután a másik iskola tanulói tornásznak a moziban, utána a lányok, majd a fiúk, végül pedig a felnőtt labdarugók következnek. — Jól összeszidtak ezért legutóbb az üzemi klubok vezetőinek értekezletén. Azt mondták, hogy mit avatkozom bele a testnevelésbe, az nem az üzemi klub feladata és főleg nem a moziteremben! — mondja Trnka elvtárs, de mosolyából hiányzik a bűntudat. — Pedig mennyi erőmbe került amíg, különösen a lányokat rábeszéltem a tornázásra. Sajrtos az asszonyoknál még nem sikerült áttörnöm az elzárkózás falát. Én úgy tartom — feladat, nem feladat, — fontos, hogy tornásszanak, hisz ez ls része a kulturális felemelkedésnek. A bajcsi üzemi klub vezetője nemcsak a kultúrház falai között végzi népnevelő munkáját. A meggyőzés fegyverével hivatalában és magánéletében egyaránt harcol azért, hogy — az ő szavaival élve — a majoriak minden vonalom a város kulturális színvonalára emelkedjenek. Ha valaki új lakást kap, vagy házat épít, felkeresi, elbeszélget vele, tanácsokat ad, hogyan rendezze be új otthonát. Nagy érdeme van abban, hogy egyre több lakásból száműzik a giccset, s hogy a bajcsi üzemi klub neveltjeivel mind gyakrabban találkozunk ez ifjúsági alkotóversenyek kerületi sze miéin I s NEM VÁRJÁK tehát csipkerózsika álmába merülve a klubhelyiségek kérdésének megoldáséi Ügy véljük azonban, éppen aktivitásuk lehetne sürgető figyelmeztetés az illetékeseknek, ne húzzák tovább a vitát, inkább intézkedjenek! SKALINA KATALIN. k Hyolcvon éves o prágai Nemzeti Színház BESZÉLGETÉS BEDŔICH PROKOS IGAZGATÓVAL November 18-án lesz nyolcvan esztendeje annak, hogy az ország első színpada, a prágai Nemzeti Színház megnyitotta kapuit. A város szívében lévő neoreneszánsz stílusú épület a cseh építőművészet egyik remeke. Josef Zítek műépítész alkotása nagyvonalúságával, harmonikus szerkezetével a legszebb prágai műemlékek közé tartozik. Az épületet díszítő szpborcsoportok, az előcsarnokban a Nemzeti Színház felépítésében nagy érdemeket szerzett hazafiak, neves színigazgatók, rendezők, színészek, zeneszerzők mellszobrai kiváló szobrászművészek alkotásai. A festmények, a nézőtér gyönyörű mennyezete František Ženišek, Mikolaš Aleš és Adolf Liebscher művészetét dicsérik. A színpad feletti aranybetűs jelszó: „A nemzet magának" a Nemzeti Színház felépítésének rendkívül érdekes történetére utal. A nagy évforduló alkalmából felkértük Bedflch Prokošt, a színház államdíjas igazgatóját, beszéljen a színház múltjáról, jelenéről és terveiről. — A színház hivatásánál fogva a nemzeti kultúra szószólója. A cseh nemzetnek a XIX. század végéig nem volt állandó színháza, ahol cseh nyelven játszhattak volna eredeti operákat, színműveket. Az 1848-as forradalmi év felébresztette az emberekben a saját színház utáni vágyat. Sok huzavona, politikai torzsalkodás után 1868 májusában rakták le a színház alapköveit és 13 esztendővel később 1881 júniusában végre megnyílt a színház. De alig játszottak néhány előadást szerencsétlen véletlen folytán tűz keletkezett és a színház kiégett. Nagy csapás volt ez. Évtizedekig vártak míg a nép adakozásából felépült a forrón óhajtott nemzeti színház, a cseh kultúra szentélye és a tűzvész néhány óra alatt megsemmisítette. Az egész ország gyászolt. Az újságok feketekeretes gyászjelentésekben hozták a döbbenetes hírt. S akkor összefogtak a cseh hazafiak, elhatározták, hogy adakozásból a legrövidebb időn belül ismét felépítik a tűzvész sújtotta épületet. Két év alatt kétszer annyit gyűjtöttek össze, mint előzőleg húsz éven át. Özönlöttek a szerény adományok és akinek semmije sem volt, két keze munkáját, ingyenes segítségét ajánlotta fel. így született a forradalmi jelszó „A nemzet magának", és így támadt fel két évvel a katasztrófa után a cseh nemzet első színháza. — Milyen tartalmat kap ma, a szocialista Csehszlovákiában ez a jelszó? — Pontosabban talán azt kellene mondanunk, hogy Igazában csak a felszabadulás után kapta, meg azt a tartalmat, amit a nép akkor akart és elképzelt. Színházunk egész munkájával, minden erőfeszítésével, művészi tevékenységével a néphez fordul, a népet szolgálja. Törekszik betölteni azt a szerepet, amelyet tőle a dolgozók várnak: segít az új társadalom formálásában, gazdag, tartalmas életünk ábrázolásában. A régi jelszó új politikai tartalmat kapott és nekünk leghőbb óhajunk, hogy valóra váltásáért munkálkodjunk. A Jubileumi évforduló tiszteletére tartott nyári szabadtéri előadásainkat Litomyšlben, KonopištSn, a határvidéken 70 000 ember látta míg a vidéki üzemek, földművesszövetkezetek részére rendezett 55 prágai különelőadásokat 60 000 ember tekintette meg. — Mi lesz az ünnepi napok programja? — Az évforduló napján, november 18-án délelőtt színházunk tagjai részére belső ünnepséget tartunk. Este a díszelőadáson új rendezésben kerül bemutatásra Az eladott menyasszony, Krombholc vezényli, a díszleteket Svolinský nemzeti művész tervezte. Ezt és a további ünnepi előadásokat a Libušet, Drahomíra és fiait közvetlen adásban átveszi a rádió, televízió, Intervízió és Eurovfzló. Ezekben a napokban Ideológiai konferenciát ls tartunk és november 20én A Nemzeti Színház munkájáról nyilvános vitanapot rendezünk ezer meghívott részvételével. A Jubileumi évforduló megünneplésén részt vesznek a baráti országok művészeinek képviselői is. Az ünnepségek keretében sor kerül a Szlovák Nemzeti Színház drámai együttesének vendégszereplésére. A szlovák művészek Ily módon Is kifejezésre juttatják testvéri kapcsolatukat színházunkkal. — Milyen az új idény műsorterve? — Cseh és szlovák szerzők új műveinek bemutatására készülünk: Jan Hanuš Prometeus című operája, Josef Topol Vége a farsangnak, Jan Drda Mese Jancsiról színdarabjai, Viliam Bukovský Hirosima balettje, Josef Kalnar felújított Naszredinje szerepelnek egyebek között műsortervünkben. A Prágai Tavaszra több énekest és világhírű karmestert hívtunk meg vendégként. Operaegyüttesünk részt vesz az edinburghi színházi fesztiválon, amelyen Smetana, Dvofák, Janácek és Cikker művelt ad luk elő. Megköszönve Bedflch Prokeš tájékoztatását sok sikert kívánunk a prágai Nemzeti Színház művészeinek tovább! munkásságukban. KIS ÉVA .... • * • v • >3* > \. - , SE ä »3kmp - - "z - > ^ í lftftľS- > ílfflŕi, f .V-^íSfA 'P, mm > Délen még szürke a táj. A Tátrában már havazik... [V. Bendl — CTK — felvétele} F.ORBÁTH IMREj A költőkhöz Ó költök, ha nem tudtok reflektorok lenni és fároszok a sós vizek fölött, lesztek-e mécsesek az Ember kezében, vagy bulvárokon unott transzparens?, faj, tán kandúrnyávogás a háztetőkön, hirdetői a nyájas szerelemnek, vagy délesti gyönge szelecske, harangjátékok heroldfai.,, legyetek inkább kötéltáncosok, lilaszínü mélységek fölött, kardnyelők és tüzevők, tragikus pofácák és repedthangü hisztrlók, ha nem tudtatok szuronyok lenni, legyetek reflexfény a szuronyok hegyén, farkasvér a steppék homokján: a nagy szürkében koncentrált vöröst A hatvanöt éves Forbáth Imre "Forbáth Imre, a csehszlovákiai magyar líra egyik legsajátosabb képviselője a dunántúli Böhönyén született 1898 november 17-én. Az ifjú költő a Magyar Tanácsköztársaság bukása után először Bécsbe emigrált; ott a szocialistákból és kispolgári lázadókból álló aktivista írók programját vallotta magáénak. A Ma adta ki Forbáth első verskötetét (Versek, Bécs, 1922). A 48-oldalas versesfüzetben még kevés az időt álló alkotás, de ekkor még nem volt magyar szocialista költészet, s e versekre minden fogyatékosságuk ellenére ls jellemző a tévelygő forradalmi útkeresés. Forbáth költészetének másik jellemvonása a kuriozitásra való hajlam: a költői formákat tagadó szabad versekben meghökkentően naturalista sorokat, groteszk és egzotikus témákTÓl Irt verseket találunk. (A Gyöngyhalász. Szélképek, Jingli, Ütban a sark felé). Második verseskötetében, az Érsekújvárott 1923-ban megjelent Vándordalban már tisztábban cseng a költő egy-egy eszméje, kisebb arányú a gondolatok káosza, de forradalmisága még mindig a társadalomtól különálló lázadóé, a kapitalizmusra köpködő villoni költőé. Költészete egészében társadalmi, politikai jellegű, szinte teljesen hiányzik belőle a szerelmi líra. Forbáth volt a XX. század elején feltűnő modernista költői irányok legfőbb képviselője a csehszlovákiai magyar irodalomban. A húszas évek elején költészetében a szürrealizmus imagináciős képei uralkodnak, de egy-egy verse már túl mutat Kassákék modernizmusén és erősen realista motívumokat is tartalmaz (pl. a Barátról, Anyámnak, Szolga éneke). A Vándordal verseiben egy érdekes eszmével ís találkozunk: az ateista humanizmussal, mely Forbáth bonyolult költői képeiben is világosan igazolja, hogy az emberszeretet nem a vallás monopóliuma. Forbáth költői fejlődésének csúcsát a Favágók c. verseskötet jelenti, s elsősorban ez a mű tette Ismertté a költő nevét a magyar irodalmi életben. A Nyugatban Illyés Gyula írt róla Ismertetést: bírálja egyes fogyatékosságait, de Így is „a fiatal magyar líra egyik legfigyelemreméltóbb alkotásának" tartja. A Bratislavában 1930-ban megjelenő verseskötet nem Jelent szakítást Forbáthnak itt Ismertetett költői útjával: témaválasztásában erősen meglátszik a különcködő hajlam, képalkotásain pedig a szürrealizmus hatása, dé a költemények egy részében Forbáth magas művészi színvonalon teremti meg a szocialista líra első csehszlovákiai magyar alkotásait. A címadó költeményben már nem a lázadó, különcködő Intellektuel, hanem a szocialista forradalmár énekli: Mert édesebb bornál a bosszú, Százszor finomabb: Hej, társaim.! Gyullad már az erdő? Igen...l Pipacsnál pirosabb/1 Ekkor Irt verseiben már kapcsolatot talál a szlovákiai élettel ls, méghozzá a proletár Internacionalizmus szellemében: néhány költeménye a hegylakó szlovák szegényember bánatát énekli meg (Egy tál krumpli, Szlovák tájkép, A fekete irtványon). Utolsó költeményében, az 1938 őszén írt Látomásban megmutatja azt, amit a burzsoá nacionalizmus ködfátylától akkor sokan nem láttak Csehszlovákiában: a második világháború előrevetett árnyékát. Forbáth 1938 után, mint író elhallgatott, Londonban volt emigrációban, a felszabadulás óta pedig a csehországi Teplicén él; a szlovákiai magyar kulturális élettől elszigetelten. Czabadverselnek, szürrealista ^ strófáinak egy részén már túlhaladott az idő kereke, de szép számmal vannak olyan költeményei is, melyekkel kitörttlhetetlenül beírta nevét a szocialista magyar líra történetébe. Ezek a versek a szlovákiai magyar irodalomnak ma is élő értékei. Költészetének válogatott gyűjteményét Mikor a néma beszélni kezd címen 1958-ban adta ki a Szlovákiai "Szépirodalmi Kiadó. CSANDA SÁNDOR 1983. november 18. * tJJ SZÖ 7